Nagyvilág, 2010 (55. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 9. szám - Barbu, Petre: Fásultak

Csak nevettem ezen, mint valami igazán jó viccen, aztán jobbról-balról meg­csókoltam. Jó cimbora volt, régi iskolatársam. A kórházból úgy engedték el, hogy fél veséjét otthagyta, tönkrelyuggatták a vesekövek. Most sovány volt a mérnök úr, mint egy agár, alig néhány sószínű hajszála maradt a tarkóján s a fülek környékén, de a tekintete határozott volt és optimista. Nem egyedül érkezett, négy alkalmazottját is magával hozta. Az egyik nyugdíjas alkalma­zott időközben elhalálozott egy infarktus következtében. Próbált fiatalokat felvenni, de eredménytelenül. Nagy fizetést akarnak, s nem hisznek Isten­ben, panaszolta. A műhelyben megtalálta azt az ötszáz fogkefét, amelyeket a bukaresti díler lopott el tőle. Úgy látszik, Teodora beváltotta az ígéretét, amit akkor tett neki, amikor kórházba szállította őt. Miközben a járvány túlélői sietősen készültek elhagyni a komplexumot könnyek és egymásra borulá­sok, lakcímek és telefonszámok csereberéje közepette. Sebastian és a négy nyugdíjas kitakarították a műhelyt, kijavították az elektromos hálózatot, és rákapcsolták a ZaklatóShow-tól maradt generátorra, elosztogatták az ötszáz fogkefét a katonák között, akiknek a sátrai most már a komplexumtól né­hány kilométerrel odébb voltak, új cégtáblát szereltek fel a műhely ajtaja fölé, és telefonálgatni kezdtek: bükkfát, műanyagot, disznósörtét, olajat, alkatrészeket rendeltek, aztán beindították az esztergáz és a számítógépes vezérlésű öntési folyamatot. Öt kilométer után piacra is dobták az első fogkeféket az OBRE márka javított kiadásából. Az üzleti vállalkozás teljes kudarc volt - a komplexumban már csak néhány ember lézengett: Dura, aki a cölöpökkel foglalkozott, térképen követte az épület útvonalát, és az inoxtartályok rendszeres újratöltésére is gondja volt, Muse, aki zavaros fejjel járkált fel és alá a komplexum körül, mert Loredana hazatért a gyerekekhez a Citroennel, Postolache és az őrjöngők, akik az őrséget biztosították, én magam, aki újra a szemetet gyűjtögettem, miután végeztem az ökovécék és a zuhanyozók beszerelésével a Szövetkezet helyiségébe. És persze Maria, aki a katonaság által hátrahagyott krumpli- és paszulytartalékokat felhasz­nálva pocsékabbnál pocsékabb ebédeket főzött, majd pihenésképpen nu­dista módra napozott az épület tetején. Sebastian nem adta fel, és elküldte az embereit, hogy próbálkozzanak a közeli falvakban, hátha ott megveszik a fogkeféket. Nagyon kevés fogyott, mert bármennyire is igyekeztek titkol­ni a nyugdíjasok, hol készülnek a fogkefék, a falubeliek tudták, hogy a jár­vány sújtotta komplexumból származnak, és alig vettek belőlük. Közben Sebastian az egykori könyvesboltban egy kis kápolnát rendezett be oltár­ral, feszülettel, gyertyatartókkal és egy Boldogasszonyt ábrázoló ikonnal­­ mindent a legközelebbi templomnál szerzett be. Sokat járt a környékbeli falvakban, amíg végül talált egy papot, aki egy doboz OBAE fogkeféért őse-

Next