Nagy Iván: Magyarország családai. Czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. 1. kötet (1857)
Nemzetünk történelméhez adni kalauzt, mely a szerepelt személyek eredetével, családi összeköttetéseivel ismertet meg, — főczélja e gyűjteménynek. Kényes és nehéz munka. De a hitelesség tekintélye előtt, melyet elvül tűztem ki, háttérbe kellett szorulni minden magánérdeknek. Eset okoza azt is, hogy az egyes családok ismertetésében hiányok, hézagok vannak, melyekkel mindenütt találkozandik az olvasó, hol biztos kútfő ezek kitöltésére nem szolgálhatott alapul. Minde mellett azonban ha néhol mégis hibák és tévedések is fordulnak elő, onnan van, mert hibásak a kútfők is, honnan azok merítettek. Nehéznek vallom e munkát azért, mert hazai irodalmunk e téren alig mutathat fel valamit. A múlt század végén Lehoczky latinul írt Se 111 matographiája nagyon kevés családot tárgyal, és azokat is sűrű és roppant tévedései miatt csak óvatossággal használhatni. Wagner Collectanea Genea 1. Historica 111. H. Familiarum czimü műve összesen a négy részben (Decas) csak negyven kihalt családról értekezett. Ennyi az egész Magyarországra nézve*). Erdélyt tekintve Mikola rövid Historia Geneal. Tran *) Horvát Istvánnak a gyökeres nemzetségekről irt értekezését tartalma és irányánál fogva ide nem érthetjük. Hasonlóan Budai Ferencz Lexicona más irányú, csak az 1600-dik évig terjed, és e század elején — tehát félszázad előtt jelent meg , — mióta történelmi forrásaink sokkal nagyobb mérvben bocsátottak napfényre, melyeket már Budai nem ismerhetett, nem használhatott.