Állami Szabolcs vezér gimnázium, Nagykálló, 1918

3­ 1 HAUGH BÉLA *Mi szép világositó csillagként tűnni fel ezrek előtt, és szaba­don, de átmelegült lélekkel választani magának pályát, s azt jó és balszerencse közt. Örökre tiszta és soha nem hidegülő szenve­delemben futni, meg!» . . . Kölcsey adja ajkamra e sóhajt, amikor itt a nyílt homokba szúrt egyszerű fakereszt előtt állva »egy ál­­talmelegült lélekkel választott, jó és balszerencse közt öröm­e tiszta és soha nem hidegülő szenvedelemmel» megfutott földi pálya utolsó állomására tekintek. Ennél az annyi könnyel öntö­zött sírnál is feltör lelkemben a sóhaj: — «mi szép világosító csil­lagként tűnni fel ezrek előtt!» ha azoknak a leveleknek őszinte hangjára gondolok, melyeket Haugh Béla 25 éves tanári munká­jában megértő munkatársainak vezérüket vesztett szive diktálta hitvese s árvái vigasztalására s amikor 25 év alatt ezrekre menő tanítványainak lelkében az ő csillagként világosító lelkének itt ma­­ radt sugaraira gondolok. Tanári működésének állomásai: Debreczen, Zsolna, Szekszárd, ahol Wosinszky Mór mellett a híres Tolna megyei múzeum szor­galmas munkása és őre volt. Onnan került Jászapátiba igazgató­nak, ahol egy új gimnázium szervezésével, ideális berendezésével nevét megörökítette. Itt is a szép bevonásával egy múzeumnak vetetette meg az alapját, leány polgári iskolát szervezett, szövet­kezetet alapított, minden társadalmi mozgalomban részt vett. 1916-ban került Nagykállóba igazgatónak, ahol a jövendő békés idők legszebb munkaprogrammját temettük el vele. Kristályos keresztény világnézetének tántoríthatatlan hirde­tője és követésében következetes példaadója volt, ezért volt jó tanár. A becsületes munkának m­egbecsülője, az ifjúság meleg lelkű megértő atyja volt, ezért volt jó igazgató. Eszméi, példája sokak lelkében él, azért bátran írhatjuk sír­keresztjére: Nem haltál meg égésien ! Szentgyörgyi J.

Next