Állami Szabolcs vezér gimnázium, Nagykálló, 1947
1848—1948. 1848. februárjában megindult a forradalom vihara Franciaországból, amely azután végigsöpört egész Európán. Ez a forradalom Középeurópában a forradalmi megmozdulások egész sorát teremtette meg. A dunavölgyi népek megpróbálták lerázni a Szentszövetség igáját, az ő forradalmuk azonban különbözött a párisitól, mert a Duna vidékén a polgári nemzetállamokat akarták megteremteni a forradalmak, amit a franciák már 1789-ben létrehoztak. A középeurópai polgári nemzetállamok megteremtésének feltételei voltak: a nemzeti egység, a nemzeti önállóság, a parlamentáris kormányforma bevezetése s a jobbágyság eltörlése. A párisi és a bécsi forradalom híre megmozdította a magyar, a pesti ifjúságot, akik a reformok azonnali végrehajtásáért szálltak síkra, s a március 15-i vértelen forradalom által siettetni akarták a pozsonyi országgyűlés tárgyalásait. A 48-as forradalmi mozgalmak európai jelentőségét a legvilágosabban Kossuth Lajos ismerte fel. Hallatlan energiája megtalálja kielégítési vágyát a márciusi napok izzó forgatagában s hihetetlen lendülettel vezeti nemzetét a polgári átalakulás felé, ami az áprilisi alkotmányban látszott testet ölteni. Az áprilisi törvények megalkotói igyekeztek a feudális intézmények helyébe minél előbb polgári intézményeket beállítani. Voltak azonban olyan kérdések is, amikről a gyorsan készített alkotmánytervezet nem intézkedett, s ezeket a hiányokat igyekeztek az ellenforradalmi erők kihasználni s rajtuk keresztül megsemmisíteni a márciusi napok áprilisi törvényeiben lefektetett vívmányokat. Az önkényuralom hívei nem törődtek azzal, hogy a király a törvényeket már szentesítette, s ezzel a forradalom lezárult, hanem már 1848. március 20-án azzal vádolta meg a magyarságot Kollowrat, a magyarság kérlelhetetlen ellensége, hogy el akarnak szakadni Ausztriától s fel akarják robbantani a Habsburg birodalmat, ezért az áprilisi törvények azonnali megsemmisítését tanácsolja. A forradalom már ekkor el is bukott volna, ha Kossuth páratlan energiája nem teremt újabb és újabb felkelő tömegeket, s Görgey lángesze nem csinál a hirtelen összetoborzott újoncokból olyan hadsereget, amelyik Európa egyik legkitűnőbb hadseregét, a császári hadsereget is legyőzi. A magyar forradalomnak azonban el kellett bukni, mert a nemzetközi helyzet egyre jobban a konzervativizmus felé hajlott, ez pedig feltétlenül fenn akarta tartani a Habsburg birodalmat. De a magyar polgári forradalom bukásának gazdasági és társadalmi okai is voltak, ugyanis csak a telkes jobbágyot juttatta