Nagyszeben és Vidéke, 1996 (3. évfolyam, 1-7. szám)

1996-02-01 / 2. szám

III. évfolyam 2. szám KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS LAP Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek, És áhítattal ejtsétek a szót, A nyelv ma néktek végső menedéktek, A nyelv ma tündérvár és katakomba, Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek! Reményik 1996. február Az 1440. febr. 23-án született Hunyadi Mátyásra, Magyarország egyik legnagyobb királyára emlékezünk EL MEG MÁTYÁS KIRÁLY! ; CHRONICA az magyaroknak dolgairól. .. Mellyel HELTAI GÁSPÁR megírta magyar nyelven. És ez rendre hozta az Bonfinius Antalnak nagy könyvéből és egyéb Históriás könyvekből nem kicsin munkával. (Kivonat Heltai Gáspár 1575-ben megjelent Krónikájának Tméből). Heltai művének központi alakja Hunyadi János és annak második fia Hunyadi Mátyás, vagy ahogyan közismert: Mátyás király (Mathias Rex). Heltai nagy királyunk után élt és 1553-tól haláláig, 1574-ig Kolozsváron töltötte napjait. Bonfinius itáliai tudós ember Mátyás udvarában szolgált mint társalkodó és történetíró. Amint abban az időben sok királyi rezidencián szokásban volt, kedveskedni akarván urának, eltávolodott a történelmi tényektől és a rómaiaktól származtatta Mátyás őseit. Erre vonatkozólag a következőket írja Heltai: “Itt e helyen szólanom kell az Hunyadi Jánosnak eredetiről és nemzetségéről; nem az Bonfinius Mesternek írása szerént, hanem az igaz história szerént, melyet hallottuk azoktól, akiknek atyjok szolgálta régen Hunyadi Jánost és sok ütközetben forgattanak véle. Mert az olasz Bonfinius kedveskedni akarván Mátyás királynak, a rómaiaktól hozá alá az ő eredetit és olaszt csinála belőle. De a dolog nem úgy vagyon, hanem mint ebben az írásban megtalálod írván, így higgyed a históriát igaznak lenni”. Írásom alapjául az 1957-ben, Székely Erzsébet szerkesztésében megjelent, Heltai Gáspár válogatott munkáit, az 1963-as Irodalmi Lexikont, Révai Nagy Lexikonét és Hóman Szekfű Magyar történetét vettem. Heltai Gáspár Mátyás király ábrázolásában kevésbé támaszkodik Bonfinire, mint a vele kapcsolatban kialakult népi hagyományra. Ez utóbbit reálisabbnak tartja. De adjuk át a szót krónikásunknak (kivonat).“.... Zsigmond király.... bernéne Erdélybe és Déván táborba szállott... ott mulata egy ideig... el úná az özvegységet. És a komornyik inasokkal szólani kezde a föld felől: ... Szép nép volna-e rajta? Kiváltképpen, ha valami szép asszonyi állatokat és leányokat láttának volna ott a környéken valahol? ... Mondanák az inasok, hogy kiváltképpen egy igen szép lányt láttának volna egy gazdag bojárnál... Zsigmond éretre bocsátá az inasokat. Mikorin e leány királlyal szembe állana estve, monda a királynak: “Felséges uram! Én nemes leány vagyok, az Morzsinai nemzetségből való. Ha velem közösülni akarsz, együtt megterhesülök tőled, mint lenne annakutána magamnak és az én magzatomnak dolga? Erre legyen felségednek először fő gondja! Monda Zsigmond király: ha megterhesülsz tőlem, gondom lesz reád és szép jószágot adok tenéked és magzatodnak, nemzetségedet is jobban megnemesítem és nagyobb méltóságra viszem”. A nikápolyi csata után ... esmet Erdélyen által méne... és esmét megszálla szinte az előbbi helyen. Esmét elküldé az inasokat az Morzsinai szép leányzóért. És mondá neki a leány: Felséges uram! Amitől félek vala, szinte az esett rajtam, mert terhébe estem tőled. Az Istenért is kérem felségedet, ne hagyj immár, mert igen nagy nyavalyába leszek. Vaj ki nehéz ügyem leszen!” “A király mindjárt számlálni kezdé az üdőt, tehát majd négy hónapja hogy vele véle közösült vala. És ujjából kivoná az egyik gyűrűt és adá azt a Morzsinainak és mondá neki: Semmit ne félj, ezt tartsd jegyül. Evvel megoltalmazhatod magadat mindenek ellen. Cédulát is adok. Azonközben várj Istentől. És reggel bő költséget ada neki és úgy bocsátá haza. Azután megindítá az ő népét és Magyarországon átalmenvén, felméne Budára”. A továbbiakban Heltai részletesen beszámol Morzsinai Erzsébet sorsáról. Ezek szerint a nő férjhez ment a havasalföldi Vojk Buthihoz, akivel előzőleg közölte állapotját. Vojk hű udvari katonája volt Zsigmondnak és ezért szolgálatai fejében a király 1409. okt. 18-án Hunyad királyi várát adományozza neki. Innen ered a család későbbi neve is. (Révai Nagy lexikona) 1406. év körül Morzsinai Erzsébet fiat szül és a Jankula nevet adja neki. (Egyes adatok szerint Vojk csak a gyermek születése után vette feleségül Morzsinai Ezsébetet.) Amidőn a fiút bemutatta a királynak, az igen megkedvelte és “a Morzsinai nemzetnek szép jószágot adta a Hátszegben (Hátszegen, K.Z.). Jankula Hunyadon serdül fel és anyja halála után több főúrnál szolgál apródi minőségben, majd Zsigmond király veszi magához vitézi szolgálatra. 1435 táján feleségül veszi Horogszegi Szilágyi László leányát, Erzsébetet. Szilágyi Erzsébet két fiút szül neki: a nagyobbik Hunyadi Lászlót, akit a gyenge jellemű V. László féltékenységből, esküje ellenére 1457-ben lefejeztetett, és "Egynéhány esztendő múlva szülé a kisebbiket, az Mátyást, ki annakutána felséges, sőt legfelségesebb magyar király jön. Szüle pedig (pedig, K.Z.) ezt a Mátyást Kolozsvárott Erdélyben, mikoron írnának Krisztus Urunknak születése után 1443.Böjt második havának huszonhetedik napján, reggel három órakort”. (Heltai): Mátyást 1458. jan. 24-én a köznemesség egyhangúlag királlyá választotta, majd febr. 14-én ténylegesen trónra lép. 1646.márc. 29- én Székesfehérváron a magyar Szent Koronával megkoronázták. III. Callixtus pápa trónra lépése alkalmával így üdvözölte: “Téged mint Isten valamely küldöttét, égi ajándékképpen kapott nemcsak Magyarország, hanem az egész keresztény világ.” Túllépve most már Mátyás haditettein, művelődéstörténeti szempontból vizsgáljuk meg az életében elért elezményeket. Szekfű Gyula szerint Hunyadi Mátyás a reneszánsz fejedelme volt és országa magyar értelmű reneszánsz állam. Mátyás zsenge gyermekkorától humanista nevelésben részesült. Korán elsajátította a német, latin és szláv nyelvet. Eredetiben olvasta a görög és latin klasszikusokat. Kiváló külföldi és hazai tudósokat, írókat és művészeket gyűjtött maga köré. Megalapította a pozsonyi egyetemet (Academia Istropolitana), a budai teológiai intézetet, a nagyszerű Korvina könyvtárat. Uralkodása alatt jött létre Budán az első hazai könyvnyomda, Hess András mester vezetése alatt. A Korvina (Bibliotheca Corviniana) Mátyás király világhíres könyvtára. Heltai szerint a király évi 33.000 aranyat költött új könyvek beszerzésére. Ez nem éppen hiteles adat, túlzásnak kell tekinteni. Annyi bizonyos, hogy a Korvina kódexein a legkiválóbb miniátorok és könyvmásolók dolgoztak. Hess András nyomdászt Mátyás rendeletére Karai László budai prépost hozta fel Rómából Budára 2000 forint költséggel. Ez volt Magyarországon az első nyomda és vele a legtöbb európai államot megelőztük. Kolozsváron Mathias Rex nagyságát hirdeti a szülőházán elhelyezett gyönyörű emléktábla és Fadrusz János remek bronzszobra. A szobor mellékalakjai: Magyar Balázs, Zápoly István János (Dózsa leverőjének az apja), Kinizsi Pál és Báthory István. Egyesek szerint nem Magyar Balázst, hanem Szilágyi Mihályt, vagy talán Toldi Miklóst örökíti meg az egyik szobor. Bármint legyen, a szobor áll és állani fog, akár tetszik egyeseknek, akár nem! Uralja a várost és rányomja bélyegét: hozzátartozik Kincses Városunk képéhez! Kalmár Zoltán / r A XVIII. század legtehetségesebb írója Zágonban született a székely nemesi családban. Az édesapja Thököly Imre kuruc vezér seregében harcolt, s emiatt az osztrákok Fogaras városában kivégezték. A gyerek Mikes elhatározta, hogy küzdeni fog a Habsburg birodalom ellen. Kolozsváron tanult, majd 1707-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelem udvarába kerül, előbb apród, később belső inas, végül pedig kamarása volt. Egész életében hűségesen szolgálta a fejedelmet. A szabadságharc elfojtása után előbb Lengyelországba menekül Rákóczi vezetésével, majd 1813- tól 1817-ig Párizsban tartózkodott, ahol megismerte a francia szellemi életet. 1717 októberében az emigránsok elfogadták a török szultán meghívását, s a Habsburg Birodalmat megkerülve, Dél- Franciaországban hajóra szálltak, s Gallipoliban kötöttek ki. A szultán 1720 tavaszán Rodostó várába küldi a meneküt magyarokat Ezt a várost jelenleg Tekirdagnak nevezik a törökök. A Márvány-tengerparti város menedéket adott a bujdosóknak, s így Mikesnek is, aki hűségesen szolgálta a fejedelmet, sokat olvasott, több művet lefordított magyar nyelvre, s szorgalmasan írta a Törökországi leveleket. Amíg Rákóczi fejedelmet szolgálta, kevés ideje maradt az irodalmi tevékenységre. A bujdosók közül Mikes élt a leghosszabb ideig, utolsó éveit magányságban töltötte. Erről szól a XIX. századi Lévay József Mikes című verse. “Egyedül hallgatom tenger mozdulását Tenger habjai közt futó szél zúgását Egyedül, egyedül, nagy Törökországban”. A Törökországi leveleket valószínűleg a fejedelem halála után (1735) írta korábbi feljegyzései alapján. A 207 levelet képzeletbeli nagynénjének címezi Konstantinápolyba. Ezek a fiktív levelek valójában emlékiratok, az emigráns életéről és a törökországi környezetről szólanak. A szerző kitűnő megfigyelő, a sokféle eseményből kiválasztja a legjellemzőbbet, kitűnően érzékelteti a rodostói élet atmoszféráját. A levelek tematikája nagyon gazdag. Nagy lelkesedéssel és töretlen hűséggel vall a fejedelemről, érzékeltetve a nagy egyéniség varázsát. Gyakran kifejezi a honvágyát. A havasalföldi út előtt írja a következőket: “... holnap vagy holnapután innét elillantok.És ha magát Erdélyt még nem is látom, de a köpönyegit meglátom, mert az erdélyi havasokhoz nem messze megyek el. Néném, neveddel is köszöntöm őket.” Nagy gonddal ábrázolja a természeti környezetet, a jól megművelt földeket, s a gazdagon termő kerteket. Hiteles portrét rajzol a rodostói törökökről és örményekről, bemutatja a gazdasági életet és a szokásokat, s azokat összehasonlítja a magyarországiakkal (pl. a szüret). Amikor értelmes dolgokat lát, arra gondol, hogyan lehetne hasznosítani hazájában. Mikes hazaszeretete nem feledteti el vele a fogyatékosságokat. A 62. levélben a neveléssel kapcsolatban polgári felfogást vall és bírálja a hűbéri társadalmat. A nemesi ifjak miután visszatértek a külföldi tanulmányairól, újból belesüllyedtek a vidéki nemesi életbe, s nem hasznosították a külföldön szerzett tudásukat. Ehelyett mulatozó életmódot folytattak. Fontosnak tartja a nők nevelését és oktatását is. Akárcsak korábban Apáczai Csere János, hangsúlyozta az anyanyelvű oktatás fontosságát, a tudományok terjesztését, a kereskedelem és a jó gazdálkodás meghonosítását. Mély részvétellel ír a kiszolgáltatásokról (pl.a gályarabokról), elítéli az erőszakot. Eszménye az egészséges, józan és dolgos élet. Különleges élményt jelentett Mikesnek a tengeri utazás. A tenger hullámai az erdélyi hegyekre emlékeztettek. Mélységes emberszeretet hatja át minden levelét, tiszteli az idegeneket is, igyekszik derűsen szemlélni és leírni a bújdosók életét. Fogékony a természeti szépségekre, elkápráztatja a román táj szépsége, a virágos rét stb. Olvasta a Bibliát, az ókori történetírók műveit, a reneszánsz novellásköteteit. Az átvett anyagok nem törik meg a Leveleskönyv egységét. Mikes levelei rokokó stílusúak. Mestere a csevegő beszélgetésnek s az elbeszélésnek. Különösen a Részigazságok és a tipikus lélektani helyzetek érdeklik. Az irodalomtörténet részletesen méltatja Mikes stílusát, amely hangulatos, színes, mozgalmaz és változatos. Gyakran szerkeszt kifejező jelzős szerkezeteket pl. "kedves megunt város, édes keserű laktunk helye”. Gyakori a jelző-halmozás: “maradok kéd köteles, láncos, madzagos, spárgás és zsínoros szolgája” - írja. Kedveli az alliterációs mondatot: "rettentő halogatás holnap, az a holnap hat holnapra halad”. Sok közmondást, szólást fűz levelébe Próza stílusának alapja az erdélyi köznyelv. Sokat írtak Mikes sajátos humoráról, tréfás stílusáról: pl. a hajók, tengeri lovak, tűzágyú “rézprókátor”,a lányok “szép tyúkok” stb. A leveleskönyv 1894-ben jelent meg nyomtatásban. A nagyszebeni diákok miután olvasták Mikes leveleit, szeretnék felkeresni az emigránsok bujdosásának színhelyét, Rodostót, a mai nevén Tekirdag városát. Józsa Benjámin / MIKES KELEMEN ÉLETE ÉS IRODALMI TEVÉKENYSÉGE