Állami főgimnázium, Nagyszeben, 1886

— a Való, hogy az említett t (vagy tt) képző segítségével, minden magyar ige képezhet múlt névjelzőt, átható és benható, ikes és iktelen. A képző egyenesen a képzetlen ige törzséhez járul. *) Hatokig képzettek e múlt névjelző alakítását megvetik**), miveltetőleg képzettek — tehát az u. n. szenvedők is — ritkán tűrik meg. De nem is szorult a nyelv a tatiktetik képzőjű törzsekre, s ha találunk is egynéhány ilyet Petőfiben, u. m. 545,18 meggyilkoltatott boldogság; 873,3 tő élő eltemettetett; 766,13 porba tipratott kebel; 283,14 a sír börtönének örök rabjává záratott szerelem: ezeknek száma a többihez képest oly csekély, hogy szabályosságra nem számíthatnak. Aztán ép oly értelemben található ezeknek képzetlen törzsebeli múlt névjelzője is: 313,12 zárt vidék; 766,15 tiport fű. Bár minden ige képezhet, de nem képez minden ige múlt névjelzőt. Fel nem soroljuk ezeknek szerint számát, elég ha alább a Petőfi használta névjelzőket adjuk, amelyekből aztán szabad lesz visszakövetkeztetni amazokra. Nem lesz érdektelen nyelvtanosainknak olyan igéket is figyelembe venniük, amelyek csak a múlt névjelzőt és nem a jelent vagy a melyek csak a jelent s nem képezik a multat is. Ilyenek lehetnek: szokott és nem szokó, ellenben hiányzó és nem hiányzott, lovagló s nem lovaglott, siető s nem sietett, találkozó s nem találkozott. — Nagyobb eltérés az értelmi: roppant, és gyökbeli: meghalt, halott és holt.***) Ellenben az ilyeneket: hullt és hullott, szakadt és szakadott csak párhuzamos képzéseknek tartjuk, a nélkül hogy nekik egyszersmind értelmi eltérést is tulajdonítanánk. Egyedül tör és törik olyan ige, mely már ikes és iktelen voltánál fogva követel külömböző értelmet. De hogy aztán az egységes múlt névjelzőjében is követné ezt a külömbséget ( az egyikre a nyelv törött-et, a másikra tört-et használna !), azt Petőfiből nem voltunk képesek kiérezni. A múlt névjelző értelmét kétfélekép akarjuk meghatározni: cselekvésileg és időileg. Ezeknek elseje a fontosabbik. Ezzel: *) Riedl „csak a cselekvő igetörzsből“ képezteti, Mgr. 87 és 268, m. ny. 79 és 225. **) Takács, Ryvfc. Közi. III, 1864, 212—213. ***) Halt a. m. halt, 1. Hunfalvy Nyelvt. Közi. 1866, V, 263. f) Ezt higyje Lehr A. T. 74.