Állami főgimnázium, Nagyszeben, 1886

— a Való, hogy az említett t (vagy tt) képző segítségével, minden magyar ige képezhet múlt névjelzőt, átható és benható, ikes és iktelen. A képző egyenesen a képzetlen ige törzséhez járul. *) Hatokig képzettek e múlt névjelző alakítását megvetik**), mi­­veltetőleg képzettek — tehát az u. n. szenvedők is — ritkán tűrik meg. De nem is szorult a nyelv a tatiktetik képzőjű törzsekre, s ha találunk is egynéhány ilyet Petőfiben, u. m. 545,18 meg­gyilkoltatott boldogság; 873,3 tő élő eltemettetett; 766,13 porba tipratott kebel; 283,14 a sír börtönének örök rabjává záratott szerelem: ezeknek száma a többihez képest oly csekély, hogy szabályosságra nem számíthatnak. Aztán ép oly értelemben talál­ható ezeknek képzetlen törzsebeli múlt névjelzője is: 313,12 zárt vidék; 766,15 tiport fű. Bár minden ige képezhet, de nem képez minden ige múlt névjelzőt. Fel nem soroljuk ezeknek szerint számát, elég­ ha alább a Petőfi használta névjelzőket adjuk, a­melyekből aztán szabad lesz visszakövetkeztetni amazokra. Nem lesz érdektelen nyelvtanosainknak olyan igéket is figyelembe venniük, a­melyek csak a múlt névjelzőt és nem a jelent vagy a melyek csak a jelent s nem képezik a multat is. Ilyenek lehetnek: szokott és nem szokó, ellenben hiányzó és nem hiányzott, lovagló s nem lovaglott, siető s nem sietett, találkozó s nem találkozott. — Nagyobb eltérés az értelmi: roppant, és gyökbeli: meghalt, halott és holt.***) Ellenben az ilyeneket: hullt és hullott, szakadt és szakadott csak párhuzamos képzéseknek tartjuk, a nélkül hogy nekik egyszers­mind értelmi eltérést is tulajdonítanánk. Egyedül tör és törik olyan ige, mely már ikes és iktelen voltánál fogva követel külöm­­böző értelmet. De hogy aztán az egységes múlt névjelzőjében is követné ezt a külömbséget ( az egyikre a nyelv törött-et, a másikra tört-et használna !), azt Petőfiből nem voltunk képesek kiérezni. A múlt névjelző értelmét kétfélekép akarjuk meghatározni: cselekvésileg és időileg. Ezeknek elseje a fontosabbik. Ezzel: *) Riedl „csak a cselekvő igetörzsből“ képezteti, Mgr. 87 és 268, m. ny. 79 és 225. **) Takács, Ryvfc. Közi. III, 1864, 212—213. ***) Halt a. m­. halt, 1. Hunfalvy Nyelvt. Közi. 1866, V, 263. f) Ezt higyje Lehr A. T. 74.

Next