Állami főgimnázium, Nagyszeben, 1889
I. Beszéd, melyet elmondott a koronázási ünnepélyen 1890-diki junius 7-én az államgymnasiumi ifjúság előtt Kárpáthy Gusztáv rendes tanár. Huszonhárom évvel ezelőtt, 1867. junius 8-án, koronáztatta meg magát és lépett ez által szt. István törvényes utódjai sorába jelenleg is dicsőségesen uralkodó apostoli királyunk I. Ferencz József ő felsége. Huszonhárom évvel ezelőtt hangzott el ő felsége ajkairól az ünnepélyes eskü, mely szt. István birodalmának, a mi hőn szeretett édes hazánknak, törvényes önállóságát és alkotmányos szabadságát ismét helyre állítja. Ezen huszonhárom év előtti, nemzetünk történelmében oly nagyfontosságú, koronázás emlékét ünnepeljük, mint rendesen évről évre, ma is. Kérdezitek, hogy miért ünnepeljük e koronázás emlékét? Hát várjon, kérdem én tőletek, miért üdvözli a hajós hálatelt szívvel az ég tiszta boltozatáról derülten lesugárzó napot vész teljes viharos korú után ? Avagy miért kulcsolja kezeit imára és emeli az ég felé hálás tekintetét a jó gyermek, midőn édesanyját hosszú kínos szenvedések után a kíméletlen halál karjaiból végre kiragadva látja? Miért örül akkor az a gyermek? Miért ragyognak szemei az örömkönnyektől ? és óh, i *