Állami főreáltanoda, Nagyvárad, 1891
Ё tantervről gondolkodástanom előszavában ezt irtaná : „Nagyon czélszerű lett volna, hogyha a tanterv a psychologiát a hetedik és a logikát a nyolcadik osztály számára tűzte volna ki, és pedig mind a két tantárgy előadására hetenkint két órát határozott volna. Ily intézkedés folytán a két tantárgy előadására több idő lett volna fordítva és a tananyagot kimerítően lehetett volna tárgyalni, továbbá a tanulók a bölcsészeti ismereteket lassabban bár, de alaposabban dolgozhatták volna fel, mint egy év alatt hét tantárgyét.“*) Ugyanezt mondja egyik szaktársam is értekezésében : „ ... az volna a dolgok legtermészetesebb rendje, hogy a tapasztalati lélektan а VII. osztályban — mint ahogy régebben is volt — fejeztessék be egészen, a logika pedig kizárólag а VIII. osztálynak képezze bölcseleti tananyagát.“**) A két tantárgy tanításáról heti 3 órában egy osztály keretén belül igen helyesen mondja dr. Pauer Imre egyetemi tanár úr : „Alapos képzésről vagy az elvégzett anyag öntudatos elsajátításáról . . . szó sem lehet. Mert nincs meg hozzá a kellő fizikai idő. A gyomor sem emésztheti meg azt egy óra alatt, aminek assimilatiójára legalább is négy óra szükséges . . ., inkább felmondja a szolgálatot. Ilyen didaktikai képtelenség, mint ama fizikai, hogy három heti órában annyi anyagot lehessen feldolgozni, amennyinek alapos elsajátítására legalább is még egyszer annyi idő lenne fordítandó“.***) *) Logika, azaz Gondolkodástan. 1. 1. Irta dr. Nemes Imre, Budapest, 1884. **) A bölcseleti előtan segédeszközei a gymnásiumon. Irta Vargyasi Ferencz a brassói róm. katholikus főgymnásium 1884—85. tanévi értesítőjében. ***) A középiskolai filozófiai oktatás. Irta dr. Pauer Imre a „Magyar Tanügy“ XI. kötetében 29. 1. 1883.