Napi Gazdaság, 2008. augusztus (18. évfolyam, 149-168. szám)

2008-08-01 / 149. szám

A NAP BELFÖLDÖN ÉS KÜLFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2008. AUGUSZTUS 1­2., PÉNTEK-SZOMBAT __________ _ NAGYOT ESETT A UNILEVER PROFITJA A Unilevernek, a világ második legnagyobb fogyasztásicikk­­gyártó cégének a profitja 20 százalékkal zuhant a második negyedévben. A vállalat vezetése az elbocsátások költségei­vel, valamint az ásványi és étolaj drágulásával magyarázza a visszaesést. A közel 400 márkát - így például a Dove szappant, a Lipton teát vagy az Omo mosóport - magáénak tudó cég nyeresége 909 millió euróra csökkent az egy évvel korábbi 1,14 milliárd euróról. A második negyedévben az eladások 1 százalékkal, 10,4 milliárd euróra mérséklődtek, ennek ellenére a Unilever éves szinten továbbra is 5 százalék feletti forgalombő­vülésre számít. A vállalat 2010-ig mintegy 20 ezer állás meg­szüntetését tervezi, miután a teljes költségvetés 5,5 százalékát kitevő alapanyagok ára egymilliárd euróval nőtt az első hat hónap során. Legrosszabbul Európában teljesített a vállalat: az eladások április és június között összességében 2,9 száza­lékkal csökkentek, s Észak-Amerikában is jócskán visszaesett a fogyasztás. Az első hat hónap adatai alapján ugyanakkor Közép- és Kelet-Európában 10, Latin-Amerikában 11, Ázsiában és Afrikában pedig 14,7 százalékkal bővült az eladás. FELPEZSDÍT A RENESZÁNSZ ÉV A reneszánsz év 4 milliárd forintos költségvetéséből 2,2 milliárdot osztott szét nyílt művészeti és művelődési pályázatokon az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM). A tárca 250 millió forintot fizetett az év reklámozására, a maradékot pedig kiemelt programok támogatására hasz­nálta fel - ilyen volt idén többek közt a Tavaszi Fesztivál, a Múzeumok Éjszakája, a veszprémi utcaszínház-fesztivál. Hátravan még a Zsidó Nyári Fesztivál és a Budapesti Őszi Fesztivál. Összesen 34 kiállítást és 95 fesztivált, konferenciát és más rendezvényeket támogat a program Budapesten és vidéken egyaránt - mondta Csák Ferenc kulturális államtit­kár. A Múzeumok Éjszakája volt az egyik nagy dobás az idén: a tavalyinál majd kétszer több - összesen 230 - múzeum 380 ezer látogatót vonzott. A Mediciek fénykora kiállítást 130 ezren nézték meg. Az OKM jelenleg hét kiemelt fejlesztési projektet futtat, és a legtöbbel még év vége előtt alá akarja írni a támogatási szerződést. A legnagyobb támogatást a projektek közül a Budavári Palota és a Liszt Ferenc Zeneaka­démia kapja -10, illetve 9,8 milliárd forintot. A hét projektre összesen több mint 30 milliárd forint jut. SCD: nem nyertünk az Interfruct eladásán­ ­ Az áruházak már azelőtt sem voltak az Interfruct tulaj­donában, hogy az SCD felvásá­rolta volna őt. Az ingatlanokat az Interfruct több gazdasági társa­ságtól bérelte. Az SCD 2006 novemberéig kö­zel 80 millió euró értékben kivásá­rolta az ingatlanok többségét a tulaj­donosoktól, majd egy úgynevezett sale & leaseback (értékesítés és visszlízing) ügylet keretében eladta az áruházakat a londoni tőzsdén jegyzett Dawnay Day ingatlan­­alapnak. Azaz megvásárolta, eladta, majd 15 éves konstrukció keretében vissza­bérelte. Rossz gazdasági környezetben értékesítettük az Interfructot, s a piaci pletykák ellenére nem elsorvasztottuk a céget, hanem milliárdos befek­tetéssel működőképes kereskedelmi hálózattá kívántuk fejleszteni - válaszolta lapunk kérdésére Tomcsányi Gábor, az SCD Holding vezérigazgatója. Tény, hogy az Interfruct folyamatosan veszített pia­ci pozíciójából, és az évekkel korábban kidolgozott cash & carry értékesítési forma ráncfelvarrási stra­tégiája nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A cégnek 2005-ben még nagyjából 60 milliárd forint volt a forgalma, ez 2007-re 47 milliárdra olvadt. Negyed éve sem titkoltuk, hogy az Interfructtal kapcsolatban nem váltak be a számításaink - tette hozzá Tomcsányi. Az sem elhanyagolható, hogy az élelmiszer-kereskedelmi piacon a keménydiszkon­tok megjelenése, illetve a hazai gazdasági recesszió olyan feltételeket teremtett, amelyek mellett az SCD - hangsúlyozottan nem szakmai befektető­ként - már nem látott potenciált az Interfructban. Az SCD ma már azt sem titkolja, hogy nagyjából 2,5 milliárd forintot bukott a cash & carry-lánc értékesítésén az egyéb kötelezettség- és kezesség­­vállalások miatt. Ugyanakkor tény, hogy az Interfruct a korábbi tulajdonosának, az SCD-csoporthoz tartozó SCD Inter-Invest Zrt.-nek több mint hárommilliárd forintot utalt át 2005-ben (vagyis amikor az ingat­lanfejlesztő megvásárolta a kereskedelmi láncot). Tomcsányi lapunknak elmondta, hogy bár a sajtó panamát sejt az ügylet mögött, az SCD-nek az Interfructtól nem kellett volna kölcsön, tulajdo­nosként bármilyen más formában is elhozhatott volna tőkét a láncból - ha erről döntés született volna. A kölcsönnek vélt hárommilliárd forintra azért volt szükség, mert az áruházlánc anyacége, az akkori SCD Inter-Invest Zrt. három áruházat lízingelt az Interfruct Kft. számára, ezeket a hite­leket törlesztette a társaság a kérdéses összegből. (A kereskedelmi hálózat az üzleteinek többségét bérelte, csupán három­ egységet lízingelt.) Az áruházak lízingelésével kapcsolatos tranzakció egyébként benne van a társaság főkönyvében is. Tomcsányi hangsúlyozta, az elmúlt három évben a tulajdonos nem vett fel osztalékot a társaságtól, illetve semmilyen más formában nem vont el pénzt a lánctól, sőt több milliárd forintot fordított az Interfruct reorganizációjára és fejlesztésére. Az SCD tulajdonlása alatt épült a győri áruház, amely a lánc legmodernebb üzlete, és a vevőmar­keting-tevékenységet is elindították, így például az Interfruct létrehozta a kisebb viszonteladói háttérként működő RIA kiskereskedelmi láncot. Tomcsányi leszögezte, ezt tőkehiányos körülmé­nyek között aligha tudta volna megvalósítani a kereskedelmi lánc. HŐNYI GYULA Újabb milliárdos leírások a Deutsche Banknál A nyereség 1 százalékkal zuhant a második A Deutsche Bank AG (DB), Németország leg­nagyobb bankja nettó nyeresége 64 százalékkal, 649 millió euróra csökkent a második negyedév­ben, mivel újabb jelentős leírásokra kényszerült, és ezért befektetési banki üzletága 311 millió euró adózás előtti veszteséget szenvedett el. A pénzin­tézet erre a három hónapra 2,3 milliárd eurót kényszerült leírni, ezzel együtt eddig összesen 7,3 milliárd eurót kellett leírnia a jelzálogpiaci válság kirobbanása óta. Ezzel viszonylag jól áll a krízis legnagyobb veszteseihez, a svájci UBS-hez és az amerikai Citigrouphoz képest, amelyek 40 milliárd dollárt közelítő leírásnál járnak. Egy szakértő szerint nem rossz a DB teljesítménye, hiszen a mai üzleti környezetben nem magától értetődő, hogy egy pénzintézet nyereségesen működik. Az IMF nem látja a hitelválság végét és kitart azon az előrejelzése mellett, hogy a pénzinté­zeti szektor összesen ezermilliárd dollár vesz­teséget szenved el a krízis miatt. A szervezet szerint eddig ennek a felét írták le, ám a teljes hiánynak csak a kétharmadát tudják majd friss tőkével pótolni, ezért tovább kell korlátozniuk hitelezésüket. Az amerikai kormány pénzügyi beavatkozása a válság következményeinek eny­hítésére a költségvetési hiány növelésével, s en­nek ellensúlyozására további hitelfelvétellel jár, ezért végső soron nem javít a szektor helyzetén. Ráadásul a költségvetés hiteligényét fokozhat­ja, hogy a vállalatok csökkenő profitja és a fo­gyasztók szűkülő jövedelme miatt visszaesnek az adóbevételek. KOMÓCSIN SÁNDOR nj Lp A Kisdunamenti Takarékszövetkezet Igazgatósága értesíti Tisztelt Ügyfeleit, hogy 2008. augusztus 18. napjától 1­5 százalék mértékben emeli betétkamatait.A TOPMENEDZSERT IGAZOL A MORGAN STANLEY­ ­ A Morgan Stanley átcsábítja a Citigrouptól Michael Eck befektetési bankárt, akitől azt várja, hogy szerezze meg a kiskereskedelmi szektorban lezajló vállalatfelvásárlások tanácsadói megbízásait - tudta meg a Bloomberg az ügyhöz közel álló forrásból. Eck ta­valy egyebek mellett az Applebee's International Inc. és az Shop Corp. 2,1 milliárd dolláros fúziójánál bábáskodott. A Morgan csak nyolcadik a kiskereskedelmi ágazat tanácsadói piacán, miközben a gazdaság többi ágának összességét tekintve a második. A hitelvál­ságtól szenvedő befektetési bankok kétségbeesetten futnak a tanácsadói díjakból elér­hető jövedelmek után. Más csúcsvezetőkre is vadásznak. Fizetésüket abból az egymilliárd dollárból fedezik, amit idén 4800 alkalmazottjuk elbocsátásával takarítottak meg. MEGÉRZI A SANOMA A NAPILAPPIAC ZSUGORODÁSÁT A SanomaWSOY Ogj, Észak-Európa legnagyobb médiavállalata nettó nyere­sége egyharmadával csökkent a második negyedévben az egy évvel koráb­bihoz képest. Ugyanilyen mértékben esett az üzemi profit, míg az árbevétel 3,4 százalékkal nőtt. A jelentős zuhanásnak egyrészt az a magyarázata, hogy a társaság tavaly ilyenkor 34,2 millió euró egyszeri bevételre tett szert ingatlanok és egy holland magazin eladásából, másrészt csökkent a kereslet napilapjai iránt. A vállalat hazai versenytársa, az Alma Media Oyj adatai szerint a finn napilappiac 6,7 százalékkal zsugorodott az első félévben. A Sanoma új újságokat vezetett be a kelet-közép­­európai és az orosz piacra, Finnországban pedig új rádió- és tévécsatornákat indított, ám ezek egyelőre nem kompenzálják a nyomtatott sajtó egy részének visszaszorulása miatt csökkenő bevételeket. A cégvezetés bejelentette, hogy felgyorsítják a vállalat költségcsökkentési terveinek megvalósítását, ám ennek ellenére kénytelen volt mérsékelni 2008-as árbevétel-prognózisát. Eszerint idén a tavalyi 6,7 százaléknál kisebb ütemben nő a forgalom. A Sanoma elsősorban magazinjaival meghatározó szereplője a magyar sajtópiacnak. SANOMA-ADATOK (MILLIÓ EURÓ) 2007. II.n.-év 2008. II. n.-év Árbevétel 744,5 769,8 Üzemi eredmény 133,0 98,5 Adózott eredmény 95,8 64,4 Forrás: Bloomberg, Reuters Bolytól csak 2013 után jut a határig az M6-os A közlekedési tárca szerint az M6-os au­tópálya Boly és a horvát határ (Ivándárda) közötti szakaszának megépítése a követ­kező fejlesztési ciklusban, legkorábban 2013 után történhet. A 18 kilométeres szakasz építésére már érvényes környezet­­védelmi és építési engedély van, a becsült beruházási költség 33 és 35 milliárd forint közé tehető, ami magában foglalja a határkapcsolat kiépítését is - derül ki az Ivándárda és Branjin Vrh (Baranyavár) kö­zötti autópálya-kapcso­lat létesítéséről szóló magyar-horvát egyez­mény kihirdetéséről szóló kormányrendelet tervezetéből. Az egyez­mény rögzíti, hogy a transzeurópai közlekedési folyosók közé tartozó V/C (Budapest-Eszék-Szarajevó- Plocse) gyorsforgalmi út hol keresztezi majd a magyar-horvát határt. A két ország még 2003 szeptemberében állapodott meg szakértői szinten a határmetszéspontról. Bár a megépítés csak 2013 után várható, az indoklás szerint a határmetszéspontról szóló megállapodás megkötése előfeltétele az előkészítő munkák megkezdésének. Az V/C folyosó horvátországi szakaszán már korábban elkészült a Belgrád-Zágráb autópálya és Dakovo közötti 23 kilomé­teres autópálya-kapcsolat. A Dakovo és Eszék közötti 33 kilométeres szakaszt várhatóan 2009. márci­usban adják át a forga­lomnak, ezt követően pedig 2012-ig tervezik megépíteni az autópálya Eszék és Bélmonostor közötti részét. Magyarországon az M6-os autópálya már megépült, Érd-Dunaúj­­város közötti szakasza után várhatóan szep­temberben fejeződik be az Érdi tető és Budapest (M0) közötti kapcsolat kivitelezése. A Dunaújváros-Szekszárd közötti szakasz építése várhatóan ugyan a hónapban indul, a Szekszárd-Bóly közötti szakaszon pedig a ppp-pályázaton győztes konzorcium már megkezdte a munkálatokat; a befejezés vár­ható határideje mindkét szakasz esetében 2010 első féléve. Domokos László milliárd forint költséggel • Új szakasz 35

Next