Napi Gazdaság, 2010. január (20. évfolyam, 1-20. szám)

2010-01-04 / 1. szám

Amikor a fordulónap bevárja az ünnepet Alaposan átrendezte a hitelek és a hitelkártyák törlesztésének határidejét az év végi ünnepsor. Lapunk megkeresésére egyedül az Erste Banknál válaszoltak úgy, hogy nincs olyan hitelük vagy hitelkártyájuk, aminek a fordulónap­ja 25-ére vagy 1-jére esett volna. A többiek esetében ugyanakkor jelentősek voltak az el­térések. Az UniCredit Bank azon hitelezett ügyfe­leinek, akiknél a hitel törlesztőnapja decem­ber 24-27. közötti idő­szakra esett, a hitel­­szerződésben szereplő szabályozásnak meg­felelően, a megelőző utolsó munkanapon, december 23-án kellett törleszteniük. A bank ugyan­akkor speciális szabályokat alkalmazott az év végén: a ja­nuár 1-3. közötti időszakban esedékes törlesztésű hiteleknél ugyanis ma, január 4-én kell megfizetni a törlesztőrészletet. A hitelesekhez hasonlóan az UniCredit-hitelkártyák tulaj­donosainak is rövidül a türelmi Eltérően szabá­lyozzák a törlesz­tési határnapokat a bankok ide abban az esetben, ha a tar­tozás kifizetése eredetileg mun­kaszüneti napra esik, ilyenkor ugyanis a munkaszüneti napot megelőző utolsó munkanap végéig meg kell történnie a be­fizetésnek. A többi bank eltérő üzletpo­litikát folytat. Az OTP Bank abban az esetben, ha az esedé­kesség napja nem banki mun­kanap, úgy a hiteltörlesztés határidejének az adott napot követő banki munkanapot je­löli meg. Ez a megoldás igaz a hitelkártyák esetében is, ahol a kártyatípustól függően 1-jén, 9-én, 10-én, 11-én vagy 13-án történik a havi számlazárás. Az elsején záró számla eseté­ben a türelmi időszak 12 na­pos, a többi számla esetében 15 napos. Hasonlóan szabályoz a K&H Általános Szer­ződési Feltételeiben: eszerint munkaszüneti napra eső zárás esetén a határidő a követke­ző banki munkanapra esik. Az Allianz Banknál szintén hátrébb tolódik az esedékesség, ha a for­dulónap munkaszüneti napra esik. Az Allianz­­hitelkártyásokat most ez a gond nem érinti, hiszen nekik minden esetben a hónap utol­só napján van a zárás, 2009-ben tehát az utolsó zárás december 31-én következett be. A Budapest Banknál a hi­telkártya és a személyi kölcsö­nök esetében nincs 25-i vagy 1-jei fordulónap, azoknak az áruhiteleseknek ugyanakkor, akiknél 25-e a fizetési határidő, decemberben 28-ig várták a be­fizetéseket. A CIB Banknál a hitelek és a hitelkártyák esetében a zárás­kor meghatározott záró egyen­leg a munkaszüneti, illetve­ bankszünnapot megelőző napra vonatkozó egyenleget tartal­mazza, azaz a hitelkártyások a december 25-i zárás helyett december 23-án kapták meg az egyenlegközlést. Miután a CIB- nél is az a szabály, hogy ha a fi­zetési kötelezettség munkaszü­neti vagy bankszünnapra esik, a befizetést az ünnepet követő banki munkanap végéig lehet teljesíteni, ebben a hónapban a hitelkártyásoknak a türelmi idő a megszokott 15 nap helyett 19 napos lett, miután január 10. vasárnap, 11-én, hétfőn fi­ókzárásig elég az ügyfeleknek befizetniük a törlesztést. NAGY LÁSZLÓ NÁNDOR : A karácsony napra is nyúlhatott a türelmi idő kapcsán 19 A NAP BELFÖLDÖN/ A NAPI GAZDASÁG 2010. JANUÁR 4., HÉTFŐ Még az Ab előtt is borulhat a vagyonadó A tavaly megszavazott adótörvények egyes passzusainak sorsa máig bizonytalan, néhány elemről ugyanis még döntenie kellene az Alkotmánybíróságnak. Ide tartozik a vagyonadó és az elvárt bér. A két lépcsőben keresztülvitt jogszabály­módosításhoz jelentős számú beadvány ér­kezett az Alkotmánybírósághoz (Ab), ezek közül jó néhányat el is bírált a testület tavaly. Ide tartozott a szuperbruttó és a családi pót­lék szabályozása. Előbbit, vagyis azt, hogy az adót nem a bér, hanem a tb-járulékkal nö­velt összeg után kell megfizetni, összeegyez­­tethetőnek találta az Ab az alkotmánnyal, utóbbit azonban, vagyis azt, hogy a családi pótlék beletartozzon az összevont adóalap­ba, már nem. A vagyonadóval - pontosabban az ingatlan­adóval - kapcsolatban több indítvány is érke­zett az Ab-hoz, és a testület ígérete szerint még az első előleg megfizetéséig, vagyis február végéig meghozza az ügyben határozatát. Az indítványok nem azt kifogásolták, hogy a kormány megadóztatná a vagyont - ezzel egyébként igen hamar el is véreznének a tiltakozások, hiszen a mindenkori kor­mánynak széles körben joga van adókat ki­vetni. A probléma sokkal inkább a hogyan­ban keresendő - állítják az indítványozók. A szabályozás ugyanis nem teszi lehetővé az arányos adófizetést: ha egy magánsze­mélynek van egy 29 millió forintos lakása, az után nem kell fizetni, de ha egy házaspár­nak van egy 31 millió forintos lakása, akkor egyenként 15,5 millió forint érték után keletkezik fizetési kötelezettség. Még jelen­tősebb különbség van a tulajdonost és a va­gyoni jogot terhelő adófizetés között: míg a tulajdoni hányad arányában osztódik az adó is, ugyanez a vagyoni jogok esetében nem áll fenn. A vagyonadóval kapcsolatban az is problémás az indítványozók szerint, hogy az adó alapját, vagyis az ingatlanok forgalmi értékét hogyan is kell meghatározni. F. SZABÓ EMESE NEHÉZ MEGHATÁROZNI A PIACI KERESETET ► Hamarosan az úgynevezett tevékenységre jellemző kereset megállapításával kapcsolatban is döntést hoz a taláros testület. Ebben az esetben az a szabály, hogy egy alkalmazott számára nem elég a minimálbért vagy annak dupláját fizetni, hanem annyit kell, amennyit az adott tevékenység piaci értéke képvisel. Azt ugyanakkor az indítványozók szerint szinte lehetetlen megállapítani, hogy figyelembe véve a földrajzi elhelyezkedésből és szakmai tudásból adódó eltéréseket, hol mennyi is a piaci érték. Hozzá kell tenni azonban, hogy a piaci ár meghatározására azért már jól bejáratott szabályok működnek, amelyek semmilyen szempontból nem alkotmányellenesek. BUDAPESTEN BE LEHET SZEREZNI AZ ÜNNEPI ASZTALRA VALÓT - CSAK MÁS AZ ÍZE, MINT OTTHON Hagyománytisztelő bankvezetők Számos pénzintézetet, biztosítót irányítanak külföldi szakemberek. Jó részük a karácsony és az újév közötti időszakban látogat haza, őket kérdeztük a karácsonyi, év végi szokásaikról. Marko Voljc, a KScH Bank szlovén vezér­­igazgatója szerint mivel Szlovénia és Ma­gyarország történelmi gyökerei a Monarchia korából erednek, sok szokásunk nagyon hasonlít. Tipikus szlovén év végi ünnepi ét­kek a különböző kolbászok, húsok savanyú káposztával, roston sült krumplival felszol­gálva, desszertként pedig házi tortákat esznek - például potk­át darált mo­gyoróval, pekandióval, de kedveltek a különböző piték is almával, túró­val töltve. Marko Voljc szerint az ételek nem túl különbözőek, ezért nem is nehéz megtalálni a tipikus szlovén ünnepi ebédhez/vacso­­rához szükséges hozzávalókat Budapesten. Mint a legtöbb országban, a karácsony náluk is családi ünnep, amikor a családtagok a világ különböző pontjáról összegyűlnek, többnyire a szülői házban a karácsonyi vacso­ra alkalmából. Az új évet barátokkal szokás ünnepelni, étteremben vagy egy szállodában, esetleg valakinek az otthonában. A K&H vezérigazgatója a karácsonyt Ljubljanában töltötte, de a szilvesztert már Budapesten fogja - ezt a szokást évek óta követi. Mint elmondta, minden évben izgatottan várják az alkalmi tűzijátékokat Budapesten - szil­veszter éjjelén ez a látványosság még szebbé teszi Budapestet, mint egyébként. L­uc Cools, a K&H Biztosító belga vezér­­igazgatója szerint hazájában nincs tipikus étele a karácsonyi ünnepkörnek, általában valamilyen specialitással készülnek a házi­asszonyok ezekben a napokban, de a menü évről évre változik. A szilvesztert a belgák is étteremben vagy magánpartikon köszön­tik, ahol a vacsorát tánc követi. Bár Luc Cools szerint Budapest nagyon kellemes hely a karácsonyi szünidő eltöltésére, de azért ők is hazautaz­tak, hiszen a karácsony a legmeg­felelőbb időszak arra, hogy családi összejöveteleket tartsanak. Ezek a napok alkalmasak a legjobban arra, hogy olyan ismerősökkel, rokonokkal találkozzanak, aki­ket utána akár egy évig nem látnak. Budapesten tölti az ünne­peket Kim Sung Ryong, a KDB Bank el­nök-vezérigazgatója. Tájékoztatása szerint bár Dél-Koreában a népesség 49 százaléka keresztény, 47 százaléka buddhista, az or­szágban csupán december 25-e ünnepnap, a többi napon buzgó munka folyik, hiszen december az évnek egy értékes időszaka. Ezekben a napokban a vállalatoknál a ma­guk mögött hagyott évet elemzik és a le­szűrt tapasztalatok alapján elkezdődik az új naptári évre történő felkészülés. A bankár szerint épp a fentiek miatt gyakran jelenti a december 26-ától az év végéig tartó néhány nap az év legmozgalmasabb, legmunkásabb időszakát. A KDB Bank­ treasury ügyvezető igazga­tója, Mészáros Jolánta lengyel származá­sú. A hagyományok szerint a lengyeleknél szenteste semmilyen formában nem kerül az ünnepi asztalra hús. Az esti vacsora fő összetevői a halak, amelyekhez gomba- vagy céklaleves társul, az asztalon sok a zöldség és a saláta. Érdekesség, hogy az ünnepi va­csorának 12 fogásból kell állnia - amennyi hónap van az évben. Ebbe természetesen a hideg előételek és sütemények is beleszámí­tanak - így például a bejgli is, amelyet csak mákos kivitelben ismernek a lengyelek. Mindig van az asztalon egy plusz teríték - ha betévedne egy váratlan vendég, meghív­hassák vacsorára. Az új évet társaságban köszöntik a len­gyelek is. A tradíció szerint sok káposztából készült étellel, legfőképp a pogácsára hajazó „bigos”-szal ünnepelnek, ezt minden család saját receptje alapján készíti. Az igazi bigos savanyú káposztát, hagymát, húsokat, aszalt szilvát, vörösbort és fűszereket tartalmaz. Mészáros Jolanta szerint az ünnepi étkekhez az alapanyagok beszerezhetőek Budapesten is, de például a savanyú káposztának soha nem lesz olyan az íze, mint Lengyelországban - más az elkészítési módja és más fűszerek kerülnek a káposzta mellé. napi Real time árfolyamok www.napi.hu/realtime Napi Gazdaság-előfizetőknek kedvezményt biztosítunk. a­­napi ! gazdasag www.napi.hu

Next