Napi Gazdaság, 2010. október (20. évfolyam, 191-211. szám)

2010-10-01 / 191. szám

o A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2010. OKTÓBER 1­2., PÉNTEK-SZOMBAT Erős az ország külső finanszírozási pozíciója Magyarország folyó fizetési mérlege a második negyedévben 418 millió eurót tett ki - a Napi-konszenzus nagyobb, 513 millió eurós többlettel számolt ám a tőkemérleggel együttesen vett finanszírozási pozíció 806 mil­lió euró lett, ami szezonálisan igazítva a GDP 2,8 százaléka. Ez megegyezik a negyedévben kapott uniós transzferek értékével. A jelenős exporttöbbletnek köszönhetően a reálegyenleg masszív, több mint 1,8 milliárd eurós többlete ellensúlyozni tudta a jövedelem­sor közel 1,4 milliárdos mínuszát - derül ki az MNB által tegnap publikált statisztikából. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy az adat megbízhatósága kérdéses: a folyamatos reví­ziók most egy technikai változtatással is pá­rosultak, aminek az lett az eredménye, hogy a tavalyi utolsó negyedév közel 450 millió eurós folyómérleg-többlete mínusz 400 millióba fordult egy multinacionális vállalatnál történt struktúraátalakítás nyomán. Ennek hatására az egész tavalyi év folyó fizetési mérlege mí­nuszba „csavarodott”, holott a korábbi becslé­sek szerint szufficitet mutatott volna. Az új elszámolási rendszer ugyan minden negyedévben enyhén rontotta az egyenlege­ket, de az alapvető trendet nem befolyásolta - mondta Samu János, a Concorde szakértője. A nagy változtatások ellenére kijelenthető, hogy a korábbi folyamatok továbbra is jellemzőek a hazai gazdaságra - vélte hasonlóan Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Azaz, a to-► Az érdekes folyamatok jövőre várha­tók: a beruházások felfutása és az élede­ző kiskereskedelem miatt emelkedhet az import, ami rontja a külkereskedelem egyenlegét. Ezenfelül a jövedelem­egyenleg mínusza is fokozódhat, ezért lassan, de eltűnik a folyó mérleg pozitív szaldója. Ugyanakkor a tőkemérleg jelentős többlete garantálja azt, hogy hosszú távon fennmaradjon az ország kedvező finanszírozási pozíciója. Tábbra is hatalmas külkerszufficit ellensúlyoz­za a jövedelemegyenleg kisebb mínuszát. A folyó mérleg többletét ezért ez nem fogja erodálni az elemző szerint, hiszen a külker szufficitje továbbra is stabilan erős és a szol­gáltatásexport felfutása várható a második félévben. A folyó mérleg többlete idén ösz­­szesen 1,3 milliárd euróra, a tőkemérleggel együtt a finanszírozási képesség 3,3 milliárd euróra rúghat - véli Suppan. Ennek oka, hogy a második félév vélhetően kifejezetten erősen alakul: az „alulról számított”, azaz a jövedel­mi pozíciók alapján számolt mérleg szerint az államháztartás pozitív szaldót produkál, hiszen az áht hiánya már meghaladta az éves előirányzatot. A lakosság oldaláról szintén magas megtakarítási állomány várható: a szektor felhalmozásai már eleve évtizedes csúcson vannak, és a nettó törlesztések miatt ez továbbra is így maradhat. ÁDÁM JÁNOS H — ■— RBe fel — ■ ea I ADATSAROK-BELFÖLD Forrás: MNB DEVIZAELADÁSI ÁRFOLYAMOK (2010. SZEPTEMBER 30., 14 ÓRA, FORINT) Svájci frank Euró K&H (deviza 11.) 212,58 282,61 OTP 210,28 279,67 Raiffeisen 210,90 280,84 Erste 213,69 283,97 CIB* (pénztári) 212,85 283,39 UniCredit 209,10 277,50 MNB középárfolyam 208,24 277,33 Forrás: Napi­ gyűjtés MAGYAR ADÓSSÁGMINŐSÍTÉS* (ZÁRÓJELBEN A KILÁTÁSOK) Moody's Baal (negatív) Standard& Poor's BBB­ (stabil) Fitch Ratings BBB (negatív) Japan Credit Rating Agency BBB (stabil) Rating and Investment BBB (stabil) •hosszú lejáratú, deviza Forrás: MNB JEGYBANKI KAMATOK (ÉRVÉNYBEN: 2010. ÁPRILIS 27-TŐL) (SZÁZALÉK) Jegybanki alapkamat mértéke 5,25 0/N fedezett hitel kamatlába­­ 6,25 0/N jegybanki betét kamatlába 4,25 2 hetes futamidejű MNB-kötvény hozama 5,25 Kötelező tartalék összege után fizetett kamatláb 5,25 Alultartalékolás esetén alkalmazott büntető kamatláb 5,25 EGYNAPOS BANKKÖZI KAMATOK Dátum Átlag Forrás: MNB (százalék) Forgalom (Mrd Ft) 2010. szept. 23. 4,500 71 350 2010. szept.24. 4,632 82370 2010. szept. 27. 4,627 97 490 2010. szept. 28. 4,668 92860 2010. szept. 29. 4,458 63715 másképp,mint mások MEGHÍVÓ KÜLDÖTTVÁLASZTÓ GYŰLÉSRE Az AXA Önkéntes Egészségpénztár (a továbbiakban: Pénztár) Igazgatótanácsa (a továbbiakban: Igazgatótanács) tájékoztatja a Tisztelt tagságot, hogy a Pénztár 12. számú Komárom-Esztergom megye, más EU-tagállambeliek, külföldiek küldöttválasztó körzetében (a továbbiakban: Választókörzet) a Pénztár Igazgatótanácsa az állandó lakóhellyel rendelkező pénztártagok részére Küldöttválasztó gyűlést hív össze, amelyre az alábbi helyszínen és időpontban kerül sor: A Küldöttválasztó gyűlés helyszíne: az AXA Egészségpénztár székhelye. 1138 Budapest, Váci út 135-139., D torony, tárgyalóterem. A Küldöttválasztó gyűlés időpontja: 2010. október 18., 10 óra. A Küldöttválasztó gyűlés napirendje 1. A választókörzet küldöttének, valamint pótküldötteinek megválasztása. Amennyiben a Küldöttválasztó gyűlés a fenti időpontban határozatképtelen, úgy 2010. október 18-án 10 óra 15 perckor megismétlésre kerül a fenti helyszínen, változatlan napirenddel. Kérjük az adott választókörzetben állandó lakóhellyel rendelkező Tisztelt pénztártagokat, hogy a Küldöttválasztó gyűlésre a személyazonosságuk és a tagsági jogviszonyuk igazolására alkalmas okmányaikat hozzák magukkal. A megjelenteknek ezen szavazati jogot igazoló okmányokat, továbbá meghatalmazásaikat ellenőrzés céljából a Küldöttválasztó gyűlést megelőző 30 percben zajló regisztráció időtartama alatt, a helyszínen kell bemutatniuk a Pénztár Igazgatótanácsa által kijelölt képviselőknek. Az okiratok és meghatalmazások ezen időpontot követően történő bemutatása esetén a szavazati jog a küldöttválasztó gyűlésen érvényesen nem gyakorolható. Tisztelettel: Az AXA Önkéntes Egészségpénztár Igazgatótanácsa KÓRHÁZI KÁRTALANÍTÁS A kormány úgy döntött, hogy kártérítést nyújt négy, a 2006-2007-ben végrehajtott kormányzati döntések miatt pert indított kórháznak, illet­ve az azokat fenntartó önkormányzatoknak - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), tulajdon­képpen a korábbi sajtóhíreket megerősítve. Mint rögzítik, négy kórház - a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, a Hódmezővásárhe­lyi Erzsébet Kórház, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórháza és a Keszthelyi Városi Kórház - esetében a Legfelsőbb Bíróság is kimondta, hogy jogel­lenes kapacitáscsökkentés történt. A közleményben hangsúlyozzák, a kormány határozott álláspontja, hogy e kórházakat - csakúgy, mint a 2006. augusztus 20-ai tűzijáték és a 2006. október 23-ai brutális rendőri túlkapások áldozatait, sérültjeit - kártalanítani kell. KÁRTALANÍTÁS Önkormányzat Millió forint Békés megyei 80( Hajdú-Bihar megyei 80( Hódmezővásárhelyi 80( Keszthelyi 65( Forrás: KIM Politikai hátszelet sejtenek az ÁSZ-vizsgálatban Az Állami Számvevőszék húsz­éves történetében ritkán fordult elő olyan, hogy egy jelentést teljes terjedelmében nem a számvevők, hanem a vizsgált fél hozta nyilvá­nosságra. Ezt tette most a főváros napokban távozó vezetése az ÁSZ-nak a 4-es metró beruházásával foglal­kozó jelentésével, amely szerintük politikailag elfogult és durva tévedé­seket tartalmaz - amit a nemrégiben kinevezett exfideszes képviselő Do­mokos László elnök sze­mélyével kötnek össze. A négyes metró építé­séről nem nehéz rosszat mondani, hisz az 1972 óta dédel­getett beruházást többször elna­polták (az elmúlt évtizedekben), ám mióta elkezdték az építést, a kivitelezők állandó csúszásban vannak és a költségek is emelked­tek. Nemzetközi összehasonlí­tásban a budapesti négyes metró a második legdrágább fajlagos költségű az egy kilométerre eső 214 millió euró költséggel - a magas fajlagos költség a sűrű ál­lomáskiosztással és az egy légte­rű állomásszerkezetek költséges (44,8 milliárdos) megvalósítá­sával magyarázható - olvasható az ÁSZ-jelentésben. A járművek beszerzése viszont kifejezetten olcsó lenne nemzetközi össze­hasonlításban - csak az Alstom­­kocsik nem kapták meg a hazai közlekedési hatósági engedélyt. Az ÁSZ felrója a fővárosnak, hogy a beruházást húsz különálló szerződésre bontva valósították meg, ami koordinálatlansághoz, így perekhez vezetett. A fővá­ros által nyilvánosságra hozott válaszában ezt úgy értelmezik: „a jelentés visszatérő alapvetése, hogy ha már mindenáron metrót kell építeni, akkor azt legjobb egy, a szocialis­ta időkben volt állami nagyberuházás min­tájára megvalósítani”. A főváros szerint ezzel szemben a szerződéses rendszerben a legjobb nemzetközi gyakorla­tot követték, hisz a szerződések részekre bontása árversenyt ge­nerált. Az alagútfúrás külön törté­net: 2006-ban úgy kötötték meg a szerződést, hogy ismert volt, határidőre nem készülhet el az alagút, ennek akadálya a Gellért téri állomás építése, illetve a fúró­pajzs indításához szükséges telek hiánya - írja az ÁSZ. A számtalan hiba után az ÁSZ kilenc javaslatot fogalmazott meg, ezek közül a legfontosabb, hogy a kormány gyakoroljon erőteljesebb pénzügyi kontrollt az állami tá­mogatással épülő beruházás felett, valamint azt is javasolják, hogy a BKV esetleges privatizációja esetén fizesse vissza a főváros az állami támogatást. PAPP ZSOLT önálló szerződésre bontották a projektet a Sn 20 Elemi érdek kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól -jk Az ország elemi érdeke, hogy kikerül­jön a túlzottdeficit-eljárás alól, mert az EU Magyarországon, mint­­a legtöbb ideje eljá­rás alatt lévő országon képes a legerősebb példát statuálni - mondta Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a 48. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában, Szegeden. Jövőre nem mehet 3 százalék fölé az államháztartás hiánya és mindenképp ki akarunk kerülni az uniós eljárás alól - szögezte le. Az ország egy másik deficittel, a hitelessé­gi deficittel is küszködik: a visegrádi négyek közül az egyedüli ország vagyunk, amelyet 2004 és 2010 között a hitelminősítőknél csak lefelé minősítettek. Célunk, hogy ezen a trenden változtassunk - mondta Varga. Nem lesz könnyű, hisz orvosolni kell az el­múlt évek hibáit. Lehet ugyan abban igazság, hogy jogos bírálatok érik a hitelminősítőket, de el kell fogadni, hogy iránytűként szol­­,­gálnak ezek az intézetek és a piacok adnak a véleményükre. A munkát terhelő adókat tekintve jelentős elmaradásban vagyunk a ANGYALI KÖRBE KERÜLHETÜNK? ► A kormányzat olyan helyzetben van, hogy - az ördögi kör pozitív ellentéte­ként - a magyar gazdaság számára az angyali kör elérhető közelségbe került - fogalmazott Török Ádám akadémikus, a Költségvetési Tanács tagja. Ehhez érdemes figyelni a fiskális politika fenn­tarthatósága és átláthatósága érdeké­ben végzett független elemzésekre és javaslatokra - tanácsolta Török, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a független intézményi „horgony" léte és működé­se növeli a hitelességet a régió országaihoz képest is. A cél, hogy a ré­giós országokkal egy szintre kerüljünk, majd lefagyjuk pecet. Ezért a kormány szándéka, hogy arányosan adóztassa a magánszemé­lyeket, így jövőre szeretnénk bevezetni az egységes, 16 százalékos adókulcsot. A külső finanszírozási problémákat il­letően Varga kifejtette: az az egészséges, ha a lakosság megtakarításai fedezik az államháztartás hiányát. Külső forrásokra szükség van, de ezt a vállalatok és ne az ál­lam vonja be. A kormány célja - összegezte az államtit­kár -, hogy magasabb növekedési pályára álljon az ország, kisebb állami elosztás mel­lett, miközben az egyensúlyt is megteremti. A régió legversenyképesebb országává kell hogy váljon Magyarország, amihez a leg­főbb eszköz az adórendszer átalakítása. NAPI NEM ADOTT IGAZAT AZ APEH-NEK AZ EB Az új magyar áfatörvény hatálybalépése előtt elvégzett építési munkákhoz kapcsolódóan az áthárított áfa levonásának megakadá­lyozása ellentétes az uniós joggal - mondta ki csütörtöki ítéletében az Európai Bíróság (EB). Az eljárásban érintett konkrét ügyben az Uszodaépítő Kft. építési munkáiról volt szó. A társaság egy 2007-ben kezdődött építkezése még abban az évben félbeszakadt, az addig elvégzett munkák kapcsán a felmerült áfát az érintettek a jogszabá­lyoknak megfelelően befizették. Az új áfatörvény hatálybalépésekor azonban úgy nyilatkoztak, hogy a jövőbeli munkáiknál már az új törvény alapján a fordított adózás szabálya szerint járnak el. Az APEH szerint azonban a már megvalósult beruházást érintő teljesítése­ket is felül kellett volna vizsgálni, a fordított adózás rendelkezéseit visszamenőleg kellett volna alkalmazni. Az EB szerint az adólevonási jog az áfa mechanizmusának szerves részeként fő szabály szerint nem korlátozható. Az új áfatörvény alkalmazása így önmagában nem befolyásolhatja az előzetesen felszámított áfa levonásának jogát. ÉPÍT NYILVÁNOS AJÁNLATI FELHÍVÁS Észak-pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (ÉPÍT Zrt.) Igazgatósága, mint kiíró a Megyeri-híd térségében, a káposztásmegyeri Ipari Parkban nyilvános pályázat keretében értékesítésre meghirdeti az alábbi, beépítetlen, közműves ingatlanokat: Cím Helyrajzi szám Terület Kínálati ár (Ft) IV. ker. Óradna utca 2. 76512/475 IV. ker. Óradna utca 3/a. 76512/490 IV. ker. Óradna utca 3/b. 76512/491 IV. ker. Óradna utca 6. 76512/477 hrsz. b­a 6173 m2 263 620 000 hrsz. 3891 m2 77 040 000 hrsz. 3902 m2 77 260 000 hrsz. 4024 m2 79 675 000 A pályázaton való részvétel feltételeit, valamint az ingatlanok adatait tartalmazó dokumentációk megvásárolhatóak 2010. október 1-től — 2010. október 29-ig, munkanapokon 9.00 és 13.00 óra között ingatlanonként 10 000 Ft + áfa vissza nem térítendő összeg ellenében az alábbi címen: Észak-pesti Ingatlan és Térségfejlesztési Zrt. 1044 Budapest, Megyeri út 205/AI. fszt. Tel: 230-5435 Fax:230-5415 www.epitrt.hu A pályázatokat 2010. november 11-én (csütörtök) 10.00 és 11.00 óra között kell benyújtani az ÉPÍT Zrt. címén. A kiíró fenntartja magának a jogot, hogy a pályázatokat indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa.

Next