Napi Gazdaság, 2010. október (20. évfolyam, 191-211. szám)

2010-10-01 / 191. szám

Alakul a nemzeti közlekedési holding Országos közlekedési holdingba vonná össze a vasúti személyszállítást és az autóbusz-közlekedést a kormány. Értesüléseink szerint a MÁV-Start és a 12 helyi Volán-tár­saság egyesüléséből születne olyan szállítási cég, amellyel jelentős költség- és létszámcsökkentés érhető el, ráadásul elkerülhetőek lennének a párhuzamosságok és egységesít­hetők lennének a viteldíjak is. A közösségi közlekedés átalakítása immár kormányokon átívelő téma és feladat, amelynek meg- és feloldása eddig senkinek sem sikerült. Márpedig a költségvetési kiadásokat a közlekedési támogatások és kiadások megnyirbálásán ke­resztül is csökkenteni lehetne. Arról nem is beszélve, hogy a magyar kormány és az IMF közötti tárgyalásoknak egyik kulcseleme volt a közösségi közlekedés átalakítása - ha úgy tetszik, áramvonalasítása. (Erről Fellegi Tamás miniszter nyilatkozott a Heti Válasznak.) Egy korszerűbb szerkezetű, integrált helykö­zi közlekedés - legalábbis elméletben - akár az utasoknak is olcsóbb lenne, arról nem beszélve, hogy az állam mennyit takaríthatna meg ezzel. Ennek némileg ellentmond, hogy az Orbán-kormány az utóbbi hetekben több, korábban bezárt vasútvonalat nyitott meg újra - bár ezeken naponta pár tíz utas közlekedik csupán. A MÁV működését 1993-2007 között összesen 1698 milliárd forinttal segítette ki a költségvetés, de a cég ennek - és az évi 40 milliárdos támogatás - ellenére jelenleg 300 milliárdos adósság tetején ül. A Figyelő korábban megjelent értesülései szerint már nyár elején elindult a most három különálló cégben mű­ködő MÁV-Start, a gépészet és a vontatás összevonásának előkészítése, mondván, hogy mindhárom zömében a sze­mélyszállítási üzletágban tevékenykedik ezért felesleges az elkülönítésük. A Volán-társaságok holdinggá alakításának ötlete is felmerült már, de a szakszervezetek tiltakozása megakasz­totta a folyamatot. Idén augusztusban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleményben tudatta, hogy a kormány „új stratégia és működési modell alapján akarja a közösségi közlekedést fejleszteni”. Lapunk úgy tudja, hogy az összevonás érdekében koráb­ban a BKV beolvasztását is felvetették (az önkormányzati választások utánra tervezve, de a fővárosi közlekedési cég hatalmas - egyes becslések szerint 400 milliárdos - adósságállománya miatt letettek erről. Szintén lekerült a napirendről a Malév „beintegrálása”. Erre utal a szaktár­ca vezetőjének legutóbbi nyilatkozata is, amely a nemzeti légitársaság ismételt eladását is lehetségesnek nevezte. A nemzeti közlekedési holdinggal kapcsolatos kérdéseinket eljuttattuk a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, de választ ezekre eddig nem kaptunk. SZAKONYI PÉTER : Továbbra is 300 milliárd forint adósságon ül a MÁV ■ . *­ig#ÉWf )B le Tőkét pótolnak az MKB-nál Az MKB Bank igazgatóságának és felügyelőbizottságának, továbbá a BayernLB felügyelőbizottságának ülésein a bajor tulajdonos a magyar menedzsmenttel közösen áttekintet­te a magyar bankcsoport helyzetét a féléves tényszámok és az év végi kilátások tükrében. Ennek eredményeként - tájékoztatott meglehetősen szűkszavúan a hitelintézet - tulajdonosi döntés született a bankcsoport tőkehely­zetének megerősítéséről. Mint hozzátették: a lépéssel a BayernLB biztosítja magyarországi leánybankja számára a prudens működéshez szükséges tőkeellátottságot. Az első félévet a nem auditált adatok szerint 52,4 mil­liárd forintos veszteséggel zárta az MKB-csoport (Napi, 2010. augusztus 31.). A közzétett adatok arra utaltak, hogy a jövedelmezőség nem csak a portfolióra nehezedő negatív nyomás miatt romlott ilyen mértékben (az adó­zatlan profit 2009 első hat hónapjában még 8,7 milliárd forint volt). A bruttó működési eredmény a nemzetközi számvitel (IFRS) szerinti adatok szerint egy év alatt 13,2 százalékkal mérséklődött, miközben a banküzemi költ­ségek 5,5 százalékkal emelkedtek. Az üzemi eredmény így 31 százalékkal esett. Lapunk információi szerint a keményebb felügye­leti vizsgálatok (SREP) nyomán nem egy hitelintézet tőkemegfelelési mutatója akár több százalékponttal is zuhant. Valószínűleg ez sem hagyta érintetlenül az MKB-t, amelyről a piacon már korábban többen rebes­gették, plusztőkére szorulhat. Általában úgy véleked­tek, hogy a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) az MKB-ra is célzott kockázati jelentésében, amikor kiemelte: az alacsony szolvenciájú csoport két nagybankot is ma­gában foglal. NAPI A CÉGEKNÉL IS A FORINTHITEL A NYERŐ Spórolós vállalatok A háztartások augusz­tusban az előző hónap­hoz hasonlóan forintban több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, de annyira igyekeztek meg­szabadulni devizahiteleik­től, hogy összességében a lakossági hitelállomány a tranzakciók alapján csökkent - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A szezonálisan igazított, árfolyamszűrt adatok a jegybank tájékoztatása szerint a forinthite­lek esetében csaknem húszmilliárd forintos nettó hitelfelvételt, a devizánál pedig közel 40 milliárdos nettó törlesztést mutatnak. Nem csak a kölcsönöknél vesztettek la­­130,9 10,5­kossági állományukból a bankok. A forintnál 33,8 milliárd, a devizánál pedig 4,8 milliárd forint nettó betétkivonásra került sor. Érzékelhetően folytatódott tehát a megtakarítások át­csoportosítása (egyéb ada­tok alapján látszik, hogy a pénz nagy része befektetési jegyekbe vándorol). A cégek közben jelentős meg­takarítók voltak. Forintbetéteiket közel 81, devizabetéteiket pedig az árfolyamhatás ki­szűrésével 42 milliárd forinttal növelték. Augusztusban a vállalkozások a hitelfel­vétel terén is aktívabbak voltak a háztar­tásoknál. Bár a devizakölcsönöknél a cé­geknél is nettó törlesztés tapasztalható, forintban majdnem 34 milliárd volt a hitelek nettó gyarapítá­sa. Az idén azonban így sem jutottak (lásd táb­lázatunkat) túl sok for­ráshoz a cégek. Kérdés, hogy az utóbbi két hónap kedvezőbb adatai trend­­fordulóra utalnak-e vagy csak időszakos enyhülést jeleznek.­­ A lakossági forint- és euróhitelek átlagos hitelköltség­mutatói közti eltérés a szabad felhasználású jelzálog­­hiteleknél nőtt. A forintkölcsönök már ismét (korábban szűkült a különbség, de nyáron megfordult a trend) 2,67 százalékponttal drágábbak. A lakáscélú hiteleknél javult a helyzet, de még így is 2,38 százalékpontos a deviza előnye. Lakáshitelből egyébként az új szerződések alapján valamivel többet igényeltek a magánszemélyek. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél ugyanakkor némi csökke­nés következett be. Az euróhiteleknél (svájci frankból már régóta nincs ajánlat a piacon) az új kibocsátás volumene közelít a nullához - állapította meg az MNB. Jól érzékelhe­tő tehát a júliusban bevezetett jelzálog-bejegyzési tilalom hatása. B. VARGA JUDIT TRANZAKCIÓK 2010.1—Vili. HU Háztartások Vállalatok Forinthitel 136,2 Devizahitel -232,7 Forintbetét -298,8 10,5 Devizabetét -162,2 -130,9 Forrás: MNB A NAP BELFÖLDÖN A NAPI GAZDASÁG 2010. OKTÓBER 1­2., PÉNTEK-SZOMBAT SEMMI SEM ÁLLÍTJA MEG A HAMISÍTÁST Az idén 900 milliárd dollárra becsülik a hamisított termékek forgalmát és az ebből fakadó kieső munkabérek, hatósági feladatok költségeinek összességét - ez az összeg 2007-ben még csak 250 milliárd dollárt tett ki, vagyis drasztikusan növekvő iparágról van szó, derült ki a Bird and Bird által szervezett sajtóeseményen. Az unióban tavaly 117 millió hamisított terméket foglaltak le, tíz évvel ezelőtt pedig csak tízmilliót - Ma­gyarországon tavaly 1,2 milliót tett ki a lefoglalt termékek száma, ennek java része cigaretta volt. A hamis termékek az unióba lépve szinte háborítat­lanul jöhetnek-mehetnek szerte Európában, ami igencsak megnehezíti a hatóságok munkáját. A kérdés lényegében csak annyi, hogy hol léptessék be az árukat. A vámosoknak okozott probléma megoldására körvonalazódik egy egyezmény megfogalmazása, ami többek között lehetővé tenné a hamis áruk lefülelését. Ezzel azonban az a gond, hogy az USA és az unió alapvetően mást vé­dene: az USA inkább a szerzői jogot, az EU pedig a technológiát. ÁRFOLYAMHATÁS NÖVELTE A LÍZINGCÉGEK AGRÁRPORTFÓLIÓJÁT Az idén, ha minimális mértékben is, de újra bővülésnek indult a pénzügyi és operatív lízing ré­szesedése a mezőgazdasági új és használt gépek beszerzésének támogatásában. Tavaly 2008-hoz képest 13 százalékkal, 63 százalékra nőtt a beru­házások megvalósításához felvett hitelek aránya - miközben a pénzügyi lízing részesedése 49-ről 36, az operatív lízingé pedig 0,26 százalékról 0,09 százalékra mérséklődött-, idén azonban már megfordult a trend. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint az idei második negyed­évben a hitel aránya már csak 58,8 százalék, miközben a pénzügyi lízinget választók aránya 40,8 százalékra, az operatív lízingé pedig 0,27 százalékra emelkedett. A piac azonban továbbra sem mutat derűsebb képet: a gépbeszerzéseket eddig is főleg az uniós támogatások elérhetősége mozgatta, ennek hatása pedig a szerződésszám­ban mutatkozik meg leginkább. ELILLANT A KKV-K OPTIMIZMUSA Megtorpant az idei harmadik negyedévben a másfél éve emelkedő K&H kis- és középvállalkozói (kkv) bizalmi index. A mutató értéke 6 pontos esést követően jelenleg a nulla szinten áll. A 700 vállalkozás vezetőjének véleményét tükröző index sokéves eredményei alapján ez továbbra is jó érték - mondta Németh László, a K&H kkv­­marketingfőosztályának vezetője. Az optimista várakozások helyett most inkább a kivárás jellem­ző a hazai vállalkozásokra, az elmúlt negyedévben a kormányzati gazdaságpolitika részindexe 17 ponttal emelkedett, most mindössze egy ponttal javult értéke. Németh szerint a legnagyobb esést a közterhek és a vállalati hitelkamatok alakulá­sának megítélése mutatja, de romlottak a forint árfolyamának alakulására vonatkozó várakozások is (legtöbben a forint gyengülését valószínűsítik). Pesszimistábbak lettek a vállalkozások emellett a vevői kapcsolatok, illetve a versenyhelyzet meg­ítélésében is. A negatív várakozások elsősorban a mikro- és a kisvállalkozásokra jellemzők, míg a szektor nagyobb, 300 millió forintot meghaladó éves árbevételű cégeinél mindössze az eddigi optimizmus torpant meg. J :---------------------------------L A Budapesti Corvinus Egyetem hallga­tói és a Rudas Közgazdasági Szakkö­zépiskola diákjai a CIB Bank Zrt. támo­gatása révén olvassák lapunkat. A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának hallgatói a K&H Közgazdászképzésért Alapítvány támogatása révén olvassák lapunkat. _________________________________________|

Next