Napi Gazdaság, 2012. június (22. évfolyam, 104-124. szám)
2012-06-01 / 104. szám
o •• ' '“Tó»..mhaitaíléel~j«i‘né» A NAP BELFÖLDEN Ä«fnUVinOVS NAPI GAZDASÁG 2012. JÚNIUS 1-2.,jiQiJEK-SZOMBAT »ftWAO IC NYÍREGYHÁZÁRA KÖLTÖZIK A RAIFFEISEN Nyíregyházán hozza létre új pénzintézeti műveleti központját a Raiffeisen Bank Zrt. - jelentette be Martin Melkowitsch vezérigazgató-helyettes. A műveleti centrumot a magyar kormány és a nyíregyházi önkormányzat támogatásával alakítják ki, VHHHIV és a beruházás idei első üteme után 150-en, majd A következő az azt követő három-négy évben 600-800-an jut- éspén hatnak munkához. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár tájékoztatása szerint az állam a munkahelyteremtéshez és a dolgozók képzéséhez ad támogatást, az összeg dolgozónként nem éri föNI el az egymillió forintot. Tamás Péter, a Raiffeisen Bank kooperációs igazgatója az MTI kérdésére . . . válaszolva nem árulta el az új központ kialakításának tervezett költségét, azt közölte, milliárdos hoz létre nagyságrendű befektetésről van szó. A helyi munkakaügyi központ már hétfőtől fogadja az első 150 dolgozó közé jelentkezőket, akiket 1,5-2 hónap alatt választanak ki. Az oktatást követően december elsejétől állhatnak munkába. ISMÉT CSÚCSRA JUTOTT A MAGYAR ÁLLAM CSŐDKOCKÁZATA Több mint egyhavi csúcson zárta májust a londoni kereskedésben a magyar államadósság törlesztéskockázatára kínált biztosítási tranzakciók árazása, elsősorban az euróövezeti adósságválsággal - főleg a spanyolországi helyzettel - kapcsolatos kiújuló piaci félelmek miatt - írta az MTI. A legnagyobb londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar szuverén kötvényadósság törlesztésének leállására köthető határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, cds) középárfolyama a csütörtök esti jegyzésben 609 bázispont környékén mozgott az előző esti 607,5 bázispontos záró után. A magyar cds-kontraktusok legutóbb április 23-án jártak a 600 bázispontos sávban. Május elején még 500 bázispont alatti magyar cds-árazásokat mértek a londoni piacon. A magyar cds-tranzakciók azóta folyamatosan drágulnak, követve az euróövezeti adósságválsággal kapcsolatos piaci hangulat romlását és a valutauniós tagországok ugyancsak emelkedő cds-árfolyamait. Sokba kerülhet a vita az ECB-vel Kevés - így foglalható össze az ECB véleménye az MNB-törvény hétfői zárószavazásra váró módosításáról. Ha az IMF is megmakacsolja magát, nemcsak a ma kezdő Varga Mihály magyar főtárgyaló, hanem a forint is nehéz hónapok elé néz. Az Európai Központi Bank (ECB) örvendetesnek tartja, hogy a magyar hatóságok részben figyelembe vették a jegybanktörvény módosításáról megfogalmazott korábbi véleményét, az új, már a jövő heti parlamenti zárószavazásra váró törvénytervezet azonban nem old meg minden, az MNB függetlenségével kapcsolatos fontos kérdést - hozta nyilvánosságra véleményét tegnap az ECB. Az intézmény ezért továbbra is úgy véli, a törvény hatályos rendelkezései - a módosított törvénytervezetben szereplő, "jó irányú" elmozdulás ellenére - nem elegendőek a jegybank függetlenségének helyreállításához. Piaci vélemények szerint ez azt is jelenti, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás alapján az MNB nem független intézmény. A Vítor Constancio ECB-alelnök jegyezte dokumentum szerint a törvénymódosítások gyakoriságát azzal is lehetne csökkenteni, ha a nyitott kérdések rendezéséig leállna a magyar parlamenti eljárás, hogy az esetleges újabb módosítók is be tudjanak kerülni. Az ECB ugyanis továbbra is kitart amellett, hogy aggályos a monetáris tanács (MT) létszámának kétfős növelési lehetősége, valamint a harmadik alelnök kinevezése. Különösen problémásnak látja, hogy e lépések az MNB- vel való konzultáció és a jegybank szükségleteinek figyelembe vétele nélkül születtek - ráadásul lapunk információi szerint az MNB továbbra is ellenzi az ötleteket. Az ECB problémásnak tartja az MNB döntéshozó testületi tagjai javadalmazásának gyakori változtatását is. A jegybanktörvény ECB és részben az IMF igényelte további finomításáról ötoldalú egyeztetések folynak. A cél, hogy a törvény hoszszú távra alapozza meg egy széles hatáskörrel rendelkező, független jegybank működését - reagált az ECB véleményére a nemzetgazdasági tárca. Az NGM kitart amellett, hogy az infringement (kötelezettségszegési) eljárásban az Európai Bizottság által felvetett kérdéseket a hétfői zárószavazásra váró jegybanktörvény-módosító javaslat a Brüsszel által elfogadott módon rendezi. Piaci elemzők egybehangzóan úgy látják, hogy az ECB véleménye várható volt, illetve további mó► Az MNB függetlenségével kapcsolatban a jegybanktörvény miatt indult kötelezettségszegési eljáráson túlmutató lépések szükségesek - fogalmazott az ECB véleményével egybehangzóan Gerry Rice, az IMF nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója. dosításokra lehet szükség a hiteltárgyalások hivatalos megkezdése érdekében. A folyamatot azonban az európai helyzet és a forintárfolyam alakulása egyaránt befolyásolhatja. Legkorábban szeptember végére, október elejére vár megegyezést a hitelcsomagról Németh Dávid, az ING vezető elemzője, aki a Napi Gazdaságnak elmondta, a végszavazás azért kerülhetett hétfőre, mert az Orbán-Barroso megállapodás szerint erre van szükség a brüsszeli ámenhez. Az Orbán-kormány egyelőre valószínűleg kivár, mert egy sikeres - kormányzóképes koalíciót eredményező - június közepi görög választás után a helyzet kevésbé lesz veszélyes magyar szempontból. DOMOKOS LÁSZLÓ Orbán szerint védőháló nélkül is megáll a lábán az ország "mintha barátkozni szeretnénk". A miniszterelnök szerint a válság utáni időszakra felkészülés lépései a méltányos közteherviselés és a fegyelmezett pénzügyi gazdálkodás fenntartása, a megállapodás a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel - úgy, hogy közben Magyarország a pénzpiacokon marad - és nyitás a keleti pénzpiacok felé. A kormányfő a kritikák ellenére sem veti el a családi és az arányos adórendszer kombinálását, a szükséges minimálbér-emeléssel párhuzamosan pedig véleménye szerint csökkenteni kell a tb-járulékokat. napi ► Sikernek nevezte Orbán a köztelevízió szerdai műsorában az Európai Bizottság döntését a magyar kohéziós pénzek felfüggesztésének feloldásáról, korábban szerinte méltánytalanul helyeztek kilátásba büntetést Magyarországgal szemben. A túlzottdeficit-eljárás megszüntetésének folyamata a következő év márciusában fejeződhet be a miniszterelnök szerint. Orbán szerint Magyarország "bármeddig" képes IMF-védőháló nélkül megállni a saját lábán. Az EU által javasolt válságkezelést Magyarországnak érdemes elutasítania, a brüsszeli bürokraták által indítványozott lépések végrehajtása ugyanis kárunkra válna - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a kormány két évét értékelő, a Századvég által szervezett konferencián. A "saját utunkat kell járni" és ellen kell állni azoknak a nyomásoknak, amelyek a magyaroknak hátrányos intézkedéseket akarnak bevezetni az országban - fogalmazott a kormányfő, aki szerint a diplomácia "táncrendje" miatt az elutasítást úgy kell előadni. VARGA MIHÁLY TIZENÖT MILLIÁRD EURÓRA SZÁMÍT Nincs túlságosan messze a magyar kormány várakozásaitól az a piaci elemzői vélemény, miszerint Magyarország egy 2-3 évre szóló, 15 milliárd eurós csomagról köthet megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal - mondta Varga Mihály, az IMF-EU-tárgyalásokat mától felügyelő tárca nélküli miniszter az MR1 Kossuth rádió tegnap reggeli műsorában. A csomag nagyságáról és időtartamáról még nincs hivatalos kormányálláspont, hiszen a tárgyalások nem kezdődtek el. A politikus szerint egyelőre nehéz megmondani, milyen ütemben zajlanak majd az egyeztetések, és "nemcsak az a lényeg, hogy legyen megállapodás, hanem ez egy jó megállapodás legyen" - fogalmazott. Jelenleg az Európai Bizottság és az IMF egyeztetésén múlik, hogy milyen stratégiával ülnek le a tárgyalóasztalhoz Magyarországgal. Varga szerint azt is megvárják, hogy az uniós pénzügyminiszterek június 22-i ülésén feloldják a Magyarországgal szemben a kohéziós pénzek folyósításának felfüggesztését kilátásba helyező korábbi döntést. Ezzel együtt a finanszírozással idén nincs különösebb problémája Magyarországnak - mondta Varga. VARGA MIHÁLY Csaknem húszmilliárd nyugdíjforintot veszíthetett az állam Mintegy 18 milliárd forintot veszített az állam és az adófizetők a magánpénztáraktól átvett vagyon kezelésén - derült ki a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap beszámolójából. Az Orbán-kormány 2010 decemberében döntött arról, hogy gyakorlatilag felszámolja a magánpénztári rendszert, az állami rendszerbe visszalépőkhöz pedig 3 ezer milliárd forintnyi vagyon mozgása társult. Az összeg nagyobb része állampapírokban feküdt, ezeket az állam bevonta, a beszámoló szerint az adósságot így több mint 1400 milliárd forinttal csökkentette. További 53 milliárd forinttal csökkent az államadósság az MNB és az alap közötti eszközcserével - jelzáloglevelek ellenében - átkerült államkötvények bevonásával. Az NGM 2012-ben újra megnyitotta a visszalépés lehetőségét a maradék 100 ezer magánpénztári tag számára, a pénztárak azonban már csak készpénzben és állapapírban adhatják át a vagyont. Az alap 2011 -ben összesen 459 milliárd forintot fizetett be az államháztartásba, 363,4 milliárdot a Nyugdíj-biztosítási Alapba, 95,6 milliárdot pedig a központi költségvetés meghatározott előirányzata javára. A magánnyugdíjpénztárak azonban nemcsak állampapírokat, hanem külföldi és belföldi részvényeket, jelzálogleveleket, vállalati kötvényeket is átadtak az államnak - ezeken az eszközökön már veszteség is keletkezett. A gyorsan romló piaci körülményekhez az NGM-ÁKK páros nem tudott alkalmazkodni, az alap 2011-ben 607,6 milliárd forint átvételi értékű értékpapírt adott el, az ügyleteken elért összbevétele 589,2 milliárd forint volt - vagyis 18,4 milliárd forintot bukott az állam az átértékelődési veszteség miatt. Az eladások nélkül nem teljesültek volna a költségvetési befizetések, az alapkezelő ezért vállalta a veszteséges értékesítést. A befektetett eszközökön 23 milliárdos kamatbevételt realizált az alap - igaz, ez veszteség nélkül is teljesült volna. PAPP ZSOLT ezer milliárd forintot mozgatott meg a visszalépés A cégek nem bíznak a jövőben Az idei első negyedévben a nemzetgazdasági beruházások volumene 8,6 százalékkal csökkent az előző évihez viszonyítva, az előző negyedévhez képest a volumen 4,2 százalékkal lett kisebb - derült ki a KSH adataiból. A beruházások volumene negyedik éve csökken, növekedés pedig legkorábban jövőre várható. Tavaly az autógyártók és a mezőgazdaság nem engedték mélybe zuhanni a statisztikát, az év egészében azonban így is mínusz 4,5 százalék jött össze. A tavaly még dinamikusan bővülő feldolgozóipari beruházások a mostani negyedévben stagnáltak (-0,7 százalék), az ipar nem tudta mérsékelni a nemzetgazdaság egészének visszaesését. Az összes beruházáson belül az idei első negyedévben év/év alapon az építési beruházások 13,9 százalékkal zuhantak, a gép- és berendezésfejlesztések pedig 1,8 százalékkal mérséklődtek. Tavaly az Audi 900 és az Opel 450 millió eurós fejlesztése mentette a helyzetet, részben 2012 elejére is áttolódva. A gazdasági ágak többségében továbbra is csökkenést regisztrált a hivatal, az energiaipar beruházásainak volumene kétharmadával esett vissza, az oktatásban pedig ezért 46,9 százalékos volt a csökkenés. A humán egészségügyben a beruházások 29,4 százalékkal mérséklődtek, az uniós forrású fejlesztések elmaradtak a tavalyitól. A KSH hét ágazatban mért növekedést, a szálláshely-vendéglátás 27,6 százalékos többlete egy egyedi szállodafelújítás, a közigazgatás 21,9 százalékos bővülése pedig az árvíz-védekezési nagyprojektek hatása. A kedvezőtlen kilátásokat részletezte az MNB legutóbbi inflációs jelentése is, amely szerint a jegybank továbbra is viszszafogott beruházási dinamikával számol. Új beruházások döntően csak uniós források bevonásával indulhatnak, a magánszféra beruházásai várhatóan 2012-ben is csökkennek. napi ► Idén áprilisban az ipari termelői árak 0,3 százalékkal nőttek az előző hónaphoz képest, míg egy év alatt 7,1 százalék volt a növekedés. A hónapban a vegyi anyagok gyártása, a fémfeldolgozás, a műanyaggyártás és az építőanyag-ipar drágult érdemben, árcsökkenést egyedül a járműgyártásban mért a KSH. A BERUHÁZÁSOK ALAKULÁSA (ÉV/ÉV, SZÁZALÉK) 12............ 2005.1. Forrás: KSH 2012.1.