Napi Gazdaság, 2012. június (22. évfolyam, 104-124. szám)

2012-06-01 / 104. szám

o •• ' '“Tó»..­mh­aitaíléel~j«i‘né» A NAP BELFÖLDEN Ä«fnUVinOVS NAPI GAZDASÁG 2012. JÚNIUS 1-2.,ji­QiJEK-SZOMBAT »ftWAO IC­­ NYÍREGYHÁZÁRA KÖLTÖZIK A RAIFFEISEN Nyíregyházán hozza létre új pénzintézeti műveleti központját a Raiffeisen Bank Zrt. - jelentette be Martin Melkowitsch vezérigazgató-helyettes. A műveleti centrumot a magyar kormány és a nyír­­egyházi önkormányzat támogatásával alakítják ki, VHHHIV és a beruházás idei első üteme után 150-en, majd A következő az azt követő három-négy évben 600-800-an jut- é­spén hatnak munkához. Czomba Sándor foglalkoztatás­­politikai államtitkár tájékoztatása szerint az állam a munkahelyteremtéshez és a dolgozók képzéséhez ad támogatást, az összeg dolgozónként nem éri föNI el az egymillió forintot. Tamás Péter, a Raiffeisen Bank kooperációs igazgatója az MTI kérdésére . . . válaszolva nem árulta el az új központ kialakítá­sának tervezett költségét, azt közölte, milliárdos hoz létre nagyságrendű befektetésről van szó. A helyi munk­a­kaügyi központ már hétfőtől fogadja az első 150 dolgozó közé jelentkezőket, akiket 1,5-2 hónap alatt választanak ki. Az oktatást követően december elsejétől állhatnak munkába. ISMÉT CSÚCSRA JUTOTT A MAGYAR ÁLLAM CSŐDKOCKÁZATA Több mint egyhavi csúcson zárta májust a londoni kereskedésben a magyar államadósság törlesztéskocká­zatára kínált biztosítási tranzakciók árazása, elsősorban az euróövezeti adósságválsággal - főleg a spanyolországi helyzettel - kapcsolatos kiújuló piaci félelmek miatt - írta az MTI. A legnagyobb londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar szuverén kötvényadósság törlesztésé­nek leállására köthető határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, cds) középárfolyama a csütörtök esti jegyzésben 609 bázispont környékén mozgott az előző esti 607,5 bázispontos záró után. A magyar cds-kontraktusok legutóbb április 23-án jártak a 600 bázispontos sávban. Má­jus elején még 500 bázispont alatti magyar cds-árazásokat mértek a londoni piacon. A magyar cds-tranzakciók azóta folyamatosan drágulnak, követve az euróövezeti adósság­­válsággal kapcsolatos piaci hangulat romlását és a valuta­uniós tagországok ugyancsak emelkedő cds-árfolyamait. Sokba kerülhet a vita az ECB-vel Kevés - így foglalható össze az ECB véleménye az MNB-törvény hétfői zárószavazásra váró módosításáról. Ha az IMF is megmakacsolja magát, nemcsak a ma kezdő Varga Mihály magyar főtárgyaló, hanem a forint is nehéz hónapok elé néz. Az Európai Központi Bank (ECB) örvendetesnek tartja, hogy a ma­gyar hatóságok részben figyelembe vették a jegybanktörvény módo­sításáról megfogalmazott korábbi véleményét, az új, már a jövő heti parlamenti zárószavazásra váró törvénytervezet azonban nem old meg minden, az MNB független­ségével kapcsolatos fontos kérdést - hozta nyilvánosságra véleményét tegnap az ECB. Az intézmény ezért továbbra is úgy véli, a törvény ha­tályos rendelkezései - a módosított törvénytervezetben szereplő, "jó irányú" elmozdulás ellenére - nem elegendőek a jegybank független­ségének helyreállításához. Piaci vélemények szerint ez azt is jelenti, hogy a jelenlegi törvényi szabályo­zás alapján az MNB nem független intézmény. A Vítor Constancio ECB-alelnök jegyezte dokumentum szerint a törvénymódosítások gyakoriságát azzal is lehetne csökkenteni, ha a nyitott kérdések rendezéséig leállna a magyar parlamenti eljárás, hogy az esetleges újabb módosítók is be tudjanak kerülni. Az ECB ugyanis továbbra is kitart amellett, hogy aggályos a monetáris tanács (MT) létszámának kétfős növelési lehető­sége, valamint a harmadik alelnök kinevezése. Különösen problémás­nak látja, hogy e lépések az MNB- vel való konzultáció és a jegybank szükségleteinek figyelembe vétele nélkül születtek - ráadásul lapunk információi szerint az MNB tovább­ra is ellenzi az ötleteket. Az ECB problémásnak tartja az MNB dön­téshozó testületi tagjai javadalma­zásának gyakori változtatását is. A jegybanktörvény ECB és rész­ben az IMF igényelte további fi­nomításáról ötoldalú egyeztetések folynak. A cél, hogy a törvény hosz­­szú távra alapozza meg egy széles hatáskörrel rendelke­ző, független jegybank működését - reagált az ECB véleményére a nemzetgazdasági tárca. Az NGM kitart amellett, hogy az infringement (kötelezettségszegési) eljárásban az Európai Bizottság által felvetett kérdéseket a hétfői zárószavazásra váró jegybanktörvény-módosító javaslat a Brüsszel által elfogadott módon rendezi. Piaci elemzők egybehangzóan úgy látják, hogy az ECB véleménye várható volt, illetve további mó­► Az MNB függetlenségével kapcsolatban a jegybanktörvény miatt indult kötelezettség­szegési eljáráson túlmutató lépések szüksé­gesek - fogalmazott az ECB véleményével egybehangzóan Gerry Rice, az IMF nemzetkö­zi kapcsolatokért felelős igazgatója. dosításokra lehet szükség a hitel­­tárgyalások hivatalos megkezdése érdekében. A folyamatot azonban az európai helyzet és a forintárfolyam alakulása egyaránt befolyásolhatja. Legkorábban szeptember végére, október elejére vár megegyezést a hitelcsomagról Németh Dávid, az ING vezető elemzője, aki a Napi Gazdaságnak elmondta, a végszava­zás azért kerülhetett hétfőre, mert az Orbán-Barroso megállapodás szerint erre van szükség a brüsszeli ámenhez. Az Orbán-kormány egy­előre valószínűleg kivár, mert egy sikeres - kormányzóképes koalíciót eredményező - június közepi görög választás után a helyzet kevésbé lesz veszélyes magyar szempontból. DOMOKOS LÁSZLÓ Orbán szerint védőháló nélkül is megáll a lábán az ország "mint­ha barátkozni szeretnénk". A miniszterelnök szerint a válság utáni időszakra felkészülés lépései a méltányos közteherviselés és a fegyelmezett pénzügyi gazdálkodás fenntartása, a megállapodás a nem­zetközi pénzügyi szervezetekkel - úgy, hogy közben Magyarország a pénzpiacokon marad - és nyitás a keleti pénzpiacok felé. A kormány­fő a kritikák ellenére sem veti el a családi és az arányos adórendszer kombinálását, a szükséges mini­málbér-emeléssel párhuzamosan pedig véleménye szerint csökken­teni kell a tb-járulékokat. napi ► Sikernek nevezte Orbán a köztelevízió szerdai műsorában az Európai Bizottság döntését a magyar kohéziós pénzek felfüggesz­tésének feloldásáról, korábban szerinte méltánytalanul helyeztek kilátásba büntetést Magyarországgal szemben. A túlzottdeficit-el­­járás megszüntetésének folyamata a következő év márciusában fe­jeződhet be a miniszterelnök szerint. Orbán szerint Magyarország "bármeddig" képes IMF-védőháló nélkül megállni a saját lábán. Az EU által javasolt válságke­zelést Magyarországnak érdemes elutasítania, a brüsszeli bürokraták által indítványozott lépések vég­rehajtása ugyanis kárunkra válna - jelentette ki Orbán Viktor mi­niszterelnök a kormány két évét ér­tékelő, a Századvég által szervezett konferencián. A "saját utunkat kell járni" és ellen kell állni azoknak a nyomásoknak, amelyek a magya­roknak hátrányos intézkedéseket akarnak bevezetni az országban - fogalmazott a kormányfő, aki szerint a diplomácia "táncrendje" miatt az elutasítást úgy kell előadni. VARGA MIHÁLY TIZENÖT MILLIÁRD EURÓRA SZÁMÍT Nincs túlságosan messze a magyar kormány várakozása­itól az a piaci elemzői vélemény, miszerint Magyaror­szág egy 2-3 évre szóló, 15 milliárd eurós csomagról köthet megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal - mondta Varga Mihály, az IMF-EU-tárgyalásokat mától felügyelő tárca nélküli miniszter az MR1 Kossuth rádió tegnap reggeli műsorában. A csomag nagyságáról és időtartamáról még nincs hivatalos kormányállás­pont, hiszen a tárgyalások nem kezdődtek el. A po­litikus szerint egyelőre nehéz megmondani, milyen ütemben zajlanak majd az egyeztetések, és "nemcsak az a lényeg, hogy legyen megálla­podás, hanem ez egy jó megállapodás legyen" - fogalmazott. Jelenleg az Európai Bizottság és az IMF egyeztetésén múlik, hogy milyen stratégiával ülnek le a tárgyalóasztalhoz Magyarországgal. Varga szerint azt is megvárják, hogy az uniós pénzügyminiszterek június 22-i ülésén feloldják a Magyarországgal szemben a kohéziós pénzek folyósításának fel­függesztését kilátásba helyező korábbi döntést. Ezzel együtt a finanszírozás­sal idén nincs különösebb problémája Magyarországnak - mondta Varga. VARGA MIHÁLY Csaknem húszmilliárd nyugdíjforintot veszíthetett az állam Mintegy 18 milliárd forintot veszített az állam és az adófizetők a magánpénztáraktól átvett va­gyon kezelésén - derült ki a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap beszámolójából. Az Or­bán-kormány 2010 decemberében döntött arról, hogy gyakorlatilag felszámolja a magánpénztári rendszert, az állami rendszerbe visszalépőkhöz pedig 3 ezer milliárd forintnyi vagyon mozgása társult. Az összeg nagyobb része állampapírok­ban feküdt, ezeket az állam bevonta, a beszámoló szerint az adósságot így több mint 1400 milliárd forinttal csökkentette. További 53 milliárd forint­tal csökkent az államadósság az MNB és az alap közötti eszközcserével - jelzáloglevelek ellenében - átkerült államkötvények bevonásával.­­ Az NGM 2012-ben újra megnyitotta a visszalépés lehetőségét a maradék 100 ezer magánpénztári tag számára, a pénz­tárak azonban már csak készpénzben és állapapírban adhatják át a vagyont. Az alap 2011 -ben összesen 459 milliárd forintot fize­tett be az államháztartásba, 363,4 milliárdot a Nyugdíj-biztosítási Alapba, 95,6 milliárdot pedig a központi költségvetés meghatáro­zott előirányzata javára. A magánnyugdíjpénztárak azonban nemcsak állampapíro­kat, hanem külföldi és belföldi részvényeket, jelzálogleveleket, vállalati kötvényeket is átadtak az államnak - ezeken az esz­közökön már veszteség is kelet­kezett. A gyorsan romló piaci körülményekhez az NGM-ÁKK páros nem tudott alkalmaz­kodni, az alap 2011-ben 607,6 milliárd forint átvételi értékű ér­tékpapírt adott el, az ügyleteken elért összbevétele 589,2 milliárd forint volt - vagyis 18,4 milliárd fo­rintot bukott az állam az átértékelődési veszteség miatt. Az eladások nélkül nem teljesültek volna a költségvetési befizetések, az alapkezelő ezért vál­lalta a veszteséges értékesítést. A befektetett esz­közökön 23 milliárdos kamatbevételt realizált az alap - igaz, ez veszteség nélkül is teljesült volna. PAPP ZSOLT ezer milliárd forintot mozgatott meg a visszalépés ­ A cégek nem bíznak a jövőben Az idei első negyedév­ben a nemzetgazdasági beruházások volumene 8,6 százalékkal csökkent az előző évihez viszo­nyítva, az előző negyed­évhez képest a volumen 4,2 százalékkal lett ki­sebb - derült ki a KSH adataiból. A beruházá­sok volumene negyedik éve csökken, növekedés pedig legkorábban jö­vőre várható. Tavaly az autógyártók és a mező­­gazdaság nem engedték mélybe zuhanni a sta­tisztikát, az év egészében azonban így is mínusz 4,5 százalék jött össze. A tavaly még dinamikusan bővülő feldolgozóipari beruházások a mostani negyedévben stagnáltak (-0,7 százalék), az ipar nem tudta mérsékelni a nem­zetgazdaság egészének visszaesését. Az összes beruházáson belül az idei első ne­gyedévben év/év ala­pon az építési beruhá­zások 13,9 százalékkal zuhantak, a gép- és berendezésfejlesztések pedig 1,8 százalékkal mérséklődtek. Tavaly az Audi 900 és az Opel 450 millió eurós fej­lesztése mentette a helyzetet, részben 2012 elejére is áttolódva. A gazdasági ágak többségében továbbra is csökkenést regiszt­rált a hivatal, az energiaipar beruházá­sainak volumene kétharmadával esett vissza, az oktatásban pedig ezért 46,9 százalékos volt a csökkenés. A humán egészségügyben a beruházások 29,4 szá­zalékkal mérséklődtek, az uniós forrású fejlesztések elmaradtak a tavalyitól. A KSH hét ágazatban mért növekedést, a szálláshely-vendéglátás 27,6 százalékos többlete egy egyedi szállodafelújítás, a közigazgatás 21,9 százalékos bővülése pedig az árvíz-védekezési nagyprojek­tek hatása. A kedvezőtlen kilátásokat részletezte az MNB legutóbbi inflációs jelentése is, amely szerint a jegybank továbbra is visz­­szafogott beruházási dinamikával számol. Új beruházások döntően csak uniós for­rások bevonásával indulhatnak, a magán­szféra beruházásai várhatóan 2012-ben is csökkennek. napi ► Idén áprilisban az ipari termelői árak 0,3 százalékkal nőttek az előző hónaphoz képest, míg egy év alatt 7,1 százalék volt a növekedés. A hó­napban a vegyi anyagok gyártása, a fémfeldolgozás, a műanyaggyár­tás és az építőanyag-ipar drágult érdemben, árcsökkenést egyedül a járműgyártásban mért a KSH. A BERUHÁZÁSOK ALAKULÁSA (ÉV/ÉV, SZÁZALÉK) 12............ 2005.1. Forrás: KSH 2012.1.

Next