Napi Gazdaság, 2012. augusztus (22. évfolyam, 148-168. szám)
2012-08-02 / 148. szám
A NAP SZTORIJA NAPI GAZDASÁG 2012. AUGUSZTUS 2., CSÜTÖRTÖK INTERJÚ SZIJJÁRTÓ PÉTERREL, A MINISZTERELNÖKSÉG KÜLÜGYI ÉS KÜLGAZDASÁGI ÁLLAMTITKÁRÁVAL Egyelőre nem látszik az első kín Teljesítményfokozó szerepet is szán a külpiaci aktivitásban a megnyitandó kereskedőházaknak Szijjártó Péter. A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a már itt lévő multik további beruházásaihoz ígér adminisztratív segítséget, valamint azon dolgozik, hogy tető alá hozzanak egy nagyobb méretű, zászlóshajónak számító kínai beruházást. Tapasztalatai szerint az amerikai nagyvállalatok vezetői elégedettek a magyarországi gazdasági környezettel. - Hogyan esett önre Orbán Viktor választásra? - A miniszterelnök jelezte, hogy szüksége van olyan emberre, aki mellette összefogja a külgazdasági és a külpolitikai területet. Az a feladatom, hogy a keleti nyitás politikájának sikerét segítsem. - Kitűztek konkrét, számszerűsített exportnövekedési vagy tőkebeáramlási célokat? - Inkább érzést fogalmaztunk meg: az itt lévő vállalatok érezzék úgy, hogy valóban megbecsülést élveznek. A legnagyobb befektetőkkel személyesen találkoztam és kértem őket, hogy ha elintézendőjük van az állami szektorral, azt nekünk is jelezzék, hogy figyelemmel tudjuk kísérni, megfelelő módon kezeli-e ügyüket az államigazgatás. Az is célunk, hogy érjenek el a konkrétumok szintjéig a kétoldalú megállapodások. - Milyen eredménnyel volna elégedett? ■ Ha Magyarország az ingatag nemzetközi környezetben stabil ponttá válna. De 2014-ben biztosan mérleget kell majd vonni. Ha akkor jóval többenfognak dolgozni, mint 2010-ben - és feltételezzük, hogy ebben szerepe van annak is, hogy a külföldi vállalatok hogy át érzik magukat Magyarországon, illetve hogy mennyire volt sikeres a külkapcsolatok építése, elégedettek leszünk. - Ön nyolc - török, kuvaiti, azeri, szerb, vietnami, szlovák, macedón és montenegrói - gazdasági vegyes bizottság elnöki posztját is betölti. Ezek között melyik terület tűnik a legígéretesebbnek? - Nehéz rangsorolni, de az azeri nagyon biztató, ott hét iparággal kapcsolatban is általános megállapodás született és ez már a vegyes bizottság következő, októberi ülésén konkrét megegyezéssé formálható. A jövőben hasonló teljesítményt várok a többi relációtól is, ezért szeretném felpörgetni, hatékonyabbá tenni a vegyes bizottságok rendszerét, mert azt gondolom, hogy ezekben a korábban gondoltnál nagyobb potenciál van. E testületek kínálják a legjobb lehetőséget arra, hogy saját cégeinknek a másik ország piacán lehetőséget teremtsünk. Most ugyanis, amikor a magyar gazdaság az európai válság miatt nehéz helyzetben van, kulcsfontosságú, hogy a cégeink külföldi érvényesülését segítse az állam. A versenyt erősítik a kereskedőházak A kereskedőházaknak mi a feladata a Nemzeti Külgazdasági Hivatalhoz (HITA) és a külgazdasági szakdiplomata-hálózathoz (kgsz) képest? - A kgsz-hálózatot áttekintettük, és az a döntés született, hogy 50 országban 63 szakdiplomata szolgál a következő időszakban. A rendszer véglegesítése folyamatban van. Ez a létszámban kis változást és átcsoportosításokat jelent azért, hogy a külgazdasági stratégiának megfelelő országokra koncentráljunk. Kínára egyértelműen nagyobb hangsúlyt kerül, más országokban (a Napi Gazdaság információi szerint a nyugat-európai államokban - a szerk.) viszont lehet, hogy egy szakdiplomata is el tudja látni a feladatokat a nagykövetség munkatársainak segítségével. Az első kereskedőházak Bakuban, Moszkvában, Pekingben és Rijádban jönnek létre, szeptember 1-jéig szeretnénk felállítani a házak központi intézményét is. A kereskedőházak kifejezetten a kkv-kra összpontosítanak, a nagyvállalatoknak - méretükből és finanszírozási képességeikből adódóan - más típusú segítségre van szükségük. (Lapunk úgy tudja, hogy a kereskedőházakban külkereskedők dolgoznak majd, feladatuk konkrét üzletek tető alá hozása, partnerek felkutatása lesz - a szerk.). - A HITA és a kgsz-hálózat is hasonló feladatot lát el - borítékolhatóak a konfliktusok a rendszerben. - Mindezt inkább teljesítményfokozásként fogom fel: megvan, hogy a HITA és a szakdiplomaták meddig tudnak elérni, a kereskedőházaknak kiterjedt kapcsolatok felépítésével kell növelniük a rendszer hatékonyságát. Mindehhez szorosan kapcsolódik, hogy koncentráltabbá tettük a külgazdasági rendszert, hiszen a Mehib Zrt. és az Eximbank Zrt. is a nemzetgazdasági tárca (NGM) alá került. A két intézmény közös vezetője azt a feladatot úg kapta a minisztertől, hogy az eddiginél bátrabb és aktívabb hitelezési és kockázatbiztosítási politikát folytasson, ezért expanziós tervet kell kidolgoznia. E terv jogszabályi-költségvetési hátterét az NGM készíti el annak érdekében, hogy új banki termékek jöjjenek létre. Gyorsabb ügyintézés jöhet - Miért kellett mennie a kormányfő korábbi külgazdasági megbízottjának, Becsey Zsoltnak és stábjának? - Nem volt személyes motivációja a döntésnek, pusztán olyan ember került a posztra, aki élvezi a bizalmamat. - Mit fognak másként csinálni, mint a korábbi csapat? - A külügyi és külgazdasági államtitkárság egyik feladata annak biztosítása, hogy az államigazgatás megfelelően kezelje a Magyarországon tevékenykedő külföldi beruházók ügyeit. Ha egy cég most gyárat akar építeni vagy bővíteni, három-négy minisztérium és azok hivatalai illetékesek eljárni. Az a feladatunk, hogy a több tárca illetékességi körét is érintő beruházási ügyekben a gyors, ésszerű és méltányos döntéshozatalt segítsük a kormányzati struktúrán belül. Ha valahol elakadás van, azt politikai szinten - politikai államtitkári értekezleten vagy a kormányülésen - jelezzük. Az a célkitűzésem, hogy a Magyarországon magyar embereknek munkát adó cégek ügyeit az állami szervek gyorsan és méltányosan intézzék, ehhez pedig részben új szerkezetre és új személyekre volt szükség. Egy mindössze négyfős főosztályról van szó, nem akarok bürokráciát építeni. - Ezek szerint most nem történhetne meg az Apollo Tyres elüldözése? - Az biztosan nem történhet meg, hogy bürokratikus kukacoskodással, annak megmagyarázásával, hogy mit miért nem lehet megvalósítani, bukjunk el egy beruházást. - Ennek érdekében törvénymódosítások is elképzelhetők? - A bürokrácia visszaszorításában a kormány tovább akar menni. Nem újdonság, hogy akár a régészeti, akár a környezetvédelmi kérdésekben bőven van felülvizsgálatra szoruló momentum. Egy-két hónap tapasztalatai alapján leszek majd abban a helyzetben, hogy miniszterelnök úrnak javaslatot tegyek, milyen szabályokon lehetne egyszerűsíteni a magyarországi befektetések megkönnyítése, ésszerűsítése érdekében. Egyelőre nincs döntés kínai befektetésről - A jelenlegi kormánynak lesz olyan, mérföldkőnek számító beruházási döntése, mint amilyen a Mercedes-gyár? - Az biztos, a világgazdasági környi nem annak kedvez, hogy óriási beruházásokról hozzanak sorozatban döntést a nyugati gazdasági szereplők. Emiatt is van létjogosultsága a keleti nyitás politikájának, amelynek révén kiegészíthető , nyugati integrációban való sikeres részvétünk. Ennek kapcsán folyamatosan vannak egyeztetések arról, hogy nagyobb gyártókapacitások kerüljenek ide akár kínai, akár más cégektől, és amint olyan fázisba ér egy projekt, hogy konkrétumokról tudjunk beszélni, tájékoztatást fogunk adni. Nagyon fontos volna, lósható projektet nyélbe tudjunk , az utat a további befektetések előtt nemzetgazdasági miniszter arról tudta átvette a kormánybiztosi poszté azon, hogy ilyen zászlóshajó-projel Legalább ilyen fontosnak tartom, országon működő nagy külföldi olyan környezetet teremtsünk, ami fejlesztésekre sarkallja. Kiemelkedő annak a mintegy harminc külföldi stratégiai keretmegállapodásnak, tevékenység támogatására, a képző valamint a beszállítói láncban a mérésére fókuszál. - Mi számít zászlóshajó-projekt - Termelőágazatot érintő, ezzel a helyteremtéssel járó beruházás. - Hogyan áll az egymilliárd eu hitelkeret projektekkel való feltölt RIERIV Szijjártó Péter 34 éves, kazgazdaságtudományi és igyetem nemzetközi kapcsú közgazdászdiplomát. Politi 1998-ban győri önkormát kezdte, majd 2005-2009 elnöke volt, 2002 óta orsz 2010 júniusa és 2012 júnisterelnöki biztosként a kor ,volt, 2012. június 2-a óta is külügyi és külgazdasági .