Napi Gazdaság, 2013. július (23. évfolyam, 125-147. szám)

2013-07-01 / 125. szám

­O A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2013. JÚLIUS 1., HÉTFŐ ÚJRA CSÖKKENTEK AZ IPARI ÁRAK Idén májusban - háromhavi mérsékelt emelkedés után - év/év alapon újra kissé csökkentek az ipari termelői árak: 1,3 százalékkal maradtak el az előző évitől, míg az áprilisit 1,2 százalékkal múlták alul - adta hírül a KSH. Amíg ---------------------------- a belföldi értékesítésben egy hónap alatt az árak 0,3 százalékkal mérséklődtek az előző hónaphoz képest, addig év/év alapon 1,5 százalék volt a csökkenés. A feldolgozóipari ágazatok értékesítési árai 0,6 százalékkal estek, ezen belül a legnagyobb mértékben a kőolaj­feldolgozás (-1,6 százalék) és a vegyi termékek gyártása (-1,8 százalék) lett olcsóbb, míg a KSH drágulást tapasztalt az élelmiszeriparban (+0,2 százalék), valamint a papír- és nyomda­iparban (+0,4 százalék). Az ipar forintban mért, exportértékesítési árai májusban az előző havi­hoz képest 1,8 százalékkal estek, a 2012-esnél 1,2 százalékkal lejjebb jártak. A forint mind az euróval (2,1 százalék), mind a dollárral (1,8 szá­zalék) szemben erősödött áprilishoz képest. AZ ELSŐ NEGYEDÉVBEN MÉG OLCSÓBB LETT A HASZNÁLT LAKÁS A KSH első negyedéves lakásárindexe a használt laká­sok újabb 3,5 százalékos értékvesztését tükrözi, igaz, a NAV késedelmes adatközlése miatt becslések szerint mindössze a tranzakciók harmadát dolgozhatták fel. Júniusig hétezer, az első negyedévben elkelt használt lakásról közölt adatokat a Nemzeti Adó- és Vámhi­vatal (NAV) a Központi Statisztikai Hivatalnak, így az előzetes használtlakás-piaci árindexek becslését a szokásos tranzakciómennyiség mintegy harmada alapján végezték el, megjegyezve, hogy ez az adat­­mennyiség részletes elemzésre nem alkalmas. Az új lakások piaca pedig olyan mértékű visszaesést szen­vedett el, ami egyelőre az árindexek becslését sem teszi lehetővé - közölte a KSH. Az előzetes adatok sze­rint a használt lakások tiszta árindexe 3,5 százalékot esett az előző negyedévhez képest, ezáltal a 2010-es bázisidőszaki érték 86,9 százalékát teszi ki. Alkotmányellenes lehet a termőföldöröklés engedélyeztetése Sértheti az alapjogot, hogy a földtörvény különbséget tesz az egyenes ági öröklés és a végrendelet útján szerzett tulajdon között. Ráadásul a paragrafus önmagában nem gátolja a nagybirtokok kialakulását. Sántít a földforgalmi törvény paragrafusaiból kiolvasható ál­lítás, miszerint Magyarországon magánszemély - a földforgalmi törvény hatálybalépését köve­tően pedig magánszemély föld­műves - mindössze 300 hektár termőföldet szerezhet, mert ez tényszerűen már most sem igaz. Egyenes ági öröklés útján már eddig is jegyeztek be a földhiva­talok ennél nagyobb birtokot is, és ez nem változik a most elfoga­dott jogszabály hatálybalépését követően sem. A bejegyzett családi gazda­ságokban, sőt számos őster­melőkből álló családban is az a jellemző, hogy a legtöbb család­tagnak van valamennyi földje - a nagyszülőktől az unokákig. Mivel az agrártársadalom öreg­szik - a generációváltásra 10-15 éven belül sor kerül -, ezekben a családokban egyáltalán nem lesz ritka a 300 hektár feletti földtulajdon. Az is előfordulhat, hogy nem földműves lesz az új tulajdonos. A földforgalmi törvénybe az utolsó pillanatban bekerült a végrendelet útján való öröklést korlátozó szabály - noha az ilyen jellegű végintézkedés Ma­gyarországon kevéssé jellemző. E szerint ha a föld tulajdonjo­gát végrendelettel ruháznák át, akkor a közjegyző a hagyatéki eljárás során hivatalból meg­küldi azt engedélyezésre. A me­zőgazdasági igazgatási szerv az engedélyezésnél az örökös szerzőképességét, illetve azt vizsgálja, hogy a végintézkedés nem vezet-e a szerzési korlátozás megsértéséhez vagy megkerülé­séhez. Ilyenkor figyelmen kívül kell hagyni az elővásárlással kapcsolatos előírásokat, és nem kell földbizottsági állásfoglalás sem. Ez a gyakorlatban azt jelen­ti majd, hogy az örökös akkor szerezhet a 300 hektáros korlátig tulajdonjogot, ha az örökhagyó közeli hozzátartozója, függet­lenül attól, hogy földműves-e, vagy nem közeli hozzátarto­zója, de földműves. Ha ennek nem felel meg, legfeljebb egy hektárt kaphat, feltéve, hogy a már birtokában álló termőföld­del együtt nem haladja meg az egy hektárt - értelmezte a Napi Gazdaságnak a jogszabályt a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). Ha a végrendeletben kijelölt örökös földműves, és az örökölt mennyiséggel túllépné a 300 hektárt, akkor nem a meglévő és az örökölt terület különböze­tét jegyzik be, hanem figyelmen kívül hagyják a végrendeletet, és a törvényes öröklés szabá­lyait kell alkalmazni. Tovább bonyolítja majd a földügyeket, hogy a jogszabály nem tér ki arra, hogy mi történik akkor, ha egyenes ági öröklésnél a ha­szonélvezetet kapó özvegynek is van akkora földbirtoka - tulajdon és bérlet formájában -, amivel meghaladja az 1200 hektáros használati korlátot. Vagyis az örökhagyónak érde­mes a kiszemelt örökös birtok­méretével tisztában lennie, ha nem akarja, hogy akaratával ellentétben más jusson a földjé­hez. A hatóság meg is tagadhatja a tulajdonszerzés jóváhagyását, ilyenkor a Ptk. szerinti törvényes öröklés szabályait kell alkalmaz­ni - híva fel a figyelmet a VM. Olyan eset nem merül fel, hogy nincs törvényes örökös - ha nincs közvetlen hozzátartozó, akkor a föld az államra száll. Ez viszont a nem bejegyzett élettár­sat kizárja az öröklésből. A ha­tóság döntése ellen fellebbezni nem lehet, csak bírósági felül­vizsgálat kezdeményezhető. A tárca szerint ha földtulajdonnal rendelkező céget örököl valaki, akkor nem a föld tulajdonjogát szerzi meg. Még ha a célja érthető is, sze­rintem sérti az Alaptörvényt, hogy a törvény megkülönbözte­tem lesz ritka a­ z A magyarok többsége elégedetlen az életével A magyarok többsége enyhén elégedet­len az életével - állapította meg GKI Gaz­daságkutató Zrt. friss vizsgálata. A most először elkészült elemzés az úgynevezett szubjektív jólléti faktorokat próbálja meg­ragadni, túllépve a GDP alakulásán. Arra a kérdésre, hogy "mindent egybevetve ön mennyire elégedett az életével", a válasz­adási hajlandóság 99 százalék feletti volt az országosan reprezentatív, ezerfős mintá­ban. A válaszokat egy tízes skálán lehetett megjelölni, amelyet egy mínusz 4 és plusz 4 között húzódó skálára alakítottak át. A súlyozott átlag mínusz fél ponton alakult az elmúlt hónapokban. Az eredmények alapján a megkérdezettek bevallott jövedelme nem áll szoros kapcso­latban az elégedettséggel: a társadalom leg­szegényebb és legmódosabb ötöde csaknem hasonlóan elégedett az életével. A kutatók szerint nem a konkrét jövedelem, hanem a létbiztonság és az anyagi helyzet várható alakulása a meghatározó az elége­dettség kérdésében. A jelek szerint az ország közepén és nyugati részén élők az elégedettebbek - e terüle­teken átlag alatti a mun­kanélküliség, az elérhető jövedelmek magasabbak, több lehetőség van kiegészítő jövedelmek szerzésére, s mi­vel a nagyvállalatok is ide összpontosulnak, nagyobb lehetőség van a munkahelyeken az előrelépésre. A legelégedettebbek Fejér, Bács-Kiskun, Nógrád és Baranya megye la­kói, de nem sokkal követik őket a Zalában és Budapesten élők. A pénzügyi, gazdasági szolgáltató szektorban és az energiaiparban dolgo­zók általában elégedetteb­bek a mezőgazdaságban és építőiparban dolgozóknál, ami elsősorban az ágazati kilátásokkal és az iskolá­zottsággal hozható ösz­­szefüggésbe - vélik a GKI kutatói. A férfiak és a nők esetében nincs különbség az életelégedettségben, ahogy te­lepüléstípus szerint sem látszik különbség. NAPI AZ ELÉGEDETTSÉG ÁTLAGA (JÖVEDELEM ALAPJÁN) Felső 20 százalék -0,34 60-80 százalék -0,41 40-60 százalék -0,92 20-40 százalék -1,50 Alsó 20 százalék -0,51 Forrás: GKI Zrt. DEMJÁN TILTAKOZOTT ORBÁNNÁ A TAKARÉKOK MIATT A takarékszövetkezeti integrációról szóló törvény csütörtöki elfogadása előtti napon Demján Sándor vállalkozó, az Országos Takart­szövetkezeti Szövetség elnöke levelet írt Orbá Viktor miniszterelnöknek, amelyben tiltako­zott a törvény és annak előkészítése miatt - írta az Origó. A levélben Demján úgy érvel, hogy szerinte a titokban, minden érdemi egyeztetés nélkül elfogadott jogszabály passzusai ellentétesek azzal, amit Orbán korábban kívánatosnak tartott a takarékszövetkezetekről. Szerinte elfogadhatatlan, hogy "a Takarékbank­ban meglévő tulajdoni arányokat egyoldalú beavatkozással megvál­toztatják, a takarékszövetkezetek többségi pozícióját megszüntetik, és hogy a szövetkezetek a jövőbeli kisebbségi tulajdonukkal sem élhetnek szabadon, mivel a közgyűlésen csak igennel szavazhatnak". Demján szerint a törvényjavaslat "sérti az alkotmányt, a magántulajdon védelmét, a vállalkozás szabadságát és a tisztességes verseny feltételeit". DEMJÁN SÁNDOR hektár feletti földtulajdon­ ts az egyenes ági törvényes és a végrendelet útján való öröklést - mondta a Napi Gazdaságnak Máhr András, a Mezőgazda­­sági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége főtitkár­­helyettese. Ráadásul utóbbi esetben, ha megtagadják az engedélyt, az állam kártalanítás nélkül felülírja az örökhagyó saját tulajdonával kapcsolatos akaratát is. A VM felhívta a figyelmet arra, hogy a tulaj­donjog alkotmányos védelme a már megszerzett tulajdonra terjed ki, nem pedig a tulaj­donjog megszerzésére. A tárca szerint a földforgalmi törvény összhangban van a hatályos és az új Ptk.-val, valamint az Alaptörvénnyel is. KISS MELINDA KATALIN MAGYARORSZÁG ÚJRA TÖRLESZTETT AZ IMF-NEK A május eleji mintegy 620 millió euró után pénteken újabb 310 millió eurót (91,5 milliárd forintt) törlesztett a magyar állam a Nem­zetközi Valutaalapnak a 2008-2009-ben felvett nemzetközi hitelcsomagból. Múlt héten az MNB is fizetett már vissza egy 182 millió eurós (53,6 mil­liárd forint) hitelrészletet - adta hírül a Portfolio. hu. Júliusban nem lesz újabb részlet aktuális, majd augusztusban az államnak egy újabb bő 600 millió eurós törlesztési kötelezettsége merül fel. Ezt követően novemberben lesz hasonló mértékű kötelezettség, később pedig ennél már csak kisebb kifizetések jönnek. A portál számításai szerint a lehívott teljes, 14,3 milliárd eurós hitel­csomaghoz viszonyítva a tartozás már több mint a felét visszafizette a magyar állam és az MNB, mivel június végén a fennálló adósság 6,4 milliárd eurót tesz ki, ami az év végére várha­tóan 4,2 milliárdra olvad. Majd csak 2014 negyedik negyedévében, illetve 2016 második negyedévében lesz még egy nagyobb magyar visszafizetési kötelezettség. 50 százalék felett törlesztett Magyarország

Next