Napi Gazdaság, 2013. december (23. évfolyam, 231-248. szám)
2013-12-02 / 231. szám
A NAP SZTORIJA NAPI GAZDASÁG 2013. DECEMBER 2., HÉTFŐ Uniós forrásból serkenti a beruhát. Idén akár négy százalékkal is bővülhetnek a beruházások, ha sikerül a vártnál sokkal jobb harmadik negyedévi adatot a negyedik negyedévben megismételni. Elemzők szerint erre van esély, mivel most a külső és a belső feltételek is kedvezőek. A várakozásokat jóval meghaladó mértékben, 9,8 százalékkal nőtt tavalyhoz képest a harmadik negyedévben a nemzetgazdasági beruházások volumene, ezzel pedig egy nyolc éve tartó süllyedő trend látszik megtörni. A bővülés jelentősen felülmúlta a Napi Gazdaság elemzői konszenzusában jelzett két százalékot, sőt az előző negyedévi - szintén meglepetést keltő - 4,6 százalékos ütemnél is robusztusabb lett. A váratlanul nagy iramot több dolog magyarázza, így például statisztikai hatások is, de tény, hogy mind a nyáron indított jegybanki növekedési hitelprogram (nhp), mind az uniós forrásokból felpörgő állami beruházások, sőt még a külső konjunktúrát meglovagolni képes feldolgozóipar is hozzá tudtak járulni. Annyiban nem meglepő az adat, hogy a harmadik negyedévben a GDP-növekedés is felülmúlta az elemzői várakozásokat - lapunknak több szakértő már jelezte, hogy valószínűleg a beruházási komponenst becsülhették alul. A negyedéves GDP-adat részleteit szerdán teszi közzé a KSH, akkor látszik majd, hogy valójában mekkora lehetett a beruházások súlya a nemzetgazdasági növekedésben. Ami a bontást illeti, négy kivételével mindegyik nemzetgazdasági ágazatban emelkedést regisztrált a KSH: az egyik legnagyobb bővülést - az alacsony bázisnak köszönhetően - nem meglepő módon a mezőgazdaságban (36,3 százalék). A feldolgozóiparban 13,6 százalékos volt az iram, ami mögött a statisztikai hivatal szerint elsősorban az autóipari kapacitásbővítés állt. Ez viszont nemcsak a járműipari alágban tudta növelni a beruházási volument, hanem az ehhez kapcsolódó beszállítói területeken, így például a gumi, a műanyag, illetve a gépi berendezések gyártása terén is. Jó hír, hogy a külső kereslet a következő időszakban dinamizálódhat, legalábbis az európai konjunktúrát mérő legtöbb index ezt mutatja, amivel valószínűleg a régiónkba települt autógyártók fognak tudni leginkább élni. Maradtak még kérdőjelek A beruházási ágak közül az egyik legnagyobb súlyt képviselő szállítás-raktározás alág 4,6 százalékos bővülése mögött uniós pénzekből finanszírozott nagy infrastrukturális beruházások felpörgése állhat, elsősorban a vasúti és közúti hálózat fejlesztése. Az építőipar is felébred többéves Csipkerózsika-álmából, miután majdnem 10 százalékkal bővültek az ottani beruházások. Ezt leginkább az állami nagy projektek, például stadionépítések húzhatták fel, míg a magánfinanszírozású lakóingatlan-építések még nem érték el a gödör alját, ami egyfelől utal a belső kereslet gyengeségére, másfelől a magyar gazdaság növekedési potenciáljának továbbra is alacsony szintjére. Vagyis a statisztikai hatásokat kiszűrve elmondható, hogy a mostani szép GDP- és beruházási növekedés tartósságát illetően vannak még kérdőjelek. Állami húzóerő már van Amíg a háztartások vásárlóereje és ezáltal a belső piaci kereslet nem talál magára, addig a kiskereskedelemhez vagy magánépítésekhez kapcsolódó beruházások tartós felfutására aligha lehet számítani. Tanulságos az is, hogy a kormányzati adópolitika által sújtott területek némelyikében is pozitív változást mért a statisztikai hivatal a negyedévben - például a nagy beruházásigényű távközlésben és a kiskereskedelemben -, míg a pénzügyi, energetikai, illetve a közművekhez kapcsolódó fejlesztéseknél továbbra is visszaesést jelzett, valószínűleg a válságadók és a bizonytalan ágazati politika miatt. Alacsony bázisról nagyot gyorsult a növekedés a beruházásoknál, elsősorban a járműgyártás és az állami infrastrukturális beruházások fűtötték a bővülést - mondta lapunknak Gabler Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető elemzője. Az "Audi-Mercedes-hatás” már eddig is számos statisztikában megjelent, az ipari termelés, a rekord külkereskedelmi többlet és a harmadik negyedéves GDP-statisztika kapcsán is kiemelt szerepe volt az autóiparnak. Az állami beruházásokon belül a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, valamint az árvízvédelmi munkálatok hoztak növekedést. Gabler ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az energetikai szektorban év/év alapon 30 százalékkal visszaesett a beruházás, ez részben a különadókkal, részben a hatósági árszabályozással magyarázható. Jól jön az nhp jövőre A harmadik negyedévi beruházási statisztikában már megjelenhetett az nhp pozitív hatása, de Gabler szerint ez inkább a negyedik negyedévi, illetve a jövő évi számokat javítja majd. A negyedik negyedévben maradhat a hasonlóan erős növekedés, miután a tavalyi utolsó negyedév szintén nagyon alacsony bázist jelent, majd jövőre - az idei év egészéhez hasonlóan - három-négy százalék körül alakulhat a beruházások bővülése. Továbbra is a járműipar és az állami beruházások jelenthetik a fő hajtóerőt, de az nhp keretében nyújtott kkvhitelek hatása is érezhető. A beruházások minden várakozást felülmúló növekedése állhat a vártnál kedvezőbb GDP-adatok mögött - állapította meg Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. közgazdásza. Szerinte is pozitív jelenség, hogy mind az építési, mind a gépberuházások növekedtek. Az egyes ágazatokat sújtó terhek hatását tükrözi viszont a pénzügyi szektor beruházásainak 11,2 százalékos csökkenése, és folytatódott a visszaesés a lakásépítéseknél. Suppan szerint is tovább gyorsulnak a beruházások az utolsó negyedévben a tavaly év végi igen alacsony bázis, valamint az EU által finanszírozott beruházások felfutása és a jegybanki hitelprogram pozitív hatása miatt. Az invesztíciók felfutását a javuló külső és belső keresleti kilátások is támogathatják, amit már egyes vállalati felmérések is tükröznek. Idén a beruházások növekedése meghaladhatja a négy százalékot - jósolja Suppan -, jövőre pedig elérheti az öt százalékot. GERÓCS TAMÁS A BERUHÁZÁSOK ALAKULÁSA BERUHÁZÁSI ADATOK Ágazat 2013. III. negyedév 2013.I—III. negyedév (Mrd Ft) (volumen, (Mrd Ft) (volumen, előző évi 100) előző évi 100) Mezőgazdaság 78,6 136,3 186,2 115,3 Bányászat 2,6 74,5 12,2 107,0 Feldolgozóipar 369,7 113,6 865,1 101,2 Energetika 29,9 69,3 68,3 71,5 Vízellátás, szennyvízkezelés 50,0 190,6 115,3 174,4 Építőipar 18,1 109,9 49,0 112,5 Kereskedelem, gépjárműjavítás 73,1 121,3 196,0 101,9 Szállítás, raktározás 198,0 104,6 423,3 105,5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 8,2 101,3 25,6 108,8 Információ, kommunikáció 36,4 103,9 94,6 87,5 Pénzügyi, biztosítási tevékenység8,6 88,8 27,3 95,0 Ingatlanügyletek 140,5 87,9 357,2 87,4 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 21,1 147,9 53,0 139,0 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 25,4 130,7 78,0 124,8 Közigazgatás, védelem 44,4 111,7 130,9 130,1 Oktatás 26,1 119,2 57,7 101,8 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 16,9 118,3 41,6 98,0 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 12,4 107,8 30,0 97,1 Egyéb szolgáltatás 4,2 106,7 11,4 99,9 Összesen 1164,2 109,8 2822,9 103,1 ...................................................... Felemás a kép a közműszektor Az uniós forrásból finanszírozott víztisztítási és csatornázási projektek pót zömében csak a szükséges felújításokra költenek, egyéb beruházásokat . Csaknem kétszeresére (+90,6 százalék) emelkedett a beruházási volumen a víz- és hulladékgazdálkodás területén az idei harmadik negyedévben, alapvetően a víztisztítási és csatornázási projekteknek köszönhetően, így az első kilenc hónapban a bővülés 74,4 százalék volt az ágazatban. Az is jól látható azonban a KSH adataiból, hogy a különadókkal, illetve a kétszer tízszázalékos rezsicsökkentés hatásaival sújtott energetikai ágazatban a fejlesztések visszafogásával igyekeznek a cégek kompenzálni a pluszterheket, ami fékezheti a lassú kilábalást a recesszióból. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ág beruházásai érdemben 30,7 százalékkal estek év/év alapon a harmadik negyedévben a hivatal pénteki adatközlése szerint. A víziközmű- és a hulladékágazatban a növekedés elsősorban az uniós költségvetési ciklus végéhez közeledve kifutó fejlesztések hatásának tudható be. Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke lapunknak azt mondta, hogy a fejlesztések 95 százaléka ilyen, az újonnan belépő rendszereket, ezen belül is a legnagyobb volument a csatornahálózatok és szennyvíztisztító telepek építése jelenti, amelyek a hálózat országos átlagos életkorát ugyan javítják, az 50-70 éves meglévő csőhálózat cseréje ugyanakkor továbbra is indokolt. Az elnök szerint a következő időszakban tovább emelkedhet a beruházási mutató, a mostani ciklus fejlesztéseivel ugyanis 2015 közepéig kell elszámolniuk a kedvezményezetteknek, a periódus kezdetén sok víz- és csatornaprojekt előkészítése is elhúzódott, ezek megvalósítása az utolsó másfél-két évre maradt. Az ágazat szereplői abban bíznak, hogy a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban jelentős források állnak rendelkezésre a hálózatrekonstrukcióra, ami önmagában több ezer milliárd forint ráfordítást igényelne. Kurdi szerint reális cél lehet a pótlási és az elöregedési arányok megfordítása: a magyarországi víziközmű-szektorban a 250 évet jelentő ► A beruházásokat a minimumra kell csökkenteni, csak az ellátásbiztonsággal kapcsolatos és a kötelező fejlesztések végrehajtása várható az év végétől - fogalmazott lapunk kérdésére az egyik szolgáltató cég vezetője. Véleménye szerint e projektek is csak a források elérhetőségének tükrében valósulnak majd meg. A társaság a működési költségek lefaragásával próbálja elkerülni a negatív cash flow-t, ha a beruházások csökkentése nem hozza meg a kívánt eredményt. csőcsere-periódust - vagy amennyi a rendszer teljese szükséges adott beruházás mellett - az európai átlag eső 100-150 évre csökkentse Erre már csak azért is szüks van, mert szakértők szerinó esetben is legfeljebb sz évre tehető egy-egy cső élt tartama. A lapunk által megkérdezt energetikai cégek zömée csak a szükséges felújítások költenek, egyéb beruházásot nem terveznek. A többségék multinacionális cégeken beli globális versenyben ráadás komoly hátrányt jelent, hogy magyarországi fejlesztések, bizonytalan a megtérülés kiszámíthatatlan a szabályos környezet - fogalmazott lapre egy cégvezető. Az iparág bevételek csökkenésének ke már idén is csökkenő tenderak az energetikai cégekbei előző évinek csupán 75 számulhat meg ebben az évben Péter, az Égáz-Dégáz Földgé általános vezérigazgatója, osztói Együttműködési Fór minimális (biztonsági) körnek természetesen minden