Napi Gazdaság, 2014. február (24. évfolyam, 23-42. szám)
2014-02-03 / 23. szám
» üzleti és pénzügyi hírlap » ÖNKORMÁNYZATOK Támogatást kapnak a hitel nélküli települések Már idén támogatást kapnak fejlesztéseik megvalósításához azok az önkormányzatok, melyek az elmúlt években hitel nélkül gazdálkodtak - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár. A döntés egy hónapon belül megszülethet, Lázár szerint a kormány 10 milliárd forintot különített el erre a célra. A következő három évben összesen 50 milliárd forint áll rendelkezésre az e körbe tartozó önkormányzatok beruházásainak megvalósítására. A politikus a lehetséges fejlesztések között említette az önkormányzati fenntartású intézmények energetikai korszerűsítését, a település elérhetőségét, illetve a foglalkoztatást, a település megtartóképességét javító beruházásokat - írta az MTI. Az államtitkár hangsúlyozta, a most kezdődő uniós költségvetési ciklus fejlesztési forrásaira már májusban, júniusban kiírják az első pályázatokat, így a települések nem várhatnak fejlesztési terveik elkészítésével az októberi helyhatósági választásokig. A települések számára 10 milliárd forintot különített el a kormány Lázár János www.napigazdasag.hu » 2014. február 3., hétfő MAGYAR GAZDASÁG 3 TAKARÉKOK Kizárják a preferáltakat a pályázatból Az integrációs törvény, illetve a Takarékbank Zrt. alapszabálya kizárja azt, hogy az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ), illetve tagsága, a szövetkezeti hitelintézetek önálló, vagy együttes módon részt vehessenek a Takarékbank többségi részesedésére kiírt pályázaton. Ennek kapcsán pedig lényegében mit sem ér, hogy az 1954/2013. (XII. 17.) számú kormányhatározat szerint a privatizációs pályázaton a takarékszövetkezeti szektort előnyben kell részesíteni - áll az OTSZ közgyűlését követően kiadott közleményben. Az integrált takarékok a kormányhatározatban megfogalmazott elveket teljesíteni képtelen pályázati kiírást érvénytelennek tekintik, új kiírást sürgetnek, és - ha ez nem történik meg - jogi elárások indítását helyezik kilátásba. KÜLKERESKEDELEM Tovább nőtt az exporttöbblet Tavaly novemberben a kivitel értéke 7,424 milliárd eurót (2205 milliárd forintot), a behozatalé 6,599 milliárd eurót (1959 milliárd forintot) tett ki, a külkereskedelmi mérleg többlete 825 millió euró (246 milliárd forint) volt a KSH pénteken közölt részletes adatai szerint. A többlet ezzel meghaladja a január 9-én előzetesen közölt 804 millió eurót. A tavalyi első tizenegy hónapban a kivitel értéke 75,987 milliárd euró (22 525 milliárd forint), a behozatalé 69,005 milliárd euró (20 445 milliárd forint) volt. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 6,982 milliárd eurót (2081 milliárd forintot) tett ki, ami 467 millió euróval (199 milliárd forinttal) haladta meg az előző év azonos időszaki szintet és több a 2012-es egész évi 6,655 milliárd eurónál is. Tavaly novemberben a külkereskedelmi termékforgalom kivitelének volumene 6,3, a behozatalé 2,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. Tavaly novemberben 246 milliárd forint volt a külkermérleg többlete REZSICSÖKKENTÉS Módosulhatnak az atm-értékhatárok További kérdéseket vet fel az ingyenes készpénzfelvétel kapcsán a hétvégén benyújtott módosító javaslat. Leszák Tamás-Nagy László Nándor Kapkodásra sikerült a pénzügyi rezsicsökkentés végrehajtását egyértelműsítő törvényjavaslat, amely inkább újabb kérdéseket vet fel a február 1-jén - fennakadások nélkül -indult havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel kapcsán. A Rogán Antal Fideszfrakcióvezető és Németh Szilárd rezsiügyi képviselő által jelzett módosítás szerint a bank a készpénzfelvétel esetén a műveleti értékhatár "felső mértékét alkalmanként hetvenötezer forintnál alacsonyabb összegben csak az ügyfél kifejezett írásbeli kérelme alapján határozhatja meg". E megfogalmazás problémája, hogy a hitelintézetek többsége nem egyedi, hanem napi limitet állapít meg az ügyfél számára a kibocsátói értékhatárt illetően, így biztosítható, hogy egy ellopott kártyával ne lehessen viszonylag gyorsan komoly összeget felvenni. A jogszabály ugyan ma 45 ezer forintban maximálja egy tulajdonos által a kártya eltulajdonításából származó maximális kárviselés összegét, de vétkes hanyagság esetén a bank jogosult ezen összeg felett is pénzt követelni. Adja magát, hogy a minimális napi limitet a jövőben 150 ezer forintban határozzák meg a bankok, ez azonban komoly biztonsági kockázattal és informatikai fejlesztéssel is járhat, miközben ma még nem tudható, hogy milyen mértékben emelkedik majd meg az egy plasztikra jutó átlagos készpénzfelvétel összege az MNB adatai szerinti 49 ezer forintról. A jogszabály nem ad útmutatást arra nézve sem, hogy az az ügyfél, aki írásban kér alacsonyabb limitet, annak feloldását szintén csak írásban kérheti vagy - mint ez általában lenni szokott - a telefonos banki szolgáltatást igénybe véve, akár a nagy értékű vásárlást közvetlenül megelőzően módosíthatja-e a limitet, de az sem szabályozott így, hogy a limit visz-e módosító indítvány a harmadik körös rezsicsökkentésről is rendelkezik, a korábbi bejelentéseknek megfelelően április 1-jétől 6,5 százalékkal csökkentené a gáz-, szeptember elsejétől 5,7 százalékkal a villany, és október 1-jétől 3,3 százalékkal a távhőszámlák összegét (az egyes árelemek változásáról azonban nem szól). Kiterjesztenék a díjcsökkentést az önkormányzati vagy szolgálati bérlakásban élőkre is, illetve bevezetnék az akadálymentes közműszámlák fogalmát. szaállításához újabb nyilatkozatra van-e szükség. A jogszabály a pénzügyi rezsicsökkentés szabályainak megsértőire a Rogán által már beharangozott minimum 500 millió forintos bírságot helyez kilátásba. Fotó: Reuters ÚTDÍJAK Nehezebb dolguk lesz a potyautasoknak Diószegi József Jobban ki lehet majd szűrni az utakat díjfizetés nélkül használókat, illetve elkerülhetővé válik a dupla pótdíjazás - egyebek között ezt várja a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. attól, hogy összekapcsolják a jelenlegi két külön ellenőrzési rendszert. Az e-matricás és az új, elektronikus útdíjszedési rendszer összekapcsolása összetett informatikai, jogi, pénzügyi, műszaki és igazgatásszervezési felkészültséget igényel, a feladatokat ezért külső szakértők bevonásával végezheti majd a leghatékonyabban a NÚSZ. Az útdíjfizetési szolgáltató már megkezdte a külső szakértők kiválasztását, ehhez a korábbi rendszerek elkészítői köréből is ajánlatokat kért be. A zrt. szerint az integráció folyamatosan, de szakaszokban zajlik majd, a tervek szerint a zárásra az év végéig kerülhet sor. A nemrég kiépített e-útdíj rendszer 110 fix ponton 256 forgalmi sávot ellenőriz, a rendszert 45 mobil díjellenőrző eszköz (autó) egészíti ki, az e-matricás rendszerben pedig 31 ellenőrző kapu és 32 jármű ellenőrzi a vignetták meglétét (elképzelhető, hogy a rendszerek integrálásával számuk úgy mérsékelhető, hogy az nem csökkenti az ellenőrzés hatékonyságát). Az elektronikus útdíjrendszer a legmodernebb technikával működik, az e-matricás eszközök azonban 5-10 évesek - tette hozzá a NÚSZ, amely szerint azért most kezdődik el a harmonizáció, mert előbb a rendszereknek kellett felállniuk, most pedig a működési tapasztalatok felhasználásával lehetőség nyílt a hatékonyság javítására. Az elektronikus útdíjrendszer első fél évében a költségvetésben tervezett 75 milliárd forintnál 5 százalékkal többet, 78,8 milliárd forintot hozott. |PammmAZDASAGI REALITY MŰSORA A Gazdasági Rádió Gazdasági Reality műsora @ CIB BANK A GR2 főtámogatója a hazai vállalatok szakértő partnere a CIB Bank Zrt. Gazdasági rádió anio?* GS consulting profoMrional kft. Deloitte. kpmg IS % vodafone Microsoft ESIEULER HERMES