Napi Gazdaság, 2014. február (24. évfolyam, 23-42. szám)

2014-02-03 / 23. szám

» üzleti és pénzügyi hírlap » ÖNKORMÁNYZATOK Támogatást kapnak a hitel nélküli települések Már idén támogatást kapnak fejlesztéseik megvalósításá­hoz azok az önkormányzatok, melyek az elmúlt években hitel nélkül gazdálkodtak - mondta Lázár János Minisz­terelnökséget vezető államtitkár. A döntés egy hónapon belül megszülethet, Lázár szerint a kormány 10 milliárd forintot különített el erre a célra. A következő három év­ben összesen 50 milliárd forint áll rendelkezésre az e kör­be tartozó önkormányzatok beruházásainak megvalósítá­sára. A politikus a lehetséges fejlesztések között említet­te az önkormányzati fenntartású intézmények energeti­kai korszerűsítését, a település elérhetőségét, illetve a fog­lalkoztatást, a település megtartóképességét javító beru­házásokat - írta az MTI. Az államtitkár hangsúlyozta, a most kezdődő uniós költségvetési ciklus fejlesztési forrá­saira már májusban, júniusban kiírják az első pályázato­kat, így a települések nem várhatnak fejlesztési terveik el­készítésével az októberi helyhatósági választásokig. A települések számára 10 milliárd forintot különített el a kormány Lázár János www.napigazdasag.hu » 2014. február 3., hétfő MAGYAR GAZDASÁG 3 TAKARÉKOK Kizárják a preferáltakat a pályázatból Az integrációs törvény, illetve a Takarékbank Zrt. alapszabálya kizárja azt, hogy az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ), illet­ve tagsága, a szövetkezeti hitelintézetek önálló, vagy együttes módon részt vehessenek a Taka­rékbank többségi részesedésére kiírt pályáza­ton. Ennek kapcsán pedig lényegében mit sem ér, hogy az 1954/2013. (XII. 17.) számú kormány­­határozat szerint a privatizációs pályázaton a takarékszövetkezeti szektort előnyben kell ré­szesíteni - áll az OTSZ közgyűlését követően kiadott közleményben. Az integrált takarékok a kormányhatározatban megfogalmazott elve­ket teljesíteni képtelen pályázati kiírást érvény­telennek tekintik, új kiírást sürgetnek, és - ha ez nem történik meg - jogi elárások indítását helyezik kilátásba. KÜLKERESKEDELEM Tovább nőtt az exporttöbblet Tavaly novemberben a kivitel értéke 7,424 milliárd eurót (2205 milli­árd forintot), a behozatalé 6,599 milliárd eurót (1959 milliárd forin­tot) tett ki, a külkereskedelmi mérleg többlete 825 millió euró (246 milliárd forint) volt a KSH pénteken közölt részletes adatai szerint. A többlet ezzel meghaladja a január 9-én előzetesen közölt 804 mil­lió eurót. A tavalyi első tizenegy hónapban a kivitel értéke 75,987 milliárd euró (22 525 milliárd fo­rint), a behozatalé 69,005 milliárd euró (20 445 milliárd forint) volt. A külkereskedelmi mérleg aktí­vuma 6,982 milliárd eurót (2081 milliárd forintot) tett ki, ami 467 millió euróval (199 milliárd forinttal) haladta meg az előző év azo­nos időszaki szintet és több a 2012-es egész évi 6,655 milliárd euró­­nál is. Tavaly novemberben a külkereskedelmi termékforgalom ki­vitelének volumene 6,3, a behozatalé 2,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. Tavaly novemberben 246 milliárd forint volt a külkermérleg többlete REZSICSÖKKENTÉS Módosulhatnak az atm-értékhatárok További kérdéseket vet fel az ingyenes készpénzfelvétel kapcsán a hétvégén benyújtott módosító javaslat. Leszák Tamás-Nagy László Nándor Kapkodásra sikerült a pénzügyi rezsicsökkentés végrehajtását egyértelműsítő törvényjavaslat, amely inkább újabb kérdéseket vet fel a február 1-jén - fennakadások nélkül -indult havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel kapcsán. A Rogán Antal Fidesz­­frakcióvezető és Németh Szilárd rezsiügyi képviselő által jelzett módosítás szerint a bank a készpénz­­felvétel esetén a műveleti értékhatár "felső mérté­két alkalmanként hetvenötezer forintnál alacso­nyabb összegben csak az ügyfél kifejezett írásbe­li kérelme alapján határozhatja meg". E megfogalmazás problémája, hogy a hitelinté­zetek többsége nem egyedi, hanem napi limitet állapít meg az ügyfél számára a kibocsátói ér­tékhatárt illetően, így biztosítható, hogy egy el­lopott kártyával ne lehessen viszonylag gyorsan komoly összeget felvenni. A jogszabály ugyan ma 45 ezer forintban maximálja egy tulajdonos által a kártya eltulajdonításából származó maximális kárviselés összegét, de vétkes hanyagság esetén a bank jogosult ezen összeg felett is pénzt köve­telni. Adja magát, hogy a minimális napi limitet a jövőben 150 ezer forintban határozzák meg a bankok, ez azonban komoly biztonsági kockázat­tal és informatikai fejlesztéssel is járhat, miköz­ben ma még nem tudható, hogy milyen mérték­ben emelkedik majd meg az egy plasztikra jutó átlagos készpénzfelvétel összege az MNB adatai szerinti 49 ezer forintról. A jogszabály nem ad út­mutatást arra nézve sem, hogy az az ügyfél, aki írásban kér alacsonyabb limitet, annak feloldását szintén csak írásban kérheti vagy - mint ez álta­lában lenni szokott - a telefonos banki szolgál­tatást igénybe véve, akár a nagy értékű vásárlást közvetlenül megelőzően módosíthatja-e a limi­tet, de az sem szabályozott így, hogy a limit visz-e módosító indítvány a harmadik körös rezsi­csökkentésről is rendelkezik, a korábbi bejelentéseknek megfelelően április 1-jétől 6,5 százalékkal csökkentené a gáz-, szeptember elsejétől 5,7 százalékkal a villany, és október 1-jétől 3,3 százalékkal a távhőszámlák összegét (az egyes árelemek változásáról azonban nem szól). Kiterjesztenék a díjcsök­kentést az önkormányzati vagy szolgálati bérlakásban élőkre is, illetve bevezetnék az akadálymentes közműszámlák fogalmát. szaállításához újabb nyilatkozatra van-e szükség. A jogszabály a pénzügyi rezsicsökkentés szabá­lyainak megsértőire a Rogán által már beharan­gozott minimum 500 millió forintos bírságot he­lyez kilátásba. Fotó: Reuters ÚTDÍJAK Nehezebb dolguk lesz a potyautasoknak Diószegi József Jobban ki lehet majd szűrni az utakat díjfizetés nélkül használó­kat, illetve elkerülhetővé válik a dupla pótdíjazás - egyebek kö­zött ezt várja a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. at­tól, hogy összekapcsolják a jelenlegi két külön ellenőrzési rend­szert. Az e-matricás és az új, elektronikus útdíjszedési rendszer összekapcsolása összetett informatikai, jogi, pénzügyi, műsza­ki és igazgatásszervezési felkészültséget igényel, a feladatokat ezért külső szakértők bevonásával végezheti majd a leghatéko­nyabban a NÚSZ. Az útdíjfizetési szolgáltató már megkezdte a külső szakértők kiválasztását, ehhez a korábbi rendszerek el­készítői köréből is ajánlatokat kért be. A zrt. szerint az integrá­ció folyamatosan, de szakaszokban zajlik majd, a tervek szerint a zárásra az év végéig kerülhet sor. A nemrég kiépített e-útdíj rendszer 110 fix ponton 256 forgalmi sávot ellenőriz, a rendszert 45 mobil díjellenőrző eszköz (autó) egészíti ki, az e-matricás rendszerben pedig 31 ellenőrző kapu és 32 jármű ellenőrzi a vignetták meglétét (elképzelhető, hogy a rend­szerek integrálásával számuk úgy mérsékelhető, hogy az nem csök­kenti az ellenőrzés hatékonyságát). Az elektronikus útdíjrendszer a leg­modernebb technikával működik, az e-matricás eszközök azonban 5-10 évesek - tette hozzá a NÚSZ, amely szerint azért most kezdő­dik el a harmonizáció, mert előbb a rendszereknek kellett felállniuk, most pedig a működési tapasztala­tok felhasználásával lehetőség nyílt a hatékonyság javítására. Az elektronikus útdíjrendszer első fél évében a költségvetésben tervezett 75 mil­liárd forintnál 5 százalékkal töb­bet, 78,8 milliárd forintot hozott. |P­ammm­AZDASAGI REALITY MŰSORA A Gazdasági R­ádió Gazdasági Reality műsora @ CIB BANK A GR2 főtámogatója a hazai vállalatok szakértő partnere a CIB Bank Zrt. G­azdasági­­ rádió an­io?* GS consulting profoMrional kft. Deloitte. kpmg IS % vodafone Microsoft ESIEULER HERMES

Next