Napi Gazdaság, 2014. július (24. évfolyam, 125-147. szám)

2014-07-01 / 125. szám

» üzleti és pénzügyi hírlap » 2 + MAGYAR GAZDASÁG ÉS VÁLLALATOK KÖZSZOLGÁLTATÁS Nonprofittá vált a hulladékszállítás A hulladékszállítás nonprofittá alakulása miatt nem kell fennakadásra számítani. A cégeknek nem a nyereség leépítése, hanem a veszteség megszüntetése okoz problémát. Dékány Lóránt Ma lép életbe a hulladékgazdálkodási törvény azon része, amelynek értelmé­ben a lakossági szemétszállítás teljesen nonprofit ágazattá válik. A hulladékszál­lítási szolgáltatók már a törvény hatályba lépése előtt ennek megfelelően alakítot­­ták­ át a működésüket, így nem várható fennakadás a lakossági szemétszállítás­ban - mondta megkeresésünkre Nagy György, a Köztisztasági Egyesülés ügy­vezetője. Hozzátette, számos olyan cég volt, amely a hulladék elvitelén kívül más szolgáltatást is végzett, ezek külön cégbe szervezték a kommunális szemétszállí­tási tevékenységüket, és ennek a műkö­dését helyezték nonprofit alapokra. A hulladékszállító társaságoknál jelen­leg nem a profit, hanem a veszteségek csökkentése okoz fejtörést. A megválto­zott szabályozói környezet miatt ugyan­is idén januárban tonnánként 3000 fo­rintról 6000 forintra emelkedett az ál­taluk fizetendő hulladéklerakási díj, mi­közben a 10 százalékos tavalyi rezsicsök­kentés miatt sok szolgáltató árbevétele nem fedezi a költségeit. Iparági becslé­sek szerint jelenleg körülbelül 10 milli­árd forint kompenzációra lenne szükség a hulladékszállítás folyamatosságának biz­tonságos fenntartására, ám a központi költségvetés erre a célra csupán 6,6 mil­liárd forintot különített el eddig. Nagy György arra emlékeztetett, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Fő­­igazgatóság akár szükségszolgáltatót is kijelölhet egy területre, ahol uta­sít egy adott céget a hulladékszállítá­si feladatok ellátására. Hangsúlyozta, ilyen még nem volt Magyarországon, noha közel 300 településen már most is a katasztrófavédelem által kiválasz­tott, önként jelentkező társaság viszi el a szemetet. A nonprofit alapú műkö­dés ez utóbbiakra is vonatkozik, hiszen a katasztrófavédelem csak olyan céget választhat ki, amely teljesíti a jogsza­bály által előírt feltételeket. A mostan­ra megmaradt 149 közszolgáltató cég közül ugyanakkor 19-nek nincs a tör­vény által a tevékenységhez kötelező­en előírt minősítése. Nyolcvan Hajdú-Bihar megyei településen jelölt ki új kéményseprő szolgál­tatót a katasztrófavédelem. A területen a feladatokat eddig a Füt-M Kft. látta el, amely gazdasági ellehetetlenülése miatt július 1-jétől nem vállalta a ké­ményseprést. A katasztrófavédelem a céggel azonos tulajdonosi hátterű Fotesz Kft.-t jelölte ki a tevékenység átvételére. A tegnap kiadott határozat értelmében az ideiglenes szolgáltatónak a közszolgáltatási­ díjból meg nem térülő költségeit az állam kompenzálja, ráadásul a kéményseprést akár köz­munkásokkal is elvégeztetheti. Egyelőre a veszteségek leküzdése a fő szempont a szolgáltatóknál ÁLLAMI TULAJDON Eladja a Főgázt a főváros Napi Gazdaság Megválik a Főgázban meglévő része­sedésétől a fővárosi önkormányzat - erről döntött tegnap, zárt ülésen a budapesti közgyűlés. A főváros a gázszolgáltatóban 50 százalék és egy szava­zatot érő részesedéssel rendelkezik, valamint a társaság irányítási jo­gait is birtokolja. A részvénypakettet a Magyar Nemzeti Va­gyonkezelő Zrt. vásá­rolja meg 41,8 milliárd forintért. Ez­zel teljes mértékben állami kézbe ke­rül a több mint 800 ezer fogyasztóval rendelkező Főgáz, hiszen a cég ki­sebbségi részesedését tavaly az MVM Zrt. már megvásárolta a német RWE- től. Az MVM a 49 százalékos cso­magért 41 milliárd forintot fizetett ki. A Főgáz többségi részesedésének eladása nem most merült fel először. Hat éve a Demszky Gábor által irányí­tott főváros értéke­sítette volna a Bu­dapestnek évi több milliárd forint osz­talékot hozó társa­ságot, hogy fejlesz­téseket indíthassa­nak el a befolyt összegből. Akkor a városvezetés még 100 milliárd fo­rint körüli összeget remélt a Főgáz­részesedés eladásából. Az MNV 41,8 milliárdot fizet a Főgázért Lezárult a Dunamenti Erőmű többségi részesedésének eladása - ér­tesült a Napi Gazdaság. Információink szerint tegnap a magyar érde­keltségű MET-csoport átutalta a vételárat a francia GDF Sueznek, amely 74,8 százalékos tulajdonnal bírt az erőműben. Úgy tudjuk, a Mol százhalombattai olajfinomítóját hővel ellátó, de idén csődközelbe került erőmű mai közgyűlésén új igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat választanak, illetve az erőmű napokon belül újraindítja áram­­termelését is. www.napigazdasag.hu » 2014. július 1., kedd DEVIZAHITELEK Rogán szigorítaná az elévülés szabályait Az árfolyamkockázat ügyében a ban­kok és a hitelfelvevők osztoznak a fe­lelősségen - mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn az M1 Napirend előtt című műsorában. Kö­zölte azt is, hogy a frakció módosító indítványt ad be a devizahiteles tör­vényjavaslathoz, ami az elévülés szabá­lyait „pontosan és precízen” meghatá­rozná. Szerinte a jelenleg futó szerző­déseknél semmilyen elévülésről nem lehet szó: azoknak is visszajár a pénz, akiket például 2006 és 2009 között „vertek át” a bankok. Lezárt szerző­dés esetén csak akkor lehet elévülésről beszélni, ha a szerződést legalább öt éve, 2009 júniusa előtt már lezárták. Az országgyűlés a házszabálytól eltér­ve már pénteken szavazhat a deviza­hiteleseket segítő törvényről. A ban­koknak ezután minden hitelfelvevő­re vonatkozóan pontosan ki kell szá­molniuk a visszajáró összeget, amivel a Fidesz szerint három hónap alatt vé­geznek, és értesítik az eredményről az ügyfeleket. Szeptemberben arról dönt az országgyűlés, hogy hogyan - kész­pénzben vagy a tőkéből való leírás­sal - kapják vissza az ügyfelek a ne­kik járó pénzt. ÁTCSOPORTOSÍTÁS Emeli a kormány a közfoglalkoztatási keretet A kormány legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy több mint 40 milliárd forintot hozzátesz az idei közfoglalkoztatási összeghez - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerő-piaci és képzési államtitkára hétfőn az M1 Ma reggel című műsorában. Szerinte így megoldható lesz a kormányfő elvárásának tel­jesítése, hogy átlagosan havi 200 ezer fő vegyen részt a közfoglalkoztatásban. Azt azonban már nem részletezte, hogy mikor lehetséges az említett költségvetési átcsoportosítás, és arra sem tért ki, melyik előirányzat terhére helyezik át az említett összeget. Azt szintén nem részletezte, hogy a keretemeléssel milyen foglalkoztatási prog­ramok indulnak vagy folytatódhatnak. Czomba Sándor a beszélgetésben kitért arra is, hogy az idénymunka is nagyon jól alakul, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal májusi adatai szerint több mint 200 ezer ember vesz részt alkalmi vagy idényjel­legű munkában, ami 2010 óta a­ legmagasabb szám. Több mint 200 ezer ember vesz részt a rendszerben NÖVÉNYOLAJIPAR Jóváhagyta a GVH a cseh agrármulti terjeszkedését Viszonylag gyorsan döntött a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a cseh pénzügy­­miniszter, Andrej Babis tulajdonában lévő Agrofert-csoport vételi szándéká­ról, amely a napraforgóolaj-gyártással foglalkozó NT Kft.-re irányul. A vételi megállapodást április elején jelentet­ték be Prágában, tegnap pedig jóvá is hagyta a versenyhivatal. A GVH indok­lása szerint az Agrofertnek csak repce­olaj-előállító üzeme van Csehország­ban, míg az NT csak napraforgóolaj­előállítással foglalkozik. Bár a tulajdo­nos magyarországi piaci részesedése így magolajban meghaladja 20 százalékot, fajtánként az Agrofert 5 százalék alatt marad, és van Magyarországon az NT- hez hasonló méretű napraforgó-feldol­gozó üzem is, így a verseny fenntartha­tó. A GVH jóváhagyásával újabb ága­zattal bővül az Agrofert hazai érdekelt­ségi köre. A társaságnak jelentős az in­tegrátori tevékenységéhez kapcsolódó mezőgazdasági alapanyagokkal - mű­trágyával, növényvédő szerekkel, vető­magokkal - és a mezőgazdasági gépek­kel lebonyolított forgalma. Tulajdoná­ban van az IKR Agrár Kft., a Devecseri Agrokémia Kft., illetve a Ceres Sütőipa­ri Zrt. is. Az NT Kft.-nek 196 alkalma­zottja van, 2013-as bevételei pedig meg­haladták a 140 millió eurót. KÖZLEKEDÉS Terven felüli bevételt hozott az e-útdíj Diószegi József Üzembiztosán és zavartalanul működik ez egy éve indult e-útdíjrendszer, amelynek idei bevétele hétfő éjfélig elérheti a 79 milliárd forintot - jelentette be Seszták Miklós, a fejlesz­tési tárca vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján. Ez pedig jelen­tősen meghaladja az idei első félévi tervet, ami 75 milliárd fo­rintról szólt. Az e-útdíjrendszer egy évvel ezelőtt, 2013. július 1-jén startolt, kialakítására a központi költségvetésben 42 milliárd forint állt rendelkezésre. A miniszter azt is elmondta, hogy 36 milliárd forintot használtak fel a rendszer komplett kiépítésére, ráadá­sul a szállítói szerződés megkötésétől számított két és fél hó­nap után már működött is. A kiépítés jogát a Getronics Zrt. nyerte el, ám később a cég nem kötött szerződést a pályázat kiírójával. Ezt követően a korábbi közlekedési kormányzat ki­látásba helyezte, hogy jogi lépéseket tesz. A helyzet elemzése folyik - mondta most a Napi Gazdaság kérdésére Seszták, aki üzeni a cégnek, hogy - amennyiben a jogászok úgy látják - az elévülési határidőn belül megteszik a lépéseket. A magyarországi rendszer egyébként nemzetközi összehason­lításban mind a költség, mind pedig a beruházásra fordított idő szempontjából az élen áll - emelte ki a tárcavezető, aki azt is elmondta, hogy a fuvarozók által szorgalmazott finomhan­golást még szeptemberben végrehajtják azokban az esetekben, amelyek nem igényelnek törvénymódosítást - utóbbi változta­tásokat pedig októberben, novemberben léphetik meg. Mind­eközben folyik az e-útdíj és a „e-matricás” rendszer integrációja is, ami még hatékonyabbá teszi a rendszert. Az e-útdíjrendszer egyébként túl azon, hogy igazságosabbá tette a fizetést (a fu­varos annyit fizet, amennyit használja az utat), egyben erősí­tette a vasút versenyhelyzetét - emelte ki Seszták. Seszták Miklós: idén 79 milliárdot hozott az e-útdíj

Next