Napi Gazdaság, 2014. augusztus (24. évfolyam, 148-167. szám)

2014-08-01 / 148. szám

» üzleti és pénzügyi hírlap » MAGYAR GAZDASÁG INTERJÚ KONCZ GÁBORRAL A kompakt modellek a legnépszerűbbek A válságot követő mélypont után stabil és tartós növekedésnek indult a hazai újautó-piac, ahol a korábbi tízezres eladások he­lyett a néhány ezres darabszám is sikernek számít. Új trend, hogy a céges vásárlók mellett a magánszemélyek körében is megjelent az igény a külső finanszírozásra - mondta a Napi Gazdaságnak Koncz Gábor, az Opel Magyarország ügyvezető igazgatója. Kéri Gergely TOP 5 MÁRKA : A hazai újautó-piac növekedési pályára állt, a tavalyi féléves adatokhoz képest közel 26 százalékkal nőttek az autóeladások, igaz, a bázis még mindig alacsony. Ön hogyan értékeli a szá­mokat? - Teljes mértékben bizakodóak vagyunk. Tavaly az év máso­dik felében már látszott, hogy tartósabb, stabilabb növekedés indult meg az eléggé megviselt piacon. Míg a válság előtt kö­zel 240 ezres éves értékesítés­ről beszéltünk, idén természe­tesen ennél még jóval kevesebb, nyolcvanezer körüli személyautó és haszongépjármű eladá­sára számítunk. A piacot a céges vásárlások határozzák meg, de a finanszírozók számára a Ptk. válto­zása miatt kockázatossá váló autóhitelek piaca csaknem befagyott. A bankok szinte kizárólag lízingkonstrukció­kat ajánlanak.­­ A márciusi jog­szabályi változások óta még aránylag­­kevés idő telt el ah­hoz, hogy komo­lyabb következte­téseket tudjunk le­vonni, de a hazai au­tófinanszírozás te­kintetében tíz százalék feletti növekedésre szá­mítunk, akár a szerződéskötések számát, akár a kihelyezett összeget nézzük. Érdekesség, hogy az Opel esetében a magánvásárlók aránya 31 százalék, ami jóval a piaci átlag felett van. Bár esetükben még mindig a készpénz az elsőd­leges, már látjuk, hogy a részükről ismét van igény a külső finanszírozásra. Hogyan alakult az értékesítés az elmúlt fél évben? - Tavaly egész évben 6726 gépjárművet adtunk el, most viszont már az első hat hónapban ötezer fölött járunk. Ez elsősorban annak köszönhe­tő, hogy az Opelnek jelenleg nagyon ütőképes a termékportfóliója, így ki tudjuk szolgálni az ügyfelek különböző igényeit, legyen szó bármi­lyen csatornáról és vásárlói szegmensről. Fo­cihasonlattal élve, nálunk nem egyetlen sztár rúgja a gólokat, szinte a tel­jes modellpalettánk részt vesz a sikerben. Magyarországon a legnépszerűbb a kompakt szegmens: az Astra modellből 1259 talált gazdára, de népsze­rű volt a Corsa is. A piaci átlag feletti mértékben nőtt az egy­terű és az off-road szegmens - az előbbiben a Meriva és a Zafira eladásai kiemelkedőek, utóbbiban pedig a Mokka és az Antara model­lek teljesítettek nagyon szépen. - Mekkora az Opel részesedése a hazai személyautó-piacon? - Az összesített személyautó- és haszongép­jármű-piacon mi értékesítettük a legtöbb jár­művet az első félévben. A személyautók között az Opel immár negyedik éve megszakítás nél­kül piacvezető, ez most 4533 darab eladott au­tót és 13,74 százalékos piaci részesedést jelent - tavaly ilyenkor a darabszám mindössze 2736 volt. Az év második fele is jól alakulhat, az Opel Adam kínálata a Rocks mini szabadidő-autó­val bővül, és az év végén mutatkozik be itthon az új Opel Corsa is.­­ Hogyan alakult a haszongépjárművek értékesítése?­­ A kishaszongépjárművek tekintetében az Opel 474 autó eladásával majdnem megdup­lázta az előző év hasonló időszakának ered­ményét, a növekedési hitelprogram megmoz­gatta a piacot. Az év végére még erősebb piac­ra és növekedésre számítunk. Ebben a szeg­mensben is lesz újdonság: ősszel érkezik az új Opel Vivaro. A nagy haszonjárművek piacán - ahol az Opel egyébként nem érdekelt - ugyan­akkor visszaesésre számítunk, miután az elő­ző év második felében az Euro 6-os motorok­ra való átállás miatt sok fuvarozó előre hozta a vásárlást, ami akkor és ott 20 százalékos bő­vülést jelentett. Az első félévben több mint 15 ezer autót értékesített a cég Forrás: DataHouse Kft. Autófinanszírozás terén idén tíz százalék feletti növekedésre számít a cég Fotó Bach Máté (2014.1. FÉLÉV) Opel 4533 Skoda 3516 Ford 3383 Volkswagen 2909 Suzuki 2376 u­i A Szentgotthárdi Opel-üzem jelenleg három különböző motorcsaládot képes egyszerre gyártani, miután beindult a kisméretű benzines erőforrások összeszerelése is. Az új fejlesz­téshez tavaly 190 millió euró értékű pótlólagos beruházást valósítottak meg, ami a 2010- ben bejelentett 500 millió eurós beruházással együtt már közel 700 milliót tesz ki. A terme­lés jelentős felfutása a jövő évtől várható, 2015-ben már több mint félmillió, egy évvel ké­sőbb pedig csaknem egymillió motor készülhet az üzemben. www.napigazdasag.hu , 2014. augusztus 1­2., péntek-szombat JÁRULÉK Nem mindenki fizetett a szemétlerakásért A vártnál 9 százalékkal kevesebb bevétele származott tavaly az államnak a hulladéklerakási járulékból. Ez nem véletlen, hiszen a 90 érintett vállalkozásból 13 olyan volt, amely csupán részben tett eleget fizetési kötelezettségének. Dékány Lóránt Nem minden cég fizette be ta­valy a teljes hulladéklerakási já­rulékot - derült ki Varga Mi­hály nemzetgazdasági minisz­ter írásbeli válaszából, amelyet Heringes Anita MSZP-s ország­­gyűlési képviselőnő kérdésére adott tegnap. A tárcavezető azt írta, hulladéklerakási járulékot összesen 90 vállalkozásnak kell fizetnie hazánkban, ám közü­lük 13 lerakó csak részben tett eleget kötelezettségének. Az előző évben összesen 6,7 milliárd forint hulladéklerakási járulék folyt be az államkasz­­szába. Ez azonban Varga Mi­hály válasza értelmében 9 szá­zalékkal maradt el a várt be­vételtől. Hulladéklerakási járulékot a hulladékgazdálkodással fog­lalkozó társaságok 2013 ele­je óta fizetnek. Tavaly ennek mértéke tonnánként 3000 fo­rint volt a lerakókban elhelye­zett szemétmennyiség után. A járulék idén ennek duplájára, vagyis 6000 forintra emelke­dett tonnánként. Ennek meg­felelően a kormány 2014-ben ezen a jogcímen 13 milliárd fo­rint bevétellel számol. A miniszter által adott válasz arra is emlékeztetett, hogy „a hulladéklerakásból származó állami bevétel felhasználásá­nak elsődleges célja az új hul­ladéktörvény hatálybalépésével Hulladéklerakásból tavaly 16,7 milliárd forint folyt be bevezetett új hulladékgazdál­kodási, közszolgáltatási rend­szer kialakításának elősegíté­se, illetve az átmeneti nehéz­ségek kezelése”. Utóbbi elsősorban a lakossági hulladékszállító cégek kompen­zációját jelenti. A szolgáltatók jelentős része ugyanis vesztesé­gesen üzemel az e-útdíj, a fel­ügyeleti díj, valamint a hulla­déklerakási járulék bevezeté­se miatt. Ráadásul idén július 1-je óta csak nonprofit gazdál­kodás mellett működő cégek szállíthatnak el kommunális hulladékot. KÖTELEZŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS Sokat vesztettek tavaly a biztosítók Napi Gazdaság A biztosítók tavaly 18,7 milli­árd forintot vesztettek a 4 mil­lió 168 ezer kötelező gépjármű­felelősségbiztosításon (kgfb) az MNB által tegnap közzé­tett adatok szerint. A biztosí­tott járművek száma ugyanak­kor nőtt: míg 2012-ben 4 mil­lió 25 ezer, tavaly 4 millió 168 ezer biztosított jármű volt. Ta­valy a bruttó díjbevétel 81 mil­liárd forint volt, ebből a meg­szolgált díj - az adott évre jutó károk fedezetére szolgáló ösz­szeg - 63,3 milliárd forintot tett ki. A tavalyi 126 ezer kárra 28,8 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. A még le nem zárt károkra tartalékolt összeg­gel együtt 2013-ban 59 milli­árd forint volt a kárfelhaszná­lás, amelyhez további 13,1 mil­liárd forintnyi tartalék társult. Egy kárra 468 ezer forint jutott. Egy évvel korábban, 2012-ben még csak 452 ezer forintot kel­lett fizetni egy kárra. A bizto­sítók működtetési költsége ta­valy 24,6 milliárd forint volt - ugyanerre 2010-ben még 28,7 milliárd forintot fordítottak a biztosítók. A szokásos biztosí­tástechnikai veszteség 18,7 mil­liárd, míg a vállalkozási veszte­ség 7 milliárd forint volt a biz­tosítóknak 2013-ban. A biztosítók tavaly 28,8 milliárd forintot fizettek ki kárrendezésre ADÓSSÁGKONSZOLIDÁCIÓ Megkezdődött az átvállalt önkormányzati hitelek előtörlesztése Tóth Kata Megkezdte az önkormányza­toktól idén átvállalt 403,6 mil­liárd forint devizahitel mint­egy negyedének, 107 milliárd forintnak az előtörlesztését az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) - tudatta a Nemzetgaz­dasági Minisztérium. A 14 hi­telből álló csomag előtörlesz­téséről az ÁKK Finanszírozá­si Bizottsága határozott még július 5-én. A döntés célja egyebek mellett az, hogy az állam devizaadós­sága a tervezett szint alatt ma­radjon, de szerepet játszott ben­ne a költséghatékonyság is. A hitelek esedékesség előtti kifi­zetését az elmúlt hónapok ked­vező forintpiaci folyamatai és az állampapírok lakossági ér­tékesítésének együttes hatásai tették lehetővé. Az ÁKK szak­emberei előtörlesztésre a leg­kedvezőtlenebb kondíciókkal rendelkező hitelek közül vá­lasztottak. Az adósságátvállalás során az állam 2011 óta 1368,9 milliárd forint adósságtól szabadította meg az önkormányzatokat - eb­ből 1190,1 milliárdtól az ÁKK révén. Az adósságkonszolidá­cióban részt nem­ vett önkor­mányzatok fejlesztési támoga­tásra pályázhatnak, melynek elő­irányzatát a kormány év köz­ben 10 milliárd forintról 12,5 milliárd forintra emelte. Az állam idén 403,6 milliárd forint devizahitelt vállalt át az önkormány­zatoktól.

Next