Napi Gazdaság, 2015. május (25. évfolyam, 84-102. szám)

2015-05-04 / 84. szám

www.napigazdasag.hu Étkeztetés: még három napig lehet pályázni Gabay Dorka Csütörtökig igényelhetnek az önkor­mányzatok állami támogatást a nyá­ri gyermekétkeztetés biztosítására ki­írt pályázat szerint. A rendszeres gyer­mekvédelmi kedvezményben részesü­lő gyermekek ingyenes nyári étkezteté­sére idén hárommilliárd forintot bizto­sít a költségvetés. - A kormány az utób­bi években fokozatosan emelte az erre szánt összeget, hiszen a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyer­mekek segítség nélkül az óvodai, iskolai szünet idején sem jutnának meleg étel­hez - emlékeztetett Czibere Károly. A szociális ügyekért és társadalmi felzár­kóztatásért felelős államtitkár lapunk­nak korábban elmondta: a szűkös ha­táridő miatt a tárca már előzetesen ér­tesített minden önkormányzatot a pá­lyázati felhívásról. A támogatásra tavaly 1270 olyan önkormányzat jelentkezett, és csaknem 120 ezer rászoruló részesül­hetett étkezésben. Lapunk megírta, 2016-tól a kormány kötelezően ingyenessé tenné a rászoruló gyermekeknek biztosított ingyenes nyá­ri étkeztetést. Ennek érdekében felszá­molnák az ezt támogató pályázati rend­szert, a jelenlegi hárommilliárdos for­rást pedig egy-két milliárd forinttal meg is emelhetik. Czibere Károly megerősí­tette: valóban folynak az egyeztetések annak érdekében, hogy a csaknem 500 ezer kedvezményezett gyermek nyári ét­keztetése biztosított legyen.­­ Az étkez­tetéshez minden feltétel adott, a kapaci­tás, a jogszabályi környezet és a forrás is, a következő hónapokban azt kell meg­vizsgálni, hogy a rendelkezésre álló há­rommilliárd forint elegendő lenne-e - fogalmazott. Idén nyáron mintegy 135 ezer gyermek kap ingyen ebédet, ám jö­vőre ez a szám elérheti a félmilliót. Minden feltétel adott ahhoz, hogy jövő nyártól félmillió gyerek kaphasson ingyen ebédet - mondta az államtitkár Folyamatosan emelkedett a születések száma Napi Gazdaság Az elmúlt másfél évben folyamatosan nőtt a születésszám, a kormány pedig mindent meg kíván tenni azért, hogy ez a pozitív trend folytatódjon - mond­ta a család- és népesedéspolitikáért fe­lelős helyettes államtitkár anyák nap­ja alkalmából. Fűrész Tünde, aki teg­nap a budapesti Szent Imre Kórház­ban köszöntötte a kismamákat, közöl­te: tavaly 3,2 százalékkal nőtt a szüle­tések száma, míg az idei év első két hó­napjában az adatok ezt meghaladó, 3,6 százalékos növekedést jeleznek. A he­lyettes államtitkár felidézte, hogy ta­valy 30 ezer anya tudott úgy munkát vállalni gyermeke egyéves kora után, hogy közben nem vesztette el az ellá­tásokat, míg a testvérgyeddel mintegy húszezer anya tudott élni, vagyis a gyer­mekek több mint ötöde olyan család­ba született, ahol a nagyobb gyermek még nem volt hároméves. - A családi adókedvezménynek köszönhetően 240 milliárd forint maradt a családoknál, a kedvezményeket 54 százalékban az anyák vették igénybe - sorolta. - Az édesanyák áldozatos munkáját a jövő évi költségvetés tervezésekor is szem előtt tartjuk - közölte a nagyob­bik kormánypárt frakciója, amely köz­leményben köszöntötte az anyukákat. Mint írták, 2016-tól a személyi jövede­lemadó csökkentésével a kétgyerme­kesek családi adókedvezménye tovább nő, így 2019-re a két gyermeket nevelő átlagkeresetű szülőknél havonta közel 10 ezer forinttal marad több.­­ Az ala­csony jövedelmű családoknak, valamint a három- vagy több gyermekes szülők­nek gyakorlatilag a zsebükben marad a bruttó fizetés. Az adócsökkentéseken túl még az idén életbe lép a családi ott­honteremtési kedvezmény és a kibőví­tett ingyenes gyermekétkeztetés - ol­vasható a közleményben. A bankok el­számoltatásának köszönhetően továb­bi 1100 milliárd forintos teher kerül le az eladósodott családok válláról. I­d­­­s Döntenek a szociális bérrendezésről Folytatás az 1. oldalról Az anyagi megbecsülés első lépése 2014 januárjában megtörtént, amikor a kor­mány éves szinten 12 milliárd forin­tos bérpótlék folyósításáról döntött - emlékeztetett korábban az államtitkár. - Amennyiben a kormány szerdán va­lóban döntést hoz a további bérrende­zésről, júliustól éves szinten további 15 milliárd forinttal emelkedne a dolgo­zók bérére fordítható összeg - hang­súlyozta Czibere Károly. Szavaiból ki­derült: a szociális életpályamodellt pe­dig, amely növeli a szférában dolgozók megbecsülését és javítja munkakörül­ményeiket, 2016 januárjától szeretnék bevezetni. Ezen a téren az államtitkár az egyik legfontosabb iránynak a diffe­renciált finanszírozást nevezte.­­ Jelen­leg több szolgáltatás esetében - mint a házi gondozás, a napközi, vagy az idő­sek bentlakásos intézményei - ugyan­akkora finanszírozás jár a központi költ­ségvetésből minden igénybe vevőnek, holott az állapotuk, a gondozási rászo­rultságuk egészen különböző - fejtette ki. Véleménye szerint fontos, hogy aki több gondozást igényel, annak több for­rást juttassanak, mert ez igazságosab­bá, és ezáltal hatékonyabbá teszi a for­rások elosztását. A szociális ágazatban dolgozók minősítési rendszeréről Czi­bere közölte: a szakembereknek 2001 óta részt kell venniük továbbképzése­ken, ha ez a fajta szakmai előmenetel lehet a minősítés egyik legfontosabb eszköze, talán felesleges külső minő­sítést beépíteni, mert ez a rendszer is mérheti a tapasztalatokat. KEVÉS A NEVELŐSZÜLŐ. Nevelőszülők toborzása érdekében in­dított kampányt az SOS Gyermekfalvak hálózat. Frankó Viola tegnap a köztévében elmondta: az új jogszabályok szerint minden 12 éven aluli, gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermeket nevelőszülők­nél kell elhelyezni, de a jelenlegi 5500 hivatásos nevelőszülő nem ele­gendő a törvény végrehajtásához. - További 2-3 ezerre volna szükség a 21 ezer gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek ellátására - közölte a szakember. ÁLLÁSPONT............... Barbarizmus Brüsszel nem Moszkva. Amikor Moszkvának - értsd: Sztálin, Hrus­csov, Brezsnyev stb. elvtársak - nem tetszett, ami Magyarországon történt, csak felemelte a telefont, leteremtette Rákosi, majd Kádár elvtársat, s máris a helyükre kerültek a dolgok. A két „baráti” nép - a magyar és a szovjet - mindebből semmit sem tudott meg. Legfel­jebb a következményeit érezték. Igaz, ha az említett elvtársaknak na­gyon nem tetszett valami, akkor nem telefonálgattak, hanem tanko­kat küldtek. Azt persze rögtön megérezte a nép. Ma már finomabb világban élünk. Brüsszel tankokat nem küld, viszont ország-világ­nak bejelentik már azt is, ha az ottani urak telefonon óhajtják Or­bán Viktor fejét megmosni. Jól is jön ez a nyitottság számukra,­ mert ha nem hallanánk telefonálási szokásaikról, még azt hihetnék, nem csinálnak semmit. Martin Schulz úr, vagy elvtárs, nemrég azért kí­vánta felvenni telefonon a kapcsolatot a magyar miniszterelnökkel, mert az azt merészelte mondani, hogy napirenden kell tartani a ha­lálbüntetés kérdését. Az EP-elnök és nyomában más uniós urak ezt hallván majd’ megfulladtak a belga sült krumplitól, s barbarizmust kiáltva, de a lelkük mélyén nyilván hálás örömmel készültek Orbán Viktor és Magyarország nyilvános kivégzésére, akarom mondani, megszégyenítésére. Aztán Orbán Viktor megnyugtatta az álságos aggódókat, nem tervezi, hogy ezentúl augusztus 20-án a nemzeti lo­bogó helyett a halálra ítélteket húznák fel a Kossuth tér zászlótartó rúdjára, mindössze azt szerette volna, ha erről, a magyar társadal­mat egyébként valóban foglalkoztató kérdésről valamiféle vita bon­takozhatna ki. De Brüsszel nem kér a vitából. Én magam nem vagyok általában a végső megoldás híve egyéb­ként, nemcsak az isteni parancsolatok - Ne ölj!, Szeresd felebaráto­dat, mint tenmagadat! - miatt, hanem földhöz ragadtabb indokok is erre sarkallnak. Hogy például nemegyszer kiderült már az európai urak által ezek szerint barbárnak nevezendő Egyesült Államokban, ahol ma is több államban bevett szokás a halálbüntetés, hogy ártat­lanul végeztek ki embereket, vagy éppen töltöttek el éveket a siralom­házban. Az is igaz, hogy ha az én lányom lett volna abban a kaposvá­ri trafikban, s a kezem közé kaparintom a gyilkost, én lettem volna a bírója és a hóhéra is. Szóval megértem mindenki indulatát, akit ha­sonló tragédia ért. Nyilván másképp csapódik le egy-egy ilyen ször­nyűség azokban, akik személyesen érintettek, mást gondolnak a hívő emberek, s megint mást esetleg, bár nem feltétlenül, az ateisták. Ezer­nyi szempontból megközelíthető a kérdés, még akkor is, ha tudjuk, jelenleg sem a hazai, sem a nemzetközi jog nem biztosít lehetőséget a halálbüntetés bevezetésére Magyarországnak. Csupán Schulz elv­­társék indulatát nem értem. Eddig mindig a demokráciáért nyüszí­tettek, a szólásszabadságért remegtek, akkor is, ha éppen semmi ve­szély nem fenyegette ezeket. Most pedig azt üzenik: pofa be, erről be­szélni sem lehet? Magyarország - s egyébként bármely más európai ország - kormányának nem csak joga, egyenesen kötelessége, hogy elgondolkodjon a társadalmat feszítő kérdésekről, még akkor is, ha ezek éppenséggel nemzetközi szerződéseket és uniós jogokat is érin­tenek. Semmi sincs ugyanis kőbe vésve, a világ folyton változik, har­minc évvel ezelőtt sehol sem volt még az EU, s meglehet, újabb har­minc év múlva semmivé foszlik. Vitatkozni, beszélgetni, vagy éppen csak felvetni a legkényesebb kérdéseket is akár, a legelemibb demok­ratikus joga az egyénnek is és a kisebb-nagyobb közösségeknek is. Va­jon nem nagyobb barbarizmus-e ezt a jogot tagadni, mint a halálbün­tetésről elmélkedni? Schulz elvtárssal és hazai rajongói klubjával pe­dig legnagyobb sajnálatunkra azt kell közölnünk, hogy a gondolko­dás és a vitatkozás még nem tilos az unión belül. Egyelőre. NÉZŐ LÁSZLÓ BELFÖLD 3 ­ Az M1-nél folytatja a volt Hír Tv-s Szabó Anett is Bohár Dániel A köztévé hírcsatornájánál folytatja pá­lyafutását Szabó Anett - tudta meg a Napi Gazdaság. A Hír Tv egyik legnép­szerűbb műsorvezetője azután hagyta ott a csatornát, hogy lemondott a Hír Tv, a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió vezetősége. (Mint ismert, február 6-án többen felálltak a médiacsoport irányí­tói közül, ugyanis a tulajdonos 180 fokos fordulatot akart elérni a szerkesztősé­geknél.) Lépésüket követően felmondott több műsorvezető, szerkesztő, de komp­lett műsorstáb is. Szabó Anett majdnem 10 évig a Magyarország Élőben című műsor egyik arca volt. A televíziónézők ezentúl az M1 délutáni műsorsávjában találkozhatnak vele. Információnk sze­rint a munkaszerződést a mai napon írja alá. Nem Szabó Anett az egyetlen volt Hír Tv-s, aki az M1-hez igazolt. Múlt hé­ten állt munkába Földi-Kovács Andrea is, aki néhány nappal a már említett „fe­kete péntek” után hagyta ott a Hír Tv-t. Ő Borsa Miklós helyét vette át a műsor­vezetői székben. Borsát április közepén Balatonfüreden megtámadta egy férfi és a „Most hazudj!” szavak kíséretében megütötte. Az eset annyira megviselte a televízióst, hogy nem kíván visszatérni a képernyőre. Az MTVA vezetősége fel­jelentést tett, a rendőrség pedig bántal­mazás miatt nyomozást indított.

Next