Napi Gazdaság, 2015. május (25. évfolyam, 84-102. szám)

2015-05-28 / 101. szám

2015.május 28.,csütörtök ■■ DEVIZAÁRFOLYAMOK VEZETŐ TŐZSDEINDEXEK n uBB A|_Tc.a.-, SZAZAlEk ^ ''vf‘|í'-' ]|jj|g 4 ^ft ^ lí'Vi yj #'■ lí^wfci- z^-x. ■i-','í '! euró/forint euró/lej euró/zloty ^ ► DAX ► Nikkei-225 $ S&P-500 LAR EURO SVÁJCI FRANK m « BUX ‘3 io ^M/ PH 283,88 P H 308,81 L J 298,46 LJ 22482,75 - — B . ^ -o,29 L. J -0,14 B B +0,40 BB +1,65% 20,4 *"•’ TM- lx- x 20,5V27 20M.VI11.1. m ix. x. 2015.V.27 BMiiBmBBBByff|»|ff|S|gg||ini^|iBtnp^impT""M^M|B"MMMMMTMHM"MMMMi»"aM«MMiM^ liimmim i iiiiii'imit |"11""111111111l,n"1 ** A növekedés lehetőséget ad az adócsökkentésre A stabil gazdasági növekedés ala­pozhatja meg több adó jövő évre tervezett csökkentését a kormány tervei szerint, és ez a folyamat a következő években is folytatód­hat - derült ki a 2016-os költség­­vetési törvény tegnap megkez­dődött parlamenti vitájában. Rácz Gergő A jövő évi költségvetés főbb célkitű­zései elsősorban jóléti intézkedése­ket tartalmaznak. Egy egységgel, 15 százalékra csökken a személyi jöve­delemadó kulcsa, a sertéshús általá­nos forgalmi adója 5 százalékra mér­séklődik, illetve a bankadó is csökken, ami a kormány vállalásai szerint 2016 után is folytatódik - közölte Varga Mi­hály nemzetgazdasági miniszter teg­napi parlamenti expozéjában, amivel kezdetét vette a jövő évi költségvetés általános vitája. Kiadási oldalon jelentős bérfejlesz­tési vállalásokat fogalmaz meg a ter­vezet több szakma életpályamodelljén keresztül, így az oktatás, a rendvéde­lem és a közigazgatás terén. Jelentős összeget fordít jövőre az állam útfej­lesztésre, az országvédelmi alap ke­retének megemelésére, illetve kiter­jesztik a családi adókedvezményeket. A tervezett intézkedések miatt kieső bevételekre két irányból várja a fede­zetet a kabinet. Varga Mihály elmond­ta: a jövőre tervezett 2,5 százalékos növekedés önmagában 330 milliárd forintos többletet jelent, és a kamatki­adások is 75 milliárddal csökkennek. A kormány jövőre 2 százalékos hi­ánnyal tervezi a költségvetést. A Ma­gyar Nemzeti Bank által készített sza­kértői anyag szerint a kitűzött célt az országvédelmi alap teljes törlésével le­hetne elérni, előrejelzésük alapján a 2,2 százalékos cél reálisabb. Ameny­­nyiben a Nemzetgazdasági Minisz­térium várakozásainál valamivel ma­gasabban alakulna a deficit, az még mindig messze lenne a kritikus 3 szá­zalékos uniós tűréshatártól, ami mi­att uniós csatlakozásunktól 2013-ig túlzottdeficit-eljárás folyt Magyaror­szággal szemben, és felmerült a kö­zösségi források átutalásának felfüg­gesztése is. Összességében teljesíthetőnek ítél­te a törvényjavaslatban megfogalma­zott államháztartási hiányt és az elő­irányzott makrogazdasági pályát Ko­vács Árpád, a Költségvetési Tanács el­nöke. Parlamenti felszólalásában kifej­tette: reális a 2,5 százalékos gazdasági növekedés, valamint a háztartások fo­gyasztásának 3,6 százalékos bővülése is elérhető. Elmondása szerint a jövő évre előirányzott adó- és járulékbevé­telek reálisak, ugyanakkor összességé­ben a makropálya megvalósulásához a Költségvetési Tanács a külső körül­mények kedvező alakulását is szük­ségesnek látja. Domokos László, az Állami Szám­vevőszék elnöke szintén megalapozott­nak minősítette a 2016-os tervezetet. Kifejtette, az utóbbi két év makrogaz­dasági adatai egyértelműen mutatják, hogy a magyar gazdaság túljutott a vál­ságon, és olyan növekedési pályára állt, amelyet egyaránt jellemez a dinami­kus gazdasági növekedés és a gazdasá­gi egyensúlyjavulása. Domokos külön kiemelte az olyan kormányzati intéz­kedéseket, mint a közúti áruforgalmat ellenőrző rendszer és az online pénz­tárgépek további területeken való kö­telezővé tétele, mivel ezek növelik az állam adóbevételeit, miközben haté­konyak a feketegazdaság visszaszorí­tásában. A tervezettel kapcsolatos ellenzé­ki kritikák elsősorban arra irányultak, hogy a terv nem juttat kellő támoga­tást a szegényebb társadalmi rétegek­nek. Tóbiás József, a Magyar Szocia­lista Párt elnöke szerint pártja ezért béremelési programra tesz javaslatot. Varju László, a Demokratikus Koalí­ció alelnöke azt mondta, ez a leszaka­dás költségvetése az oktatás, az egész­ségügy és mindazok számára, akiket éhbérért dolgoztatnak. Szabó Tímea a Párbeszéd Magyarországért képvi­seletében is azért kritizálta a terveze­tet, mert az szerinte tovább mélyíti a szegénységet. Varga Mihály szerint a költségvetés jelentős bérfejlesztési vállalásokat is tartalmaz Fotó: MTI AGGÓDÓ JEGYBANK. A Magyar Nemzeti Bank szakértői anyagban mérte fel a jövő évi költségvetés megvalósíthatóságát, illetve az esetleges nehézsé­geket. Főbb negatív kockázatként az egészségügyi intézmények újratermelő­dő tartozásállományát, a Start-munkaprogramhoz kapcsolódó kiadásokat, il­letve az európai uniós források vártnál intenzívebb lehívását és az ehhez kap­csolódó nagyobb önrészeket emelték ki. Pozitív kockázatok is vannak. Például az MNB kihagyta előrejelezéséből azt a 115 milliárdot, amit a kormány va­gyonelemek értékesítésből tervez beszedni, mivel nem tisztázott az eladások módja. A jegybank szintén elképzelhetőnek tartja, hogy az áfabevételek az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer bevezetése miatt a várt­nál kedvezőbben alakulnak. Az agráriumra is kiterjesztették a munkahelyvédelmet Elfogadta tegnap az Országgyű­lés a munkahelyvédelmi akció­terv mezőgazdaságban foglalkoz­tatottakra való kiterjesztését. Napi Gazdaság Kiutat jelenthet a munkanélküliség­ből a mezőgazdasági tevékenység az elmaradottabb régiókban - ezt a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) leg­utóbbi, a 2011-es népszámlálási, il­letve 2010-es általános mezőgazda­­sági összeírási adataira támaszkodó elemzése is alátámasztja. Ettől füg­getlenül az elmúlt években folyama­tosan csökkent mind az egyéni gaz­daságok száma, mind a mezőgazda­ságban alkalmazottként foglalkozta­tottak létszáma. A KSH adatai szerint 2010-ben 568 ezer egyéni gazdaság­ban a gazdák mellett további 509 ezer ember végzett nem fizetett munkát segítő családtagként. A 2013-as gazdaságszerkezeti ösz­­szeírásnál már csak 482,5 ezer egyé­ni gazdaságot számláltak, ahol 987 ezer családtag végzett több-kevesebb munkát. 2013-ban egyébként a gaz­dasági szervezetek 78,4 ezer állandó, és 37,9 ezer időszaki alkalmazottat foglalkoztattak. Az ágazatban fog­lalkoztatottak számát bővítendő fo­gadta el tegnap az Országgyűlés azt a javaslatot, amely kiterjeszti a mun­kahelyvédelmi akcióterv járulékked­vezményét a mezőgazdaságra is. A munkáltatók júliustól 14,5 százalé­kos szociális hozzájárulási adókedvez­ményt érvényesíthetnek minden 25 és 55 év közötti munkavállaló foglal­koztatása esetén. A jogszabály alap­ján a kedvezmény a bruttó munka­bér után jár, de legfeljebb 100 ezer forint után érvényesíthető. Az adó­­kedvezményt költségvetési szerv nem veheti igénybe. A KSH legfrissebb elemzése sze­rint az, hogy miként változik a agrá­raimban tevékenykedők száma, erő­sen függ a gazdálkodás sikerességét elősegítő agrárképzettség megléte mellett attól is, hogy az adott tér­ségben mekkora a mezőgazdasági te­rület, illetve hogy mennyire fejlett gazdaságilag. A kevésbé fejlett térségekben az agráriumban a nemzetgazdasági át­lagtól egyébként is elmaradó kere­setek és a munkanélküliség erősen növelheti a pályaelhagyók számát az agrárszakképzettséggel rendelkezők körében. A KSH 2010-2011-es adatai szerint egyébként valamilyen szintű agrárszakképzettsége több mint 200 ezer embernek volt­­ a teljes népesség két százaléka -, azonban az összeírá­sok idején mindössze 61 ezer ember­nek volt az aktuális, vagy a legutol­só foglalkozása a megszerzett agrár­szakma, vagy az ágazathoz egyébként kapcsolódó tevékenység. A többség egyáltalán nem hasznosította kép­zettségét: a foglalkoztatottaknál az aktuális, az inaktívaknál pedig az utolsó foglalkozás nem állt kapcso­latban a mezőgazdasággal. Száz ag­rárvégzettségű férfiból 61, a nőknél 82 már nem­­ tanult szakmájában dolgozott a népszámlálás idején. Ez­zel szemben a gazdasági szervezetek irányítóinak háromnegyede, 6700 fő­nek volt valamilyen szakirányú vég­zettséggel. Hatvan százalékuknak fel­ső-, 31 százalékuk közép-, míg kilenc százaléka alapfokú végzettsége volt. Az egyéni gazdaságokban a gazdák és családtagjaik mindössze tíz szá­zaléka - mintegy 110 ezer ember - tevékenykedett valamilyen szakirá­nyú képesítéssel, húsz százalékuk fel­ső-, 44 százalék középfokú végzett­séggel. Az elsősorban értékesítésre termelő egyéni gazdák körében volt a legtöbb diplomás, míg a csak saját fogyasztásra termelőknél az agrár­­végzettségűek együttes aránya sem érte el a hat százalékot. Deutsche Bank-kondíciók ÁRFOLYAMOK 2015. MÁJUS 27. Deutsche Bank AG Magyarországi Fióktelepek Angol font 432,6 436,23 439,86 424,4 447,68 Ausztrál dollár 218,15 219,26 220,37 214,56 224,34 Cseh korona 11,07 11,27 11,47 11 11,5 Dán korona­­ 41,23 41,47 41,71 40,31 42,49 Japán jen (100) 227,29 230,04 232,79 224,05 235,85 Kanadai dollár 224,9 227,65 230,4 222,9 232,78 Kuvaiti dinár -Norvég korona 36,45 36,66 36,87 35,69 37,57 Svájci frank 296,55 298,98 301,41 292,82 303,14 Svéd korona 32,88 33,38 33,88 32,57 34,35 USA-dollár 280,79 283,1 285,41 276,73 288,45 Euró 306,17 309,2 j 312,23 301,11 316,19 BETÉTEK DEVIZABETÉT-KAMATOK ÉRVÉNYBEN: 2015. MÁRCUS 9-TŐL ÉRVÉNYBEN: 2015. MÁRCIUS 9-TŐL ffWffíWfffflfWWWJWWWWMM DS8DC^BE3BC1D1I3EC3ET‘.! ' , HUF 0,101 0,10 0.10 0.10 0.10 0.10 1 HÉT -1 6 hónap I 0.10 i CHF - 0,01 0.01 0.01 1 hónap ; 0,101 9 hónap I 0,101 0BP - 0.01 0.01 0,10 0.15 0.30 0.35 -,-j JPY - 0.01 0,01 0,01 0,01 0.01 0,01 2 hónap | 0,101 12 hónap ^ 0.10; us0 _ 001 a01 001 015 022 0 35 3hónap; 0,10 [ EUR - 0.01 0.01 0,01 0,10 0.30 0,30 ^ forintkamatok 6 500 000 HUF feletti összegre érvényesek. A devizakamatok 100 000 EUR vagy ellenértéke feletti összegre érvényesek. Miben más jul az új fejlesztési ciklus? ^ Uniós források hatékonyabb felhasználása 2014-20-ban a 3

Next