Napi Gazdaság, 2015. május (25. évfolyam, 84-102. szám)
2015-05-28 / 101. szám
2015.május 28.,csütörtök ■■ DEVIZAÁRFOLYAMOK VEZETŐ TŐZSDEINDEXEK n uBB A|_Tc.a.-, SZAZAlEk ^ ''vf‘|í'-' ]|jj|g 4 ^ft ^ lí'Vi yj #'■ lí^wfci- z^-x. ■i-','í '! euró/forint euró/lej euró/zloty ^ ► DAX ► Nikkei-225 $ S&P-500 LAR EURO SVÁJCI FRANK m « BUX ‘3 io ^M/ PH 283,88 P H 308,81 L J 298,46 LJ 22482,75 - — B . ^ -o,29 L. J -0,14 B B +0,40 BB +1,65% 20,4 *"•’ TM- lx- x 20,5V27 20M.VI11.1. m ix. x. 2015.V.27 BMiiBmBBBByff|»|ff|S|gg||ini^|iBtnp^impT""M^M|B"MMMMMTMHM"MMMMi»"aM«MMiM^ liimmim i iiiiii'imit |"11""111111111l,n"1 ** A növekedés lehetőséget ad az adócsökkentésre A stabil gazdasági növekedés alapozhatja meg több adó jövő évre tervezett csökkentését a kormány tervei szerint, és ez a folyamat a következő években is folytatódhat - derült ki a 2016-os költségvetési törvény tegnap megkezdődött parlamenti vitájában. Rácz Gergő A jövő évi költségvetés főbb célkitűzései elsősorban jóléti intézkedéseket tartalmaznak. Egy egységgel, 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó kulcsa, a sertéshús általános forgalmi adója 5 százalékra mérséklődik, illetve a bankadó is csökken, ami a kormány vállalásai szerint 2016 után is folytatódik - közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnapi parlamenti expozéjában, amivel kezdetét vette a jövő évi költségvetés általános vitája. Kiadási oldalon jelentős bérfejlesztési vállalásokat fogalmaz meg a tervezet több szakma életpályamodelljén keresztül, így az oktatás, a rendvédelem és a közigazgatás terén. Jelentős összeget fordít jövőre az állam útfejlesztésre, az országvédelmi alap keretének megemelésére, illetve kiterjesztik a családi adókedvezményeket. A tervezett intézkedések miatt kieső bevételekre két irányból várja a fedezetet a kabinet. Varga Mihály elmondta: a jövőre tervezett 2,5 százalékos növekedés önmagában 330 milliárd forintos többletet jelent, és a kamatkiadások is 75 milliárddal csökkennek. A kormány jövőre 2 százalékos hiánnyal tervezi a költségvetést. A Magyar Nemzeti Bank által készített szakértői anyag szerint a kitűzött célt az országvédelmi alap teljes törlésével lehetne elérni, előrejelzésük alapján a 2,2 százalékos cél reálisabb. Amenynyiben a Nemzetgazdasági Minisztérium várakozásainál valamivel magasabban alakulna a deficit, az még mindig messze lenne a kritikus 3 százalékos uniós tűréshatártól, ami miatt uniós csatlakozásunktól 2013-ig túlzottdeficit-eljárás folyt Magyarországgal szemben, és felmerült a közösségi források átutalásának felfüggesztése is. Összességében teljesíthetőnek ítélte a törvényjavaslatban megfogalmazott államháztartási hiányt és az előirányzott makrogazdasági pályát Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. Parlamenti felszólalásában kifejtette: reális a 2,5 százalékos gazdasági növekedés, valamint a háztartások fogyasztásának 3,6 százalékos bővülése is elérhető. Elmondása szerint a jövő évre előirányzott adó- és járulékbevételek reálisak, ugyanakkor összességében a makropálya megvalósulásához a Költségvetési Tanács a külső körülmények kedvező alakulását is szükségesnek látja. Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke szintén megalapozottnak minősítette a 2016-os tervezetet. Kifejtette, az utóbbi két év makrogazdasági adatai egyértelműen mutatják, hogy a magyar gazdaság túljutott a válságon, és olyan növekedési pályára állt, amelyet egyaránt jellemez a dinamikus gazdasági növekedés és a gazdasági egyensúlyjavulása. Domokos külön kiemelte az olyan kormányzati intézkedéseket, mint a közúti áruforgalmat ellenőrző rendszer és az online pénztárgépek további területeken való kötelezővé tétele, mivel ezek növelik az állam adóbevételeit, miközben hatékonyak a feketegazdaság visszaszorításában. A tervezettel kapcsolatos ellenzéki kritikák elsősorban arra irányultak, hogy a terv nem juttat kellő támogatást a szegényebb társadalmi rétegeknek. Tóbiás József, a Magyar Szocialista Párt elnöke szerint pártja ezért béremelési programra tesz javaslatot. Varju László, a Demokratikus Koalíció alelnöke azt mondta, ez a leszakadás költségvetése az oktatás, az egészségügy és mindazok számára, akiket éhbérért dolgoztatnak. Szabó Tímea a Párbeszéd Magyarországért képviseletében is azért kritizálta a tervezetet, mert az szerinte tovább mélyíti a szegénységet. Varga Mihály szerint a költségvetés jelentős bérfejlesztési vállalásokat is tartalmaz Fotó: MTI AGGÓDÓ JEGYBANK. A Magyar Nemzeti Bank szakértői anyagban mérte fel a jövő évi költségvetés megvalósíthatóságát, illetve az esetleges nehézségeket. Főbb negatív kockázatként az egészségügyi intézmények újratermelődő tartozásállományát, a Start-munkaprogramhoz kapcsolódó kiadásokat, illetve az európai uniós források vártnál intenzívebb lehívását és az ehhez kapcsolódó nagyobb önrészeket emelték ki. Pozitív kockázatok is vannak. Például az MNB kihagyta előrejelezéséből azt a 115 milliárdot, amit a kormány vagyonelemek értékesítésből tervez beszedni, mivel nem tisztázott az eladások módja. A jegybank szintén elképzelhetőnek tartja, hogy az áfabevételek az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer bevezetése miatt a vártnál kedvezőbben alakulnak. Az agráriumra is kiterjesztették a munkahelyvédelmet Elfogadta tegnap az Országgyűlés a munkahelyvédelmi akcióterv mezőgazdaságban foglalkoztatottakra való kiterjesztését. Napi Gazdaság Kiutat jelenthet a munkanélküliségből a mezőgazdasági tevékenység az elmaradottabb régiókban - ezt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi, a 2011-es népszámlálási, illetve 2010-es általános mezőgazdasági összeírási adataira támaszkodó elemzése is alátámasztja. Ettől függetlenül az elmúlt években folyamatosan csökkent mind az egyéni gazdaságok száma, mind a mezőgazdaságban alkalmazottként foglalkoztatottak létszáma. A KSH adatai szerint 2010-ben 568 ezer egyéni gazdaságban a gazdák mellett további 509 ezer ember végzett nem fizetett munkát segítő családtagként. A 2013-as gazdaságszerkezeti öszszeírásnál már csak 482,5 ezer egyéni gazdaságot számláltak, ahol 987 ezer családtag végzett több-kevesebb munkát. 2013-ban egyébként a gazdasági szervezetek 78,4 ezer állandó, és 37,9 ezer időszaki alkalmazottat foglalkoztattak. Az ágazatban foglalkoztatottak számát bővítendő fogadta el tegnap az Országgyűlés azt a javaslatot, amely kiterjeszti a munkahelyvédelmi akcióterv járulékkedvezményét a mezőgazdaságra is. A munkáltatók júliustól 14,5 százalékos szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthetnek minden 25 és 55 év közötti munkavállaló foglalkoztatása esetén. A jogszabály alapján a kedvezmény a bruttó munkabér után jár, de legfeljebb 100 ezer forint után érvényesíthető. Az adókedvezményt költségvetési szerv nem veheti igénybe. A KSH legfrissebb elemzése szerint az, hogy miként változik a agráraimban tevékenykedők száma, erősen függ a gazdálkodás sikerességét elősegítő agrárképzettség megléte mellett attól is, hogy az adott térségben mekkora a mezőgazdasági terület, illetve hogy mennyire fejlett gazdaságilag. A kevésbé fejlett térségekben az agráriumban a nemzetgazdasági átlagtól egyébként is elmaradó keresetek és a munkanélküliség erősen növelheti a pályaelhagyók számát az agrárszakképzettséggel rendelkezők körében. A KSH 2010-2011-es adatai szerint egyébként valamilyen szintű agrárszakképzettsége több mint 200 ezer embernek volt a teljes népesség két százaléka -, azonban az összeírások idején mindössze 61 ezer embernek volt az aktuális, vagy a legutolsó foglalkozása a megszerzett agrárszakma, vagy az ágazathoz egyébként kapcsolódó tevékenység. A többség egyáltalán nem hasznosította képzettségét: a foglalkoztatottaknál az aktuális, az inaktívaknál pedig az utolsó foglalkozás nem állt kapcsolatban a mezőgazdasággal. Száz agrárvégzettségű férfiból 61, a nőknél 82 már nem tanult szakmájában dolgozott a népszámlálás idején. Ezzel szemben a gazdasági szervezetek irányítóinak háromnegyede, 6700 főnek volt valamilyen szakirányú végzettséggel. Hatvan százalékuknak felső-, 31 százalékuk közép-, míg kilenc százaléka alapfokú végzettsége volt. Az egyéni gazdaságokban a gazdák és családtagjaik mindössze tíz százaléka - mintegy 110 ezer ember - tevékenykedett valamilyen szakirányú képesítéssel, húsz százalékuk felső-, 44 százalék középfokú végzettséggel. Az elsősorban értékesítésre termelő egyéni gazdák körében volt a legtöbb diplomás, míg a csak saját fogyasztásra termelőknél az agrárvégzettségűek együttes aránya sem érte el a hat százalékot. Deutsche Bank-kondíciók ÁRFOLYAMOK 2015. MÁJUS 27. Deutsche Bank AG Magyarországi Fióktelepek Angol font 432,6 436,23 439,86 424,4 447,68 Ausztrál dollár 218,15 219,26 220,37 214,56 224,34 Cseh korona 11,07 11,27 11,47 11 11,5 Dán korona 41,23 41,47 41,71 40,31 42,49 Japán jen (100) 227,29 230,04 232,79 224,05 235,85 Kanadai dollár 224,9 227,65 230,4 222,9 232,78 Kuvaiti dinár -Norvég korona 36,45 36,66 36,87 35,69 37,57 Svájci frank 296,55 298,98 301,41 292,82 303,14 Svéd korona 32,88 33,38 33,88 32,57 34,35 USA-dollár 280,79 283,1 285,41 276,73 288,45 Euró 306,17 309,2 j 312,23 301,11 316,19 BETÉTEK DEVIZABETÉT-KAMATOK ÉRVÉNYBEN: 2015. MÁRCUS 9-TŐL ÉRVÉNYBEN: 2015. MÁRCIUS 9-TŐL ffWffíWfffflfWWWJWWWWMM DS8DC^BE3BC1D1I3EC3ET‘.! ' , HUF 0,101 0,10 0.10 0.10 0.10 0.10 1 HÉT -1 6 hónap I 0.10 i CHF - 0,01 0.01 0.01 1 hónap ; 0,101 9 hónap I 0,101 0BP - 0.01 0.01 0,10 0.15 0.30 0.35 -,-j JPY - 0.01 0,01 0,01 0,01 0.01 0,01 2 hónap | 0,101 12 hónap ^ 0.10; us0 _ 001 a01 001 015 022 0 35 3hónap; 0,10 [ EUR - 0.01 0.01 0,01 0,10 0.30 0,30 ^ forintkamatok 6 500 000 HUF feletti összegre érvényesek. A devizakamatok 100 000 EUR vagy ellenértéke feletti összegre érvényesek. Miben más jul az új fejlesztési ciklus? ^ Uniós források hatékonyabb felhasználása 2014-20-ban a 3