Napi Magyarország, 1998. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-25 / 97. szám

10 * Jia/U MAGYARORSZÁG Tájoló Műtárgyak árverésen idei első árverését rendezi meg április 26-án, vasárnap az Első Miskolci Aukciós Ház. A helyszín a miskolci Vigadó, ahol összesen tízmillió forint értékű anyagért versenyezhetnek a licitálók. A kí­nálatból kiemelkedik néhány ma­jolikatárgy magyar népi motívu­mokkal, de gazdára várnak régi miskolci képeslapok, grafikák, festmények, ezüst étkészletek is. A legértékesebb 18 karátos arany­ba foglalt férfikaróra, brilliáns dí­szítéssel, krokodilbőr szíjjal; kiki­áltási ára másfél millió forint. A következő árverésre júniusban ke­rül sor, amikor regionális kultúr­történeti emlékekből és fotókból rendeznek aukciót. Források Csokonai Könyvtár, Források címmel új sorozatot indított útjára a Kossuth Lajos Tudományegye­tem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézete. Debreceni Attila, Imre Mihály és S. Varga Pál szerkesztők célja az volt a vállalkozással, hogy mél­tatlanul elfeledett műveket hozzá­férhetővé tegyenek, és egyúttal képet adjanak a debreceni egyete­men folyó színvonalas textológiai munkáról. A második kötet Ke­mény Zsigmond 1851-54 között írt kisregényeit és elbeszéléseit gyűjtötte egybe, azokat, amelyek az Unikornis Kiadó által nemré­giben megjelentetett válogatás­ban nem kaptak helyet. A harma­dik kötet Bolyai Farkas erdélyi polihisztor hat drámáját közli. CD-felvétel templomban Hangfelvételeket készített a minap a nyíregyházi református templomban két fiatal muzsikus, Rostás Sándor trombitaművész, a Szabolcsi Koncert Fúvószene­kar karnagya és ifj. Tomasovszki Pál, a templom orgonistája. A zenészek négy egymást követő este összesen 12 darabot játszot­tak hangszalagra, egyebek kö­zött, Mendelssohn, Clark Stanley és Bach műveinek átira­tait. A küönleges hangszerpáro­sításban rögzített anyag hamaro­san kazettán és CD-n is megjele­nik. TUG Világzenei napok Háromnapos világzenei fesz­tivál színhelye a hétvégén Sze­ged. Az első alkalommal meg­rendezendő világzenei napokon - amelyet hagyományteremtő szándékkal indított útjára a programnak otthont nyújtó Ifjú­sági Ház — az igényes zene jeles hazai és külföldi képviselői mu­tatkoznak be. Többek között a legjobb női dzsesszgitárosnak tartott, amerikai Leni Stern, az Európa-szerte ismert belga éne­kesnő, Patricia Beysens. A mű­faj hazai művelői közül fellép a MAKÁM és­ a Gőzerő zenekar. . Volt egy költő a széles, nagy Pannóniában, aki már életében mitikus egyéniségnek számított, halála után pedig megoldhatat­lan (irodalmi) rejtéllyé változott. Sziveri Jánosról van szó, a le­­gendáris Új Symposion egykori főszerkesztőjéről, a vajdasági s az összmagyar avangárd megte­remtőjéről, egyszersmind fölül­­múlhatatlan képviselőjéről. A Duna TflPVízió este - abban a boldogságos időszak­ban, amikor a TV3-on egy látvá­nyos sci-fi, az MTV2-n pedig az Ezek a fiatalok c. rocktörténel­m­i film pergett - majd egyórás mű­sorban emlékezett az 1990-ben elhunyt költőre. Az egykor volt jóbarátok, pályatársak közül Ba­lázs Attila, Reményi József Ta­más, Mátis Lívia, Szőcs Géza, Zalán Tibor és Pomogáts Béla mesélte el a Sziverivel kapcsola­tos emlékeit, kalandjait. Régi igazság, hogy a „jó” portréfilm nem előre megrajzolt képet vetít a néző elé, hanem lassacskán tárja föl a bemutatott személy „emlék­típiáit”. Ez a precíz, majdhogynem restaurá­tori munka a Duna tévé műsorát „műfaj nélkülivé” változtatta, vagyis egyaránt szólt az irodal­mi élet bennfenteseihez, s a Sziveri Jánosról mit sem tudó kíváncsiskodókhoz. A jól megválogatott versbeté­tek jóvoltából - csöppet sem mellékesen - „irodalmilag” is kupálódtunk, sőt egyfajta Sziveri-képünk is kialakulhatott. Közben persze elmélkedhet­tünk, hogy az elhangzott megál­lapítások mennyire pontosak, mármint hogy: Sziveri mily mértékben számított egziszten­cialistának, s mily mértékben avangárd költőnek? Kiderült az is, hogy a költészet, éspedig az igazi költészet, mindig politizál, s hogy egy adott kor afféle „kehelyként ’ fogja közre a belő­le kiemelkedő tehetségeket. A műsor szükségszerűen az elmúlásról is szólt, mert Sziveri súlyos betegsége, s halála volt a végkifejlet, s ez a szomorú tény akarva-akaratlan a hagyaték, a vaskosabb kötetnyi hátrahagyott vers (Sziveri János minden verse, Kortárs Kiadó, 1994.) felé terelte gondolatainkat.Konkrétan: a „ré­gi szép jugoszláv időkben”, az ún. „Szimpó-korszak” nyugal­mában az avangárd volt az egyet­len lehetséges forma, ami kife­jezhette a hatalommal szembeni nemtetszést, de később, az ismert politikai események hatására már a hovatartozás, s a szülőföldhöz való kötődés is szerepet kapott a Sziveri nyomdokába lépő - Ma­gyarországra áttelepülő - költők munkáiban. Épp ezért jó lenne tudni, miről írna most Sziveri Já­nos, ha 1990-ben nem ragadta volna el a halál. Ám ez csak egy költői kérdés - emlékműsorok keretében nem megválaszolható. Majoros Sándor Képszüret A Sziveri-rejtély. Kultúra Ármány és szerelem Schillert is utolérte a megze­nésítés világőrülete. A Nyomo­rultaktól a My fair Lady-ig, a La Mancha Lovagjától az Oliver­­­ig Victor Hugo, G. B. Shaw, Cer­vantes, Dickens és ki tudja még fölsoroln, hány klasszikusunk jutott erre a sorsra. Hogy a magyarokról ne is be­széljünk,­­a Légy jó mindhalá­lig, az Egri csillagok és a többi. A legfrissebb hajtás az Ármány és szerelem musical-változata, melyet Konter-Pap­ Demjén ne­ve fémjelez. S minthogy ma már a vidék sem vonhatja ki magát e közönség­ csalogató műfajból (majd minden színhá­zunk előrukkolt hasonló darab­bal), most Békéscsabán vették elő Schillert. A Jókai Színházban ma este lesz az Ármány és szerelem ős­bemutatója, Szegvári Menyhért rendezésében. Képünkön Paczuk Gabi és Mészáros Mi­hály. -TI Fotó: MTI - Ilovszky Béla ---------------------fjedet+ -izx Versengés az Arany Pálmáért Húsz nap múlva nyílik meg__Gérard Dépardieu, Carole Cannes-han az 51 fíTmfps7jivál Bouquet, Sophie Marceau, Bruce a világ friss filmtermésének leg­jelentősebb európai szemléje. Az Arany Pálmáért folyó hivata­los versenyre a szakemberek 22 filmet jelöltek, a minden koráb­binál hatalmasabb kínálatból: a négy évvel korábbihoz képest kétszer annyit, 1074 mozifilmet néztek meg előzetesen. A zsűri élén Martin Scorsese amerikai rendező áll. A rövidfilmek kategóriájában 17 alkotás, köztük Gyulai Líviusz „Jónása” vetélkedik majd a dí­jért. Az „Egy bizonyos nézőpont­ból” keretében 27 mozifilm küzd majd az Arany Kameráért - köz­tük Fehér György „Szenvedé­lye”. E sokszínű csoportban olyan rendezők alkotásai is szerepelenek, mint a svéd Ing­mar Bergman, a tavalyi Arany Pálma nyertese. A fesztivál fé­nyét világsztárok felvonulása is emeli: a háziasszony Isabelle Huppert mellett jelen lesz Willis, Camerion Diaz, Jeanne Moreau­x és még sokan mások. Újításként pedig beiktatják a filmiskolások alkotásait. Az életmű-bemutatókon - verse­nyen kívül­­ nyolc további fil­met is vetítenek. Bemutatják a fesztivál „Benjáminjának”, a 18 éves irá­ni Számira Mahmalbafnak az el­ső nagyfilmjét, az „Almát”, va­lamint további öt elsőfilmes ren­dező alkotását is. A fesztivál első - versenyen kívüli - bemutatója a Mike Nichols rendezte „Primary Colors” lesz, John Travoltával és Emma Thompsonnal a fősze­repben. A film nagy európai ün­nepét május 24-én a Jean Renoval készült „Godzilla”, Ro­land Emmerich rendező műve zárja. S bár mindkét film ameri­kai, Cannes-ban emlékeztetnek, mindegyik rendezője német származású. MTI Illés Endre már 1947-ben azt tervezte, hogy új kiadásban adja közre Csáth Géza (született 1887-ben, Brenner Józsefként, Szabadkán, meghalt, önkezével vetve véget életének, 1919 szep­temberében, harminckét évesen) összegyűjtött novelláit. Erre ak­kor — és még nagyon sokáig — nem került sor, ám az Illés tollá­ból származó helykijelölés - Csáth a Nyugat (ti. a folyóirat) egyre nagyobb halottja, kemény és kegyetlen látású szépíró - máig érvényes, sőt, az utóbbi időben megjelent Csáth-kötetek alapján, egyre vitathatatlanabb. Csáth Géza (Kosztolányi De­zső unokaöccse, Brenner Dezső, a Jász Dezső néven ismert jelen­tős politikus bátyja) a legna­gyobb reményekkel kecsegtető adottságokkal indult. Tizenki­lenc évesen már a Budapesti Napló zenekritikusa. Kitűnően rajzol, fest, zongorázik. Zene­szerzői tervei vannak. Bartók, Kodály, Puccini rajongója. Hu­szonegy évesen jelenik meg első novelláskötete. Egy év múlva, 1909-ben, orvosi diplomát kap. Az ideg- és elmeklinikán kezd dolgozni. Főnöke, Moravcsik professzor szerint fényes jövő vár rá, amit később igazol is el­­mekórtani cikkeivel, könyvével, elemzéseivel. Újabb novelláskötetei jelen­nek meg. Két színdarabját is be­mutatják (A Janika, Hamvazó­szerda), jelentős sikerrel. Még csak huszonöt éves. És ekkor már gyakorlatilag vége a fényes pályafu­tásnak. Csáth Géza ment­hetetlenül a pantopon és a morfi­um rabja, s hiába próbál kisza­kadni ebből a végzetes szenve­délyből, nem sikerül neki (sem). Innen szinte egyenes az út addig, hogy három revolverlövéssel megöli a feleségét, s két hónap­pal később magával is végez. Nevezhetnénk kései elégté­telnek is, ami mostanában Csáth életművével történik, de inkább arról van szó, hogy kiadók és irodalomtörténészek próbálják megkeresni ennek a különös te­hetségű tragikus sorsú írónak a helyét a századelő roppant gaz­dag irodalmi összképében, s igyekeznek felderíteni azokat a szálakat is, melyek őt a század első harmadának más íróihoz kötik. E helykeresés, helykijelö­lés érdekes momentuma volt az a rádióösszeállítás is, mely szer­da délelőtt a Bartók adón hang­­zott el, Mesék, amelyek rosszul végződnek címmel. (A címet - egy, az első Csáth-kötetben megjelent novella címe - tekint­hetjük jelképnek is, hiszen a Csáth-mese is rosszul végző­dött). Markovits Ferenc szer­kesztő-rendező úgy vezette fel a műsort (melyben Kaszás Attila, Máté Gábor és Ternyák Zoltán Brenner Józsefet, Kosztolányi Dezsőt, illetve Csáth Gézát sze­mélyesítette meg), hogy Buda Béla pszichiáterrel beszélgetve körüljárta a Csáth-jelenséget, ki­térve a szülőváros meghatározó közegére is. Napló-, novella- és levélrészletek hangzottak el, ki­rajzolva - már amennyire egy hetven perces műsorban lehet - nem csupán Csáth morfinizmu­sának a történetét, hanem egy nagy tehetség alkotáslélektani portréját is. Takács Világ vevő Az egyre nagyobb halott Versek a börtönből Sejtések könyve A könyveknek sorsa van. Hát még ha tragikus életutat járt be egyik-másik szerző. Kortársak, fiatalok megrendülten vehetik kezükbe az alábbi kiadványt. A Pestszenterzsébeti Gaál Imre Galéria és a Stádium Ki­adó szervezésében ritkaszép könyvbemutató élményében ré­szesülhettek minap az irodalom barátai. Az 1952—56-ig Vácott rabos­kodó Szathmáry György Sejté­sek című vers és műfordításkö­tetét közösen adta ki Szolnok Városa és a Stádium kiadó, melynek vezetője Kárpáti Kamil költő, Szathmáry György barátja és rabtársa. A költőre és a Füveskert an­tológiákra a másik, még életben lévő cellatárs és füveskertes köl­tő, Tóth Bálint emlékezett. A név onnan származik, hogy a váci börtönkápolna melletti fü­ves térségen 1952—56-ig hat költő, Gérecz Attila, Béri Géza, Szathmáry György, Kecskési Tollas Tibor, Tóth Bálint, Kárpá­ti Kamil és néhány társa fejben memorizált, majd Tollas Tibor által lejegyezett és összegyűjtött verses antológiák szerkesztésé­vel vette föl a harcot a pusztító idő és a rabság iszonya ellen, bi­zonyítván: a művészet minden embertelen erőt legyőz. (P. Z.) • 1998. április 25., szombat Lehárra emlékezve Szabadtéri hangversenyt ren­deznek július 31-én az ausztriai Bad Ifeidben, Ferenc József csá­szár és király egykori nyaralójá­nak parkjában Lehár Ferenc ha­lálának 50. évfordulója alkalmá­ból. A népszerű magyar zene­szerző, a klasszikus operett megújítója, 1948-ban Bad Ischlben hunyt el. José Carreras és Placido Domingo mellett Rost Andrea szoprán énekesnő, Thomas Hampson, Eva Lind és Al Bano lép fel a koncerten. A műsoron Lehár operettjeinek áriáin kívül Johann Strauss és Kálmán Imre legismertebb szerzeményeiből is válogatást hallhat a közönség. MTI Az ELTE Jogi Kar HÖK 1111111! számítimű tábort szervez, ahol angol, német és francia nyelvoktatás lesz. Elmúlt már gyermeke 12 éves és még nincs 18? Szeretné, ha tíz napot szabad levegőn, csodálatos helyen, tartalmasan töltene el, nyári vakációjából? Úgy gondolja, hogy minden lehetséges alkalmat meg kell ragadni az idegen nyelv és a számítástechnika gyakorlására? Itt az alkalom! Az ELTE Jogi Kar HÖK Alapítvány idén is megszervezi nyári nyelvi és számítástechnikai táborát. A szervezők ez évben már 8 éves tapasztalattal rendelkeznek. A tábor helyszíne a kőszegi, nagy parkkal rendelkező Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium. A táborozók 10 napon át napi 6 órában tanulják a választott nyelvet, vagy 4 nyelvórán és 2 számítástechnika órán vesznek részt 8- 10 fős csoportokban, melyek beosztása nyelvi szintfelmérő alapján történik. Tanárainkat szigorú felvételi vizsgán válogatjuk ki. Budapestről az oda- és visszautazást különjáratú autóbuszokkal biztosítjuk. Természetesen megoldható az utazás egyénileg is. A turnusok időpontja: A tábor részvételi díja 29800 Ft azoknak, akik csak nyelvet fognak tanulni és 31800 Ft azoknak, akik számítástechnika oktatásban is részesülnek. Részletfizetés és további kedvezmények! Ha gyermeke szeretne eljönni velünk a táborba, kérjük jelentkezzen május 28-ig! További információ személyesen, levélben, telefonon, E-mail-en vagy interneten. Nyári Nyelvi és Számítástechnikai Tábor ELTE Jogi Kar HÖK Alapítvány BUDAPEST, Egyetem tér 1-3. 1053. E-mail: pakozdi@ludens.elte.hu, internet: http://www.nyaritabor.com vagy http://www.stardust.hu/tabor ffi, 0:266-4628 vagy 267-0820/3063 8: 06/20/337-074 1. turnus: július 19. ■ július 29. 2. turnus: július 29.-augusztus 8. 3. turnus: augusztus 8.-augusztus 18. „ . Köszönjük támogatóink segítségét. •§!§ ^MAGYARORSZÁG Posta I v­ii.jA Magyar Hírlap 31 ISI HUH y

Next