Napi Magyarország, 1998. november (2. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-02 / 256. szám

1998. november 2., hétfő* ·­­ Folytatódik az adó- és a tb-törvények vitája­­» Ismét napirenden a lex Pokol Folytatás az 1. oldalról A helyi adókról szóló tör­vényjavaslat célja: a hazai ingat­lanadóztatás korszerűsítése, amelynek keretében középtávon az ingatlanokat terhelő helyi adók körét az építmény- és te­lekadóra kívánják szűkíteni. Ezen belül az értékarányos adóztatás feltételeit kell megte­remteni, ugyanis a vagyonará­­nyos közteherviselés elvének jobban megfelel, ha az ingatla­nok után fizetett adó mértékét nem az alapterület nagysága, ha­nem az értéke határozza meg. Az adótörvények vitáját kö­veti a kötelező egészségbiztosí­tás ellátásairól, az egészségügyi hozzájárulásról, a társadalom­­biztosítás ellátásaira és a magán­­nyugdíjra jogosultakról, vala­mint e szolgáltatások fedezeté­ről, továbbá a helyi önkormány­zatok támogatási rendszeréről szóló törvényjavaslatok általá­nos vitája. . . Magyarországon ez év január­jától minden állampolgár jogo­sult - vagy saját befizetéseivel, vagy a szolidaritás elvén - a kö­telező egészségbiztosítás egész­ségügyi szolgáltatásaira. A tör­vényben meghatározott alapel­vek és jogintézmények az eddigi tapasztalatok szerint megfelelően működnek. A módosítás csupán a jogértelmezési és végrehajtási problémákra keres választ. Az egészségügyi hozzájárulás rendszerének átalakítása azt a célt szolgálja, hogy a kötelező egész­ségügyi szolgáltatásra jogosultak érdekében azokra a jövedelmekre is terjesszék ki a járulékfizetési kötelezettségeket, amelyek után eddig nem kellett fizetni. A mai szabályozás mellett a személyijö­­vedelemadó-köteles és a tb­­járulékköteles jövedelmek között háromszázmilliárd forint eltérés van. A törvénymódosításokat kö­vetően a bevétel mintegy 20 mil­liárd forint lesz. A kormányprogram kiemelt feladatnak tekinti az élő­­munkaterhek csökkentését, az arányosabb közteherviselés megvalósítását, ezért a munkál­tatók tb-járulékfizetési kötele­zettsége a jelenlegi 39 százalék­ról 33-ra csökken. Az egészség­­ügyi hozzájárulás összege sze­mélyenként 2100 forintról 3600- ra emelkedik, míg a munkálta­tók Munkaerőpiaci Alaphoz tör­ténő hozzájárulása 4 százalékról 3-ra csökken. A javasolt változ­tatások a foglalkoztatók terheit éves szinten 115 milliárd forint­tal csökkentik. Az Országgyűlés rendhagyó­­an nem kedden, hanem szerdán tartja egész napos plenáris ülé­sét. A napirendi pontok között elsőként a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1997. évi költ­ségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját kezdi meg. Ezután a zár­számadás ellenőrzéséről készült'' Állami Számvevőszéki jelentés ismertetése következik. Inter­pellációt nyújtott be többek kö­zött Burány Sándor szocialista képviselő „Az ÁPV Rt. elnöké­nek összeférhetetlenségéről” címmel a miniszterelnökhöz. Font Sándor (MDF) pedig Torgyán József földművelési és vidékfejlesztési minisztertől vár választ arra a kérdésére, hogy kezdeményez-e minőségileg új intézkedéssorozatot a borhami­sítás visszaszorítása érdekében. Az ülésnap végén a képvise­lők folytatják Pokol Béla kis­gazda honatya önálló indítvá­nyának vitáját, amelyet valószí­nűleg le is zárnak. Várhatóan csak az FKGP frakciója támo­gatja a módosító javaslatot, míg az eddigi nyilatkozatok alapján a legnagyobb kormánypárt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt tar­tózkodik majd a parlamenti zá­rószavazásnál. V. K. F. A Szabad Demokraták Szö­vetségének mintegy­ Ifil’f­érfiTIKT forint értékű, szombaton lejárt váltótartozását hitelkonstrukció­vá alakították át, amelyet fél év múlva kell visszafizetni - közöl­­­te Béki Gabriella, a párt orszá­gos tanácsának elnöke, a testület szombati tanapdrozatát jogptal­en. Az új kölcsönszerződés le­jártáig - a tervek szerint - érté­kesítik az SZDSZ Mérleg utcai székházát, s a befolyt összegből egyenlítik ki a számlát. A párt­központ eladása már korábban is napirenden volt, mivel a májusi választások eredményeként megfogyatkozott SZDSZ keve­sebb állami támogatásban része­sül, mint az előző ciklusban, így beéri egy kisebb székházzal is. a Dr.tsz.. _______________ miféle törvénytelenség, mind­össze arról van szó, hogy a sza­baddemokratáknak pénzre volt szükségük, ezért az elmúlt évek­ben több alkalommal is hitelhez folyamodtak. Összesen 370 millió forintos adósságuk van, amelyet szabá­lyos módon vettek fel különbö­ző pénzintézetektől. A párt gaz­dálkodásában sem az Állami Számvevőszék (ÁSZ) sem az APEH nem talált törvénytelen­séget - tette hozzá a tanács el­nöke. Az ÁSZ legutóbb az SZDSZ 1995-96-os működését ellen­őrizte, s ekkor megállapította, hogy a párt nem folytatott tiltott gazdasági tevékenységet. Erre a következtetésre­­a szabaddemok­raták nyilatkozatának elfogadá­sával jutott a számvevőszék, mi­vel nem rendelkezett olyan in­formációval, amely ezt kétsé­gessé tette volna. A következő vizsgálat során várhatóan ellenőrzik, hogy a City Ház Vagyonkezelő és In­gatlanhasznosító Rt.-ben - amelynek szerepéről korábbi lapszámunkban már írtunk - nem vett-e részt tiltott módon az SZDSZ. Tisztázatlan az is, hogy - amennyiben a párt használta fel a hiteleket - ez miért nem de­rült ki az évente közzétett gaz­dálkodási beszámolóból, illetve az ÁSZ rendelkezésére bocsátott iratokból. B ^ 1 Sz. : Újabb ÁSZ-vizsgálat várható •UíVif?[tcX5xl­­X’.ro Fizetési haladék az SZDSZ-nek ÍYV­Jt Fidesz-tagok a bizottságban A Fidesz-Magyar Polgári Párt külügyi és nemzetbiztonsági ka­binetje ma dönt arról, hogy a frak­ció kiket delegál a politikusokról és más közéleti személyiségekről, valamint azok családtagjairól folytatott törvénytelen és titkos adatgyűjtést vizsgáló parlamenti bizottságba. Információink sze­rint a testületbe a párt várhatóan Kosztolányi Dénest és Nyitrai Andrást, az Országgyűlés nem­zetbiztonsági bizottságának tag­jait, valamint Simicskó Istvánt, a honvédelmi bizottság alelnökét delegálja. Kupa tartózkodik - Várhatóan mindhárom par­lamenti vizsgálóbizottság, tehát a politikusok megfigyelését, az APEH működését és a kormány kinevezési gyakorlatát vizsgáló testület munkájában kénytelen vagyok részt venni - jelentette ki lapunk érdeklődésére Kupa Mihály, az Országgyűlés egyet­len független képviselője. Ugyanis - tette hozzá - az Al­kotmánybíróság határozata ér­telmében a vizsgálóbizottságok­nak úgy kell felállniuk, hogy ab­ban a független képviselő is részt vegyen. Kupa Mihály el­mondta azt is, hogy az APEH működését vizsgáló bizottság­ban tartózkodni fog, ugyanis Simicska Lajosról tett nyilatko­zata után elfogultnak érzi magát. Blázsovics Választmányi ülés November 7-ére hívták össze a MDF választmányi ülését - tá­jékoztatta lapunkat Szőke László, a párt országos választmányának tagja. Napirenden szerepel az alapszabály-tervezet módosítása, valamint az MDF politikai straté­giájának meghatározása. Az or­szágos gyűlés november 21-én lesz a Műegyetemen. T. E. Belpolitika A Sportminisztérium Államtitkár lesz Mikes? A január 1-jével induló Ifjú­sági és Sportminisztériumban a politikai államtitkári posztot Mi­kes Éva töltené be, aki jelenleg az Országgyűlés nemzetbizton­ság bizottságának alelnöke, s így, összeférhetetlen a minisz­tériumi pozícióval. Deutsch Tamás kijelölt sportminiszter ezzel kapcsolat­ban lapunknak úgy nyilatko­zott: ő továbbra is Mikes Évát javasolja a posztra. Véleménye szerint a politikus asszonynak a majdani felkérést elfogadó ma­gatartásában sem áll be válto­zás. Ezt a politikus asszony a Napi Magyarországnak is meg­erősítette. B. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­— Ünnepségsorozat a magyar tudomány napja alkalmából A kulturált polgár eszményei Visszaállítani a tudás és az erkölcs becsületét nem jámbor óhaj a tudomány ünnepén, ha­nem korparancs - mondta Glatz­­Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke abból az alka­lomból, hogy mától egész hetes rendezvénysorozattal tiszteleg­nek a magyar tudomány napja előtt. A tudósok első számú segítő­je lehet feladataik vállalásában a politikai elit akkor, ha program­jaiban az életminőség, a kultu­rált polgár eszményét vetíti a társadalom elé. Támogatást nyújthat a politika azzal is, hogy a tudóstársadalmat nem a hatal­mi harc mezejének tekinti, ha­nem segíti a szellemi műhelyek belső fejlődését, és tudomásul­­veszi, hogy a tudomány nem igazodik a négyéves választási periódushoz, sőt, támogatása ér­dekében az ellenzék és a kor­mánypárt összefog egymással - mutatott rá az Akadémia elnöke. Mint mondta, a tudásközpon­tú társadalmi értékrend kialakí­tása ellen hat, hogy az egyetemi tanszékek, a kutatóhelyek és a tudományos infrastruktúra egy­aránt kárt szenvedtek, amikor megszűntek a volt nagy állami vállalatok és kiadók pénzforrást jelentő megrendelései. Az álla­mi költségvetés ráfordításai is csak az utóbbi időben indultak lassú növekedésnek. A legnagyobb nehézséget azonban az okozza, hogy a köz­­gondolkodásban csökken a tu­dás és az erkölcs súlya. A gazda­sági megrázkódtatások és a tö­meges életszínvonal-csökkenés miatt csak a megélhetésre fordí­tódik figyelem, és háttérbe szo­rul a „kulturális és szellemi lét­minimum” követelménye. Ép­pen ezért fontos, hogy a tudo­mány előtérbe kerüljön, és mű­velői eljuttassák gondolataikat, ismereteiket az emberekhez - fejtette ki Glatz Ferenc. Pungor Ernő akadémikus, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatá­sok Intézetének főigazgatója, aki 1990-94 között az Antall­kormány tudománypolitikával foglalkozó tárca nélküli minisz­tere volt, úgy véli: az emberiség előrehaladásának az az alapvető minimuma, hogy a tudomá­nyokból mit tudunk felmutatni, mit tudunk hasznosítani. Ami­kor egy ország fejlődéséről be­szélünk, alapvető, hogy a tudo­mányokról - tehát mind az alap­kutatásokról, mind pedig a fej­lesztésekről - beszéljünk, ezek­ről is gondolkozzunk. Az akadémikus véleménye szerint a tudomány az emberiség egyik legcsodálatosabb lépése, amely arra irányul, hogy az őt körülvevő természetet megis­merje. Ám sokan a valódi érde­mi munkát nem látják, s mind­ebből csak megélni akarnak. - A kutatás lehet igazi kuta­tás, de lehet pusztán csak mata­tás is - fogalmazott az akadémi­kus. A legfontosabb feladat - tette hozzá -, hogy akik csak matatnak, azokat kikapcsoljuk ebből a feladatból. MTI-B. L. A közgondolkodásban csökken a tudás és az erkölcs súlyaFotó: Archív Jfyi MAGYARORSZÁG * 3 Zavarkeltés a Nemzeti körül Meglehet, nem a legnagyvonalúbb, de talán mégiscsak az len­ne a megoldás az új Nemzeti körül kialakult óriási zsivajban, ha kiderülne, vajon ki a felelős azért, hogy alkalmatlan helyszínen, három földalatti vonala fölé kezdték építeni a színházat. Talán akkor nem hordana össze most annyi tücsköt-bogarat a volt mű­v­velődési miniszter, Magyar Bálint, ha a független magyar bíró­ság törne pálcát afölött, kinek volt az az agyament ötlete, és ki engedélyezte, hogy az egész épületet hihetetlenül költséges, spe­ciális szerkezetekre, rugókra kell állítani ahhoz, hogy a metró­rezgést, s a külső zajokat kiiktassák. Vagy ha a bíróság, miután megkapta a vádiratot, egészen pontosan azt is kiderítené, hogy a beruházás bonyolítását felügyelő Fiala István kormánybiztos irodája mennyivel károsította meg a köz pénzét, amikor nem ál­líttatta le azonnal a további tervezést és építkezést az „előre nem látható” költségek követhetetlen és rohamos növekedése miatt. Azt ugyanis senki se mondja, hogy a 9,5 milliárd forintos költség észrevétlenül kúszott föl 20,5 milliárdra. Ezek után vajon kinek lehet a felelőssége, hogy az Erzsébet téren maradt, 2,5 milliárd­­ba kerülő betontorzóból lesz a világ talán legdrágább mélygará­zsa?! A beavatottak előtt már korábban is ki kellett derülnie: a Nemzetit - mint ahogy a Feneketlen tóra sem - nem szabad az Erzsébet téren megépíteni. Vegyük sorba az SZDSZ elnökének néhány - minősíthető - állítását. Eszerint a „Bán Ferenc által tervezett épület a kormány kicsinyes politikai bosszújának esett áldozatul”, ami egyben az építész- és színészszakma arcul csapása. Nos, ez nem egyéb, mint Magyar Bálint provokációja, hogy - egyfajta kultúrharcként be­állítva — egymásnak ugrassza a szakmát és a döntéshozókat. Az abszurditást súroló, felelőtlen beruházás-előkészítésnek az épí­tész is áldozata lett, munkáját senki sem minősítette, a vitában ez a kérdés eddig egyáltalán fel sem merült. Azt is kijelentette Ma­gyar, hogy „az új helyszínen tervezett színház sem kerül majd ke­vesebbe, csak később megnyíló, kisebb és korszerűtlenebb tech­nikával ellátott teátrumot produkál”. De hiszen nem attól válik XXI. századivá egy színház, hogy az előadásokat a metrók és a kisföldalattik által keltett rezgésektől és zajoktól berendezésekkel kellene „korszerűen ” óvni - ezt körültekintő helyszín­választással is ki lehet küszöbölni hanem attól, hogy modern látványtech­nikai és akusztikai, egyszóval színháztechnikai berendezésekkel látják el a színpadot és a nézőteret. Mindezt a kormánybiztosi irodának is tudnia kellett. S ha kevés a pénz, akkor ehhez az sem szükséges, hogy a nézőtér páholyait — meglehetősen költséges megoldással — a földtől a mennyezetig mozgatni lehessen, hiszen az ettől „korszerű színházat” más európai országok lakói sem nagyon ismerik, ahol pedig sokkal több pénz áll rendelkezésre egy ilyen beruházáshoz. Az pedig, hogy időben csúszik a Nemze­ti felépítése, a kormánybiztosi irodát sem nagyon aggasztotta, gondoljunk csak például a színpadtechnikára minősíthetetlen módon kiírt közbeszerzési eljárások között eltelt időre. Fialáéknak ugyanis - miután a közbeszerzési döntőbizottság helytelenítette, hogy a kormánybiztosi iroda egy olyan kft.-t is engedett ringbe szállni a több mint kétmilliárdos színpadtechni­kai munka elnyeréséért, amelyik a kiírásban is részt vett - egy teljes évre volt szükségük, hogy új pályázatot fogalmazzanak meg, és írjanak ki a színpadtechnikára. Magyar Bálint azt sem érti, hogy „a korábbi években soha, se­hol nem bírált Erzsébet téri helyszín miért vált a kormány ellen­felévé”, s mint nyilatkozta, „a helyszínt kizárólag azért kell meg­változtatni, mert a kormány az előző kabinet egyetlen sikeres programját sem hajlandó folytatni”. Az SZDSZ elnökének be kell látnia: a Fidesz-kormány igen nagyvonalúan jár el, ha csak az épület helyszínének megváltoztatásáról hoz döntést. S ha már a sikeresség kérdése fölvetődött, ide kívánkozik: a Nemzeti Szín­ház tervezési és beruházási munkálatainak részleteivel - akár­csak más fővárosi színházi beruházásokkal - kapcsolatos infor­mációk igencsak zárt körökben forognak. Korábban szerencsém volt belepillantani két - az új Nemzeti és a Thália - színházi be­ruházás egy-egy, az avatatlan szem előtt rejtett összefüggésébe, amely az Élet és Irodalom 1997. októberi számának riportjában jelent meg. A napnál is világosabbá vált, hogy e területen is a szo­cialisták által örökül hagyott szokásos káosz az uralkodó, bonyo­lult, árfelhajtó és korrupt összefonódások lehetőségével. Mindkét beruházás főszereplője az a Színháztechnika Kft. volt, amely hosszú éveken keresztül abszolút monopolhelyzetet élvezett a színházi beruházásoknál. E cég piaci szerepe a közbeszerzési tör­vény hatálybalépése óta tökéletesen összeférhetetlen a demokrá­cia játékszabályaival, ami a közpénzt felhasználó beruházókat nem túlságosan zavarta. A Thália Színház teljes rekonstrukciója például úgy valósult meg, hogy e kft. saját magának írta ki a színháztechnikai pályázatot, azután megnyerte, s a munkát a sa­ját maga szabta szabályok között elvégezte. Arról viszont, hogy a kiíráshoz képest a költségek mennyire tértek el, és ehhez hogyan csoportosították át a pénzeket, csak egy teljesen összefonódott belső körnek van tudomása. A főszereplők az új Nemzetinél sem változtak, a Színháztechnika Kft. munkatársai vettek részt a „korszerű” színpadtechnikai pályázat kiírásában, s minden jel arra utalt, hogy a pályázat elnyerését itt is törvénytelenül magu­kénak tudhatják. Az nem a szintén közpénzen tartott kormány­­biztosi irodán múlt, hanem a közbeszerzési döntőbizottságon, hogy végül nem így történt. Magyar mellett igazi amazoni indulattal kelt ki magából a hír hallatán a zuglói SZDSZ-es polgármester asszony, Kutalikné Kardos Zsuzsanna is. Magyar Bálint képviselői választói kerüle­tének hangját hallatva - még mielőtt bárkivel tárgyalt volna e kérdésben - a Népszabadságnak kijelentette, hogy „itt nincs szükség újabb épületre, s bármilyen döntés születik is a színház­ról, Zugló pénzére ne számítson senki”. Tegyük hozzá, megint el­hamarkodottan rántott kardot a kerületi vendéglátóvagyon el­herdálása fölött szemet hunyó Kutalikné, ugyanis a Városliget­ben kiszemelt terület nem Zugló, hanem a főváros tulajdonában van. A Napi Magyarországnak ennél jóval visszafogottabban - illetve sehogy sem - nyilatkozott. Ugyan mi nem az új Nemzeti helyszínével kapcsolatban kerestük, hanem azért, mert a hivatal a Fogarasi úton nemrégiben megnyílt bevásárlóközponttól pár száz méterrel arrébb újabb, körülbelül 2000 négyzetméteres zöld­felületet adott el egy másik, többszintes, mélygarázsos bevásárló­­központ építéséhez. Környezeti hatástanulmányt előzetesen nem készítettek, a lakosság véleményét természetesen nem kérték ki, a környéken lakók pedig most kétségbeesetten tiltakoznak attól fél­ve, hogy megsüllyedhetnek a házaik, megrepedhetnek a falak, s elviselhetetlenné válik a forgalomnövekedés. A kormánybiztosi iroda, Magyar Bálint és az SZDSZ tehát megint kudarcot szenvedett, sarokba szorítva vagdalkozik, ko­rábbi kormányzati és politikai felelőssége súlyát képtelen elvisel­ni. Egyéb program híján rombol, és zavart kelt. D. Horváth Gábor

Next