Napi Magyarország, 1998. november (2. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-02 / 256. szám
1998. november 2., hétfő* · Folytatódik az adó- és a tb-törvények vitája» Ismét napirenden a lex Pokol Folytatás az 1. oldalról A helyi adókról szóló törvényjavaslat célja: a hazai ingatlanadóztatás korszerűsítése, amelynek keretében középtávon az ingatlanokat terhelő helyi adók körét az építmény- és telekadóra kívánják szűkíteni. Ezen belül az értékarányos adóztatás feltételeit kell megteremteni, ugyanis a vagyonarányos közteherviselés elvének jobban megfelel, ha az ingatlanok után fizetett adó mértékét nem az alapterület nagysága, hanem az értéke határozza meg. Az adótörvények vitáját követi a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, az egészségügyi hozzájárulásról, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről, továbbá a helyi önkormányzatok támogatási rendszeréről szóló törvényjavaslatok általános vitája. . . Magyarországon ez év januárjától minden állampolgár jogosult - vagy saját befizetéseivel, vagy a szolidaritás elvén - a kötelező egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira. A törvényben meghatározott alapelvek és jogintézmények az eddigi tapasztalatok szerint megfelelően működnek. A módosítás csupán a jogértelmezési és végrehajtási problémákra keres választ. Az egészségügyi hozzájárulás rendszerének átalakítása azt a célt szolgálja, hogy a kötelező egészségügyi szolgáltatásra jogosultak érdekében azokra a jövedelmekre is terjesszék ki a járulékfizetési kötelezettségeket, amelyek után eddig nem kellett fizetni. A mai szabályozás mellett a személyijövedelemadó-köteles és a tbjárulékköteles jövedelmek között háromszázmilliárd forint eltérés van. A törvénymódosításokat követően a bevétel mintegy 20 milliárd forint lesz. A kormányprogram kiemelt feladatnak tekinti az élőmunkaterhek csökkentését, az arányosabb közteherviselés megvalósítását, ezért a munkáltatók tb-járulékfizetési kötelezettsége a jelenlegi 39 százalékról 33-ra csökken. Az egészségügyi hozzájárulás összege személyenként 2100 forintról 3600- ra emelkedik, míg a munkáltatók Munkaerőpiaci Alaphoz történő hozzájárulása 4 százalékról 3-ra csökken. A javasolt változtatások a foglalkoztatók terheit éves szinten 115 milliárd forinttal csökkentik. Az Országgyűlés rendhagyóan nem kedden, hanem szerdán tartja egész napos plenáris ülését. A napirendi pontok között elsőként a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1997. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját kezdi meg. Ezután a zárszámadás ellenőrzéséről készült'' Állami Számvevőszéki jelentés ismertetése következik. Interpellációt nyújtott be többek között Burány Sándor szocialista képviselő „Az ÁPV Rt. elnökének összeférhetetlenségéről” címmel a miniszterelnökhöz. Font Sándor (MDF) pedig Torgyán József földművelési és vidékfejlesztési minisztertől vár választ arra a kérdésére, hogy kezdeményez-e minőségileg új intézkedéssorozatot a borhamisítás visszaszorítása érdekében. Az ülésnap végén a képviselők folytatják Pokol Béla kisgazda honatya önálló indítványának vitáját, amelyet valószínűleg le is zárnak. Várhatóan csak az FKGP frakciója támogatja a módosító javaslatot, míg az eddigi nyilatkozatok alapján a legnagyobb kormánypárt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt tartózkodik majd a parlamenti zárószavazásnál. V. K. F. A Szabad Demokraták Szövetségének mintegy Ifil’férfiTIKT forint értékű, szombaton lejárt váltótartozását hitelkonstrukcióvá alakították át, amelyet fél év múlva kell visszafizetni - közölte Béki Gabriella, a párt országos tanácsának elnöke, a testület szombati tanapdrozatát jogptalen. Az új kölcsönszerződés lejártáig - a tervek szerint - értékesítik az SZDSZ Mérleg utcai székházát, s a befolyt összegből egyenlítik ki a számlát. A pártközpont eladása már korábban is napirenden volt, mivel a májusi választások eredményeként megfogyatkozott SZDSZ kevesebb állami támogatásban részesül, mint az előző ciklusban, így beéri egy kisebb székházzal is. a Dr.tsz.. _______________ miféle törvénytelenség, mindössze arról van szó, hogy a szabaddemokratáknak pénzre volt szükségük, ezért az elmúlt években több alkalommal is hitelhez folyamodtak. Összesen 370 millió forintos adósságuk van, amelyet szabályos módon vettek fel különböző pénzintézetektől. A párt gazdálkodásában sem az Állami Számvevőszék (ÁSZ) sem az APEH nem talált törvénytelenséget - tette hozzá a tanács elnöke. Az ÁSZ legutóbb az SZDSZ 1995-96-os működését ellenőrizte, s ekkor megállapította, hogy a párt nem folytatott tiltott gazdasági tevékenységet. Erre a következtetésrea szabaddemokraták nyilatkozatának elfogadásával jutott a számvevőszék, mivel nem rendelkezett olyan információval, amely ezt kétségessé tette volna. A következő vizsgálat során várhatóan ellenőrzik, hogy a City Ház Vagyonkezelő és Ingatlanhasznosító Rt.-ben - amelynek szerepéről korábbi lapszámunkban már írtunk - nem vett-e részt tiltott módon az SZDSZ. Tisztázatlan az is, hogy - amennyiben a párt használta fel a hiteleket - ez miért nem derült ki az évente közzétett gazdálkodási beszámolóból, illetve az ÁSZ rendelkezésére bocsátott iratokból. B ^ 1 Sz. : Újabb ÁSZ-vizsgálat várható •UíVif?[tcX5xlX’.ro Fizetési haladék az SZDSZ-nek ÍYVJt Fidesz-tagok a bizottságban A Fidesz-Magyar Polgári Párt külügyi és nemzetbiztonsági kabinetje ma dönt arról, hogy a frakció kiket delegál a politikusokról és más közéleti személyiségekről, valamint azok családtagjairól folytatott törvénytelen és titkos adatgyűjtést vizsgáló parlamenti bizottságba. Információink szerint a testületbe a párt várhatóan Kosztolányi Dénest és Nyitrai Andrást, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagjait, valamint Simicskó Istvánt, a honvédelmi bizottság alelnökét delegálja. Kupa tartózkodik - Várhatóan mindhárom parlamenti vizsgálóbizottság, tehát a politikusok megfigyelését, az APEH működését és a kormány kinevezési gyakorlatát vizsgáló testület munkájában kénytelen vagyok részt venni - jelentette ki lapunk érdeklődésére Kupa Mihály, az Országgyűlés egyetlen független képviselője. Ugyanis - tette hozzá - az Alkotmánybíróság határozata értelmében a vizsgálóbizottságoknak úgy kell felállniuk, hogy abban a független képviselő is részt vegyen. Kupa Mihály elmondta azt is, hogy az APEH működését vizsgáló bizottságban tartózkodni fog, ugyanis Simicska Lajosról tett nyilatkozata után elfogultnak érzi magát. Blázsovics Választmányi ülés November 7-ére hívták össze a MDF választmányi ülését - tájékoztatta lapunkat Szőke László, a párt országos választmányának tagja. Napirenden szerepel az alapszabály-tervezet módosítása, valamint az MDF politikai stratégiájának meghatározása. Az országos gyűlés november 21-én lesz a Műegyetemen. T. E. Belpolitika A Sportminisztérium Államtitkár lesz Mikes? A január 1-jével induló Ifjúsági és Sportminisztériumban a politikai államtitkári posztot Mikes Éva töltené be, aki jelenleg az Országgyűlés nemzetbiztonság bizottságának alelnöke, s így, összeférhetetlen a minisztériumi pozícióval. Deutsch Tamás kijelölt sportminiszter ezzel kapcsolatban lapunknak úgy nyilatkozott: ő továbbra is Mikes Évát javasolja a posztra. Véleménye szerint a politikus asszonynak a majdani felkérést elfogadó magatartásában sem áll be változás. Ezt a politikus asszony a Napi Magyarországnak is megerősítette. B. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------— Ünnepségsorozat a magyar tudomány napja alkalmából A kulturált polgár eszményei Visszaállítani a tudás és az erkölcs becsületét nem jámbor óhaj a tudomány ünnepén, hanem korparancs - mondta GlatzFerenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke abból az alkalomból, hogy mától egész hetes rendezvénysorozattal tisztelegnek a magyar tudomány napja előtt. A tudósok első számú segítője lehet feladataik vállalásában a politikai elit akkor, ha programjaiban az életminőség, a kulturált polgár eszményét vetíti a társadalom elé. Támogatást nyújthat a politika azzal is, hogy a tudóstársadalmat nem a hatalmi harc mezejének tekinti, hanem segíti a szellemi műhelyek belső fejlődését, és tudomásulveszi, hogy a tudomány nem igazodik a négyéves választási periódushoz, sőt, támogatása érdekében az ellenzék és a kormánypárt összefog egymással - mutatott rá az Akadémia elnöke. Mint mondta, a tudásközpontú társadalmi értékrend kialakítása ellen hat, hogy az egyetemi tanszékek, a kutatóhelyek és a tudományos infrastruktúra egyaránt kárt szenvedtek, amikor megszűntek a volt nagy állami vállalatok és kiadók pénzforrást jelentő megrendelései. Az állami költségvetés ráfordításai is csak az utóbbi időben indultak lassú növekedésnek. A legnagyobb nehézséget azonban az okozza, hogy a közgondolkodásban csökken a tudás és az erkölcs súlya. A gazdasági megrázkódtatások és a tömeges életszínvonal-csökkenés miatt csak a megélhetésre fordítódik figyelem, és háttérbe szorul a „kulturális és szellemi létminimum” követelménye. Éppen ezért fontos, hogy a tudomány előtérbe kerüljön, és művelői eljuttassák gondolataikat, ismereteiket az emberekhez - fejtette ki Glatz Ferenc. Pungor Ernő akadémikus, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatások Intézetének főigazgatója, aki 1990-94 között az Antallkormány tudománypolitikával foglalkozó tárca nélküli minisztere volt, úgy véli: az emberiség előrehaladásának az az alapvető minimuma, hogy a tudományokból mit tudunk felmutatni, mit tudunk hasznosítani. Amikor egy ország fejlődéséről beszélünk, alapvető, hogy a tudományokról - tehát mind az alapkutatásokról, mind pedig a fejlesztésekről - beszéljünk, ezekről is gondolkozzunk. Az akadémikus véleménye szerint a tudomány az emberiség egyik legcsodálatosabb lépése, amely arra irányul, hogy az őt körülvevő természetet megismerje. Ám sokan a valódi érdemi munkát nem látják, s mindebből csak megélni akarnak. - A kutatás lehet igazi kutatás, de lehet pusztán csak matatás is - fogalmazott az akadémikus. A legfontosabb feladat - tette hozzá -, hogy akik csak matatnak, azokat kikapcsoljuk ebből a feladatból. MTI-B. L. A közgondolkodásban csökken a tudás és az erkölcs súlyaFotó: Archív Jfyi MAGYARORSZÁG * 3 Zavarkeltés a Nemzeti körül Meglehet, nem a legnagyvonalúbb, de talán mégiscsak az lenne a megoldás az új Nemzeti körül kialakult óriási zsivajban, ha kiderülne, vajon ki a felelős azért, hogy alkalmatlan helyszínen, három földalatti vonala fölé kezdték építeni a színházat. Talán akkor nem hordana össze most annyi tücsköt-bogarat a volt művvelődési miniszter, Magyar Bálint, ha a független magyar bíróság törne pálcát afölött, kinek volt az az agyament ötlete, és ki engedélyezte, hogy az egész épületet hihetetlenül költséges, speciális szerkezetekre, rugókra kell állítani ahhoz, hogy a metrórezgést, s a külső zajokat kiiktassák. Vagy ha a bíróság, miután megkapta a vádiratot, egészen pontosan azt is kiderítené, hogy a beruházás bonyolítását felügyelő Fiala István kormánybiztos irodája mennyivel károsította meg a köz pénzét, amikor nem állíttatta le azonnal a további tervezést és építkezést az „előre nem látható” költségek követhetetlen és rohamos növekedése miatt. Azt ugyanis senki se mondja, hogy a 9,5 milliárd forintos költség észrevétlenül kúszott föl 20,5 milliárdra. Ezek után vajon kinek lehet a felelőssége, hogy az Erzsébet téren maradt, 2,5 milliárdba kerülő betontorzóból lesz a világ talán legdrágább mélygarázsa?! A beavatottak előtt már korábban is ki kellett derülnie: a Nemzetit - mint ahogy a Feneketlen tóra sem - nem szabad az Erzsébet téren megépíteni. Vegyük sorba az SZDSZ elnökének néhány - minősíthető - állítását. Eszerint a „Bán Ferenc által tervezett épület a kormány kicsinyes politikai bosszújának esett áldozatul”, ami egyben az építész- és színészszakma arcul csapása. Nos, ez nem egyéb, mint Magyar Bálint provokációja, hogy - egyfajta kultúrharcként beállítva — egymásnak ugrassza a szakmát és a döntéshozókat. Az abszurditást súroló, felelőtlen beruházás-előkészítésnek az építész is áldozata lett, munkáját senki sem minősítette, a vitában ez a kérdés eddig egyáltalán fel sem merült. Azt is kijelentette Magyar, hogy „az új helyszínen tervezett színház sem kerül majd kevesebbe, csak később megnyíló, kisebb és korszerűtlenebb technikával ellátott teátrumot produkál”. De hiszen nem attól válik XXI. századivá egy színház, hogy az előadásokat a metrók és a kisföldalattik által keltett rezgésektől és zajoktól berendezésekkel kellene „korszerűen ” óvni - ezt körültekintő helyszínválasztással is ki lehet küszöbölni hanem attól, hogy modern látványtechnikai és akusztikai, egyszóval színháztechnikai berendezésekkel látják el a színpadot és a nézőteret. Mindezt a kormánybiztosi irodának is tudnia kellett. S ha kevés a pénz, akkor ehhez az sem szükséges, hogy a nézőtér páholyait — meglehetősen költséges megoldással — a földtől a mennyezetig mozgatni lehessen, hiszen az ettől „korszerű színházat” más európai országok lakói sem nagyon ismerik, ahol pedig sokkal több pénz áll rendelkezésre egy ilyen beruházáshoz. Az pedig, hogy időben csúszik a Nemzeti felépítése, a kormánybiztosi irodát sem nagyon aggasztotta, gondoljunk csak például a színpadtechnikára minősíthetetlen módon kiírt közbeszerzési eljárások között eltelt időre. Fialáéknak ugyanis - miután a közbeszerzési döntőbizottság helytelenítette, hogy a kormánybiztosi iroda egy olyan kft.-t is engedett ringbe szállni a több mint kétmilliárdos színpadtechnikai munka elnyeréséért, amelyik a kiírásban is részt vett - egy teljes évre volt szükségük, hogy új pályázatot fogalmazzanak meg, és írjanak ki a színpadtechnikára. Magyar Bálint azt sem érti, hogy „a korábbi években soha, sehol nem bírált Erzsébet téri helyszín miért vált a kormány ellenfelévé”, s mint nyilatkozta, „a helyszínt kizárólag azért kell megváltoztatni, mert a kormány az előző kabinet egyetlen sikeres programját sem hajlandó folytatni”. Az SZDSZ elnökének be kell látnia: a Fidesz-kormány igen nagyvonalúan jár el, ha csak az épület helyszínének megváltoztatásáról hoz döntést. S ha már a sikeresség kérdése fölvetődött, ide kívánkozik: a Nemzeti Színház tervezési és beruházási munkálatainak részleteivel - akárcsak más fővárosi színházi beruházásokkal - kapcsolatos információk igencsak zárt körökben forognak. Korábban szerencsém volt belepillantani két - az új Nemzeti és a Thália - színházi beruházás egy-egy, az avatatlan szem előtt rejtett összefüggésébe, amely az Élet és Irodalom 1997. októberi számának riportjában jelent meg. A napnál is világosabbá vált, hogy e területen is a szocialisták által örökül hagyott szokásos káosz az uralkodó, bonyolult, árfelhajtó és korrupt összefonódások lehetőségével. Mindkét beruházás főszereplője az a Színháztechnika Kft. volt, amely hosszú éveken keresztül abszolút monopolhelyzetet élvezett a színházi beruházásoknál. E cég piaci szerepe a közbeszerzési törvény hatálybalépése óta tökéletesen összeférhetetlen a demokrácia játékszabályaival, ami a közpénzt felhasználó beruházókat nem túlságosan zavarta. A Thália Színház teljes rekonstrukciója például úgy valósult meg, hogy e kft. saját magának írta ki a színháztechnikai pályázatot, azután megnyerte, s a munkát a saját maga szabta szabályok között elvégezte. Arról viszont, hogy a kiíráshoz képest a költségek mennyire tértek el, és ehhez hogyan csoportosították át a pénzeket, csak egy teljesen összefonódott belső körnek van tudomása. A főszereplők az új Nemzetinél sem változtak, a Színháztechnika Kft. munkatársai vettek részt a „korszerű” színpadtechnikai pályázat kiírásában, s minden jel arra utalt, hogy a pályázat elnyerését itt is törvénytelenül magukénak tudhatják. Az nem a szintén közpénzen tartott kormánybiztosi irodán múlt, hanem a közbeszerzési döntőbizottságon, hogy végül nem így történt. Magyar mellett igazi amazoni indulattal kelt ki magából a hír hallatán a zuglói SZDSZ-es polgármester asszony, Kutalikné Kardos Zsuzsanna is. Magyar Bálint képviselői választói kerületének hangját hallatva - még mielőtt bárkivel tárgyalt volna e kérdésben - a Népszabadságnak kijelentette, hogy „itt nincs szükség újabb épületre, s bármilyen döntés születik is a színházról, Zugló pénzére ne számítson senki”. Tegyük hozzá, megint elhamarkodottan rántott kardot a kerületi vendéglátóvagyon elherdálása fölött szemet hunyó Kutalikné, ugyanis a Városligetben kiszemelt terület nem Zugló, hanem a főváros tulajdonában van. A Napi Magyarországnak ennél jóval visszafogottabban - illetve sehogy sem - nyilatkozott. Ugyan mi nem az új Nemzeti helyszínével kapcsolatban kerestük, hanem azért, mert a hivatal a Fogarasi úton nemrégiben megnyílt bevásárlóközponttól pár száz méterrel arrébb újabb, körülbelül 2000 négyzetméteres zöldfelületet adott el egy másik, többszintes, mélygarázsos bevásárlóközpont építéséhez. Környezeti hatástanulmányt előzetesen nem készítettek, a lakosság véleményét természetesen nem kérték ki, a környéken lakók pedig most kétségbeesetten tiltakoznak attól félve, hogy megsüllyedhetnek a házaik, megrepedhetnek a falak, s elviselhetetlenné válik a forgalomnövekedés. A kormánybiztosi iroda, Magyar Bálint és az SZDSZ tehát megint kudarcot szenvedett, sarokba szorítva vagdalkozik, korábbi kormányzati és politikai felelőssége súlyát képtelen elviselni. Egyéb program híján rombol, és zavart kelt. D. Horváth Gábor