Napi Magyarország, 1998. november (2. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-07 / 261. szám

12 a­lfajú MAGYARORSZÁG Óbudán, a Szent Péterről és Pálról elnevezett főplébánia­templomban látható Szent Si­mon és Júdás-Tádé elgondol­koztató, életnagyságú szobra. Simon és Júdás-Tádé Jézus apostolai voltak. Karon fogva mennek a martirológiumban, mert Egyiptom és Mezopotámia után együtt­működtek 13 évig Perzsiában és együtt szenvedtek vértanúhalált. Husánggal és fíí- Jfóászel ábrázolják őket, mert azokkal oltották ki életüket. Si­mont kettéfűrészelték, Júdás- Tádét pedig husángokkal verték halálra. Október 28. a két mártír szent ünnepe, amely szinte babonásan betartott határidő Tokaj-Hegy­alján, korábban nem szabad szü­retelni. Szirmay György volt szőlőbirtokos sokszor kifejtette a tételt, hogy aki október 28. előtt kezdi meg a szüretet, rosz­­szul jár, rossz bora lesz. Aki vi­szont bevárja a két szent napját, annak szőlőjére ők vigyáztak, ezért több aszúja lesz. A hegyal­jai szőlők október végén érnek be tökéletesen. Az október végi nagy hőingadozás a nappali és az éjszakai hőmérséklet között gyorsítja a bogyók cukro­­sodását, a felesleges víz elpárolgását. Érdekes mozzanat az is, hogy II. Rákóczi Fe­renc fejedelem, „Tokaj- Hegyalja örökös földes­­ura” ezt a borvidéket Si­mon és Júdás-Tádé már­tír szenteknek ajánlotta fel. Az Officiumban Jú­­dás-Tádét a „patroni Regni Hungáriáé” közé sorolták, s a fejedelem naponta imádkozott hoz­zá. Régi versbe foglalt óhaj és talán parancs is, hogy: „Rég felírta Noé To­kajnak ormára, Hegyaljai ka­pás, várj Simon, Júdára. ” vagy: „Akár haszon, akár kár, Simon, Júda a határ. ” Meg kell emlí­teni, hogy a hajda­ni osztrák vámpo­litika által háttérbe szorított tokaji bor nem is annyira a világpiacért, mint inkább a világhír­név megóvásáért küzdött. Különö­sen a szúborból soha nem termett an­­nyi, amennyi­re igény jelentkezett. A küzdelemnek és a jó hír­névnek is Júdás-Tádé volt a patrónusa, meg ő volt Jézus unokatestvére is. Amikor tehát Tokaj- Hegyaljáról van szó, en­nek a borvidéknek a küz­delmes gazdálkodásáról, lelki szemeink előtt a hu­­sángos Júdás-Tádé és a fű­­részes Simon jelenik meg. Talán kissé erőszakolt Júdás-Tádé életét a szőlé­szethez és a borászathoz csatolni, de mint tudjuk, Egyiptomban működött, abban az Egyiptomban, amely Mezopotámiával, Görögországgal és Kínával együtt a szőlészet és a borászat bölcsője volt. A legkiválóbb aszút adó szőlő Tállyán, Mádon, Tarcalon és Olaszliszkán terem. Sajnos az utóbbi időben ez a vi­lághírnév kezd szürkülni, ami­nek oka az utóbbi néhány évti­zedben keresendő. A Bozóky-féle énekeskönyv így dicséri a két vértanút: „Dicsőség neked, áldott szent Istenünk, Szent Simon s Júdásért légy kegyes vezérünk, Ezeknek szent érdeme légyen segedelmünk, És a Te országodban Vélek legyen helyünk, Örök dicsőségünk!” Megszólalnak a harangok Tokaj-Hegyalján október 28-án, amikor a szőlőhegyekre, az arany Furmint-cserjék szőnye­gén áldást osztva elsuhan Simon és Júdás­ Tádé apostol lelke. Ne a szőlő tömegét tekintsük elsődle­ges célnak, hanem az aszút. Mert jó vagy kevésbé jó bor most már elég sok helyen terem, de tokaji aszú másutt sehol a világon. Meg kell szentelni kenyérrel és borral ezt a küzdő bort és ezt a szenvedő nemzedéket. Mert a borban lakozó lelkiség az Isten felé emeli az embert. „Én va­gyok a szőlőtőke, ti vagytok a szőlővesszők.” Nem kevesebbet fejez ki Jézusnak ez a mondása, mint a lélek kegyelmi állapotát, vagyis a legmagasabb rendű ké­pességünket. Szikora András Mártír szentek ünnepe Tokaj-Hegyalja patrónusai A Szent Simon mártír Szent J. Tádé mártír A zsidó vallásfilozófus, aki testvérként szerette Jézust Hatvan éve annak, hogy szá­zadunk legismertebb vallásos zsidó filozófusának, Martin (Mordechai) Bubernak a hitleri üldözések elől menekülve el kel­lett hagynia Németországot. A hithű Bubert (1878-1965) mé­lyen foglalkoztatta a zsidók és a keresztények közös örökségének gondolata. Cikkeivel, Én és Te című könyvével (1923), valamint az Ószövetség német nyelvre for­dításával (1925-1961) nagyban hozzájárult a keresztény teológia fejlődéséhez is. Tevékeny, munkás életet élt: 1923-tól zsidó hittant és etikát tanított a frankfurti egyetemen. 1938 és 1951 között Jeruzsálem­ben oktat. Kutatásai elsősorban a zsidó haszidizmusban tapasz­talható vallási összeszedettség, aszkézis és felebaráti szeretet gyökereire irányultak. Keresztény szemszögből néz­ve merész elgondolásai voltak Bubernek, amikor célul tűzte ki maga elé, hogy megpróbálja elő­mozdítani a zsidó-keresztény pár­beszédet; erre alapozta életművét is. Égő lélekkel szorgalmazta az egymás felé közeledést és kölcsö­nös megértést, amikor erre senki sem gondolt igazán. Előfutára volt azoknak a törekvéseknek, amelyek csak a II. Vatikáni Zsinat után kezdtek szárnyra kapni. Buber nemcsak munkásságával, hanem lelkével is viszonyult Jé­zushoz. Tette ezt épp egy vallá­sos zsidó filozófus, aki tudta, hogy a zsidók Krisztus szemé­lyét nem tartják megváltónak. Ezekről a mély érzéseiről így vallott: „Ifjúkorom óta az idő­sebb testvért láttam Jézusban. Mindig igyekeztem komolyan venni és megérteni azt a tényt, hogy a keresztények benne Istent és Megváltót látnak. A Vele való személyes, testvéri kapcsolatom az évek múlásával mind erőseb­bé és határozottabbá vált.” Beszedics Antal GOMBOS MIKLÓS harangöntő­mester, harangöntés, lengő-, állvány­­szerkezet és villamosítás. 2162 ŐRBOTTYÁN, Rákóczi u. 121. Pf. 10 Tel./fax: (06-28)­360-170. Rádiótel.: 06-30-9489-575. Márton-nap Baján November 11-én, szerdán ün­nepli a katolikus egyház Szent Márton püspök és vértanú napját. Ehhez kapcsolódóan a bajai Szent László AMK évek óta nyílt ünnep­ség keretében emlékezik meg a szentről, így lesz ez idén is a belvá­rosi templom előtt felállított szín­padon, ahol ezúttal a férfi szülőkből toborozott alkalmi színjátszókör tartja a megemlékező műsort, elő­adást, majd ezt követi a kalocsai katonazenekar muzsikája és a lam­­pionos körmenet a város szívében, a lovon ülő Szent Mártonnal az élen. A templom előtt már kora dél­­előttől az óvoda munkatársai kü­lönböző, az alkalomhoz illő aján­déktárgyakat valamint fogyasztha­tó mézeskalács ludakat kínálnak az érdeklődőknek. A körmenet után zsíros kenyérrel és némi lélekmele­­gítővel látják vendégül a várhatóan többezres tömeget. Z. L. Hitélet Egymillió lépés Szent Jakab útján Jézus tizenkét tanítványának egyi­ke, az idősebbik Jakab. Mesteré­nek kereszthalála után a Római Birodalom nyugati tartományába, Galíciába ment hirdetni az üdvös­séget. János evangélista bátyját, akivel közösen a „mennydörgés fiai” nevet kapták lángoló buzgalmukért, három évvel később ott, a mai Spanyolország Compostela nevű városának he­lyén érte a halál. Sírjáról lassan megfeledkez­tek, ám később - a jámbor legenda szerint - egy fényes csillag elárulta a helyét. A XI. században újratemették, és hatalmas templomot emeltek nyughelye fölé. A spanyolok mint nemzeti védő­szentjüket hívták segítségül a mórok elleni harcban, majd később világhódító tengeri had­járataikhoz. San Jago de Compostela Jeruzsá­lem és Róma mellett a harmadik leghíresebb keresztény búcsújáró hellyé emelkedett, a kora középkor óta a nyugati zarándoklatok célpont­ja. Évente ezrek kerekedtek fel, és járták végig Szent Jakab apostol útját. Manapság egyre töb­ben érkeznek a világ minden részéből, turista­ként is, hogy láthassák a negyvenhat templom­mal büszkélkedő, csodálatos várost. Gyalog­szerrel azonban kevesebben vállalkoznak rá, hogy végigjárják a hagyományos, 737 kilomé­ter hosszú zarándokutat. Ezen a kora őszön ba­rátommal fölkerekedtünk, és Észak-Spanyol­­országon végighaladva az apostolok lorán be­jártuk Szent Jakab útját. Erről született ez a kis feljegyzés. Már spanyol földre eljutni sem számít kis kalandnak. Tudván, hogy az ottani árak nem a magyar diák pénztárcájához vannak mére­tezve, az utazáson próbáltuk a leg­többet megspórolni. Hogy ne kell­jen tízezreket költeni, az autóstop mellett döntöttünk, bízva benne, hogy nem reménytelen ily módon végigutazni Európán. Az autópá­lya mentén eltöltött hosszú órák bizonytalansággal teli várakozása kezdetben ugyan semmi jót nem ígért, de hála a hazai fuvarosok­nak, az este már Rédicsen, a szlo­vén határ előtti utolsó faluban ért bennünket. Tudtuk, aznap nem ju­tunk tovább, az éjszakát nem tölt­hettük a szabad ég alatt, mert a ha­tárőrök aligha hagytak volna alud­ni. Felkerestük a helyi plébánost, és elmondtuk neki, mi járatban va­gyunk. Meghallgatván történetün­ket, befogadott minket éjszakára. Kamionstoppal Rédicstől Zaragozáig Másnap folytattuk utunkat, és nagy szerencsénkre találkoztunk egy Barcelonába tartó magyar fuvarossal, aki kérésünkre ráállt, hogy elvisz minket a spanyol határig. A hosszú utazás közben a kamionos életbe is betekintést nyerhettünk. Persze a sofőr sem hagyta kérdés nélkül, hogyan szántuk rá magunkat erre a hosszú gyaloglásra, és egyálta­lán honnan tudunk a santiagói zarándoklat létezéséről.­­ Már két éve tervezzük ezt az utat, de csak most jött össze minden feltétel. Idén fejeztük be a középiskolát, és a nyáron any­­nyi pénzt tudtunk keresni, ameny­­nyiből ez a régi terv megvalósít­ható. Olvastunk Szent Jakab út­járól, pár éve barátaink is végig­járták. Rengeteg csodálatos él­ménnyel gazdagodtak, gyönyörű vidékekről, hívogató kalandok­ról meséltek. Többek közt ezért vállalkoztunk magunk is erre az útra - magyaráztuk neki. Egy Olaszországban és egy Franciaországban eltöltött éjsza­ka után a Pirenusok délkeleti vo­nulatánál, a mintegy 1200 méter magasságban fekvő La Jonquera városnál harmadnap végre átlép­tük a francia-spanyol határt. Ahogy átértünk a hegység dél­nyugati, Ibériai-félsziget felőli ol­dalára, az időjárás azonmód meg­változott. Megtudtuk, itt állandó a szélvihar, és szinte mindig esik. Másnap már egy másik fuva­ros teherautóján utaztunk észak felé, keresztül a kopár Aragónia tartományon. Zaragozának tar­tottunk, ahol kamionos utazá­sunk véget ért. Itt vonatra száll­tunk, hogy eljussunk Pamplo­­nába, ahonnan a zarándokösvény kiinduló állomása, a magasan a Pireneusok északnyugati vonula­tában megbúvó Roncesvalles már igazán közel van. Kora este, miután megérkeztünk Pamplona északi pályaudvarára, megtud­tuk, hogy éppen lekéstük az 50 kilométerre lévő Roncesvallesbe naponta egyszer induló autó­buszt, más lehetőség pedig nincs. Nem bántuk, mert így alkalmunk volt tüzetesebben végignézni Navarra tartomány egykori fővá­rosának fontosabb látnivalóit. Átkelve a parkon és az Arga fo­lyón, mely két oldalról fogja köz­re a várost, rövid séta után elér­tük a meseszép óvárost. Az utcá­kon a koraesti órákban kezd megpezsdülni az élet, miután vé­get ér a délután öt óráig tartó szi­eszta. Olyankor üresek az utcák, zárva vannak a boltok, az embe­rek háza vagy kávézókba, kocs­mákba húzódnak vissza, mert ezek nyitva vannak sziesztaidő­ben is. Láttuk Navarra védő­szentjének, San Lorenzónak a templomát, és a XIII. században gótikus stílusban emelt San Saturnino-templomot, majd megcsodáltuk a barokk stílusú városháza épületét. Városnéző körútunk befejeztével visszatér­tünk a parkba, ahol egy hatalmas sátor alatt egész éjszaka táncmu­latság folyt, de sajnos nem a navarrai népi stílusban. Másnap még egy napot töltöttünk a Krisz­tus előtti I. században alapított Pamplonában, majd buszra száll­tunk, hogy hosszú és megerőltető utazás után elérjük zarándok­­utunk kiinduló állomását, Roncesvallest. Az első meglepetés akkor ért minket, mikor láttuk, hogy raj­tunk kívül legalább tíz, zarán­dokbotos, hátizsákos fiatalember és hölgy (!) kapaszkodik fel az autóbuszra. Az út szakrális mi­voltáról ugyan sokat olvastunk elindulásunk előtt, arról azonban nem volt fogalmunk, hogy na­ponta hányan lépnek Szent Jakab ösvényére. Akkor még nem sej­tettük, milyen érdekes útitársak­kal fogunk itt találkozni. A busz elindult, és az Ibaneta­­hágó lábánál nyíló roncesvallesi völgyben félelmetes szerpentine­ken haladt a hegytető felé. Ennek a völgynek is érdekes története van. A frank Roland-ének törté­neteinek színhelye, 778-ban Ro­land erre vezette Nagy Károly visszavonuló csapatait, hogy fe­dezze a fősereg biztonságos átke­lését a hágón. A mórok ebben a völgyben csaptak le rájuk, s a monda szerint a hős Roland meg­fújva híres kürtjét, jelezte a fő­­erőknek a veszélyt, majd hősi küzdelemben csapata élén elesett. A frankok elleni harcok emlékére alapította 1190-ben VII. Sancho király az Ágoston-rendi kolostort. A zarándokút első állomása Jó másfél óra múltán - na meg mintegy ezer méterrel ma­gasabban - kiszálltunk a buszból a komor, felhőbe burkolózott, hatalmas roncesvallesi apátság előtt. A szállás alkalmazottja már várt bennünket, és intett nekünk, újonnan érkezőknek, hogy kö­vessük. A rendház egy különálló épületébe, tágas terembe vezetett bennünket, ahol ki kellett tölte­­nünk egy adatlapot. Ezt követő­en, jelképes ellenérték fejében (25 pesetáért, 1 peseta kb. 1,50 Ft) kaptunk egy-egy kis füzetet, mely a zarándokok legféltettebb kincse. Ezzel a passzussal tudtuk a későbbi menedékhelyeken iga­zolni, hogy valóban zarándokok vagyunk, Roncesvalles után ide kerültek a további szállások pe­csétjei is. A kis leporelló részle­tesen feltünteti, mely települése­ken lehet ingyen vagy nagyon olcsón megszállni. Miután mindezzel végeztünk, a gondnok megmutatta a hálóhe­lyiségeket, a fürdőszobát (végre le tudtunk zuhanyozni), és attól fogva újra a magunk urai vol­tunk. A pap csodálatos esti misét mondott, és megáldotta a zarán­dokokat, szerencsés utat kívánt nekünk. Ettől a felemelő él­ménytől átszellemülve tértünk nyugovóra, és várva-vártuk a másnapi útrakelést. (Folytatjuk) Ludwig Márton A roncesvallesi templom A Szent István­­bazilika kolumbáriumában el nem évülő urnafülkék válthatók. Érdeklődni lehet a kegyeleti irodán, bejárat a Bajcsy-Zsilinszky út felől. Félfogadás: kedden, csütörtökön 10-14, szombaton 10-12 óra között. Telefon: 332-0873. ____________J * 1998. november 7., szombat URNA TE­ME­TŐ A Farkasréti temető főbejá­ratával szemben, a Minden­szentek plébánia altemplomá­ban a Boldog Apor Vilmos vértanú püspökről nevezett urnatemető-kápolna meg­épült. Halottak napja és a templom búcsúja alkalmá­ból november hónap folya­mán a díszurnafal fülkéi, a kiemelt és a családi sírhe­lyek 20%, a nem kiemelt helyek pedig 10% kedvez­ménnyel válthatók meg. További információ és jelentkezés: Farkasréti Mindenszentek Plébánia 1124 Budapest, Hegyalja út 139., CD 319-3105 szerda: 900 - 1300, 1600 - 1800 vasárnap: 10°°- 1200 FARKA­SRÉ­TEN

Next