Napi Magyarország, 1999. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-01 / 26. szám

ára: 38 1999. FEBRUÁR/., HÉTFŐ • III. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM • MÁSODIK KIADÁS POLGÁRI NAPILAP A NATO csapásra kész Biztosítják a koszovói béketárgyalások hátterét Javier Solana NATO-főtitkár szombaton kijelentette, hogy él­ni fog a szövetség tizenhat tag­országa által átruházott légicsa- pá$-índítá$i joggal Koszovó­ban, ha a jugoszláv vezetés nem teljesíti a nemzetközi közösség követeléseit. A szövetség erői készek a beavatkozásra; többek között Németország is hajlandó lenne háromezer fővel támogat­ni a békefenntartást. A főtitkár a nagyköveti tanács maratoni ülése után sajtótájékoz­tatóján megerősítette, hogy a szö­vetség államai felhatalmazták: amint szükségesnek látja, rendel­je a légicsapások megindítását ju­goszláviai célpontokra. Kijelen­tette, hogy amennyiben a támadás mellett dönt, azt a politikai meg­oldásért és a humanitárius ka­tasztrófa megelőzéséért teszi. Solana arról is beszélt, hogy a NATO meg kívánja fékezni az al­bánok fegyverkezését a határon kívülről. Hozzátette, hogy a NATO abban az esetben is meg­tesz minden megfelelő intézkedést, ha a koszovói albánok nem teljesí­tik a nemzetközi követeléseket. A szombati NATO-ülésről ki­adott közlemény követeli, hogy Belgrád működjön együtt a há­gai Nemzetközi Törvényszékkel a racaki mészárlás ügyében. A szövetség azt is elvárja, hogy a jugoszláv vezetés garantálja a koszovói EBESZ-ellenörök biz­tonságát. Solana és a közlemény egy­aránt leszögezte, hogy a NATO mindaddig kitart saját stratégiája mellett, amíg az erőszak véget nem ér Koszovóban, és politikai megoldást nem találnak. Utóbbi­nak a szövetség szerint továbbra is tartalmaznia kell a jelenleginél önállóbb státust a többségében al­bánok lakta tartománynak, Jugo­szlávia területi egységének meg­őrzését, illetve a kisebbségi és emberi jogok tiszteletben tartását. Tárgyalásokra... Folytatás a 9. oldalon Hosszabb, de olcsóbb a magyar vasút Síkpálya vagy alagút? A magyar-osztrák közlekedési kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt és kötött megállapodást Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és Caspar Einem szövetségi tudományügyi és közlekedési miniszter. A vasúti együttműködési megállapodásban rögzítették, hogy a pálya korszerű­sítéséről és egyes vonalak villa­mosításáról a jövőben kétoldalú munkacsoport dolgozza ki a rész­leteket. A munkacsoport legalább évente egyszer, felváltva Magyar- országon és Ausztriában ülésezik. A megállapodás értelmében a ma­gyar fél az osztrák tapasztalatokat hasznosítja, és az EU versenyfel­tételei szerint, illetve a magyar jo­gi előírásokat betartva osztrák cé­geket is bevon az együttműködés­be. Ez elsősorban a tanulmányok készítésére, a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére, a vasúti személy­zet oktatására és továbbképzésére, a vasúti kocsik karbantartására, korszerűsítésére, valamint vasúti berendezések szállítására terjedne ki. Az osztrák fél kifejezte azon szándékát, hogy a vasúti közleke­dés fejlesztésében a tapasztalatok átadásán túl konkrét projektekben is részt kíván vállalni. A magyar és az osztrák vasúti kapcsolatokban két szerződés sza­bályozza a határforgalmat, egy pedig a Szentgotthárdon működő osztrák ipari park vasúti megkö­zelítését. Az osztrák vasutak (ÖBB) csak a magyar pálya hasz­nálatával tudják megközelíteni az ipari parkot, s ennek anyagi és tár­sadalmi vonzatait kétoldalú szer­ződés rögzíti. Síkpálya... Folytatás az 5. oldalon Emlékező istentisztelet a debreceni Nagytemplomban Gyászszertartás és temetés Kőszegen A Vas megyei Kőszegen szombaton délután eltemették a deutschlandsbergi autóbusz­katasztrófa kilenc áldozatát. Az ökumenikus gyászszertar­táson, amelyet Konkoly István megyés ^ püspök celebrált, Göncz Árpád köztársasági el­nököt felesége, Göncz Zsu­zsanna képviselte, a kormány részéről pedig Pokorni Zoltán közoktatási és Szabó János honvédelmi miniszter volt je­len. A határ menti kisváros Jé­zus Szíve-templomában dél­előtt 10 órától róhatták le ke­gyeletüket a gyászban oszto- zók. A délután egy órakor kez­dődött gyászmise szentbeszédé­ben a megyés püspök arról szólt, hogy az emberi élet egyik legnagyobb próbatétele az, amikor szembe kell néz­nünk szeretteink halálával. Különösen fájó, amikor fia­talok hunynak el. A hozzátar­tozók, rokonok, barátok és is­merősök fájdalmát csak a ke­resztény hitbe vetett bizalom, a feltámadás reménye enyhít­heti - mondta. A gyászmenet végigvonul Kőszeg utcáin A megyés püspök emlékez­tetett arra, hogy az egész or­szág gyászolja az ausztriai balesetben, tragikus körülmé­nyek között elhunyt 18 áldoza­tot. A római katolikus egyház feje, II. János Pál pápa távira­tot küldött a gyászoló csalá­Fotó: Somoskövy Béla dóknak, ö is osztozik fájdal­mukban. Együtt... Folytatás a 2. oldalon Pénzalap Szlavónia megsegítésére Orbán Viktor támogatást ígért Horvátország újjáépítéséhez A magyar kormány külön pénzalapot hoz létre a délszláv háború­ban szétrombolt horvátországi magyar települések újjáépítésének támogatására - jelentette be tegnap háromnapos horvátországi lá­togatásának befejezésekor Kopácson Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő tegnap kereste fel a háborúban súlyos károkat szen­vedett magyarok lakta Kórógyot és Szentlászlót, valamint Kopá- csot. Orbán Viktor szerint vigasz­talan kép alakul ki a látogatóban az e térségben található települé­sek végigjárásakor - írta az MTI. „Az újjáépítés halad, de nem abban az ütemben, ahogy Európa közepén egy újjáépítésnek halad­nia kellene” - mondta. - Megért­jük: a horvát kormány lehetőségei korlátozottak. Azt kérdeztem Zlatko Matesa horvát miniszterel­nöktől, hogy ha a magyar kor­mány együttműködést vállalna az újjáépítésben, akkor mód lenne-e arra, hogy a magyar falvak lakó­épületeit gyorsabb ütemben állít­sák helyre. Határozott igen volt a válasz - jelentette ki.- Úgy döntöttünk Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai ál­lamtitkárral is konzultálva, hogy a jövő héten létrehozunk egy újjá­építési alapot a magyar költségve­tésben, amelyet a Határon Túli Magyarok Hivatala kezel majd. Költségvetési forrásokat gyűjtünk, valamint azon magyar vállalatok felajánlásait, amelyek eddig is - nem szervezett módon - segítették a horvátországi magyarokat. Eb­ből az alapból az év végig két templomot hoznak rendbe. Hátrahagyva... Folytatás a 9. oldalon Dávid Ibolya lett az MDF új elnöke A megújulás mellett döntött az országos gyűlés A régi és az új elnök baráti pillanata - balról a leköszönő Lezsák Fotó: Koncz György Az MDF XIV. tisztújító országos gyűlése elsöprő többséggel Dávid Ibolyát választotta a párt új elnökévé. A miniszter asszony az 514 érvényes szavazatból 336 voksot kapott, míg Lezsák Sándorra 178-an szavaztak. Az új elnök megválasztását követően elmondta: nem azzal az eszmerend­szerrel van probléma, amelyet az MDF tíz éve képvisel, hanem annak megjelenítésével. Dávid Ibolya meg­nyugtatta azokat, akik az MDF más pártba olvadásától tartottak: „Épeszű ember nem gondolhatja komolyan, hogy egy parlamenti ffakciójú kor­mánypárt feladná önállóságát.” Unió­ról eddig sem volt szó soha, az vi­szont vitathatatlan, hogy az együtt­működésre a jelenlegi koalíciós pár­tokkal hosszú távon is szüksége van az MDF-nek, de ez nem beolvadást jelent. A politikus változtat az eddigi retorikán, és szakmai alapon kívánja megújítani a pártot. Célja egy mo­dem, nemzetépítö párt kialakítása a következő választásokig. Az országos gyűlés a párt elnöksé­gi tagjának választotta Baross Pétert, Lezsák Sándort és Medgyasszay Lászlót. A 15 tagú elnökségbe a szombat esti sikertelen második for­dulós szavazás után a későbbiekben a testülemek még két új tagot kell vá­lasztania. Hivatalból tagja az országos elnökségnek Dávid Ibolya pártelnök és Balsai István, a parlamenti frakció vezetője. Hende Csabát, Kelemen Andrást, Herényi Károlyt, Gémesi Györgyöt, Manninger Jenőt, Kis Pé­tert és Balogh Lászlót saját régiója vá­lasztotta be az országos elnökségbe. Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében a választás első for­dulója eredménytelenül zámlt, ebben a régióban az országos elnökségi tag megválasztására később kerül sor. Dávid... Folytatás a 3. oldalon Visszaesés az exportpiacokon Lefékeződik a növekedés Nyugat-Európa gazdasági növekedése 1999-ben 2,8 szá­zalékról 2 százalékra lassul a müncheni Ifo Gazdaságkutató Intézet szerint. A munkaerő­piac helyzete csak kismérték­ben javul: a munkanélküliségi ráta 10 százalékról átlagosan 9,75 százalékra csökken. A létfenntartási költségek 1998- hoz hasonlóan kismér­tékben, mintegy 1,5 százalék­kal emelkednek - írta az Ifo tegnap közzétett konjunktúra­elemzésében. Az ázsiai, az orosz és a la­tin-amerikai válság visszaveti a hosszú ideje a konjunktúra motorját jelentő exportot. A nyugat-európai kivitel bővülé­se 6 százalék helyett már csak 4,5 százalék lesz. A tanulmány szerzői szerint a fontos export­piacokon a válságot lassabban sikerül legyűrni, mint azt so­kan remélték: Dél-Amerika re­cesszióba csúszhat, Oroszor­szágban folytatódik a termelés visszaesése, és Kínában is az általában vártnál kedvezőtle­nebbül alakul a helyzet. Az Ifo szerint a gazdasági növekedés az EU országaiban, Svájcban és Norvégiában 1999- ben mindenekelőtt a bel­ső keresletre támaszkodik, és csak az év második felében fo­kozódik igazán. 9 9 0 2 6 771418 043019

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék