Napi Magyarország, 1999. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-01 / 76. szám

1999. április 1, csütörtök * Érdekvédelem a munkahelyeken •Ü­­zengetés helyett tárgyalás Orbán Viktor tegnap a rádió­ban a társadalmi párbeszéd át­alakításáról szólva elmondta: szeretné, ha a szakszervezetek elsősorban a munkahelyeken lépnének fel a munkavállalók érdekeiért, a kormánnyal pe­dig csak azokban a kérdések­ben tárgyalnának, amelyek rá­juk tartoznak. Kitért a kereset­­növekedés jövőbeli mértékére is, amely szerint a kormány a gazdasági növekedés ötven százalékát fordítaná az élet­­színvonal emelésére, a többit beruházásokra. Ettől nem tér­hetnek el - mondta -, mert ak­kor megszegnék a választó­­polgárokkal kötött szerződést. Az elhangzottakról kérdez­tük a szakszervezeteket. Nem látja szerencsés do­lognak Szabó Endre, a Szak­­szervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, hogy a miniszterelnök mondja meg a szakszervezeteknek, hogy mi a dolguk, miben legyenek erő­sek. Szabó Endre szerint a mi­niszterelnök elfeledkezett ar­ról, hogy a közel nyolcszázez­res közszféra viszonyai má­sok, mint a versenyszférában dolgozóké. Náluk nem lehet mindent a munkahelyeken megoldani, hiszen munkaadóik jelentősen függnek a kormány döntéseitől, valamint a költ­ségvetéstől. A konföderáció vezetője javasolja, hogy a szakszerve­zetek személyesen is találkoz­zanak a miniszterelnökkel, ahol üzengetés helyett kölcsö­nösen kifejthetik véleményü­ket. A bérmegállapodással kapcsolatban közölte: a kor­mányfő szakmailag alátá­masztott véleményét még nem ismeri. Szakértők szerint ugyanis a kormány által el­képzelt rendszer devalválná a béreket. Nem csupán egy pa­raméterhez kellene kötni a ke­resetnövekedést - mondta. A szakszervezetek olyan ci­vil szervezetek, amelyek bár­mivel foglalkozhatnak, amiről úgy gondolják, hogy a munka­­vállalókat érintik - mondta Palkovics Imre, a Munkásta­nácsok elnöke. Ahelyett, hogy a kormányfő megmondja ne­kik, mi a dolguk, meg kellene állapodniuk a kompetenciák­ról. Tapasztalata szerint az ér­dekképviseleteknek minden piacgazdaságban joguk van befolyásolni a törvényhozást, sőt ezekben az országokban lehetőséget is kapnak erre - mondta. A bérnövekménnyel kapcsolatban az elnök kifejtet­te: ő is a Fideszre szavazott, ám vele senki sem kötött szer­ződést. Az MSZOSZ teljes mérték­ben egyetért a miniszterelnök által elmondottakkal. Wittich Tamás, a szervezet alelnöke szerint a munkahelyi és a kö­zépszintű egyeztetés rendsze­rét valóban szükséges megerő­síteni, valamint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az ágazati kollektív szerződések megkötésére is. A lényeg azonban az - mondta -, hogy egyes kérdésekben nem hárít­ható át a felelősség a munka­adó és a szakszervezet megál­lapodására. A foglalkoztatást, a jövedelmet, az egészség- és a szociális ügyeket érintő kér­désekben például igénylik a felső szintű egyeztetést. Véle­ménye szerint ez a kormány érdeke is, hiszen a cél a konf­liktusok megelőzése. A szakszervezetek nem a kormányprogram megvalósí­tására szerveződtek - reagált Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek társelnöke. Úgy látja, hogy a GDP-hez kötött béremelésbe nem fér bele az a néhány szakszerve­zet által képviselt álláspont, amely szerint a kereseteket közelíteni kellene az EU- követelményekhez. Vélemé­nye szerint ideje, hogy az üzengetés helyett a kormányfő leüljön az érdekképviseletek­kel tárgyalni a társadalmi pár­beszédről. B. P. a­i Belpolitikai....." ­ Újabb mandátumok járnak le Hamarosan ismét a határozatképesség határára, azaz nyolc főre csök­ken a Alkotmánybíróság (Ab) létszáma. Júliusban ugyanis újabb há­rom bíró - dr. Lábady Tamás, dr. Vörös Imre és dr. Tersztyánszky Ödön - kilencéves mandátuma jár le. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint a mandátum megszűnése előtti három hónapon belül az Országgyűlésnek már meg kell választania az új bírákat. Szájer József, a Fidesz frakció­­lölést, és döntését azzal indokolta, vezetője érdeklődésünkre el­mondta: a határidő miatt a közel­jövőben kezdeményezi Áder Já­nos házelnöknél az alkotmánybí­rákat jelölő parlamenti bizottság összehívását. A taláros testület tagjainak megválasztásához mi­nősített többség, vagyis az ország­gyűlési képviselők kétharmadá­nak a támogatása szükséges. Vagyis a jelenlegi parlamenti erő­viszonyok ismeretében az alkot­­mánybírák jelöléséhez és megvá­lasztásához nélkülözhetetlen a széles körű konszenzus. Nem rit­ka, hogy a jelölési procedúra több hónapot is igénybe vesz, hiszen a pártok - éppen az Alkotmánybíró­ság hatásköre miatt - bizalmatla­nok egymás jelöltjeivel szemben. A Fidesz még nem döntött, ki­ket javasol majd a testületbe. Szájer József azonban nem tartot­ta elképzelhetetlennek, hogy is­mét jelölik Kukorell Istvánt, az Országos Választási Bizottság (OVB) elnökét. Mint ismeretes, Kukorelli akkor nem vállalta a se­hogy szeretne megfelelni az alkot­­mánybíró-jelöltekkel szemben megfogalmazott legszigorúbb szakmai követelményeknek is. Volt ugyan húszéves szakmai gyakorlata, ami elegendő lett vol­na a jelöléshez, de akkor még nem rendelkezett egyetemi tanári kine­vezéssel. A jogi szakember a mos­tani jelölésnél már ennek a felté­telnek is megfelel, ezért valószí­nűleg vállalja a megbízatást. Turi-Kovács Béla, az FKGP, valamint Horváth Balázs, az MDF frakcióvezető-helyettese közölte, hogy Kukorelli István je­lölését változatlanul támogatják, de további személyeket, pártjuk még nem nevezett meg. Értesülé­seink szerint olyan megoldás kör­vonalazódik, amely szerint Kukorelli István mellett az egyik személyt a kormánypártok, a má­sikat pedig az ellenzék jelölné. Hack Péter az SZDSZ részéről lapunknak elmondta: a szabadde­mokraták továbbra is szeretnék, hogy legyen egy női tagja is a leg­főbb bírói testületnek. Szakmai szempontokat is figyelembe véve az SZDSZ a tisztség betöltésére alkalmasnak tartja Kolonay Csilla munkajogászt, Lamm Vanda nem­zetközi jogászt és Palánkiné Kratochwill Krisztina büntetőjo­gászt, B. L.-Will. Az ALKOT­MÁ­NYBÍRÓSÁG TAGJAI Dr. Németh János elnök Dr. Holló András elnökhelyettes Dr. Bagi István Dr. Czúcz Ottó Dr. Erdei Árpád Dr. Harmathy Attila Dr. Kiss László Dr. Lábady Tamás Dr. Strausz János Dr. Tersztyánszky Ödön Dr. Vörös Imre Az Országgyűlés feladatai az Ab-döntések után Az Alkotmánybíróság hatá­rozataiból adódóan számos tör­vényalkotási feladat hárul az Országgyűlésre - tudatta az Or­szággyűlés jogi főosztálya. Az Ab határozata értelmében a párizsi békeszerződés 29. cik­kelyének 3. pontja szerint elvett javak tulajdonosainak részleges kárpótlására a szükséges intéz­kedést 1997. június 30-ig kel­lett volna megtennie a parla­mentnek. Az Alkotmánybíróság 1997. október 31. napjával megsem­misítette a sajtótörvény azon rendelkezését, hogy az ügyész - mások személyhez fűződő jo­gainak sérelmére és magánvá­­das bűncselekmény megvalósu­lására hivatkozva - az érintet­tek akaratától függetlenül indít­ványozhatta, a bíróság pedig ez alapján megtilthatta sajtóter­mék vagy sajtóterméknek nem minősülő irat nyilvános közlé­sét. Alkotmányellenesnek bizo­nyult az is, hogy a nyilvános közlést az ügyész azonnal fel­függeszthette. Az Ab döntése alapján a par­lamentnek 1998. szeptember 1-jéig kellett volna a Házsza­bályban garanciális rendelke­zést alkotnia arról, hogy a frak­ciókhoz nem tartozó képviselők ténylegesen tagjai lehessenek az Országgyűlés állandó és ide­iglenes bizottságainak, külön szabályozva az összes képvise­lőre kiterjedő részvételi lehető­ség és a helyek arányos elosztá­sának módját. A parlamentnek - ugyancsak alkotmánybírósági döntés alap­ján - szabályoznia kellene a frakció létrehozásához szüksé­ges létszámot is. Az Országgyűlésnek 1999. december 31-ig gondoskodnia kell a Magyar Köztársaság és az európai közösségek közötti európai megállapodást kihir­dető törvény versenyjogra vo­natkozó rendelkezésével kap­csolatban a belső jog és a nemzetközi kötelezettségvál­lalás összhangjának megte­remtéséről. Az Alkotmánybíróság hatá­rozata szerint a törvényhozás­nak 2000. június 30-ig kell al­kotmányossá tennie a magzati élet védelméről szóló jogsza­bály azon rendelkezését, amely szerint az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén lehető­ség van a terhesség megszakí­tására. A jogalkotónak a súlyos válsághelyzet tartalmát és al­kalmazási feltételeit kell meg­határoznia. Társadalomtudósok a kisebbségekről • Átfogó törvénymódosítás készül Egyedülálló az a kisebbségi konferencia, amelyet a Magyar Tu­dományos Akadémia, valamint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hi­vatal (NEKH) közösen rendez - mondta Doncsev Toso, a NEKH el­nöke.­­ Az MTA első alkalommal sorakoztatta fel intézményeit, kuta­tóit és teljes tudományos apparátu­sát a kisebbségekkel kapcsolatos vizsgálatok érdekében. A tudomá­nyos konferenciát a hivatal elnöke személyes sikerének is tekinthet­jük, hiszen annak idején a kisebb­ségek országos önkormányzata el­nökeként - és nem utolsósorban a szociológia tudományának műve­­lőjeként - elsőként javasolta egy ilyen rendezvény életre hívását. A hivatal élén álló államtitkár elmondta: olyan témákat igyekez­tek csokorba gyűjteni, amelyek stratégiai kérdéseket ölelnek fel. A kormány e téren is tudományos megalapozottsággal kívánja vé­gezni a munkáját, és többek kö­zött a kisebbségi törvény átfogó módosításában is felhasználják a szakemberek megállapításait. A kisebbségi hivatal számára a törvényben előírt beszámoló is tartalmazza majd a társadalomtu­dományi kutatások eredményeit - hangsúlyozta Doncsev Toso. A közeljövőben a kormány elé kerül a cigányság helyzetét tárgyaló kö­zéptávú intézkedéscsomag. A hosszú távú stratégia kidolgozása pedig egy tárcaközi bizottság fel­adata lesz. Alapvető igény, hogy ezt tudományosan is kellően meg­alapozzák. A kutatások minden bizonnyal segítik a kisebbségi tár­sadalom valós helyzetének feltá­rását és a szükséges intézkedések meghozatalát. Zétényi Z. Elmaradhat a pótválasztás A Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségi Hivatal elnöke a mai köz­­igazgatási államtitkári egyezteté­sen terjeszti elő a Belügyminisz­térium törvénymódosítási javas­latát. Ez vonatkozik a választási eljárásról, a helyi önkormányzat­ok és polgármesterek választásá­ról és a kisebbségek jogairól szó­ló törvényre is. Doncsev Toso tegnapelőtt több kérdésben is megbeszélést folytatott a belügyi tárca képviselőjével, s a tizenhá­rom kisebbség vezetőivel. Teljes volt az egyetértés abban, hogy a november 21-re kitűzött kisebb­ségi pótválasztások elmaradnak, ehelyett időközi választásokat ír­nak ki. Eszerint ha valamelyik önkormányzat feloszlik, az adott településen 90 napon belül idő­közi választásokat kell kiírni, újabb kisebbségi önkormányzat­ok azonban legközelebb 2002- ben jöhetnek létre. A kisebbségi törvény módosí­­tásával kapcsolatosan Doncsev Toso elmondta: a kisebbségek al­kotmányos jogaik sérülését látják abban, hogy az országos kisebb­ségi önkormányzatokat megvá­lasztó elektori gyűlések határozat­­képességéhez 75 százalékos rész­vételi küszöb szükséges. A Bel­ügyminisztérium 25 százalékos részvételről szóló javaslatát azon­ban túl alacsonynak tartották. Eb­ben­­ az­ országos román önkor­mányzat esetleges utólagos felál­lításáról elkerülhetetlenek a to­vábbi egyeztetések. Berek Mandátumok érvényessége 1997. június-2003. július 1996. november-2005. november 1997. június-2003. június 1998. december-2007. december 1998. febmár-2007. február 1998. december-2007. december 1998. március-2007. március 1990. június-1999. július 1998. december-2007. december 1990. június-1999. július 1990. június-1999. július KDNP: megújult pártviták A megújult Keresztényde­mokrata Néppárt tagsága né­hány félrevezetett és sértett em­bert leszámítva egységesen tá­mogatja Giczy György pártelnö­köt - mondta lapunknak Báthori Gábor országos alelnök. Véle­ménye szerint a KDNP ellen még mindig összehangolt politi­kai támadás , zajlik. Most Giczyvel a MIÉP-hez is húzók szálltak szembe. Mint az tegnapi lapszámunk­ban megjelent, Joó Zoltán a párt Hajdú-Bihar megyei elnökeként a közelmúltban közleményt jut­tatott el a sajtó képviselőinek, amelyben bejelenti, hogy a hosszú ideje tapasztalt diktatóri­kus vezetés miatt több társával együtt kilép a KDNP-ből. Báthori Gábor alelnök szerint ezt azért sem teheti meg, mert már jó ideje nem tagja a párt­nak. Az országos elnökség ugyanis március 22-én felfüg­gesztette a tagsági viszonyát, azóta tehát a párt nevében sem­milyen nyilatkozatot sem tehet. Báthori Joó Zoltán „bűnének” tartotta, hogy az önkormányzati választások során független je­löltként indult - pedig akkor még a KDNP megyei szerveze­tének első embere volt. Azt is nehezményezte, hogy keresz­ténydemokrataként szinte sem­milyen politikai megnyilvánu­lást sem tett, az országos köz­pont által elrendelt tagrevíziót pedig nem hajtotta végre. Visz­­szautasította azt a lapunkban megjelent vádat, hogy Joóval együtt számos helyi vezető is kilépett volna a KDNP-ből. Báthori szerint mindössze 5-6 tag döntött úgy, hogy elhagyja pártját. Jezsó Ákos JA MAGYARORSZÁG*3 Ez (nem) tréfa Március 25-28. között a magyarországi kormányzó párt meg­tartotta XIII. kongresszusát. Hivatalos orgánuma, a Népszabad­ság egész oldalas cikkel köszöntötte a fontos eseményt: ”Jó mun­kát, friss szellemet kívánunk valamennyiőjüknek, s azt a bizal­mat és biztonságot adó meggyőződést, hogy gondolatban velük van minden magyar kommunista és minden hazáját szerető ma­gyar ember. Ugyanaz a jelmondat díszíti a tanácskozótermet ez­úttal is, mint a VII. óta valamennyi kongresszusunkét. Tovább a lenini úton. ” Néhány nappal később a Hazafias Népfront országos tanácsa állásfoglalást tett közzé, amely „üdvözli, hogy a XIII. kongresz­­szus megerősítette a párt fő ideológiai irányvonalát. Egyetért a határozatban megjelölt társadalmi célokkal, amelyek a gazdasá­gi építőmunka, az életszínvonal, a kultúra és a közművelődés kérdéseivel kapcsolatban megfogalmazódtak”. Ez időben hozták nyilvánosságra a közelgő május 1-jei ünnep hivatalos jelszavait is: „ Világ proletárjai, egyesüljetek! Éljen a marxizmus-leninizmus! Éljen a Szovjetunió, a béke és a haladás szilárd támasza! Éljen és virágozzék szabad hazánk!” stb. A húsz jelmondatból hét magyar vonatkozású, a többi nemzetközi. Meg­jelenésükig szigorúan bizalmasan kezelték ezeket, egy akkor ér­vényben volt utasítás szerint „a dokumentum végrehajtás után megsemmisítendő”. A moszkvai Pravdának interjút adott a Szovjetunió három he­te hivatalban lévő első embere. „ Washingtonban olyan erőfö­lényre törekszenek, amelynek révén az USA uralomra tehetne szert a világ többi része felett” - mondta. A Varsói Szerződés tag­államai csúcstalálkozót tartottak a lengyel fővárosban. Az 1955. május 14-én megkötött katonai szerződést újabb húsz évvel meg­hosszabbították. A lépést „a NATO magatartása és az USA fegy­verkezési programja teszi szükségessé” - állt a hivatalos közle­ményben. A szocialista országok e lépésére kényszerből került sor, egyszersmind kinyilvánították, hogy tüstént feloszlatják a VSZ-t, amint a nyugati országok felszámolják az észak-atlanti katonai szervezetet. A szovjet vezetésnek ezekben a napokban a szovjet néphez kül­dött üzenete szerint: „A párt céljai világosak és nemesek. A párt ereje a néppel való egységben rejlik. A nép ereje a párttal és an­nak vezetésével való egységben van. ” Március 31-én magyar párt- és kormányküldöttség utazott Moszkvába. A Szovjetunió vezető pártjának és kormányának el­ső embere fogadta a magyar kormány vezetőjét. Másnap, április 1-jén a Kremlben a két delegáció vezetői aláírták a Szovjet Szo­cialista Szövetségi Köztársaság és a Magyar Népköztársaság 2000-ig szóló barátsági és együttműködési szerződését. Az aláírá­si aktust követő pohárköszöntőjükben a két ország vezetői hang­súlyozták a két párt és a két nép testvéri szövetségét és megbont­hatatlan barátságát. Mindez 1985 március-áprilisában történt, a szerződéskötés pontosan 14 esztendeje, ezen a napon. A felsorolt események ösz­­szes szereplője, résztvevője, a nyilatkozatok és a szerződések megszövegezői és aláírói mindent a legteljesebb mértékben ko­molyan gondoltak. Vagy legalábbis úgy csináltak. Ludwig Emil 1•Meghosszabbított kárpótlási idő Értesüléseink szerint a Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója az év végéig szeretné kitolni a politikai okok miatt meghurcoltak kárpótlásá­ról szóló törvény hatályát. A módosító indítványt Turi-Kovács Béla frak­cióvezető-helyettes jegyzi. A kisgazda pol­itikus szerint a Központi Kár­­rendezési Iroda a jogszabály által előírt határidőn belül már biztosan nem tudja feldolgozni a még mindig több mint kétszázezerre tehető igénylést, így pedig az is előfordulhat, hogy jó néhány, politikai okból meghurcolt ember önhibáján kívül maradna ki a kárpótlási folyamatból. J. Á. Elnökválasztás a kereszténydemokratáknál Egy másik diktátor kellene? A gazdasági, pénzügyi te­rületen dolgozók már biztosan találkoztak Molnár Ferenc nevével. A Világbank-, illetve EU- szakértő közgazdász évek óta jelentős szerepet játszik a kü­lönféle projektek kidolgozásá­ban, megvalósításában, leg­utóbbi tanulmányában arra ke­resett választ, milyen hatással vannak az államra a világban­ki hitelek, programok, azok hogyan érintik a gazdaság kü­lönböző területeit. Kevesen tudják, hogy Mol­nár Ferenc a bennfentesek sze­rint a tavaszi KDNP-elnökvá­­lasztás egyik esélyese. - Szinte hetente hallani újabb kizárásokról a pártban. Ön most valójá­ban KDNP-tag? - Nem tudom. Ebben a pil­lanatban akkora a kuszaság a pártban, hogy a tagság na­gyobbik részének fogalma sin­csen arról, tag-e vagy őt is ki­zárták, mint annyi mást. - Tegyük fel, tagja a párt­nak, és legálisan indulhat az elnöki címért. Mit ten­ne, hogy újra egységes le­gyen a szétzilált KDNP? - A legelső feladat gazdasá­gilag talpra állítani a pártot, enélkül minden további pró­bálkozás fölösleges. Anyagi alapok nélkül egyetlen párt sem jut ötről a hatra, bármi­lyen nagyszerű programmal áll is elő. - Honnan teremtené elő a pénzt? - Amennyire tudom, a párt vagyona még a mostani, zűrös időszakban is közel négyszáz­ötvenmillió forint, ami nem kevés... - Viszont rengeteg az adósság. - Nem egészen háromszáz­­millió, vagyis összességében pozitív a mérleg. Százötven­­millióból ügyes gazdálkodás­sal, következetes politizálással lehet kezdeni valamit. - Giczyéknek nem sike­rült. Miért? - Ezt tőlük kellene megkér­dezni, én nem szeretnék bele­menni semmiféle személyes­kedésbe. - Mégis, valami közeleb­bit az elképzeléseiről... - Ebben a pillanatban a ha­zai kereszténydemokráciát csak egy diktatórikus szemé­lyiség tudná átvezetni a túlol­dalra. Egy olyan ember, aki a többség felhatalmazása alap­ján radikális, egyszemélyi döntéseket képes hozni, és azokat végre is hajtja. - Ön ilyen ember? - Úgy érzem, igen. - Diktátor kellene a KDNP élére? - Egy darabig feltétlenül, mert ebből a rettenetes álla­potból, ami most itt van, más­képpen nem lehet kilábalni. - Meddig maradna a dik­tátor? - Én kilenc hónapot kérnék, ennyi idő alatt nagyjából hely­re lehetne hozni a párt szétzi­lált gazdasági dolgait. Utána pedig távoznék, ahogyan a mór, aki megtette a kötelessé­gét. -A hatalom állítólag meg­szédíti az embert, a diktá­tor kapaszkodni szokott a trón karfájába, szorítja a marsallbotot... - Én becsszóra elenged­ném. P. Gy.

Next