Napi Magyarország, 1999. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-01 / 76. szám
4* MAGYARORSZÁG Szigor a Balaton-parton Életbe lépett az építkezések átmeneti szabályozása Ma lép hatályba a balatoni kiemelt üdülőkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti szabályozásáról szóló törvény. A Magyar Közlönyben megjelent jogszabály alapján hatályban marad számos építési korlátozás a Balaton környéki településeken addig, amíg az Országgyűlés elfogadja a balatoni kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervét. A törvény értelmében 41 településen nem jelölhető ki beépítésre szánt, új terület, kivéve közmű, temető illetve hulladékgazdálkodási építmény céljából. A már jóváhagyott településrendezési tervekben kijelölt területen lévő telkeken pedig csak akkor adható ki építési engedély, ha a telek teljesen közművesített, és az építés következtében jelentkező többletigényeket a már meglévő közművek biztosítani tudják. A volt zártkerti részeken építési engedély csak az ötezer négyzetmétert meghaladó telkekre adható, szőlőműveléssel hasznosított telkek esetében egyszázalékos beépítettséget engedélyez a jogszabály. A még be nem épített part menti 30 méteres területsávban új épület nem létesíthető. Az átmeneti jogszabály rendelkezéseit az elsőfokú határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. Nem érinti viszont a települések egyes részeire közigazgatási határozattal elrendelt telekalakítási és építési tilalmakat, illetve a törvény hatálybalépése előtt kiadott, jogerős, végrehajtható és érvényes építési engedélyeket. Ugyancsak nem terjed ki a törvény hatálya egyes települések volt zártkerti területeire. Az átmeneti törvény életbelépésével elhárult az exlex állapot veszélye, így április első heteiben nem bővíthetik belterületeiket tetszés szerint egyes Balaton-parti önkormányzatok. Az átmeneti törvény azonban több hibát is tartalmaz, ezért a jogszabályt mindenképpen módosítani kell - mondta el lapunknak Horváth Balázs, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője, hozzátéve: a területfejlesztési bizottság fideszes elnökével, Rajcsányi Péterrel közösen április 2-án beadják módosító indítványaikat MTI-DVNYI Hová megy a Kossuth Klub? A kilakoltatási per lezárására várnak Kilakoltatási eljárás folyik a TIT budapesti szervezetének égisze alatt működő Kossuth Klub ellen, amelyet egyébként már tíz éve csak megtűrnek a Hadik-palotában. Az épület ugyanis 1990 óta az MHSZ két utódszervezetének jogos tulajdona, csakhogy a negyvenhat éve ott tevékenykedő tudományos társulatnak nincs hová mennie. Egyelőre a kilakoltatási ítéletig maradhat eddigi helyén. Mint ismeretes, a József Attila Szabadegyetemet, a Petőfi Kört és több nyelviskolát működtető Kossuth Klub Múzeum utcában lévő székhelye 1990- ben került a volt MHSZ két utódszervezete - a Magyar Repülőszövetség és a Magyar Technikai és Tömegsportklubok Országos Szövetsége - tulajdonába. Ugyanakkor a Kossuth Klubnak, amely addig szintén jogosan használta a Hadik-palotát, egyik napról a másikra jogszerűtlen lett az ott-tartózkodása. Per pert követett, a klub elbirtoklási pert indított, ám ezt idén március 11-én elveszítette. A két tulajdonos szervezet azonban megnyerte a TIT ellen indított birtokháborítási pert - hiszen az ingatlan az övék, ám a TIT használja, és még bérleti díjat sem fizet. A két szervezet és a Kossuth Klub vezetői múlt hét pénteken leültek tárgyalni, eredmény azonban nem született. - A sors fintora, hogy egyesületünk a napokban kapta meg a kiemelten közhasznú egyesület státust - mondta lapunknak Lugosi Győző, a Budapesti Ismeretterjesztő Társulat igazgatója. - Ez azonban csak adókedvezményt jelent számunkra, helyünk ettől még nem lesz. Az általuk kért, öt és fél millió forintos havi bérleti díjat képtelenek vagyunk kifizetni. Egyébként ahogy kézhez kapjuk a március 11 -i bírósági döntést az elbirtoklási perről, azonnal felülvizsgálati kérelmet adunk be, mert az MHSZ utódszervezetei furcsa körülmények között lettek tulajdonosok. 1990-ben négy nappal azután jegyeztették be magukat az ingatlanra, hogy a parlament elfogadta az elidegenítési tilalmat az MHSZ-ingatlanok felett. Csakhogy a kihirdetésre csak nyolc nap múlva került sor, a törvény attól számítva él, így volt törvényes a bejegyzés még az utolsó pillanatban. Ennek folyamata egyébként nem szokott ilyen gyorsan lezajlani. Ráadásul átszállás jogcímen történt a bejegyzés, holott ilyen jogcím nem létezik. - Mi tárgyalni, a Kossuth Klub csak beszélgetni akart pénteken - mondta Horváth Gyula, a Magyar Technikai és Tömegsportklubok Országos Szövetségnek ügyvezető elnöke. Szerinte azonban itt már nincs beszélgetnivaló, mert - ahogyan fogalmazott - elegük van abból, hogy bérelniük kell helyiségeket a rendezvényekre, pedig van saját tulajdonuk. Most újraindítják az eddig szünetelő másodfokú, a kilakoltatásról szóló bírósági eljárást._ Átnézzük, ki milyen jogcímen tartózkodik az épületben, és aki eddig a TIT-nek fizetett bérleti díjat, szerződésújítás keretében a továbbiakban nekünk kell fizetnie. Az ingatlan bérleti díját egyébként még 1997-ben szakértő állapította meg, évi 20 ezer forint négyzetméterenkénti áron. Mi azonban nem akarjuk akadályozni a klub működését, a kilakoltatási per jogerős lezárásáig maradhat a helyén. A bérleti díjhoz azonban addig is ragaszkodunk. Berek Patrícia Costa Brava 10 nap 17.900,CostaDorada 10 nap 19.900,Olympic Beach 10 nap 14.900,Korfu 10 nap 19.900,Kréta 2 hét 39.500,-tól Korfu 1 hét 34.900,-tól Rodosz 1 hét 44.900,-tól Samos 1 hét 71.400,-tól Ciprus 1 hét 69.300,-tól Mallorca 1 hét 74.900,-tól Malaga 1 hét 84.900,-tól Szicília 1hét 69.900,-tól Málta Ihét 74.900,-tól Tunézia Ihét 89.900,-tól Izrael 1hét 122.000,-tól Erdély 7 nap 29.900,Antik Itália 9 nap 49.900,Loire völgy 9 nap 74.900,Benelux 8 nap 72.700,Svájc-Savoia 8 nap 65.900,Budapest, III., Szépvölgyi út 3/a. Tel.: 368-6051, Fax: 387-8978 valamint az emblémával ellátott irodákban Wait Tmoll az IBUSZ irodáiban az egész országban. 1999. április 1., csütörtök A párhuzamos import tilalma sérti az EU-szabályokat Védjegybitorlás vagy piaci háború? Magyarország nagy erőfeszítéseket tesz, hogy belső jogrendjét összhangba hozza az EU-normákkal. Az 1997-es védjegytörvényünk rendelkezései is ezt az elvet követik, de érthetetlen módon a „védjegyjogok kimerülésének” esetében a jogalkotók nem követték a normákat. Ennek eredményeként a magyar vámszervek a párhuzamos importot folytató vállalkozók áruit már a határon elkobozhatják, előnyhöz juttatva ezzel a külföldi érdekeltségű vállalkozásokat. A Nike-termékeket egy ausztzott terméket egy kereskedő Néhai kiskereskedőtől szabályosan importáló Kuli Lászlót, a Kuti és Társa Kft. ügyvezetőjét - volt NB 1-es labdarúgót - évek óta kispadra ülteti az SH Impex Kft., amely 1991 óta a Nike International Ltd. kizárólagos magyarországi forgalmazója. Kuti úr panaszolja, hogy a cég eredeti cipői a termék származását igazoló dokumentumok ellenére gyakran ott vesztegelnek a határon. A vámosok szinte napi kapcsolatban állnak az SH Impex Kft.-vel, a beérkező Nike-termékekről azonnal értesítik őket, munkatársaikat pedig „vámszakértőként” magukkal viszik kutakodni Kutiék raktárába is. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség emberei és más ellenőrző szervek is rendszeresen és rajtaütésszerűen megjelennek a boltjaiban, de nemcsak nála, hanem azoknál a kereskedőknél is, akik tőle Diadorasporttermékeket vásárolnak, bár az ellenőrök csak a Nike márkájú termékek iránt érdeklődnek. 1996-ban az SH Impex Kft. azzal bízta meg két alkalmazottját, nyomozzák ki, hol vannak „titkos” raktáraim - meséli Kuti László. - A botcsinálta „nyomozók” napokig követtek, majd amikor észrevettük őket, a büntetett előéletű S. Károly fegyvert fogott rám, és életveszélyesen megfenyegetett. Feljelentésemre a rendőrség az elkövetőt garázdaság miatt hallgatta ki, de mivel a székesfehérvári városi ügyészség szerint erőszak nem történt, „a fegyver személyre történő puszta irányzása” a joggyakorlat szerint nem minősül garázdaságnak, legfeljebb csak szabálysértésnek - ám két év elteltével már ez is elévült bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást. Idén februárban a kópházi vámhatóság 1132 pár cipőm „közvetlen vámfelügyeletét” rendelte el. A vámhivatal arra hivatkozott, hogy „nevezettek az említett márkájú cipők behozatalára a magyarországi védjegyjogosult behozatali engedélyével nem rendelkeztek”. Abszurd piaci helyzet Kuti nem érti, hogy az Ausztriában vásárolt eredeti termék behozatalára miért kellene engedélyt kérnie a magyarországi védjegyjogosulttól. Bizonyára nem lesz könnyű dolguk a bíróságoknak sem, amelyektől a cég jogértelmezést és igazságot remél. Dr. Fényes László, a sértett Kuti és Társa Kft. egyik jogi képviselője az Európai Unió jogfejlődésére hivatkozik. Az EU-ban kialakult jogértelmezés szerint a védjegyoltalom nem jogosítja fel a védjegytulajdonost, hogy a védjegy használatától bárkit is eltiltson olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket az EU-n belül védjeggyel ő maga hozott forgalomba, így ha a Nike Austria által forgalomba Németországban törvényesen forgalmaz, senki nem vádolhatja őt védjegybitorlással. Ha azonban a magyar határt akarja árujával átlépni, akkor a vámhatóság - az ügyvéd szerint helytelen jogértelmezés folytán - védjegybitorlás címén eljárást indíthat ellene. A nemzetközi szabályozás azért jött létre - ad magyarázatot dr. Fényes -, mert a közösség piaca egységes. A védjegy ellenértékét, mindazt, ami anyagi értelemben egy védjegyben megtestesül, a védjegyjogosult beépíti a termék árába. Abban az esetben, ha azt egy másik országban ismételten megfizettetnék, a védjegyjogosultat monopolhelyzethez vagy extraprofithoz juttatnák, s ez nem célja az EU-nak, de általában a fejlett piacgazdaságnak sem. Hazánkban 1997-ben került újraszabályozásra a védjegyjog, ám dr. Fényes szerint ez a fentiekkel ellentétes rendelkezéseket tartalmaz, illetve csak indirekt módon szabályozza a kérdést: azt mondja ki, hogy a védjegyjog csak a hazai forgalomba hozatallal merül ki. - Ez egy abszurd piaci helyzetet teremt - érvel -, gondoljunk egy márkás magyar védjegyre, amelynek Nyugat-Európában az Európai Unió területén is megvannak az érdekeltségei. Amíg a magyar védjegyjogosultnak a termékét egy németországi nagykereskedő forgalomba hozhatja, hivatkozhat a védjegyjogára, ha ezt Franciaországba átviszi, akkor már erre nem hivatkozhat, mert a védjegyjog az első forgalomba hozatallal kimerült. Ezzel szemben a Magyarországon bejegyzett külföldi védjegyesek minden további nélkül fel tudnak lépni azokkal a párhuzamos importőrökkel szemben, akik az Unió területén már kimerült védjegyjog alapján védjegygyel ellátott termékeket hoznak be az országba. - A védjegybitorlás fogalmát a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága erősen vitatható módon értelmezi - állítja dr. Fényes László. - A 131/1997. számú utasítás kimondja: ha a vámellenőrzés során védjegybitorlásra gyanú merül fel - s ide sorolandó az is, ha az áru minősége megfelel ugyan a védjegy által tanúsított minőségeknek, de a védjegy használatának jogát a vámkezelést kérő nem tudja igazolni -, az árut vámfelügyelet alá kell venni. Érdekes dolog - folytatja a jogi képviselő -, Kuti megvásárolta Ausztriában az eredeti, nem hamisított, védjegyes terméket, be akarja hozni Magyarországra, de ezt a VPOP védjegybitorlásnak tekinti, mert védjegyjogosult magyarországi forgalmazási engedélyével adott esetben az importőr nem rendelkezik, s ezért közvetlen felügyelet alá helyezték a sportcipőket, így a vámhatóság olyan versenykérdésbe avatkozik be saját eszközeivel, amelybe az európai joggyakorlat alapján, de a helyes hazai jogértelmezés szerint sem lenne szabad. A VPOP- utasítás e tárgykörben idézett rendelkezése szerintünk jogszabályellenes, nemzetközi megállapodásba, törvénybe ütközik. Keresetlevelünket az általunk vitatott vámhatósági döntések felülvizsgálatára már beadtuk az illetékes bíróságra. Időközben a védjegyjogosult Nike cég is pert indított ellenünk a Fővárosi Bíróságon védjegybitorlás címen. Ha a bíróságok nekünk adnak igazat, úgy kárainkat megkíséreljük érvényesíteni. Dr. Simon János, az SH Impex Kft. ügyvezető igazgatója szerint a fenti nyilatkozatokban sok minden kiigazításra szorul. Valahogy úgy fogalmazott, hogy nem igaz, hogy a Kuti által eladott árukat más boltokban is ellenőrzik, de az igaz, hogy kötelességük ellenőrizni a boltokba került Nike-termékek származását. A kiskereskedőktől ilyenkor azt a választ kapják, hogy az árut a Kuti és Társa cégtől szerezték be. A vállalkozó Kópházán lefoglalt Nike-áruja egy ausztriai kiskereskedőtől származik, akinek szerződése szerint nincs joga Magyarország felé Nike-termékeket exportálni. Jogértelmezés és verseny - Cégünk tisztességes és törvényes eszközöket alkalmaz - mondja dr. Simon, aki nem érti dr. Fényes jogi értelmezését egyrészt, mert Magyarország még nem tagja az Európai Uniónak, másrészt, mert a Nike International Ltd. - amely a Danubia Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft.-n keresztül védjegybitorlásért pereli Kuti vállalkozását - termékeit kizárólagos forgalmazói jog alapján értékesíti. Ezért hozott létre minden országban saját leányvállalatot, ezért kötött kizárólagos szerződéseket dealerekkel, de e szervezeteknek nincs joguk más országba átszállítani a termékeket. A továbbiakban kiderült, hogy a Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa 1998. december 8-i határozatában a Nike International és az SH Impex Kft. között érvényben lévő kizárólagos forgalmazói szerződés alapján cégüket mentesítette a versenykorlátozó megállapodásokra vonatkozó tilalom alól. A mentességet biztosító 53/1997. (III. 26.) kormányrendelet egyes paragrafusa azonban meghatározza, mely esetekben nem alkalmazható a versenykorlátozás alóli felmentés: „Ha a felek vagy azok egyike megnehezíti, hogy más viszonteladó vagy fogyasztó, illetve felhasználók a megállapodásban meghatározott árut mástól szerezzék be, különösen, ha annak a megakadályozása céljából gyakorolnak iparjogvédelmi vagy más jogokat, hogy az árut a megállapodásban meghatározott területen kívül szerezzék be, vagy azon belül adják el.” Iparjognak számít a védjegyjog is - állítja dr. Fényes, aki szerint ebből az következik, hogy ha az LH Impex és a Nike szerződésének az a célja vagy a következménye, amit a fenti jogszabály tilt, úgy a megállapodásuk versenyjogszabályokba ütközik. RÉZ Kata Irány a napfény! A West Travel és a Napi Magyarország játéka Nyereményünk ezúttal egy hét Málta szigetén. Utazás repülővel. Elhelyezés 3 csillagos szállodában, reggelivel. A nyaralás 2 fő részére szól. Minden hónapban más-más országra vonatkozó kérdésekre kell !pályázóinknak válaszolniuk. A játék hetente egyszer jelenik meg lapunk hasábjain, amikor 4-4 kérdést teszünk fel nyerni vágyó olvasóinknak. A megfejtéseket havonta, egyszerre kérjük beküldeni. E heti kérdéseink: 1. Hány szigetből áll a Máltai Köztársaság? 2. Mi Málta fővárosa? 3. Milyen vallásúak a helybéliek? 4. Mióta független Málta? Sok szerencsét kívánunk minden kedves olvasónknak! A megfejtéseket az 1537 Bp., Pf. 440 címre kérjük eljuttatni. A borítékra írják rá: „Irány a napfény!” Beküldési határidő: 1999. május 6.