Napi Magyarország, 1999. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-30 / 228. szám
6* MAGYARORSZÁG Enged a Sinn Fein Martin McGuinness - az északír katolikus Sinn Fein párt fő tárgyalója az északír békemegállapodás megvalósításának folyamatában - jelezte, hogy a köztársasági mozgalom hajlandó kompromisszumot kötni fegyveres szárnya, az IRA leszerelésének kérdésében, ha David Trimble északír kormányfő is enyhít álláspontján, és hozzálát a tartományi kormány felállításához. McGuinness a brit Munkáspárt Bournemouthban folyó éves konferenciáján beszélt erről, amidőn üdvözölte az ulsteri unionisták (UUP) mérsékelt szárnya által kidolgozott kompromisszumos javaslatot a nagypénteki békemegállapodás megvalósításáról. Stephen King, a legnagyobb északír politikai párt, az UUP politikai tanácsadója által papírra fektetett elképzelés szerint David Trimble kormányfőnek és a pártnak engednie kellene abból, hogy ragaszkodik az IRA leszereléséhez a kormány felállítása előtt. Javaslata értelmében a pártnak áldását kellene adni a kormányalakításra azon az alapon, hogy négy héttel a kabinet létrejötte után az IRA terrorcsoport hozzálát fegyverei beszolgáltatásához. David Trimble kormányfőnek - pártja keményvonalasainak megnyugtatásául - a kormány létrejötte előtt írásba kell adnia lemondását arra az esetre, ha nem valósul meg az IRA leszerelése. Az Ulsteri Unionista Párt a nyáron megakadályozta az északír tartományi kormány létrejöttét, az „előbb fegyvert, utána miniszteri széket” elvük alapján. Az északír kormányfő pártja addig nem akarja befogadni a kabinetbe a katolikus Sinn Fein képviselőit, amíg a legnagyobb terrorcsoport, a párt fegyveres szárnya, az IRA nem lát hozzá a leszereléshez. Martin McGuinness a Labour-konferencián elmondott beszédében kijelentette, hogy David Trimble kormányfő elősegítené a békefolyamatot, ha elfogadná saját mérsékeltjei javaslatát. Hozzátette azonban, személy szerint nem ért egyet teljes mértékben a kidolgozott kompromisszummal, mert az a nagypénteki megállapodás megsértését jelentené, hiszen az egyezség nem köti a kormányalakítás előfeltételéül a leszerelést. De mint mondta, a javaslat alapján meg lehetne találni a kiutat a kormányalakítás-leszerelés ördögi köréből. Külpolitika Tel-avivi tudósítónk, Breuer Péter jelenti: Késik az amerikai támogatás Dél-Libanonban az izraeli gépek az utóbbi huszonnégy órában közel harmincszor hajtottak végre bevetést. Az Amal és a Hezbollah állásait támadták. A gépek sértetlenül értek vissza támaszpontjukra. A pilóták beszámolói szerint emberéletben nem esett kár, de több terrorista kiképzőbázis használhatatlanná vált. Szíria Izrael támadásait Libanonban barbár beavatkozásnak tekinti, és a Tisria (a damaszkuszi kormányhoz közel álló napilap) szerint Tel-Aviv nem tud éket verni a szír-libanoni barátság közé. Ugyanakkor a szír lapok azt sem titkolják, hogy Izrael udvarol Asszad elnöknek, aki viszont nem akar tárgyalni. A lapok szerint a tárgyalásokra csak akkor kerülhet sor, ha Izrael visszatér az 1967-es határokhoz, sőt, a Generázeti-tó nagy részét is maguknak kívánják a szíriaiak. A Szíriából érkező hírek azért is bosszantják az izraelieket, mert úgy tűnik, akadoznak a palesztinokkal folytatott tárgyalások. Erre talán az a legnagyobb bizonyíték, hogy Baraknak még nem volt ideje kijelölni az izraeli tárgyalóbizottság vezetőjét sem. A békefolyamat kulcsszereplői - Clinton, Barak, Arafat, Mubarak - ugyanakkor meghívót kaptak november 2-ra Norvégiába, ahol a Jichak Rabin volt miniszterelnök ellen elkövetett merényletre emlékeznek. Az izraeli biztonsági erőket és Izrael népét aggasztja, hogy az amerikai kongresszus nem hagyta jóvá azt az 1,2 milliárd dolláros segélyt, amelyre a wye-i szerződés végrehajtásához van szükség. Hasonlóképpen az amerikaiak által a palesztinoknak ítélt gyorssegélyt sem szavazták meg. Albright amerikai külügyminiszter most a kongresszusnál próbálja kilobbizni, hogy mégis valami megoldást találjanak. Egy magát megnevezni nem kívánó fehér házi informátor szerint Clinton igencsak bajban lesz, ha nem sikerül előteremtenie mind az izraelieknek, mind a palesztinoknak ígért támogatást, hisz a fent említett összegeket a sáremi szerződésbe - amely a wye-i egyezményt erősítette meg - újra belevették. A pénzek érkezése előtt az egyezmények gyakorlati kivitelezése nem kezdődhet meg, hisz a kivonulásoknak, katonai egységek áthelyezésének anyagi vonzatai is vannak. Sok a csecsen polgári áldozat Újraindított orosz légicsapások Az orosz légierő szerdán reggel ismét támadásokat indított csecsen célpontok ellen: a hadszíntéri bombázók Groznij déli peremkerületeit, a hankalai légibázist, Argus városát és más településeket, elsősorban az olajlétesítményeket támadták. Csecsen források szerint másfél tucat polgári áldozata van a csapásoknak, s több lakóházat is találat ért. Groznij szerint az orosz tüzérség csecsen falvakat lövetett a dagesztáni határ mentén, s itt is sok a civil áldozat. Csecsenföldön már második napja szünetel az áramszolgáltatás. Aszlan Maszhadov csecsen elnöknek és Mohamed Ali Mohamedov, a dagesztáni államtanács vezetőjének szerda délelőttre Haszavjürtben tervezett találkozóját bizonytalan időre elhalasztották. A találkozó ugyanis heves tiltakozást váltott ki a dagesztáni város lakóinak körében, s elzárták a településre vezető utakat, valamint a gerzeli határátkelőt is. Később ugyan feloldották a blokádot, de újabb útzárral fenyegetőznek arra az esetre, ha a két elnök konvoja megjelenne itt. A dagesztániak úgy vélik, hogy Maszhadovnak még a köztársaság elleni vahabita támadások idején kellett volna tárgyalnia a mahacskalai vezetéssel, most már hiábavaló mindenfajta egyeztetés. Vlagyimir Putyin orosz kormányfő szerdán úgy nyilatkozott, hogy a dagesztáni vezetés Moszkva megbízásából folytat majd tárgyalásokat a csecsen elnökkel. Putyin azt várja, hogy Maszhadov késznek fog mutatkozni „a tárgyszerű párbeszédre a szövetségi vezetéssel”, s Csecsenföld kinyilvánítja készségét arra, hogy ,megtisztítsa területét a nemzetközi bandáktól”. Moszkva korábban is állandó kapcsolatot tartott a Csecsen Köztársaság vezetésével, s most sem kívánja megszakítani e kontaktusokat. A haszavjürti találkozó e kapcsolattartás egyik eleme - mondta Putyin. Figyelemre méltó, hogy Maszhadov elnök kedden Groznijban több csecsenföldi hadúrral is megbeszélést folytatott, de a tárgyalások témáját nem hozták nyilvánosságra, s a résztvevők nevét is titokban tartják egyelőre. • Alekszandr Lebegy szerint a Kreml, azaz a hatalma fenntartása érdekében mindenre kész Jelcinklán keveredett bele az utóbbi hetek oroszországi terrormerényleteibe, amelyek közel háromszáz emberéletet oltottak ki. A jelenlegi krasznojarszki kormányzó a francia Le Figaro szerdán megjelent exkluzív interjújában úgy vélte, a hatalomhoz körömszakadtáig ragaszkodó elnök és „a család” - miután teljesen elszigetelt, nincs politikai támogatottsága, hogy nyerjen a választásokon - az ország destabilizálását segíti elő azzal, hogy megakadályozzák a hamarosan esedékes törvényhozási és elnökválasztás kiírását. Ausztrália: veszélyes küldetés Az ausztrál nemzet régi kérdése: kihez tartozunk? A hatalmas ország csekély lakossága ugyanis választhat. Vagy elfogadja geopolitikai helyzetét és az ázsiai országokat tartja szövetségeseinek, velük keresi a kapcsolatot, vagy a lakosság nem képes nemzetként gondolkodni, hanem „apáik földjét”, Nagy-Britanniát követik tűzön-vízen át. Egyfajta gyökértelenség jellemző a lakosságra. Érdekes módon Nagy-Britanniát tartják hazájuknak, pedig már Ausztráliában születtek, és elsősorban a demokratikus berendezkedés és jólét fűzi őket az országukhoz, a klasszikus értelemben vett hazaszeretetről nincs szó. Most az Indonéziával való konfliktusa előtérbe került, és nyilvánvalóvá vált, hogy ki uralja a térséget. Mert e két ország az utóbbi időben ezért vetélkedik. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai, ütőkártyái a másik ellen. Ausztrália - a Brit Nemzetközösség részeként - igen erős szövetségeseket tudhat maga mögött. Ám lakossága húszmillió alatt van, ellentétben Indonézia 200 milliójával. A „független” Ausztrália a XX. század elején építette ki szövetségi rendszerének alapjait, amikor magát nemzetként deklarálta. Ahhoz azonban, hogy az ausztrálok is nemzetként gondolkodjanak, szükség volt egy véres csatára. 1915. április 25-én a gallipoli ütközetben az Ausztrál és Új-Zélandi Fegyveres Erők (Anzac) nevű szervezet is részt vett. A várt lankás tengerpart helyett azonban meredek sziklafal és török fegyvertűz várta a partraszálló katonákat. Az ausztrál „Donkanyarban” 8418 katona vesztette életét, és majd húszezer megsebesült az ötvenezer fős létszámból. Azóta az Anzac az ausztrál nemzet jelképe, az ütközet évfordulója - az Anzac-nap - a legjelentősebb nemzeti ünnepük. Ennek ellenére az ausztrál külpolitika csak tapogatózott, és mindent úgy csináltak, ahogy a britek akarták. Ennek igen egyszerű oka volt: a félelem a környező országoktól, azon kívül az ún. fehér-Ausztrália-politika térnyerése miatt is egy fehér, európai, keresztény szövetségest akartak. Ám azzal, hogy Nagy-Britannia felé közeledtek, elvágták az Ázsiához húzó kötelékeket, és a térség nem nézte ezt jó szemmel. Ausztrália a második világháború után kezdte meg önálló külpolitikai életét. Az újfajta gondolkodást követve a gyarmatosítás ellen küzdöttek, és igen erősen támogatták az indonéz függetlenségi harcokat. A nagy összetűzés Indonéziával a SEATO, a Dél-Kelet-Ázsiai Országok Védelmi Szervezetének megalakításakor volt. A szervezetben részt vett három világhatalom (Egyesült Államok, Franciaország, Egyesült Királyság), a régió vezető hatalmai (Ausztrália és Új-Zéland) és a hozzájuk húzó, védelmet kérő kis országok, Thaiföld, a Fülöp-szigetek és Pakisztán. Indonézia azonban nagyon rossz szemmel nézte ezt. Szerinte a szervezet nem más, mint a végre lerázott gyarmati iga felelevenítése, csak ausztrál vezénylettel. A régi barátság semmivé lett a két ország között. Ausztrália bizonyos tekintetben egyedül van. Bár békés, biztonságos, demokratikus jóléti állam, a háttere egy lagymatag európai gondolkodás és a keresztény vallás. A muzulmán Indonézia számára ez mindörökre hadüzenetet jelenthet. Bár indonéz csapatok nem indulnak az ötödik földrész, felé, a fenyegetés mindig megvan, ezért Ausztrália csúcsra futtatja védelmi erőit. Az ausztrál békefenntartók érkezésekor Indonézia a belügyeibe való beavatkozással vádolta Ausztráliát. Nyitott a kérdés: nemzetközi akció folyik-e Indonéziában vagy csak a délkelet-ázsiai térség kicsinyes hatalmi rivalizálása? Sitkei Levente Párbeszéd Indiával? Titkos vizit Egy volt pakisztáni diplomata, aki a közelmúltbeli kasmíri konfliktus idején erőfeszítéseket tett az Indiával való párbeszéd megteremtésére, e héten titkos villámlátogatásra Újdelhibe utazott - adta hírül szerdán az Indian Express. Az indiai napilap Pakisztán újdelhi nagykövetségének szóvivőjét idézi, aki szerint Niaz Maik volt pakisztáni külügyminiszter minden bizonnyal a „kétvágányú diplomáciai folyamat” keretében érkezett Indiába - idézi a Reuters. Újdelhi és iszlámábádi illetékesek mindazonáltal nem kívánták kommentálni azt a jelentést, amely szerint Naik 24 órás látogatás után, kedd este utazott haza Indiából. Az Indian Express megszólaltatta a Naikot Indiába elkísérő Tálát Maszud nyugalmazott tábornokot, aki a decemberben Katmanduban összeülő dél-ázsiai együttműködési konferencia előkészületeivel hozta összefüggésbe látogatásukat. Maszud hangoztatta, hogy Pakisztán most az új indiai kormány megalakulására vár, ettől reméli a kasmíri probléma politikai rendezését. Naik a legutóbbi, Kargil körzetében kirobbant és tíz hétig elhúzódó indiai-pakisztáni konfliktus idején is közvetítő tevékenységet vállalt a két ázsiai atomhatalom között. India alaptalannak mondta azt a sajtóban ismertetett feltételezést, hogy a volt pakisztáni külügyminiszter jelentős szerepet játszik színfalak mögötti diplomáciai egyezkedésekben. Elemezők azonban valószínűnek tartják, hogy mindkét félre erős nyomás nehezedik a kargili konfliktus miatt félbeszakadt tárgyalási folyamat folytatása érdekében. Ez előkészíthetné ugyanis, hogy Bill Clinton amerikai elnök látogatást tegyen a jövő év elején a két szomszédos ázsiai országban. 1999. szeptember 30., csütörtök Segélyek Kelet-Timornak A nemzetközi erő (Interfet) brit kontingensében szolgáló nepáli gurkák kíséretében szerdán elindult Diliből az első segélykonvoj Kelet-Timor egyik félreeső zugába, amelyre az Interfet ellenőrzése még nem terjed ki. A gurkák parancsnoka, Mark Lillingston-Price alezredes közölte a Reutersszel, hogy katonái életmentő küldetésük érdekében készek erőszakot alkalmazni, ENSZ-mandátumukkal összhangban. A menetoszlop a szigetfél keleti részén lévő Baucauban áll meg éjszakára, és csütörtökön folytatja útját a lospalosi milícia fellegvár felé, ahol feltehetőleg parancsmegtagadó indonéz katonák is tanyáznak még. Az ENSZ leállítja a fehérjében túlságosan gazdag kekszféleségek légijárművekről való ledobását a kelet-timori éhezők számára, mert azok gyomorégést kapnak tőle. A fia Ali segélykoordinációs szóvivő szerdán Darwinban közölte, hogy az élelmezési világprogram mostantól inkább közúton próbál megfelelőbb élelmet eljuttatni a szigetfél belsejében lévő nélkülözőknek. A döntést az is indokolta, hogy egy levegőből ledobott élelmiszeres láda kedden összezúzta egy hároméves kisfiú lábát, amelyet amputálni kellett. Jusuf Habibie indonéz elnök szerdán visszautasította az „Axis Force” nevű hatpárti szövetség felszólítását, hogy hagyjon fel újraválasztási terveivel. Habibie és Indonézia főbb pártjainak találkozóját követően Amien Rais, a Nemzeti Mandátum Párt (PAN) reformszellemű vezetője elmondta: felszólította az indonéz államfőt, gondolja újra jelöltségét. Ausztrál békefenntartó indonéz milicistára ügyel. Megkésett buzgalom fotó: Newsweek Irán gesztusa Iraknak Khomeini ajatollahnak, az Iráni Iszlám Köztársaság megalapítójának századik születésnapja alkalmából Irán szerdán szabadon engedett 276 iraki hadifoglyot - jelentették be hivatalosan. Az iráni politikai és katonai vezetők jelenlétében Teheránban ünnepélyes keretek között szabadon engedett hadifoglyokat hamarosan az iraki határra szállítják, ahol az iráni vörös félhold aktivistáinak felügyelete alatt átadják őket az iraki hatóságoknak. Az AFP által idézett INA hivatalos iraki hírügynökség jelentése szerint Szaid asz- Szahaf iraki és Kamal Harazi iráni külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés ülésszakának e heti ülésén, New Yorkban állapodott meg abban, hogy tárgyalásokon rendezik azokat a problémákat, amelyek az 1980-88 közötti iraki-iráni háború hadifoglyaival és más rendezetlen ügyekkel függnek össze. A 11 éve véget ért háború súlyos következményekkel járt: leginkább a hadifoglyok és az eltűntek problémája akadályozza a két ország viszonyának rendezését. A nyolc évig húzódó fegyveres viszály során mindkét oldalon több százezer ember vesztette életét, és mindkét fél ezrekre teszi a másik oldalon hadifogolyként tartott katonái számát. Bécsi tudósítónk, J. F. Balvany jelenti: Süllyed az osztrák koalíció hajója „Egyáltalán nem biztos, hogy az október 3-i választások után ugyanebben az összeállításban áll fel a szocialista-néppárti (SPÖ-ÖVP) koalíciós kormány” - ezt nyilatkozta Gáspár Einem, az SPÖ balszárnyának éllovasa, mire az ÖVP parlamenti másodelnöke sértődötten vette a kalapját, és faképnél hagyta eddigi politikai barátait. Nemcsak Heinrich Maisser, az ÖVP utolsó „nagy öregje” állt a panaszfal mellé az etikai lezüllés miatt, hanem Stájerország, Karintia és Salzburg tartományfőnökei is krokodilkönnyek hullatására kényszerültek. Hiszen Andreas Khol, ÖVP-klubfőnök szocialista diktátumok előtt való meghunyászkodása már régóta rontja az ÖVP polgári hitelét és taszítja a hazafias, hagyománytisztelő, konzervatív és tőkebarát választókat. Waltraud Klasmnic, Christoph Zernetto (rokona miniszter volt az első osztrák köztársaságban) és Franz Schausberger többek között azt is felróják a „Khol-fiúknak”, hogy csökönyösen akarják folytatni Jörg Haider Szabadelvű („F”) pártjának kirekesztését a közéletből. Ebbe a politikába fog belebukni az ÖVP - jósolják az említett ÖVP-nagyságok, hiszen egyáltalán nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy Haideréknál kevesebb szavazatot kap az ÖVP, partnerségük súlya az SPÖ mellett lecsökken, és a szocialisták vagy kisebbségi kormánnyal próbálkoznak, vagy a többi minipárttal (Zöldek, Liberális Fórum) az ellenzéki padsorokban foglalnak helyet. Wilhelm Molterer, az ÖVP pártlapjában (Neues Volksblatt) lándzsát próbál törni a „Khol-fiúk” mellett. A hivatalban lévő mezőgazdasági miniszter azonban a lejáratott koalíció hajóján ül, amelyből többen menekülnek, és az újaknak kínálkozó kék (Haiderek) vizek felé eveznek, miután az SPÖ-vel való túl hosszú frigy teljesen lejáratta az ÖVP-tekintélyt.