Napi Magyarország, 2000. április (4. évfolyam, 77-88. szám)
2000-04-06 / 81. szám
6Napi Magyarország Időzített Stasi-bombák Továbbra sem nyugszik a német belpolitikai élet Régen megsemmisítettnek vélt jegyzőkönyvek korbácsolják fel mostanság a német belpolitika kedélyeit. Az NDK állambiztonsági szervei legalább ötezer nyugatnémet politikus telefonbeszélgetéseit hallgatták le és rögzítették írásban azok tartalmát. ■ Stephan Lázár (Köln) A CDU adománybotránya kapcsán most olyan iratok kerültek felszínre, amelyek állítólag azt a feltételezést támasztják alá, hogy a kereszténydemokraták volt pártelnöke, Helmut Kon beleegyezését adta a titokban tartott forrásokból származó pénzek külföldi zárolásához. A hadani kancellár ügyvédjei azonnal bejelentették, minden jogi lehetőséget kihasználnak a Stasi-feljegyzések felhasználásának megakadályozására, és akár az alkotmánybíróság elé is viszik az ügyet. „Elképzelhetetlennek tartottam, hogy a Stasi bűnös eszközeivel összeállított lehallgatási jegyzőkönyvek szerepet játszhassanak a német politikában” - hangoztatta Kohl, kiváltva ezzel a tiltakozások sorozatát. Mindenekelőtt a keleti tartományokból fog arcába a szél, és emlékezteti arra, hogy számtalan politikus karrierje bukott meg azért, mert a titkosszolgálat irataiból kiderült, hogy spiclitevékenységet folytattak. E leleplezések egyik legprominensebb áldozata az NDK első demokratikusan választott kormányfője, Lothar de Maiziere volt, akit a Der Spiegel hírmagazin azzal vádolt, hogy Czemi álnév alatt folytatta besúgó munkáját. A CDU- politikus 1990 decemberében előbb bonni miniszteri posztjáról mondott le, majd egy esztendővel később helyettes pártelnöki tisztéről. Az ország egyesítésének előkészítésénél az NSZK vezető politikusai már rádöbbentek arra, hogy a lehallgatott telefonbeszélgetések komoly veszélyt jelenthetnek. Éppen ezért a szövetségi kormány 1990 márciusában határozatot hozott: az ilegálisan összegyűjtött információkat meg kell semmisíteni - anélkül, hogy abba bárkinek betekintést engedélyeztek volna. A tartományok belügyminisztereinek konferenciája - szociáldemokrata többséggel - jóváhagyta ezt a döntést, és megkezdődött a kompromittáló jegyzőkönyvek megsemmisítése. A különböző helyeken őrzött papírok azonban nem estek maradéktalanul áldozatul az iratfaló gépnek, és bekerültek a Stasi-múlt felderítésével megbízott úgynevezett Gauck-hivatal archívumába. Az onnan szerzett információk alapján az új tartományok azon polgárai, akik az Erich Mierce vezette állambiztonsági minisztérium szolgálatában álltak, nem juthatnak köztisztviselői státushoz. Ennek megfelelően Keletről most egyre erősödnek a hangok, amelyek mindenki számára hasonló jogot követelnek, miután a CDU-ügy felderítésére alakult parlamenti vizsgálóbizottság elnöke, a szociáldemokrata Volker Neumann bejelentette: a nyugati politikusok elleni lehallgatási akciók az alkotmány alapján illegálisak voltak és így nem használhatók fel. Reinhard Höppner - Szászország-Anhalt SPD-miniszterelnöke - viszont úgy vélekedett, hogy az akták felhasználását nem lehet postai irányítószámokhoz kötni, vagyis Helmut Kohllal sem szabad kivételt tenni. Már csak azért sem, mert a Stasi-aktákra vonatkozó törvény szerint azok nyilvánosságra hozása jogos, amennyiben kortörténeti személyekről van szó. Joachim Gauck arra az álláspontra helyezkedik, hogy az általa vezetett hivatal archívumának anyagát fel kell használni a CDU adománybotrányának felderítésére, ő hajlandó arra, hogy a jegyzőkönyveket az igazságszolgáltatás és a parlamenti bizottság rendelkezésére bocsássa. „Az ország keleti és nyugati része között húzódó szakadék tovább mélyülne, ha Helmut Kohllal kivételeznének” - hangoztatta Reinhard Höppner, Szászország Anhalt miniszterelnöke. Röviden Ausztria: marad az EU-pártisági MTI Az osztrákok többségét (66 százalékát) ugyan felháborítják az EU szankciói, és 88 százalék tart attól, hogy kárt szenved Ausztria tekintélye, de 68 százalék változatlanul Európa-barát, 76 százalék pedig kitart amellett, hogy Ausztria helye az Európai Unióban van. Mindez az Osztrák Európa-politikai Társaság által márciusban készíttetett és tegnap a Die Presse című lapban közzétett felmérés eredményei között szerepel. A megkérdezettek 19 százaléka az EU-ból való kilépés mellett van, és messze a legtöbben - több mint 40 százalék - az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) hívei közül látnák ezt helyesnek. Dél-Afrika: Mandela vádjai , mtt Nelson Mandela volt dél-afrikai elnök tegnap bírálta az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, amiért szerinte nemzetközi káoszt idéznek elő azzal, hogy a többi országot figyelmen kívül hagyva a világ csendőrének szerepét játsszák. Mandela a The Guardian című brit napilapnak nyilatkozva fejtette ki véleményét: Washington és London az ENSZ BT megkerülésével indított iraki és koszovói háborúval azt üzeni a világnak, hogy egyoldalú lépésekre szánhatja el magát. Izrael: palesztin tiltakozás ■ mt Egy zsidó telep kiterjesztése ellen tiltakozó, köveket hagigáló palesztinok csaptak össze kedden az izraeli rendfenntartó erőkkel Ciszjordániában; szemtanúk beszámolója szerint négy tüntető megsebesült. Az izraeli katonák gumiborítású fémlövedékekkel lőtték meg azt a mintegy kétszáz palesztint, aki Hebronhoz,vonult hogy tiltakozzon egy közeli zsidó telep - Karme Cur - állítólagos kiterjesztése ellen. KOl.pol itik/v Folytatódnak az orosz bevetések Csecsen kivégzés? Az orosz légierő tegnap reggel 12 bevetésben támadta a Csecsenföld déli hegyeiben lévő mozlim állásokat. A Szu-24-esek és a Szu-25- ösök kedden harminc bevetést hajtottak végre. Aírösszefoglaló A főbb célpontok változatlanul az arguni szorosban, továbbá a Dagesztánnal szomszédos nozs£y-jürti, illetve a vegyenói járásban találhatók, továbbá Harszenoj, Komszomolszkoje, Benoj-jürt és Disne-Vegyenó körzetében. Itt az orosz ejtőernyősök Hattab és Sáma Bászájev fegyveresei után kutatnak, akik március végén tőrbe csaltak egy belügyi konvojt, s több mint harminc orosz rendőrt öltek meg. A csecsenföldi orosz vezérkar tegnapi közlése szerint a tüzérség a Csozsi-Csu, Itir-Kale és Veducsi falvak körzetében kiépített szakadár állásokat támadta. A légierő támogatásával a szövetségi erőknek sikerült elfoglalniuk egy stratégiai fontosságú magaslatot Szajaszan település közelében. Az orosz adatok szerint az utóbbi 24 óra harcaiban csaknem harminc mozlim fegyverest öltek meg. A csecsen lázadók kivégeztek nyolc, fogságukban lévő orosz katonát, mert Moszkva nem volt hajlandó kicserélni őket egy erőszakkal és gyilkossággal vádolt orosz ezredesre - áltották a fegyveresek egy internetes oldalukon. A katonákat szerdán reggel végezték ki, azon ultimátum alapján, amelyet szombaton este tett közzé Movladi Udugov, a lázadók szóvivője - tudatták a vághálón. A kavkaz.org internetes címen olvasható a belügyminisztérium elit alakulatához, az OMON-hoz tartozó katonák neve és azonosítója is - jelentette az AFP hírügynökség. A Reuters ugyancsak az internetre hivatkozva azt közölte, hogy a csecsenek kilenc OMON-katonát végeztek ki. A „győzelem” után Hatter Zord Gábor László Most, hogy gyakorlatilag véget értek a viszonylag szilárd arcvonalak mentén folytatott harcok Csecsenföldön, a lassanként csökkenő létszámban jelen lévő orosz csapatok macskaegér játékba kényszerülnek a szeparatista iszlám fegyveresek maradékaival. A szövetségi erők a nagyhatalmak hadtörténetében számtalanszor megismétlődött helyzetbe kerülnek: a győztes offenzívát követően idegőrlő „béke” vette kezdetét. Noha a helyi hadműveletek sosem voltak mentesek a „legyőzöttek” rajtaütéseitől - amelyek talán a reguláris és irreguláris erők összecsapásai esetén törvényszerűek is, Groznij és a főbb városok, a mesterséges erődítmények bevételét követően nyilvánvalóan erősödik a háború ilyen jellege. Moszkva számára immár biztosítva vannak a kaukázusi terület stratégiailag fontos útvonalai, létesítményei - már ami megmaradt belőlük -, iletve maga az orosz jelenlét, utóbbi mind a belső dezintegrációs törekvések, mind a külső, Kaukázust célzó hatalmi ambíciók számára jelzésértékű. Mindazonáltal a hegyvidéki szerpentineken, az erdők mélyén, sőt a lakott területeken is ott lapul és csak a kedvező pillanatokra vár az ellenállás, hogy lecsaphasson. A terep kedvező, rejtekhely bőven akad a partizánok, a gerillák vagy ha úgy tetszik, a „terroristák” számára A meggyötört csecsen lakosság gyakorlatilag nem léteznek olyan családok, amelyek csonkulás nélkül vészelték volna át a harcokat - pedig úgymond hadkiegészítési bázist jelent a harcosok számára, így az oroszok még meg sem tudják jósolni, hogy mikorra fogynak el ellenfeleik. A geográfiai adottságok miatt a csecsen harcosoknak még sikerül időről időre kissebb területeket biztosítaniuk. Ami azonban ennél fontosabb, az az, hogy kiterjedetebb régiókban képesek fenntartani a bizonytalanság állapotát, hiszen a szabdalt terep miatt egyszerűen képtelenség garantálni a biztonságot. Ezzel szemben mind az orosz erők, mind a polgári lakosság szempontjából csak a félelem légköre az, ami „garantált”. Ha lecsapnak a gerillák, az oroszok nem tapogatóznak rossz helyen, amikor a lakosságot zaldalják, ám módszereik és a parancsnoklási-elenőrzési rendszer hiányosságai miatt ezzel alighanem még több önkéntes jelentkezőt biztosítanak ellenfeleik számára. Ha pedig a ráfordítások szemszögéből nézzük a helyzetet, biztosra vehető, hogy még sokáig nem lehet katonai jelenlét, konvojkíséret nélkül meglenni Csecsenföldön, ami távolról sem mindegy, főleg, ha az orosz fegyveres erők nehéz anyagi helyzetét vesszük aligról. A helyzet megoldásához alapvetően két dologra lesne szükség, ám előrebocsátandó, hogy Oroszország most mindkettőben hiányt szenved. Egyrészt profi, nagy harcértékű erőkre, amelyek különleges akciókkal támadnák a csecsen ellenállást, iletve annnak külső kapcsolatait, másrészt - s talán ez a fontosabb - gyors újjáépítésre, és legalább az állag, a föderáció többi területén megszokott életszínvonal minél gyorsabb biztosítására, hogy a lakosság ne a függetlenedés támogatásában lássa az egyedüli reményt a túlélésre. Ez utóbbihoz sok pénzre lesne szükség. Valószínűnek tűnik azonban az is, hogy elmúlt az a történelmi pilanat, amikor erre a csecsenek fogékonyak lettek volna Örökérvényű megállapítás ugyanis, hogy a háború olyan sebeket képes okozni, amelyek nem gyógyíthatóak sem pénzzel, sem a prosperitás lehetőségének megteremtésével. Lovas István összeállítása Los Angeles Times Magyarország gazdasága diktálja az iramot Kelet-Európában címmel a kaliforniai lap igen nagy terjedelemben dicséri Magyarország teljesítményét és elsőbbségét a térségben. A Székesfehérvárról tudósító David Holley véleménye szerint Magyarországnak van a legnagyobb esélye arra, hogy e térségből elsőként, már 2003 elején csatlakozzon az EU-hoz. USA Today korszakos forradalomról számol be a népszerű és igen nagy példányszámú amerikai lapban Deirdre Donahue, aki elsőként azt a hatalmas különbséget ismerteti, amely az amerikaiak saját magukról alkotott képe és a világ róluk alkotott képe között fennáll. Az amerikaiak úgy tekintenek magukra, mint „egy fiatal EMsre, a keskeny csípőjű rockkirályra, aki forradalmi zenét játszik a színpadon, holott a világ úgy tekint az amerikaiakra, mint roppant gazdag, de beteges, nyomorult, a túlfogyasztástól felfúvódott pojácákra”. Az ilyen küldöttek egyike a kanadai Kecile Lasn aktivista. Ő is és világszerte egyre több fiatal szemében az amerikai álom nem más, mint a bolygónkat fenyegető lidércnyomás. A gyors autó környezeti pusztulást jelent. A szexis, sovány szőke dög a táplálkozászavarban szenvedő öngyűlöletet és a fehér faj zsarnokságát jelképezi. A gigantikus bevásárlóplazák a kielégíthetetlen önzést szimbolizálják. A szüntelen szórakozás fémes csilingelése pedig a valódi közösség és emberi értékek halálának a jelképe. A kulturális háború ismét kitört - írja a szerző -, és ezúttal a harcmező az egész világ. Seattle utcáitól az internetes honlapokon át könyvekig és magazinokig egyre sokasodó jelei vannak annak, hogy egy ellenkultúra érlelődik, főként a fiatalok körében. A háború következő ütközete Washingtonban lesz április 16-án és 17-én, amikor a globalizáció ellen fellépő környezetvédelmi és emberjogi csoportok terveznek demonstrációt. Céljuk az, hogy a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap tavaszi tanácskozását megzavarják. A tiltakozók véleménye szerint e két intézmény a környezetet károsítja, és elpusztítja a helyi iparágakat és a helyi kultúrákat. „A felszín alatt egy hatalmas, új mozgalom forrong, amely új irányt keres, mégpedig nem a fő sodron belül” - idézi Donahue a Nemzetközi Irányzatok Kutatóintézetének igazgatóját, Gerald Celentét. Carol Holst, a Los Angeles-i, Egyszerűség Magjai nevű szervezet alapítója és programigazgatója egy, a mélyből feltörő hatalmas hullámról beszél. „A fiatalokat a környezet, a munkával kapcsolatos kérdések, emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség érdekli”. A 25 éves Réka Economopoulos, az Ecopledge szervezet Bojkottáld a mocskos munkákat! nevű programjának szervezője. A csoport arra ösztönzi a fiatalokat, hogy ne dolgozzanak olyan nagyvállalatoknak, amelyek a környezetet károsítják. „Ezzel a fenyegetéssel zsarolni tudjuk a multikat” - mondja. Celente szerint a fiatal nemzedéknek óriási gazdasági fegyver áll rendelkezésére. Anyanyelvi szinten beszélik a Microsoft Wordöt. Economopoulos szerint „az amerikai álom exportálása megöli a sokszínűséget és a helyi kultúrákat”. Többen hozzáteszik azt is, hogy az internet korábban vibráló és egyénre szabott volt, mára már olyan gazdaság lett, amelyben minden a „Vedd meg” gombhoz vezet. Napi sajtószemle 2000. ÁPRILIS 6., CSÜTÖRTÖK Új japán kormányfő MTI A japán parlament tegnap miniszterelnökké választotta Móri Josirót, akit a Liberális Demokrata Párt (LDP) előzőleg elnökévé választott. Az LDP főtitkára mindkét tisztségében Obucsi Keidzót követi, akit vasárnap szélütés ért, és kómában van. Móri az alsóházban leadott 488 voksból 335-öt szerzett meg, míg a felsőházban leadott 244 szavazatból 137-et kapott. A jól megtermett, sportszerető Móri közölte, hogy megerősíti hivatalában a testületileg lemondott kormány összes tagját, és Obucsi gazdaságszerkezeti refomjainak haladéktalan folytatását ígérte, „csapatmunkával”. Ezzel jelezte, hogy nem kíván tétlenkedni az általános választásokig, amelyeket október 19-ig meg kell tartani. Az új japán kormányfőt csakugyan sürgős ügyek sora várj el, a hokkaidói Uszu tűzhányó problémájától kezdve a gazdasági gondokon át a frissen megválasztott orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal küszöbön álló moszkvai találkozójáig. Móri harminc esztendeje képviselő, és három ízben töltött be miniszteri tisztséget. Nyolc év óta első ízben ült tárgyalóasztalhoz tegnap Japán és Észak-Korea: a tárgyalások témája a kétoldalú diplomáciai kapcsolatfelvétel. A Phenjanban folyó egyeztetések előtt mindkét fél úgy nyilatkozott, hogy megpróbálja áthidalni a nézeteltéréseket. Tokió mindenekelőtt fátylat szeretne borítani arra a rendkívüli aggodalmakat okozó 1998-as esetre, amelyben Észak-Korea ballisztikus rakétát lőtt ki Japánra Mori Josiro tavalyelőtt, 60 évesen pályára lépett a brit törvényhozó-válogatott elleni barátságos, de nagyon is kemény rögbimeccsen Fotó: MTI/EPA/AFP Jiji Ress