Napi Magyarország, 2000. április (4. évfolyam, 77-88. szám)

2000-04-06 / 81. szám

6Napi Magyarország Időzített Stasi-bombák Továbbra sem nyugszik a német belpolitikai élet Régen megsemmisítettnek vélt jegyzőkönyvek korbácsolják fel mostanság a német belpolitika kedélyeit. Az NDK állam­biztonsági szervei legalább ötezer nyugatnémet politikus telefonbeszélgetéseit hallgatták le és rögzítették írásban azok tartalmát. ■ Stephan Lázár (Köln) A CDU adománybotránya kap­csán most olyan iratok kerül­tek felszínre, amelyek állítólag azt a feltételezést támasztják alá, hogy a kereszténydemok­raták volt pártelnöke, Helmut Kon beleegyezését adta a ti­tokban tartott forrásokból szár­mazó pénzek külföldi zárolásá­hoz. A hadani kancellár ügy­védjei azonnal bejelentették, minden jogi lehetőséget kihasz­nálnak a Stasi-feljegyzések fel­­használásának megakadályozá­sára, és akár az alkotmánybíró­ság elé is viszik az ügyet. „El­képzelhetetlennek tartottam, hogy a Stasi bűnös eszközeivel összeállított lehallgatási jegy­zőkönyvek szerepet játszhassa­nak a német politikában” - han­goztatta Kohl, kiváltva ezzel a tiltakozások sorozatát. Minde­nekelőtt a keleti tartományok­ból fog arcába a szél, és emlé­kezteti arra, hogy számtalan politikus karrierje bukott meg azért, mert a titkosszolgálat ira­taiból kiderült, hogy spicli­tevékenységet folytattak. E leleplezések egyik legpro­­minensebb áldozata az NDK el­ső demokratikusan választott kormányfője, Lothar de Mai­­ziere volt, akit a Der Spiegel hírmagazin azzal vádolt, hogy Czemi álnév alatt folytatta be­súgó munkáját. A CDU- politikus 1990 decemberében előbb bonni miniszteri posztjá­ról mondott le, majd egy eszten­dővel később helyettes pártel­nöki tisztéről. Az ország egyesí­tésének előkészítésénél az NSZK vezető politikusai már rá­döbbentek arra, hogy a lehall­gatott telefonbeszélgetések ko­moly veszélyt jelenthetnek. Ép­pen ezért a szövetségi kormány 1990 márciusában határozatot hozott: az ilegálisan összegyűj­tött információkat meg kell semmisíteni - anélkül, hogy ab­ba bárkinek betekintést enge­délyeztek volna. A tartományok belügyminisztereinek konferen­ciája - szociáldemokrata több­séggel - jóváhagyta ezt a dön­tést, és megkezdődött a komp­romittáló jegyzőkönyvek meg­semmisítése. A különböző he­lyeken őrzött papírok azonban nem estek maradéktalanul ál­dozatul az iratfaló gépnek, és bekerültek a Stasi-múlt felderí­tésével megbízott úgynevezett Gauck-hivatal archívumába. Az onnan szerzett informáci­ók alapján az új tartományok azon polgárai, akik az Erich Mierce vezette állambiztonsági minisztérium szolgálatában áll­tak, nem juthatnak köztisztvi­selői státushoz. E­nnek megfe­lelően Keletről most egyre erő­södnek a hangok, amelyek min­denki számára hasonló jogot követelnek, miután a CDU-ügy felderítésére alakult parlamenti vizsgálóbizottság elnöke, a szo­ciáldemokrata Volker Neu­mann bejelentette: a nyugati politikusok elleni lehallgatási akciók az alkotmány alapján il­legálisak voltak és így nem használhatók fel. Reinhard Höppner - Szász­­ország-Anhalt SPD-miniszter­­elnöke - viszont úgy vélekedett, hogy az akták felhasználását nem lehet postai irányítószá­mokhoz kötni, vagyis Helmut Kohllal sem szabad kivételt ten­ni. Már csak azért sem, mert a Stasi-aktákra vonatkozó tör­vény szerint azok nyilvánosság­ra hozása jogos, amennyiben kortörténeti személyekről van szó. Joachim Gauck arra az ál­láspontra helyezkedik, hogy az általa vezetett hivatal archívu­mának anyagát fel kell használ­ni a CDU adománybotrányának felderítésére, ő hajlandó arra, hogy a jegyzőkönyveket az igaz­ságszolgáltatás és a parlamenti bizottság rendelkezésére bo­csássa. „Az ország keleti és nyu­gati része között húzódó szaka­dék tovább mélyülne, ha Helmut Kohllal kivételeznének” - hangoztatta Reinhard Höpp­ner, Szászország­ Anhalt minisz­terelnöke. R­öviden Ausztria: marad az EU-pártisági MTI Az osztrákok többségét (66 százalékát) ugyan felháborítják az EU szankciói, és 88 százalék tart attól, hogy kárt szenved Ausztria tekintélye, de 68 százalék változatlanul Európa-barát, 76 százalék pedig kitart amellett, hogy Ausztria helye az Euró­pai Unióban van. Mindez az Osztrák Európa-politikai Társaság által márciusban készíttetett és tegnap a Die Presse című lap­ban közzétett felmérés eredményei között szerepel. A megkér­dezettek 19 százaléka az EU-ból való kilépés mellett van, és messze a legtöbben - több mint 40 százalék - az Osztrák Sza­badságpárt (FPÖ) hívei közül látnák ezt helyesnek. Dél-Afrika: Mandela vádjai , mtt Nelson Mandela volt dél-afrikai elnök tegnap bírálta az Egye­sült Államokat és Nagy-Britanniát, amiért szerinte nemzetközi káoszt idéznek elő azzal, hogy a többi országot figyelmen kívül hagyva a világ csendőrének szerepét játsszák. Mandela a The Guardian című brit napilapnak nyilatkozva fejtette ki vélemé­nyét: Washington és London az ENSZ BT megkerülésével indí­tott iraki és koszovói háborúval azt üzeni a világnak, hogy egy­oldalú lépésekre szánhatja el magát. Izrael: palesztin tiltakozás ■ mt­ Egy zsidó telep kiterjesztése ellen tiltakozó, köveket hagigáló palesztinok csaptak össze kedden az izraeli rendfenntartó erőkkel Ciszjordániában; szemtanúk beszámolója szerint négy tüntető megsebesült. Az izraeli katonák gumiborítású fémlöve­dékekkel lőtték meg azt a mintegy kétszáz palesztint, aki Hebronhoz,vonult hogy tiltakozzon egy közeli zsidó telep - Karme Cur - állítólagos kiterjesztése ellen. KOl.pol­ itik­/v Folytatódnak az orosz bevetések Csecsen kivégzés? Az orosz légierő tegnap reg­gel 12 bevetésben támadta a Csecsenföld déli hegyei­ben lévő mozlim állásokat. A Szu-24-esek és a Szu-25- ösök kedden harminc beve­tést hajtottak végre. A­írösszefoglaló A főbb célpontok változatlanul az arguni szorosban, továbbá a Dagesztánnal szomszédos no­­zs£y-jürti, illetve a vegyenói já­rásban találhatók, továbbá Har­­szenoj, Komszomolszkoje, Be­­noj-jürt és Disne-Vegyenó körze­tében. Itt az orosz ejtőernyősök Hattab és Sáma Bászájev fegy­veresei után kutatnak, akik már­cius végén tőrbe csaltak egy bel­ügyi konvojt, s több mint har­minc orosz rendőrt öltek meg. A csecsenföldi orosz vezér­kar tegnapi közlése szerint a tüzérség a Csozsi-Csu, Itir-Kale és Veducsi falvak körzetében kiépített szakadár állásokat tá­madta. A légierő támogatásá­val a szövetségi erőknek sike­rült elfoglalniuk egy stratégiai fontosságú magaslatot Szaja­­szan település közelében. Az orosz adatok szerint az utóbbi 24 óra harcaiban csaknem har­minc mozlim fegyverest öltek meg.­­ A csecsen lázadók kivégez­tek nyolc, fogságukban lévő orosz katonát, mert Moszkva nem volt hajlandó kicserélni őket egy erőszakkal és gyilkos­sággal vádolt orosz ezredesre - ál­tották a fegyveresek egy internetes oldalukon. A katoná­kat szerdán reggel végezték ki, azon ultimátum alapján, amelyet szombaton este tett közzé Movladi Udugov, a lázadók szó­vivője - tudatták a v­ághálón. A kavkaz.org internetes címen ol­vasható a belügyminisztérium elit alakulatához, az OMON-hoz tartozó katonák neve és azonosí­tója is - jelentette az AFP hírügy­nökség. A Reuters ugyancsak az internetre hivatkozva azt közöl­te, hogy a csecsenek kilenc OMON-katonát végeztek ki. A „győzelem” után H­atter Zord Gábor László Most, hogy gyakorlatilag véget értek a viszony­lag szilárd arcvonalak mentén folytatott har­cok Csecsenföldön, a lassanként csökkenő lét­számban jelen lévő orosz csapatok macska­egér játékba kényszerülnek a szeparatista isz­lám fegyveresek maradékaival. A szövetségi erők a nagyhatalmak hadtörténetében számta­lanszor megismétlődött helyzetbe kerülnek: a győztes offenzívát követően idegőrlő „béke” vette kezdetét. Noha a helyi hadműveletek so­sem voltak mentesek a „legyőzöttek” rajtaüté­­seitől - amelyek talán a reguláris és irreguláris erők összecsapásai esetén törvényszerűek is­­, Groznij és a főbb városok, a mesterséges erő­dítmények bevételét követően nyilvánvalóan erősödik a háború ilyen jellege. Moszkva számára immár biztosítva vannak a kaukázusi terület stratégiailag fontos útvonalai, létesítményei - már ami megmaradt belőlük -, i­­letve maga az orosz jelenlét, utóbbi mind a belső dezintegrációs törekvések, mind a külső, Kauká­zust célzó hatalmi ambíciók számára jelzésérté­kű. Mindazonáltal a hegyvidéki szerpentineken, az erdők mélyén, sőt a lakott területeken is ott la­pul és csak a kedvező pillanatokra vár az ellenál­lás, hogy lecsaphasson. A terep kedvező, rejtek­hely bőven akad a partizánok, a gerillák vagy ha úgy tetszik, a „terroristák” számára A meggyö­tört csecsen lakosság­­ gyakorlatilag nem létez­nek olyan családok, amelyek csonkulás nélkül vészelték volna át a harcokat - pedig úgymond hadkiegészítési bázist jelent a harcosok számára, így az oroszok még meg sem tudják jósolni, hogy mikorra fogynak el­ ellenfeleik. A geográfiai adottságok miatt a csecsen harco­soknak még sikerül időről időre kissebb területe­ket biztosítaniuk. Ami azonban ennél fontosabb, az az, hogy kiterjedetebb régiókban képesek fenn­tartani a bizonytalanság állapotát, hiszen a szab­dalt terep miatt egyszerűen képtelenség garantál­ni a biztonságot. Ezzel szemben mind az orosz erők, mind a polgári lakosság szempontjából csak a félelem légköre az, ami „garantált”. Ha lecsap­nak a gerillák, az oroszok nem tapogatóznak rossz helyen, amikor a lakosságot zaldalják, ám mód­szereik és a parancsnoklási-elenőrzési rendszer hiányosságai miatt ezzel alighanem még több ön­kéntes jelentkezőt biztosítanak ellenfeleik számá­ra. Ha pedig a ráfordítások szemszögéből nézzük a helyzetet, biztosra vehető, hogy még sokáig nem lehet katonai jelenlét, konvojkíséret nélkül meg­­lenni Csecsenföldön, ami távolról sem mindegy, főleg, ha az orosz fegyveres erők nehéz anyagi helyzetét vesszük aligról. A helyzet megoldásához alapvetően két dolog­ra lesne szükség, ám előrebocsátandó, hogy Oroszország most mindkettőben hiányt szenved. Egyrészt profi, nagy harcértékű erőkre, amelyek különleges akciókkal támadnák a csecsen ellenál­lást, iletve annnak külső kapcsolatait, másrészt - s talán ez a fontosabb - gyors újjáépítésre, és leg­alább az állag, a föderáció többi területén megszo­kott életszínvonal minél gyorsabb biztosítására, hogy a lakosság ne a függetlenedés támogatásá­ban lássa az egyedüli reményt a túlélésre. Ez utób­bihoz sok pénzre lesne szükség. Valószínűnek tű­nik azonban az is, hogy elmúlt az a történelmi pi­­lanat, amikor erre a csecsenek fogékonyak lettek volna Örökérvényű megállapítás ugyanis, hogy a háború olyan sebeket képes okozni, amelyek nem gyógyíthatóak sem pénzzel, sem a prosperitás le­hetőségének megteremtésével. Lovas István összeállítása Los Angeles Times Magyarország gazdasága diktálja az iramot Kelet-Európában címmel a kaliforniai lap igen nagy terjedelemben dicséri Magyaror­szág teljesítményét és elsőbbségét a térség­ben. A Székesfehérvárról tudósító David Holley véleménye szerint Magyarországnak van a legnagyobb esélye arra, hogy e térség­ből elsőként, már 2003 elején csatlakozzon az EU-hoz. USA Today korszakos forradalomról számol be a népsze­rű és igen nagy példányszámú amerikai lapban Deirdre Donahue, aki elsőként azt a hatalmas különbséget ismerteti, amely az amerikaiak saját magukról alkotott képe és a világ róluk alkotott képe között fennáll. Az amerikaiak úgy tekintenek magukra, mint „egy fiatal EMsre, a keskeny csípőjű rockkirályra, aki forradalmi zenét játszik a színpadon, holott a világ úgy tekint az amerikaiakra, mint roppant gazdag, de beteges, nyomorult, a túlfogyasz­tástól felfúvódott pojácákra”. Az ilyen küldöt­tek egyike a kanadai Kecile Lasn aktivista. Ő is és világszerte egyre több fiatal szemében az amerikai álom nem más, mint a bolygónkat fe­nyegető lidércnyomás. A gyors autó környezeti pusztulást jelent. A szexis, sovány szőke dög a táplálkozásza­varban szenvedő öngyűlöletet és a fehér faj zsarnokságát jelképezi. A gigantikus bevá­­sárlóplazák a kielégíthetetlen önzést szimbo­lizálják. A szüntelen szórakozás fémes csilin­­gelése pedig a valódi közösség és emberi ér­tékek halálának a jelképe. A kulturális hábo­rú ismét kitört - írja a szerző -, és ezúttal a harcmező az egész világ. Seattle utcáitól az internetes honlapokon át könyvekig és ma­gazinokig egyre sokasodó jelei vannak an­nak, hogy egy ellenkultúra érlelődik, főként a fiatalok körében. A háború következő üt­közete Washingtonban lesz április 16-án és 17-én, amikor a globalizáció ellen fellépő környezetvédelmi és emberjogi csoportok terveznek demonstrációt. Céljuk az, hogy a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap tava­szi tanácskozását megzavarják. A tiltakozók véleménye szerint e két intézmény a környe­zetet károsítja, és elpusztítja a helyi iparága­kat és a helyi kultúrákat. „A felszín alatt egy hatalmas, új mozgalom forrong, amely új irányt keres, mégpedig nem a fő sodron belül” - idézi Donahue a Nemzetközi Irányzatok Kutatóintézetének igazgatóját, Gerald Celentét. Carol Holst, a Los Angeles-i, Egyszerűség Magjai nevű szer­vezet alapítója és programigazgatója egy, a mélyből feltörő hatalmas hullámról beszél. „A fiatalokat a környezet, a munkával kap­csolatos kérdések, emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség érdekli”. A 25 éves Réka Economopoulos, az Ecopledge szervezet Bojkottáld a mocskos munkákat! nevű prog­ramjának szervezője. A csoport arra ösztön­zi a fiatalokat, hogy ne dolgozzanak olyan nagyvállalatoknak, amelyek a környezetet károsítják. „Ezzel a fenyegetéssel zsarolni tudjuk a multikat” - mondja. Celente szerint a fiatal nemzedéknek óriási gazdasági fegy­ver áll rendelkezésére. Anyanyelvi szinten beszélik a Microsoft Wordöt. Economo­poulos szerint „az amerikai álom exportálása megöli a sokszínűséget és a helyi kultúrá­kat”. Többen hozzáteszik azt is, hogy az internet korábban vibráló és egyénre szabott volt, mára már olyan gazdaság lett, amelyben minden a „Vedd meg” gombhoz vezet. N­api sajtószemle 2000. ÁPRILIS 6., CSÜTÖRTÖK Új japán kormányfő MTI A japán parlament tegnap mi­niszterelnökké választotta Móri Josirót, akit a Liberális Demok­rata Párt (LDP) előzőleg elnö­kévé választott. Az LDP főtitká­ra mindkét tisztségében Obucsi Keidzót követi, akit vasárnap szélütés ért, és kómában van. Móri az alsóházban leadott 488 voksból 335-öt szerzett meg, míg a felsőházban leadott 244 szavazatból 137-et kapott. A jól megtermett, sportsze­rető Móri közölte, hogy meg­erősíti hivatalában a testületi­leg lemondott kormány összes tagját, és Obucsi gazdaságszer­kezeti refom­jainak haladékta­lan folytatását ígérte, „csapat­munkával”. Ezzel jelezte, hogy nem kíván tétlenkedni az álta­lános választásokig, amelyeket október 19-ig meg kell tartani. Az új japán kormányfőt csak­ugyan sürgős ügyek sora várj el, a hokkaidói Uszu tűzhányó problémájától kezdve a gazda­sági gondokon át a frissen meg­választott orosz elnökkel, Vla­gyimir Putyinnal küszöbön álló moszkvai találkozójáig. Móri harminc esztendeje képviselő, és három ízben töltött be mi­niszteri tisztséget. Nyolc év óta első ízben ült tár­gyalóasztalhoz tegnap Japán és Észak-Korea: a tárgyalások té­mája a kétoldalú diplomáciai kapcsolatfelvétel. A Phenjan­­ban folyó egyeztetések előtt mindkét fél úgy nyilatkozott, hogy megpróbálja áthidalni a nézeteltéréseket. Tokió minde­nekelőtt fátylat szeretne boríta­ni arra a rendkívüli aggodalma­kat okozó 1998-as esetre, amelyben Észak-Korea ballisz­tikus rakétát lőtt ki Japánra Mori Josiro tavalyelőtt, 60 évesen pályára lépett a brit törvényhozó-válogatott elleni barátságos, de nagyon is kemény rögbimeccsen Fotó: MTI/EPA/AFP­ Jiji Ress

Next