Napkelet, 1923. január-május (1. évfolyam, 1-5. szám)

1923-04-01 / 4. szám - Carton, Sidney: Justh Zsigmond

örökítése céljából tervezett emléktábla és szobor pusztaszentetornyai birto­komon, mint boldogult fiam születése helyén s ahol műveinek legnagyobb részét is írta, elhelyeztessék és felállíttassék. Pusztaszentetornya, 1896 október 10. Neczpáli Justh Istvánné s. k Előttünk: Henczély Károly, közs. tanító, ifj. Kontsek Pál, bérlő. Pusztában elhangzott szó lett Czóbel Minka lelkes felhívása. Emléktábla, szobor ma sincs ... Talán megmozdul a „Társaság“ szíve? Nemrég Zsigáról beszélve, a nemes ifjú Geiszt Gazsi adott rá pár ezer koronát. Olyan szívesen átadnám a szent és szép örökséget, rátestálnám a lelkes terv kivitelét valakire, aki­­ fiatalabb nálam... * Pár héttel a temetés után Justh Gyula meghívott néhányunkat, válasz­­szunk valamit emlékül a drága barát hagyatékából. Tárva állt előttünk a dúsgazdag ifjú kincsesháza. Én szerényen két ezüst kézelő­ gombot választottam és kértem. Meg is mosolyogtak érte. Azért akartam ezt, mert láttam, hogy leggyakrabban viselte és mert tudtam a históriáját; azokból a szűzmáriás ezüst húszasokból készült, melye­ket Kossuth először veretett és maga ajándékozott volt Zsiga nagyanyjának. Arcképe mellett őrzöm az egyiket. A másik valakié Pozsonyban, aki nekem egykoron legkedvesebb volt az egész világon ... Mikor Wohl Janka házánál utoljára gyűlt össze a társaság, már nem csak a meghívottak és választottak előtt nyílt meg az ajtó. A kedves, meleg otthon. Licitációra gyűlt össze a közönség. Jóbarátokat kegyelet, hiénákat az üzlet hozott oda. Szegény, negédes kis Janka, talán a sírjában is meg­fordul, ha meglátja, micsoda vegyes a társaság az ő szép, gondos birodal­mában ! „Egy Krisztus-fej! Gipszből!“ Halálos csend. Azt hittem verekedni, tülekedni fognak érte. Annyi jóbarátja volt ott, meg lekötelezettje Justh Zsigmondnak, tisztán szerénytelenség lett légyen, ha én aspirálok rá ... Öt forint először ..., másodszor ..., harmadszor ... Torkomat fojtogatta a sírás, feljajdulás ... Egyszerre előlép a háttérből jó Hubay Jenő uram, nagyobb summa bankópénzt dob az asztalra, indul kifelé a szoborral,­­ de közben megvetés­sel néz körül és végigmér szempillantása egypár ficsúrt, irodalmároskodót, álbarátot... ülő kegyelettel őrzi ma is Margit-rakparti palotájában az „értéktelen“ gipszfigurát, Strobl mestertől... Sidney Carton.

Next