Napút, 2006 (8. évfolyam, 1-8. szám)

2006-04-01 / 3. szám - Budavár

A Magyar Királyi Állami Nyomda sokáig az ország legfontosabb nyomdája - „nyomdaintézete" - volt. Alapját a Temesvárott 1851-ben felállított nyomda ké­pezte, amelyet az ottani várbeli dikataszteriális épületben helyeztek el és a bé­csi államnyomda gépeivel rendeztek be. A nyomda építkezése során készült el az épület Országház utca mentén csatlakozó északi szárnya, az oldalhomlokzat meglévő architektúrájának folytatásával, az új középtengelyben elhelyezett má­sodik kapualjjal. Ugyanekkor a régi épület hátsó szárnyában, az északnyugati sarokban lévő ovális alaprajzú melléklépcsőt lebontva ennek helyére új, három­karú, eklektikus lépcsőházat építettek. Az igényeknek megfelelően többször át­alakították és kibővítették, majd 1890-ben a főépület hátsó udvari szárnyának belső falait és boltozatait kibontották, a nagy szedőtermeket az óriási terhelés miatt Eiffel-féle vasszerkezettel csarnokká alakították (e vasszerkezetek benn­maradtak a felújított épületben). 1931-ben a körülépített klasszicista udvar ke­leti felét beépítették, majd 1934-ben a Bástya sétány felőli oldalon modern géptermet építettek hozzá. A második világháború alatt az Állami Nyomda épü­lete is megsérült, a helyreállítást 1949-ben végezték el. (...) A Budavári Önkormányzat a volt Állami Nyomda nagy épületének eredeti déli szárnyát az Országos Műemléki Hivatal irányelvei szerint alakította át város­házává, meghagyva, sőt visszaépítve az eredeti épületszerkezetet. Az átalakítás megkezdése előtt a volt nyomdaépület pincéjét és falait a Budapesti Történeti Múzeum régészei kutatták át. Az átalakítás az Országos Műemléki Hivatal di­rektívái szerint zajlott, meghagyva, sőt visszaépítve az Eiffel-féle vasszerkezetet is. Az eredeti állapot hiteles visszaállítása következtében a nagy, a nyomda ide­ A BUDAVÁRI VÁROSHÁZA

Next