Nefelejts, 1864. április - 1864. december (6. évfolyam, 1-39. szám)

1864-09-11 / 24. szám

A Mila A keleti virágnyelv eredete a legrégibb időkig fölvi­hető; miképen született e nyelv, az ázsiai, leginkább a hin­du regékben van elmondva. A természet ujja úgy látszott alkotni a virágokat, hogy azokból emberi életünkre, szo­kásainkra és magunk viseletére bizonyos vonatkozás tű­nik föl. Miért ültetik a szomorú fűzfát a sír ormára, avagy nem hasonlít-e ez a bánatos kebelhez? A bokor tövén nyíló ibolyában ki ne látná az egyszerűség jelképét? A fe­hér liliom az ártatlanság képe. Mily érzelmeket költ föl bennünk egy czédrusfa, vagy egy pálmafa látása? Egy író azt mondta, a női szépség a virágok minden kellékeiből áll. Haja leomló mint a szomorúfűz, arcza ró­zsa, dereka karcsú mint a liliom , szeme mint a nefelejts, viselete olyan mint az ibolyáé, s olyan szende mint a má­jusi gyöngyvirág. Az emberi lélekkel mintegy veleszületik, vagy ké­sőbb már rögeszméjévé válik, hogy minden virágban, sa­ját életére vonatkozólag ilyen megfelelő képet talál. Kelet virágos berkeit lakó népek fölhasználták az al­kalmat, s így megszületett a virágnyelv. Egy regét elmondok a virágnyelv eredetéről. Az indok még kasztra voltak fölosztva, s egyik kaszt leányai nem mehettek nőül a másik kaszt ifjaihoz, s gyak­ran megtörtént, hogy felsőbb rangú ifjak alsóbb rangú nőkbe lettek szerelmesek, gazdag ifjú szegény lányt sze­retett. A szerelem a szívben észrevétlenül megterem, s ad­dig tart, míg az élet a sírba nem hanyatlik. így történt, hogy egy főember leánya beleszeretett egy szegény fiúba, a körülmények úgy hozták, hogy nem találkoztak egymással, s ha néha pillantást tudtak cserélni, újra bekövetkezett azon szomorú állapot, hogy nem nyílt nekik it és alkalom, melyben szivök vágyait egy­másnak tudtára adhatták volna. A szegény ifjú bánatos kebellel ment ki a berekre, s míg elmélázott csöndes alko­nyaikor a holdvilágon, egy gondolat éledt föl lelkében, egy virágcsokrot fűzött, s azt tette kedvese ablakába. A lányka megérte e néma beszédet. Ő is kiment kerté­be , leszakasztott egy virágot , s kihajtta ablaká­ból.. Ez igy tartott sokáig, igy beszéltek ők egymással szerelemről, boldogságról, reményről, igy mondták egy­másnak sziveik fájdalmát és keservét virágok által. Ké­sőbb az ifjú számüzettetik, s rabságáról ezen virágnyelven beszélt a leánykával; nemsokára egy elhervadt nefelej­­tset kapott, s csakugyan mire hazájába visszatért, már ak­kor a lánykát sirba temették, így született a virágnyelv. Később e titoknak többen nyomára jöttek, s a virágnyelv lassankint a szerelem diplomatikai nyelvévé lön. Kelet rózsás berkein ott járkálnak a rab ifjak, virágokat szednek, s kedveseik­nek úgy küldik el, a virágoknak csokorba kötése által egész történetet elő tudnak adni. Egy ilyen virágból összekötött bokréta keleten 8 e­­lamnak neveztetik, s innét a virágok által beszélni ta­nító titkot Selamnak szokták nevezni. Ázsiából származott el e nyelv Afrikába, s aztán a törökök által Európába. A hárem hölgyei leginkább hasz­nálják e nyelvet, így Vemet Horácz is tesz róla említést. A hárem leánya egy piros övre kötött rózsacsokort hajít ki ablakából annak lábai elé, kit szeret, s ebből az mindent megért, újra összeköti a csokrot s visszah­ajitja, a hárem lánya mindjárt kiolvassa belőle a választ. Számtalan könyv jelent meg, melyekben ezen tan elő van adva: Fatimens „Morgenzeitvertreib und der des Serails“ stb. Leipzig 1797. „Die Blumensprache, oder Symbolik des Pflanzenreichs“ nach dem Franzos. Berlin, 1820. „Selam, oder die Sprache der Blumen.“ 1821. „Neu­este Blumensprache.“ Nordhausen, 1821. „Neue Blumen­­und Blätterspr­ache. „Schneeberg, stb. „Selam vagy napke­leti virágnyelv.“ Kassa Werfer, s több kiadásban Pesten Ley­­rernél. — „Virágnyelv.“ 1863. Debreczen, Telegdi K. Lajos. Mily jó volna, ha volna egy általános virágnyelv,s mikor a lányka szerelmesétől virágot kap, mindjárt megértené annak jelentőségét. Itt ezen szabályokat kell szem előtt tartani. 1) Ugyanazon virág jelentése kétféle lehet, a­mint pél­­dául (a levélben) lefelé, vagy arczc­al vagy fölfelé nyujtatik. 2) Ha a virág szárával nyujtatik, akkor a jelentése épen ellenkező.2)

Next