Nefelejts, 1868. január-december (10. évfolyam, 1-52. szám)
1868-05-17 / 20. szám
238 NEFELJTS szenek, mint mi azokon bámulhatunk, kiknek egykor a „Majom és vőlegény“ tetszett. Az „Ördög pilulái“ — még mindig cassadarabja a budai színpadnak. Ha a nézőtér más napokon üres — huss —, Molnár bekap egy pilulát és a színház újra megtelik. Midőn egy darab 130-adikszor járja, bajos róla valami újat mondani, de nem lehetetlen. A népszínház két új tagja lépett föl e tündérségben — de különös a varázshatalom gyakorlása nélkül. Mindkettő conservatoriumi növendék: Adamovich Matild az egyik, Hubenay Ida a másik. Az a megifjodott boszorkányt, emez Izabellát a „derék patikázus“ leányát játszotta. Mestereik azt mondhatják ugyan, hogy nem az „Ördög pilulák“-ra nevelték, de annyi igaz, hogy a fel sem tűnésig ártatlan Hubenay Ida úgy mozog e csillogó, sebesmenetű darabban, mint egy falusi kislány, aki egy zsibongó nagy város tömkelegébe téved. Ő maga is bámulni látszik, ami körül és vele történik. (Boer Emma elevenségével s vidám mosolyával árulja el, hogy a bohóság istennőjével szövetségben van. Ida k. a. Izabellája csak a kolostorba való.) A megifjodó boszorkány is több kellékét találta föl Dancz Ninában, mint Mathild kisasszonyban. Szép lehet, — de nem tündér. Amannak van ugyan egypár hibás betűje, de itt a szavalat hibás. Akinek szép haladását örömmel jegyezzük föl, az a fiatal festő személyesítője Jászai Mari, az ifjú tűzzel szerető, deli, bátor Albert igazi ifjúban se találhatna méltóbb képviselőt. Orgánuma kiható, s ha e szép mély hang a szenvedélyek változatait teljesen fölveszi és hévben emelkedést kap — a pelyhes állú ifjúból a művészi tündérzet segélyével egykor villámokat szóró Phüdra és Medea lehet. A saison, mely a felsőbb köröket a fővárosban együtt tartó, kezdi véget érni. A lóversenyekkel és Murszka Ilma kisasszony nyal rubiconját érte el, s ne feledjük, mint az uj aera egy büszke momentumát, azon fényes bált, mely a saison záradékául a miniszterelnök palotájában 13-dikán adatott. Mig a lóverseny toilet champêtre-ben egyesíté a magas úri körök szépeit, itt viszont ragyogóbbnál ragyogóbb báli ölezékekbe bűvölték át magukat, hogy másokat is elbűvöljenek. E szépeket így megszebbítve látván a meghívott jobboldalnak éreznie kellett, hogy neki is van egy kis baloldala. A bál fényes volt. A mintát hozzá gr. Andrássy Gyula alkalmasint Párisból a herczeg Metternich-termekből hozta. A cotillon elragadó volt. Sokan titokban csak azt óhajtották volna, hogy Festetich miniszter legyen az előtánczos, s az igazi rendjelek bőségéből tévedjen egynéhány a tánczordók közé. Ezen kis meglepetés öröme a szívélyes háziúrnak nem is nagy fáradságába került volna. A lóversenyek az idén csak annyiban szenvedtek kivételt, hogy a második nap folytonosan esett, ugyannyira, hogy Bernáth Gáspár szerint: a pályázó lovak csónakon úsztak a czélhoz. — A dijnyerések közt egy visszásan ütött ki, a menynyiben az egyik jutalmat egy „Striczi“ ragadta el egy „Honvédkapitány“ elől. Ilyes tán nem csak lovak közt történik? BULYOVSZKY GYULA. MI ÚJSÁG? — [Udvari hírek.] Király ő Felsége, mint az eddig történt intézkedésekből biztosan következtethetni, folyó hó vége felé Prágába megy.A királyi gyermekek, ha az idő kedvező lesz, orvosi tanács folytán valószínűleg még a pünkösdi szent ünnepek előtt Ischlbe költöznek át, hová őket királyné ő Felsége is követni fogja. Gödöllőn az udvar ősznél előbb állandóan nem fog tartózkodni. A koronaherczeg, mint a „P. N.“ írja, névnapja alkalmából felséges atyja részéről igen szép ajándékkal lepetett meg. Ő Felsége ugyanis Pausinger tájfestőt megbízta, hogy fesse le azon jelenetet, midőn a koronaherczeg múlt évben Ischl közelében az első szerencsés lövést teszi. A kép pompásan sikerült, s különösen emeli érdekét, hogy a rajta előforduló egyének arczképei kitűnően vannak eltalálva. — A nápolyi királyné, hir szerint, mindaddig itt fog maradni, míg királyné ő Felsége Budán lesz. — Király ő Felsége gr. Crenneville főkamarás nejét jelölte ki azon tisztségre, hogy a gmundeni veteránok egylete zászlójának fölszentelésénél, mely e nyár folytán fog megtörténni, Gizella főherczegnőt, mint zászlóanya helyettesítse. — Lajos Viktor főherczeg múlt szombaton gr. Andrássy Gyula miniszterelnöknél hosszabb ideig tartó látogatást tett. [Király ő Felsége] a múlt évi párisi világtárlaton működött hazánkfiait tanúsított tevékenységük elismeréséül különböző kitüntetésben részesíté. Különös elismerés nyilváníttatott többek közt Korizmics László, gr. Zichy Henrik, Térey Pál, Rózsa Lajos, Zeyk József s más uraknak; Eómer Flóris királyi tanácsosi czímet nyert; különféle érdemrendet kaptak Beregszászy Lajos, Hamar Leo, Gerenday Antal, Beliczay Imre, Pozdech József, Zarzetzky József, Feinel Lipót, Koppel Frigyes és többen. — [Király ő Felsége] gr. Andrássy Gyula miniszterelnöknek, mint a Szent-István-rend nagy keresztje birtokosának, ezen rend szabályai értelmében a titkos tanácsosi méltóságot adományozta. — [Királyné ő Felsége] szerencsés szülése alkalmából egy pesti fiatal aranyműves egy pár nagy gonddal dolgozott fülönfüggőt nyújtott át a született főherczegnő részére; a királyné az adományt elfogadta s elismerésének kifejezése mellett az illetőnek 80 frtot kézbesittetett. — [Ő Felsége] Brezanóczy Máriának, egy néhai egyetemi tanár leányának 200 főnyi évi kegydíjat rendelt. [A miniszterelnök szerdai tánczestélye] még az eddigieknél is fényesebb volt. A termek egészen tömve voltak, s 10 órakor ő Felsége a király is megjelent, hadsegéde kíséretében. Király ő Felségét a házigazda a terem ajtajában várta, fekete frakkban, a sz. István-rend keresztjével, mellette a háziasszony, tengerzöld selyem ruhában, melyre fehér illusion tunika borult; nyakán egy sor gyöngy, haján gyémánt diadém. A király huszárezrede egyenruhájában volt, sötétkék attilában, vörös nadrágban. A grófné karján lépett a terembe, hol üdvözlő éljen fogadta. Ő Felsége igen derült volt, s folyton társalgott a miniszterekkel, gr. Károlyi Györgygyel és Ivánka Imre képviselővel. — A tánczok sorát csárdás nyitotta meg. A tánczvigalmat ő Felsége másfélórai időzés után fél tizenkettőkor hagyta el, s ekkor a vendégek közül is többen távoztak. A hölgykoszorú szépei közül feltűntek: gr. Eszterházy Imréné a nagyhírű énekesnő Sonntag Henriette leánya, Fürstenberg herczegné, Klapka tábornok neje, gr. Károlyi Alajosné és gr. Eszterházy László szép ifjú leánya. A tánczvigalomnak reggeli fél négykor lett vége. — [Kállay Béni], belgrádi osztrák-magyar consul, fejedelmi hintón s a fejedelem testőrei által kisértetve jelent meg a fejedelemnél nyert első kihallgatáson. A consul ez alkalommal fényes magyar öltözéket viselt. — [Dajka Gábornak] Ungvárott emléket akarnak emelni, s e czélra az ottani dalkör közelebb tánczmulatsággal egybekötött dalestélyt rendezett. Dajka Gábor 1768-ban született, s egyike volt kora legjelesebb íróinak. — [A magyar Akadémia] becses ajándékot kapott e napokban. Ez Ender János bécsi tanárnak magyar vizfestmény-gyáj- X. ÉVFOLYAM