Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-10-10 / 81. szám
az evangélikus szászé, de ez megfordítva is áll. Hogy mást ne említsek: magyar iskola növendéke kétségtelenül többet fog tudni Magyarország egyetemes történetéből, a szászé ellenben az erdélyi szászokéból. Vagy még egy példát. Erdélyi magyar reformált iskoláinkban tudtunkkal az első gymnasiális osztályban 6 óra esik hetenkint a latin nyelvre, szászoknál 10. Kétségtelenül különbségnek kell lenni az eredményben. És még egészen egyenlő tárgybeosztással, a lehetőleg egyenlő tanári erőkkel bíró intézetek közt is, ha egyik intézet tanársága szabadságot vesz magának, felülvizsgálni a másikét, átalános szabályul ki lehet mondani, hogy bebizonyítja, miszerintsokkal elébb áll az ő növendéke. Ez épen olyan igaz, mint az emberi önzés átalánossága , és ennek kivitelére nem kell sem nagy bölcseség, sem nagy vitézség. De épen ott van a bibi, az tűnik fel előttem igen nagy felfuvalkodottságnak, magyarokkal szemben példátlan lenézésnek, hogy az erdélyi német protestáns intézet az erdélyi magyar protestáns intézet bizonyítványát nem respektálja. Az erdélyi magyar prot. intézetek bizonyítványait jóba veszik az egészen más fejlődési rom. kath. intézetek, jóba az ország minden egyeteme és törvényes hatósága, sőt a németországi egyetemek is. Csak a brassói szász intézet, amely ugyanazon jogi, történelmi és társadalmi alapon áll, — csak a nem veszi semmibe. Nemde nyílt és vérig sértő kihívás ez? Ilyen emberek beszélnek aztán barátságos hajlamokról, méltányosságról ? Ha az erdélyi magyar protestánsok megtorlással akarnának élni, bizony kapnának alkalmat és elég erősek hozzá. Ahelyett azonban a legnagyobb előzékenységet és gyöngédséget tanusítják , ami nem is válik sem szégyenükre, sem károkra. Ha szász ifjú magyar tanintézetbe megy, bizonyítványát minden szó nélkül jóba veszik; őt magát gyöngéden buzdítják, bátorítják; a tanárok gondosan óvják magyar növendékeiket, nehogy a sérelemre fogékony idegent valamivel sértsék ; tanulmányainál nyelvbeli nehézségeire tekintettel vannak: ha az ifjú nem tudja magát magyarul jól kifejezni, a tanár külön időt szakít és kihallgatja németül. Kérdezzék meg önök testvéreiket, apjáikat, akik magyar intézeteket látogattak ; azok gyöngéd hálával fognak emlékezni az illető intézetekről. Az önök intézeteiből jövő magyar növendék azonban emlékezhetik az intézetre hálával, mert ismereteket szerzett benne, de gyöngédséggel aligha. Ha ezt tennék önök is , ha fölvennék bizonyítványa szerint, aztán engednék küzdeni nyelvvel, tanulmányokkal és gyöngéd figyelem után sem k érné az utol társait , akkor, utólagosan, volna joguk rámutatni a tényre, de előre törni el a pálczát és oly kihivólag ignorálni a testvérintézet bizonyítványát: ez kiáltó jele az önök önteltségének és zárkózásának. János, Verzár Gergely, Lázár Gerő, Csukli Gusztáv, Bogdán János, Gencsi András, Varga András, Rödiger Rezső, m. k. honvédszázados, Pánczél Joachim, Kenyeres Adolf, Száva Gerő, Fischer Frigyes Helyi, ügyek. A brassói magyar kaszinó szervező gyűlést tartott folyó hórikán. Megtörtént a tisztújítás, melynek eredménye következő : Elnök Réthi Lajos, tanfelügyelő ; igazgató Dr. Otrobán Nándor; pénztárnok Szele István, kit már a közbizalom e minőségben 11 -szer tisztelt meg; jegyző Jakó Pál ; gazda Gyertyánffy József levéltárnok Köpe Sándor. , Bizottmányi tagok : m. k. honvéd őrnagy Kakor Károly, Kászoni István, Vasadi József, Molnár — 322 — Az egyházi reformegylet közgyűlése. Az egyházi reformegylet tagjai folyó hónikán gyűltek össze a pesti megyeház nagy termében, hogy ezen első kör — vagyis inkább alakuló gyűlésen megrakják azon alapot, melyen egy országos egyházi reformegylet épületét lesznek emelendők. A nagyszámú közönség megjelenése bizonyára a legszebb érdeklődést mutatja az egylet iránt. A jelen voltak nagyszámát nagyobbára protestantáns egyházi férfiak képezték. Erdélyből Szász Domokos, Szász Gerő, Dr. Kovács Ödön, Basa Mihály s több lelkész, Pestről, Kecskemétről, Nagy- Enyedről, Sárospatakról hittanárok, lelkészek vettek részt a gyűlésen. Ballagi Mór felszólította a gyűlést korelnök választására , mire közfelkiáltással megválasztatott Basa Mihály n. enyedi esperes, ki éljenzések által kisérve el is foglalta a korelnöki széket, s egy rövid beszédet tartott, melyben megköszöni a gyűlésnek nem személyébe, hanem korába helyezett bizalmát, s reményét fejezi ki, miszerint áldást fog teremni a hazának ez egylet erélyes működése. A korelnök felhívja ezután a gyűlést a rendes elnök választására. Közfelkiáltás utján megválasztatik rendes elnöknek Eördös Lajos kecskeméti esperes, ki elfogadván az elnökséget, a gyűlést megnyitottnak nyilvánítja, s kéri a tárgyalásokat a megalapított programja szerint foganatba venni. Erre Ballagi Mór olvas fel értekezést. Értekezletében a kereszténység eredetére a vallási fogalmak keletkezésére vet visszapillantást, azután fordul egész erejével a naponta mindinkább növekedő közönbösség ellen, mely vallási dolgokban uralkodik. Emelkedett hangulatú értekezletében kimutatja szükségét annak, hogy az egyház terén gyökeres reformokat kell előidézni, ha a közönbösséget állandósítani nem kívánjuk. Erőteljes beszédét azzal végzi, hogy fogadja, miszerint minden erőből azon lesz , és az egylet, hogy a reform terén mentői nagyobb haladásokat tehessenek, „Isten őt úgy segélje“. Ballaginak korszerű és emelkedett hangulatú értekezletét gyakran kitörő éljenzések és helyeslések jutalmazták. Ezután az elnök ajánlatára Bernáth Zsigmond volt képviselőt megválasszák jegyzőnek. Jegyző javasolja, hogy Ballagi értekezlete nyomattassék ki, nagyobb körökben való elterjedés végett, főleg tekintettel az erdélyi protestáns szászokra német nyelven is. Az ajánlatot elfogadják azon hozzátétellel, hogy az értekezlet szláv nyelven is kinyomatassék. Elírádt előterjeszti azon négy javaslatot, mely azországos reformegylet alakítási módjára vonatkozólag, a pesti, az erdélyi protestáns, a sárospati reformegylet és Litkey Péter által nyujtatott be. A pesti reformegylet javaslatának készítője Kovács Albert pesti hittanár. E javaslat általánosságra törekszik s minden hitfelekezetet keblébe fogad. Az erdélyi javaslat, viszont átalánosságot óhajt. A sárospataki „ vallástudományi társulatot“ tervez évi közgyűlésekkel, a természettudományi társulatok mintájára. Litkey javaslatát a nevelésügyre fekteti. Az egyes javaslatok indokolására szerzőik lépnek fel. Szász Domokos az erdélyi javaslat indokolásában, kiemeli, hogy a mozgalom, ha sikerdús akar lenni, szükségkép egy szervezett egyházból kell hogy kiinduljon, s e czélra a protestáns egyház legalkalmasabb. Ő a létező állapotot nem kívánja lerontani, hanem azon építeni törekszik s nem szeretné, ha e tekintetben az erdélyiek által tervezett társulat, czimén a „protestáns“ néven megütköznék valaki. A társulat csak azon szellemet fogná követni, mely a protestantismusban küldetésénél fogva rejlik. A négy javaslat összeegyeztetésére egy bizottság küldetett ki, és ezzel a gyűlés bezáratott délutánig. Délután a kiküldött bizottság előadója Szász Gező felolvassa akészített javaslatot, melyben nagy feltűnést, okozott a leendő egylet nevének „protestáns egylet“ névre való ajánlata. A javaslat hosszas vitára adott alkalmat. A tárgyhoz szállottak Nagy Lajos, Nagy Gusztáv, Dr. Kováts Ödön, Ferencz Józs. és Ballagi, ki nyelvészeti szempontból szól a kérdéshez; kiemeli hogy a „protestáns“ név a czimben jelenti az összes hitfelekezetek protestálását Róma túlkapásai ellen. Még többen szóljanak a „protestáns“ czim mellett, és ellen Szavazás fejezte be a vitát ; eredmény az, hogy a „protestáns“ czim nagy többséggel elfogadtatik. . . . Az alapszabályok egyespontjait a gyűlés egyhangúlag elfogadja a bizottságmódosítási szerit. Elnök ajánlja a tisztviselők megválasztását, mely 4-ikén megtörtént. A béke és szabadság liga congressusa. A szabadság földjén, Svájcz Lausanne nevű városában végezte be működését a „béke és szabadság liga“ ötödig congressusa. A liga alakult ezelőtti évvel ezelja volt : örök béke és szabadság létrehozása. Azon időben az eszme elhatott a világ legtávolabb zugába is, és midenütt rokonszenvvel fogadtatott ; az eszme megtestesítésére az akkor ismert szabadsághősök legjelesebbjei álltak. A legközelebbi congressus is czélul tűzte ki, az európai népek köztársasági federatiójának alakítását, vagyis : az európai federatio köztársaság alapján a béke mikép volna örök időkre megköthető. Bármenyire méltányoljuk e szép törekvést, amennyiben a békés népek boldogsága érdekében működni kíván, de nem lehet, hogy kételyünket ne fejezzük ki a siker iránt, azon nagy feladat megvalósításánál fogva, mely oly intézményket akar teremteni, melyek jövőre a népek közti háborút lehetetlenné tegyék. A hatalom, mely a liga törekvéseivel szemben áll oly nagy, hogy csak jó akarat megtörni nem képes. — Mindaddig, mig a népek összessége a szabadság érzettől át nem lesz hatva; mig a haszonlesés és önzésből eredő viszályok nem lesznek kiegyenlítve , addig az örökbékére gondolni sem lehet. ( ii 1 f ö I (1. FRANCZIA ÜGYEK. A franczia hadsereg szelleméről — a „Daily Telegraf“ párisi levelezője, egy jelenleg is szolgálatban levő franczia tábornok adatai nyomán, kinek társaságában a levezető már báron hadjáratban vett részt, s kiről úgy nyilatkozik, mint a katonák egyik legbecsületesebbikéről, részletes közleményeket hoz. A levelező indíttatva érezte magát, hogy tudakozódjék az iránt, hogy mennyire igaz azon hít, mely a hadseregben alakult császári, orleansi és köztársasági pártokról szól. Erre vonatkozólag az illető tábornok a következő felvilágosításokat adta. „A külföldiek és még a francziák közül is sokan,“ mondja a tábornok „igaztalanok a mi hadseregünk iránt, és pedig egyszerűen azon alapon, mert hadseregünk viszonyait, s annak gondolat és eszme menetét nem ismerik eléggé : önnek levelező úr, ki sokat forgolódott franczia tisztek között, tudnia kellene, hogy a császárság napjaiban is, amidőn a tisztek tizedrésze az uralkodó kormánynak köszönhette előléptetését, bevett jelszavunk volt, hogy mi a hazát és nem az uralkodó házat szolgáljuk. Most ismét ezen esett állott be. Mi a nemzetgyűlést mind Francziaország képviselőtestének tartjuk, s azon nézetben vagyunk, hogy kötelességünk annak, kit a testület feljebb valónkká tett, engedelmeskedni. Sok tábornok felöl igen sokat beszélnek. Trochy mint legitimista ismeretes. Ducrot-ról ugyanazt állítják Villet quand meme republicanus, míg mások azt hiszik, hogy őt császárpártinak nevezhetik. Ez urak mindenesetre bírhatnak személyes előszeretettel és ellenszenvvel, de tökéletes és biztos meggyőződésem az, hogy magánnézeteiknek a kötelesség teljesítésére semmiféle befolyása nincs, s hogy ők, egyik úgy mint másik ellent fogna állani azon kísérletnek, mely Francziaország jelenlegi törvényes kormánya ellen forradalmat szándékolna. Clinchant republicánus, még pedig igen elhaladott mértékben, de ez nem tartotta őt vissza attól, hogy együttműködjék velünk, épen oly elhatározottságot ne fejtsen ki, mint bárki más közülünk a commune ellen. Mac Malon egyátalában nem köztársaságpárti, de ki képes a köztársaságnak bővebben szolgálni mint ő ? Én magam orleanista vagyok, de ha valamelyik orleansi herczeg lépne fel, Thiers mint elnök ellen parancsára én lennék az első, ki őt elfognám. Egy szóval, mi franczia katonák soha nem a személyt, hanem az ügyet, a haza szentügyét szolgáltuk és fogjuk szolgálni. NÉMET ÜGYEK. . . Mint Münchenből 3-ról jelentik, a stuttgarti bajor követ egyszersmind Darmstadtban, s a berni bajor miniszter-residens egyszersmind Karlsruheben is meghiteleztetett. A londoni állomásnak szándék lett újra betöltéséről, mint azt egy bécsi lap jelenti, hiteles hír szerint, egyelőre szó sincs. Bonnban 2-án Boltzer tanár, s kanonok Boroszlóból, rövid ideig tartott szenvedés után meghalt.