Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-03-28 / 25. szám
Brassó, 1871. Első évi folyam 25. szám. Ivódd, márczius 28. Megjelenik ez a lap hetenkint kétszer kedden és pénteken. Ára: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. Szerkesztői s kiadói szállás : Kenyeres Adolf ügyvédi irodája, Nagypiaczon.NEMERE Politikai, közgazdászai és társadalmi lap. Hirdetési díj: 3 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségben és Römer és Kamner nyomdájában. Az első évnegyed hitelében lévén, fölkérjük évnegyedes előfizetőinket előfizetéseik megújítására. Programmunkról nincs mért újabban szólanunk. A „Nemere“ tovább fut a megkezdett irányban, s szükség szerint a közügyek más-más pászmáját fogja seprés alá. Nem érkezett még, ily rövid idő alatt, mindenütt megjelenni, de azért legyenek jó reménységben, mert: „Ha ma nem jött, eljön holnap.“ — Aki eddig meg volt elégedve lapunkkal, annak nem lesz oka utóbb sem elégedetlennek lenni , sőt azon törekszünk, hogy a megelégedettséget mind átalánosabbá tehessük. Az előfizetések pontos beküldésére főként azért kérjük tisztelt előfizetőinket, nehogy újból abba a bajba jussunk, melybe az első negyedben jutottunk, hogy ne tudjunk teljes számú példányokkal szolgálni. Előfizetési árak : apr. apr. apr. Az előfizetések aláirott ügyvédi irodájába küldendők. Kenyeres Adolf, felelős szerkesztő és kiadótulajdonos. ——B—— jun ./4 év szép. 72 év decz. 3/4 év — 1 3 4 ft. 50 kr. 55 5550 55 55 Emlékbeszéd b. Eötvös József felett.*) T. iskolatanács Valahányszor mostanig ezen gyülekezetben megjelentem, bizonyos öröm érzete kísért mindannyiszor, mert mindig volt alkalmam a vidéki népnevelésügy egy s más előmeneteléről tenni jelentést, és mert mindig volt reményem, hogy ezen tiszteletre méltó testület szakértő és ügyszerető tanácskozásai újabb előhaladásra adnak lendületet. Előmenetelről most is tehetnék jelentést, — talán többről is, mint eddig akármikor ; gyakorlati sikert ígérő tanácskozásokról most is biztos vagyok , mégis elmaradt az öröm, amely eddig kisért, — és bánat és a gyász csatlakoztak társaimal. Most kell jelentenem, t. iskolatanács, hivatalosan e helyről, azt a veszteséget, amely múlt gyűlésünk óta ezt a testületet, az országos oktatásügyet és az egész hazát érte 1. évi febr. 2-ikán, midőn az ország vallás és közoktatásügyi minisztere b. Eötvös József bevégezte rövid, 58 évre terjezett áldásos életét. Távol van tőlem, s bizonyára önöktől is, hogy az egyén értékét helyzete szerint mérlegeljem. Tapasztalás tanított meg mindnyájunkat arra, hogy kunyhóban alszik, ki sok nagy és nemes lélek s bíbor alatt is sok olyan, akinek emlékét az áldásnak egy hangja sem kiséb. De épen ezen pártatlan ítéletünkre támaszkodva mondhatjuk el, hogy b. Eötvös Józsefnek nem véletlen szerencse, nem is külső kegy-, hanem valódi érdemek szerezték meg magas helyzetét , és nem ő nyert, de nagy és nemes lelke sugárzott fényt a sokaktól irigyelt helyzetre. '*) A brassóvidéki iskolatanács f. évi márczius 24-én tartott ülésében elhatároztatott, hogy Rétii Lajos tanfelügyelő által tartott ezen emlékbeszéd közlésére a helybeli magyar és német lap fülkéresnének. Részünkről szívesen teljesítjük. Szerk. Sem erőmet, sem időmet nem tartom elégnek, hogy ezen munkásságban gazdag élet hatását méltányolhatnám ; a korlátolt erő egyszerű szavaival kell beérnem, amelyek legfelebb annyiról tehetnek bizonyságot, hogy érzem azt, amit kifejezni nem tudok : országos veszteségünk nagyságát. A múlt század nagy gondolkozói kimutatták a várnarendszerre és előítéletekre alapított állami és társadalmi rend igazságtalanságát. A nagy franczia forradalom ezeknek hatása alatt kezdett minden létezőnek, jónak és rosznak összerombolásához. Akik ezen irányzattal szembe mentek, lobogóul ugyan a fenntartásra méltó intézményeket tűzték , de fenntartották egyszersmind azokat is, amelyeknek igazságtalanságát minden gondolkozó fej belátta. Az európai társadalmat soha sem emésztették nagyobb ellentétek, mint ezen század első felében. Egyfelől a forradalom vonzott a szabadság képeivel , de annak hátterében a rombolás iszonyai álltak. Másfelől a rendben lett volna megnyugvás található , de a fennálló renddel tespedés öldöklő gőze párosult. A vágy elvesztette tárgyát , de nőtt óriásilag az elégedetlenség emlőin és tépte a lelket ; a remény pusztában, vezércsillag nélkül bujdokolt. Ezt a czéltalan küzdelmet, a társadalomnak önmagával meghasonlottságát fejezte ki a reménytelenség ékesszólásával egy könyv, a mely csakhamar ismeretessé lett a mivelt világban , s a melynek czíme „Karthausi“ volt. De Eötvös nagy szelleme nem érhette be azzal a daemoni munkával, hogy kimutassa az emberiségnek helyzete kétségbeesettségét és azzal félre vonuljon ; az ő lelke a kórjelek fölesmerése után rögtön a gyógyszerek után látott. S midőn megírta a „Falu jegyzője“ és „Magyarország 1514-ben“ czímű munkáit, s hazája alkotmányában azokra az elemekre mutatott rá, amelyek tűrhetetlenné teszik a fenálló rendet. Itt is végletekben járt a küzdelem ; itt sem akartak megemlékezni a sok tapasztalás árán szerzett igazságról, hogy : „in medio tutissimus ibis“ ; s midőn egyik részen a rend örve alatt mind szűkebbre akarták korlátolni a szabadságot, másfelől abban keresték a szabadság diadalát, ha kiveszik minden erejét a rendnek. Három ifjú ember a „Pesti hírlap“ hasábjain kimutatta a korjelenséget és biztosabb irányt jelölt ; a három közül Eötvösnek czikkei utóbb „Reform“ czim alatt együtt jelentek meg s azoknak vezérgondolata ma sem tévesztendő szem elől, mert ezen szavakban foglalható össze : az állami szabadságnak egyetlen biztosítéka az állami rend, és az állami rend csakis szabadságra alapítva biztos. 1848 Eötvös nagy eszméinek valósulását ígérte meghozni , de csakhamar elsötétült a láthatár ; az egyensúly elveszett és a különböző elemek csak ellentéteiket találták egymásban. Eötvös félrevonult, mert sem a létezőben, sem annak teljes szétrombolásában nem találta meg lelke vágyát , és be kellett látnia, hogy az éles szembetétel mellett a kettő közül egyik lesz az eredmény. A szomorú évek alatt, melyek elzártak előle minden nyilvános cselekvési kört, megérlelé és létesíté a nagy munkát, melynek czíme : „ A XIX század uralkodó eszméinek befolyása az államra“ , amelynek mélysége és alapossága előtt más nemzetek államtudósai is tisztelettel hajoltak meg, amely biztos alapon mutatja ki, hogy a mostani emberiséget lelkesítő eszmék közül mi képtelenség és mi valósítható, mi üdvös és mi volna átkos befolyással az államra és társadalomra.