Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-08-04 / 62. szám

Brassó, 1871. Megjelenik ez a lap heten­­kint kétszer kedden és pénteken. .4 r­a . Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. 1 negyedévre . . 1 ft. 50 kr. Szerkesztői s kiadói szállás: K­enyeres Adolf ügy­v­éd­i irodája, a Nagypiaczon. Első évi folyam 6v. szám. Péntek augusztus 4. Hirdetési díj: 3 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1 —10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvé­tetnek a szerkesztőségben és Römer és K­amner nyom­dájában. Politikai, közgazdászati és társadalmi lap. Brassó, 1871. Augusztus 3. B a n e v i 11 e, Francziaország bécsi nagykövete a franczia sebesültek számára beküldött öszveg­vételét Julius 25-éről kelt levelében nyugtázta. A tisztelt követ ur levelét ezennel ere­detiben és fordításban közöljük. Vienne, le 25 juillet 1871. Monsieur! J’ai reçu avec la lettre que vous m’ aves fait l’honneur de m’écrire le 17 de ce mois, le montant de la souscription recu­eillie par les soins du Journal que vous dirigez, parmi les Hongrois de la Transil­­vanie, pour venir en aide aux blessés français. La somme jointe à votre lettre se composait de 539 florins, 45 Zwanzi­ger en argent, 2 ecus, 3 ducats, 72 Kreu­zer argent autrichien et d’une obligation de 50 florins. Je me suis empressé de fransmetre le montant de cette, souscription au Gouver­nement français qui veillera à ce quelle soit employée conformément aux intentions des donateurs. La lettre dont vous aver accompagné cet envoi ajoute au caractère touchant de cette charitable manifestation de sympathie. Je me lais par avance auprès de vous, et, par votre intermédiaire auprès de ceux qui se sont associés à votre géné­reuse initiative, l’interprète des sentimens de reconnaissance de mon Gouvernement et de mes compatriotes. Recevez, Monsieur, l’assurance de ma considération très distinguée. L ambassadeur de France Banville. Bées, 1871. Julius 25-én. Ura m ! Azon levéllel, melyet f. hó 17-­én hozzám intézni szíveskedett, az ön által szerkesztett lap utján a franczia sebesül­tek segélyezésére Erdély magyarjai kö­zött gyűjtött aláírási összeget megkap­tam. — A levélhez csatolt összeg állott : 539 forint, 45 húszasból ezüstben, 2 tallérból, 3 arany 72 krajczárból osztrák pénzben és egy 50 forintos kötelezvényből. Sietek átküldeni ezen aláírási összeget a franczia kormánynak, mely gondoskodni fog, hogy az, az adományozók­ szándékla­­tainak megfelőleg alkalmaztassák. A levél, mely­­vel ön e küldeményt kí­sérte, emeli a rokonszenv eme kegyes nyil­vánításának megható jellegét. Előre tolmácsává teszem magamat kor­mányom és hazámfiai hálaérzelmeinek ön irányában és ön közvetítése által azok irá­nyában, a­kik nemes kezdeményezéséhez társultak. Fogadja uram, kiváló tiszteletem biz­tosítékát Banville Francziaország követel­­­ésén, — Lazarevics Bazil királyi tanácsost Temes­­­­vár és Versecz, — Lázár Mihály országgyűlési kép­viselőt Bereczk, Csíkszereda, Ulyefalva, Kézdivásár­­hely, Oláhfalu, Szepsi-Sz.-György és Székelyudvar­hely, — Nagy Ignáczot Felsőbánya, Nagybánya és Szatmár-Németi, — Nesztor Józsefet Bazin, Modor, Nagyszombat, Pozsony és Szt.-György, — Patay András, Szabolcsmegye alispánját Debreczen és Nagy­várad, — Plachy Lajos országgyűlési képviselőt Beszterczebánya, Breznóbánya, Korpona, Libetbánya és Zólyom, — Török Dániel gyulafehérvári polgár­­mestert és országgyűlési képviselőt Abrudbánya, Hátszeg, Károlyfehérvár, Vajda-N­unyad, és Vízakna — Thury Gergely országgyűlési képviselőt Erzsé­betváros, Fogaras, Marosvásárhely és Szászrégen, — gr. Zichy Rezsőt Bártfa, Eperjes, Kassa és Kis-Sze­­ben, — végre Zuber József Fehér megye alispánját Pécs és Székesfehérvár törvényhatósági joggal fölru­­­­házott városok főispánjává. Laktanyák országszerte. A honvé­delmi minisztérium már kibocsátotta rendeletét a tör­vényhatóságokhoz a katonai beszállásolásoknak lak­tanyák építése által leendő megszüntetése iránt. Felszólítja ebben a törvényhatóságokat, sz. kir. és mezővárosokat és községeket, hogy a beszállásolás nyomasztó szorgalma alóli felszabadulásukkal nyúj­tandó nagy horderejű előnyök és könnyebbségek elé­rése végett a kívánt költségeknek egybegyűjtését és építkezéseket eszközöljék és a kormányt ezen köz­érdekű ügyben segítsék, mire nézve részletes utasí­tásokat tartalmaz a rendelet. TÁHCZA. Könyvismertetés. A fürdészeti irodalom terén hézagot pótló mű jelent meg ez év folytán Braumüller Vilmosnál Bécs­­ben ily czim alatt: „Anleitung zur Wahl der Kurorte. Praktische Rathschläge für Kur bedürftige,“ vagy is: utasítás a für­dőhelyek megválasztásában. Gyakorlati tanácsok or­vosok és gyógy­használatot igénylők számára. Szerzője Dr. Meyr Ignác, 1855-tól 1861-ig az akkori brassói kerület tiszti főorvosa s jelenleg a felső ausztriai cs. k. helytartóságnál Linzben egész­ségügyi fogalmazó. A ma­ilanori Sigmund Károly bécsi tanárnak, mint a gyógyforrások ismerőjének és barátjának van ajánlva. A végéhez csatolt térképen Középeurópának valamennyi ismertebb gyógyvize na­gyon czélszerűen van jelezve. Az egész könyv öt fejezetre van felosztva, me­lyek közül az 1. az égalyi gyógyhatást, a 2. az ivógyógym­ódot, a 3. a fürdeg­yógymódot, a 4. az ás­ványvizek és gyógyhelyek különféle károk elleni ja­valatát tárgyalja, az 5. fejezet Útmutatóul szolgál az európai gyógyhelyekben. Az ezen fejezetekben foglalt nézetek és utasí­tások a fürdő- és vízgyógyászat legújabb elveiből, szorgalmas megfigyelés és tapasztalatokból vannak merítve. Könnyebb átnézet kedvéért az eddig ismert és vegybontott ásványvizek egyes csoportjai alkat­­részeik aránya szerint összehasonlító táblázatokba vannak foglalva, melyekből azonnal felismerhetni, melyik tartalmaz a hasonnemű ásványvizek közül egy vagy más alkatrészből többet vagy kevesebbet a másiknál. Tudományosan, de mégis könnyen érthetően tárgyalja a különböző osztályokba tartozó s belsőleg használt ásványvizek hatását a szervezetre, úgy nem­különben behatóan értekezik a fürdőalakban használt vizek gyógyhatásáról is ; czélszerű életrendi utasítá­sokat ad a gyógyhasználat idejére s átalában min­den lényeges elővigyázati szabályra kiterjeszti fi­gyelmét a gyógysiker elérése czéljából. Az egyes kóralakokat sorra véve nemcsak el­méletileg, de tapasztalatilag is helyes alapokra fek­teti a javalatot, felemlítvén egyszermind a szükséges ellenjavalatokat is. Ezen fontos fejezet az egész műben a legter­jedelmesebb, és a tárgyhoz méltóan sok szakavatott­­sággal és nagy szorgalommal van kidolgozva. Az utolsó fejezet betűrendben tárja élénkbe a gyógyhelyeket, kijelöli azok tudományos beosztását, égalyi viszonyát, földrajzi fekvését, gyógykészülékeit, vasúti állomásokhoz vagy más nevezetesebb városok és helységekhez való távolsági viszonyait, és igy könnyű és világos átnézetét adja azoknak. Reánk nézt becsét e mű­nek főkép az emeli, hogy a magyar birodalom eddig ismert ásványviz­­kincseit a miveit Európa más országaiéval betűrend­ben egyaránt tárgyalva, azokat tágabb kebten is­merteti, mit tudtommal idegen nyelven irt műben másnál nem találunk, kivéve a fennemlitett Sigmund I Károly bécsi egyetemi tanárt, ki 1868-ban bocsátá közre azelőtt néhány évvel kiadott ily czimű­ mű­vének 2. kiadását : „Übersicht der bekann­testen zu Bade- und Trinkkuranstal­ten benützten Mineralwasser Sieben­bürgens“ vagy­is: átnézete Erdély fürdő- és iog­­gyógyintézetül használt legismertebb ásványvizeinek. Sigmund Károly tanár ezen műve az erdélyi ásványvizeket minden ekkori gyógykészülékeikkel és berendezéseikkel terjedelmesen és czélszerűen írja le; azonban az összes Magyarhon vizeit más or­szágokéival egyetemesen leírva németben csak a je­len ismertetésünk tárgyát képező könyvben találjuk, melynek írója Dr. Meyr Ignác itteni hivatalos mű­ködése alatt Borszéket német és magyar nyelven, Előpatakot franczia nyelven írta le monográfiákban, azonkívül az Előpataki vizek gyógy­használatára út­mutatást irt, német, magyar és román nyelven kü­lön füzetekben, valamint tudományos működése által főkép az előpataki fürdő czélszerűsítése körül sok érdemet szerzett magának. Miért is méltó elismeréssel emlékezünk meg a tudomány emberéről, ki köztünk töltött 9 évi hi­va­talos munkássága ideje alatt gyógyhelyeink ismerte­tésén, gyarapításán és emelésén működve, körünkbeli távozta után sem szűnik meg egykori ideiglenes hazája javát eszközölni, s irántunk­ jó indulatát, ba­ráti rokonszenvét tényleg is nyilvánítani. A mű 18 évre terjed, alakja nagy quadrat, ki­állítása csinos. Különösen ajánlható minden orvosnak és a tárgy iránt érdeklődő minden miveltebb em­bernek. — Dr. Otrobán Nándor: Hazai ügyek. Városi főispánok. A Buda-P. Közl. kö­vetkezőkben közli az újonnan kinevezett városi főispá­nok névsorát : Ő fölsége kinevezte : Balogh Kornélt Esztergom, Győr és Komárom, Dáni Ferenczet Arad, Kecskemét és Szeged, Füilöp Sámuel Kolozsvár sz. kir. város helyettes polgármesterét Kolos, Kolozsvár, Szamosujvár, Szék és Zilah, Goldbrunner Sándor Sel­­mecz és Bélabánya sz. kir. városok polgármesterét Bakabánya, Körmöczbánya, Selmecz és Újbánya, — Kuba János országgyűlési képviselőt és Szakolcza szab. kir. város polgármesterét Szakolcza és Tren­ Vidé­k. Nagy-Baczou, 1871. Julius 30. Nálunk is van rész szokás, nemcsak Hétfaluban. A „Nemere“ 58-ik számában F. Gy. tanító ur röviden, de érthetőleg írja le észrevételeit a temeté­sek körül, s valóban magam sem vagyok képes fel­fogni, hogy mi czélból mondnak nem csak ott, de nálunk is a t. lelkész urak jó, velős, és tanuságos, de megvallva az igazat olyan hosszú-hosszú beszé­deket, hogy az ember alig várja végét ? ! Mert mint czikk író úr is megjegyzi, lehet a beszéd szép, vi­gasztaló, lelkesítő, de hosszadalmassága által nem

Next