Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-08-04 / 62. szám
Brassó, 1871. Megjelenik ez a lap hetenkint kétszer kedden és pénteken. .4 ra . Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. 1 negyedévre . . 1 ft. 50 kr. Szerkesztői s kiadói szállás: Kenyeres Adolf ügyvédi irodája, a Nagypiaczon. Első évi folyam 6v. szám. Péntek augusztus 4. Hirdetési díj: 3 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1 —10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségben és Römer és Kamner nyomdájában. Politikai, közgazdászati és társadalmi lap. Brassó, 1871. Augusztus 3. B a n e v i 11 e, Francziaország bécsi nagykövete a franczia sebesültek számára beküldött öszvegvételét Julius 25-éről kelt levelében nyugtázta. A tisztelt követ ur levelét ezennel eredetiben és fordításban közöljük. Vienne, le 25 juillet 1871. Monsieur! J’ai reçu avec la lettre que vous m’ aves fait l’honneur de m’écrire le 17 de ce mois, le montant de la souscription recueillie par les soins du Journal que vous dirigez, parmi les Hongrois de la Transilvanie, pour venir en aide aux blessés français. La somme jointe à votre lettre se composait de 539 florins, 45 Zwanziger en argent, 2 ecus, 3 ducats, 72 Kreuzer argent autrichien et d’une obligation de 50 florins. Je me suis empressé de fransmetre le montant de cette, souscription au Gouvernement français qui veillera à ce quelle soit employée conformément aux intentions des donateurs. La lettre dont vous aver accompagné cet envoi ajoute au caractère touchant de cette charitable manifestation de sympathie. Je me lais par avance auprès de vous, et, par votre intermédiaire auprès de ceux qui se sont associés à votre généreuse initiative, l’interprète des sentimens de reconnaissance de mon Gouvernement et de mes compatriotes. Recevez, Monsieur, l’assurance de ma considération très distinguée. L ambassadeur de France Banville. Bées, 1871. Julius 25-én. Ura m ! Azon levéllel, melyet f. hó 17-én hozzám intézni szíveskedett, az ön által szerkesztett lap utján a franczia sebesültek segélyezésére Erdély magyarjai között gyűjtött aláírási összeget megkaptam. — A levélhez csatolt összeg állott : 539 forint, 45 húszasból ezüstben, 2 tallérból, 3 arany 72 krajczárból osztrák pénzben és egy 50 forintos kötelezvényből. Sietek átküldeni ezen aláírási összeget a franczia kormánynak, mely gondoskodni fog, hogy az, az adományozók szándéklatainak megfelőleg alkalmaztassák. A levél, melyvel ön e küldeményt kísérte, emeli a rokonszenv eme kegyes nyilvánításának megható jellegét. Előre tolmácsává teszem magamat kormányom és hazámfiai hálaérzelmeinek ön irányában és ön közvetítése által azok irányában, akik nemes kezdeményezéséhez társultak. Fogadja uram, kiváló tiszteletem biztosítékát Banville Francziaország követelésén, — Lazarevics Bazil királyi tanácsost Temesvár és Versecz, — Lázár Mihály országgyűlési képviselőt Bereczk, Csíkszereda, Ulyefalva, Kézdivásárhely, Oláhfalu, Szepsi-Sz.-György és Székelyudvarhely, — Nagy Ignáczot Felsőbánya, Nagybánya és Szatmár-Németi, — Nesztor Józsefet Bazin, Modor, Nagyszombat, Pozsony és Szt.-György, — Patay András, Szabolcsmegye alispánját Debreczen és Nagyvárad, — Plachy Lajos országgyűlési képviselőt Beszterczebánya, Breznóbánya, Korpona, Libetbánya és Zólyom, — Török Dániel gyulafehérvári polgármestert és országgyűlési képviselőt Abrudbánya, Hátszeg, Károlyfehérvár, Vajda-Nunyad, és Vízakna — Thury Gergely országgyűlési képviselőt Erzsébetváros, Fogaras, Marosvásárhely és Szászrégen, — gr. Zichy Rezsőt Bártfa, Eperjes, Kassa és Kis-Szeben, — végre Zuber József Fehér megye alispánját Pécs és Székesfehérvár törvényhatósági joggal fölruházott városok főispánjává. Laktanyák országszerte. A honvédelmi minisztérium már kibocsátotta rendeletét a törvényhatóságokhoz a katonai beszállásolásoknak laktanyák építése által leendő megszüntetése iránt. Felszólítja ebben a törvényhatóságokat, sz. kir. és mezővárosokat és községeket, hogy a beszállásolás nyomasztó szorgalma alóli felszabadulásukkal nyújtandó nagy horderejű előnyök és könnyebbségek elérése végett a kívánt költségeknek egybegyűjtését és építkezéseket eszközöljék és a kormányt ezen közérdekű ügyben segítsék, mire nézve részletes utasításokat tartalmaz a rendelet. TÁHCZA. Könyvismertetés. A fürdészeti irodalom terén hézagot pótló mű jelent meg ez év folytán Braumüller Vilmosnál Bécsben ily czim alatt: „Anleitung zur Wahl der Kurorte. Praktische Rathschläge für Kur bedürftige,“ vagy is: utasítás a fürdőhelyek megválasztásában. Gyakorlati tanácsok orvosok és gyógyhasználatot igénylők számára. Szerzője Dr. Meyr Ignác, 1855-tól 1861-ig az akkori brassói kerület tiszti főorvosa s jelenleg a felső ausztriai cs. k. helytartóságnál Linzben egészségügyi fogalmazó. A mailanori Sigmund Károly bécsi tanárnak, mint a gyógyforrások ismerőjének és barátjának van ajánlva. A végéhez csatolt térképen Középeurópának valamennyi ismertebb gyógyvize nagyon czélszerűen van jelezve. Az egész könyv öt fejezetre van felosztva, melyek közül az 1. az égalyi gyógyhatást, a 2. az ivógyógymódot, a 3. a fürdegyógymódot, a 4. az ásványvizek és gyógyhelyek különféle károk elleni javalatát tárgyalja, az 5. fejezet Útmutatóul szolgál az európai gyógyhelyekben. Az ezen fejezetekben foglalt nézetek és utasítások a fürdő- és vízgyógyászat legújabb elveiből, szorgalmas megfigyelés és tapasztalatokból vannak merítve. Könnyebb átnézet kedvéért az eddig ismert és vegybontott ásványvizek egyes csoportjai alkatrészeik aránya szerint összehasonlító táblázatokba vannak foglalva, melyekből azonnal felismerhetni, melyik tartalmaz a hasonnemű ásványvizek közül egy vagy más alkatrészből többet vagy kevesebbet a másiknál. Tudományosan, de mégis könnyen érthetően tárgyalja a különböző osztályokba tartozó s belsőleg használt ásványvizek hatását a szervezetre, úgy nemkülönben behatóan értekezik a fürdőalakban használt vizek gyógyhatásáról is ; czélszerű életrendi utasításokat ad a gyógyhasználat idejére s átalában minden lényeges elővigyázati szabályra kiterjeszti figyelmét a gyógysiker elérése czéljából. Az egyes kóralakokat sorra véve nemcsak elméletileg, de tapasztalatilag is helyes alapokra fekteti a javalatot, felemlítvén egyszermind a szükséges ellenjavalatokat is. Ezen fontos fejezet az egész műben a legterjedelmesebb, és a tárgyhoz méltóan sok szakavatottsággal és nagy szorgalommal van kidolgozva. Az utolsó fejezet betűrendben tárja élénkbe a gyógyhelyeket, kijelöli azok tudományos beosztását, égalyi viszonyát, földrajzi fekvését, gyógykészülékeit, vasúti állomásokhoz vagy más nevezetesebb városok és helységekhez való távolsági viszonyait, és igy könnyű és világos átnézetét adja azoknak. Reánk nézt becsét e műnek főkép az emeli, hogy a magyar birodalom eddig ismert ásványvizkincseit a miveit Európa más országaiéval betűrendben egyaránt tárgyalva, azokat tágabb kebten ismerteti, mit tudtommal idegen nyelven irt műben másnál nem találunk, kivéve a fennemlitett Sigmund I Károly bécsi egyetemi tanárt, ki 1868-ban bocsátá közre azelőtt néhány évvel kiadott ily czimű művének 2. kiadását : „Übersicht der bekanntesten zu Bade- und Trinkkuranstalten benützten Mineralwasser Siebenbürgens“ vagyis: átnézete Erdély fürdő- és ioggyógyintézetül használt legismertebb ásványvizeinek. Sigmund Károly tanár ezen műve az erdélyi ásványvizeket minden ekkori gyógykészülékeikkel és berendezéseikkel terjedelmesen és czélszerűen írja le; azonban az összes Magyarhon vizeit más országokéival egyetemesen leírva németben csak a jelen ismertetésünk tárgyát képező könyvben találjuk, melynek írója Dr. Meyr Ignác itteni hivatalos működése alatt Borszéket német és magyar nyelven, Előpatakot franczia nyelven írta le monográfiákban, azonkívül az Előpataki vizek gyógyhasználatára útmutatást irt, német, magyar és román nyelven külön füzetekben, valamint tudományos működése által főkép az előpataki fürdő czélszerűsítése körül sok érdemet szerzett magának. Miért is méltó elismeréssel emlékezünk meg a tudomány emberéről, ki köztünk töltött 9 évi hivatalos munkássága ideje alatt gyógyhelyeink ismertetésén, gyarapításán és emelésén működve, körünkbeli távozta után sem szűnik meg egykori ideiglenes hazája javát eszközölni, s irántunk jó indulatát, baráti rokonszenvét tényleg is nyilvánítani. A mű 18 évre terjed, alakja nagy quadrat, kiállítása csinos. Különösen ajánlható minden orvosnak és a tárgy iránt érdeklődő minden miveltebb embernek. — Dr. Otrobán Nándor: Hazai ügyek. Városi főispánok. A Buda-P. Közl. következőkben közli az újonnan kinevezett városi főispánok névsorát : Ő fölsége kinevezte : Balogh Kornélt Esztergom, Győr és Komárom, Dáni Ferenczet Arad, Kecskemét és Szeged, Füilöp Sámuel Kolozsvár sz. kir. város helyettes polgármesterét Kolos, Kolozsvár, Szamosujvár, Szék és Zilah, Goldbrunner Sándor Selmecz és Bélabánya sz. kir. városok polgármesterét Bakabánya, Körmöczbánya, Selmecz és Újbánya, — Kuba János országgyűlési képviselőt és Szakolcza szab. kir. város polgármesterét Szakolcza és Tren Vidék. Nagy-Baczou, 1871. Julius 30. Nálunk is van rész szokás, nemcsak Hétfaluban. A „Nemere“ 58-ik számában F. Gy. tanító ur röviden, de érthetőleg írja le észrevételeit a temetések körül, s valóban magam sem vagyok képes felfogni, hogy mi czélból mondnak nem csak ott, de nálunk is a t. lelkész urak jó, velős, és tanuságos, de megvallva az igazat olyan hosszú-hosszú beszédeket, hogy az ember alig várja végét ? ! Mert mint czikk író úr is megjegyzi, lehet a beszéd szép, vigasztaló, lelkesítő, de hosszadalmassága által nem