Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-09-12 / 73. szám

Első évi folyam 73. szám, Urassá, 187 kedd, September 12. Hirdetési díj: 3 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdíj minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvé­tetnek a szerkesztőségben és Preiner és Kumner nyom­­dájában. Megjelenik ez a lap heten­­kint kétszer kedden és pénteken. Ára: Egész évre . . 6 f­t. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. Szerkesztői s kiadói szállás: Kenyeres Adolf ügyvéd­i irodája, Nagypiaczon. Brassó, szeptember 9. Pénzügyminister Kerkápoly Károly­­ nagyméltósága tegnap reggel öt órakor elhagyta városunkat. Útját Gyulafejérvárra, a­honnan egyenesen Pestre tér vissza, Se­gesváron és Med­gyesen át vette. Kerkápolyi minister hírének mint kor­mányunk egyik legkitűnőbb férfia körünk­ben is teljes mértékben megfelelt; az általa nyilvánított elvek minden körben teljes el­ism­­érésben részesültek. A­kik vele érint­keztek, meggyőződhettek a felől, miszerint kormányunk feltétlenül alkotmányos úton halad, hogy a haza polgárainak egyenjogú­­ságát respectálja, és semmi olyant, a­mi ezt zavarná, tenni nem zjándékozik. Egyenes, becsületes, őszinte és egy­szerű lényével Kerkápolyi mindenek haj­lamát megnyerte, úgy hogy távozta után egyedüli nézet a volt, hogy egész ember. Hetedikén reggel meglátogatta a Czenk­­tetőt, a fekete templomot, az evangélikusok iskoláit és egypár posztószövőt. Délben fo­gadta a görög nemegyesült papságot, a közös hadseregbeli tisztikart, a testvéresü­­lési bizottmányokat, és néhány magán egyént. Ezek után részt vett a városi képvise­let által tiszteletére rendezett ebéden. Délután többek kíséretében megláto­gatta a Duck József úr bőrgyárát, a Czell Frigyes ur gyapjú­mosóját, a Ludwig Li­­pót ur harisnyagyárát, a román gymnasiu­­mot, Spitzer Adolf ur magán tanintézetét és a magyarok kaszinóját. Miután a haza ezen keleti részének viszonyai kevéssé ismeretesek, megvalljuk, hogy miniszereink utazására nagy súlyt fek­tetünk. Mert ugyan in­form­áltathatják ma­gukat a kormány férfiai Pesten is, de hogy ezen informatióknak mi az értéke, a­felől volt alkalmunk meggyőződhetni. És hogy számtalan teendőik mellett elhatározták sa­ját meggyőződést szerezni, nagyon örven­detes jelenségnek tartjuk. Nagyon örvendettünk annak , hogy olyan férfiú, mint Kerkápoly ministerünk, a brassói viszonyokba mélyebben bepillan­tott, és oda nyiatkozott, hogy Brassó ked­vező fekvésénél úgy, mint kiterjedett ipara és kereskedelménél fogva, a hazának egyik nevezetesebb pontja, hogy hivatva van a keleti kereskedelem központjává és világ­várossá válni ; továbbá, hogy a magas kor­mány ezen várost haladási törekvéseiben elő fogja segíteni. Megnyugtatólag is hatott ministereink utazása a különböző nemzetiségekre, mert meggyőződhettek a felől, miszerint a kor­mány minden nemzetiségnek nyelvét nem­csak hogy respectálja, de nemzeti kimű­­velődését minden erejéből elősegítni kíván­ja, és hogy nem kérdi senkitől, milyen nyelven beszél, de azt mindeniktől megkí­vánja, hogy a hazának, a­mely áldásaiban mindeniket egyenlően részesíti, hű fiai le­gyenek. Meggyőződtünk a felől, hogy minisze­reink utazásának a legjobb hatása van ; legalább azokban, a­kikkel értekeztünk a legjobb reményeket gerjesztette. Hisszük, miszerint ministereink, kik lá­­togatásokkal szerencséltettek, az itteni visz­­szonyokkal elégülten tértek vissza, és hisz­­szük továbbá azt is, miszerint ezen látoga­tásokból úgy a közéletre, mint különöské­pen vidékünkre a legjobb eredmények szár­maznak, a­miért is óhajtjuk, hogy minél gyakrabban legyen ministereinknek alkalma a viszonyokról személyesen győződni meg. A Salzburgi találkozás. A nevezetes Salzburgi találkozásról következő képet állíthatunk össze, távirati tudósítások alapján : Ő felsége a király 6-án 11 óra 40 perczkor külön udvari vonaton megérkezett Salzburgba­, mivel minden fogadtatási ünnepély eltiltatott, ő felségét a vasúti indóháznál csak Lajos Victor főherczeg és Auersperg herczeg várták. Ő felsége testvérének, Lajos Viktor főherczegnek kezet nyujtó s Auersperg herczeghez nehány szót intézett, mire egy udvari fo­gaton, a­ roppant éljenző néptömeg közt a király­­palota felé hajtatott A német császár megérkezésére vonatkozólag távirják . Midőn kire futamodott, hogy Vilmos csá­szár Halleinba érkezett, Ferencz József ő felsége a Károly herczeghez czimzett vendéglő elé ment, hogy a német császár megérkezésére várakozzék. Környe­zetében voltak Beust gróf, Kulm hadügyminiszter, Lajos Viktor főherczeg és a német császár Salzburgban levő összes kísérete. 3 órakor csatlakozott az épen megérkezett Hohen­warth is. Pontban 3 óra 45 perc­­­kor érkezett meg a német császár négyes fogatú ko­csija. Midőn Vilmos császár kilépett, Ferencz József ő fel­sége hozzá sietett. A két uralkodó két izben csókolta meg egy­mást, s kezét nyújta egymásnak. A felál­lított díszszázadok megtekintése után a porosz nép­­himnus játszása mellett ment a két uralkodó a né­met császár szállására. Néhány pillanat múlva kilé­pett Bismarck, kit szintén nagy éljenzésekkel fo­gadott a néptömeg. Egy negyed óra múlva Vilmos császár Ferencz József ő felségével gyalog ment a királyi palotába, m­íg Bismarck herczeg An­­drásy grófot látogatta meg, kinél tiz perczig időzött. A német birodalmi kanczellár erre Hohenwarth grófot lá­togatta meg, kinek szállása ugyan azon fogadóban van, hol Andrásy grófé ; erre a három államférfi : Andrásy, Hohenwart és Bismarck együtt ment a ki­rályi palotába, udvari ebédre. Andrássy gróf tegnap délután három órakor fogadtatott a királyi palotában s Hohenwart gróffal és Hoffmann osztályfőnökkel együtt meghivatott az udvari ebédre. A német császár a Károly főherczeg­­hez czimezer vendéglőben fogja fogadni a salzburgi polgármestert — és saját kívánatéra — a három ministert. Az alkudozásokra vonatkozólag távirja : Orosz­országnak az ententebe való bevonása iránt sem Gu­­stoinban sem itt nem történt alkudozás, annál ke­vésbé egyezmény. Egyátalán a találkozás czéljára vonatkozólag távirják Salzburgból : „Előkelő államférfiak a legha­tározottabban állítják, hogy Gasteinban sem szerző­dés, sem konkrét esetekre vonatkozó­­egyezmény nem köttetett, tehát nem is lesz szükséges bármely egyezmény zárszerződését végezni Salzburgban. A császárok ismét való találkozásának c­élja egyes egyedül az volt, hogy tüntetőleg megmutattassák, miszerint a delegácziók által ismételtén óhajtott csat­lakozás Németországhoz az uralkodó akarata is, s hogy az osztrák-magyar államférfiak közül egyik sem óhajt más politikát, mint azt, mely Németország iránt barátságos, német részről pedig nyomatékosan akarják annak bizonyítékát adni, hogy az új német birodalom Ausztriát fen akarja tartani, s pedig súlyt fektet arra, hogy Ausztria épen és teljes erőben tar­tassák fen. Németországnak Ausztriával való támadó czélú szövetkezésére senki sem gondol, Ausztria, Ma­gyar- és Németország mint szilárd, áttörhetlen fal, akarnak elébe állni a h­óditásvágynak s a háború és támadási politikának. Oroszország sem nem hivatott föl a csatlakozásig, sem pedig egyátalán nem vona­tott az értekezések körébe ; ki békepolitikát követ, úgyis elfogadja Ausztria, Magyar- és Németorszá­got.“­­ Ezen távsürgöny több pontjával ellentétben a „Pester Lloyd“ a következő salzburgi távsürgönyt teszi közzé: „Egyéb hírekkel ellentétben hallatszik, hogy tegnap 6-án éjjel Beust, Andrássy és Bismarck a „salzburgi szerződés“ szerkesztésével foglalkoztak. A ministerek majd éjfélig tanácskoztak. Bismarck reggel 3 óráig dolgozott. Az uralkodók állítólag ma 7 -én írják alá a szerződést. A német császár megérkezésének részleteire vonatkozólag utólagosan távírják meg. Vilmos csá­szár osztrák ezredének egyenruháját viselte. Bismarck a második kocsin érkezett meg s dragonyos egyen­ruhában volt. A császár kocsijában számos bouquet és koszorú volt, s ez utóbbiak közt több babérko­szorú. Bismarck szintén nagy éljenzéssel fogadtatott azon urak és hölgyek által, kik a kir. palotától egész a vendéglőig sorfalat képeztek. Ferencz Jó­zsef ő felsége porosz katonai ruhában várt a német császárra, mellén a sasrend nagy keresztjével, míg Vilmos császár mellén a sz.­István rend nagykeresztje diszlett. A disz­századok tisztelegtek a császár meg­érkeztekor; a zenekar a porosz néphimnuszt ját­szotta.­­ A csapatszemle után Vilmos császár visszafor­dult s Beust grófot üdvözölte kézszoritás által. Erre mindkét uralkodó kíséretével a vendéglőbe ment, hol egy negyedórán át maradtak ; itt történtek a bemutatások Erre Vilmos császár Ferencz József ö fölségét egész a lépcsőig kisérte, s ennek, valamint Lajos Viktor főherczegnek kezét nyújtotta. "Utólago­san közült még, hogy a német császár Beust grófot szobájában a legnagyobb kitüntetéssel fogadta. Fe­rencz József ö fölsége pedig tegnap tovább, mint fél óráig értekezett Bismarkkal. Ez utóbbi egy szer­ződés alaptervét terjesztette elő, mely átalánosságban így hangzik: „Semmi cselekvés előleges értesítés nélkül “ Salzburg, sept. 7. Hiteles oldalról a korábbi gasteini értekezleteknek és a két császárnak Salzburg­ban történt találkozásának eredményéül Ausztriának a német birodalomhoz a béke érdekében való csat­lakozásának nyílt kifejezését állítják, a­nélkül, hogy valami szerződés kötésére vagy más egyezményre került volna a dolog. A megszilárdult ausztria-német barátsági viszony következményéül szolgál az egyet­értés : minden a jövőben fölmerülendő politikai kér­dés együttes megfontolásának szüksége. Az állam­férfim értekezletek körébe az „Internationale“ vi­szonyai is vonattak, nemcsak a netán szükséges ál­lami ellenintézkedésekre vonatkozólag, hanem arra nézve is, milyen állást foglaljanak el az államok szocziális kérdések megoldásában. Bécs, szept. 7. A „Wiener Abendpost“ Salz­burgból ma jelenti : a tegnapi udvari ebéd 9 óráig tartott. Ezután egy órai társalgás volt. Bismarck még tovább időzött Beust apparmentjeiben. Az eddigi rendelkezések szerint a német csá­szár holnap reggel 7 órakor utazik el és az osztrák császár iseidbe megy vissza. Beust grófné Salzburg­ban időz. Román értekezlet. Nagy-Szeben­ben az érseki jubileum alkalmá­val m. h. 30-án a legelőkelőbb román tekintélyek közül értekezletet tartottak, a­mikor is Metian es­peres indítványára kimondatott, hogy ezután aktív politikát fognak folytatni és a lehetőleg egyetértésre törekszenek a magyar elemmel. Ezen határozatnak csak két résztvevő, Ilanca esperes és Román úr. voltak ellene. Az értekezlet megbízottakat küldött ki az or­szág mindazon részeibe, a­hol románok laknak, — ezen programm terjesztésére. Részletes programm csak azután fog megállapíttatni, miután ezen meg­­bízottak jelentést tesznek az összes román népség hangulatáról.

Next