Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-09-12 / 73. szám
Első évi folyam 73. szám, Urassá, 187 kedd, September 12. Hirdetési díj: 3 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdíj minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségben és Preiner és Kumner nyomdájában. Megjelenik ez a lap hetenkint kétszer kedden és pénteken. Ára: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. Szerkesztői s kiadói szállás: Kenyeres Adolf ügyvédi irodája, Nagypiaczon. Brassó, szeptember 9. Pénzügyminister Kerkápoly Károly nagyméltósága tegnap reggel öt órakor elhagyta városunkat. Útját Gyulafejérvárra, ahonnan egyenesen Pestre tér vissza, Segesváron és Medgyesen át vette. Kerkápolyi minister hírének mint kormányunk egyik legkitűnőbb férfia körünkben is teljes mértékben megfelelt; az általa nyilvánított elvek minden körben teljes elismérésben részesültek. Akik vele érintkeztek, meggyőződhettek a felől, miszerint kormányunk feltétlenül alkotmányos úton halad, hogy a haza polgárainak egyenjogúságát respectálja, és semmi olyant, ami ezt zavarná, tenni nem zjándékozik. Egyenes, becsületes, őszinte és egyszerű lényével Kerkápolyi mindenek hajlamát megnyerte, úgy hogy távozta után egyedüli nézet a volt, hogy egész ember. Hetedikén reggel meglátogatta a Czenktetőt, a fekete templomot, az evangélikusok iskoláit és egypár posztószövőt. Délben fogadta a görög nemegyesült papságot, a közös hadseregbeli tisztikart, a testvéresülési bizottmányokat, és néhány magán egyént. Ezek után részt vett a városi képviselet által tiszteletére rendezett ebéden. Délután többek kíséretében meglátogatta a Duck József úr bőrgyárát, a Czell Frigyes ur gyapjúmosóját, a Ludwig Lipót ur harisnyagyárát, a román gymnasiumot, Spitzer Adolf ur magán tanintézetét és a magyarok kaszinóját. Miután a haza ezen keleti részének viszonyai kevéssé ismeretesek, megvalljuk, hogy miniszereink utazására nagy súlyt fektetünk. Mert ugyan informáltathatják magukat a kormány férfiai Pesten is, de hogy ezen informatióknak mi az értéke, afelől volt alkalmunk meggyőződhetni. És hogy számtalan teendőik mellett elhatározták saját meggyőződést szerezni, nagyon örvendetes jelenségnek tartjuk. Nagyon örvendettünk annak , hogy olyan férfiú, mint Kerkápoly ministerünk, a brassói viszonyokba mélyebben bepillantott, és oda nyiatkozott, hogy Brassó kedvező fekvésénél úgy, mint kiterjedett ipara és kereskedelménél fogva, a hazának egyik nevezetesebb pontja, hogy hivatva van a keleti kereskedelem központjává és világvárossá válni ; továbbá, hogy a magas kormány ezen várost haladási törekvéseiben elő fogja segíteni. Megnyugtatólag is hatott ministereink utazása a különböző nemzetiségekre, mert meggyőződhettek a felől, miszerint a kormány minden nemzetiségnek nyelvét nemcsak hogy respectálja, de nemzeti kiművelődését minden erejéből elősegítni kívánja, és hogy nem kérdi senkitől, milyen nyelven beszél, de azt mindeniktől megkívánja, hogy a hazának, amely áldásaiban mindeniket egyenlően részesíti, hű fiai legyenek. Meggyőződtünk a felől, hogy miniszereink utazásának a legjobb hatása van ; legalább azokban, akikkel értekeztünk a legjobb reményeket gerjesztette. Hisszük, miszerint ministereink, kik látogatásokkal szerencséltettek, az itteni viszszonyokkal elégülten tértek vissza, és hiszszük továbbá azt is, miszerint ezen látogatásokból úgy a közéletre, mint különösképen vidékünkre a legjobb eredmények származnak, amiért is óhajtjuk, hogy minél gyakrabban legyen ministereinknek alkalma a viszonyokról személyesen győződni meg. A Salzburgi találkozás. A nevezetes Salzburgi találkozásról következő képet állíthatunk össze, távirati tudósítások alapján : Ő felsége a király 6-án 11 óra 40 perczkor külön udvari vonaton megérkezett Salzburgba, mivel minden fogadtatási ünnepély eltiltatott, ő felségét a vasúti indóháznál csak Lajos Victor főherczeg és Auersperg herczeg várták. Ő felsége testvérének, Lajos Viktor főherczegnek kezet nyujtó s Auersperg herczeghez nehány szót intézett, mire egy udvari fogaton, a roppant éljenző néptömeg közt a királypalota felé hajtatott A német császár megérkezésére vonatkozólag távirják . Midőn kire futamodott, hogy Vilmos császár Halleinba érkezett, Ferencz József ő felsége a Károly herczeghez czimzett vendéglő elé ment, hogy a német császár megérkezésére várakozzék. Környezetében voltak Beust gróf, Kulm hadügyminiszter, Lajos Viktor főherczeg és a német császár Salzburgban levő összes kísérete. 3 órakor csatlakozott az épen megérkezett Hohenwarth is. Pontban 3 óra 45 perckor érkezett meg a német császár négyes fogatú kocsija. Midőn Vilmos császár kilépett, Ferencz József ő felsége hozzá sietett. A két uralkodó két izben csókolta meg egymást, s kezét nyújta egymásnak. A felállított díszszázadok megtekintése után a porosz néphimnus játszása mellett ment a két uralkodó a német császár szállására. Néhány pillanat múlva kilépett Bismarck, kit szintén nagy éljenzésekkel fogadott a néptömeg. Egy negyed óra múlva Vilmos császár Ferencz József ő felségével gyalog ment a királyi palotába, míg Bismarck herczeg Andrásy grófot látogatta meg, kinél tiz perczig időzött. A német birodalmi kanczellár erre Hohenwarth grófot látogatta meg, kinek szállása ugyan azon fogadóban van, hol Andrásy grófé ; erre a három államférfi : Andrásy, Hohenwart és Bismarck együtt ment a királyi palotába, udvari ebédre. Andrássy gróf tegnap délután három órakor fogadtatott a királyi palotában s Hohenwart gróffal és Hoffmann osztályfőnökkel együtt meghivatott az udvari ebédre. A német császár a Károly főherczeghez czimezer vendéglőben fogja fogadni a salzburgi polgármestert — és saját kívánatéra — a három ministert. Az alkudozásokra vonatkozólag távirja : Oroszországnak az ententebe való bevonása iránt sem Gustoinban sem itt nem történt alkudozás, annál kevésbé egyezmény. Egyátalán a találkozás czéljára vonatkozólag távirják Salzburgból : „Előkelő államférfiak a leghatározottabban állítják, hogy Gasteinban sem szerződés, sem konkrét esetekre vonatkozóegyezmény nem köttetett, tehát nem is lesz szükséges bármely egyezmény zárszerződését végezni Salzburgban. A császárok ismét való találkozásának célja egyes egyedül az volt, hogy tüntetőleg megmutattassák, miszerint a delegácziók által ismételtén óhajtott csatlakozás Németországhoz az uralkodó akarata is, s hogy az osztrák-magyar államférfiak közül egyik sem óhajt más politikát, mint azt, mely Németország iránt barátságos, német részről pedig nyomatékosan akarják annak bizonyítékát adni, hogy az új német birodalom Ausztriát fen akarja tartani, s pedig súlyt fektet arra, hogy Ausztria épen és teljes erőben tartassák fen. Németországnak Ausztriával való támadó czélú szövetkezésére senki sem gondol, Ausztria, Magyar- és Németország mint szilárd, áttörhetlen fal, akarnak elébe állni a hóditásvágynak s a háború és támadási politikának. Oroszország sem nem hivatott föl a csatlakozásig, sem pedig egyátalán nem vonatott az értekezések körébe ; ki békepolitikát követ, úgyis elfogadja Ausztria, Magyar- és Németországot.“ Ezen távsürgöny több pontjával ellentétben a „Pester Lloyd“ a következő salzburgi távsürgönyt teszi közzé: „Egyéb hírekkel ellentétben hallatszik, hogy tegnap 6-án éjjel Beust, Andrássy és Bismarck a „salzburgi szerződés“ szerkesztésével foglalkoztak. A ministerek majd éjfélig tanácskoztak. Bismarck reggel 3 óráig dolgozott. Az uralkodók állítólag ma 7 -én írják alá a szerződést. A német császár megérkezésének részleteire vonatkozólag utólagosan távírják meg. Vilmos császár osztrák ezredének egyenruháját viselte. Bismarck a második kocsin érkezett meg s dragonyos egyenruhában volt. A császár kocsijában számos bouquet és koszorú volt, s ez utóbbiak közt több babérkoszorú. Bismarck szintén nagy éljenzéssel fogadtatott azon urak és hölgyek által, kik a kir. palotától egész a vendéglőig sorfalat képeztek. Ferencz József ő felsége porosz katonai ruhában várt a német császárra, mellén a sasrend nagy keresztjével, míg Vilmos császár mellén a sz.István rend nagykeresztje diszlett. A diszszázadok tisztelegtek a császár megérkeztekor; a zenekar a porosz néphimnuszt játszotta. A csapatszemle után Vilmos császár visszafordult s Beust grófot üdvözölte kézszoritás által. Erre mindkét uralkodó kíséretével a vendéglőbe ment, hol egy negyedórán át maradtak ; itt történtek a bemutatások Erre Vilmos császár Ferencz József ö fölségét egész a lépcsőig kisérte, s ennek, valamint Lajos Viktor főherczegnek kezét nyújtotta. "Utólagosan közült még, hogy a német császár Beust grófot szobájában a legnagyobb kitüntetéssel fogadta. Ferencz József ö fölsége pedig tegnap tovább, mint fél óráig értekezett Bismarkkal. Ez utóbbi egy szerződés alaptervét terjesztette elő, mely átalánosságban így hangzik: „Semmi cselekvés előleges értesítés nélkül “ Salzburg, sept. 7. Hiteles oldalról a korábbi gasteini értekezleteknek és a két császárnak Salzburgban történt találkozásának eredményéül Ausztriának a német birodalomhoz a béke érdekében való csatlakozásának nyílt kifejezését állítják, anélkül, hogy valami szerződés kötésére vagy más egyezményre került volna a dolog. A megszilárdult ausztria-német barátsági viszony következményéül szolgál az egyetértés : minden a jövőben fölmerülendő politikai kérdés együttes megfontolásának szüksége. Az államférfim értekezletek körébe az „Internationale“ viszonyai is vonattak, nemcsak a netán szükséges állami ellenintézkedésekre vonatkozólag, hanem arra nézve is, milyen állást foglaljanak el az államok szocziális kérdések megoldásában. Bécs, szept. 7. A „Wiener Abendpost“ Salzburgból ma jelenti : a tegnapi udvari ebéd 9 óráig tartott. Ezután egy órai társalgás volt. Bismarck még tovább időzött Beust apparmentjeiben. Az eddigi rendelkezések szerint a német császár holnap reggel 7 órakor utazik el és az osztrák császár iseidbe megy vissza. Beust grófné Salzburgban időz. Román értekezlet. Nagy-Szebenben az érseki jubileum alkalmával m. h. 30-án a legelőkelőbb román tekintélyek közül értekezletet tartottak, amikor is Metian esperes indítványára kimondatott, hogy ezután aktív politikát fognak folytatni és a lehetőleg egyetértésre törekszenek a magyar elemmel. Ezen határozatnak csak két résztvevő, Ilanca esperes és Román úr. voltak ellene. Az értekezlet megbízottakat küldött ki az ország mindazon részeibe, ahol románok laknak, — ezen programm terjesztésére. Részletes programm csak azután fog megállapíttatni, miután ezen megbízottak jelentést tesznek az összes román népség hangulatáról.