Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-09-12 / 73. szám
Brassó, 1872. Megjelenik ez a lap hetenkint kétszer csütörtökön és vasárnap. г a : Egész évre . . 6 ft.— kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. A szerkesztő irodája: Nagypiacz 322 szám. Lakása : Bolgárszeg 1425 sz. Másod évi folyam 73. szám. Csötörtök: szeptember 12. füirdetési díj: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1 —10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségnél. Politikai, közgazdászati és társadalmi lap. * В г a s s ó , szerpt. 11. Az országgyűlés megnyitásától a múlt hét végéig a fisió, pártjaink egyesülése volt a főkérdés Pesten. A balközép és a Deákpárt lapjai egyaránt kijelentették, mennyire kívánatos a két nagyobb hazafias pártnak kiegyezése. Csütörtökön és pénteken a „Reform„Pesther Lloyd“ és „Pesti Napló“, mindhárom tele volt olyan hírekkel, amelyekből csaknem bizonyosnak lehetett tartani ezen kiegyezés megtörténtét. Hogy maguk legelső rendű államférfiaink foglalkoztak ez eszmével, amelytől — mint annyiszor kifejeztük — hazánk ügyei fejlődésében egy boldogabb korszak kezdetét remélnek, azt eléggé kiderítik az alábbi közlemények. Fájdalom, ezekből az alábbi közleményekből az is kiderül, hogy most még nem sikerült a nagy mű, akármennyire óhajtották mindkét oldalon, s igazán mondva országosan. Nevezetes, hogy nemcsak a Deákpárt és balközép közt folytak a kiegyezési kísérletek , hanem a szélsőbal is felszólította küldöttségileg a balközépet, hogy egyesüljön vele. Az egész ügy mostani állását teljesen földeríti a „Pesti Napló“ és „Hon“ vasárnapi számaikból átvett két közlemény. A „Pesti Napló“ ezt írja: A jelen országgyűlés megnyitása alkalmával a baloldal köréből többen keresték föl gróf Lónyay miniszterelnököt, beszélve a pártok közötti közeledés lehetőségéről s ajánlva gr. Lányainak, hogy erre Ghyczy Kálmánnal szemben ő tegye meg az első lépést. A miniszterelnök erre azt felelte, hogy a maga részéről szívesen hozzájárul, amennyire azt csak teheti, a pártok közötti közeledés előmozdításához,minthogy azonban ily kezdeményező lépése a múltkor nem aratott sikert, ezúttal kezdeményezőleg semmiféle ajánlatot sem tehet, de szívesen látná, ha Ghyczy Kálmán őt meglátogatná és legszívesebben, ha Deák Ferencznél találkoznának. Ghyczy Kálmán erről tudósittatván, egy levélben felelt, melyet gr. Lónyayhoz intézett. A levélben Ghyczy kijelenti, hogy nem akarván félreértésekre alkalmat adni, ezúttal nem látogathatja meg gr. Lónyayt, s nem vehet részt semmi találkozásban. Tudósítni fogja azonban e dologról elvtársait, s egyúttal arról is értesíti a miniszterelnököt, hogy a maga részéről alkalomszerűtlennek tartja azt, hogy a trónbeszédben a közjogi mű hangsúlyoztassék. Gr. Lónyai e levelet Deák Ferenczczel közlé, s abban történt megállapodás hogy bevárandó, mit fog tenni Ghyczy Kálmán s a baloldal, és Ghyczy levelére a miniszterelnök egyelőre nem adott választ. A „Hon“ a balközépnek szombaton tartott nagy értekezletéről értesít, amelyen Ghyczy előterjesztette a fusióra vonatkozó indítványát. A közlemény ez : A baloldali kör nagy érdekeltség és számos tag jelenlétében tartotta meg ma esti 5 órakor értekezletét. Ghyczy Kálmán nagy fontosságú nyilatkozatát — annak terjedelménél fogva — csak lapunk keddi számában adhatjuk, s ez alkalommal csupán a határozatot közöljük, melyet a kör a Ghyczy Kálmán által elmondottakra hozott s mely következőleg hangzik: „A kör nem tartja szükségesnek, hogy azoknak, a miket Ghyczy Kálmán tisztelt barátunk előadott, tárgyalásába bocsátkozzék és irányukban véleményét nyilvánítsa. Már 1867-ben kiadott programmjában kifejezte a balközép-párt elveit, kijelölte a czélt, mely felé törekedni kötelességének ismeri; kifejezte azt, hogy megválasztva az időt, körülményeket és az eszközöket, jog elvei valósítására működni. Most is ezen elveket tartván helyeseknek, ezen czél felé törekedni ismervén kötelességének, ha tisztelt barátunk által előadott vagy azokkal rokontermészetű nézeteknek megvitatása és az azokkal szemben követendő eljárás megállapítása , csak akkor lenne szükséges és időszerű, ha a képviselőházban többségben levő párt egy részétől jönnének hozzánk oly ajánlatok, melyek elveink legalább egy részének azonnal valósítására nyújtanának bizonyos feltételek mellett kilátást.“ Ezután a 48-as párt által a balközép párthoz intézett felhívás vétetett tanácskozás alá. Erre nézve a kör abban állapodott meg, miként a balközéppárt mai napon s határozatában újólag ki is mondotta, hogy pártállását, melyet már az 1867. esztendőben körvonalazott, jövőben is fentartja, a hozzá intézett felhívásnak nem felelhet meg, és erről a 48-as pártot küldötttségileg értesíteni rendelte. Ezen közlemény nagyon tanulságos, s habár egyelőre megszakadottnak látszik a tárgyalás, mi a helyzetben reménytámasztó pontokat látunk. Először is jelentékeny, hogy a szélsőbal felhívását egyszerűen eldobja a baloldal, míg a Deákpárttal szemben — amint látszik — csak az első lépés megtétele képez nehézséget. Mint már előbb értesülve voltunk, ugyanis Tisza Kálmán és úgy helyeselte a kiegyezési törekvéseket, mint Ghyczy, csak a volt a különbség köztök, hogy míg Ghyczy kezdeményezni akart, Tisza azt kíyánta, hogy kezdeményezzen a Deákpárt. A ,,Hon“-nak fentebb közlött nyilatkozata tehát azt jelenti egyszerűen, hogy Tisza nézete győzött a Ghyczyé felett. Igaz ugyan, hogy a ,,Pesti Napló“-nak előbb közlött czikkéből a látszik, hogy a kormányelnök sem akar kezdeményezni. Ezzel azonban még nincs elvégezve a dolog, mert kezdeményezhetnek mindig a Deákpárti képviselők. Igazán fájdalmas, hogy midőn mindenki belátja, bevallja, hogy ezen kiegyezés a haza javára szolgálna, azzal akasztják meg, hogy mindeniknek ambitiója a másik féltől várja az első lépést. Lesz talán, aki be fogja látni, hogy azé a dicsőség, aki ezt az első lépést sikeresen megteszi. A trónbeszédből. Más lapok mögött megkéstünk a trónbeszéd közlésével; mindamellett kötelességünknek tartjuk közölni annak főpontjait, ha kivonatosan is, mert a trónbeszédben adja a kormány terveinek programmját. Miután megemlítette , Felsége, hogy a közjogi kiegyezés biztos alapja hazánk fejlődésének, mindenekelőtt azt említi, hogy a képviselőház tanácskozási eljárását rendezni, szabályozni kell. És aztán a következő reformok soroltatnak fel: Már a múlt országgyűlés megnyitásakor kiemelettük, mennyire fontosnak tartjuk, hogy a rendi alkotmány átalakítása következtében, a főrendek házának szervezete is korszerűleg módosíttassék. A választási mozgalmak újabban is igazolták, menynyire mélhatlanul szükséges az 1848-iki választási törvények hiányainak javítása és pótlása. A közigazgatást illetőleg, az alkotmányos intézmények alapján, a rend és a törvények pontos végrehajtásának minden iránybani biztosítása végett nagyfontosságú és sürgős feladat vár a jelen országgyűlésre. A múlt országgyűlés rendezte a törvényhatóságokat és községeket, azonban még hátra van az ország fővárosainak és a a Királyföldnek rendezése. Képesekké kell tenni a törvényhatóságokat, hogy saját közigazgatási költségeikről önállólag gondoskodhassanak. Az új bírósági szervezet jótékony hatása csak akkor fog teljes mértékben mutatkozni, ha elháríttatnak az akadályok, amelyeket az alaki és anyagi törvények hiányossága gördít a bírák gyors és biztos működése elé. Kormányunk az igazságügy rendezését tárgyazó egyéb javaslatok közt elő fogja terjeszteni a büntetőtörvénykönyvre valamint a polgári és büntető eljárásra vonatkozó törvényjavaslatokat. Mint a múlt országgyűlés megnyitása alkalmával, jelenleg is utalunk arra, hogy a sajtószabadság biztosítékainak sértetlen fentartása mellett gondoskodni kell a sajtótörvények mind alaki, mind anyagi részének azon hiányai pótlásáról, melyeket az eddigi tapasztalás kimutatott. Az államok jólétének és felvirágzásának legfőbb biztosítéka a polgárok műveltsége. Ez okból, azon nagy fontosságú intézkedések után, melyek a népoktatás érdekében történtek, halaszthatlan szükség immár a közoktatás ügyének továbbfejlesztése, a közép és fensőbb oktatás országos rendszerének megállapítása által a kolozsvári egyetem és a Ludovika-akadémia felállítására vonatkozó törvényjavaslatok a limit országgyűlésen nem tárgyaltathatván, a nevezett országos tanintézetek felállításának siettetése tekintetéből, ideiglenes intézkedésekre hatalmazták fel kormányunkat, meghagyván egyszersmind az érintett törvényjavaslatoknak újólag az országgyűlés elé terjesztését. Az ország közművelődési ügyeinél nem kisebb mértékben fogják igénybe venni önök törvényhozói működését az állam anyagi érdekei. A múlt országgyűlés az ipartörvénynyel megvetette alapját az ipar egészséges, szabad fejlődésének átalában. Az ipar egyik fontos ágának s a kereskedésnek előmozdítása végett kormányunk rendszeres bánya- és keresltjavaslatot fog előterjeszteni. Fontos közgazdasági érdekek sürgetik az erdészeti viszonyok szabályozását is. Az ipar és kereskedelem felvirágzására ezek fölött szükséges, hogy a rendes pénz- és értékforgalom az ipar és kereskedelem érdekeinek megfelelőleg biztosíttassék. A közelebbi országgyűlések sok áldozatot hoztak az állam közlekedési eszközeinek fejlesztésére. E közlekedési eszközök nagy részben megfelelnek a belforgalom igényeinek, nagyobbszerű lendületet azonban csak akkor vesznek, ha kelet és dél felé is gondoskodva lesz a vasúti vonalak czélszerű összeköttetéséről a nemzetközi nagy hálózattal. Átalában szükséges a közlekedési eszközök hálózatának törvényhozásilag megállapítása s törvényes intézkedés annak mind létesítése, mind fentartása iránt. Örvendetes jelenség, hogy közelebb többrendbeli vasút kiépítésére létetett ajánlat állambiztosíték igénybevétele nélkül. Kormányunk előterjesztéseket teend a czélból, hogy a közadók minél arányosabban oszoljanak meg, s hogy az adóztatás minél helyesebb alapokra fektettessék. Az országgyűlés berekesztése után egyik legelső feladatunknak tartottuk, atyai gondjainkat a víz által károsult alföldi vidékekre fordítani. Ennek folytán törvényjavaslatok fognak előterjesztetni, melyek jövőre az ily károsodásoknak lehetőleg elejét vegyék, a társulati működés menetét biztosítsák. Az 1868. XL, XLI. és ХЫГ. törvényczikkek megállapították az általános védkötelezettséget és az ország védrendszerét. Ezen törvények kellő végrehajtásának biztosítása végett, e törvények alapján és részben azok rendelete következtében, szintén többrendbeli javaslat fog az országgyűlés elé terjesztetni. Határőrvidékünkben a két varasdi határőrezred, Zengg és Belovár katonai község és Ivanics vára, továbbá Sziszek község polgárosítása befejeztetvén, e körülmény a horvát-szlavón országgyűlés által a magyar országgyűlésre küldendő képviselők, egyezményileg meghatározott, számának aránylagos szaporítását teszi szükségessé. E tárgyban a magyar országgyűlés országos bizottságával tartandó értekezés végett a horvát-szlavén országgyűlés bizottságot küldött ki. Egyszersmind óhajtását fejezte ki előttünk a társ-