Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-10-10 / 81. szám
Brassó, 1872. Másod évi folyam 81. szám. Csütörtök, október 10. Megjelenik ez a lap hetenkint kétszer csütörtökön és vasárnap. Ára: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. A szerkesztő irodája: Nagy pia ez 322 szám. Lakása : Bolgárszeg 1425 sz.NEMERE Politikai, közgazdászati és társadalmi lap. Hirdetési díj: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1 —10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségnél. „ Nemere „ politikai, közgazdászati és társadalmi lap idei negyedik évnegyede október hóval kezdődött. Előfizetési ára egy negyedévre 1 frt. 50 kr. Félévre 3 frt.; egész évre 6 frt. Szerk. Országgyűlés. Október 2-iki ülés. A közlekedési miniszter felel Slovánszkynak a kisajátítási rendetlenségek ügyében tett interpellációjára. Karucsi indítványa: határozza el a ház, hogy naplóit és irományait minden törvényhatóságnak megküldi. А Ш. bíráló bizottság jelentése szerint két választás ellen vizsgálat rendeltetett el, kettő, köztük Pauler igazoltatott. A kolozsvári egyetemről szóló törvényjavaslatot némi módosításokkal Molnár Aladár előadó a központi bizottság nevében elfogadásra ajánlja, mert azt tartja renden, hogy a kolozsvári egyetem ne kormányrendelet, de törvény alapján nyittassák meg. Trefort Ágoston néhány hónap múlva fontos és részletes előterjesztéseket teend a pesti egyetem s átalában az egyetem oktatásra vonatkozólag. Schwarz Gyula különvéleményét indokolva felhozza, hogy a miniszteri javaslat szervezete sok tekintetben nem helyes, p. o. hogy a modern tudomány szakelválasztása rendszerét nem véve figyelembe, az államtudományokat a jogtudományoktól nem választja el. Dr. Vécsey Tamás nem helyeselheti, hogy a rendes és rendkívüli tanárok megkülönböztetése továbbra is fennmarad, hogy a tanszékek száma csekély , hogy ott is csak a matriculált tanulók vehetendnek részt a tanórákon, ami a tanárokra is nézve sem előny, hogy a pesti egyetem szabályzatai terjesztetnek ki Kolozsvárra is. A pesti egyetem még külső alakjában is össze van forrva az egyházzal, egyházi intézet volt, s sok tekintetben ennek érdekei által vezettette magát. Kell hát, hogy a kolozsvári állami egyetem ily iránytól mentes maradjon. Nem helyeselheti azt az encyclopaediai irányt, mely a vizsgálatoknál lesz alkalmazandó, s a magántanárok intézményének szűk körre szorítását. Különben elfogadja a javaslatot. Dr. Oláh Gyula szerint a tanszabadság korántsem az, ami a pesti egyetemen van, hogy egy bizonyos formaságok után taníthat valaki, az a tudás szabadságában is nyilvánul, a tudásnál pedig nem szabad kutatni azt, hol tanulta, elég hogy tudja. Az iránt is tesz felszólalást, hogy a Kolozsvárott az egyetemmel együtt polytechnikum állíttassák föl. Patrubány Gergely megjegyzé : Ha a hortobágyi pusztán a jogi tudományokat könyvből meg lehet tanulni, akkor töröljük el a jogi facultást.“ Helfy Ignácz elfogadja e törvényjavaslatot a részletes vita alapjául. De megjegyzi azt, hogy semmiképen sem volt szükség arra, hogy a kormány az alkotmányosságot megsértve, az egyetemet rendeleti úton hozza létre. Egy óra alatt megszavazta volna a ház a törvényjavaslatot akkor midőn az ellenzék ezt sürgette, mint megszavazza most. A felirati vita folytatásában Csernátony indítványozza,, hogy ha sürgős javaslatok volnának még tárgyalandók, a ház inkább két ülést tartson egy napon. Lipthay Béla békülösen a 48-as párt által beadott javaslat és Iványi beszéde ellen fordul. A balközép javaslatát bíválgatva azt mondja, hogy oly állam mint a miénk, a szomszédokkal jó viszonyban maradjon, tekintetbe kell vennünk, hogy nincs a szomszéd nagyhatalmak közt oly állam, amelynek érdekében nem volna mostani monarchiánk mostani csoportosulását fentartatni. Pauler igazságügyi miniszter a vádra válaszol, mely a volt igazságügyminiszter ellen lett intézve, hogy a bíróságokat körlevele által korteskedésre hívta fel. Az illető utasítás nyíltan kifejezte, hogy a bírósági hivatalnokok nem lehetnek politikai egyletek és politikai gyülekezeteknek tagjai, de nem értette a politikai jogok gyakorlatának megszüntetését a bíróra nézve, nem azt, hogy a bírónak nem szabad választani, hogy a választás iránti meggyőződésnek kifejezést ne adhasson. A törvény tehát nem tiltja azt, hogy a bíró miután a választási tanácskozmányokat és értekezleteket politikai egyleteknek mondani nem lehet, abban részt vehessen és a békés eszmecsere korlátai közt véleményét ne nyilváníthassa. A bíró úgy mint az állam minden polgára választhat, sőt mint képviselőjelölt is léphet fel, csak hogy ha megválasztatnék, bírósági hivataláról lemondani köteles. Azon vádakra, hogy a kormány mulasztásai és hibás eljárásai sorába tartozik a népnevelés ügyének elhanyagolása, azt mondja, hogy az utóbbi két évben 900-nál több népiskola állíttatott fel, hogy 1002 új iskolaépület emeltetett, hogy az osztályok száma 1937-el szaporodott; hogy az iskolába járó gyermekek száma folyvást növekedőben van, sőt az utolsó két évben 10%-el emelkedett; hogy az iskolák felszerelésére egészben tetemes összegek fordíttattak és 3922 iskola egészben 5914 részben, 3699 hiányosan, tehát összesen körülbelül 13,000 iskola, szereltetett fel ; hogy a minisztérium fenállása óta 19 tanító-, illetőleg női tanítóképezde állíttatott fel, hogy a póttanfolyamokban egy év alatt 4000- nél több tanítónak alkalom szolgáltatott, hogy hiányos ismereteit kiegészíthesse ; hogy 20,000-nél több ■ felnőtt részesült oktatásban. A közművelődés és az azzal járó nagyobb vagyonosodás legbiztosabban mozdítja elő a józan politikai felfogást, mely nem hiú ábrándok után indul, hanem a fenlévő viszonyokkal számol s azoknak alapján. Tóth Kálmán mondá beszédében: Ha valaki csak egy új épületet akar építeni egy régi helyére, annak okvetlenül demolíroznia kell valamit, hogy újat építhessen. Kormányunk azonban a legkívánatosabb demolirozásokat sem merte eszközölni, sőt az idő és viszonyok által eszközölt omladozásokat is nyíltan vagy alattomosan tatarozgatta, ha a romok tulajdonosai olyan osztályokat képviseltek, melyek egy vagy más tekintetben a kormány hatalmának gyarapítására eszközül szolgálhatnak. Beszél továbbá a felsőház reformja elhalasztásának okairól, a házasságról és viszonyairól az egyházhoz, a hatalomvágyból származott corruptióról, a munkás pár részeseinek hosszú szenvedéseiről, a személyszabadságról, az aristocraticus áramlatról, sok hivatalnak nem képesített egyének általi betöltéséről. Végre pártolja Tisza javaslatát, mire az ülés véget ért. Október 3-iki ülés. Egy pár kérvény benyújtása után Steiger Gyula interpellácziót intézett a honvédelmi és belügyi miniszterekhez a katonaság főbbjei azon boszantó eljárása ügyében, miszerint Pest városa többszörös tilalma daczára a Duna-parton a vízvezeték mellett kórházi ruhák mosodájának építését kezdette meg s az építés folytatását a városi rendőrséggel szemben a katonaság fegyveres erejével is fentartotta. Lónyay kijelentette, hogy fellépése folytán az építés már be van szüntetve. Ezután napirendre tért a ház, először Molnár Antal szólott; utána Ghyczy Kálmán beszélt, megtámadta Schwarz Gyulát s a reformpárti törvényjavaslatot. Majd saját politikájára tért át s alapos gyanút hagyott maga után, hogy a balközép régi alapjára állott. Ghyczy után Tarnóczy szólott, nem nagy hatással; őt Gullner Gyula balközépi követte, ki most mutatta be magát a háznak untató beszédével ; figyelmet keltett Toszt heves, támadó, tapintatlan szónoklata. A 48-asok ellen pattogott s Csernátony vette magára, ki Bittó, és Lónyay ellen beszélt. Október 4-iki ülés. Elnök meg nyitván az ülést bemutatja Kővár vidékének egy kérvényét egy Somkúton fölállítandó törvényszék iránt. Lónyay Menyhért gr. tudatja a házzal, hogy ő Felsége a ház szerencsekivonatát távirati után megköszönte: átnyújtja továbbá a koronaőrzés beczikkelyezéséről szóló okmányt. Miletics a belgrádi események dolgában négy interpellációt intéz a minisztériumhoz, melyekben a belgrádi ünnepélyességen való hivatalos községi képviseltetés eltiltása iránt kér felvilágosítást. Nikolics Sándor javasolja, hogy a vízkárosultak vidékein az erőszakos adóbehajtás szüntettessék meg, s hátralékok is csak jövő évi augusztusban hajtassanak be. A felirati vita folytatásában Csemeghy Károly főkép a nemzetiségi javaslatot bonczolván a bizottsági javaslatot pártolja. Helfy Ignácz indokolván, hogy miért nem fogadja el a többi felirati javaslatot, felelvén a vádakka, melyekkel a balodalt illették, mondja. Szükségesnek tartom, hogy épen most hangoztassa az ellenzék jó közjogi kérdéseket, mert ez az országgyűlés az, amely alatt figyelnünk kell, hogy nemzetünk meg ne szokja ezen veszélyes állapotot ; ez az országgyűlés az, a melyben feladata az ellenzéknek, hogy a választókat előkészítse arra, hogy a legközelebbi országgyűlés leend az, amely hivatva lesz dönteni a felett, hogy az 1867- ik szerződés némely igen lényeges pontja megnyitassák-e vagy sem. Arra kell tehát törekednünk, hogy a nemzet tudja, mi rejlik ezen pontokban, hogy tökéletes ön-s tudattal határozhasson a felett. Nagyon rosz szolgálatot tesznek nemcsak Magyarországnak , de magának a dynastiának is azok, kik folyton állítják és bizonyítják, hogy a tiszta personal-unió lelhetetten. Végül kijelentvén, hogy nem hiszi, mikép európai válságra vezetne, ha az uralkodó dynastia egyik tagja magyar király másik tagja osztrák császár lenne a 48-as párt feliratához való csatlakozását jelenti ki. Cozman Lajos a bizottság által ajánlott javaslatot pártolja, mivel az ülés véget ért. Október 5-iki ülés. Helfy Ignácz következő interpellációt intéz a miniszterelnök és pénzügyi miniszter imákhoz. Van-e tudomásuk az igen tisztelt miniszter uraknak azon a kormány és országhitelét sőt becsületét rontó hírekről, melyeket múlt június és augusztus havakban a kormánypárt sajtójának egy része az úgynevezett Lévay-ügyben felszínre hozott és huzamos időn át terjesztett? Ha van erről tudomásuk, szándékoznak-e a képviselőháznak , a dolog mibenlétéről kellő felvilágosítást adni. P. Szathmáry Károly interpellációt intéz a honvédelmi miniszterhez: „Tekintettel azon számos katonai kihágásra, melyek a katonaságnak szolgálaton kivil fegyverhordozása miatt országszerte, a közelebbi időben magában a fővárosban is, nemcsak a fegyvertelen polgárok, hanem a fegyveres rendőri közegek életét is fenyegették, de hivatkozva több szabad ország példájára is, melyek — szolgálaton kívül — a katonát is polgárul — minden körülmények között pedig elsősorban a személy- és vagyoni biztonság őréül tekintik és alkalmazzák, kérdem a 1. honvédelmi minisztériumot, szándékozik-e lépéseket tenni arra nézve, hogy a szolgálaton kívüli fegyverviselés hazánkban mind a sorezredeknél, mind a honvédségnél mielőbb megtiltassék. “ Vécsei József határozati javaslatot nyújt be, — melyben a kormányt egy közmunka törvény benyújtására indítványozza utasíttatni. (Élénk helyeslés.) Következik a kérvények tárgyalása. Ürményi Miksa jelentése értelmében a virilises szavazatok eltörlésére vonatkozó kérvényeket a többség tudomásul vette. Előadó a belügyminisztert utasíttatni kéri, hogy a torontál megyei árvízkárosultaknak akár vetőmag-kölcsönt eszközöljön, akár pedig, hogy bárminemű kölcsön eszközlésében kezekre járjon. Ezután következik a felirati vita folytatása, melyben Csanády Sándor felel Lukács Béla beszédére és a hatpárt felirati javaslatát elfogadásra ajánlja. Matuska Péter a baloldali szónokok egy része ellen polemizálván, a bizottsági javaslatra adja szavazatát. Mednyánszky Sándor a 48-as párt javaslatára szavaz. Pólya József házabb beszédben védelmezé a kormány politikáját s polemizálva Tóth Kálmán ellen a demokratikus irány hiányát népünk sajátságaiban találja. Nálunk az önsegély elvének minél kevesebb követője van s ez idézi elő szerinte azon fogalomzavart, mely a kormányra nézve uralkodik. Végül a bizottsági javaslatra adá szavazatát, úgyszintén Földvári János. — Bittó Kálmán olvassa a központi bizottságnak jelentését több vasút kiépítésére vonatkozó törvényjavaslat tárgyában, miután a gyűlés véget ért. Kinevezések a kolozsvári egyetemhez. Az újonnan felállítandó kolozsvári egyetemhez kineveztettek és pedig: a) a jogi s államtudományi karhoz : 1) az egyetemes európai és hazai jogtörténelemre dr. Óváry Kelemen : 2) a magyar és erdélyi magán- és bányajogokra dr. Kolozsváry Sándor: 3) az osztrák magánjogra dr. Haller Károly: 4 a törvénykezési eljárás s váltó- és kereskedelmi jogra dr. Plósz Sándor.