Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-10-18 / 84. szám

84. szám ----------------------% Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön­­ Demeter-féle ház, hová a faj­ szellemi részét illető közlemények küldendők. ) ------- - Kiadó hivatal: - cse­r-notei-H­­rCouá KÖNYVNYOMDÁJA,­­ hová a hirdetések és­­ előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. Sepsi-Szentgyörgy, 1883. Csütörtök, október 18. XIII. évfolyam. бгчMegjelenik ezen lap heten­­kint kétszer : csütörtökön és vasárnap. Előfizetési év helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve . Egész évre 6 frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 1­3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-díjért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. A hirdetmények és nyiltte­­rek díja előre fizetendő. Politikai szemle. Újabb d­e ti­c­i i­t, újabb adóemelés : ez a vége annak az előterjesztésnek, melyet dr. Szapáry Gyula pénzügyminiszter tett a jövő évi költségvetésről a képviselőház szombati ülésén. Kilenczedik éve, hogy Tisza Kálmán átvette a kormányt pénzügyeink rendezésének ü­ráigye alatt, s a kilenc­ évi kormányzás ered­ménye az, hogy még ma is húsz millió és háromszázharminczhatezer forinttal több a ki­adás, mint a bevétel, akkor, midőn az adók évről évre magasabbra csigázva, szinte elvisel­hetetlenek már. És az adót mégis folyton eme­lik , a jövő évre fölemelik a földadót, házadót, tőkekamat- és járadékadót. Az adófelemelésről szóló törvényjavaslatot a pénzügyminiszter már beterjesztette a kép­viselőház elé s a kormánypárt, mely megsza­vaz mindent vakon, bármit kívánjon is a mi­nisztérium, kétségkívül ezt is meg fogja sza­vazni. Mi is tartaná vissza őket? A félelem talán, hogy választóik bizalmát elvesztik ? A választók ma már mit sem törődnek vele, mit csinál megbízottjuk a képviselőházban. Nincs egy is közöttük, a­ki ne panaszkodnék a nagy adó miatt, hanem azért újra megválasztják képviselőnek azt, ki az adót megszavazta. A közügyek iránti érdeklődés kiveszett a magyar népből s a kormánypárt abban a csalódásban ringatja magát, hogy az ország, mert közö­nyös, meg van elégedve a kormány és a több­ség tetteivel. A zalai és horvátországi zava­­­­rok megmutatták, mit rejt mellében ez az ál- t­l­tólagos elégedettség. Az országos antiszemita párt kiadta programmját. Hogy a program­a, me­lyet Istóczy és Simonyi Iván készítenek, nem lehet más, mint reakczionál­­us, az előre is képzelhető volt. Benne van e programm­ban a földbirtok megkötése, az ipar és hitel megszo­rítása ; legérdekesebb azonban a programm 9-ik pontja, melyben kimondják a zsidók és keresztyének közti házasságról szóló törvény­­javaslat visszavetését. Ez pedig nem jelent egyebet, mint azt, hogy a zsidókérdés megol­dását akarják ugyan, hanem a legh­ath­atósabb eszköz, mely a zsidók különállását s végered­ményében az egész zsidókérdést megszünteti, nem kell nekik. A király Szegeden időzése alkalmat adott két oly politikai enuncziáczió nyilvání­tására, melynek lehetetlen, hogy még ne le­gyen üdvös hatása. A politikai és egyházi ha­tóságok közt, melyeket az uralkodó fogadott, ott volt a görög-kath­olikus és görög-keleti oláh klérus küldöttsége is s üdvözölte a ki­rályt, ki Van­es­a János balázsfalvi érsek üd­vözlő szavaira következőleg válaszolt : „Kegye­sen fogadván hódolatukat, megelégedésemre szolgálatid, ha saját és kormányom jóakaró szándékainak megfelelőig befolyásukat a gond­jaikra bízott hívekre oly irányban fogják ér­vényesíteni, hogy ezek nemcsak vallásuk és nemzetiségük buzgó hívei, de egyszersmind a m­a­g­y­a­r á­ll­a­m h­ű polgárai i­s j­e­g­y­e­­tne­k. S ha ezt önök is mindenkor szem előtt tartandják, ismervén önök eddigi működését, éber figyelemmel fogom k­i­s­é­r­n­i azt ezentúl is, s a helyes ösvényen kegyelmem­mel mindenkor találkozhatnak.“ Román M­iron nagyszebeni érsek sza­vaira pedig a következőket mondta a király : „Hódoló ragaszkodásuk és hűségük legszebb bizonyítékát abban fogom találni, hogy atyai intenczióim szellemében a gondjaikra bízott hí­veket, nemcsak a vallásuk és nemzetiségük iránti hű ragaszkodásra, hanem egyszersmind a tiszta hazaszeretetre s a törvé­nyek iránti tiszteletre is b­u­z­d­­­t­a­n­d­­j­á­k, s ha ezen irányban nemcsak befolyásuk egész súlyát érvényesítendik, hanem saját részükről is jó példával elől men­nek, legyenek meggyőződve, hogy e téren működésüket teljes elismerésem fogja kísérni.“ A marosvásárhely-szászrégeni vasút engedélye­zési tárgyalása. Báró Huszár Károly és érdektársai egy Marosvásárhelytől Szászrégenig vezetendő vasút terveit és költségvetését előterjesztvén, e vasút en­gedélye iránt folyamodtak. . Ennélfogva közmunka- és közlekedésügyi miniszter úr ő nagyméltósága az említett vasút engedélyezési feltételeinek megállapí­tását elrendelvén, f. évi október hó 30-ára az ál­landó vasút engedélyezési bizottságot összehívja.­­ A bemutatott tervek szerint a szóban levő vasút a m. kir. államvasutak kocsárd-marosvásárhelyi vona­lának folytatásaként egy Maros Vásárhelyen létesí­tendő külön állomásból kiindulva, Nagy Ernye, Sá­­romberke, Gernyeszeg, Körtvélyfája, Petele közsé­gek határain keresztül mintegy 34 kilométer hosz­­szúságában Szász-Régenig vezettetnék.­­ E vas­úton a két végállomáson kívül Gernyeszegen egy közben eső állomás terveztetik. Az engedélyt kérők által szerkesztett költségvetés szerint az összes épí­tési és berendezési költségek 895.613 forintot tesznek. Az 1884. évi költségvetési előirányzat. Rendes kiadások 298.200,338 frt. Átmeneti kiadások 2 157,590 Beruházások ...................... 23.981,607 Rendkiv. közösügyi kiadás 4.860,695 Összesen : 329.200,230 Rendes bevételek : 295.519,101 Átmeneti bevételek 13.345,078 összesen : 308.864,180 Összes kiadás 329.200,230 Összes bevétel 308.864,180 H­iány 20.336,050 Ezen 20.336,050 frtnyi hiányból esik a rendes kezelésre, és pedig : rendes kiadás .... 298.200,338 frt. rendes bevétel .... 295.519,236 A „Nemere“ tárczája. Ki volt a tolvaj ? (Szenzácziós bűnügyi per a század elejéről.) Írta: Balázs Sándor. Nemcsak korunkban történnek szenzácziós esetek ! A világ teremtése óta, vagy legalább, mióta az emberek megtermettek, vagy teremtettek, mindig voltak ilyenek. Mert az ember lényegében ma is ugyanaz, mint a­mi volt tíz, vagy százezer év előtt, a­mikor elő­ször megjelent a földtekén. Mert már régen, nagyon régen itt van. A tudomány ellene mond a bibliának. A geológia kisütötte, hogy a világ és emberiség sokkal régibb és korosabb, mint a minőnek az ó-testamentum ál­lítja. Alig egy évtizede, hogy egy angol tudós által Konstantinápoly környékén eszközölt ásatások kide­rítették, hogy a vízözön, a­mit a biblia leír, nem az első, hanem az utolsó vízözön volt, melyet isten tudja, mennyi rombolás és mennyi természeti ka­tasztrófa előzött meg. Istenen kívül ki tudhatná, hogy a tengerek és szá­razföld alakjait, s a szárazon az emberiség czivili­­záczióit, évezredek művét, hányszor semmisítette meg a természet egy-egy veszélyes, mindent elromboló és megsemmisítő forradalma! Hányszor változtathatták medrüket a tengerek, s a mi most szárazföld, hányszor volt tenger, s a tengerek medre hányszor szárazföld! A hagyományok mostani szárazföldünk síkságait mind tengerfenekeknek állítják. S hazánkban is a Duna és Tisza közötti síkságon mennyi oly kövesült maradványt vet föl a szántóvető ekéje, vagy a vé­letlen, a­mi kézzel fogható bizonyságául szolgál an­nak, hogy a­hol ma gulyák és ménesek legelnek, valaha halak és tengeri szörnyek éltek. A Mexikó­ban és Kaliforniában újabban eszközölt ásatások pedig csak annak tanúbizonyságai, hogy valaha e messze, ma is még alig ismert földrészeken, a történelmi korszak előtti messze időkben, polgárosult, művelt emberek éltek, kik egyebek közt oly mértékben bírták az építészet titkát, s a kövek és téglák ösz­­szeragasztásának mesterségét, hogy e mesterséget a mai kor csak bámulni, de megfejteni s utánozni nem képes. » Az akkor élt emberek hamvai és egyébb művei elporlódtak, de épitkekezéseiknek romjai megmarad­tak, hogy tiltakozzanak az ó-testamentum önkényes állításai ellen. Semmi kétség tehát, hogy már a történelmi kor­szak, sőt a hagyomány korszakai előtt is éltek már földtekén­ken emberek, kiknek életviszonyai, társa­dalmi körülményei, s tudományos fejlettsége külön­bözött a mieinktől, de azért az ember, a maga lé­nyeges tulajdonságaiban, gyengeségeiben, erényei­ben és bűneiben ugyanaz volt, ami mi vagyunk. Testi alkatának arányai, izometeje lehettek má­sok, értelmisége állhatott magasabb vagy alacso­nyabb színvonalon, de szíve, szenvedélyei, erényei és hibái ugyanazok voltak. De hova kalandoznak gondolataim? Hisz én nem vagyok tudós, sem szakember. Én csak egy egyszerű elbeszélő vagyok, a­ki a fél vi­lágért sem venné magának azt a bátorságot, hogy az emberiség fejlődésének történetéről merészkednék értekezést írni. Én egyszerűen csak az akkori időkben nagy fel-­s tűnést keltett „szenzácziós“ bűnvádi esetről akarok megemlékezni, a­mely e századnak elején, úgy hi­szem 1803 vagy 1804-ben történt Kolozsváron, Er­délyben. Gyermekkkorárában sokszor hallottam elbeszélni, később azonban egy vén kalendáriumban is olvas­tam a „csudálatos esetek krónikájában“. Kolozsvár városa jó lakosságát • ezernyolczszáz­­h­árom vagy négynek október havában nagy bámu­lásba és ijedelembe ejtette nagyságos solymosi Soly­­mossy Dávid uramnak hirtelen elfogatása. Solymossy Dávid uram gazdag nagy ur volt és az erdélyi kincstár alpraezidense. Képzelhetni te­hát a lakosság ijedelmét és megdöbbenését, midőn megtudta, hogy a nagyságos urat elfogták, kemény vasba verték, és a közönséges bűnösök börtönébe, a még máig is toronynak nevezett bástyába szállí­tották. Hát még mikor megtudták hogy miért fog­ták el ? Mikor hire ment, hogy közönséges sikkasztásért és tol­vajlói­­ért zárták börtönbe azt a dús­gazdag uraságot, a kinek Kolozsváron saját palotája volt, Doboka és Küküllő megyékben pedig annyi birtoka, hogy csak jobbágyainak száma meghaladta a három­százat. Csakhamar szájról-szájra kelt, hogy a kincstárból nem kevesebb, mint kétszer nyolczszáz darab csá­szári kir. arany hiányzik, a­mely roppant pénz­összegnek sem a protokulumokban nem volt semmi nyoma, sem pedig annak hova fordításáról a prezi­­dens ur számot adni nem tudott. Egy Steiner nevű bécsi inspektor sütötte ki a dolgot, a­kit az erdélyi császári királyi kaszták megvizsgálására az udvari kanczellária küldött le. Ez a szigorú uraság váratlanul érkezett Kolozs- Hiány 2.681,236 frt-E hiány fedezésére szolgál azon 6 millió forint­nyi bevételi többlet, mely a­ földadó, házadó, tőke­­kamat- és járadékadó, valamint az általános jöve­delmi pótadó iránti törvények módosításáról szóló, az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatnak a törvényhozás által elfogadása esetén várható. „Az országos antiszemita párt“ kiadta prog­rammját, melyben az aláírók Simonyi Iván, elnök, Ónody Géza jegyző és Istóczy Győző és Széll György pártbizottsági tagok tudatják, hogy a párt „pártszö­vetkezeti alapra“ alakulván meg, czéljait, a­me­lyekre törekszik, a következőkben tűzi ki : 1. A zsidóhatalom megtörése és a zsidó befolyás ellensúlyozása a politikai, társadalmi és közgazda­sági téren, nevezetesen a sajtó, a pénz- és hitelügy.

Next