Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-10-18 / 84. szám
84. szám ----------------------% Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Demeter-féle ház, hová a faj szellemi részét illető közlemények küldendők. ) ------- - Kiadó hivatal: - cser-notei-HrCouá KÖNYVNYOMDÁJA, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. Sepsi-Szentgyörgy, 1883. Csütörtök, október 18. XIII. évfolyam. бгчMegjelenik ezen lap hetenkint kétszer : csütörtökön és vasárnap. Előfizetési év helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve . Egész évre 6 frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 13 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-díjért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. A hirdetmények és nyiltterek díja előre fizetendő. Politikai szemle. Újabb de tici it, újabb adóemelés : ez a vége annak az előterjesztésnek, melyet dr. Szapáry Gyula pénzügyminiszter tett a jövő évi költségvetésről a képviselőház szombati ülésén. Kilenczedik éve, hogy Tisza Kálmán átvette a kormányt pénzügyeink rendezésének üráigye alatt, s a kilenc évi kormányzás eredménye az, hogy még ma is húsz millió és háromszázharminczhatezer forinttal több a kiadás, mint a bevétel, akkor, midőn az adók évről évre magasabbra csigázva, szinte elviselhetetlenek már. És az adót mégis folyton emelik , a jövő évre fölemelik a földadót, házadót, tőkekamat- és járadékadót. Az adófelemelésről szóló törvényjavaslatot a pénzügyminiszter már beterjesztette a képviselőház elé s a kormánypárt, mely megszavaz mindent vakon, bármit kívánjon is a minisztérium, kétségkívül ezt is meg fogja szavazni. Mi is tartaná vissza őket? A félelem talán, hogy választóik bizalmát elvesztik ? A választók ma már mit sem törődnek vele, mit csinál megbízottjuk a képviselőházban. Nincs egy is közöttük, aki ne panaszkodnék a nagy adó miatt, hanem azért újra megválasztják képviselőnek azt, ki az adót megszavazta. A közügyek iránti érdeklődés kiveszett a magyar népből s a kormánypárt abban a csalódásban ringatja magát, hogy az ország, mert közönyös, meg van elégedve a kormány és a többség tetteivel. A zalai és horvátországi zavarok megmutatták, mit rejt mellében ez az ál- tltólagos elégedettség. Az országos antiszemita párt kiadta programmját. Hogy a programa, melyet Istóczy és Simonyi Iván készítenek, nem lehet más, mint reakczionálus, az előre is képzelhető volt. Benne van e programmban a földbirtok megkötése, az ipar és hitel megszorítása ; legérdekesebb azonban a programm 9-ik pontja, melyben kimondják a zsidók és keresztyének közti házasságról szóló törvényjavaslat visszavetését. Ez pedig nem jelent egyebet, mint azt, hogy a zsidókérdés megoldását akarják ugyan, hanem a leghathatósabb eszköz, mely a zsidók különállását s végeredményében az egész zsidókérdést megszünteti, nem kell nekik. A király Szegeden időzése alkalmat adott két oly politikai enuncziáczió nyilvánítására, melynek lehetetlen, hogy még ne legyen üdvös hatása. A politikai és egyházi hatóságok közt, melyeket az uralkodó fogadott, ott volt a görög-katholikus és görög-keleti oláh klérus küldöttsége is s üdvözölte a királyt, ki Vanesa János balázsfalvi érsek üdvözlő szavaira következőleg válaszolt : „Kegyesen fogadván hódolatukat, megelégedésemre szolgálatid, ha saját és kormányom jóakaró szándékainak megfelelőig befolyásukat a gondjaikra bízott hívekre oly irányban fogják érvényesíteni, hogy ezek nemcsak vallásuk és nemzetiségük buzgó hívei, de egyszersmind a magyar állam hű polgárai is jegyetnek. S ha ezt önök is mindenkor szem előtt tartandják, ismervén önök eddigi működését, éber figyelemmel fogom kisérni azt ezentúl is, s a helyes ösvényen kegyelmemmel mindenkor találkozhatnak.“ Román Miron nagyszebeni érsek szavaira pedig a következőket mondta a király : „Hódoló ragaszkodásuk és hűségük legszebb bizonyítékát abban fogom találni, hogy atyai intenczióim szellemében a gondjaikra bízott híveket, nemcsak a vallásuk és nemzetiségük iránti hű ragaszkodásra, hanem egyszersmind a tiszta hazaszeretetre s a törvények iránti tiszteletre is buzdtandják, s ha ezen irányban nemcsak befolyásuk egész súlyát érvényesítendik, hanem saját részükről is jó példával elől mennek, legyenek meggyőződve, hogy e téren működésüket teljes elismerésem fogja kísérni.“ A marosvásárhely-szászrégeni vasút engedélyezési tárgyalása. Báró Huszár Károly és érdektársai egy Marosvásárhelytől Szászrégenig vezetendő vasút terveit és költségvetését előterjesztvén, e vasút engedélye iránt folyamodtak. . Ennélfogva közmunka- és közlekedésügyi miniszter úr ő nagyméltósága az említett vasút engedélyezési feltételeinek megállapítását elrendelvén, f. évi október hó 30-ára az állandó vasút engedélyezési bizottságot összehívja. A bemutatott tervek szerint a szóban levő vasút a m. kir. államvasutak kocsárd-marosvásárhelyi vonalának folytatásaként egy Maros Vásárhelyen létesítendő külön állomásból kiindulva, Nagy Ernye, Sáromberke, Gernyeszeg, Körtvélyfája, Petele községek határain keresztül mintegy 34 kilométer hoszszúságában Szász-Régenig vezettetnék. E vasúton a két végállomáson kívül Gernyeszegen egy közben eső állomás terveztetik. Az engedélyt kérők által szerkesztett költségvetés szerint az összes építési és berendezési költségek 895.613 forintot tesznek. Az 1884. évi költségvetési előirányzat. Rendes kiadások 298.200,338 frt. Átmeneti kiadások 2 157,590 Beruházások ...................... 23.981,607 Rendkiv. közösügyi kiadás 4.860,695 Összesen : 329.200,230 Rendes bevételek : 295.519,101 Átmeneti bevételek 13.345,078 összesen : 308.864,180 Összes kiadás 329.200,230 Összes bevétel 308.864,180 Hiány 20.336,050 Ezen 20.336,050 frtnyi hiányból esik a rendes kezelésre, és pedig : rendes kiadás .... 298.200,338 frt. rendes bevétel .... 295.519,236 A „Nemere“ tárczája. Ki volt a tolvaj ? (Szenzácziós bűnügyi per a század elejéről.) Írta: Balázs Sándor. Nemcsak korunkban történnek szenzácziós esetek ! A világ teremtése óta, vagy legalább, mióta az emberek megtermettek, vagy teremtettek, mindig voltak ilyenek. Mert az ember lényegében ma is ugyanaz, mint ami volt tíz, vagy százezer év előtt, amikor először megjelent a földtekén. Mert már régen, nagyon régen itt van. A tudomány ellene mond a bibliának. A geológia kisütötte, hogy a világ és emberiség sokkal régibb és korosabb, mint a minőnek az ó-testamentum állítja. Alig egy évtizede, hogy egy angol tudós által Konstantinápoly környékén eszközölt ásatások kiderítették, hogy a vízözön, amit a biblia leír, nem az első, hanem az utolsó vízözön volt, melyet isten tudja, mennyi rombolás és mennyi természeti katasztrófa előzött meg. Istenen kívül ki tudhatná, hogy a tengerek és szárazföld alakjait, s a szárazon az emberiség czivilizáczióit, évezredek művét, hányszor semmisítette meg a természet egy-egy veszélyes, mindent elromboló és megsemmisítő forradalma! Hányszor változtathatták medrüket a tengerek, s a mi most szárazföld, hányszor volt tenger, s a tengerek medre hányszor szárazföld! A hagyományok mostani szárazföldünk síkságait mind tengerfenekeknek állítják. S hazánkban is a Duna és Tisza közötti síkságon mennyi oly kövesült maradványt vet föl a szántóvető ekéje, vagy a véletlen, ami kézzel fogható bizonyságául szolgál annak, hogy ahol ma gulyák és ménesek legelnek, valaha halak és tengeri szörnyek éltek. A Mexikóban és Kaliforniában újabban eszközölt ásatások pedig csak annak tanúbizonyságai, hogy valaha e messze, ma is még alig ismert földrészeken, a történelmi korszak előtti messze időkben, polgárosult, művelt emberek éltek, kik egyebek közt oly mértékben bírták az építészet titkát, s a kövek és téglák öszszeragasztásának mesterségét, hogy e mesterséget a mai kor csak bámulni, de megfejteni s utánozni nem képes. » Az akkor élt emberek hamvai és egyébb művei elporlódtak, de épitkekezéseiknek romjai megmaradtak, hogy tiltakozzanak az ó-testamentum önkényes állításai ellen. Semmi kétség tehát, hogy már a történelmi korszak, sőt a hagyomány korszakai előtt is éltek már földtekénken emberek, kiknek életviszonyai, társadalmi körülményei, s tudományos fejlettsége különbözött a mieinktől, de azért az ember, a maga lényeges tulajdonságaiban, gyengeségeiben, erényeiben és bűneiben ugyanaz volt, ami mi vagyunk. Testi alkatának arányai, izometeje lehettek mások, értelmisége állhatott magasabb vagy alacsonyabb színvonalon, de szíve, szenvedélyei, erényei és hibái ugyanazok voltak. De hova kalandoznak gondolataim? Hisz én nem vagyok tudós, sem szakember. Én csak egy egyszerű elbeszélő vagyok, aki a fél világért sem venné magának azt a bátorságot, hogy az emberiség fejlődésének történetéről merészkednék értekezést írni. Én egyszerűen csak az akkori időkben nagy fel-s tűnést keltett „szenzácziós“ bűnvádi esetről akarok megemlékezni, amely e századnak elején, úgy hiszem 1803 vagy 1804-ben történt Kolozsváron, Erdélyben. Gyermekkkorárában sokszor hallottam elbeszélni, később azonban egy vén kalendáriumban is olvastam a „csudálatos esetek krónikájában“. Kolozsvár városa jó lakosságát • ezernyolczszázhárom vagy négynek október havában nagy bámulásba és ijedelembe ejtette nagyságos solymosi Solymossy Dávid uramnak hirtelen elfogatása. Solymossy Dávid uram gazdag nagy ur volt és az erdélyi kincstár alpraezidense. Képzelhetni tehát a lakosság ijedelmét és megdöbbenését, midőn megtudta, hogy a nagyságos urat elfogták, kemény vasba verték, és a közönséges bűnösök börtönébe, a még máig is toronynak nevezett bástyába szállították. Hát még mikor megtudták hogy miért fogták el ? Mikor hire ment, hogy közönséges sikkasztásért és tolvajlóiért zárták börtönbe azt a dúsgazdag uraságot, a kinek Kolozsváron saját palotája volt, Doboka és Küküllő megyékben pedig annyi birtoka, hogy csak jobbágyainak száma meghaladta a háromszázat. Csakhamar szájról-szájra kelt, hogy a kincstárból nem kevesebb, mint kétszer nyolczszáz darab császári kir. arany hiányzik, amely roppant pénzösszegnek sem a protokulumokban nem volt semmi nyoma, sem pedig annak hova fordításáról a prezidens ur számot adni nem tudott. Egy Steiner nevű bécsi inspektor sütötte ki a dolgot, akit az erdélyi császári királyi kaszták megvizsgálására az udvari kanczellária küldött le. Ez a szigorú uraság váratlanul érkezett Kolozs- Hiány 2.681,236 frt-E hiány fedezésére szolgál azon 6 millió forintnyi bevételi többlet, mely a földadó, házadó, tőkekamat- és járadékadó, valamint az általános jövedelmi pótadó iránti törvények módosításáról szóló, az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatnak a törvényhozás által elfogadása esetén várható. „Az országos antiszemita párt“ kiadta programmját, melyben az aláírók Simonyi Iván, elnök, Ónody Géza jegyző és Istóczy Győző és Széll György pártbizottsági tagok tudatják, hogy a párt „pártszövetkezeti alapra“ alakulván meg, czéljait, amelyekre törekszik, a következőkben tűzi ki : 1. A zsidóhatalom megtörése és a zsidó befolyás ellensúlyozása a politikai, társadalmi és közgazdasági téren, nevezetesen a sajtó, a pénz- és hitelügy.