Nemzet, 1883. január (2. évfolyam, 2-30. szám)
1883-01-28 / 27. szám
neki. Már-már unokákat vélt maga körül láthatni, midőn ismét kedve támadt az utazásra. Megirta a végrendeletét, és elbúcsúzott övéitől. Több év múlt el. Egyszer hire érkezik, hogy a gróf meghalt Afrikában. A végrendeletet feltörték, s Ljuba jön az átalános örökös, míg a grófnő többi gyermekeit már kielégitetteknek nyilvánítá a végrendeletet. De a grófnő fiai pert indítottak, azt bizonyítva, hogy ők a házasságon belől születtek, míg Ljubát, mint törvénytelen gyermeket minden örökségtől meg akarták fosztani. A per mindkét részről nagy elkeseredéssel folyt. S egyszerre megjelent a törvényszék előtt a halottnak hitt, még pedig a legjobb egészségben. »Csak azt akartam tudni, úgymond, hogy mi minden fog történni az én halálom után.« Ezután egész vagyonát átíratta Ljubára és gyermekeire. Magának tekintélyes évjáradékot tartott meg, s miután még egyszer beutazta Olaszországot, néhány hónappal ezelőtt csakugyan meghalt. — Eljegyzés: Dr. Bókay Árpád egyetemi magántanár és tag körökben ismert jeles fiatal orvos tegnap jegyezte el Herrich Károly nyugminiszteri tanácsos kiváló szépségű és kedves leányát Herrich Szidonie kisasszonyt. — Pisztolygolyóért herczegi korona. Bizonyára élénk emlékezetben van még az a nemrég Párisban, a törvényszék előtt lezájott dráma, melynek hősnője Marie Biére volt, kit a szeretője, bár neki házasságot ígért, elhagyott, s azért ő a hűtlent megölte. Az esküdtszék elragadtatva a nemrég elhalt Lachaud védőbeszéde által, fölmentette Marie Biéret. Néhány nappal e fölmentő ítélet kimondása után Marie Biére Bukarestből levelet kap egy előtte teljesen ismeretlen egyéntől, körülbelől a következő tartalommal: »Kisasszony ! Én nem ismerem önt, nem is láttam önt soha még csak fénykép útján sem, de azért szeretem önt. Az erély, melyről ön tanúbizonyságot ten, gyöngédsége anyja iránt, önnek szerencsétlensége mély benyomást ten rám. Akar-e engem férjéül ?Boud es k o Konstantin herczeg.« (Talán Bibescu ?) — Akkortájt ugyan sok ilyen levéllel keresték föl az érdekes művésznőt, ki azonban valamennyit múló szeszélynek tekinté, úgy a bukaresti levelet is. Csakogy Boudesko herczeg nemsokára megérkezett Párisba, bemutatta magát Biére kisasszonynak s meg is kedveltette magát csakhamar. Csakhogy az elhatározott házasság elé több akadály gördült. A herczeget ugyanis sürgősen Bukarestbe szábták családi ügyek. Elmúlt nehány hó. A herczeg mit sem hallatott magáról s Marie Biére már azt hitte, hogy jegyese cserben hagyta s ő újra áldozata jön bizalmának. Lachaud tanácsára ismét színpadra lépett, a nélkül azonban, hogy most már úgy tetszett volna játéka, mint megelőzőleg. A herczeg azonban nem feledte el a házassági ígéretet. Biére kisasszony iránt ép oly vonzalommal viseltetett, mint azelőtt s hallgatását csak súlyos családi gondok kényszerítése idézte elő. Miután ügyeit elrendezte, a herczeg újra visszatért Párisba s ismét megkötötte a félbenmaradt viszonyt Marie Biére-rel. Az esküvőt néhány napja megtartották s az ifjú pár egyelőre Oláhországba utazik, hogy hoszszabb időt töltsön a férj anyjánál. Az időjárásról következő hivatalos heti jelentést adta ki a budapesti központi időjelző állomás : Európában a közelebb múlt héten a hidegebb és szárazabb nagy légnyomás a continens közép nagy részében oly erélyesen tartotta állását, hogy ebből a nedvesebb és melegebb depressziók által dél- és északnyugat felől csak a hét utolsó napjaiban szoríttathatott ki kelet felé Oroszországba. Ezért a continens nagyobb része többnyire derűs vagy változó felhőzetű, száraz, fagyos volt. Csapadékok a déli északnyugati és északkeleti részekben csak a hét utolsó felében és kis mennyiségben mutatkoztak. A légnyomás nagyobb különbözetei Európa közép és északnyugati részeiben helyenkint viharosig erős szeleket több versben okoztak. Hazánkban a szelek iránya, délkeletről kezdve, dél és nyugat felé fordulva, egy egész körben változott s a hét nagyobb részén keresztül, az északi télben inkább, helyenkint viharosig erős volt. Az idő eleinte derült, erősebb hideg reá változó felhőzetű, többnyire száraz, fagyos volt; a hét utolsó pár napjaiban pedig többnyire borús, havas-csapadékos és fagyponthoz közeledve enyhébb lett. Az időjárási tényezők jelen állásában a jövő hétre előbb többnyire borús, csapadékokkal enyhébb, reá derűsebbre változó, hidegebb és szárazabb időt várhatni. — Mulatságok. Az athléta bálra, mely február hó 1-én lesz a vigadó összes termeiben, egy új csárdást fogadtak el Komlódy Gyulától, kinek »Kivilágos kiviradtig« czímű új csárdását csak néhány nappal ezelőtt játszották a technikus bálon köztetszés mellett. Ez újdonságot Rácz Pali fogja bemutatni a szünóra utáni első csárdásban. A bálra a jegyek ezentúl a Nemzeti szállodában lesznek kaphatók éspedig délelőtt 9—12-ig, délután 3—6-ig. A bál estéjén pedig a rendes pénztárnál a rútnak a szépben kell tükröződnie, létezése a szép létezésétől függ. Danae mellett elsziveljük a rut vén bányát. A rut tárgyak költői feldolgozása hiábavaló munka. A művésznek a rutát is eszményesítenie kell, valamint eszményesíti a valót, mert tudjuk, hogy a művészet a való természetet ugyan, de nem a közönséges természetet tünteti fel, csak az eszmét, a lényegét. A rut eszményítése korántsem abban áll, hogy szépet teszünk hozzá, hanem abban, hogy kifelé fordítjuk jelentékeny sajátságait, melyek a szép ellenkezőjévé bélyegzik. Legyen elég a rútnak az egyes művészeti ágakhoz való viszonyáról megemlítenünk, hogy leginkább ki van téve a képírás és a költészet. A rút fogalmát következőképen oszthatjuk fel. A szép első kelléke az idomosság, ellenkezője az idomtalanság, második kelléke a szabatosság, ellenkezője a szabatlanság, harmadik kellék a szabadság, ellenkezője a visszásság, a rabság, a teljes rat, a torzkép. Tehát a szép minden egyes fő kellékének ellenkezőjéből előállnak a rut egyes fajai. Greguss eltér a széptan azon szokásától, mely a rútból kizárólag a komikumot származtatja. A trakumot és komikumot ikerfogalmaknak mondván, kifejti, hogy szép és rut irányában egymás mellé rendelték. Kiindulásában mind a kettő ugyanaz, csakhogy az egyik jobbra, a másik balra fordul, mindkettőben meghasonlás van, de míg a komikumban értelmi, a tragikumban erkölcsi, mindkettőben a szabadság bukása van, de a tragikumban csak külsőleg, a komikumban belsőleg. A kettő művészi egyesülését találjuk a Lear királyban és Moliére embergyűlülőjében. Ezek után még csak részletes széptanából közlünk egyet s mást. A tragicumról már Aristoteles megmondta, hogy félelmet és részvétet gerjeszt és elemei valóban a fenség és a félelmetes, de sem a puszta fenségből, sem a félelmetesből tragicum nem származhat, meg kell lenni mind a két elemnek bizonyos öszhangban. Krisztus, Sokrates csupán fenségesek, Antigone, Bánk bán már tragicus egyének, előbbi, mert vészessé lesz a görög erkölcsre, mert a fennálló rendet veszélyezteti, utóbbi, mert mint a törvény őre saját ügyében bíráskodik, mindketten vészt és bukást támasztanak. A tragikus hős sorsában a franczia közmondás látszik igazolva lenni, mely szerint az egész világ mindig okosabb, mint a legokosabb ember. Buknia kell, mert összeütközött az erkölcsi világrenddel, s bukása mindig azt bizonyítja, hogy a köznek van igaza. Épen ezért szükséges, hogy részvétünk kisérje, ami csak akkor támadhat, ha fenségi elemek vannak benne. III. Richard, Macbeth gyilkosok, de oly akaraterővel, éles észszel bírnak, hogy részvétünk, bár ez erő nem az erény útján érvényesül, biztosítva van számukra. A költői igazságszolgáltatás szüksége maga is rámutat a tragikum erkölcsi alapjára. E két elem, azaz a vészes vagy fenséges túlsúlya szerint származik az alsóbb vagy felsőbb tragicum, egyensúlyából pedig a teljes tragicum. Az alsó tragikumban a félelmes van túlsúlyban s vagy a tragikai egyén válik veszedelmessé a közre nézve vagy megfordítva. Előbbi az u. n. rémdráma, melynek Hugo Victor (Borgia) és Dumaspere legtehetségesebb művelői. Shaksperenek egy rémdrámája van: Titus Andronicus. A felsőbb tragikumban a fenség lesz a túlnyomó. Itt is két faja van a tragikus egyénnek, mikor teljesen igaza van a világ ellenében és mikor a világi hatalomnak van igazsága. Az előbbi eset egyénei nem tragikai hősök, Calderon, »Állhatatos fejedelme« »Columbus« »Lucretia« ilyenek. Közelebb állnak az igazi tragikumhoz azon hősök, kiknek igazuk van a világ ellen, de a kik ellenében a világnak is igaza van. Ennek remek példája a Cid, melyben a gyermeki kötelesség áll szemben a szerelemmel. A megoldás rendesen szerencsés kimenetelű. A tiszta tragikumban a fenség egyenletesen vegyül a félelmessel. A hősnek egyénileg megbocsátunk, de minthogy a világgal szemben nincs igaza, bekövetkező bukását igazságosnak tartjuk. A részvét megmarad, de meglesz a megnyugvás is a szomorú végben, mert hibájáért bűnhődik. Szász Károly akadémiai értekezésében szintén ezt a tragikumot tartja szem előtt és Vörösmarty dramaturgiai dolgozataiban mindig kárhoztatja a tévedés nélküli erény kínzását, valamint a nagy gonosztevők rajzát. Valamint a tragikum a félelmesből, úgy származik a comicum a fonákból. A fonákság az aljasból származik, mégpedig annak gyarlósági elemeiből; egészen párhuzamos jelenség a fel^l^o^-'ssel és lényegi valami oktalanság, képtelenség, együgyűség, azt is mondhatjuk oktalan rul. A párhuzamos fogalmakból kiindulva már most mondhatjuk, hogy valamint a tragicum a fenségből és félelmesből úgy származik a comicum a fonákból és kellemből A comicumról*) már Kölcsey megmondta, hogy igen kényes portéka. Ellenkezésben van a széppel és mégsem mondhatjuk hogy rut, tehát oly rut, mely szép. Ez ellentmondás s hogy megérthessük, meg kell vizsgálnunk azt, amiből a comicum keletkezik, a nevetségest. Ez a fonák és kellem vegyülésének első jelensége. Midőn valami összhangtalanság, melynek visszás voltát emberi értelmünk felfogja, annyira zavarólag hat elménkre, hogy az illető tárgy irányában közönyösek nem maradhatunk, sőt iránta érdekkel viseltetünk, kedélyünk sajátszerü indulatra gerjed, mely aszerint, amint a reánk ható öszhangtalanság vagy tetszik, vagy nem tetszik, nevetésben vagy sírásban tör ki. A nevetés épen olyan indulat, mint bármi más s a középkor scholasticusai az embert úgy határozták meg: homo est animal risibile. És valóban a nevetéséből csalhatatlanul megismerhetjük az embert. Diderot is azt mondja, hogy a nevetés próbaköve ízlésünknek, igazságszeretetünknek és tapasztalatlanságunknak. A tárgyak feletti egyedüli uralmat csak a bölcsészeti közöny gyakorolhat, a legműveltebb emberek legkevesebbet nevetnek s az oly visszásság, melynek kútfeje a rosszakarat, kizárja a nevetségest. Megpróbáljuk definiálni ? Nem vezetne czélra, Aristotelestől Jean Paulig sokan megkisérlették, anélkül, hogy képesek lettek volna reá. Mondhatjuk, hogy a nevetséges rut tárgy szép alakban, vagy az ártalmatlan rut és mindig a rut, mert mint említettük semmi egyéb, mint a rut vagyis a fonák combinatiója a kellemmel. E szerint különbözteti meg Greguss a comicum birodalmában az alsó és felső comicumot. Amaz a kevésbbé kifejlődött, emez a magasabb ízlésnek igénye, amott nyerseség sőt trágárság is helyet foglalhat, itt a finomabb s inkább az okoskodásra vonatkozó viszásság tüntetik fel. úgy is mondhatnék, hogy alkotó elemeinél fogva az alsó comicum a fonákság maximuma a kellem a minimumával a felső pedig a kellem maximuma a fonákság minimumával, mig másképen az alsó tettleges, a felső a szóbeli comicum. Csakis igy nyerhetünk áttekintést a széles birodalomban, melyet a comicum elfoglal, melynek tárgyalása nehezebb mint a tragicuile,iányzik belőle a tekintély. Az also couicum jelentkezési köre a majmolás *) Greguss a comicum i~ .. . való megjelölésére a »furcsa« s*et ajánlotta, de ez nem lew s még igen közel áll a rúthoz. Nevezik ezt vastag comicumnak is s egyik formája épen az, hogy a fonákságot nem a komikai személy idézi elő, hanem a körülmények. Ez az úgynevezett helyzeti comicum, melyben nem mi buktatjuk meg magunkat, hanem a véletlen, többek akaratlan közreműködése. Így törik be Don Quinstenak az orra, mikor iszik. Dandin Györgynek magának mondja el az együgyű inas, hogy levelet hozott neje számára. Primitív comikus helyzet, midőn két siető egymást ki akarván kerülni, mindig összeütődnek. A vígjáték igen sokáig állt a helyzeti comicum színvonalán, Moliere érdeme, hogy jellemi comicummá változtatta. A felső comicum subjectiv, nincs meg magában a tárgyban, mi visszük felfogásunk által belé. Főképen össze nem való eszmék összehozásából származik, tehát ötletekkel és nem kézzelfogható tényekkel van dolgunk. Az ötletek nyilvánulása az élet vagy helyesebben az elmésség. Ez is kétféleképen jöhet létre akaratlanul vagy szándékosan. Akaratlan élet a naivság, mely Goltz meghatározása szerint olyan tudatlanság, mely nem tudja, hogy tudatlanság, szemben áll vele a szándékos élet, melyet gúnynak is szoktunk nevezni. Legtalálóbb erre nézve Heine meghatározása, ki azt mondja, hogy a gúny az elnyomottak fegyvere, elnyomóik ellen. A történelem igazolja ezt, de igazolja a gúny jelleme is, mert tárgyát mindig kisebbíti, leszállítja, van benne rosszakarat. Az elmésség legalsóbb foka a szójáték, magasabb az irónia, melynek finomabb faja az ú. n. persiflage, gorombább a sarcasmus, legmagasabb pedig az, melyet a görögök attikai sónak neveztek, azaz egész előadást átjáró elmésség, melyből az ítélet kivillan, de anélkül, hogy kacagást idézne elő, csak mosolyt csal az ajakra. A teljes comicum az egészben öszpontosul, azért neveztetik jellemcomicumnak. Kitűnő példái Don Quijote, Falstaff.* Futólagosan áttekintettük az elveket, melyekbe Greguss Ágost aesthetikai hitvallását letéteményezte, hogy közhasználatra bocsáttassák nem kell hozzá csak egy ügyes szerkesztő. (Mint tudjuk Gregus aesthetikáját egyik buzgó tanítványa a család megbízásából már készíti is sajtó alá.) Fővárosi ügyek. — A Budán felállítandó középkereskedelmi iskola tárgyában a budai kör emlékiratot nyújtott be a tanácshoz. Az emlékirat arra kéri a tanácsot, hogy ezen középkereskedelmi iskola a II. kerületi polgári fiúiskola helyiségében és azzal szerves kapcsolatban állíttassák fel, ami — az emlékirat szerint — czélszerűségi és hasznossági okokból, valamint a helyi viszonyok és a kivitel könnyűsége folytán egyaránt indokolva van. E kérelem a többek közt következőkkel támogattatik. A budai részeken nincs egy rendszeres kereskedelmi oktatással foglalkozó tanintézet sem, holott az iparosok magasabb szellemi és értelmi kiképezését 3 polgári fiúiskola is eszközli, tehát az iparosoknak készülő gyermekek általános és szakszerű neveltetéséről minden tekintetben gondoskodva van, s csak a kereskedőknek készülők nélkülözik sajnosan azt, pedig a kereskedőtől pályája nagyobb szellemi, értelmi és szakismereteket követel, mint az iparostól. A pesti részeken vannak ugyan középkereskedelmi iskolák, de ezek túltömöttségük, drágaságuk és távolságuk miatt a budai szülők gyermekei által nagyobb anyagi áldozatok és a gyermekek egészségének veszélyeztetése nélkül meg nem közelíthetők. De még az iparosok is jó hasznát vehetnék ezen iskolának , hisz a fővárosi iparosok legnagyobb része kereskedő is, kell tehát, hogy némi kereskedelmi ismeretekben is részesíttessenek. Végre megemlíti az emlékirat, hogy a kereskedelmi iskolánál a II. kerületi polgári iskolai tanárok mind alkalmazást lelhetnének, csupán csak a speciális kereskedelmi tárgyakra volna még pár tanszék szervezendő. Ez a mostani kiadásokat csak lényegtelenül nagyobbítaná, sőt esetleg — a tandíj felemelése mellett — épenséggel nem kívánna újabb áldozatokat. — A 45-ös bizottság, mely a városi képviselők köréből alakult, ma Királyi Pál elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a szakbizottságok megválasztása ügyében értekezett. Amint eddig, úgy tovább is különös tekintettel lesznek a választásnál az egyes kerületekre, úgy, hogy minden kerület meghatározott számban lesz képviselve. A mai ülés megállapította, hány tag esik minden kerületre. Most a kerületi értekezletek jelölik ki a maguk embereit és egy közelebbi ülésen fogják a 45-ös bizottságban ezen kijelölések alapján összeállítani a névsorokat, melyeket a közgyűlési tagoknak ajánlani fognak. A bizottság kimondta, hogy a képzőművészeti és népszínházi bizottság megválasztásánál a kerületi szempontoktól eltekint. A mértékhitelesítések tárgyában egy felmerült eset alkalmából kimondotta a tanács, hogy ha csak különös indokok nem forognak fenn, a hordók kivételével mindennemű mértékek magában a mértékhitelesítő hivatalban hitelesítendők. — Az elevátoroknak teli járattal való kipróbálása a jövő hó első napjaiban fog megtörténni. Az elevátori szakbizottság már jelentést is tett a tanácshoz, hogy e czélra 3000 mmázsa búzának, 10—12 vagonnak és 2 schleppnek beszerzéséről gondoskodjék. — A phylloxera szakbizottságba a tanács újabban Lindmayer Ferenczet és Tripsvetter Ferenczet állandó tagokul nevezte ki. — Az 1883. évi asztalosjavitási munkákra vonatkozólag a tanács Vietorisz Józsefnek 20°/0-os árleengedést tartalmazó ajánlatát fogadta el. — A főváros heti statisztikája. A fővárosi statisztikai hivatal heti kimutatása szerint a lefolyt héten élve született 295 gyermek, elhalt 234 személy, a születések tehát 61 esettel múlják felül a halálozásokat. Az élveszülöttek közt volt 172 törvényes, 123 törvény telén , nemre nézve 136 fiú, 159 leány. Születések arányszáma 1000 lakosra : 388. Halálozások arányszáma 1000 lakosra 308. Elhaltak kora : 0—1 éves 58 , 1—5 évig 40, 5—20 évig 7, összesen 0 — 20 éves 105, 20—30 évig 21, 30—40 évig 32, 40—60 évig 37, 60 —80 évig 32, 80-on túl 6, ismeretlen korú 1. — Halálozások kerület szerinti kimutatása : I. kerület 19, II. kér. 12, III. kér. 18, IV. ker. 10, V. kér. 14, VI. kér. 30, VII. 41, VIII. kér. 37, IX. kér. 27, X. kér. 3, egyéb kórházi halott 22, katona 1. — Betegforgalom a fővárosi közkórházakban : Szt.-Rókusban : állapot a múlt hét végén 1581, szaporodás 537, csökkenés 526, állapot e hét végén 1592. Szt. János: állapot a múlt hétvégén 188, szaporodás 49, csökkenés 70, állapot e hét végével 166. Összesen állapot a múlt hét végén 1769, szaporodás 585, csökkenés 596, állapot e hét végén 1758. seny, egyetemi síkverseny, táv 350 m., gátverseny, táv 260 m. 6. gát, kezdők sikversenye táv 100 m. A részletes versenypropositiók közzé fognak tétetni. — A magyar mérnök és építész egylet mű- és középitési szakosztálya, Ybl Miklós elnöklete alatt tartott ülésében, a színház pályázat végleges programmját elfogadta, Dötzer L. azon kiegészítésével, hogy az a pályázó egyesületi tag, ki nem magyar honpolgár, csak az egyesület nagy érmére tarthat igényt és nem egyszersmind az 1000 frt utazási ösztöndíjra. A bíráló bizottság tagjai il megválasztottak : Tolnay Lajos, Ney Béla, Czigler Győző, Ybl Miklós és Hauszmann Alajos, kikhez még két tagot küld az országos képzőművészeti tanács. A gépészeti és gyáripari szakosztály ülésén Hochholtzer Károly értekezett a Gmalinféle másod-olvasztó kemenczéről, ismertetvén annak szerkezetét és működését. Végül ismertette a Ganz-féle kocsigyárban 1881-től működő ilyen olvasztónak üzem-eredményeit. A magyar tisztviselők országos egyesülete dr. Pauler Tivadar elnöklete alatt f. évi január hó 30-án (kedden) délután 5 órakor az egyesület helyiségében (IV. ker. régi posta-utcza 5. sz. I. em.) igazgató-választmányi ülést tart. Egyesületek és társulatok. — A magyar athletikai klub márczius havában házi versenyt, májusban pedig nyilvános viadalt fog rendezni. A házi verseny programmja: 50 m. síkverseny, 50 m. gátverseny — 2 gát, távugrás, magasugrás, rúdugrás, súlydobás, súlyemelés, ökölvívás, (külön kezdőknek és haladottaknak), birkózás, kard és tőrvívás. A vívást valószínűleg külön napon fogják megtartani. A májusi viadal programmja következő számokból áll: Bajnoki járás, bajnoki akadályverseny, bajnoki távugrás, rúdugrás, ökölvívás, birkózás, síkverseny, táv 4 angol mértföld (nyílt ver————a———^——KW Irodalom, színház és művészet. — Hangverseny. Szerdán, január hó 31-én Frankhauser Károly jótékonyczélű hangversenyt rendez a »Harmonia« termében, melyen Bartolucci Victoria a nemzeti színház tagja, Rausch Károly, Gosztonyi Béla és Kintner Károly urak fognak közreműködni. A tiszta jövedelem Arany János szobra felállítására fordittatik. — Zenészeti ösztöndíj. Dr. Haynald Lajos kalocsai bibornokérsek ő felségük menyegzőjének, valamint a saját belső titkos tanácsosi kineveztetésének huszonötödik évfordulója alkalkalmából, az egyházi zenészet előmozdítására a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium kezelésére bízott alapítványként letett hatezer frtnyi föltehermentesítési kötelezvény kamataiból álló egy zenészeti ösztöndíj elnyerésére pályázat hirdettetik. Pályázhat minden magyar és erdélyországi származású egyén, ki az egyházi zenében jeles előmenetelt tett. Az említett ösztöndíjnak elnyerésére irányzott folyamodványok a főmagasságu kalocsai bibornokérsek úrhoz intézve, hozzá 1883. évi márczius hó 15-ig budapesti lakására (Nemzeti szálloda) küldendők be. A folyamodó tartozik kérvényében kimutatni életkorát, keresztlevele beterjesztésével ; vagyoni viszonyait az illető polgári hatóság írásbeli nyilatkozatával; végzett tanulmányait az ezekről tanúskodó tanodai igazgatóság mint zeneművészeti tekintély bizonyítványával és a zene illető ágában tett előhaladását. Végre a pályázó tartozik azon utat és módot előadni, mely szerint a kért ösztöndíjat bővebb kiképzésre fordítani óhajtja. Az ösztöndíj adományozását a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium és a kalocsai érsek ur által kijelölt szakbizottság meghallgatásával a nevezett bibornokérsek gyakorolja. A fekete hajó czímü operett tegnap először és eredeti alakjában utoljára adatott elő a népszínházban ; a népszínházi bizottság ugyanis a darabot frivolnak találván, annak további előadását betiltotta. Ennek következtében a ma estére kitűzött második előadás is természetesen elmaradt, s e helyett a »Kertészleány« adatott elő, amely tudvalevőleg igen alkalmas darab arra, hogy a Fekete hajót pótolja. A darab további sorsára nézve a népszínház igazgatósága a következő sorokat teszi közzé: »A fekete hajó« egészen új átdolgozásban legközelebb, valószínűleg kedden kerül színre. Az új átdolgozásban a második felvonás egészen más alakot nyert. Az uj formában egy uj szereplő is lép fel a darabban, melyet Horváth V. fog játszani. — A magyar nyelv rokonai, ezt a czimet viseli az e napokban megjelent kis nyelvészeti munka, melyet jelesebb ifjú tudósaink egyike, dr. Szinnyei József irt. A munka időszerű, különösen azért, mert a Vámbéry által megújított nyelvrokonsági vitába szól bele , s midőn a szerző az ugor-magyar nyelvrokonság mellett nyilatkozik, egyúttal a nagy közönség meggyőződését kívánja elhódítani a maga tábora számára. S csakugyan a világos s mégis vonzó nyelv, az ügyes csoportosítás, az adatok gazdag halmaza igen alkalmas arra, hogy az ifjú tudós tudományos hitvallását támogassák. — E kis füzet czélja — amint a szerző maga mondja — röviden és könnyen érthető modorban tájékoztatni a nem nyelvész közönséget az ugor-magyar nyelvrokonság kérdésében. Röviden és világosan előadja azokat a főbb okokat, melyek a magyar nyelvnek az ugor nyelvek körébe tartozása mellett szólnak. Megjegyzi, hogy itt pusztán csak a nyelvekről van szó, nem pedig azokról a népekről, melyek e nyelveken beszélnek. Azért lehetséges, noha még bebizonyítva nincs, hogy a mi honfoglaló őseink ereiben nem ugor, hanem török vér csörgedezett, vagyis, hogy vér szerint nem vagyunk rokonai az ugor népeknek. De annyi bizonyos — és ezt Vámbéry sem tagadja — hogy a nyelv, melyet őseink behoztak s a melyen most is beszélünk, az ugor nyelvekkel áll legközelebbi és legközvetlenebb rokonságban. Szinnyei füzete több fejezetben tárgyalja a magyar-ugor rokonság bizonyítékait. A hangtan és grammatika egyezései már magukban véve is fontosak, de nem kevésbé döntő a szókincs, különösen pedig a legprimitívebb culturához tartozó szavak, a számnevek, a testrészek nevei, a rokonsági elnevezések és a legközönségesebb emberi működések megjelölésére szolgáló szók egyezése. Ezek pedig, amint a füzet végén felsorolt példákból kitűnik, bámulatosan egyeznek az ugor nyelvek hasonló szavaival. A takaros kis munka ára 30 kr. — A nemzeti színház jövő heti műsora. Vasárnap f. hó 28-án Egy párisi regény, 29-én Egy párisi regény, 30-án Wilmé és Hajós Zsigmond felléptével Báok bán, 31-én Serge Panine. Február 1-én Bognár Vilma mint vendég felléptével Fidelio, 2-án Az attaché, Báli köpeny, 3-án Wiltné és Hajós Zsigmond (mint szerződött) tag felléptével Bánk bán, 4-én Stomfay család, 5-én Egy párisi regény. A népszínházban holnap vasárnap Blaha Lujza asszony még folyton tartó betegeskedése miatt a »Furcsa háború« kerül színre, hétfőn pedig a »Fau rossza«. Idegenek névjegyzéke. Január 26. Angol királynő szálloda : Bartanyi Gy. ügyvéd, Miskolcz. — Altman F. ép. vállalk. Bécs. — Wolheim E. keresk. Nagykanizsa. Arany sas szálloda: Dani J. birtokos, Kompolt. — Sivó J. birtokos, N.-Abony. — Dessewffy E. birtokos, Nagy- Káta. — Draskovics L. gyógyszerész, Dombóvár. — Bója Gy.-né magánzó, Keczel. — Pécsi I. hivatalnok, Bánréve. — Mikó B. hivatalnok, Nagybánya. Erzsébet szálloda , Czerken M. cs. kir. alezredes, Czegléd. — Báró Luzsénszky B. kataszteri becslő biztos, N.Sáros. — Magyar M. földbirtokos, Kaposvár. — Szetinszky J. földbirtokos, Losoncz. — Kerner P. földbirtokos, Szent-György. — Mezey L. ügyvéd, Eger. — Péter J. segédszolgabiró, Dömsöd. .— Engel K. juhkereskedő, Győr. — Hilicsek J. kereskedő, Grácz. Fehér hattyú szálloda : Weisz L. földbirtokos, Árokszállás. — Klein M. kereskedő, Árokszállás. — Leitersdorfer J. kereskedő, Árokszállás. — Molnár J. iparos, M.-Tur. — Klein J. gazdász, Miskolcz. — Báró Mednyánszky L. festő, Budapest. Fehér ló szálloda: Scharmer I. magánzó, München. — Reichl A. magánzó, Bécs. — Bemer B. hivatalnok, Bécs. — Holiczki M. hivatalnok, Prága. — Hartstein K. utazó, München. — Pruckner E. utazó, Breslau. — Ösztreicher I. kereskedő, Nagykáta. — Beck A. kereskedő, Szt.-M.Káta. — Beguli P. kereskedő, Jászberény. — Fröhlich J. kereskedő, Gomba. — Krausz M. kereskedő, Szatmár. — Pleichner I. kereskedő, Pozsony. Holzwarth-Frohner szálloda , Weisz M. birtokos, Balkány. — Gubányi M. vállalkozó, Kalocsa. — Müllner Gy. kereskedő, Bécs. — Kussy I. magánzó, Bécs. — Parlagi K. kereskedő, Bécs. — Hartmann I. kereskedő, Gartenau. — Lichtschein D. birtokos, T.-Lucz. — Hoffmann J. kereskedő, L.-Újvár. — Jakabffy L. kereskedő, Elés. — Breier A. kereskedő, Bothwasser. Hungária szálloda : Gróf Török N. főispán, Ungvár. — Világhy M. birtokos, Sőreg. — Biese F. igazgató, Berlin. — Dr. Weidenfeld F. ügyvéd, Arad. — Blum Regina színésznő, Bécs. — Blauer B. gazdász, K.-Semjén. — Endre L. gazdász, K. -Félegyháza. — Göllner F. gyógyszerész, B.-Bánya. — Geiringer S. kereskedő, Bécs. — Porges H. kereskedő, Bécs. — Hirsch A. kereskedő, Bécs. — Neuhaus B. kereskedő, Remscheid. London szálloda : Böckl J. magánzó, Bécs. — Bischaml Anna magánzó, Bécs. — Philipp J. hivatalnok, Szeged. — Benes J. hivatalnok, Bécs. — Ctibor F. mérnök, Páris. — Malina L. ügyvéd, Esztergom. Magyar király szálloda : Feyertag B. mérnök, Marburg. — Meiszner F. mérnök, Győr. — Bohus F. gyógyszerész, S.-A.-Ujhely. — Straszer H. kereskedő, Inám. — Blumenschein V. kereskedő, N.-Kanizsa. — Löwinger L. kereskedő, Nagy-Kanizsa. — Hilb A. kereskedő, Stuttgart. — Litzmann Ö. kereskedő, Szerajevo. — Vuits N. kereskedő, Zombor. — Szarvas S. kereskedő, Moor. — Loki V. kereskedő, Torzsa. — Fried S. kereskedő, Böszörmény. — Nagy Anna kereskedő, Pécs. —• Klein P. pénzügyőri fővigyázó, Miskolcz. Nemzeti szálloda: Veszprémy G. alispán, Debreczen. — Végh I. birtokos, Vereb. — Kossa S. birtokos, Szt-Márton. — Majthényi K. birtokos, Verseg. — Vay L. birtokos, Borsod. — Szontagh F. hivatalnok, Miskolcz. — Dr. Weisz B. k. jegyz. Bártfa. — Krebsz Ö. gyógyszerész, Tab. — Kern B. kereskedő, Bécs. — Heye E. kereskedő, Bréma. Orient (Schmidt) szálloda, Strasser Z. gyáros, Berlin. — Frank M. gyáros, Stuttgart. — Sladek J. kereskedő, Brün. — Steiner H. kereskedő, Bécs. — Simon E. törvényszéki jegyző, Lugos. — Loh G. építész, Losoncz. — Kler M. kereskedő, Trieszt. — Singer S. kereskedő, Pozsony. — Polczer J. kereskedő, N.Szeben. — Ullman J. kereskedő, Temesvár. — Lévay G. gazdálkodó, Békés. Pannónia szálloda: Remenyik J. földbirtokos, Egerfarmos. — Ifj. Schefcsik J. földbirtokos, Szolnok. — Salzberger N. földbirtokos, Simony. — Króny I. törvényszéki jegyző, Eger. — Csiba L. gazdatiszt, Bereg. — Kanizsay K. lelkész, Tiszaörs. — Rosenfeld J. kereskedő, Kolozsvár. — Kahan N. H. kereskedő, M.-Sziget. — Voigt H. építész, Huszt. — Bartakovics magánzó, Érsekújvár. — Váry Szabó I. polgármester, Halas. — Osvald P. főjegyző, Bajmok. — Steffens F. mérnök, Halas. — Hegyi Zs. földbirtokos, Léh. SCOSSA DEZSŐ. — Dobieski A. hajóskapitány, Alba. — Külley Z. jegyzőjelölt, Pécs. — Zeisler E. utazó, Heves. Páris szálloda, Müller J. mérnök, Trencsén. — Nachtmann J. hivatalnok, Bécs. — Pater A. hivatalnok, Bécs. — Bihary D. hivatalnok, Diószeg. — Wolf J. kereskedő, N.Szombat. — Werner J. utazó, Bécs. — Frank D. utazó, Bécs. Vadászkürt szálloda : Bulcsu K.-né birtokos, Halas. — Gajáry Ö. birtokos, Kalocsa. — Kutlik G. gazdász, Esztergom. — Grünfeld M. kereskedő, Bécs. Kivonat a hivatalos lapból. Január 27. Árverések a fővárosban. Büchler Antonia 1025 frt 50 krt b. ingói VI. Sugárút. 12. sz. február 1. — Simonyi Mária 644 írtra b. ingói IV. Lövész utcza 9. sz. febr. 6. — Fürst Jakab és neje 1020 írtra b. ingói VI. Sugárút 84. sz. január 30. — Mayer J. V. 311 írtra b. ingói VI. Bombach utcza 1. sz. február 1. Árverések a vidéken. Spirko Lukács 2474 írtra b. ingadl. február 24. Kaláz. — Tóth János 384 írtra le, ingad. február 21. Bia. Csődök. Szerencs János ellen, csődbiztos Vavrik Antal, tömeggondnok Schmidl Ignácz, márczius 20. Budapest. — Kopunovics Albert ellen, csődbiztos Orsai Vilmos, tömeggondnok Birkás Gyula, február 17. Szabadka. — Kolb Ignácz ellen csődbiztos Sándor Géza, tömeggondnok Buzinky Géza, ápril 4. Nyitra. — Lenz Veres Erzsébet ellen csődbiztos Tóth István, tömeggondnok Schmidt Ignácz, márczius 27. Budapest. — Schön Jakab ellen csődbiztos Vésey Rezső, tömeggondnok Stern Károly, február 28. Pécs. — Platzer Sámuel ellen a csőd megszüntetett, Karczag. — Jung Tivadar ellen a csőd megszüntetett, Karczag. — Reichmann Károly ellen a csőd megszüntetett, Pécs. Pályázatok. A devecseri járásbíróságnál bírósági végrehajtói állomás 14 nap alatt. — Az orsovai járásbíróságnál segédszolgai állomás márczius 10. Időjárás január 27. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése: _. , Szól A hö- ' á m._J x iránya és mérséklet Csapa- Felhő-Állomások nyoma, „C, Celsius. déli^, zet ’̋.700+ (1_18) fokban l Jelek magyarázatai: © — szélcsend; O , tiszta, derült; 2 — V* felhős ; 3 — V» felhős ; 0 = *~ felhős ; 0 =borult; • i = eső ; — hóeső ; A = jég; ~ = köd ; 00 =•= gőz ; = zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A depressziók egyike (750—752) a continens északi, másika (757—759) annak déli részében van; e kettő között egy közepes légnyomás (760—762) nyúlik el az Alpesektől kezdve, Magyarországon és a Fekete tengeren keresztül, fel Oroszországba az itteni nagyobb légnyomáshoz. — Az idő többnyire borús, északnyugaton viharos, csapadékos, enyhébb. Hazánkban: Többnyire déli, részben északnyugati mérsékelt szelek mellett a hőmérséklet a közép nagyobb részben fölebb, az erdélyi részekben kisebb lett. A légnyomás többnyire, főleg északkeleten inkább, kisebbedett. Az idő többnyire borús, csapadék (hó) helyenkint kevés. Kilátás a jövő időre. Hazánkban: Többnyire borús, enyhébb időt várhatni, csapadékokkal. i I I ' j j Arad................................. 59.8 ÍNY 1 —1.1 j — © Besztercze.................. — | — — | — — Beszterczebánya 57.2 D 1 —2.0 j — 0 Budapest ................... 59.1 j —5.5 — — Csáktornya................. 58.2 ÉNY 13.8 — — Debreczen................... 59.0 NY 1 2.4 *• Eger............................. 59.9 EK 2 —1.6 — 0 Eszék........................... — — — — — Fiume.............................. 58.7 E 3 0.9 — 0 Késmárk........................ 58.6 D 1 —2.9 — 0 Keszthely .................... 59.0 D 2 —2.6 — 0 Kolozsvár................... 58.5 NY 1 —1.4 — 0 Magyar-Óvár.......... 59.8 DK 1 —5.2 — Akna-Szlatina .. .. 57.8 —9.5 1 — 3 Nagy-Enyed ............. — — — 1 — — Nagy-Szeben........... 59.3 K 1 —10.2 . — ~ Nagy-Várad .............. 59.0 K 2 —1.8 1 — Orsova............................ 60.2 ENY 2 —3.6 Jfc 3 OO Pancsova....................... 58.9 D 1 — 4.1 [ 1 3 Selmeczbánya .. .. 59.8 ENY 2 —4.6 1 — 1~ Sopron............................. 58.1 1 —6.4 — Szatmár-Németi .. 56.8 D 1 —2.0 — 0 Szeged.................. .. 58 6 D 1 —1.9 — © Sepsi-Szt-György — E 3 I —6.0 — ® Szolnok ........................ 58.9 © —1.6 — 3 Temesvár.................... 59.7 D 1 1 —1.2 — © Trencsén.................... 57.8 © —1.5 I £ 1 3 Ungvár................... .. — DK 1 —3.4 — 0 Zágráb....................... 58.7 DNY 2 |—3.0 * n 1 0 Bécs.............................. 59.7 K —5.4 — 0 Bregenz....................... 62.0 DNY 12.08 0 Konstantinápoly57.8 K 23.24 0 Lesina......................... 59.0 K15.2 — 0 Pola................................. 58.9 K10.8 — 3 Prága............................... 56.1 D 6 —1.1 — 3 Sulina......................... 58.1 ÉNY 2 —4.6 1 * 2 | $.0 Serajevo...................... — — — — — Színházak. Budapest, vasárnap január 28-án. Nemzeti színház. Másodszor : Egy párisi regény. Színmű 5 felv. Irta Feuillet Octave. Ford. Kürthy Emil, Henry de Tárgy Náday Báró Chevrial Halmi Chesnel Bercsényi Juliani Kőrösmezei Laubanére Benedek Thrandel Földényi Vaumartin Mihályfi Villiers Császár Ambroise Sántha Tárgyné Sz. Prielle C. Marcelle Helvey L. Therese P. Márkus E. Bőse Guérin Csillag T. Holnap, hétfőn : Harmadszor: Egy párisi regény. Népszínház. A furcsa háború. Operette 3 felvonásban, egy franczia vígjáték után Írták Zell és Genée. Fordította Evva Lajos és Fái J. Béla. Zenéjét szerz. Strauss János. Artemisia Malesina herczegnő L.-né Jenei A. Violetta Hegyi A. Umberto Kápolnai Riccardo Füredi Carlo Spinzi Komáromi J. Fortanato Hatvani Van Scheelen Andorfi Groot Baltazár Solymosi Elza Beregi K. Biffi Karikás Filippi Sebastiani Kassai Pamfilio Szabó Egy tábori pap Gergely Holnap, hétfőn: A falu roszsza. Főszerkesztő: T©Icai IMfor. Felelős szerkesztő: "Visi lenne. Nyílt tér. I Mattom Henrik Karlsbad és Budapest. 164 Mint elsőrangú befektetési papirt ajánlom a pesti vnagy. kereskedelmi bank ü° r6-os zálogleveleit, melyek biztosítékául körülbelől 32,000,000 frt becsértékű fővárosi ingatlanok szolgálnak. A jelenlegi záloglevélforgalom circa 8.000.000 frt. Ezen, különösen megtakarítások befektetésére igen alkalmas papírok nálam a hivatalos árfolyam szerint kaphatók. F ni o li a T Budapesten, m. kir. udvari váltóit L K 0 O.füzér, Deák utcza, 191