Nemzet, 1883. január (2. évfolyam, 2-30. szám)

1883-01-28 / 27. szám

neki. Már-már unokákat vélt maga körül láthat­ni, midőn ismét kedve támadt az utazásra. Meg­­irta a végrendeletét, és elbúcsúzott övéitől. Több év múlt el. Egyszer hire érkezik, hogy a gróf meghalt Afrikában. A végrendeletet feltörték, s Ljuba jön az átalános örökös, míg a grófnő többi gyermekeit már kielégitetteknek nyilvánítá a vég­rendeletet. De a grófnő fiai pert indítottak, azt bi­zonyítva, hogy ők a házasságon belől születtek, míg Ljubát, mint törvénytelen gyermeket minden örök­ségtől meg akarták fosztani. A per mindkét részről nagy elkeseredéssel folyt. S egyszerre megjelent a törvényszék előtt a halottnak hitt, még pedig a leg­jobb egészségben. »Csak azt akartam tudni, úgy­mond, hogy mi minden fog történni az én halálom után.« Ezután egész vagyonát átíratta Ljubára és gyermekeire. Magának tekintélyes évjáradékot tartott meg, s miután még egyszer beutazta Olaszországot, néhány hónappal ezelőtt csakugyan meghalt. — Eljegyzés: Dr. Bókay Árpád egyetemi magántanár és tag körökben ismert jeles fiatal orvos tegnap jegyezte el Herrich Károly nyug­­miniszteri tanácsos kiváló szépségű és kedves leányát Herrich Szidonie kisasszonyt. — Pisztolygolyóért herczegi korona. Bizonyára élénk emlékezetben van még az a nemrég Párisban, a törvényszék előtt lezájott dráma, melynek hősnője Marie Biére volt, kit a szeretője, bár neki házasságot ígért, elhagyott, s azért ő a hűtlent megölte. Az esküdt­szék elragadtatva a nemrég elhalt Lachaud védőbe­­széde által, fölmentette Marie Biéret. Néhány nappal e fölmentő ítélet kimondása után Marie Biére Buka­restből levelet kap egy előtte teljesen ismeretlen egyéntől, körülbelől a következő tartalommal: »Kis­asszony ! Én nem ismerem önt, nem is láttam önt soha még csak fénykép útján sem, de azért szeretem önt. Az erély, melyről ön tanúbizonyságot ten, gyön­gédsége anyja iránt, önnek szerencsétlensége mély benyomást ten rám. Akar-e engem férjéül ?Bou­­d e­s k o Konstantin herczeg.« (Talán Bibescu ?) — Akkortájt ugyan sok ilyen levéllel keresték föl az ér­dekes művésznőt, ki azonban valamennyit múló sze­szélynek tekinté, úgy a bukaresti levelet is. Csakogy Boudesko herczeg nemsokára megérkezett Párisba, be­mutatta magát Biére kisasszonynak s meg is kedvel­­tette magát csakhamar. Csakhogy az elhatározott házasság elé több akadály gördült. A herczeget ugyanis sürgősen Bukarestbe száb­ták családi ügyek. Elmúlt nehány hó. A herczeg mit sem hallatott ma­gáról s Marie Biére már azt hitte, hogy jegyese cser­ben hagyta s ő újra áldozata jön bizalmának. Lachaud tanácsára ismét színpadra lépett, a nélkül azonban, hogy most már úgy tetszett volna játéka, mint meg­előzőleg. A herczeg azonban nem feledte el a házas­sági ígéretet. Biére kisasszony iránt ép oly vonzalom­mal viseltetett, mint azelőtt s hallgatását csak súlyos családi gondok kényszerítése idézte elő. Miután ügyeit elrendezte, a herczeg újra visszatért Párisba s ismét megkötötte a félbenmaradt viszonyt Marie Biére-rel. Az esküvőt néhány napja megtartották s az ifjú pár egyelőre Oláhországba utazik, hogy hosz­­szabb időt töltsön a férj anyjánál.­­ Az időjárásról következő hivatalos heti je­lentést adta ki a budapesti központi időjelző állo­más : Európában a közelebb múlt héten a hide­gebb és szárazabb nagy légnyomás a continens közép nagy részében oly erélyesen tartotta állását, hogy ebből a nedvesebb és melegebb depressziók által dél- és északnyugat felől csak a hét utolsó napjaiban szo­­ríttathatott ki kelet felé Oroszországba. Ezért a continens nagyobb része többnyire derűs vagy vál­tozó felhőzetű, száraz, fagyos volt. Csapadékok a déli északnyugati és északkeleti részekben csak a hét utolsó felében és kis mennyiségben mutatkoztak. A lég­nyomás nagyobb különbözetei Európa közép és észak­­nyugati részeiben helyenkint viharosig erős szeleket több versben okoztak. Hazánkban a szelek iránya, dél­keletről kezdve, dél és nyugat felé fordulva, egy egész körben változott s a hét nagyobb részén keresztül, az északi télben inkább, helyenkint viharosig erős volt. Az idő eleinte derült, erősebb hideg­­ reá változó fel­hőzetű, többnyire száraz, fagyos volt; a hét utolsó pár napjaiban pedig többnyire borús, havas-csapadé­kos és fagyponthoz közeledve enyhébb lett. Az időjá­rási tényezők jelen állásában a jövő hétre előbb többnyire borús, csapadékokkal eny­hébb, reá derűsebbre változó, hidegebb és szára­zabb időt várhatni. — Mulatságok. Az athléta bálra, mely február hó 1-én lesz a vigadó összes termeiben, egy új csárdást fogadtak el Komlódy Gyulától, kinek »Kivilágos kiviradtig« czímű új csárdását csak né­hány nappal ezelőtt játszották a technikus bálon köztetszés mellett. Ez újdonságot Rácz Pali fogja bemutatni a szünóra utáni első csárdásban. A bálra a jegyek ezentúl a Nemzeti szállodában lesznek kap­hatók éspedig délelőtt 9—12-ig, délután 3—6-ig. A bál estéjén pedig a rendes pénztárnál a rútnak a szépben kell tükröződnie, létezése a szép létezésétől függ. Danae mellett elsziveljük a rut vén bányát. A rut tárgyak költői feldolgozása hiába­való munka. A művésznek a rutát is eszményesítenie kell, valamint eszményesíti a valót, mert tudjuk, hogy a művészet a való természetet ugyan, de nem a kö­zönséges természetet tünteti fel, csak az eszmét, a lé­nyegét. A rut eszményítése korántsem abban áll, hogy szépet teszünk hozzá, hanem abban, hogy kifelé for­dítjuk jelentékeny sajátságait, melyek a szép ellenke­zőjévé bélyegzik. Legyen elég a rútnak az egyes mű­vészeti ágakhoz való viszonyáról megemlítenünk, hogy leginkább ki van téve a képírás és a költészet. A rút fogalmát következőképen oszthatjuk fel. A szép első kelléke az idomosság, ellenkezője az idom­­talanság, második kelléke a szabatosság, ellenkezője a szabatlanság, harmadik kellék a szabadság, ellen­kezője a visszásság, a rabság, a teljes rat, a torzkép. Tehát a szép minden egyes fő kellékének ellenkező­jéből előállnak a rut egyes fajai. Greguss eltér a széptan azon szokásától, mely a rútból kizárólag a komikumot származtatja. A tra­­kumot és komikumot ikerfogalmaknak mondván, ki­fejti, hogy szép és rut irányában egymás mellé ren­­delték. Kiindulásában mind a kettő ugyanaz, csakhogy az egyik jobbra, a másik balra fordul, mindkettőben meghasonlás van, de míg a komikumban értelmi, a tragikumban erkölcsi, mindkettőben a szabadság bu­kása van, de a tragikumban csak külsőleg, a komi­kumban belsőleg. A kettő művészi egyesülését talál­juk a Lear királyban és Moliére embergyűlülőjében. Ezek után még csak részletes széptanából köz­lünk egyet s mást. A tragicumról már Aristoteles meg­mondta, hogy félelmet és részvétet gerjeszt és elemei valóban a fenség és a félelmetes, de sem a puszta fenségből, sem a félelmetesből tragicum nem szár­mazhat, meg kell lenni mind a két elemnek bizonyos öszhangban. Krisztus, Sokrates csupán fenségesek, Antigone, Bánk bán már tragicus egyének, előbbi, mert vészessé lesz a görög erkölcsre, mert a fennálló rendet veszélyezteti, utóbbi, mert mint a törvény őre saját ügyében bíráskodik, mindketten vészt és bukást támasztanak. A tragikus hős sorsában a franczia közmondás látszik igazolva lenni, mely szerint az egész világ mindig okosabb, mint a legokosabb ember. Buknia kell, mert összeütközött az erkölcsi világrenddel, s bukása­ mindig azt bizonyítja, hogy a köznek van igaza. Épen ezért szükséges, hogy részvétünk kisérje, a­mi csak akkor­­ támadhat, ha fenségi elemek van­nak benne. III. Richard, Macbeth gyilkosok, de oly akaraterővel, éles észszel bírnak, hogy részvétünk, bár ez erő nem az erény útján érvényesül, biztosítva van számukra. A költői igazságszolgáltatás szüksége maga is rámutat a tragikum erkölcsi alapjára. E két elem, azaz a vészes vagy fenséges túlsú­lya szerint származik az alsóbb vagy felsőbb tragi­cum, egyensúlyából pedig a teljes tragicum. Az alsó tragikumban a félelmes van túlsúlyban s vagy a tragikai egyén válik veszedelmessé a közre nézve vagy megfordítva. Előbbi az u. n. rémdráma, melynek Hugo Victor (Borgia) és Dumas­pere leg­tehetségesebb művelői. Shaksperenek egy rémdrá­mája van: Titus Andronicus. A felsőbb tragikumban a fenség lesz a túlnyo­mó. Itt is két faja van a tragikus egyénnek, mikor teljesen igaza van a világ ellenében és mikor a világi hatalomnak van igazsága. Az­­ előbbi eset egyénei nem tragikai hősök, Calderon, »Állhatatos fejedelme« »Columbus« »Lucretia« ilyenek. Közelebb állnak az igazi tragikumhoz azon hősök, kiknek igazuk van a világ ellen, de a kik ellenében a világnak is igaza van. Ennek remek példája a Cid, melyben a gyermeki kötelesség áll szemben a szerelemmel. A megoldás rendesen szerencsés kimenetelű. A tiszta tragikumban a fenség egyenletesen vegyül a félelmessel. A hősnek egyénileg megbocsá­tunk, de minthogy a világgal szemben nincs igaza, bekövetkező bukását igazságosnak tartjuk. A részvét megmarad, de meglesz a megnyugvás is a szomorú vég­ben, mert hibájáért bűnhődik. Szász Károly akadé­miai értekezésében szintén ezt a tragikumot tartja szem előtt és Vörösmarty dramaturgiai dolgozatai­ban mindig kárhoztatja a tévedés nélküli erény kín­zását, valamint a nagy gonosztevők rajzát. Valamint a tragikum a félelmesből, úgy szár­mazik a comicum a fonákból. A fonákság az al­jasból származik, még­pedig annak gyarlósági ele­meiből; egészen párhuzamos jelenség a fel^l^o^-'ssel és lényegi valami oktalanság, képtelenség, együgyű­­ség, azt is mondhatjuk oktalan rul. A párhu­­­zamos fogalmakból kiindulva már most mondhatjuk, ho­gy valamint a tragicum a fenségből és félelmesből úgy származik a comicum a fonákból és kellemből A comicumról*) már Kölcsey megmondta, hogy igen kényes portéka. Ellenkezésben van a szép­pel és mégsem mondhatjuk hogy rut, tehát oly rut, mely szép. Ez ellentmondás s hogy megérthessük, meg kell vizsgálnunk azt, amiből a comicum keletkezik, a nevetségest. Ez a fonák és kellem vegyülésének első jelensége. Midőn valami összhangtalanság, melynek visszás voltát emberi értelmünk felfogja, annyira zavarólag hat elménkre, hogy az illető tárgy irányában közönyö­sek nem maradhatunk, sőt iránta érdekkel viseltetünk, kedélyünk sajátszerü indulatra gerjed, mely aszerint, amint a reánk ható öszhangtalanság vagy tetszik, vagy nem tetszik, nevetésben vagy sírásban tör ki. A nevetés épen olyan indulat, mint bármi más s a kö­zépkor scholasticusai az embert úgy határozták meg: homo est animal risibile. És valóban a nevetéséből csalhatatlanul megismerhetjük az embert. Diderot is azt mondja, hogy a nevetés próbaköve ízlésünknek, igazságszeretetünknek és tapasztalatlanságunknak. A tárgyak feletti egyedüli uralmat csak a bölcsészeti kö­zöny gyakorolhat, a legműveltebb emberek legkeve­sebbet nevetnek s az oly visszásság, melynek kútfeje a rosszakarat, kizárja a nevetségest. Megpróbáljuk definiálni ? Nem vezetne czélra, Aristotelestől Jean Paulig sokan megkisérlették, anélkül, hogy képesek lettek volna reá. Mondhatjuk, hogy a nevetséges rut tárgy szép alakban, vagy az ártalmatlan rut és mindig a rut, mert mint említettük semmi egyéb, mint a rut vagy­is a fonák combinatiója a kellemmel. E szerint külön­bözteti meg Greguss a comicum birodalmában az al­só és felső comicumot. Amaz a kevésbbé kifejlődött, emez a magasabb ízlésnek igénye, amott nyerseség sőt trágárság is helyet foglalhat, itt a finomabb s inkább az okoskodásra vonatkozó viszásság tüntetik fel. úgy is mondhatnék, hogy alkotó elemeinél fogva az alsó comicum a fonákság maximuma a kellem a minimu­mával a felső pedig a kellem maximuma a fonákság minimumával, mig másképen az alsó tettleges, a felső a szóbeli comicum. Csakis igy nyerhetünk átte­kintést a széles birodalomban, melyet a comicum el­foglal, melynek tárgyalása nehezebb mint a tragi­­cuil­e,­iányzik belőle a tekintély. Az also cou­icum jelentkezési köre a majmolás *) Greguss a comicum i~ .. . való megjelölésére a »furcsa« s*et ajánlotta, de ez nem lew s még igen közel áll a rúthoz. Nevezik ezt vastag co­­micumnak is s egyik formája épen az, hogy a fonák­ságot nem a komikai személy idézi elő, hanem a körül­mények. Ez az úgynevezett helyzeti comicum, melyben nem mi buktatjuk meg magunkat, hanem a véletlen, többek akaratlan közreműködése. Így törik be Don Quinstenak az orra, mikor iszik. Dandin Györgynek magának mondj­a el az együgyű inas, hogy levelet hozott neje számára. Primitív comikus helyzet, midőn két siető egymást ki akarván kerülni, mindig összeütőd­nek. A vígjáték igen sokáig állt a helyzeti comicum színvonalán, Moliere érdeme, hogy jellemi comicum­­má változtatta. A felső comicum subjectiv, nincs meg magában a tárgyban, mi visszük felfogásunk által belé. Főké­pen össze nem való eszmék összehozásából szárma­zik, tehát ötletekkel és nem kézzelfogható tényekkel van dolgunk. Az ötletek nyilvánulása az élet vagy helyesebben az elmésség. Ez is kétféleképen jöhet létre akaratlanul vagy szándékosan. Akaratlan élet a naivság, mely Goltz meghatározása szerint olyan tudatlanság, mely nem tudja, hogy tudatlanság, szemben áll vele a szándékos élet, melyet gúnynak is szoktunk nevezni. Legtalálóbb erre nézve Heine meg­határozása, ki azt mondja, hogy a gúny az elnyomot­tak fegyvere, elnyomóik ellen. A történelem igazolja ezt, de igazolja a gúny jelleme is, mert tárgyát min­dig kisebbíti, leszállítja, van benne rosszakarat. Az elmésség legalsóbb foka a szójáték, magasabb az irónia, melynek finomabb faja az ú. n. persiflage, go­rombább a sarcasmus, legmagasabb pedig az, melyet a görögök attikai sónak neveztek, azaz egész elő­adást átjáró elmésség, melyből az ítélet kivillan, de anélkül, hogy kacagást idézne elő, csak mosolyt csal az ajakra. A teljes comicum az egészben öszpontosul, azért neveztetik jellemcomicumnak. Kitűnő példái Don Quijote, Falstaff.* Futólagosan áttekintettük az elveket, me­lyekbe Greguss Ágost aesthetikai hitvallását letéte­­ményezte, hogy közhasználatra bocsáttassák nem kell hozzá csak egy ügyes szerkesztő. (Mint tudjuk Gre­­gus aesthetikáját egyik buzgó tanítványa a család megbízásából már készíti is sajtó alá.) Fővárosi ügyek. — A Budán felállítandó középkereskedelmi is­kola tárgyában a budai kör emlékiratot nyújtott be a tanácshoz. Az emlékirat arra kéri a tanácsot, hogy ezen középkereskedelmi iskola a II. kerületi polgári fiúiskola helyiségében és azzal szerves kapcsolatban állíttassák fel, a­mi — az emlékirat szerint — czél­­szerűségi és hasznossági okokból, valamint a helyi viszonyok és a kivitel könnyűsége folytán egyaránt indokolva van. E kérelem a többek közt következők­kel támogattatik. A budai részeken nincs egy rend­szeres kereskedelmi oktatással foglalkozó tanintézet sem, holott az iparosok magasabb szellemi és értelmi kiképezését 3 polgári fiúiskola is eszközli, tehát az iparosoknak készülő gyermekek általános és szak­szerű neveltetéséről minden tekintetben gondoskodva van, s csak a kereskedőknek készülők nélkülözik saj­nosan azt, pedig a kereskedőtől pályája nagyobb szel­lemi, értelmi és szakismereteket követel, mint az iparostól. A pesti részeken vannak ugyan középke­reskedelmi iskolák, de ezek túltömöttségük, drágasá­guk és távolságuk miatt a budai szülők gyermekei által nagyobb anyagi áldozatok és a gyermekek egész­ségének veszélyeztetése nélkül meg nem közelíthetők. De még az iparosok is jó hasznát vehetnék ezen is­kolának , hisz a fővárosi iparosok legnagyobb része kereskedő is, kell tehát, hogy némi kereskedelmi is­meretekben is részesíttessenek. Végre megemlíti az emlékirat, hogy a kereskedelmi iskolánál a II. kerü­leti polgári iskolai tanárok mind alkalmazást lelhet­nének, csupán csak a speciális kereskedelmi tárgyakra volna még pár tanszék szervezendő. Ez a mostani kiadásokat csak lényegtelenül nagyobbítaná, sőt eset­leg — a tandíj felemelése mellett — épenséggel nem kívánna újabb áldozatokat. — A 45-ös bizottság, mely a városi képviselők köréből alakult, ma Királyi Pál elnöklete alatt ülést tartott, a­melyen a szakbizottságok megválasz­tása ügyében értekezett. A­mint eddig, úgy tovább is különös tekintettel lesznek a választásnál az egyes kerületekre, úgy, hogy minden kerület meghatározott számban lesz képviselve. A mai ülés megállapította, hány tag esik minden kerületre. Most a kerületi ér­tekezletek jelölik ki a maguk embereit és egy köze­lebbi ülésen fogják a 45-ös bizottságban ezen kijelö­lések alapján összeállítani a névsorokat, melyeket a közgyűlési tagoknak ajánlani fognak. A bizottság kimondta, hogy a képzőművészeti és népszínházi bi­zottság megválasztásánál a kerületi szempontoktól eltekint.­­ A mértékhitelesítések tárgyában egy felme­rült eset alkalmából kimondotta a tanács, hogy ha csak különös indokok nem forognak fenn, a hordók kivételével mindennemű mértékek magában a mér­tékhitelesítő hivatalban hitelesítendők. — Az elevátoroknak teli járattal való kipróbá­lása a jövő hó első napjaiban fog megtörténni. Az elevátori szakbizottság már jelentést is tett a tanács­hoz, hogy e czélra 3000 mmázsa búzának, 10—12 vagonnak és 2 schleppnek beszerzéséről gondoskodjék. — A phylloxera szakbizottságba a tanács újab­ban Lindmayer Ferenczet és Tripsvetter Ferenczet állandó tagokul nevezte ki. — Az 1883. évi asztalosjavitási munkákra vo­natkozólag a tanács Vietorisz Józsefnek 20°/0-os ár­leengedést tartalmazó ajánlatát fogadta el. — A főváros heti statisztikája. A fővárosi statisztikai hivatal heti kimutatása szerint a lefolyt héten élve született 295 gyermek, elhalt 234 személy, a születések tehát 61 esettel múlják felül a halálozásokat. Az élveszülöttek közt volt 172 törvényes, 123 törvény telén , nemre nézve 13­6 fiú, 159 leány. Születések arányszáma 1000 lakosra : 38­8. Halálozások arány­száma 1000 lakosra 30­8. Elhaltak kora : 0—1 éves 58 , 1—5 évig 40, 5—20 évig 7, összesen 0 — 20 éves 105, 20—30 évig 21, 30—40 évig 32, 40—60 évig 37, 60 —80 évig 32, 80-on túl 6, ismeretlen korú 1. — Halálozások kerület szerinti kimutatá­sa : I. kerület 19, II. kér. 12, III. kér. 18, IV. ker­. 10, V. kér. 14, VI. kér. 30, VII. 41, VIII. kér. 37, IX. kér. 27, X. kér. 3, egyéb kórházi halott 22, katona 1. — Betegforgalom a fővárosi közkórházakban : Szt.-Rókusban : állapot a múlt hét végén 1581, szaporodás 537, csökkenés 526, állapot e hét végén 1592. Szt. János: állapot a múlt hétvégén 188, sza­porodás 49, csökkenés 70, állapot e hét végével 166. Összesen állapot a múlt hét végén 1769, szaporodás 585, csökkenés 596, állapot e hét végén 1758. seny­, egyetemi síkverseny, táv 350 m., gátverseny, táv 260 m. 6. gát, kezdők sikversenye táv 100 m. A részletes versenypropositiók közzé fognak tétetni. — A magyar mérnök és építész egylet mű- és középitési szakosztálya, Ybl Miklós elnöklete alatt tartott ülésében, a színház pályázat végleges pro­­grammját elfogadta, Dötzer L. azon kiegészítésével, hogy az a pályázó egyesületi tag, ki nem ma­gyar honpolgár, csak az egyesület nagy érmére tarthat igényt és nem egyszersmind az 1000 frt uta­zási ösztöndíjra. A bíráló bizottság tagjai il megvá­lasztottak : Tolnay Lajos, Ney Béla, Czigler Győző, Ybl Miklós és Hauszmann Alajos, kikhez még két tagot küld az országos képzőművészeti tanács.­­ A gépészeti és gyáripari szakosztály ülésén Hochholtzer Károly értekezett a Gmalinféle másod-olvasztó ke­­menczéről, ismertetvén annak szerkezetét és működé­sét. Végül ismertette a Ganz-féle kocsigyárban 1881-től működő ilyen olvasztónak üzem-eredményeit.­­ A magyar tisztviselők országos egyesülete dr. Paul­er Tivadar elnöklete alatt f. évi január hó 30-án (kedden) délután 5 órakor az egyesület helyi­ségében (IV. ker. régi posta-utcza 5. sz. I. em.) igaz­gató-választmányi ülést tart. Egyesületek és társulatok. — A magyar athletikai klub márczius havában házi versenyt, májusban pedig nyilvános viadalt fog rendezni. A házi verseny programmja: 50 m. sík­­verseny, 50 m. gátverseny — 2 gát, távugrás, magas­ugrás, rúdugrás, súlydobás, súlyemelés, ökölvívás, (külön kezdőknek és haladottaknak), birkózás, kard és tőrvívás. A vívást valószínűleg külön napon fogják megtartani. A májusi viadal programmja kö­vetkező számokból áll: Bajnoki járás, bajnoki aka­dályverseny, bajnoki távugrás, rúdugrás, ökölvívás, birkózás, síkverseny, táv 4 angol mértföld (nyílt ver­————a———^——KW Irodalom, színház és művészet. — Hangverseny. Szerdán, január hó 31-én Frankhauser Károly jótékonyczélű hangversenyt rendez a »Harmonia« termében, melyen Bartolucci Victoria a nemzeti színház tagja, Rausch Károly, Gosztonyi Béla és Kintner Károly urak fognak közreműködni. A tiszta jövedelem Arany János szobra felállítására fordittatik. — Zenészeti ösztöndíj. Dr. Haynald Lajos ka­locsai bibornokérsek ő felségük menyegzőjének, vala­mint a saját belső titkos tanácsosi kineveztetésének huszonötödik évfordulója alkalkalmából, az egyházi zenészet előmozdítására a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium kezelésére bízott alapítványként letett hatezer frtnyi föltehermentesítési kötelezvény kamataiból álló egy zenészeti ösztöndíj elnyerésére pályázat hirdettetik. Pályázhat minden magyar és erdélyországi származású egyén, ki az egyházi zené­ben jeles előmenetelt tett. Az említett ösztöndíjnak elnyerésére irányzott folyamodványok a főmagasságu kalocsai bibornokérsek úrhoz intézve, hozzá 1883. évi márczius hó 15-ig budapesti lakására (Nemzeti szál­loda) küldendők be. A folyamodó tartozik kérvényé­ben kimutatni életkorát, keresztlevele beterjesztésé­vel ; vagyoni viszonyait az illető polgári hatóság írás­beli nyilatkozatával; végzett tanulmányait az ezekről tanúskodó tanodai igazgatóság mint zeneművészeti tekintély bizonyítványával és a zene illető ágában tett előhaladását. Végre a pályázó tartozik azon utat és módot előadni, mely szerint a kért ösztöndíjat bő­vebb kiképzésre fordítani óhajtja. Az ösztöndíj ado­mányozását a vallás- és közoktatásügyi m. kir. mi­nisztérium és a kalocsai érsek ur által kijelölt szak­­bizottság meghallgatásával a nevezett bibornokérsek gyakorolja.­­ A fekete hajó czímü operett tegnap először és eredeti alakjában utoljára adatott elő a népszín­házban ; a népszínházi bizottság ugyanis a darabot frivolnak találván, annak további előadását betiltotta. Ennek következtében a ma estére kitűzött második előadás is természetesen elmaradt, s e helyett a »Kertészleány« adatott elő, a­mely tudvalevőleg igen alkalmas darab arra, hogy a Fekete hajót pótolja. A darab további sorsára nézve a népszínház igazgatósága a következő sorokat teszi közzé: »A fekete hajó« egészen új átdolgozásban legközelebb, valószínűleg kedden kerül színre. Az új átdolgozásban a második felvonás egészen más alakot nyert. Az uj formában egy uj szereplő is lép fel a darabban, melyet Horváth V. fog játszani. — A magyar nyelv rokonai, ezt a czimet viseli az e napokban megjelent kis nyelvészeti munka, me­lyet jelesebb ifjú tudósaink egyike, dr. Szinnyei Jó­zsef irt. A munka időszerű, különösen azért, mert a Vámbéry által megújított nyelvrokonsági vitába szól bele , s midőn a szerző az ugor-magyar nyelvrokon­ság mellett nyilatkozik, egyúttal a nagy közönség meggyőződését kívánja elhódítani a maga tábora számára. S csakugyan a világos s mégis vonzó nyelv, az ügyes csoportosítás, az adatok gazdag halmaza igen alkalmas arra, hogy az ifjú tudós tudományos hitvallását támogassák. — E kis füzet czélja — a­mint a szerző maga mondja — röviden és könnyen érthető modorban tájékoztatni a nem nyelvész közön­séget az ugor-magyar nyelvrokonság kérdésében. Rö­viden és világosan előadja azokat a főbb okokat, me­lyek a magyar nyelvnek az ugor nyelvek körébe tar­tozása mellett szólnak. Megjegyzi, hogy itt pusztán csak a nyelvekről van szó, nem pedig azokról a népekről, melyek e nyelveken beszélnek. Azért lehetséges, noha még bebizonyítva nincs, hogy a mi honfoglaló őseink ereiben nem ugor, hanem török vér csörgedezett, vagyis, hogy vér szerint nem vagyunk rokonai az ugor népeknek. De annyi bizonyos — és ezt Vámbéry sem tagadja — hogy a nyelv, melyet őseink behoztak s a melyen most is beszélünk, az ugor nyelvekkel áll legkö­zelebbi és legközvetlenebb rokonság­ban. Szinnyei füzete több fejezetben tárgyalja a magyar-ugor rokonság bizonyítékait. A hangtan és grammatika egyezései már magukban véve is fonto­sak, de nem kevésbé döntő a szókincs, különösen pe­dig a legprimitívebb culturához tartozó szavak, a számnevek, a testrészek nevei, a rokonsági elnevezé­sek és a legközönségesebb emberi működések meg­jelölésére szolgáló szók egyezése. Ezek pedig, a­mint a füzet végén felsorolt példákból kitűnik, bámula­tosan egyeznek az ugor nyelvek hasonló szavaival. A takaros kis munka ára 30 kr. — A nemzeti színház jövő heti műsora. Vasár­nap f. hó 28-án Egy párisi regény, 29-én Egy párisi regény, 30-án Wilm­é és Hajós Zsigmond felléptével Báok bán, 31-én Serge Panine. Február 1-én Bognár Vilma mint vendég felléptével Fidelio, 2-án Az at­­taché, Báli köpeny, 3-án Wiltné és Hajós Zsigmond (mint szerződött) tag felléptével Bánk bán, 4-én Stom­­fay család, 5-én Egy párisi regény.­­ A népszínházban holnap vasárnap Bl­a­h­a Lujza asszony még folyton tartó betegeskedése miatt a »Furcsa háború« kerül színre, hétfőn pedig a »F­a­­­u rossza«. Idegenek névjegyzéke. Január 26. Angol királynő szálloda : Bartanyi Gy. ügyvéd, Mis­­kolcz. — Altman F. ép. vállalk. Bécs. — Wolheim E. keresk. Nagykanizsa. Arany sas szálloda: Dani J. birtokos, Kompolt. — Sivó J. birtokos, N.-Abony. — Dessewffy E. birtokos, Nagy- Káta. — Draskovics L. gyógyszerész, Dombóvár. — Bója Gy.-né magánzó, Keczel. — Pécsi I. hivatalnok, Bánréve. — Mikó B. hivatalnok, Nagybánya. Erzsébet szálloda , Czerk­en M. cs. kir. alezredes, Czeg­­léd. — Báró Luzsénszky B. kataszteri becslő biztos, N.­Sáros. — Magyar M. földbirtokos, Kaposvár. — Szetinszky J. föld­­birtokos, Losoncz. — Kerner P. földbirtokos, Szent-György. — Mezey L. ügyvéd, Eger. — Péter J. segédszolgabiró, Dömsöd. .— Engel K. juhkereskedő, Győr. — Hilicsek J. kereskedő, Grácz. Fehér hattyú szálloda : Weisz L. földbirtokos, Árok­szállás. — Klein M. kereskedő, Árokszállás. — Leitersdorfer J. kereskedő, Árokszállás. — Molnár J. iparos, M.-Tur. — Klein J. gazdász, Miskolcz. — Báró Mednyánszky L. festő, Budapest. Fehér ló szálloda: Scharm­er I. magánzó, München. — Reichl A. magánzó, Bécs. — Bemer B. hivatalnok, Bécs. — Holiczki M. hivatalnok, Prága. — Hartstein K. utazó, Mün­chen. — Pruckner E. utazó, Breslau. — Ösztreicher I. ke­reskedő, Nagykáta. — Beck A. kereskedő, Szt.-M.­Káta. — Beguli P. kereskedő, Jászberény. — Fröhlich J. kereskedő, Gomba. — Krausz M. kereskedő, Szatmár. — Pleichner I. kereskedő, Pozsony. Holzwarth-Frohner szálloda , Weisz M. birtokos, Bal­­kány. — Gubányi M. vállalkozó, Kalocsa. — Müllner Gy. kereskedő, Bécs. — Kussy I. magánzó, Bécs. — Parlagi K. kereskedő, Bécs. — Hartmann I. kereskedő, Gartenau. — Lichtschein D. birtokos, T.-Lucz. — Hoffmann J. kereskedő, L.-Újvár. — Jakabffy L. kereskedő, Elés. — Breier A. ke­reskedő, Bothwasser. Hungária szálloda : Gróf Török N. főispán, Ungvár. — Világhy M. birtokos, Sőreg. — Biese F. igazgató, Berlin. — Dr. Weidenfeld F. ügyvéd, Arad. — Blum Regina színésznő, Bécs. — Blauer B. gazdász, K.-Semjén. — Endre L. gazdász, K. -Félegyháza. — Göllner F. gyógyszerész, B.-Bánya. — Geiringer S. kereskedő, Bécs. — Porges H. kereskedő, Bécs. — Hirsch A. kereskedő, Bécs. — Neuhaus B. kereskedő, Remscheid. London szálloda : Böckl J. magánzó, Bécs. — Bischaml Anna magánzó, Bécs. — Philipp J. hivatalnok, Szeged. — Benes J. hivatalnok, Bécs. — Ctibor F. mérnök, Páris. — Malina L. ügyvéd, Esztergom. Magyar király szálloda : Feyertag B. mérnök, Marburg. — Meiszner F. mérnök, Győr. — Bohus F. gyógyszerész, S.-A.-Ujhely. — Straszer H. kereskedő, Inám. — Blumen­schein V. kereskedő, N.-Kanizsa. — Löwinger L. kereskedő, Nagy-Kanizsa. — Hilb A. kereskedő, Stuttgart. — Litzmann Ö. kereskedő, Szerajevo. — Vuits N. kereskedő, Zombor. — Szarvas S. kereskedő, Moor. — Loki V. kereskedő, Torzsa. — Fried S. kereskedő, Böszörmény. — Nagy Anna keres­kedő, Pécs. —• Klein P. pénzügyőri fővigyázó, Miskolcz. Nemzeti szálloda: Veszprémy G. alispán, Debreczen. — Végh I. birtokos, Vereb. — Kossa S. birtokos, Szt-Már­­ton. — Majthényi K. birtokos, Verseg. — Vay L. birtokos, Borsod. — Szontagh F. hivatalnok, Miskolcz. — Dr. Weisz B. k. jegyz. Bártfa. — Krebsz Ö. gyógyszerész, Tab. — Kern B. kereskedő, Bécs. — Heye E. kereskedő, Bréma. Orient (Schmidt) szálloda, Strasser Z. gyáros, Berlin. — Frank M. gyáros, Stuttgart. — Sladek J. kereskedő, Brün. — Steiner H. kereskedő, Bécs. — Simon E. törvény­­széki jegyző, Lugos. — Loh G. építész, Losoncz. — Kler M. kereskedő, Trieszt. — Singer S. kereskedő, Pozsony. — Pol­­czer J. kereskedő, N.­Szeben. — Ullman J. kereskedő, Te­mesvár. — Lévay G. gazdálkodó, Békés. Pannónia szálloda: Remenyik J. földbirtokos, Eger­­farmos. — Ifj. Schefcsik J. földbirtokos, Szolnok. — Salz­­berger N. földbirtokos, Simony. — Króny I. törvényszéki jegyző, Eger. — Csiba L. gazdatiszt, Bereg. — Kanizsay K. lelkész, Tiszaörs. — Rosenfeld J. kereskedő, Kolozsvár. — Kahan N. H. kereskedő, M.-Sziget. — Voigt H. építész, Huszt. — Bartakovics magánzó, Érsekújvár. — Váry Szabó I. polgármester, Halas. — Osvald P. főjegyző, Bajmok. — Steffens F. mérnök, Halas. — Hegyi Zs. földbirtokos, Léh. SCOSSA DEZSŐ. — Dobieski A. hajóskapitány, Alba. — Külley Z. jegyzője­­lölt, Pécs. — Zeisler E. utazó, Heves. Páris szálloda, Müller J. mérnök, Trencsén. — Nacht­­mann J. hivatalnok, Bécs. — Pater A. hivatalnok, Bécs. — Bihary D. hivatalnok, Diószeg. — Wolf J. kereskedő, N.­­Szombat. — Werner J. utazó, Bécs. — Frank D. utazó, Bécs. Vadászkürt szálloda : Bulcsu K.-né birtokos, Halas. — Gajáry Ö. birtokos, Kalocsa. — Kutlik G. gazdász, Esztergom. — Grünfeld M. kereskedő, Bécs. Kivonat a hivatalos lapból. Január 27. Árverések a fővárosban. Büchler Anto­­nia 1025 frt 50 krt b. ingói VI. Sugárút. 12. sz. február 1. — Simonyi Mária 644 írtra b. ingói IV. Lövész­ utcza 9. sz. febr. 6. — Fürst Jakab és neje 1020 írtra b. ingói VI. Sugárút 84. sz. január 30. — Mayer J. V. 311 írtra b. ingói VI. Bombach­ utcza 1. sz. február 1. Árverések a vidéken. Spirko Lukács 2474 írtra b. ingadl. február 24. Kaláz. — Tóth János 384 írtra le, ingad­. február 21. Bia. Csődök. Szerencs János ellen, csődbiztos Vavrik Antal, tömeggondnok Schmidl Ignácz, márczius 20. Budapest. — Kopunovics Albert ellen, csődbiztos Orsai Vilmos, tömeg­gondnok Birkás Gyula, február 17. Szabadka. — Kolb Ignácz ellen csődbiztos Sándor Géza, tömeggondnok Buzinky Géza, ápril 4. Nyitra. — Lenz Veres Erzsébet ellen csődbiztos Tóth István, tömeggondnok Schmidt Ignácz, márczius 27. Buda­pest. — Schön Jakab ellen csődbiztos Vésey Rezső, tömeg­gondnok Stern Károly, február 28. Pécs. — Platzer Sámuel ellen a csőd megszüntetett, Karczag. — Jung Tivadar ellen a csőd megszüntetett, Karczag. — Reichmann Károly ellen a csőd megszüntetett, Pécs. Pályázatok. A devecseri járásbíróságnál bírósági végrehajtói állomás 14 nap alatt. — Az orsovai járásbíróság­nál segédszolgai állomás márczius 10. Időjárás január 27. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése: _. , Szól A hö- ' á m._J x iránya és mérséklet Csapa- Felhő-Állomások nyoma, „C, Celsius. déli^, zet ’̋.700+ (1_18) fokban l Jelek magyarázatai: © — szélcsend; O , tiszta, derült; 2 — V* felhős ; 3 — V» felhős ; 0 = *~ felhős ; 0 =borult; • i = eső ; — hóeső ; A = jég; ~ = köd ; 00 =•= gőz ; = zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A depressziók egyike (750—752) a continens északi, másika (757—759) annak déli részében van; e kettő között egy közepes légnyomás (760—762) nyú­lik el az Alpesektől kezdve, Magyarországon és a Fekete tengeren keresztül, fel Oroszországba az itteni nagyobb lég­nyomáshoz. — Az idő többnyire borús, északnyugaton vi­haros, csapadékos, enyhébb. Hazánkban: Többnyire déli, részben északnyu­gati mérsékelt szelek mellett a hőmérséklet a közép na­gyobb részben fölebb, az erdélyi részekben kisebb lett. A légnyomás többnyire, főleg északkeleten inkább, kisebbedett.­­ Az idő többnyire borús, csapadék (hó) helyenkint kevés. Kilátás a jövő időre. Hazánkban: Többnyire borús, enyhébb időt vár­hatni, csapadékokkal. i I I­ ­ ' j j Arad................................. 59.8 ÍNY 1 —1.1 j — © Besztercze.................. — | — — | — — Beszterczebánya 57.2 D 1 —2.0 j — 0 Budapest ................... 59.1 j —5.5 — — Csáktornya................. 58.2 ÉNY 1­­3.8­­ — — Debreczen................... 59.0 NY 1 2.4­­ *• Eger............................. 59.9 EK 2 —1.6 — 0 Eszék........................... — — — — — Fiume.............................. 58.7 E 3 0.9 — 0 Késmárk........................ 58.6 D 1 —2.9 — 0 Keszthely .................... 59.0 D 2 —2.6 — 0 Kolozsvár................... 58.5 NY 1 —1.4 — 0 Magyar-Óvár.......... 59.8 DK 1 —5.2­­ — Akna-Szlatina .. .. 57.8­­ —9.5 1 — 3 Nagy-Enyed ............. — — — 1 — — Nagy-Szeben........... 59.3 K 1 —10.2 . — ~ Nagy-Várad .............. 59.0 K 2 —1.8 1 — Orsova............................ 60.2 ENY 2 —3.6 Jfc 3 OO Pancsova....................... 58.9 D 1 — 4.1 [ 1 3 Selmeczbánya .. .. 59.8 ENY 2 —4.6 1 — 1~ Sopron............................. 58.1 1 —6.4 — Szatmár-Németi .. 56.8 D 1 —2.0 — 0 Szeged.................. .. 58 6 D 1 —1.9 — © Sepsi-Szt-G­yörgy — E 3 I —6.0­­ — ® Szolnok ........................ 58.9 © —1.6 — 3 Temesvár.................... 59.7 D 1 1 —1.2 — © Trencsén.................... 57.8 © —1.5 I £ 1 3 Ungvár................... .. — DK 1 —3.4 — 0 Zágráb....................... 58.7 DNY 2 |—3.0 * n 1 0 Bécs.............................. 59.7 K —5.4 — 0 Bregenz....................... 62.0 DNY 1­2.0­8 0 Konstantinápoly57.8 K 2­3.2­4 0 Lesina......................... 59.0 K­1­5.2 — 0 Pola................................. 58.9 K­1­0.8 — 3 Prága............................... 56.1 D 6 —1.1 — 3 Sulina......................... 58.1 ÉNY 2 —4.6 1 * 2 | $.0 Serajevo...................... — — — — — Színházak. Budapest, vasárnap január 28-án. Nemzeti színház. Másodszor : Egy párisi regény. Színmű 5 felv. Irta Feuillet Octave. Ford. Kürthy Emil, Henry de Tárgy Náday Báró Chevrial Halmi Chesnel Bercsényi Juliani Kőrösmezei Laubanére Benedek Thrandel Földényi Vaumartin Mihályfi Villiers Császár Ambroise Sántha Tárgyné Sz. Prielle C. Marcelle Helvey L. Therese P. Márkus E. Bőse Guérin Csillag T. Holnap, hétfőn : Harmadszor: Egy párisi regény. Népszínház. A furcsa háború. Operette 3 felvonásban, egy franczia vígjáték után Írták Zell és Genée. Fordította Evva Lajos és Fái J. Béla. Zenéjét szerz. Strauss János. Artemisia Malesina herczegnő L.-né Jenei A. Violetta Hegyi A. Umberto Kápolnai Riccardo Füredi Carlo Spinzi Komáromi J. Fortanato Hatvani Van Scheelen Andorfi Groot Baltazár Solymosi Elza Beregi K. Biffi Karikás Filippi Sebastiani Kassai Pamfilio Szabó Egy tábori pap Gergely Holnap, hétfőn: A falu roszsza. Főszerkesztő: T©Icai IMfor. Felelős szerkesztő: "Visi lenne. Nyílt tér. I Mattom Henrik Karlsbad és Budapest. 164 Mint elsőrangú befektetési papirt ajánlom a pesti vnagy. kereskedelmi bank ü° r6-os zálogleveleit, melyek biztosítékául körülbelől 32,000,000 frt becsértékű fővárosi ingatlanok szolgálnak. A jelenlegi záloglevélforgalom circa 8.000.000 frt. Ezen, különösen megtakarítások befektetésére igen al­kalmas papírok nálam a hivatalos árfolyam szerint kaphatók. F ni o li a T Budapesten, m. kir. udvari váltó­it L K­ 0 O.f­üzér, Deák­ utcza, 191

Next