Nemzet, 1883. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1883-02-01 / 31. szám
SZERKESZTŐSÉG: Barátok tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. REGGELI KIADÁS Kiadó-hivatal : Barátok-tere, Athenaeum-épület, földszint Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhozhordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra ................................. 2 frt. 3 hónapra .................... 6 » 6 hónapra ................................................... 12 » Az esti kiadás postai különküldéseért felülfizetés negyedévenként .............. 1 II. évi folyam. Budapest, 1883. csütörtök, február 1. 31. szám. Budapest, január 31. A házi-ipar és iparoktatási országos bizottság január 33-iiki ülése. — Az 1883. évi január 22-én délután 5 órakor tartott ülés jegyzőkönyve. — Elnök: Matlekovics Sándor, helyettes államtitkár. Jelenlevők: dr. Lekmerer Gyula miniszteri tanácsos, dr. Herich Károly osztálytanácsos, Szalay Imre osztálytanácsos, Hegedűs Sándor orsz. képviselő, Ráth Károly kormánybiztos, Mudrony Soma egyesületi igazgató, Hegedűs Károly középtanodai igazgató, bizottsági tagok; Rejtő Sándor, ipari felügyelő, meghívott szakközeg. Jegyző : Balogh Vilmos, miniszteri fogalmazó. Tárgy: 1. A dobsinai kigyókő-csiszoló tanműhelynek vállalattá átalakítása. 2. Az úrvölgyi csipkeipar tanműhely felállítása. 3. A homonnai műmetszészeti tanműhelynek szakiskolává tervezett átalakítása. 4. A kolozsvári iparmúzeum ügye. Elnök az ülést megnyitván, a napirend tárgyalása előtt bejelenti, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter Buzogány Áron osztálytanácsost ezen bizottsági tagságától fölmentette s helyette a vezetése alatt álló minisztérium képviseletében Szalay Imre osztálytanácsost nevezte ki. Tudomásul vétetik. Következik a napirend. 1. A dobsinai kígyókő-csiszoló tanműhelynek vállalattá szándékolt átalakítása. A tanműhely, 4 évi fennállása alatt, csak 8 növendéket képezett ki, s nem volt képes a háziipart előmozdítani. Ezt belátva a segélyezők, jelesül a miskolczi kamara s a gömörmegyei házi iparegylet, a segélyt jelen évtől kezdve megtagadták s a tanműhely bukás szélén állott. Rejtő ipari felügyelő e termelési ágat nem háziipar, hanem kisiparszerüleg tartván fejlesztendőnek s tekintve, hogy a műhely vezetője értelmes, szakképzett egyén, s egy kisebbszerű vállalathoz szükséges munkaerő is kiképezve van, tárgyalásokat kezdeményezett, a tanműhelynek kereseti műhelylyé leendő átalakítása iránt. A vállalat létesítéséhez 3000 frt értékű gépek beszerzése s mintegy 2000 frt forgó tőke szükséges. Előbbi akként nyer fedezetet, hogy a tanműhelyt segélyzők eddigi járulékait további 2 évre fizetni magukat lekötelezték és pedig: Dobsina város ad két év alatt 600 irtot, a házi iparegylet 400 irtot, a miskolczi kamara egyszers mindenkorra 200 irtot, a meglevő készpénz 250 frtot, leltári érték 300 frtot, együtt 1750 frtot. Ezzel szemben az állam részéről 1250 frt segély igényeltetik. További áldozatkészsége a társadalomnak abban nyilvánul, hogy forgó tőke fejében a vállalkozónak 2300 frtot igen előnyös feltételek alatt biztosított. Vállalkozó a gépeket 5 évre ingyenes használatul kapja, a tulajdonjog a segélyzőket, a rendelkezés pedig csakis az államot illeti meg. 5 év múltával a vállalkozó tulajdonába mennek át, de ezen idő alatt vállalkozó minden évben 2—2 ifjút tartozik kiképezni, illetőleg üzletébe fölvenni. Megjegyzendő végül, hogy a kész czikkek a dobsinai jégbarlangnál alkalmas piaczra találnak. Tekintve, hogy a gömörmegyei egyesület, mely ezen kőcsiszoló tanműhelyen kívül a rimaszombati faragászati tanműhelyt tartja fönn s a múlt évben a pelsőczi sétabot-tanműhely felállítását tervezte, s a múlt évben 1800 frt segélyben részesült s igy egy-egy tanműhelyre legalább 600 frt évi segély vehető számításba. 2 évi segély fejében 1200 frtnak engedélyezése annyival inkább javasolható, mert az általa problematikus alapon nyugvó tanműhely valószínűleg életerős iparvállalattá alakul át s a munkásképzés ügye, mely egyedüli hivatása a tanműhelynek, ez után még fokozottabb mérvben előmozdíttatik, mint a tanműhelyi szervezet mellett. Az állami hozzájárulás még azon szempontból is mérsékeltnek s ennélfogva elfogadhatónak tekintendő, mert ezen 1200 írttal szemben a társadalom 4000 frtot biztosít a vállalatnak. Az országos bizottság beható tanácskozás után azon nézetének ad kifejezést, hogy a tanműhelynek vállalattá tervezett átalakítása s a többi segélyzők segélyének biztosítása esetén hajlandó a szóban levő vállalat részére a kért 1250 frtnyi segélyt gépek beszerzése czímén olykép javaslatba hozni, hogy ezen összeg két évi részletben adassék meg; továbbá, hogy ezen összeg a beszerzendő gépek által biztosíttassék; hogy a vállalkozó 5 éven át évenként 2—2 ifjú kiképzésére köteleztessék s hogy a felügyeleti jog a minisztérium részére föntartassék. Folytatólagos tárgyalás alá vétetik. II. Az urvölgyi csipkeipar-tanmühely felállítása. Az orsz. bizottság 1881. évi szeptember 21-én tartott XII. ülésében a csipkeiparnak Zólyom megyében vándortanítás útján leendő fejlesztését tárgyalván, szükségét jelentette ki annak, hogy ezen iparág terjedelmére, valamint arra nézve is, vájjon érdemes ezt azon vidéken kifejleszteni? részletes adatok szereztessenek be. Fölvilágosításokat kívánt továbbá az orsz. bizottság a fölállítani tervezett tanműhely berendezése, tanítási iránya s költségei tekintetében. A bizottság ezen határozata folytán a minisztérium Rejtő ipari felügyelőt a szőnyegen levő kérdés tanulmányozásával bízta meg. Ezen tanulmány eredményéről Rejtő ipari felügyelő jelentését múlt évi márczius 27-kén beterjesztette. Időközben állami segélyezés mellett Siposs Paula csipkeverőnő Bécsben, egy magáncsipkeverő intézetben,később pedig az állami csipkeverő intézetben kiképeztetett. Angyal Emma, hasonlag állami segély mellett, jelenleg a bécsi csipkeverő intézetben tanulja a csipkeverést. Rejtő ipari felügyelő jelentése szerint Zólyommegye 10—12 községében több mint 1500 egyén foglalkozik csipkeveréssel. Nyolcz községben 1350 munkásnő munkabér fejében a csipkeverő iparban 71,310 frtot szerez meg; ebből a gyengébb munkásnők napi keresményátlaga 21—24 , a jobb munkásnőké 24—26 kr. Minden csipkeverő helységben egy közvetítő van, ki fonalat ad s a kész czikket beváltja. E vidéken 4—5 főközvetitő van, kik a közvetítőket havonkint 1—2-szer meglátogatják s a beszedett czikkeket tőlük 3—6°/o hozzáadással megvásárolják. A főközvetitők, minthogy a készített czikkek hiányosságuknál fogva kereskedelmi czikket nem képeznek, az árukat házalás útján értékesítik. A főközvetitő a házalónak a csipkéket a szokásos áron felül 1—3 krral drágábban számítja; az óhegyi postahivatal jelentése szerint azon házalók a főközvetitőknek havonkint 2—3000 frtot, évenkint tehát 30—36,000 frtot küldenek. A főközvetitők saját állításuk szerint ezen honi csipkéken felül cseh csipkéket is árusítanak mintegy 12—20,000 frtnyi értékben, ez összegben azonban nincsenek beszámítva azon összegek, melyeket a házalók cseh csipkék fejében közvetlenül adnak ki. A fölemlített adatok bizonyítják, hogy a csipkeipar a szóban levő vidéken tekintélyes keresetforrást képez s hogy jobb csipkék készítése oly munkabért nyújt ma is, mint a kézi szövés az egyszerű vásznak, vagy csinvatok készítésénél. Ezen csipkéket a nép részint papírlapon, részint szemmérték után készíti. Előbbiek hátrányai, hogy a lap lyukasztása egészen szabálytalan, kevés gombostűt használnak s a legegyszerűbb kötést alkalmazzák. Papírlapul silány kartont, nem ritkán czukorpapirt használnak, melynek foszlányai a csipke kötrojtjaiba beköttetnek s ez által a csipkék disztelenittetnek. A szemmérték után készült csipkék még tökéletlenebbek. Egyáltalán hátránya még ezen csipkéknek, hogy rövid darabokban fordulnak elő, apreturát nélkülöznek s kezdetleges módon vannak csomagolva. Ez okból ezen csipkék kereskedelmi czikket jelenleg nem képezhetnek; szükséges ennélfogva, hogy a nép jobb kötésre, gyorsabb verésmódra és ízlésteljes, szabályos minták készítésére taníttassék. Az ekként előállítandó szabályosabb áruk a jelenlegi közvetítői rendszer föntartása mellett is kellő piacra találnak. S habár ezen közvetítői rendszer ellen több oldalról panaszok is merültek föl, ezen rendszert mellőzni nem lehet, mert ezen közvetítők a néppel szoros összeköttetésben állván, azok nékül a helyzet javítása nem volna elérhető. Javaslatba hozza ennélfogva Rejtő, hogy Urvölgyön egy csipkekészítő vándortanműhely állíttassék föl, s a vezetéssel Siposs Paula bízassák meg. A tanműhely költsége, feltéve, hogy lakást, fűtést és világítást a község ad, következő: tanerő fizetése és lakása 1400 frt, minták beszerzésére 200 frt, papír és segédeszközök kiosztása 100 frt, 10 csipkeverő segédgép 50 frt, munkásnők élelmezése 350 frt, összesen 1100 frt. • Az aprótirozás egyelőre Kassán Haltenberger testvéreknél történnék; a munkásnők élelmezésére esetleg a budapesti kereskedelmi- és iparkamara fölszólítandó volna. Az országos bizottság a szóban levő vidéken a csipkeipar fejlesztését előnyösnek tartja, s e végből a tanműhelynek Úrvölgyön leendő felállítására a kért 1100 frtnyi segély megadását javaslatba hozza. Szükségesnek tartja azonban a bizottság, hogy a minisztérium odahasson, hogy a munkásnők élelmezési költségei leltehetőleg az illető törvényhatóság vagy az érdekelt községek által födöztessenek. A bizottság véleménye szerint a tanműhely vezetésére helyi bizottság alakítandó s a felügyelettel Rejtő Sándor ipari felügyelő megbízandó. III. A homonnai műmetszészeti tanműhely átalakítása. A tanműhely 1880-ban 300, 1881-ben 400 frt államsegélyben részesült; az 1882. évre államsegély nem engedélyeztetett. A zempléni háziipar-egyesület, melynek fölügyelete alatt áll, ezen tanműhelyt 1879. óta nem segélyezi s jövőre sincs azon helyzetben, hogy segélyezhesse. A kassai kamara múlt évben oly föltétellel adott az iskolának 200 frtnyi segélyt, hogy az jövőre egy helyi bizottság által kezeltessék. Rejtő a város, kamara, a zempléni és Kárpátegyesület képviselőivel tárgyalt az újjászervezés iránt; a segélyezők képviselőiből új bizottságot szervezett s annak szabályait jóváhagyás végett fölterjeszti. Ezen új szervezési szabályzat értelmében az iskola a segélyezők közös tulajdona lesz, föloszlás esetén a fölszerelés, anyag és pénz hovafordításáról a kormány határoz. A tanműhely részére a város helyiséget, tanítói lakást és 12 öl tűzifát ad 546 frt értékben, a kassai kamara évenkinti hozzájárulása 300 frt, az iskola bevétele kész czikkek után 300 frt, 1882. évi pénztári maradvány 21 frt 22 kr, összesen 1167 frt 22 kr, az állam által fizetendő 936 frt 18 kr, összes fentartási költségek 2103 frt 40 krt tesznek ki. Megjegyzendő, hogy a kassai kamara az 1881. évben 400 frt segélyadománynyal hátralékban van, ennek levonásával az államsegély 536 frt 18 krra apadna le. A tervezet szerint a tanműhely műfaragászati szakiskolává alakíttatnék át, melyben a gyakorlati oktatás mellett az átalános ismeretekből s a szaktárgyakból elméleti oktatás is nyujtatnék. Rövidebb tanfolyamokban a vidéknek faiparral foglalkozó lakossága a jobb szerszámokkal és szebb mintákkal ismertetik meg, szóval az iskola hivatása lesz egyfelől kisiparosokat nevelni, másfelől a már gyakorlatilag foglalkozó faragókat az általuk eddig készített czikkek gyorsabb és tetszősebb készítésére tanítani. Tekintettel arra, hogy a tanműhely kellő felügyelet és vezetés hiányában és szerfölött silány anyagi körülményei daczára is kedvező eredményeket tud fölmutatni, mennyiben 12 növendéke a bútorasztalosságban haszonnal alkalmaztatott, a tanműhely fentartása, illetőleg újjászervezése elkerülhetetlenül szükséges. Ha a zempléni egyesület nem segélyezi, semmi ok arra, hogy miért tartsa meg magának a tulajdonos czímét, egyedül helyes a javaslatba hozott azon mód, hogy a segélyezők képviselőiből alakított helyi bizottság intézze és vezérelje a tanműhely ügyeit. Helyeselhető továbbá az ipari felügyelő abbeli javaslata, hogy jövőre az apróbb diszczikkek mellőzésével különösen a bútorasztalosság számára képezzen ki iparmunkásokat, mert a tanműhelyekben készített luxusczikkek kellő piaczot nálunk nem találnak s nagyobb szükségünk van a bútoripar számára szakképzett munkásokat nevelni. Tapasztalat bizonyítja, hogy a luxusczikkek készítésének tanítása a háziipar fejlődésére sem volt kedvező eredménynyel, ez okból szintén elégséges volna, ha a gyakorlatilag foglalkozó háziiparosok jobb szerszámokkal és mintákkal ismertetnek meg, szóval, ha nem honosítani, de a meglevőt csupán fejleszteni fogjuk e téren. Ily módon a kiválóbb képességű háziiparosnak alkalma fog nyílni, hogy az iskolába lépve, a müfaragászatban nyerjen kiképzést, míg a müfaragászatban kiválóbb egyének közül lehetne a budapesti magasabb fokú müfaragó iskola részére tanulókat nyerni. Ily irányban a zayugróczi és a rimaszombati mümetszészeti tanműhelyek oktatási irány is megváltoztatandó volna. Az országos bizottság a tanműhelynek mümetszészeti szakiskolává olykér tervezett alakítását, hogy ezen iskolában jövőre a bútorasztalosságban felhasználandó részletczikkek készítése taníttassék, helyeselvén, a f. é. fentartási költségekre 900 frt segély megadását javaslatba hozza. Végül tárgyaltatik: IV. A kolozsvári, iparmuzeum ügye. A kolozsvári kereskedelmi- és iparkamara m. évben emlékiratot nyújtott be a minisztériumhoz, a Kolozsváron létesíteni szándékolt állandó iparcsarnokkal egybekapcsolt iparmúzeum tárgyában. A »Közgazdasági Értesítő« m. é. 42. számában egész terjedelmében közzétett emlékirat részletesen fölsorolja azon előnyöket, melyek Kolozsváron a tervezett iparmúzeum létesítését szükségessé teszik. Az iparmúzeum, a bemutatott tervezet szerint az első berendezésénél, fa-, fém- és agyagiparra szorítkozik, berendezésére 4000 frt, évi fentartására pedig hasonlólag 4000 frt, s így összesen 8000 frt segély igényeltetik. Ezen iparmúzeummal kapcsolatban a kamara Kolozsváron egy vegykísérleti állomás berendezését is javaslatba hozza olykép, hogy ez a kolozsvári egyetem vegytani intézetével hozassék kapcsolatba. Ezen intézet föntartási költségei 1900 írttal vannak előirányzatba véve. Az orsz. bizottság beható tanácskozás után azon nézetének ad kifejezést, hogy a tervezett múzeum fölállítását a kormány ez idő szerint ne támogassa ; részint azon okból, mert a technológiai múzeum Budapesten most van berendezés alatt, s ennélfogva két helyen egyidejűleg a kísérletezést nem tartja ajánlatosnak; részint azonban tekintetbe veendőnek tartja, hogy a fennálló kolozsvári múzeum gazdag gyűjteménynyel rendelkezik, minélfogva egy új iparmúzeum alapítása helyett, egyelőre a törekvéseknek ezen gyűjtemények fölhasználására kellene irányulni. Mai számunkból fél ír melléklet van csatolva. A vidéki pénzpiacok helyzetéhez. Balassa-Gyarmat, január 29. Az uzsorakérdésnek, a képviselőházban, a nagyközönség által is élénk érdeklődéssel kísért, kimerítő megvitatása alkalmából, lehetetlen volt meg nem győződni arról, hogy a vitában résztvett szónokok nagyobb része birtokában van ugyan, az elmélet és gyakorlat által szolgáltatott mindazon érveknek és tapasztalati adatoknak, melyek e kérdés alapos megfejtését elősegíthetik, de kevésbé vannak tájékozva a vidék pénzviszonyait, hitelszükségleteit s azok kielégítési módozatait illetőleg, s el lehet mondani, hogy e részben csakis a kormányelnök s Pulszky Ágost beszédei keltettek bennünk, a vidéken, megnyugvást, mert csak az ő beszédeikben nem találtunk részleteket, melyek a vidéki pénz- és hitelviszonyok nem ismeréséről tanúskodnak, habár az alábbiakban rövidenkifejtendők, általuk sem a méltattak kellő megfigyelése. A földbirtokosok szenvedő váltóképességének megszorítását óhajtók által hangoztatott azon indok, hogy a földbirtokosnak, évenként egyszer vagy kétszer lévén földbirtoka után számbavehető jövedelme, a rövid lejáratú váltókölcsönök csak romlását idézhetik elő, legtöbbször azok törlesztését uzsorásoktól fölvett pénzzel lévén kénytelen eszközölni, csak a váltó természetéből levont elméleti okoskodás, s ellentétben áll a vidéki pénzintézeti váltókölcsönök tekintetében fönálló gyakorlattal, mely nemcsak nem kényszeríti a földbirtokost, mig hitellel bir arra, hogy a váltó lejáratakor, annak teljes értékét lefizesse, de még törlesztést sem kíván s ha a földbirtokos negyedévenként váltóját ujjal kicseréli s a kamatokat fizeti, a váltóhitelt ép oly kényelemmel s majdnem oly tartamosság mellett élvezheti s tényleg legtöbb esetben élvezi is, mint a jelzálogi kölcsönnél, sőt a legtöbb helyen, a váltókölcsön után kevesebb , kamatot fizet, s ha hitelét csak időlegesen kívánja igénybe venni, minden tekintetben áldásosabb reá nézve a váltókölcsön, mint a sok utánjárást, tiszta telekkönyvet és előleges költségeket, majd utólagosan ismét utánjárást, kérvényezést s ezzel járó költségeket igénylő jelzálogi kölcsön. Meg kell itt jegyeznem, hogy a kissebb összegű jelzálogi kölcsönök, olcsóbbak a vidéki, mint a központi pénzintézetektől, mert a kissebb kamatláb olcsóságát az utánjárás költségei legtöbb esetben méregdrágává teszik, még akkor is, ha az intézeti ügyész urak honoráriumot, mint legtöbb esetben, nem esz-közölnek ki maguknak, az ügy különbeni huzavoná-sának terhe mellett. A földmívesek csak százakra menő kölcsönei pedig csupán a vidéki pénzintézeteknél eszközölhetők a fennebbi okokból. A váltóképességnek és az ezzel járó visszaéléseknek oly korlátozása, hogy bizonyos fajú és összegről szóló váltók, csupán a pénzintézetek üzletkörére szorítandók, ismét tisztán az elméleti okoskodásnak lehet szüleménye, mert minden uzsorásnak módjában leend, ezen váltókat a vidéki pénzintézetekre forgatni s intézeti váltóvá minősíteni, anélkül, hogy a kölcsön illetve váltó keletkezését észlelni vagy kipuhatolni lehetne. Határozottan téves és a vidéki pénzviszonyok ismeretét kizáró azon felfogás, illetve védelem is, hogy a központi pénzintézetek, esetleg az osztrák-magyar bank, lényeges befolyással lennének a vidéki pénzintézeti kamatlábra, vagy azok üzletforgalmára, mert a vidéki nagyobb pénzintézetek, a központiaktól pénzt egyltalán nem, vagy kivételesen, egyes esetben kölcsönöznek, sokkal több esetben ők kénytelenek feles pénzüket a központi pénzintézeteknél,leginkább a hazai első takarékpénztárnál elhelyezni. Az osztrák-magyar bank által a vidéki pénzintézeteknek nyújtott hitel igénybevétele is oly kényelmetlen és költséges is, hogy ahoz a vidéki intézetek csak szorultságból folyamodnak, miután itt a váltó lejáratkor ki is fizetendő, ismét új kölcsönnek és nem meghosszabbításnak lehetvén helye s igy mindannyiszor, habár rövid időre, a kölcsönösszegre s közvetítőre van szükség. A vidék e szerint legtöbb esetben, pénzügyi viszonyait illetőleg, külön tekintet alá jön, az ott gyűjtött s elhelyezett tőkék, illetve betétek majdnem kivétel nélkül fedezik, az intézet által elhelyezett kölcsönök összegeit, s ha vannak intézetek, melyek pénzért más, mondjuk a központi pénzintézetekhez fordulnak, azok bátran ki merem mondani, hogy azok a kisebb, kevés tőkével, kevés betéttel dicsekvő intézetek. Innen a tapasztalat, hogy a fővárosi, pénzintézetek, kölcsönkamatlába, a vidéki pénzintézetekre érezhető visszahatással nincs, aminek igazolásául elég legyen felhoznom, hogy a balassagyarmati takarékpénztár, melynek üzletforgalma pedig az öt milliót meghaladja, ez év folytán a váltó leszámítolási százalékot, vagy magyarán mondva kamatlábat 7°/0ról és azon időben szállította le 6°/0-ra, midőn az angol bank, s utánna a többi a kamatlábat fölemelte. A betéti kamat hullámzása már inkább hat ki a vidékre, mert leszállítás esetén a tőkék szívesen keresnek a vidéki megszilárdult hitelű intézeteknél nagyobb kamat melletti elhelyezést. Ennyit a vidéki pénz- és hitelviszonyok nem méltatott vagy nem ismert gyakorlati jelenségeiről, szemben az uzsoratörvényjavaslat és a váltótörvény revisiójának sürgetése alkalmából, kifejtettek kiegészítéséül. A Gazdakörből. — Január hó 31-én. A Gazdakör igazgatósága délután 5 órakor Somssich Pál elölete alatt ülést tartván, a jegyzőkönyv hitelesítése után Huszár Istvánnak, a regáléra vonatkozólag beadott indítványa következtében a regale kérdés tanulmányozására Andaházy Pál, Andrássy Manó gróf, Bánffy Béla gr., Bujanovics Sándor, Huszár István, Kemény János br., Makkfalvy Géza, Onossy Mátyás, Sztáray Antal gr., Széchenyi Imre gr., Teleszky István, Horánszky Nándor, Bossányi László Dessewffy Aurél gr., Miklós Gyula, és Darányi Ignácz tagokból álló bizottság küldetett ki. Elnök a tagok figyelmét újra felhívja azon körülményre, hogy február hó 2-án azaz pénteken délelőtt 11 órakor közgyűlés fog tartatni. Kéri a tagokat, hogy a körnek tagjait a megjelenésre buzdítani szíveskedjenek. Ezután új tagokat felvetettnek: dr. Bernát István, Bay Barnabás és báró Bornemissza Pál. * Az igazgatósági ülés után Somssich Pál elnöklete alatt tartott nyilvános ülésen, dr Neményi Ambírus értekezett az élelmiszerek drágaságáról különös tekintettel a fővárosra. Az értekezést lapunk mellékletén közöljük. Az élénk helyesléssel és éljenzéssel fogadott felolvasás után, Fenyvessy Adolf fővárosi képviselő ■ cáfolta értekezőnek egyes állításait. A tett észrevételekre Neményi Ambrus reflectálván, Somssich Pál elnök az igazgatóság jelenlevő tagjait nyomban értekezletre hívtn össze, az élelmezés kérdésének tanulmányozására gr. Károlyi Sándor, Bujanovics Sándor, Cséry Lajos, Tolnay Lajos, Karsay Albert, Ivánka Imre, Tormay Béla, Fenyvessy Adolf, Neményi Ambrus és Máday Izidor tagokból bizottság küldetett ki. A KÖZLEMÉNYEK: A vetések állása és a mezőgazdasági állapot január második felében. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium állandó gazdasági tudósítóitól folyó hó 16-tól 31-ig beérkezett jelentések szerint a vetések állása az ország nagyobb részében jónak jelezhető. A tudósítások szerint a közelmúlt hetekben a folytonosan tartó száraz hideg időjárás a hótakaró nélkül levő vetésekre káros hatással volt. Miután azonban a közelmúlt napokban, mint az az utóbb beérkezett tudósításokból kivehető, az ország túlnyomólag nagy részében bő esett, ennélfogva föltehető, hogy azon kár, mely a vetéseket fenyegette, részben helyre fog pótoltatni. A Dunának áradása folytán különösen Győr, Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Baranya megyék egyes járásaiban a vetések víz alá kerültek. Az egerek általi kártételekről Brassó, Csik, Háromszék és Hunyad megyék némely járásaiból érkeznek panaszok. Állami kedvezmény a hazai iparnak. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. miniszter egyetértőig a kir. pénzügyminiszterrel, b. Kemény Kálmán földbirtokosnak, úgyszintén Alapi Salamon Aladár birtokosnak, gazdasági szeszgyára részére az 1881. évi XXIV. törvényczikkben biztosított állami kedvezményeket megadta. Az első magyar iparbank ma délután 3 órakor tartotta dr. Apáthy István elnöklete alatt évi rendes közgyűlését. Az igazgatóság évi jelentése szerint, az év második felében mutatkozott pénzszükség és az üzleti tevékenység lanyhulásának ellensúlyozására az igazgatóság igyekezett a bank üzletforgalmát kiszélesíteni s üzletfeleinek számát nagyobb mérvben szaporítani. Ebbéli törekvését a kellő siker kisérte, amennyiben a mérleg végeredménye azonos a múlt évivel, s az elért tiszta eredmény sem csekélyebb. Áttérve az egyes üzletágakra, a váltóleszámítolási üzlet forgalma 24.779 frt 36 kr volt s a váltótárczaállomány 1.907,914 frt 34 krra emelkedett. Ez ágban 4187 frt 15 kr veszteség mutatkozott, mely összeg a mérlegben leíratott. Az értékpapírokra előlegezett kölcsönök forgalma 6.129,856 frt 83 kr s a takarékbetéti üzlet forgalma 8.847,885 frt 57 kr volt. A tiszta nyeremény 70,242 frt 15 kr, a melyből az alapszabályszerű dotátiókra levonatik 16,179 frt 13 kr, s az intézeti tisztviselők és szolgák nyugdíjazására 2162 frt 52 kr. A fenmaradó s a múlt évről áthozott 1154 frt 53 krral 54,055 frt 3 krra szaporodott összegből 52,000 frt a forgalomban levő 4000 darab részvény szelvényeinek 13 írttal való beváltására fordíttatik, 1055 frt 3 kr pedig a jövő év számlájára iratik át. A szelvények febr. 1-től váltatnak be. E jelentése kapcsán az igazgatóság, kellő indokolással, a következő indítványt terjeszti a közgyűlés elé. Határozza el a közgyűlés, hogy a részvénytőke 2667 darab teljesen befizetendő 150 frtos névre szóló részvény kibocsátásával 1.000.050 frtra felemeltessék; 2. hogy minden részvényes elsőbbségi jogát, — amennyiben ezt az alapszabályok értelmében bejelenti — akként érvényesítheti, hogy minden 3 darab régi részvénye után 2 darab másodkibocsátású részvényt átvehet; 3. hogy a kibocsájtandó új részvények tulajdonosai csakis a részvények kibocsájtását közvetlenül követő üzletév kezdetétől számítva élvezik mindazon jogokat, melyek a jelenleg forgalomban levő részvények tulajdonosait megilletik; 4. hogy az új részvények kibocsátása időpontjának, úgy a kibocsátás egyéb módozatainak megállapítása az igazgatóságra bizatik, mely mindezeket annak idején közhírré teszi; 5. hogy az alapszabályok ennek értelmében módosíttassanak. A közgyűlés a múlt évről szóló jelentést tudomásul vette, a nyereség felosztásához a részvénytőke felemelése iránt tett javaslatához hozzájárult s a felmentvényt úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelőbizottságnak megadta. Végül megválasztottak igazgatósági tagokat: Mandl Ferencz, Molnár Endre. Felügyelő bizottsági tagokul 3 évre: Guttmann Ádám, Guttmann Károly, Kramer Samu. póttagokul: Kerntler Gusztáv, Kern Ferencz S. Választmányi tagokul: Bachmayer György, Baliczky Sándor, id. Eggenhofer Péter, dr. Eissen Ede, Fabinyi János, Heidrich Antal, Jamnitzky Lajos, Köbest János, Kékes Sándor, König Géza, Purman János, Schneider Bernát. Ezzel az ülés véget ért. A »Nemzetgazdasági Szemle«, e kitűnő szakfolyóiratunk januáriusi száma igen változatos tartalommal jelent meg. A füzetnek majdnem felét Hertai Ferencznek, lapunk munkatársának czikke foglalja el »Az ipartörvény revisiójá«-ról. A czikk, mely első közlemény egy nagyobb tanulmányból, három fejezetből áll, u. m.: 1. A modern iparjog kifejlődése. 2. A magyar iparjog történeti vázlata. 3. Az 1872-ki ipartörvény. »A szegényügy« czímű czikkben Pólya Jakab ismerteti a szegényügy állását hazánkban, kimutatva, hogy mily türbetlenek és elszomorítók a viszonyok nálunk e tekintetben, ezután bírálatos ismertetésben bemutatja a szegényápolók egyletének tanácskozásait és javaslatait. A füzet harmadik közleményét Schwarz B. pályanyertes munkájának »Pénzrendszerünk megváltoztatása« első fele képezi. A jelen közleményben azon eredményre jut szerző, hogy akár az ezüst, akár a kettős, akár az arany fémrendszer elfogadására határozza el magát monarchiánk, mindig Németországgal közös pénzrendszerre fog jutni. A Vegyesek rovata tartalmasan van összeállítva. A legutóbbi népszámlálás eredményének ismertetését igen tanuságos táblázat követi az európai kamatláb ingadozásáról 1867. óta s Mudrony Pál két kis czikke, az egyikben a németországi birtokviszonyok alakulásának kérdését tárgyalja, a másikban az Észak-Amerikában felszínre került közgazdasági áramlatokat mutatja be. Két kisebb közlemény az angol nép jövedelméről és a fegyencziparról szól. E kitűnően szerkesztett nemzetgazdasági folyóiratot ajánljuk mindazok figyelmébe, kik közgazdasági kérdésekkel komolyabban is szeretnek foglalkozni. A gyárak mentési felszerelése. A VII. kerületi elöljáróság elrendelte, hogy az elöljáróság elrendelte, hogy az elöljáróság területén levő összes gyárak egy elöljárósági kiküldött s a kerületi orvos által megvizsgáltassanak, hogy a netaláni veszély esetére van-e a gyárakban mentő eszközökről kellően gondoskodva, s hol kellő mentési eszközök nincsenek, a gyárak tulajdonosai köteleztetni fognak azoknak beszerzésére. A magyar királyi államvasutak igazgatósága a következőt teszi közzé: Az utóbbi időben gyakran ismétlődött oly esetek alkalmából, hogy a fővárosi közraktárakban reexpediált küldeményeknél oly czérek és személyek folyamodnak a reexpeditionális kedvezményért, melyek a bemutatott szállítási okmányokon sem feladó, sem pedig czímzettként nem szerepelnek — figyelmeztetik a tez.szállító közönség, hogy ily esetekben a reexpeditióból eredő viteldíj-különbözetek csak akkor fognak az okmányok bemutatójának közvetlenül kiutalványoztatni, ha az igénykereset indításához jogosult féltől hiteles meghatalmazást mutat fel, vagy pedig írásban kinyilatkoztatja, hogy a bemutatott szállítási okmányok visszaadására nem tart igényt. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — Január 31. Az üzlet csöndes. — Magyar urasági öreg nehéz 59—60, fiatal nehéz 62’,—63, közép 60—60, könnyű 58—59. — Szedett nehéz 58 — 59, közép 57 — 58, könnyű 56—57. — Romániai bakonyi nehéz 60—62 átmeneti, közép 58 — 59 átmeneti, könnyű 56—57 átmeneti, eredeti nehéz-----átmeneti, könnyű 54—57 átmeneti. — Szerbiai , nehéz---------átmeneti, közép 58—59 átmeneti, könnyű 56—57 átmeneti. — Hízó 1 éves élősúlyban 4% levonással 50—56, 2 éves 53—56 — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 ki. és 48/6 levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 8 arany forint vám fejében, megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Január 31. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A délután folyamán üzlet nem jött létre. Jegyzünk: Szokványbuza tavaszra 9.50—9.53. — Bánáti tengeri május—júniusra 6.14—6.16. Szokványzat tavaszra 6.52—6.54. Káposztarepcze 1883. aug. szept. 136/8—137/8. Értéktőzsde. (Esti tőzsde.) Ma rendkívüli hausse volt és mindenféle hírek közreműködtek a nagy áremelkedés létesítésére. Azt híresztelték, hogy Berlinben a tőzsde megadóztatásának törvényjavaslatát visszavonták és hogy holnap fogja a bank Bécsben leszállítani a kamatlábat,4 százalékra, végre a conversió ismét közbeszéd tárgya volt. Tény azonban, hogy a magyar hitelbank nagyszerű vásárlásokat eszközölt járadékokban. A bausse az egész vonalon kiterjedt és a zárlat a legmagasabb árakon történt. Jegyzéseink a következők : Magyar 4 százalékos aranyjáradék 86.30. — Magyar 5 százalékos papírjáradék 85.20. Osztrák hitelintézet 289.40. — M magyar hitelbankrészvény 284.50. — Magyar leszámítoló bankrészvények 92 Osztrák államvasúti részvények 332,50. A vásárlás még a zárlat után is tartott.