Nemzet, 1883. február (2. évfolyam, 31-58. szám)
1883-02-14 / 44. szám
Stomsay szigetnél futott zátonyra, legénysége azonban megmenekült. A »Surprince« franczia hajó ugyanott sülyedt el, hol a múlt héten az »Agnes Jack«. Ezen kívül számtalan halász bárka s kisebb csónak semmisült meg. — A Cimbria elsülyedése. Miután a hamburgi tengeri bíróság a Sultán legénységének és utasainak kihallgatását befejezte, mely teljes világításba helyezte a rémes katastrófa idejében történteket, szombaton a tárgyalás azon tanuk vallomásainak felolvasásával foglalkozott, kik akadályozva voltak a megjelenésben. Mindenekelőtt azon négy egyén vallomását olvasták föl, kik az összeütközés alkalmával a Cimbria kormányánál álltak. Ezek név szerint Lau, Walfken, Klak és Alexanderson az összeütközés részleteit beszélik el egybehangzón. Alig láthatták meg a Sultán zöld lámpáját, másfél percz múlva megtörtént az összeütközés, a Cimbriának elő része legott elsülyedt , követte nemsokára a második rész. A hajón iszonyú rémület és zavar keletkezett s ezért vesztek el oly sokan. 15 percz alatt az egész hajó elsülyedt. A négy kormányos szerencsére eljutott a csolnakokba. Alexanderson beszéli, hogy a Cimbria kapitányát ott látta a hídon, a midőn az utolsó pillanatig rakétákat eregetett. Oberheide gépész előadja, hogy midőn az összeütközés megtörtént, lesietett a gépházba, melyet azonban már elborított a viz, fölmászott tehát nagy nehezen s a fedélzetről látta az eltűnő Sultán fehér fényét. Erre segített a csolnakokat áldozgatni, majd egy úszó övet kapott föl s beleugrott a tengerbe, ahonnét egy csolnakba húzták. Compleier Péter bécsi utas leírja, mint sülyedt jobbra dőlve a Cimbria. Jó úszó lévén, midőn a vizbe esett, még sokáig föntartotta magát, míg egy csőinak föl nem vette. A Cimbria első tisztje folyvást tüzijátékkal adott jelt, de az idegen hajó elsietett a nélkül, hogy jelt adott volna. Reicher Leó betegen feküdt, midőn az összeütközés megtörtént. A fedélzetről még látta a Sultánt elsietni. Maga először egy csolnakba ült, melyet azonban nem lehetett leereszteni, erre lecsúszott a fedélzetre s egy másik csolnakba futott. Innét látta, mint fordult föl egy csolnak, melyben csupa asszonyok ültek. Először sok ember kapaszkodott az ő csolnakukba is, de kezeik lassan kint megmerevedtek s visszabuktak a tengerbe. Az idegen hajó sem jeleket nem adott, sem segélyt nem küldött. Weyert utas egy mentő öv által menekült meg, a hajón legtöbben nem tudták, hol találhatók azok; a Sultán fehér fényét közvetlen közelében látta, majd eltűnt, majd felújult. Igen ködös idő volt, a tenger hullámzott. Mikor a hajó elsülyedt, a habok összecsaptak feje fölött. Weyert az árboczon kapaszkodott fölfelé s tartotta magát 8 órán át, míg a Diamant megmentette. Kedden megtekintik az arzenálban elhelyezett hajórészeket s azután a Cimbria tisztjeit és a szakértőket hallgatják ki. — Bradlaughnál. Huszár Imre meglátogatta a »free thinkerek« vezérét és a bécsi »Presse«-ben elmondta, hogy főképen a február 15-re várható eseményekről és a képviselőház jövő megalakításáról beszélgetett vele. A nationaldemonstration (így nevezik a tervezett meetinget) nagyszerűnek ígérkezik. Az illető vasutakat felszólították, hogy körülbelől háromszázezer embernek, akik résztvenni szándékoznak a tüntetésben, mérsékelt áron adjon jegyeket. A vasutak visszautasították ezt a kérést. Bradlaugh erre kijelentette, hogy most már nem három, hanem ötszázezer fog Londonba menni. Bradlaugh azt hiszi, hogy nem csak választói fognak megjelenni, hanem az ország minden vidékéről érkezni fognak választók. London sem fog hátul maradni. Bradlaugh remélli, hogy a főváros lakosai közül mindenki részt fog venni a tüntetésben, aki osztja az ő nézetét, ezeknek száma pedig százezrekre rúg. »És a parlament ?« Bradlaugh erre azt felelte: Azt bajos volna bizonyosan megmondani, hogy mit fog tenni a parlament. A képviselőház falain belül úgy szólva magánosan állok, valószínű tehát, hogy ismétlődni fog, ami eddig több ízben megtörtént. A ház nagy többsége nem fog meghallgatni, hanem egyszerűen el fogja határozni, hogy nem szabad letennem az esküt, amelyet a törvény kíván tőlem, hogy elfoglalhassam helyemet és teljesíthessem kötelességemet mint képviselő. Valószínűleg ismét erőszakkal ki fognak zárni, mint 1889. febr. 22-én. A jelen parlament összehívása óta háromszor választott már meg Northampton városa képviselővé. Első választásomat megsemmisítették, miután öt hónapig ültem a képviselőházban és kétszáznál több szavazásban vettem részt. 1881. áprilisban ismét megválasztottak, és miután nem engedték elfoglalnom helyemet, 1882. február 22-én erőszakkal kivittek az ülésterméből. Harmadizben megválasztatván, várakoztam, vájjon tekintettel lesz-e a képviselőház a törvényre, vagy a legfelsőbb törvényszéktől nyerhetek-e kedvező ítéletet a képviselőház határozatának törvényességére. — A mai napig mindenféle akadályokat gördítettek utamba , pörökkel akartak tönkre tenni. Midőn következetesen megjelentem a ház sorompója előtt, azzal vádoltak, hogy botrányokat akarok okozni. Midőn a múlt ülésszakban türelemmel vártam, azt mondták, hogy gyáva vagyok. Múlt évi augusztus havában ismét erőszakot használtak ellenem. Ha ellenállok az ily erőszaknak, azt mondják, hogy fenyegetem a képviselőházat. Ha a bíróságokhoz fordulok, nemcsak a ház privilégiumait használják ürügyül, hanem vádolnak is, hogy perpatvarkodásal népszerűvé akarok lenni. A képviselőház által alkotott precedens igen veszedelmes az általános szabadságra nézve. Ha érvényes marad, amit a többség ellenem vétett, mindenféle többség a tövény fölé emelkedhet és bármelyik képviselőt kidobhat, aki alkalmatlan reá nézve. A többségnek pedig közönségesen épen azok nem tetszenek, akiket a munkások küldenek és akiknek a képviselőházban való jelenléte valamely igazságtalan privilégiumot fenyeget. Bradlaugh nem remélli, hogy szép szerével elintéztessék ez a kérdés, míg el nem fogadja a képviselőház azt a törvényjavaslatot, amely eltörli az eskü kötelező voltát. »De, mondta végül Bradlaugh, én bizonyára nem fogok meghátrálni.« — Fölsült csaló. A »Szegedi Híradó« beszéli. T. szegedi honvédhadbiróhoz tegnap délután egy elegánsan öltözött fiatalember állított be. »Én N. gyógyszerész vagyok, a hadbiró urnák régi ismerőse. Nem emlékszik a nevemre ?« A hadbíró örült a szerencsének s csakugyan úgy tűnt föl előtte, mintha a fiatal embert látta volna valahol. — Miben lehetek szolgálatra ? — kérdé tőle udvariasan. A fiatal ember aztán szapora bőbeszédűséggel előadta, hogy ő Szabadkán gyógyszertárt akar vásárolni, az illető tulajdonos önmaga hívta föl erre s mint levelében írta, Szegedre pénzt is küld a számára, hogy Szabadkára utazva a gyógyszertárt megszemlélje. Az éjjel érkezett meg, itt mulató kompániába keveredett s kétszáz forint pénzét egy krajcrárig elverte, tehát csak tizenöt forintra volna szüksége, a mig a szabadkai gyógyszerész pénzküldeménye megérkezik. A hadbíró előtt gyanúsnak tűnvén föl ez a dolog, kijelentette, hogy épen most pénz dolgában rosszul áll, ha nem jöjjön el holnap reggel, akkorára megszerzi a kért összeget. A fiatalember távozásával a hadbíró azonnal sürgönyzött Szabadkára az illető gyógyszerészhez, kérdést intézve hozzá ügyben. A válasz estig nem érkezett meg. A csaló másnap már kora reggel kopogtatott a hadbiró ajtaján , most azonban már ötven forintot kért. A hadbiró biztosra vette, hogy délig a tegnap küldött sürgönyére választ kap , azért a tolakodót tizenegy órára rendelte magához. Pontban tizenegy órakor betoppant a hadbíróhoz, aki éppen akkor csendőröket hallgatott ki. A csaló kissé elhalványult, de azért udvarias mosolylyal lépett a hadbiró elébe s kérte — az ötven forintot ? nem, most hetven forintot emlegetett. A hadbiró pedig szintén udvarias mosolylyal a zsebébe nyúlt, kivett onnét egy Szabadkáról csak imént érkezett táviratot, amelyben az illető gyógyszerész tulajdonosának aláírásával ennyi állott: »Széédelgés és csalás az egész!« Olvassa barátom! szólt aztán leereszkedőleg. A csaló most még jobban elhalványult, reszkető kézzel nyúlt a sürgöny után s elolvasta. Most változott aztán csak meg az ábrázata; lehorgasztotta a fejét, érezte, hogy kelepczébe került. A hadbíró intésére aztán két csendőr barátságosan karon fogta s a laktanyába vezette a fölsült csalót. — A »miskolczi kör« f. hó 14-én estve 7 órakor az alelnök lakásán (Károly-körut 7. sz. II. em. 13 ajtó) bizottsági ülést tart. — A nagyváradi m. kir. orsz. bábaképezdén az 1883. nyári tanfolyamra a beiratások márczius hó 1—10-ig tartanak Fölvétel végett szükséges okmányok : honossági s keresztlevél, valamint erkölcsi s orvosi bizonyitvány. — Fővárosi krónika. Ügyes csaló. Perl Miksa kereskedőhöz a napokban beállított egy 30—34 évesnek látszó halvány harczu férfi s levelet adott át neki, melyben Peritől ennek bátyja sürgősen 32 irtot kér. Perl élt a gyanúperrel, de az írás annyira hasonlított a bátyja írásához, hogy a kért 32 forintot kifizette. Később találkozott bátyjával, s kitűnt, hogy valami ügyes csaló szedte rá. Veszett, kutya a fővárosban. Tegnap reggel a VI. ker. Csapláros utcza 4-ik számú ház udvarába egy veszett kutya futott be. A háziak mindjárt észrevették a bajt s a férfi nép botot fogva, a kutyát szerencsésen agyonütötte. A megejtett nyomozás kiderítette, hogy a veszett állat senkit sem mart meg. Tetten ért zsebmetsző. Turba Károly 16 éves szabóinas tegnap délután a hatvani utczában egy nő zsebéből kilopta a tárczát. De rajta vesztett, mert észrevették s letartóztatták. Megint szerencsétlenség az elevátoroknál. Vitek Károly 25 éves lakatos legény tegnap délután az elevátor első emeletéről, állítólag saját vigyázatlansága folytán, munka közben leesett s mellkasát bezúzta. Súlyos sérülésével a Rókus kórházba szállították. Legújabb: Bécs, febr. 14. Széchenyi Pál gr. kereskedelmi Bedekovich Kálmán, horvát miniszter, és Andrássy gróf ide érkeztek. Bécs, febr. 14. Az urak háza ülése. Elnök melegen és magasztalólag emlékszik meg Szujskiról Wrbna grófról és Hauslabról, az urak háza elhunyt tagjairól. Bome az ipartörvényjavaslatról referál. Kijelenti, hogy a mai európai társadalom elvesztette természetes szervezetét és új szervezetre törekszik. A termelő osztályban elégedetlenség, a munkásosztályban szegénység uralkodik, tőke-oligarchia keletkezett, de azért szükségtelen pessimismusba esni. A helyzet az 1793-iki forradalomból ered, mely a harmadik osztály és a tőke korlátlan kizsákmányolásának szabadságát hirdette ki. Szónoka czopi és ezek korszakának nem hive. Mindenki jogának egyenlő mértékben való tiszteletben tartása képezi a valódi szabadságot; az ez idő szerint létező szabadság mellett azonban csak az elszegényedés terjedt és a nagy tőke gyarapodott. Szónok csak azt szeretné meggátolni, hogy a nagy tőke minden más erőt elnyeljen. A törvényjavaslat a nép közt nyilvánuló mély mozgalom műve, ajánlja annak elfogadását és köszönetet mond a kormánynak a kezdményezésért. Végül kijelenti, hogy elvárja immár a kormánytól, hogy a gyári munkások és parasztok helyzetét illetőleg szintén megfelelő törvényjavaslatokat fog a reichsrath elé terjeszteni. (Helyeslés a jobboldalon.) Szólásra följegyezvék: a törvényjavaslat ellen: Plener és Toggenburg; mellette: Kanda és Thun Leo gróf. Wagner halála. Velencze, febr. 12. Éjjel. (Eredeti távirat.) Wagner halála délután fél négy órakor következett be, szélhűdés érte. Ma délelőtt a mester még egészen jól érezte magát. 1/a12-et szorongás fogta el, panaszkodott, s bár óhajta látni rendes orvosát Keppler Frigyest, sem ő, sem övéi semmitől sem tartottak. Az orvos jöttéig Wagner állapota is súlyosbodott. Nehány perczczel 4 óra előtt kilépett Keppler a szobából s az udvaron összegyülteknek lekiáltá: »Vége van!« — Wagner halálának hire villámgyorsassággal terjedt el Velenczében, s mindenütt megdöbbenést keltett. Wagner holttestét, az eddigi intézkedések szerint, Bajorországban fogják eltemetni. A bajor király, őt a halálesetről rögtön értesítettek, részvéttáviratot intézett Wagner Cosimához. Wagner halálát megsürgönyözték Rezső trónörökösnek is. Liszt Ferencz már bejelentette ide érkezését. Wagner 1/24-kor ült le ebédelni családja tagjaival. A leves előtt így kiáltott föl: »Nagyon roszul vagyok!« és élettelenül rogyott össze. Botrány a franczia képviselőházban. Páris, február. 13. (Eredeti távirat.) képviselőház elé ma roppant néptömeg gyűlt egybe. A képviselők között általános és nagy az izgatottság. A köztársaságiak nagyon rossz néven vették a senatus határozatát, s ezzel szemben azzal fenyegetőznek, hogy most valóban elfogadják Fio quet indítványát. A közvélemény azzal vádolja a senatust, hogy orleanista. A képviselőház mai ülését kínos jelenet nyitotta meg, s botrányos jelenet fejezte be. Alig léptek a terembe a képviselők, midőn a második embetről egy hang ezeket mondá: »Én egy törvényszéki tévedés áldozata vagyok, vagyonom, egész életem meg van károsítva, a haza képviselőihez fordulok tehát, hogy nekem igazságot szolgáltassanak.« A képviselők meghökkenve néztek össze, e közben szolgák kivezették a szólót, kiről kitűnt, hogy egy Neundorf nevű ember s rögeszméje, hogy ő XVI. Lajos unokája. De vés igazságügyminiszter leteszi a ház asztalára a senatus által elfogadott törvényjavaslatot a trónkövetelők ügyében. Jolibos (bonapartista) szükségesnek látja fölvetni az előzetes kérdést. Brisson elnök azt mondja, hogy a tisztelet, melylyel a két ház egymás iránt viseltetni tartozik, ez indítvány elejtését parancsolja, — minthogy azonban Jobibois ragaszkodik indítványához, szavaztak, s az indítványt 97 ellen 462 szóval elvetették. Cassagnac a javaslatot új bizottság elé óhajtja terjeszteni, a ház azonban megmarad a régi bizottság mellett. Az elnök bejelenti, hogy Cassagnac interpellációt akar a miniszterekhez intézni a parlament szabályainak megsértéséért, így a senatus határozata után még kormányon maradtak. (Mozgás.) Cassagnac: Nem foghatom fel, hogy azon vereség után, melyet a misztérium a senatusban szenvedett, miként merészek megjelenni ma itt, a képviselőház előtt! Kívánom, hogy a kormány feleljen e kérdésre azonnal, mert holnap különben sem létezhetik már. (Jobbról helyeslés, kiáltások: Egy hónap múlva!) De vés igazságügyminiszter a parlament rendelkezésére bocsátja magát. Cassagnac interpellációjának tárgyalását egy hónappal elhalasztják. Ezt a baloldalról helyesléssel fogadták, míg a jobboldal nagy hangzavarban azt veti szemére a minisztereknek, hogy elbújnak. Valaki így kiált föl: »Hiszen ezek minden gyávaságra képesek!« Magy földmivelési miniszter (a jobboldal elé állva). Aki elég merész volt bennünket szidalmazni, jelentkezzék! (Senki sem felel). Mahy: Akár kijelentem, hogy aki így elrejtőzik, az a gyávák leggyávábbja. (Viharos lárma.) Faure: Tudja meg tehát, hogy a gyávaság szót én használtam. Elnök: Az uralgó izgatottságban sokan hallottak a kormány ellen egy sértő szót kiejteni; a ház elnöksége ezt nem hallotta (Zaj.) Ha az elnök ezt hallja, akkor nem késik vala igazságot szolgáltatni. (Mindenfelől közbe kiabálnak; a zaj általános, némelyek azt mondják, hogy Faure »némának« (muets) mondotta a minisztereket, mások »bolondok« (fou) hallottak). Faure kijelenti, hogy ő azt mondotta, hogy a kormány eljárása bátortalanság, mi több, gyávaság! Elnök: Ezt a szót nem vonja-e vissza rögtön ? Faure felel valamit, de határozatlanul. Elnök felolvassa a házszabályok azon pontját, mely a censurát az ideiglenes kizárással alkalmazza. Cassagnac megjegyzi, hogy ő volt az első képviselő, akit a házból kizártak. Faure azonban menthető. A gyávaság szót nem szabad ugyan itt használni, de Mahy miniszter személyes sértés képen mondotta Faurenak, hogy gyáva. Faure kifejezését föntartja, s elvárja a képviselőház ítéletét, de kérdi, hogy van-e joga a miniszternek bíráskodni a maga ügyében, anélkül, hogy a házszabályok meg ne büntetnék őt is. Mahy: Ha az ember miniszter, még azzal nincsen kötelezve arra, hogy sértést eltűrjön. Midőn én a gyávaság szót hallottam, kérdeztem, hogy ki mondotta ? De nem jelentkezett senki. (Tetszés balról, jobbfelől ellenmondás.) Faure: Akkor én már szót kértem. Mahy: Arra én kijelentettem, hogy a makacsul elbuvóra, ha megnevezi magát, e gyávaság vádja visszaesik. Faure ismétli, hogy ő már akkor szót kért. Elnök: Faure úr kért szót, de az elnök megtagadta tőle. Ilyen körülmények között az egyszerű censurát indítványozom. A kamara ezt kimondja. Mahy miniszter az ülés után Faure képviselőt párbajra kihívta. Párbajbiróul de la Forge képviselőt kérték föl. Páris, febr. 13. (Eredeti távirat). A mai minisztertanács kezdetén De vés igazságügyminiszter a beteg Falkeres miniszterelnök nevében benyújta az ő, és egyúttal az egész minisztérium lemondását. A köztársaság elnöke a lemondást elfogadta, de megkérte a minisztereket, hogy míg utódaik lesznek, vezessék az ügyeket tovább. — Jules Ferry-ről, miután már kétszer visszautasíta az elnökséget, alig lehet szó, s Grévy ma este Freycinet-t hivatta. Diplomaták, képviselők már bizonyosra veszik a Freycinet-minisztériumot. Annyi bizonyos, hogy Freycinet kabinetje iránt a kamara nagyon szívesen venné és a lakosság érzelmeit e tekintetben mi sem mutatja jobban, mint hogy Páris kereskedői között jelenleg egy kérvény forog, mely arra fogja kérni Grévyt, hogy Freycinet-t bízza meg a cabinet alakításával. Freycinet állítólag Léon Say-vel fogják megalakítani a minisztériumot , a külügyekre azonban Decraist hívja meg ; talán belépnek még a gambettista Constans és Rouvier is. Waddington hír szerint bécsi nagykövet lesz. Szinte kimondottnak tekintik, hogy a senatusban tett javaslatát Waddingtonnak a képviselőház elveti. A képviselők egy része a Barbney javaslata mellett van. Hebrard és vele többen minden efféle javaslatot el akarnak vetni s arra akarják felszólítani a kormányt, hogy hasonló esetekben vegye hasznát a rendőrségnek. A képviselőház bizottsága a javaslat tárgyalása folyamán háromfelé oszlott; egyik rész Floquet javaslatát hajlandó elfogadni, hogy átküldjék a senatusnak ; a másik el akarja ejteni a javaslatot, s fölszólítani a kormányt, hogy a katonatiszt-herczegekkel szembe alkalmazza a katonai szabályokat egész szigorral; a harmadik rész Barbey javaslatát fogadja el kevés módosítással. A bizottság holnap tart ülést, s valószínüleg elfogadja Barbey javaslatát. Waddingtone mellett alig van 30 képviselő. Ma Berry herczeg emlékét ünnepelte meg nagyszámú legitimista, kik között volt Charrette tábornok is. Közgazdasági táviratok. Fiume, febr. 14. A »Tisza« nevű Adria gőzös 10.000 klgr korpa és 641.985 klgr lisztrakománnyal Dublinba és Glasgowba indult. Árutőzsde, Bécs, febr. 14. (E red. sü rg.) Búza szept. októberre 10.45—10.50, okt.—nov.-reg... — tavaszra 10.20—10.25, május—júniusra —.—. —.—. — Rozs kész szállításra 7.70—8.10, szept.— okt.-re —.--------.—, tavaszra 7.65—7.70. — Zab kész szállításra 6.55—6.75, tavaszra 6.92—6.97, őszre 6.93—6.97. — Tengeri kész szállításra 6.50—6.70, nemzetközi május—júniusra 6.80— 6.85, jun.—jul.-ra —.--------.—, jul.—augusztusra —.---------.—. — Repceolaj kész szállításra 40.-----40.50, február—májusra —.---------.—, febr. —apr.-ra 41.50—42.—, ápr.—májusra —.--------.—. — Szesz kész szállításra 31.50-----.—, nov.— februárra —.--------.—, febr.—máj.-ra —.---------.—, máj.—aug.-ra —.--------.—. Hamburg, február 13 (Áruüzlet.) Búza április—májusra 173.— márka (— 10.12 o. é. frt 100 kilónként), május—júniusra 175.— márka (· 10.24 o. é. frt 100 kilónként). — Rozs április —májusra 133.— márka (=■= 7.78 o. é. frt 100 kilónként), május—júniusra 133.— márka (== 7.78 o. é. frt 100 kilónként). — Olaj helyben —.— márka (= —.— o. é. frt), májusra 78.— márka (= 45.63 o. é. frt). — Szesz februárra 40.25 márka (= 23.55 o. é. frt.), március—áprilisra 40.25 márka (= 23.55 o. é. frt.), április—májusra 40.25 márka (= 23.55 o. é. frt), június—júliusra 40.50 márka (= 23.70 o. é. forint). Szállítási díj Budapestről 100 kilogrammért 5.39 márka (= 3.13 o. é. frt) Átszámítási árfolyam 100 márka látra = 58.50 o. é. frt. New York, febr. 13. Petroleum helyben átvéve 7s/4 dollár, Philadelphiában átvéve 78/g dollár, liszt 430 dollár, szalonna —.— dollár, vörös őszi búza helyben 1221/4 dollár (= 11.11 0. é. frt), februárra 122.— dollár (= 11.09 o. é. frt), márcziusra 122.^ dollár (= 11.14 0. é. frt), áprilisra 124. ^ dollár (= 11.32 0. é. frt) 100 kilogrammonként. Szállítási dij imperial-quarterenként Észak-Amerikából az angol kikötőkbe és az ezekkel egy magasságban fekvő egyéb szárazföldi kikötőkbe 6— dollár (~ 1.64 frt) 100 kilogrammonként. Zsir Wilcox jegyzése —.—. Fairbanks jegyzése—.—. Tengeri 748/4. Gyapot behozatal —.—. A budapesti értéktőzsde hivatalos árjecsetei febr. 14. , Utolsó árkelet • Utolsó árkeleti utoló árkelet•SS Értékpapírok ------------- ~ 'I Értékpapírok -------—---------| Értékpapírok ------------------pénz áru n r pénz áru W int | áru 100 Sziszek! hitelbank . . . —Kisbirt. orsz. földhit. . 6V,.0 lad— T01 • — 1 ti»....atr 100 Union bank sz. n. . . . 113.— 1H.~ Osztr.-magy. bank o. é. . 5«/« 100 40 100.70 Allamatossag. „ „ „ 0. é. 4V.°/» 97.50 98. «0 M. kir. aranyjárad. adóm. 6«/o 118.50,118.75 b) Biztosító tárSSSádOk ” ” " ° é* 4»/. 92 60 92.75 M. aranyjár.......................1“/« 87.10 87.40 M Pesti m. keresked. bank 6»/0 101.50 108___ papirjárad. adóm. . 5% 85.75 86.-- 200 Bécsi biztosító intézet . . 230.— 232.— „ „ „ „ 51/,o/„ 101 50 102 — Magy. vasuti kölcs. 120 frt. o.é. 200 Bécsi életjáradék bizt. int. 245.— 248.— „ „ „ „ 5»/Õ 99.— 99.50 (300 fc.)..........................5“/« 184.60 134.75 1000 Első magy ált. bizt. társas. 3300— 3460— „Albina“-tak. és hitelint. 6»/» 99.50 100.30 Magy. vasúti köles. 120 frtnyi 50 Fonciére pesti biztositó . 40.50 41 — egyes darabokban . 5»/« 134.80 135— 50 Magy.-francz. bizt. r. társ. —.— —•— Magy. gömöri államvasuti zá- 300 Pannónia viszontbizt.-intézet •—■— 900— rogiev...............................5»/. — -.- Elsőbbségek. S aS «•« “,s .A.. mJm-S S&i ti# SBASS-r“*.- «•»ASSU ““ Magy1 kir^nyerem. * kölcsön 94"~ 94'5° 160 Luhfa^malom“ ! ! ! ! ! 290— 291 - 260 Báttasz.-dimb.-zákV yl 'v. Vl. Ili— 9150 lO0 frt .... 115 25 115-75 200 Molnárok és siitök-m. sz. n. 392.— 893 — 300 Dunagózhajóz.-társaság 50/e. — Magy kirt nyerem, köles. 50 " 1000 P~a-malom . . . . 1315- 1320-100 „ „ 8%.--------frt darabja.....................115 115-50 300 Viktona-malom sz. n. . . 480. 482 — 200 Tiszát és szegedi kölcsön 4«/„ 109.50 00._ 300 Éjszakkeleti vasút . . 5»/. 90.76 »125 1871-ki magyar államkölcs. H) Közlekedési vállalatnk 300 » » aranyb. 5°/® 112.— 113.— kötv. strl. f. .... 5«/o 109— 110 — a, vállalatok. 1000 „ aranyb. s s 123._ 124-1873-ki magyar államkölcs.- 200 ”“dr.a “• ten éri hajóz. t. —200 Uszak-magyarorsz.e. köszénb. —.— — kötv strl f. . . . . 5°/o 109 — 110.— 200 Alföld-fiumei vasút . . 5»/. 168.— 168 50 200 Magyar galíciai vasút . 5,„ 91— 92.— „ fldteherment. kötv. 5»/. 98-50 99-50 100 Arad-körösvölgyi vasút . . —— 200 » » „ fI. ki” 200 Battasz.-domb.-zak. vasút,, 166.50 167— bocs..............................50/. 88___89.— ”1868 záradékkal . . 5“/„ 96 — 96.75 200 2,éli ......................„ 141.75 142-75 200 M- nyugoti vasút (Székesf.Marv kir. földteherment.köt- 200 Éjszakkeleti vasút . . . 161.60 162 50 gyor-graczi v.) . . . 56/0 95.25 96 25 vények temesi . . . 5»/. 97.76 98.26 200 Erdélyi vasút .... 5«/„ 161.50 162— 200 nyugoti vasút 1874. kib. 5»/. 95___95.50 Magv kir földteherment.köt- 200 Gyor-sopr.-ebenfurti vasút „ —.— — — 200 vasmell. köles, beruh, ezevények 1867.záradékkal 5«/o 96— 96.50 200 Kassa-oderbergi vasút . 4»/„ 143. 144— aranyb................ 5»/. 108.50 109 — Magy. kir. földteherment. köt- 200 Magy. galicziai vasút . 5»/. 160.— 161— 200 I. erdélyi vasút . . . 50/, ,1 _ 91.75 vények horvátországi 6»/0 99 — 102 — 200 nyug.v. (sz. f.-gy. gr.-v.) „ 164 — 164 50 200 Ugör-sopron-ebenf. vasut 6«/0 —___—_____ Magy.kir. földteherment. köt- 200 Osztr. állami vasút . . . „ 332.75 333 25 200 Kassa-oderbergi vasut ez. 5»/» 94 25 Sövények erdélyi . . 5% 97.50 98.50 200 Tasut, 220/ 300 „ „ (epe^Magy. kir. orsz. jel. úrbéri 200 tiszavidéki vasut ^ . . „ 247.50 248.50 tarn. v. m. r.) ezüst. 5«/, 92.— 98.20 válts.-kötv. (100 írtja) 5«/„ 93-25 93.75 500 Oszk. dunagőzhajóz.-társ. „ 599.— 603— 200 Kassa-oderb. vasút (osztr.-v.) Kir. horv.-szláv. jelz. föld- 1200 Pesti közúti vaspálya . . 440. 441.50 1879. kib. . .... 507 válts. kötv......................5% 96 00 97 50 ” ” ” élvez. jegy. 265. 200 Kassa-oderb. vasút (m. v.) Szőlödézsma-válts. kötv. (100 1879. kib. ar. ... 5®/0 116.50 117.50 frtja.)...........................5% 97.75 98.25 e) Takarékpénztárak. Osztr. állami vasút . . 5®/0 Magy. k. kamatozó kin est. ut. a. 0 . „ 100 Tiszavid. vasút. . . . j 99.50 100 — (6) b. (100 frtja) . . 5®/o 50 Budapesti III. kerületi . . 57.— 58.— 100 Budapesti lánczhid . . f‘jx.13 75 Egyes, államadóss.papirb. 4*/* 78.10 78-40 300 Országos központi . . . 524.— 100 Kőszén- és téglagy. kötelez. ., febr.—aug. 78 10 78.40 1000 ^«ti hazai első . 4650- 4700 vények . . . . 6#/# _ _ _.L| rez. kam. 200 SgyeS015 ®“?apest fova,rosi 516.— 518— 100 Lloyd- és tőzsde-épület , 5«/. y« — 97.—' jan.—jul..........................50/0 78.50 78-75 100 Magyar általános takarékp. 123.50 124 — 1UU p '* Jo‘ Egyesit. államadóss. ez. kam. Maoca»» UA110 1 ! ápr.—okt........................5«/. 78.50 78.75 Magán-sorsjegyek. Osztr. aranyj. 4»/o kamat 4»/o 96.25 96-75 f) Különféle Vállalatok. Osztrák papirjáradék . 5»/. 92.25 92.75 Osztr. hitelintézet . . . . 170.50 171.50 „ államadóss. kis. 1854-ki 105 . ;aGIU . * * • « • ■ • 108.— 110.— Budavárosi sorsjegy ... 83 50 39.50' 250 frt p. p......................4#/o 118.50 119.5«. 80 A1. nagyon köles, tarsasag 87.— 88.— Keglevich , .... 20 — 20 60 Osztr. államadóss. kis. 1860-ki 100 Eszak-magyarorsz. e.keszenb. pálffy 25 50 87.-I 500 frt. o.é.........................5»/» 129.50 130.50 150 ’Apan511“. térs. szerv. nélkül 145.50 146.50 Vörös kereszt sorsjegyek 6 256.50' Osztr. államadóss. kis. 1860-ki 400 Ganz és társ..vasont. es gepgy. 716.— 716.— ■ 100 frt o.é.....................50, 137.- 138.— 200 Oschwindt-féle szeszgyár . 420.- 425 — Osztr államadóss. kis. 1864-ki 200 Gyapjú-mosó és bizom. els. m. —.— —1 enznemek 100 frt o.é............................ 170.50 171.50 210 Kereskedelmi épület . . . 590— 595 — Osztr. államadóss. kis. 1864-ki 200 Könyvny. „Athenaeum“ sz. n. 585.— 590.— Cs. kir. arany (vert) . . 552_ 505— 50 frt o. é. . ..... 170.50 171.50 500 — Pesti sz. n. . . 825— — — „ „ „ (kör) . . . t.n— 5.08— Pest vár. köles. 1870. évb. 6% 103.25 104.— 130 Xoszénb.-és tégl.-gy.(Drasche) 157.50 158.50 Osztr.-magyar 8 frtos arany 949__ 9.51— „ „ „ 1871. „ 6«/. 103.25 104— 100 Nemeeth nagyon köles. r. t. _— — 20 frank-arany . .... 5.49-9.51 Budapest köv. 1880. köles. 5% 97.— 97-50 85 Pasti épito-tarsasag . . . .— . Török arany-Iira ...._____—.— Szerbiai nyerem, kölcsön 30/. 31.50 32.50 100 mmarnaranyi-S.-Tarj. vasmb m.50 122.50 Osztr. és magyar ezüst . . — — JOOS.-Tarj koszenb szelv. nek. 112— 113.- Német birodi bankjegy, vagy 200 Schlick-fele vasont. es gépgy. 237— 238— ezekkel egyenértékű bank-Részvények. 100 » » » 219 — 229 _ jegyek. (100 márkáért) . 58 40 58.50 _ , . 400 Serfozode első m. szerv. nelk. 600.— 600.— , a) Bankok. 200 Sertéshizlaló...................... 345.— 348.— • , 200 Által m. municip. hitelint. 195.— 120.— 200 Sóskúti kőbánya .... 45.— 50. a ^ Váltók 120 Angol-osztrák bank . . . 116.50 117.50 200 Spodium- és csontliszt-gyár 2.7— 278— g S (látra) 100 Budapesti bankegyesület r. t. 102— 102.25 200 Szálloda-reszv.-tarsasag . —— —— 5 200 Horvát leszámitoló-bank . —— —__ 200 Tégla-és mészég. újlaki sz. n. 112— 114— . , . . . 100 Iparbank budapeti ... 40 — 41— 160 köztéglagyár kőbányai . , 267. 268— 4"/« “‘^.márkáért • 58 40 5g.60 507p0n‘11.f1arhtrehantk^““*• „0/r. 5«/.Amsterdam 100 hollandi'frtért 98^90. 99 — 20 Magy. artai hitelbank sz. n. 290.25 290.75 4. Brüssel 100 frankért . . . 47.40 47.50 *oo “w. 216. 218- Záloglevelek. 3-Váris 100, .... 47.50 47.00; lOOní’ipsz és pénz belöv ipsz n 94 25 94 75 M. földhitelint.papir ért. 57*% 101.— 101.75 3* a Marseille 100 „ . . . . .— • i : * » 5»/. 100.15 100.30 3./3 Svájcz pénzpiacokbOlVankér. 47 46 47.55 160 Osztr. hitelintézet sz. n. . 291— 292— » » ,4‘/»% 93.75 94.26 3'/, Zurich 100 frankért . . . 47 45 47.55 600 Osztr -mairvar bank 825 _ 830 __ is » i'Aany v. ez. 5% 119.— 119.25 4°/0 London 10 font sterlingért . 119 70 119.90, 150 i^maiv inarbank ' ‘ 171 - 17150 . .i-ik . . 5V.«. 101.201 101.45 6». Szentpétervár 100 rubelért . —1 -.-500 ittm ! ! 593- 591- 1 • • «•198.25. 98 50 5/. Milano 100 live move ital. — j — Értéktőzsde. Bécs, febr. 14. (Megnyitás.) Osztrák hitelrészvény 291.30. Magyar hitelrészvény 290.25. Déli vasúti részvény —.—. 6 százalékos magyar aranyjáradék —.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék 87.15. Magyar papírjáradék —.— Angol-osztrák bank —.—. Osztrák államvasut. —.— Unióbank —.—. 20 frankos arany 9.50—. Magyar jelzáloghitelbank —.—. Szilárd. Bécs, febr. 14. (I. Előtőzsde.) Osztrák hitelrészvény 290.70. Magyar hitelrészvény 290.25. Déli vasúti részvény 141.30. 6 százalékos magyar aranyjáradék —.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék 87.12. Magyar papirjáradék 87.15. Osztrák aranyáradék —. Osztrák papirjáradék —.—. Angol-osztrák bank 117.75. Osztr. államvasut 332.80. 20 frankos arany 9.50—. Unióbank 114.‘/a. Magyar leszámít, pénzv. bank —.—. Csendes. Budapesti áru- és értéktőzsde. Február 14. Gabonaüzlet. Meglehetős jó kínálat mellett ma valamivel élénkebb vételkedvet tanúsítottak malmaink. Az irányzat megszilárdult, úgy hogy elkelt 17,000 mmázsa búza jól tartott árakon, sőt finom minőségűek néhány árral többet értek el. Más gabonaneműekben csekély volt a behozatal, árak és irányzat változatlan szilárdak. A mai napon történt eladások közül a következő kötések jutottak tudomásunkra: Búza, tisza vidéki 2000 mm. 80’5 k. 10 forint 60 kr, 2000 mm. 80 k. 10 forint 60 kr, 100 mm. 80 k. 10 forint 55 kr, 100 mm. 79'7 k. 10 forint 45 kr, 400 mm. 79'5 k. 10 forint 75 kr, 200 mm. 79 k. 10 forint 35 kr, 100 mm. 79 k. 10 forint 45 kr. Pestmegyei: 100 mm. 79 k. 10 forint 10 kr, sárga, 100 mm. 78-5 k. 10 forint 25 kr, 700 mm. 78 k. 10 forint, sárga, 200 mm. 78 k. 9 forint 92‘/s kr, 100 mm. 77.5 k. 9 forint 75 kr. Fehérmegyei: 1200 mm. 79'4 k. 10 frt 45 krajezár, 100 mm. 79 k. 10 frt 10 kr, 400 mm. 78-5 k., 400 mm. 78 k. 10 frt 12‘/a kr, 100 mm. 78 k. 10 forint 30 kr. Bácskai 200 mmázsa 78’5 k. 10 frt 40 krajezár, 200 mm. 78 k., 100 mm. 77-2 k., 100 mm. 77 k. 10 forint 321/2 krajezár, 300 mm. 77-6 k. 10 forint 20 krajezár. Felső-tiszai: 200 mm. 80‘5 k., 500 mm. 80 k., 200 mm. 79’2 k. 10 forint 20 kr, 200 mm. 79 3 k., 500 mm. 78’8 k., 300 mm. 78‘2 k., 400 mm. 77'3 k. 9 forint 80 kr, 600 mm. 78'6 k. 9 forint 95 kr, 500 mm. 77 k. 9 forint 55 krajezár. Északmagyarországi 400 mm. 78'3 k. 9 forint 85 krajezár, 400 mm. 78 k. 9 frt 20 kr, üszögös, 500 mm. 77'4 k. 9 frt 60 kr, 150 mm. 77 k. 9 frt 70 kr, 300 mm. 77 k. 9 frt 85 kr, 200 mm. 77 k. 9 frt 70 kr. Oláhországi: 600 mm. 74’6 k. 8 forint 75 kr, 100 mm. 75 k. 8 forint 50 kr, mind 3 hóra. Tengeri 500 mm. 6 forint 15 kr, 200 mm. 6 forint 05 kr, 100 mm. 6 forint, 200 mm. 5 forint 95 kr, mind készpénzfizetés mellett. A határidőüzlet változatlan szilárd irányzatnak örvend. Búza tavaszra 9.55 frton, tengeri májusjúniusra 6.35 és 6.36 forinton adatott el. Jegyzéseink: Szokványbuza tavaszra 9.64—9.66. Szokványbúza őszre 10.05—10.08. — Bánáti tengeri május —júniusra 6.35—6.37. Szokvány-zab tavaszra 6.47 —6.50. Káposztarepcze 1883. aug.—szeptemberre 137/8—14. Értéktőzsde. (Reggeli tőzsde.) Hogy hatalmas áradat tartja a tőzsdéket kedvező hangulatban és kiváló szilárdságban, azt a mai nap világosan bizonyítja, minthogy a kellemetlen párisi politikai újdonságok daczára is, az áremelkedő irányzat egy percig sem csüggedt, sőt mindvégig fentartotta magát. Az emelkedés úgy nem nagy, de jelentékeny a körülmények közt. Jegyzéseink a következők: Új aranyjáradék 86.95—87.071/1. 5 százalékos papirjáradék 85.85—85.90. — Osztrák hitelrészvények 290.50—291.20—290.50. Magyar hitelrészvények 290—290.25. — Leszámítoló bankrészvények 94.50. Osztrák magyar államvasuti részvények 332.50. A zárlat 11 óra 15 perczkor a jegyzések némileg engedtek. A déli tőzsdén azonban az előbbeni jórány némi habozás után ismét felvétetett. Jegyzéseink a következők : 6 százalékos arany járadék —... 4 százalékos aranyjáradék 87.05—87—87.021/*. 5 százalékos papírjáradék 85.75—. — Osztrák hitelrészvények 290.50— 291.40—291.20. — Magyar hitelrészvények 290.50— 290.75. — Leszámítoló bankrészvények 94.50. Osztrák magyar államvasutak 332.75—333. Anglo bank 117.50. Unióbank 114.30. Bankügylet 102. Első hazai takarékpénztár 4650—4700 á. Ganz 708—715 á. Drasche 157—157*/a á. Erzsébet malom 2371/a—238 á. Jelzálogbank 108—110 á. Magyar sorsjegyek 115—1151/*. Victoria 483. Hengermalom —.—. Lujza malom —.—. Pesti m. keresk. b. —.—. Iparbank —.—. A zárlat 1 óra 30 perczkor az üzlet csendes lett, de folyton felette szilárd. Arany és valuták gyöngébbek. Napoleon ar. 9.50. Díjtételek a csendes üzletmenetnél nem sokat köttettek. Felszámolási árfolyamok: Előfordult kötések. Magyar 4 százalékos aranyjáradék 87.10—87.05, magyar 5 százalékos papirjáradék 85.75—85.70, 1869, magyar keleti vasúti állami kötvények elsőbbs. adóm. 90, magyar királyi nyereménykölcsön 100 frt darabja 115.50, egyesitett államadósság papírban 78.05, budapesti bankegyesület 102.25—102, magyar általános hitelbank 290.50— 290, magyar leszámítoló- és pénzváltóbank 94.50— 94.25, osztrák hitelintézet 290.50, Erzsébet-malom 237 — 238, osztrák államvasut 332.75—332.50, Magyar 4°/0-os aranyjáradék....................87 , 5°/0-os papírjáradék...............................85.75 , általános hitelbank..................... . 290 » pénzváltó- és leszámítoló bank . . 94 « jelzálogbank..................................109 Osztrák hitelintézet..................................291 Angol-osztrák bank.................................. — »Union «bank............................................ — Tiszai és szegedi kölcsön............................. — Osztrák államvasut..................................333 Déli vasút......................................................142 Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény társulat könyvnyomdájában« Budapest« barátok tere, Athenaeum-épület. Vízállás 1883. február 14. Főszerkesztő: Tókai IMTer. Felelős szerkesztő: "Visi Imre. Méter Méter Névszerint O Változik Névszerint Ő Változik fölött alatt _________fölött alatt Duna Tisza Pozsony 2.05 — áradó M.-Sziget 0.66 — apadó Komárom 1.63 — változatl. Beregsz. — — — Budapest 1 87 — apadó Sárosp. — — — Mohács 3.26 — apadó Szatmár — — — Vukovár — — — Tokaj 1.35 — apadó Újvidék 3.65 — apadó Szolnok 2.90 — apadó Pancsova 2.19 — apadó Szeged 2.86 — apadó Orsova 2.82 — apadó Kőrös Dráva B.Gyula 0.46 — apadó Barcs 0.49 — apadó Gyoma 2.88 — apadó Eszék 1.87 — apadó Maros Arad — 73 áradó Száva Sziszek 1.45 — apadó Béga Mitrovicza 2.96 — apadó Temesvár 0.05 — áradó