Nemzet, 1883. október (2. évfolyam, 269-299. szám)

1883-10-18 / 286. szám

Szerkesztőség : Barátok­ tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­­h­ez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó hivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. REGGELI KIADÁS Kiadó­hivatal : Barátok-tere, Athenaeum-épület, ffildes­nl Előfizetési du: Poétán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli ás esti kiadás együtt: 1 hónapra ........................... 2 fel 8 hónapra .. ................ .. .. M 6 > 6 hónapra ....................................................... U » Az esti kiadás postai különkü­ldéseért felül­fizetés negyedévenként .............­ .. .. 1 - II. évi folyam. Budapest, 1883. csütörtök, október 18. 286. szám.­ ­ Budapest, október 17. magyar állami birtokokon újabb időben alakított telepítések szervezete és fejlődése. (Két közlemény.) II. A temesvári jószágigazgatósági kerületben 5 új­elepes község szerveztetett: Szapáryfalva a lugosi uradalomhoz tartozó Szilka, Kastély, Perui és Gruin kincstári földekből iakottatott, összesen 3 3 01 422/1600 h. kiterjedéssel bir, melyből 3 0 3 8 502/1600 h. termőföld és legelő a telepe­seknek kiosztatott, 2621 430/16oo hold terméketlent ké­pez, u. m. utak, utczák, temető, vízmosások stb. Ezen telepre a dunai öblözetben árviz által el­pusztult Albrechtsdorfiak helyeztettek el 316 család, kizárólag magyarok és h­elvét hitvallásnak. Az egyes családoknak anyagi erejükhöz képest B—10—16 hold telepföld o­ztatott holdanként 41 frt vételárral 1883. évi okt. 1-től kezdődő 22 év alatt 8°/0 annuitási részletekben törlesztésre. A telepesek 1881. évi okt. hó 1-én helyeztettek be a telep területbe, most már valamennyi telep meg van szállva, szántásra alkalmas földjeik bevetvék, s mintegy 200 h­áz már felépült, s több épülő fél­ben van. Ezen telep község fejlődése megnyugtató, a­mennyiben, ha némileg kedvező termések következ­nek, ezen telep megszilárdulva virágzásnak indulhat, miután az eddigi fejlődés is annál megnyugtatóbb, mert ezen telepesek a dunaöblözetből árvíz által szo­­ríttatván ki, mondhatni teljesen vagyontalanok voltak, ezen telep megszállásakor. A folyó évi vetések közül mintegy 600 hold a lenkusesti gát által odatorlasztott víz által elöntet­vén, nagy részét ki kellett szántani, s tengerivel újból bevetni. Ezen áradást okozó gát lerontása iránt a tár­gyalások folynak. Ezen telepközség következő kedvezményekben részesitetett: a pap részére 30 hold, a tanító részére 20 hold föld ingyen engedtetett át a községnek; az italmérési jog kezelése és jövedelme, a községnek en­gedtetett át. Kutak építésére 600 főt előleg engedélyeztetett, mely összeg 1885. évi október hó 1-től számítandó 5 év alatt kamatmentesen t­örlesztetik. Szapáryfalva telepközség magaslaton fekszik, s a vízhiány némi aggodalmat szült, azonban az előleg engedélye segélyével a község közepén egy 80 méter mély kút ásatott, mely már kész és a vizet bő mennyi­ségben szolgáltatja, ugyanis a kútban 16 méter ma­gas a víz és kitűnő minőségű; az alább fekvő­ lejtőkön is egy kút már kész és még 3 kút épülőben van. Minthogy a telepföldek 40°/o-a cserjével van be­nőve, s csak irtás után kerülhet ekemivelés alá, így a telepítvényesek egyelőre csekély ekemivelés alá alkal­mas területből kénytelenek magukat fentartani, s a kezdet nehézségeivel megküzdeni. Istvánfalva a lugosi uradalomhoz tartozó daru­vári kincstári földekből alakíttatott, s összesen 1084,90/1600 hold határkiterjedéssel bir, mely terület­ből a terméketleneket levonva, 102872/1606 hold lett a telepeseknek kiosztva. Ezen telepen a torontálmegyei novoszellói köz­ségbeli kibecslés utján hajléktalanná vált 72 telepes család helyeztetett el. A telepesek német ajkúak és róm. kath. val­lásúak. Az egyes családoknak a legelőilletményt bele­számítva 144BO/16oo hold föld lett kiosztva, melyet a telepesek holdanként 37 frt váltságárral. 1883. októ­ber hó 1-t­ől kezdődő 22 év alatt 8°/0 annuitás­ részle­tekben kötelesek megváltani. A telepesek 1881. évi október 26-án helyeztet­tek be a telepterületbe, de hajlékok hiányában ott nem telelhettek, s egy része a közeli Daruvár község­ben lakott, nagyobbrészt pedig csak 1882. év őszén és a folyó év tavaszán telepedtek le végleg. Anyagi erő hiányában az építkezés igen lassan haladt, de most már erélyesen fogtak az építkezéshez, s őszig mintegy 50 épület kész lesz, kedvező termés esetére az éges falu kiépülhet. Ezen telepközség azon kedvezményben részesit­­tetett, hogy a f. évben az italmérési jog jövedelme a községnek engedtetett át, valamint kutak építésére 600 főt 1885. október hó 1-től számítandó 5 év alatt kamat nélkül visszatérítendő előlegben részesültek ; megjegyzendő azonban, hogy a regalejog gyakorlata még kérdéses, a­mennyiben Daruvár közbirtokos­­sági jószág, s a kincstár a daruvári regalejognak csak Vi­dát bírja,s kérdés :Vajjon a közbirtokosoknak nincs-e jogában az ellen tiltakozni s esetleg az elérendő jöve­delem 2/a­dát igényelni ? Józseffalva a rékási uradalomhoz tartozó Iktár, Budincz, Kiszetó, Kralovecz és Topolovecz kincstári, összesen 3,3 831246/666 hold területből alakított telep, melyre a dunai öblözetben volt, de árviz által kiszo­rított elisenheimiak és maleniczfalviak helyeztet­tek el. Ezen községben összesen 134 család talált me­nekülést, 1018®/... hold osztatott ki, mely földeket, holdanként 36 frt váltságárral. 1884. évi október hó 1-től számítandó 22 év alatt 8°/0 annuitási részletek­ben kötelesek megváltani. A telepesek németek, római katholikus val­­lásuak. A telepföldek 1882. évi október hó 1-én adat­tak át, de a telepesek előre látva, hogy ha őszszel lép­nek birtokba, hajlék hiányában ott nem telelhetnek, s minthogy régi lakhelyeiket az árviz teljesen elbo­rítván, onnét menekülni kénytelenek voltak; annál­­fogva az uj telep helyén a belsőségekre eső területet már 1882. év tavaszán a volt bérlőktől albérbe vétel utján megszerezték, a házhelyek még tavaszszal kiosz­tattak, s a telepesek nagy része belsőségeiket elfog­lalván, őszig, t, i­ míg a földek átadattak, már 100 házat építettek. Ezen telep fejlődése megnyugtató, mert noha a telepesek vagyontalanok, mégis már számos épület áll, s számos épület van munkában, úgy, hogy remél­hető, miszerint ezen község, ha a folyó évi termés némileg sikerül, őszig egészen kiépül. A telepföldek mind bevetvék, s a vetések re­ményt nyújtanak. Ezen telep az eddigi fejlődésből következtetve, megszilárdulva virágzó telepközség lesz. A józseffalvai telepesek, mint fentebb említte­­tett, a beltelkekhez szükséges területet albérlet útján voltak kénytelenek megszerezni, s minthogy vagyon­talanul jöttek új telkeikre, úgy az alhaszonbért, vala­mint egyéb szükségleteiket s az építőanyag beszer­zése folytán felmerült kiadásaikat fedezni képtelenek voltak, mely sajnos körülményt az ottani vidékbeli regalebérlők lelkiismeretlen módon felhasználván, pénzt uzsorás kamatra s élelmi­szereket kétszeres áron hitelbe adtak, s igy a telepesek eladósodtak, mely körülmény folytán adósságaik törlesztésére a kincstár részéről azon kedvezményben részesittettek, hogy 6000 frt erejéig kölcsön engedélyeztetett részekre, mely összegből a fenmaradt adósságok törlesztettek s ve­tőmag szereztetett be s a kincstári erdőkből jutányos áron épületfával láttattak el. Végre még azon kedvezményben részesittettek, hogy a pap részére 30 hold, a tanító részére 20 hold föld ingyen hasittatott ki, s a regale jövedelme a köz­ségnek engedtetett át és kutak építésére 600 főt elő­leg engedélyeztetett. A telepesek, 4 család kivételével, mind megszáll­ták telepeiket, a megszállatlan 4 telep folyó évi őszig haszonbérbe adatott. Gizellafalva telepközség a rékási uradalom­hoz tartozó Susanovecz és Hiszias kincstári földek­ből alakíttatott, összesen 2.54644/.... hold kiterjedés­sel bir, mely területből 2.406 hold a telepeseknek osztatott ki, 139 hold pedig utak, utczák, vízmosások stb. terméketlen területet képez. A földek váltságára holdanként 31 írtban lett megállapítva, s 22 év alatt 8°/0 annuitási részletekben törlesztendő. Ezen telepre a Duna-öblözetben volt, de árvíz által elpusztult Gizellahalmi községbeli 214 telepes család helyeztetett el. A telepesek német ajkúak és római katholikus vallásúak. A földek 1882. október hóban adattak át, a belsőségeket albérlet útján már 1882. év tavaszán megszerezvén, egy része még a telepföldek átadása előtt megszállta a belsőségeket, nagy része azonban csak a folyó év tavaszán. Eddig mintegy 60 épület építtetett fel, az őszig azonban számos épület el fog készülni. Ezen telepközség egyelőre Susanovecz község­hez csatoltatott. Ezen telepközség is azon kedvezményben része­­sítt­etett, hogy a pap részére 30 hold, a tanító részére 20 hold ingyen engedtetett át, továbbá a regalejog kezelése és jövedelme a községnek adatott, s kutépi­­tésre 600 főt előlegben részesittettek. Gizellafalvára nézve a váltságfizetés 1884. évi okt. hó 1-én veszi kezdetét. A telepesek, 19 család kivételével, már megte­lepültek, a meg nem szállt telepek pedig 1883. évi okt. hó 1-éig terjedő időre haszonbérbe adattak. Bethlenháza a lugosi uradalomhoz tartozó kla­­dovai majorsági föld, lenkuseszti, kuttinai s kladovai erdőrészek s a lenkuseszti 82 hold úgynevezett spinyi kincstári földekből alakittatik, mintegy 2,000 hold kiterjedéssel. Ezen telep a Zichyfalvi 172­ telepes családból alakittatik, kik németajkuak és r. kath. vallásuak. Minden egyes családra mintegy 10 hold föld fog jutni; a váltságár holdanként 30 frt. Ezen telep létesítése már kezdettől fogva te­mérdek akadály és nehézségbe ütközött, csakis az ott elhelyezett telepesek csüggedetlen s kitartó szilárd­ságuknak tulajdonítható, hogy ezen telep létre jöhe­tett. Már a település első szakában a telepterülethez csatolandó erdőrészek átadása küzdelembe került, s az erdők végleges átadása annyira húzódik, hogy azoknak most is csak egy része lett végleg át­adva. Eddigelé művelési czélra csak a kladovai ma­jorföld és a lenkuseszti Lunka nevű irtás adatott át. A telepesek, daczára ezen kedvezőtlen helyzet­nek, s bizva abban, hogy a még kiosztandó erdőrészek is a folyó évben át fognak adatni, telephelyeiket már kora tavaszszal megszállották, de minthogy a beltel­­kek egy része a még letarolatlan kuttinai erdőbe esett, s az erdőigazgatóság vonakodott ezen területe­ket rendelkezésére bocsátani, de másrészt a kedve­zőtlen tavaszi időjárás miatt kénytelenek voltak közel három hónapig a szomszéd Kladova községben elhe­lyezkedni, hol csak drága bér mellett kaptak lakhe­lyeket. A telepítvényesek a nekik átadott földeket mind bevetették, mi az adott viszonyok és körülmé­nyek között kiváló szorgalom és tevékenységre mutat, annál inkább, mert a vetéseket mind önerejökből, segélyezés nélkül eszközölték. Továbbá erkölcsi tekintetben örvendetes körül­ménynek jelezhető, hogy ezen telepközség lakosai még mielőtt hajlékaikat felépíttették, már­is önerejükből ha­rangokat vettek, azokat megfelelő, haranglábra állít­ván, beszenteltették, mi által ottmar­adásuk s össze­tartásuknak jelét adták. A fennebb elősoroltakból kivehetőleg ezen te­lep, ha némileg támogattatik, s az erdőterületek át­adása mielőbb eszközöltetik, gyorsan fog megerősödni s virágzásnak indulni, mert a nép munkaszerető, szor­galmas és nem csüggedt, sőt mondhatni, hogy a te­lephez tartozó erdőterületek kiirtásával egybekötött óriási munkának — munkásságukba bízva — nyu­godtan néznek elé.­­ A telepítésre kijelölt földekből mintegy 700 hold föld irtandó. A zombori jószágigazgatósági kerületben tény­leg új telepek még nem szerveztettek, hanem szerve­zés alatt vannak. Felső puszta Kulán egy új telepközség 500 családra szerveztetik, a község helyszínelése megtör­tént, a község elhelyezése a közigazgatósági hatóság­gal egy­értelemben állapíttatott meg , a bel­telkek fel­mérettek, kitű­zettek, az utczák és terek kihasittatak, a középületek helyei mérnökileg mind kijelöltettek. A települni kérvényezők a torontálmegyei főis­pán közbenjöttével válogattatván ki, érdemesültségek szerint a főispáni jelentés szerint a településhez kö­tött feltételeket elfogadták: Lőrinczfalva községéből 38 család Jázova » 67 » Monostor » 23 » Josefova » 9 » Csóka » 17 » Száján » 220 » Török-Kanizsa » 7 » Tóba » 154 » Mai számunkoz fél iv melléklet van csatolva. Akács községéből 17 család Óbesenyő » 13 » Összesen 565 család. Minthogy ezen 565 családból felső puszta Ku­lán csak 500 család helyezhető el, 65 család alsó puszta Kula úton szervezendő telepközségben fog el­helyeztetni. A két Kula puszta együttesen és egy tagban 6662 1340/1600 cat. hold, melyre két külön község ala­kittatik, a mennyiben hosszas fekvésénél fogva egy határra kényelemmel nem osztható be. Mindkét község 500 és 500 családra terveztetik az egyik róm. kát. hitvallású, a másik pedig protes­táns vallásu települők részére, — minden házhely 800 nszg. öl terjedelmű. Templom, iskola, lelkész, tanító, községház és jegyző részére egy-egy beltelek s a község közepén egy hold térség engedélyeztetett köztérül, valamint a köz­­ségen kivül temetkező helyül és faiskolául együttesen két hold fizetés nélkül adatott. A fenmaradó terület 4 cat. holdas táblács­kákra osztatott föl. Minden egyes települő család egy belső telket a piacz körül, egymás szomszédságában a szerint amint egymás után jelentkeznek, egyszáz forint előleges le­fizetése mellett örök áron megvehet. A házhelyek tényleges elfoglalása, illetőleg a község megalakulása azonban csak akkor engedtetik meg, ha 100 települő a belsőség árát tényleg le­fizette. A külső művelésre beosztott földek egyelőre a települőknek haszonbérbe adatnak, oly formán, hogy a haszonbér fele október hó 1-ső napján előre fize­tendő, a másik fele pedig ápril hó 1-ső napján te­endő le. Minden települő jogosult a község tőszomszéd­ságában kezdve —­nfihelyt anyagi helyzete engedi, a 4 holdas részletekből a sorba következő egy részle­tet örök áron megszerezni, holdanként 240 írtjával oly formán, hogy ha a vételár 1/io részét előre lefi­zeti, a többi rész szintén 1/io részenként 68­0 kamat­tal évente törlesztendő; —ezen szerzemény mellett azonban bérlet földben mindaddig részesülhet, s mig csak bérletföld rendelkezésre áll. A külsőségek örök áron eladása a község köz­vetlen közelében egymás szomszédságában koraiak­ban, a mint a vevők egymásután jelentkeznek, esz­közöltetik, szakadozva sem belsőség, sem külsőség nem adatik el. Felső puszta Kulára a települők már megvan­nak ; alsó puszta Kula most van alakulóban ; felső puszta Kulán a haszonbéri szerződések mind annak idejében felmondatván, a birtokba vétel, illetőleg a szántás, vetés már az év folytán október hó 1-ig vég­legesen megtörténhetik. A felső puszta Kulán ily módon megalakult község, Bácsbodrog megye főispánjának javaslata foly­tán Kálmánfalvának neveztetett el. Az alsó puszta Kula már egy kissé mélyebb fekvésű, nedves időjárással nyirkosabb talajú, száraz években azonban annál gazdagabb terméseket nyújt. Ezen község mind terjedelmére, mind egyéb te­kintetben hasonmása lesz Kálmánfalvának, melylyel tulajdonképpen egy tagot képez; — az előmunkálatok itt is folyamatban vannak, a haszonbérleti szerződé­sek felmondvák s c­akis úgy vannak ideiglenesen bér­beadva, hogy a termés betakarítása után kötelesek a bérlők azonnal kibocsátani, a mint települők jelent­keznek. — 65 telepitvényes már elfogadtatván, ha még e nyár folytán 40—50 jelentkezik, akkor még ez évben alsó puszta Kula is megalakulhat. Metkovics és Kerekityi kincstári puszták Bács-Bodrog megye alsó részében Gaj­dobra köz­ség tőszomszédságában Palánkával határos, — terü­lete 29061­0/16o6 Bold, melyből egyharmad rész mé­lyebb fekvésű, néha vizenyős, különben televénydús gazdag talajú, minden nemes növény termelésére al­kalmas föld. Már f. évi május hóban utasíttatott az igazgató­ság, hogy telepítési czélra tegye meg a szükséges elő­készületeket, minthogy a mérnökkel a szerződés már f. évi június hóban megköttetett a puszta felmérése és telepítési czélra beosztása tárgyában. A haszonbérletek felmondása elrendeltetett, s az igazgatóság utasíttatott, hogy a politikai hatóság­gal egyetértőleg a község elhelyezésére legalkalma­sabb területet jelölje ki. A beosztásra nézve elrendeltetett, hogy minden egyes telepesre fél hold belsőség és 6 hold kültelek jusson, mely utóbbiból 4 hold szántóföld legyen, 2 hold kaszáló rét. A pap, tanító és jegyzők javadalmazására 10— 10 hold terület tartatott fenn. A szegedi jószágigazgatósági kerületben folya­matban lévő telepitési szervezkedések. A párdányi uradalomhoz tartozó Otelek köz­séghez telepítettek át magyar-szt.-mihályi, lakosok 200 házhelylyel oly formán, hogy a régi Ótelekkel egy községet képeznek ; — minden áttelepülő család belsőségül kapott fél holdat, külsőségül pedig 4 és 4/s holdat, vagyis összesen 5 kát. holdat, a megvál­tási ár holdanként 192 forint 334/2 kr. évi tör­lesztéssel. Az uj telep 1000 holdat foglal magában, ki­tűnő televénydús jó talaj, a mely minden nemes nö­vény termelésére egyaránt alkalmas, néha azonban az ár megfutja. A települők magyarok, római kát, hitval­­lásuak. Ugyancsak a párdányi uradalomhoz tartozó Újvár községéhez az árvizek által elpusztult határőr­­vidéki königsdorfi 319 család lett áttelepítve 1880. évi október hó 1. — Ezek jelenleg bírnak: Öregfalu határában fekvő Dávidháza pusztából 1501 002/1966 hold; az újvári határból 324800/16o6­ összesen 18­2 6303/1900 holdat. Ezen földek megváltási ára holdanként 160 frt, 37 évi törlesztés mellett. A lelkésznek, tanítónak, jegyzőnek 10—10 hold osztatott ki. A települők nyelvre nézve németek, vallásra nézve pedig róm. katholikusok. Jelenleg az uj telepen fel van már építve mint­egy 120 lakház. A volt határőrvidéki VI. és VII. dunai öblö­zetben fekvő Hertelendyfalva (Marienfeld), Nagy György­falva (Ivanova) és Gyurgyevo régi és uj tele­­pitvény községek birtokában volt földek a kincstárnak visszaadatván, ármentesítésük és belvízszabályozásuk ez év folyamán akként szándékoltatik befejeztetni. Közlemények: A „Tisza“ biztositó társaság liquidatiója. A »Presse« mai számában a következő budapesti táviratot olvassuk: »A »Tisza« biztositó társaság mértékadó sze­mélyiségei Debreczenben a társaság liquidatióját akarják előidézni s már a legközelebbi közgyűlésen előterjesztik az ide vonatkozó javaslatot. A tűzbizto­­sítási üzlet ugyan jó, de a »Haza« életbiztosító társa­ságtól annak idején átvett életbiztosítási tárcza egé­szen passiv. Mindazáltal remélik, hogy az összes üz­letágak valamely nagyobb magyar társaság által vesz­teség nélkül átvehetők lesznek, úgy hogy a részvé­nyekre még valami hányad is jutna«. Az »osztrák érték« jubileuma. A folyó év no­vember 1-én lesz huszonöt esztendeje, hogy »osztrák érték«-ben számolunk. 1858. november 1-én lépett ez az érték életbe s első képviselői, az új k­r­a­j­c­z­á­r­ok ekkor jöttek nagyobb tömegekben forgalomba, míg a’ nagyobb váltópénz hiányát »papír bankóval« fedez­ték. Jóllehet e mellett a régi »pengőpénz« még so­káig volt forgalomban, sőt még a régi bécsi értékű u. n. »váltópénzt« is elfogadták, a vidéken a váltó­pénz hiánya odavezetett, hogy úgy a régi, mint az uj t­zkrajczáros »bankót« ketté szakították. Az alsóbb néprétegekben az uj pénzhez annál kevésbbé szoktak hozzá, mert az öregebb emberek a bécsi érték »garas« számításával csak növelték a zavart. Az új érték be­hozatalának másik következménye az volt, hogy a ré­gi húszasok, melyeket addig eldugdostak, tömegesen kerültek forgalomba, mert hire járt, hogy teljesen el­vesztik értéküket. Az országos iparegyesület mű- és építés­ipari szakosztálya folyó október 31-én szerdán d. u. 6 óra­kor az egyesület helyiségében (újvilág-utcza 14. sz.) tartja ez évi szervező ülését. A napirend főtár­gyát a megállapított új ügyrend alapján eszközlendő tisztújítás képezvén, felkéretnek a szakosztály tagjai, hogy ezen az ülésen minél számosabban részt vegye­nek.­­ Ugyanezen ülésen terjesztetik elő a pályabi­­rák jelentése a XIX. pályázati felhívás eredményé­ről is. Az aranyjáradék convertálásáról az 1882. évben az állami zárszámadásokban a következőket olvassuk: A 6°/0-os magyar aranyjáradék adósság convertálá-­sa végett az 1881. XXXII. t.-cz­. alapján, az 1882. évben 50.260,400 frt 4°/0-os aranyjáradék-kötvény bocsáttatott ki, és azokért a kincstár javára íratott o. é. papirban 45 365,506 frt 31 kr. Ennek kiegyenlíté­sére 37.491,20 frt névértékű 6°/6-os aranyjáradék-köt­vény szolgáltatott be, vagyis papirértékben 45.365.660 frt 37 kr, minélfogva azok törlesztésére még készpénz­ben is 154 frt 06 kr fordittatott. Az eddigi conversio folytán bevont 6°/0-os aranyjáradék-kötvények : 1881. végéig 145,012.200 frt, 1882. évben 37,491.200 frt, együtt 182,503.400 frtot tettek, melyeknél az évi kam­atmegszünés arányban 10,950.204 frt, mig a ki­bocsátott 4°/0-os aranyjáradék-kötvények évi kamat­­szükséglete, és pedig: 1881. végéig 200,000.000 frt, 1882. évben 50,260.400 forint, együtt 250,260.400 forint után 10.010.416 forint volt, mutatkozik a conversio folytán az évi tiszta kamatmegta­karítás 939.788 forint, megjegyezvén, hogy ezen kamatkiszámitásnál tekinteten kívül hagyatott a ki­egyenlítésül az 1881. évben készpénzben befizetett 183 frt 92 kv, és az 1882. évben készpénzben kifize­tett 154 frt 6 kr között mutatkozó csekély 29 frt 86 krnyi tőkekülönbözet évi kamatja, valamint azon költségek is, melyek­ a 4°/0-os kötvények előállításá­val, kibocsátásával, illetőleg a 6°/0-os járadékkötvé­nyek convertálásával mostanáig egyszer mindenkorra jártak, és 1881. végéig 287.626 frt 31 krt, 1882. év­ben 52.800 frt krt, együtt tehát tettek 340.426 frt 841/2 krt. Az országos iparegyesület házi-ipari szakosz­tálya folyó hó 20-án (szombaton) d. u. négy órakor, az orsz. iparegyesület kir. helyiségeiben (Újvilág ut­­cza 14 sz.) választmányi ülést tart, melyre tisztelet­tel van szerencsém meghívni. Tárgy: Munkaprog­­ramm megállapítása, és egyéb folyó ügyek. Az el­nökség. A budapesti kereskedelmi és iparkamara ke­reskedelmi osztálya f. hó 18-án (csütörtökön) délután 3 4/2 órakor ülést tart, melynek főbb tárgyai: 1. A magyar kir. államvasutak kocsi­ intézőségének átirata a marhaszállitó kocsik tárgyában. 2. A frankfurti ke­reskedelmi kamara átirata a távirászati dijak leszál­lítása tárgyában. 3. A budapesti kereskedelmi aka­démiánál alapított tandijmentes helyek betöltése.­­ Ugyancsak 18-án délután 5 órakor a kamara közös bizottsága is ülést tart a következő napirenddel: 1. Budapest főváros tanácsának átirata a fővárosban létesítendő sertés-közvágóhíd tárgyában. 2. Baja vá­ros tanácsának átirata az ottani kereskedelmi és ipariskola segélyezése tárgyában.­­ A budapesti kereskedelmi és iparkamara f. hó 22-én (hétfőn) dél­után 4 órakor közös ülést tart. A köztelki állandó gyümölcskiállításba tegnap érkezett meg az első szőlő­küldemény, még­pedig igen szép, egészséges állapotban. Mészöly Gyula járásbiró küldte Enyingről s a következő jeles fajok vannak benne képviselve: Pássá tutti, sárfejér, per­­siai magnélküli, kozma bajor. Czilifant (Zierfandl), alexandriai muscat violet, ropogós és gránát muscat croquant, korinthusi magnélküli, vörös Dinka és ne­mes kadarka. E küldeményben két különlegesség is érkezett: az egyik alig 30 cm hosszú bakar venyige, melyen kánaáni bőséggel nem kevesebb mint 15 tömör apró szemű fürt s a másik egy fehér raj­ fürt, melynek egyetlen virágszárán öt különálló fürt van. Ezenkí­vül legutóbb a következő küldemények érkeztek a ki­állításba : Ocsvay Ferencztől Erdélyből tiszta jeles erdélyi almák és körték, id. Csorba Edétől Kapos­várról almák, Viczmándi Viktornétól Kozmáról 6 faj alma, Váry Antalnétól Hidegkutról 4 faj alma és Szatmáry Király Pálnétól egy újabb alma-collectió. A magyar északkeleti vasút bevételi kimutatása. Elszámolási időszak 1883. szeptemberben 1-től 268,612 frt, 1883. január 1-től szeptember 30-ig 2.163,582 frt, 1882. január 1-től szeptember 30-ig 2.084,183 forint. A múlt év hason időszakához viszonyítva több 79,399 forinttal. A keleti marhavész és egyéb járványos ál­lati betegségek elfojtására a földmivelés-, ipar- és ke­reskedelmi miniszter uj intézkedéseket szándékozik életbeléptetni. A határszéli törzskönyvi intézmény és állategészségügyi ellenőrző felügyelet érdekében az 1874. évi XX. törvényczikknek megfelelően ugyanis eddig huszonnégy állami állatorvosi állomás rendsze­­resittetett; ezen rendszeresített állatorvosok kerületei azonban sokkal nagyobb kiterjedésű­ek, semhogy azokban az állatorvosok minden iparkodásuk mellett is állásukkal járó kötelmeiknek a kívánt gyorsaság és pontossággal megfelelhetnének. Ennélfogva az 1884-ki költségvetésbe az állategészség- és állattenyésztés ügy terén vitatkozó eme hiány pótlása czéljából az országgyűlés által a múlt évben engedélyezett huszonnégy állami állatorvosi állomáson felül még nyolc­ ily állomás vétetett fel, melynek engedélyezése esetén azon kedvező helyzet fog előállani, hogy az egész ország területe állategészségügy rendőri fel­ügyelet tekintetében czélszerűen és helyesen lesz fel­osztható. Hogy ezen tervezett személyzetszaporítás daczára a személyi járandóságoknál a múlt évhez ké­pest mégis 1.600 frt megtakarítás mutatkozik, ezen körülmény abban leli magyarázatát, mert az állator­vosok által eddig élvezett, de a tett tapasztalatok sze­rint czélszerűtlennek bizonyult, úti átalánynak rend­szerével a szolgálat érdekében szakítani kénytelen lé­vén, e czimen a költségvetésbe ezúttal mi összeg sem lett felvéve; az állami állatorvosoknak tényleg felme­rülendő útiköltséget a dologi kiadások czime alatt fog­ván ezentúl megtéríttetni. A postaforgalom bevonása az áruforgalmi sta­­tisticába. A hivatalos statistica iránti érdeklődés, mit csakis megelégedéssel lehet fogadni, évről évre nő. Ezzel egyetemben fokozódnak a statisticai hiva­tal iránti követelések, mi viszont természetszerűleg ennek költségvetésére is visszahat. Alig két éve, hogy az áruforgalmi statistica adatai, törvény alapján, gyűjtetnek és közzététetnek, s immár szüksége áll elő annak, hogy a­miről a törvény különben is provideált, a postai forgalom is körébe vonassék, egyúttal pedig az áruknak bejelentett értéke megbízhatóbb módon megállapíttassék. A közgazdasági miniszter, mint költségvetési indokolásában jelenti, már mind a két irányban intézkedett. Az elsőre nézve olyképp, hogy a posta útján eszközölt áruszállítások 1884. január hó 1-től kezdve, a vasutakon szállított árukhoz hasonlóan nyilatkozatok segélyével kimutattassanak. Minthogy pedig nemzetközi szerző­dések értelmében a postai belkezelés újabb illetékkel nem sújtható, h­ogy a 2 kros bélyeg az illető nyilat­kozatok után postai küldeményeknél nem szedhető, költségtöbblet áll elő: egyrészt a körülbelül 2 milli­óra számítható űrlap előállítási költsége, másrészt a felszaporítandó személyzet által. Az űrlapok kiállítan­dó nagyobb száma azonban ez idő szerint nem fogja a költségvetést terhelni, mert az előállítási ár ezren­­kint nem mint 1883-ban számmu­tatott, 5 írtba, ha­nem csak 3 írtba kerülend, s igy a tavalyihoz ha­sonló összeggel az idei nagyobb szükséglet is fedez­hető lesz. Az első cs. kir. szab. dunagőzhajózási társaság ki­mutatása a szeptember hó 20-tól szeptember 26-ig ter­jedő bér bevételéről: 1883. év: 377,893 forint 69 kr. 1882. évi 430,578 forint 78 kr., ehhez bevételek a ha­józás kezdetétől folyó év szeptember 19-ig 10.882,658 forint 71 kr., 1882. évi 9.982,122 forint 40 kr. Ösz­­szesen az 1883. évi bevétel 11.260,552 forint 40 kr., az 1882. évi 10.412,701 forint 18 krajczárral szemben. A mohács-pécsi vasút kimutatása szeptember hó 23-tól szept. hó 29-ig terjedő bér bevételéről: 1883. évi 28,661 forint 68 kr, 1882. évi 27,706 forint 72 kr., ehhez a bevételek a m. é. deczember hó 1-től folyó évi szept. hó 22-ig 935,415 forint 62 kr., az 1882. évi 880,504 forint 14 kr. Összesen az 1883. év bevétele 964,077 forint 30 krajczár, az 1882. évi 908,210 fo­rint 86 krajczárral szemben, hogy a régi telepesek egyenként 10 holddal őszi ve­tésre elláthatók legyenek, a fenmaradt terület pedig az uj telepesek (bevándorló bukovinaiak) közt fog fel­oszlatni, minek végrehajtására kormánybiztos (Gro­­mon Dezső orsz. képviselő úr személyében) küldetett ki, úgy a vízszabály­ozási társulat ügyeinek legombo­­lyítása, valamint a telepes ügy rendezése végett, mely eljárásban most működik. Kőbányai sertésüzlet. A Ser­téskereskedelmi csarnok jelentése. — október 17. Nagy kínálat daczára az Árak változatlanok. — Magyar, öreg nehéz 48.-----49.—, fiatal nehéz 50.50—.51.50, közép 51.-----52.—, könnyű 53.-----54.—. Eredeti nehéz —.—.— közép 51.--------.—, könnyű 52 -----58.—. — Romániai bako­nyi, nehéz —.-----.— átmeneti, közép 53.-----.— átme­neti, könnyű —.--------.— átmeneti, eredeti nehéz —.------.— átmeneti, közép 50 50— átmeneti Szerbiai nehéz 52 50—53.— átmeneti, közép 52.-----53.- átmeneti könnyű 52.50—54.— átmeneti. — Hízó 1*/1 éves élősúlyban 4°/« levonással-----.— 2 éves--------. — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kig. és 4% levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el a vevőnek páronkint 3 aranyforint vám fejében megté­rittetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Október 17. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A dél­után folyamán az irányzat nyugodt, a forgalom cse­kély. Eladatott búza tavaszra 10.38 forinton, ten­geri május—júniusra 6.55, 6.57 forinton. Jegyeznek: Szokványbuza tavaszra 10.36—10.38. — Szok­­ványbuza őszre 9.76—9.78—. Bánáti tengeri má­jus—júniusra 6.55—6.57—. — Szokványzab ta­vaszra 7.08—7.10. — Szokványzab őszre 6.78—6.80. — Káposztarepcze 1883. aug.—szeptemberre 166/g —16.6/8. Értéküzlet. (Esti tőzsde.) A tőzsde ma dél­után a reggeli bágyadtság után meglepőleg szilárd árakra nyilt meg, párisi felette jó árjegyzések követ­keztében és ezen irányzat jó ideig fentartotta magát, azonban gyengébb bécsi és berlini árakra ismét enge­dett s a zárlat gyenge maradt. Jegyezünk: Uj aranyjáradék 87.171—87.121/2. — 5 szá­zalékos papirjáradék 86.85—85 75. — Osztrák hitel­­bank részvények 286.60 — 287.30—286.30. Magyar hitelbank részvények 284.75—287—285. — Le­­számitoló­ bank 88.75—89. Osztrák magyar államvas­­uti részvények 315.15—315. A zárlat 6 órakor csendes. A zárárak a következők: Új aranyjáradék 87.05—. — Papírjáradék 85.80—. Osztrák hitelrészvények 286.50. — Magyar hitelbankrészvények 285.25. — Leszámítoló bank 88 75. — Osztrák-magyar államvasuti részvények 315.—. Egészben a hangulat nem kedvezőtlen.

Next