Nemzet, 1883. október (2. évfolyam, 269-299. szám)

1883-10-13 / 281. szám

feliratú czimerek letépettek, a kormány szükségesnek tartotta, hogy azok ha máskép nem lehet, erőhata­lommal is visszahelyeztessenek és azon példa ne adas­sak, hogy ily kérdésekben az utczai zavargások tényei abban maradhatnak ; intézkedett egyúttal a kihágók megfenyítéséről is. Ezek a múlt tények. Most, midőn egyfelől a kormány törvénytelen­séggel vádoltatik, másfelől kénytelen volt alkotmány­­szerűleg is ugyan megengedett, de kivételes eszközök­höz nyúlni, én azt hiszem, nem hibáztatható azért, ha kéri a törvényhozást, hogy e fölött helyeslést, vagy nem helyeslést mondjon ki. (Helyeslés) sőt kötelességet teljesít, midőn azt proponálja. De azt mondja ő méltósága, hogy ha az előbbit megtehették maguktól, miért nem a továbbit is, és miért akarják magukat a czimerkérdésben határozati javaslattal utasíttatni, a­mely esetleg meg is köti ab­ban, hogy a most levett czimerek feliratai más alka­lommal netán használhatók legyenek. Hát méltó főrendek, szerintem annak az indoka is igen egyszerű. A kormány azon feliratú czimereket, melyeket alkalmazott, administratív után törvénye­seknek tartotta és tartja. Ha most az általam, azt hi­szem elégszer kifejtett fontos politikai okoknál fogva és tekintettel arra, hogy a­mi a czimerekre nézve 1868. után közvetlenül történt, czélszerűnek tartja, hogy ettől eltérés történjék, azt hiszem, hogy ismét nem sérti meg a törvényhozó testületeket, hanem az azok irányában köteles deferentiát tanusítja, midőn ezen intézkedést nem akarja megtenni addig, mig a törvényhozó testületeknek helyeslését, beleegyezését nem kérte. (Helyeslés.) A törvényhozó testületeknek kikerülése lehet ily esetben hiba, az eléjök való járu­­lás lehet talán nem mindig szükséges, de semmi eset­re sem lehet egyéb, mint a törvényhozótestületek iránti köteles tiszteletnek kifolyása. (helyeslés.) Én méltóságos főrendek, ő méltósága előadása folytán alig tudnék még mit nyilvánítani. Hisz külön­ben is, ha a méltóságos főrendiházba tegnap jött is át ez ügy, azt hiszem, nincs egyetlen egy tagja, ki hetek óta ne foglalkoznék vele, nincs egyetlen egy tagja, ki ne ismerné a határozati javaslat mellett és ellen fel­hozott argumentumokat. Mert ha feltenném, hogy van, akkor igazán vétenék az ezen ház minden tagja iránti köteles tisztelet ellen, mert csakugyan nem volna nagyon megtisztelő annak feltevése, hogy ily fontos ügygyel, mely az egész országot heteken át foglalkoztatta, csak éppen ezen főrendiház tagjai nem foglalkoztak. (Igaz!) Mondom tehát, alig tud­nék még többet mondani, s csakis egy megjegyzésem van még, az is nem e tárgyra, hanem az ő méltósága által felhozottakkal kapcsolatban; ő méltósága ugyanis azt mondja, hogy a határozati javaslat és általában minden határozati javaslat nem ér semmit; hozatott már oly határozat is, hogy a deficitet egy esztendő múlva meg kell szüntetni. Megvallom, méltóságos főrendiház, arra, hogy a magyar törvényhozásnak akár egyik, akár másik háza, akár a kettő együtt ily határozatot hozott vol­na, nem emlékszem. Voltak utasítások, hogy igye­kezni kell, mentül előbb megszüntetni a deficitet; voltak utasítások, hogy elváratik a kormánytól, hogy oly pénzügyi rendszabályokat alkosson, a­melyek foly­tán lehetőleg megszűnjék a deficit, de annak kimon­dása, hogy egy bizonyos idő alatt meg kell szűnnie, én legalább nem emlékszem, hogy valamely házban határoztatott volna. De egyébiránt, ha egy határozati javaslatnak, a­mely önmagában hordja a lehetetlen­séget, nincs eredménye, abból még nem következik, hogy ne legyen eredménye egy másiknak, mely oly dolgokra vonatkozik, a­melyek nemcsak kivihetők, de a­melyek éppen praegnans és mentál előbbi teendőket képeznek. Ezen javaslatnak mindenesetre kell, hogy kö­vetkezése legyen. Ha a törvényhozás két háza azt el­vetette volna, meg lett volna az a következése, a­melyet ő méltósága óhajt, hogy a kormány leköszönt volna; miután az egyik ház elfogadta és reméltem, a másik is elfogadja, meglesz az a következése, a­mely, sajná­lom, hogy ő méltóságának nehezére esik, de a kor­mány meg fog maradni mindaddig, míg a két factor közül egyiknek vagy másiknak bizalmát el nem ve­szíti, a­mely factorok közül az egyik a korona, a má­sik a törvényhozás két,háza. Ajánlom a határozati ja­vaslatot elfogadásra. (Élénk helyeslés.) Széchen Antal gróf: Nagyméltóságú elnök úr! méltóságos főrendek! A kérdéses tárgyra nézve csak röviden kívánom meggyőződésemet kifejezni és meg­említeni azon indokokat, a­melyek engem a határo­zati javaslat elfogadására bírnak. (Halljuk!) A parlamentáris élet fejlődésében a törvény­hozó testület tényezőinek két különböző feladata van. Az egyik feladat a törvényhozási intézkedések körül forog, a másik egyes politikai kérdésekben politikai eljárást és politikai nyilatkozatot igényel. Hogy az egyiknek természete a másiknak természetétől némi­leg különbözik, hogy azon hosszas megfontolás, meg­gondolás és meghányás, mely a törvényhozási intézke­déseknek múlhatatlan feltétele, politikai elhatározá­soknál, hol gyors eldöntésre van szükség, nem foglal­hat helyet, az a dolog természetében fekszik. És azért értem én, hogy ezen kérdésben, mely általában az or­szág figyelmét már hosszabb ideig foglalkoztatta, a méltóságos főrendek indíttatva érezték magukat, a sürgősségi indítvány elfogadása mellett, annak azon­nali tüzetes tárgyalásába bocsátkozni. Reám nézve a jelen kérdést illetőleg csak egy döntő szempont van és ez a döntő szempont az, hogy ezen kérdésnek mentői előbb vége vetessék. (Helyes­lés: Úgy van!) Ha azon módok és czélok, a­melyek erre alkal­maztatnak, ezen eredményt elérik, akkor én ezen mó­dokban teljesen megnyugszom és azért én a határo­zati javaslathoz hozzájárulásomat azon feltétel alatt adom, hogy mint remény­em előzetesen is, ezen intéz­kedések a kívánt c­élt biztosítani fogják. Nem fogok most a horvátországi viszonyokról, vagy a horvát­­kérdésről szólani. A horvát­ kérdésnek az én teljes meggyőződésem szerint vannak igen komoly oldalai és nehézségei, a­melyek nemcsak a törvényekkel és az emberekkel állanak összeköttetésben, hanem kap­csolatban vannak oly szellemi áramlatokkal, melyek egész Európában észlelhetők és melyeknek kiegyen­lítése és leküzdése a létező viszonyok között eddig még az államférfi- bölcseségnek teljes mértékben nem sikerült. Éppen azért szükséges, hogy a fenforgó nehézségek ne kevertessenek össze oly egyes kérdé­sekkel, melyek egy bizonyos ideiglenes lázas mozgal­mat idézvén elő, ez­által oly jelentőséget nyertek, melylyel azok természetüknél fogva nem bírnak és mely a kérdések nyugodt megítélését megnehezíti. Kétszeresen indíttatva érzem magamat ennek fölemlítésére, mert ezen jelenségekben van egy moz­zanat, melyet eddig felemlíteni nem hallottam, s mely fölszólalásom vezérindoka, és ez az, hogy én az utóbbi események fejlődésében tagadhatatlanul egy bizonyos mozgalmas légkör hatását látom, mely az egyes ese­mények jellegének alakulására tetemesen visszahat és ha nem is akarom állítani, hogy ezen események egymással akár közvetve, akár közvetlenül összeköt­tetésben állanának, mégis kétségtelen, hogy ezen ese­mények megítélésében igen fontos és sok tekintetben meglepő momentumot képez. Mert kérdem­ bátorko­dom, hogyha Horvátországban a czímerek miatt ke­letkezett a mozgalom, minő motívumból támadnak Pesten, minő indokból keletkeztek Bécsben a zavar­gások, mi az oka a somogyi és a zalamegyei esemé­nyeknek ? Mindez azt bizonyítja, hogy a politikai légkörben van egy bizonyos lázas elem, mely minden előkerülő alkalmat megragadott, felkapott, s ennek folytán zavarokat idézett elő. Ha ezt kellőleg tekin­tetbe veszszük, akkor e viszonyok kellő útmutatást fognak nyújtani arra, miként kell e kérdésben el­járni. Én nem akarok részletekbe belebocsátkozni, nem akarom az eljárást sem a múltban, sem a jelen­ben részleteiben megbírálni, hanem azon meggyőző­désből, hogy minden megoldandó kérdés annál köny­­nyebben lesz tárgyalható, minél előbb fog minden ok, mely ingerültséget idéz elő, mellőztetni; ezen tisztán gyakorlati szempontból, mely a jelen esetben a fő­rendiház politikai feladatának megfelel, részemről megnyugszom a határozati javaslatban, remélvén és feltévén azt, hogy ez az ingerültségnek minél előbbi megszüntetését fogja maga után vonni. (Helyeslés.) Báró Lipthay Béla ismételve felszólalván, c­á­­folni igyekszik a beszéde ellen felhozottakat. Cziráky János gr.: Nem kívánok belebocsátkoz­ni a horvát bonyodalmak kérdésének fejtegetésébe azon irányban, hogy e zavarok miként eredtek, mily dimensiókat vettek és minő eljárást tettek szüksé­gessé. Én ezekre vonatkozólag magam is tökéletesen azon nézetben vagyok, hogy úgy azon intézkedéseket illetőleg, melyek a jövőre vonatkoznak, mint pedig azokra vonatkozólag, melyeknek alkalmazása azonnal szükséges volt, alig lehetett volna talán más utat, módot követni, mint a­melyet e részben a kormány követett Nagyon örültem volna, hogy ha ennek ellené­ben hallottam volna valamely más eljárási módozatot ajánlatba hozatni, a­melynek ez esetben bővebb mér­legelésébe és bírálatába lehetett volna bocsátkozni, de azt vettem észre, hogy minden ellenvetés daczára, ily javaslatok és tanácsok hiányában maradtunk. Ennélfogva csakis azokra szorítkozom, a­mik némileg a méltóságos főrendek eljárására vonatkozó­lag mondattak és a­miket illetőleg szükséges, hogy­­ azok szó nélkül ne hagyassanak. Magam is szívesen s kezet fogok az igen­t, előttem szólott és ellennézetben , lévő barátommal abban, hogy magam sem szeretem gyakorta országos határozatoknak hozatalát. Nem is vettük észre eddig, hogy ilyenek nagyon sűrű­en let­tek volna előterjesztve, de vannak kivételes esetek, a­­­melyekben az országos határozatnak hozatala min­denesetre igen szükséges. És ezért én már most a je­len tanácskozás alatt levő képviselőházi határozatra vonatkozólag, melyre nézve minket a törvényhozó testület másik és első kezdeményező ágazata felhív, hogy azt hozzájárulásunkkal megerősítsük — erre a határozati javaslatra vonatkozólag, a­mely az ország többségének bizalmát biró kormány által iniitáltatott, felhíva lévén — én ellentétben avval, amit a méltóságos báró úr mondott, mert azt monta, hogy sem kívána­tosnak, sem szükségesnek nem találja, részemről mégis nagyon szükségesnek és kívánatosnak találom, hogy ahhoz mi is hozzájáruljunk. Szükségesnek találom azért, mert ezen javaslatnak két része van — egyik a múltra, a másik a jövőre vonatkozik. A mú­ltat illetőleg mi­­azok, a­kik egy nézetben va­gyunk azokra nézve, a­melyek itt kifejtettek, az ez esetben eljárt kormánynak, — hogy evvel a szóval él­jek, — quasi indemnitást kell adnunk; a­mi pedig a jövőt illeti, erre nézve is szükségesnek tartom, hogy támpontot nyújtsunk mindazokra, mi által orvosolha­­tóknak tartja ezen bajokat. Ezt annyival inkább meg­teendőnek tartom, mivel e részben a törvényhozásnak mindkét ága egy nézetben van. De még ezeken kívül is — méltóztassék az előt­tem szóló méltóságos báró úr megengedni — én azt sem tartom mindig alkalmazandónak, hogy a törvény magy­arázatához mindig és minden alkalommal új törvénynek hozatala volna szükséges; mert ha egy törvényre nézve bizonyos kételyek vannak, s ezen ké­telyekre vonatkozólag mindazon két tényező, melyet előbb említettem, egy nézetben van, s ezen nézet foly­tán felszólíttatik a harmadik, hogy e részben nyilat­kozzék, ez által én a törvényre vonatkozólag netalán létező kételyt eloszlathatónak hiszem a­nélkül, hogy valami különös törvénynek hozataláról kellene gon­doskodni. Tovább menve, azt mondotta a méltóságos báró úr, hogy ezelőtt ezen ügyek sokkal hosszasabban, bő­vebb, érettebb megfontolások után lettek eldöntve; nuntium nuntium után ment s ilyenek váltottak a tör­vényhozó testületnek két ága között, s a nézeteknek tisztulása szükségessé vált, így volt azon időkben. Magam is, a­ki már a régibb időben részt vettem ezen országos tanácsko­zásokban, jól tudom, hogy huszonhárom üzenetet is váltottunk. De hogy ez örvendetes esemény lett volna, nem mondhatom, hanem a kényszer rávitte azokat, a­kik a maguk meggyőződéséről lemondani nem akartak, míg ellenkezőleg ma, midőn a törvényhozásnak két ága között egyetértés van, ezt igen megnyugtató, örvende­tes eseménynek tartom. (Helyeslés.) És hogy ha az egyetértés megvan, és pedig megvan, mivel egyenesen kimondom, a méltóságos fő­rendiház többségének bizalmát bírja azon kormány, mely kormány a képviselőházban is többségben van. Ha tehát ez fennáll, kérdem, mennyiben gyöngíthetné a főrendiház állását s mennyiben állana az, hogy min­dennek úgy kell történni, mint a kormány kívánja, mintha ezen ház egyedül a kormány uszályhordozója lenne. Megvallom, ezt én részemről át nem látom. Én tehát megvallom, hogy szerintem csak azok lehet­nek eltérő nézetben, kiknek különösen óhajuk az, hogy a mostani kormány férfiait mások váltsák fel,­­ én pedig ezt az országra nézve a jelen viszonyok kö­­­­zött a lehető legnagyobb csapásnak tartanám (He­lyeslés) és könnyen olyan állapotok előidézőjének, mikről egyszer példálózva említette egy igen tisztelt tagtársunk, Zichy Henrik gróf, hogy Spanyolország­ban is úgy van, hogy nem tudom, talán két-három év alatt 12 vagy több minisztérium váltotta fel egy­mást. Hogy ily állapotok nagyon óhajtandók volná­nak, valamint azt is, vájjon az ily állapot a hazának, az országnak javára szolgálna-e, azt a t. ház kegyes­­ megbírálására bízom.­­ Én tehát azon szempontból, mivel a múltra nézve teljesen meg vagyok győződve, hogy más eljá­rást, mint a­mely követtetett, alig lehetett vol­na követni, továbbá, hogy a kormány eljárása a megsértett nemzeti tekintélynek azon szükséges elég­tételt megszerzi, melyet az állam tekintélye megkí­ván ; miután azonban jövőre vonatkozólag szintén oly bölcseséggel látom már irányzatba hozva a bonyoda­lom befejezését, a­mely bonyodalomra mindenesetre az mondható, hogy ezen kérdést illetőleg nem történt contra legem, hanem talán praeter legem és a tör­vénynek értelmezése, külön-külön felfogásnak enge­dett helyet, e tekintetben is teljesen bízva az ügynek akként legczélszerűbb elintézésében és egész bizalma­mat helyezem abban, hogy valamint más szövevényes kérdésben is szerencsés intézkedés által képes volt a kormány minden akadályt elhárítani, úgy ezen most tett javaslatánál is azt biztosan eszközlendi. Miért is én ajánlom a méltóságos főrendeknek ezen javaslatnak országos határozattá emelését annál inkább, mert a méltóságos főrendeknek hozzájárulása a kormány el­járásához, még erősebb támpontot fog nyújtani. (He­lyeslés.) A főrendek erre a határozati javaslatot nagy többséggel változatlanul elfogadták. Fővárosi Ügyek.­ ­ A fővárosi középítési bizottság a tanács fel­hívására, mai ülésén megállapította a jövő évi köz­munka programmot Grerlóczy alpolgármester elő­adta, hogy bár a jövő évi költségvetésbe nem lehet felvenni minden oly közmunkát, a­mi kívánatos volna, de mégis örvendetes, hogy a programm keresztülvi­tele jobban sikerül mint az előző években. A mér­nöki hivatal a közmunkák összes költségét 1.508.153 frtban állapította meg, de a budgetbe körülbelül csak 925.713 frt lesz fölvehető. Preuszner kérdésére kijelenti az elnök, hogy az 1870. X. tcz. által előírt összeg egészen szabatosan nem éretik ugyan el, de — néhány °/0 levonásával — körülbelül megfelel annak az összegnek. A javasolt összeállítás nyomán a bizottság a közmunka programmot ekképp állapítja meg­­. I. Bel- és kültelki utak és gátak jókarban tar­tására 240,000. frt. II. Utczák és terek jókarban tartá­sára 141,400 frt, és pedig a Gizella-tér, Ferencz Jó­zsef- és Rudolf rakpart, külső király-utcza, bodzafa­­utcza átkövezéseire stb. III. Csatornák fentartá­sára 4000 frt. IV. Bel- és kültelki utak építésére 112,600 frt, nevezetesen a külső hajógyár-ut (50000 frt), a X. ker. ujtemető-ut, az I. ker. Zenta-ut, a tabáni temető-ut folytatása, a csömöri-ut és I. ker. győri-ut áthelyezése (19000 frt) s egyéb apróbb útépítések. V. Út kövezésekre 363000 frt; ide beleértetnek ezek az utczák: Fürdő-utcza a bálvány-utczától a váczi­­utig; a Rottenbiller-utcza (7­5000 forint), az epres­­kert-utcza; a VII. ker. Huszár-utcza, I. kerület országház-utcza (16500 frt) V. ker. Markó-utcza, az academia előtti részen a Ferencz József-tér; a VIII. ker. Tövis, Losonczy, Kemény Zsigmond, Staffenber­­ger Balassa-utczák; a IX. ker. Imre-utcza, azután Kavicsjárdák a külső nádor-utczán, uj­ épület körül, külső váczi-úton. Végül az üllői útnak tovább boule­­vardozására fordittatik 100,000 frt és a II. ker. Csa­­logány-utczára 8000 frt. VI. Uj csatornázá­sokra m. e. 67000 frt. A bizottság indítványozza, hogy a mennyiben ezen munkák kiadásánál árenged­mények éretnek el, a nyereség terhére még az év folytán 1884-ben kivitessék: a felső erdősor, Szondy­­utcza, kagyló-utcza stb. VII. Pótépitkezé­­s­e­k­r­e végül fölvétetni javasoltatik 160.000 forint, a miből első sorban fedezik a várszín­ház átalakítását, az Erzsébet téri kiosk javítását, a vigadó szépítését, iskolákban s az üllői­ úti laktanyák­ban tesznek munkálatokat stb. Ezen kívül a következő tárgyak intéztettek el: A közmunka tanács tudatta, hogy a Rudasfürdő környékének szabá­lyozását oly módosítással akarja keresztülvinnni, hogy a fürdő gépháza mostani helyén maradjon, mihez a bizottság hozzá­járul. A múlt havi g­á­z­­világításról beadott jelentés tudomásul szol­gált. A légszeszvilágítás kiterjesztése a VI. kerület Nagy János - utczába elrendeltetni javasoltatik. A mérnöki hivatal a bemutatta a I. kerület Márton­­hegyi-út kiépítésének terveit és költségvetését 25,936 írttal. Az út hoszsza 1420 méter. A bizottság hozzá­járult. A vízvezetéki igazgatóság jelentést tett a ká­posztásmegyeri határban ivóvíz utáni próbafúrások eredményéről. A jelentés azzal kecsegtet, hogy a pes­ti vízmű erről a tájról kitűnő ivóvízzel lesz gazdagít­ható, s elég bő vízre van kilátás. A tanács most már próbakút létesítésére kivan 10,000 frtot felvenni a jövő budgetbe. Miután Gerlóczy elnök és Kán tanácsnok felvilágosításokat adtak az iránt, hogy ezen összeg az összes személyi és dologi kiadá­sokra s egyéb próbafúrásokra is fog fordíttatni, a bi­zottság hozzájárult a javaslathoz. Ezután elfogadták az I. kér. m­é­s­z­á­r­o­s-uteza, I. kér. n­a­p­h­e­g­y-utcza csatornázásának, valamint az I. ker. fehérs­ast­é­r rendezésének költségeit, a­melyek a folyó évi budgetre fel vannak véve. Hosszabb eszmecserét keltett a VIII. ker. naputcza meghoszabbítása, illetőleg a serfőző és Mária-utczák közt egy új utcza nyitása ügyében. A bizottság elhatározta, hogy az utcza a végleges niveaura emeltessék föl, mint a közmunkata­nács kívánja. A város néhány év múlva koczkaköve­­zettel látja el ezt az utczát, most a folyamodó fél maga tartozik macadamoztatni s a macadam és koczkakö­­vezés költségei közti különbözetét készpénzben befi­zeti.­­ A pénzügyminiszter felajánlja megvételre az újpesti szigetet, a melyet a város eredetileg vízvezetéki telepnek szemelt ki. W­e­i­n János igazgató szerint erre a szigetre a város ne számítson, kiesik ez minden com­bin­atióból, akár mesterséges, akár természetes szűrőkön fogja is a város berendezni a végleges vízvezetéket, mert a talaj itt fertőzve van. A bizottság e vélemény alapján egyhangúlag oda nyilatkozott, hogy az újpesti szigetet vízvezetéki czélra nem fogadja el s e szerint a város azt ne vásárolja meg A vízvezeték kiterjesztése javasoltatik a Vl-ik kér. Bajnok utczába, de az Izabella-utczaiak kérelmét elutasították, valamint a X. ker. füzér-utczaiakét is. Törvényszéki csarnok: Kriszt János a fenyitő törvényszék elnöke, hol­nap rövid szabadságra elutazik. Távolléte alatt Papp József biró fogja helyettesíteni. Az Istóczy-Wahrmann féle párbajügyet a jövő héten fogják tárgyalni a kir. táblán. Az ügy előadója Kállay Adolf. Fegyelmi ügy. A kir. tábla fegyelmi tanácsa ma délelőtt Szabó Miklós elnöklete alatt R­a­d­u Ti­vadar teregovai kir. járásbiró ellen felmerült fegyelmi ügyet tárgyalta. A járásbiró a tárgyalási határnapo­kat az ottani aljegyző által tűzette ki, továbbá két rendbeli birtokháborítási perben tartott birói szem­lénél, habár nem volt jelen s a tárgyalást az aljegyző tartotta meg s az ítéletet is ez hirdette ki, a jegyző­könyveket mégis utólagosan ő írta alá. Megtörtént végre az is, hogy a felektől felvett költségelőlegek az iratokban nincsenek elszámolva. Segített főügyészi helyettes, mint közvádló, e tényekben a hivatali köte­lesség megszegését látta s tekintve, hogy a járásbiró még eddig fegyelmileg büntetve nem volt, első fokú büntetésre, rosszalásra kérte ítéltetni s a felmerült költségek megtérítésében marasztalni. Vádlott írás­ban védekezett. A fegyelmi bíróság Radu Tivadart, az 1871. évi VIII. t. sz. 20. §-ának a) pontja alá eső fegyelmi vétségben vétkesnek találta s ezért rossza­lásra s a felmerült költségek megtérítésére ítélte. Lopott strucztollak. Tauszig Ignácz strucz­­toll-kereskedőtől egymásután tűntek el legdrágább strucztollak. A kereskedő soha nem tudott rájönni a tolvajra, végre azonba Beim Géza segédje szemé­lyében megcsípte. A lopott tollak értéke 84 frtra rúg. Beimnak a lopásban Gyula nevű fivére is segédkezett. A két tolvaj ma állt a fenyítő törvényszék előtt. Íté­letre azonban nem került a dolog, mert egy fontosabb tanú nem jelent meg a tárgyaláson. Egyesületek és társulatok. — A »magyar jogászegylet« október hó 13-án (szombaton) délután 6 órakor a budapesti ügyvédi kamara helyiségében teljes ülést tart, melynek tár­gya dr. N­a­g­y Dezső előadása , polgári peres eljárásunk reformjáról. — A budapesti tanítótestület f. hó 14-én d. e. 9 órakor a VII ker. Kazinczy-utczai iskolában levő tantestületi helyiségben rendkívüli közgyűlést tart, melyre a tagok tisztelettel meghivatnak. Tárgy: A tantestületi képviselőnek jelentése a tankéi fizetések szervezése tárgyában készült javaslatról. — A bölcsészethallgatókat segítő egyesület leg­utóbb tartott ülésén dr. Kondor Gusztáv és dr. B­u­d­e­n­z József egyetemi tanárokat az egyesület dísztagjaivá választotta. Az erről szóló diszokmányt K. Lippich Elek, Kardos Albert és Négyessy László tagokból álló bizottság közelebb fogja átnyújtani a megtisztelt tanároknak. Ugyanezen az ülésen elhatá­roztatott, hogy az egyesület a téli évad alatt saját tőkéje javára belépti díjas felolvasásokat fog rendezni, melyeken e czélra felkért egyetemi tanárok fognak felolvasásokat tartani. Dr. Beöthy Zsolton kívül, aki már megígérte működését, az egyesület még G­y­u­l­a­­­i Pált, Szász Károlyt és Sala­mon Ferenczet fogja felkérni felolvasások tartására. Az első felolvasás deczember hó végén lesz.­­ A magyar jogászifjuság orsz. egyesületének id. választmánya, a netáni félreértés elkerülése vé­gett, ismételve köztudomásra hozza, hogy az egylet közgyűlését f. hó 14-én, vasárnap délután 3 órakor tartja meg a budapesti ügyvédi kamara helyiségében (Kerepesi-ut 8. sz.) Indítványt egyedül Farkas Gyula r. tag nyújtott be védnök választás iránt. E hó 13-án esti 8 órakor a redout földszinti sörcsarnokában az id. választmány pályatársi összejövetelt rendez. — Az 1848/9-ki országos honvédegyletek köz­ponti igazgató választmánya az »első magyar átalános biztosító társaság« dunaparti palotájában havi ülését folyó október hó 18-án d. u. 4. órakor fogja megtar­tani, melyre a választmány tagjait meghívja az elnökség. Irodalom, színház és művészet. — Az őszi kiállítás első sorozatát, mely teg­napelőtt nyílt meg a műcsarnokban, tegnap meg­látogatta T­r­e­f­o­r­t Ágoston közoktatásügyi minisz­ter, aki mindenkor a legelsők egyike a műcsarnokban megnyíló képzőművészeti tárlatok megtekintésében. A miniszter a festményeket behatóan megszemlélte, kiváló figyelemben részesítve a fiatal magyar művé­szeket , azzal a nyilatkozattal távozott, hogy a látot­tak várakozását felülmúlták, egyúttal megígérte, hogy ismételve meg fogja látogatni az érdekes kiállítást.­ Alig nyílt meg a kiállítás, már számos vételi ajánlat is történt; az első volt gróf Zichy Jenő, aki Mes­­terházy Kálmánnak »A kis halász« czimű festmé­nyét vásárolta meg. — Uj zeneművek. Rózsavölgyi és társa kiadá­sában két újdonság jelent meg: »Ábránd Tinódi Sebestyén dalai felett«, zongorára szerző Them Károly,( ára 1 fzt.) A másik újdonság czime: »Hulló levelek«, zongoraábránd, (ára 1 frt 20 kr.) szerzője B­e­r­e­c­z Ede. — A népszínházban holnap szombaton »A tót leány« kerül színre Blaha L. asszonynyal és holnapután vasárnap »Túri Borosa« ugyancsak Blaha L. asszonynyal. — A »nürnbergi mesterdalnokok« budapesti előadásáról rokonszenves czikket közöl Battka János tollából a münchener »Allgemeine Zeitung« Az is­mertetés végsorai ekképp hangzanak: »Minden, az igazgató, a fordító, a művész-személyzet és a sajtó örömmel és készségesen támogatta a nehéz feladatot, hogy az egészen idegenszerű művet, Wagner legsaját­ságosabb termékét a magyar közönség előtt érthetővé tegye. S éppen a legsajátosabb német termék a »Nürn­bergi mesterdalnokok« színrehozatala legnehezebb feladatának sikere mindenben díszét fogja képezni a nemzeti színháznak, s a legnemesebb fényt vet hiva­tására.« — Hány éves Verdi? Verdi, a hírneves olasz zene­költő e hó 9-én ünnepelte születése 69-ik évfor­dulóját. A legjobb életerőben levő híres művész ez alkalommal számtalan szerencsekivánatot kapott. Idegenek névjegyzéke. Október 12. Angol királynő szálloda : Jankovich L. főisp. Somogy. — Gr. Degenfeld J. főisp. Szatmár. — Gr. Nugent J. cs. k. kam. Károlyváros. — Gr. Bethlen M. bírt. Kolozsvár. — Filep S. birt. Kolozsvár. — Dr. Dalaszta S. ügyvéd, Fiume.­­ — Inkey P. mérn. Vasmegye. — Brandy A. iró, Mailand.­­ — Mack Helén mgró, Béc­s. — Wedl O. kereskedő, Bécs. — Siegburg K. kersk. Bécs. Aranysas szálloda: Ba­gó D. birtokos, T.-Keve. — Kiss M.-né birt. Arad. — Pervuletto S. százados, Munkács.­­ — Battlay J. kir. ügy. Kalocsa. — Szojko G. főmém. Sze­ged. — Rosenstern K. igazg. Kotaj. — Plachy Gy. jegyző, Ipolyság. — Simonyi J. hird­. P.-Mizse. Budapest szálloda (bécsi­ utcza) : Guggenberg M. ma­gánzó, Brixen. — Szauter J. hivatala, Kisszállás. — Device N. főhadn. Bpest. — Sch­warcz L. ügyn. Károlyváros. — Keresztesy K. tiszttartó, Besztercze. — Heigl F. könyvk. München. — Richter A. kereskedő, Stuttgart. Európa szálloda , Hauner V. birt. Prága. — Landau A. birt. Bécs. — Dostal K. igazg. Szilézia. — Szumrák E. igazg. Kriván. — Hattem K. mgzó, Amsterdam. — Mar­­schaud Gy. mgzó, Amsterdam­. — Dr. Sewald R. ügyvéd, Bécs. — Adler Gy. gyáros, Bécs. — Adler R gyáros, Bécs.­ ­ — Beck A. keresk. Glasgow. — Pikker M. keresk. Barcs. Fehér hattyú szálloda: Bakonyi S. tiszttartó, D.-Föld­­vár. — Nagy L. földbirt. N.-Atád. — Mártonfy S. földbirt. N.-Bánya. — Koválik K. földbirt. A.-Ladány. — Beleznay J. gimnáziumi tanfelügy. Jászberény. — Fülöp F. lelkész, J.-Apáthi. — Brengl L. gazd. Gyoma. — Weiner J. keresk. W.-Besztercze. — Schiff D. kereskedő, Debreczen. Fehér ló szálloda, Hoitsy L. földbirt. Dánas. — Mun­kácsi M. földbirt. Munkács. — Özv. Jeszenszky L. földbirt. Szatmár. — Zöldi M. hirlapiró, Nagy-Körös. — Melis M. pénzt Szarvas. — Schmied K. techn. Olmütz — Miller M. I vendégl. Eszék. — Mednyánszky R. igró, Eger. — Dit­­rich A. ingnzó, Pécs. — Délczeg L. kereskedő, Zilah. — Koléner Zs. kereskedő, N.-Várad. — Kalla P. kereskedő, Jászberény. — Weisz A. keresk. Bécs. Holzwarth-Frohner szálloda , Neumann F. főép. taná­csos, Bécs. — Dr. Gráf Gy. ügyvéd, Bécs. — Breyer B. Bécs. — Bruck G. mérn. Bécs. — Müllner Gy. kereskedő, Bécs. — Wagner K. keresk. Bécs. — Alcsy A. kersk. Bécs. — Wittig J. kersk. Bécs. — Pászthory P. tsz. ein. Bereg­szász. — Stiefelhagen J. gyáros, Schönlinde. — Hommell Gy. főfelügy. Pak­s. — Istványi G. keresk. Hollóház. — Ulbrich A. mgzó, Kassa. Hungária szálloda : Dr. Krajcsik J. püsp. Nyitra. — Gy. Török N. főisp. Ungvár. — Seewald J. cs. kir. kam. D. -Földvár. — Türk T. birt. Medgyes. — Zámory M. birt. Komárom. — Henz Y. mgzó, Bécs. — Rengert P. mgnzó, Bécs. — Nicolits J. v. tan. Pécs. — Lukácsy S. ügyvéd, Arad. — Lämmer K. ügyvédj, Pécs. — Ober J. postám, Mattighofen. — Mayer N. keresk. Altholm. — Dafner J. kersk. Braunau. — Seidler M. kersk. Berlin. — Dade J. keresk. Belgrád. — Fenderl K. keresk. Trieszt. — Zinner E. kersk. Bécs. — Fux J. vendégl. Ried. — Huber F. vendégl. Manerkirchen. London szálloda: Rimaniczki J. gyáros, N.-Várad. — Rimanick, K. épit. N.-Várad. — Nigrinyi M. igazó, Po­zsony. — Hoznok J. ügyvéd, Beszterczebánya. — Pittel N. mgzó, Debreczen. — Koriski A. mérnök, Temesvár. — Hor­váth J. művész, B.-Bánya. — Verter J. ignzó, Szántó. — Hamerák J. mérnök, Szeged. — Deutsch M. mgzó, Orsova. — Kauffman P. gyáros, Bécs. — Schwarcz S. keresk. Bécs. — Nagy E. kersk, Temesvár. — Raihausen J. hivatala, Pozsony. Magyar király szálloda: Panghy D. tanár, Tihany. — Rákosi Boros J. felügy. Szt-Gotthard. — Gunscher A. áll. főn. Vopolje. — Horsky J. épít. vállalk. Mitrovitz. — Bene K. hird­. Mohács. — Phul A. gyáros, Segesvár. — Litke J. kereskedő, Pécs. — Weindl J. kersk. Apatin. — Gaal J. kersk. Debreczen. — Winger A. kersk. Bécs. — Armon K. utazó, Újvidék. — Balás M. vendégl. Sz.-Fehérvár. — Óvá­ri M. szíjgyártó, Nyírbátor. Nemzeti szálloda, Homolka L. birt. M.-Maros. — Gosztonyi J.-né birt. Vácz. — Nagy J. birtokos, Bölcske. — Vladár E. birt. Zemplén. — Halász L.-né birt. Szeg­­szárd. — Szabó J.-né birt. Somogy. — Dr. Giesswein S. titk. Győr. — Gross J. hadn. M.-Óvár. — Schwarcz A. gőzm. túl. Eger. — Schlesinger R. keresk. Bécs. Pannónia szálloda , Lies Gy. képv. Butta. — Scheidl N. birt. Szolnok. — Dr. Markovits S. orvos, Vasvár. — Sárkány L. bérlő, Szolnok. — Horaczek J. állam. főnök, Braila. — Jerse F. gyáros, Starkenbach. — Folleb­usz O. im. Dárda. — Kis M. földbirt. Arad. — Koch J. lelk. K.­­Kér. — Dr. Medve K. ügyv. Debreczen. — Hauber J. órás, Zenta. — Korinszky mgnzó, K.-Kőrös. — Csiky J. mgnzó, K.-Kőrös. — Járdek M. hird­. K.-Bánya. — Wolff M. tőzs. Berlin. — Novotny J. ügyv. Léva. Páris szálloda: Br. Gagern földbirt. Tarján. — Vi­­day G. igró, Daljára. — Joó D. vállalk. Szabadka. — Heller F. borkereskedő, Pozsony. — Reitbauer F. gyáros, Bécs. — Roth S. kereskedő, Endrőd. — Haszenfeld S. uta­zó, Baja. Schmidt-Orient szálloda: Br. Jeszenszky S. földbirt. Czibrák. — Tóth J. honv. hadn. Debreczen. — Zöld A. huszárhadn. M.-Vásárhely. — Tóth E. teohn. Debreczen. — Meisel K. litográfus, Troppau. — Tetmejer H.-né tanárné, Kassa. — Fábry J. kereskedő, Lajta visz. — Pecoll A. vál­lalk. Csúcsa. — Hegedűs Gy. borkeresk. Miskolcz. — Weisz J. vállalk. Miskolcz. — Gruber 8. keresk. Arad. — Feuer­­mann D. keresk. Pozsony. — Grünfeld J. bérlő, Trencsén. — Lakatos A. és családja, Szt-András. — Bajcsi P. gazd. Szalonta. — Mák G. igró, Tolna. Vadászkürt szálloda : Matyasovsky T. főisp. Eperjes. — Gr. Joszipovits M. képv. Groszgoricza. — Lelbách A. birt. Cservenka. — Markovics A. birt. Arad. — Jakabffy G. birt. Kupa. — Jakabffy M. birt. Kupa. — Szentiványi M. birt. Gömör. — Dickson J. Ignzó, London. — Papp S. ügyv. Kecskemét. — Gierst A. főbiró, Paks. — Zavaros J. sző, Paks. — Rohn A. keresk. Reichenberg. — Primitz K. kersk. Teschen. Kivonat a hivatalos lapból. (Október 12.) Árverések a fővárosban. Liszka Ottilia 13464 írtra b. ingatlan I. Fortuna utcza 8. sz. november 2. Schallinger Katalin 38715 írtra b. ingatlan I—III. járásbíró­ságnál deczember 31. Wertheimer Márk 6607 forint és 73 krra b. ingoi IV. Károly kaszárnya október 23. Árverések a vidéken. Kós Elek 7220 írtra b. ingatlan dec. 27. Debreczen. Kopfmann Mihály 5238 írtra b. ingatlan dec 22. Tétény. Vilhelm Mór 8654 írtra b. ingatlan jan. 7. Monor. Kollár Mihály 1508 írtra b. ingatlan nov. 9. Kis-Rippény. Becker Károly 3537 frt és 88 litra b. ingatlan okt. 13. Fehértemplom. Horváth József és neje 1059 írtra b. ingói okt. 30. Homok­ Terem­e. Grösser György 304 írtra b. ingatlan nov. 10. Promontor. Pályázat. Az abrudbányai járásbíróságnál irnoki áll. 4 hét alatt. Időjárás október 12. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése: I Léc Sitól A hő-Állomások nyomás­ány» mérséklet Csapa- Felbí­! ZftA l ereje Celsius- dek*V* zet 1 'fa-7”0 1­ (1—18) fokban ______ | l'it Jelek magyarázatai: @ *~ szélcsend ; O — tiszta, derült; © — ■/. felhős ; 3 — V« felhős ;© = ■/. felhős; 0 = borult­­ • | =· eső ; Ifc = hóeső ; A — jég; — — köd ; 00 •--- gőz; == zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A nagy légnyomás (765 — 766) a continens keleti részében, a depressió (759) Olaszország­ban van. — Az idő mérsékelt szelekkel többnyire változó felhőzetű, helyenkint ködös, száraz, kevés hőváltozással. Hazánkban: Többnyire délkeleti és keleties mér­sékelt szelek mellett a hőmérséklet csekély, a légnyo­más mindenütt kisebb lett. — Az idő többnyire változó, napos váltakozik felhős-borússal. Kevés eső Orsován volt kilátás a jövő időre . Hazánkban: Északkeleten változó felhőzetű, délnyugaton többnyire borús időt kevés helyi esőkkel várhatni. Arad...................... 63.2 K 3 11.1 — 0 Besztercze ... — ÉNT 1 9.3 — 0 Beszterczebánya . 62.4 18.4 — 0 Budapest . . . 62.2 K 10.4 — 0 Csáktornya . . . 60.4 DNY 1 10.0 — 0 Debreczen . . . 63.0 K 2 | 10.0 — 0 Eger...................... 63.4 ÉK 1 | 10.6 — 0 Eszék ..... — _ — — — — Fiume...................... 60.2 K 1­­ 13.5 — 0 Késmárk .... 65.4 DK 2 4.3 — 0 Keszthely . . . 62.7 K 2 11.0 — 0 Kolozsvár . . . 63.7 ÉK 1 8.6 — 0 Magyar-Óvár . . 61.8 DK 1 10.2 — 0 Akna-Szlatina . . 63.3 K 1 10.0 — 0 Nagy-Enyed . . — EK 1 10.0 — 0 Nagy-Szeben . . 62.7 DK 3 1­7.4 — 0 Nagyvárad . . . 61.9 DK 2 11.9 — 0 Orsóvá .... 63.7 © ! 11.1 4 •; Pancsova . . . 61.2 DK 1 I 9.7 — 0 Selmeczbánya . . 64.0 DK 3 7.2 — 0 Sopron .... — DK 1 10.8 — 0 Szatmár-Németi . 61.7 D 2 11.4 — (J Szeged .... 61.4 K 1 10.7 — 0 Sepsi-Szt.-György . 64.0 DNY 1 10.0 — 0 Szolnok .... 63.6 Ł 11.3 — 0 Temesvár . . . 62.2 ÉK 2 12 0 — 0 Trencsén .... 60.6 DK 1 12.0 — (J Ungvár .... 61.4 ÉK 4 9.4 — 0 Zágráb .... 61.1 ÉK 1 8.2 — 0 Bécs.................. 61.8 © 6 7 — 0 Bregenz .... 62.5 DK 1 5.4 — 0 Konstantinápoly . — — — — — Lesina .... 60.0 K 4 16.6 2 0 Pola................... 59.9 © 13 4 _­­ 0 Prága...................... 62.7 NY 1 4.0 — Sulina .... — —­­ — —­­ — Szerajevo . . . 81.0 © 11.0 — 0 Színházak. Budapest, szombat, 1888. október 13-án . Nemzeti színház. TUROLLA EMMA kisasszony vendégjátékául: A Troubadour. Opera 4 felv. Irta Cammarano Salvator. Olaszból fordította Nádaskay Lajos. Zenéjét szer­zette Verdi. Szemé Luna gró­f Leonora Azucena Manrico Fernando Ines Ruiz Hírnök Egy czigány 1 y e k : Bignio L. ur Turolla E. Bartoluoci Gassi Tallián Doppler I. Kiss Stoll K. Szekeres Holnap, vasárnap : Az ember tragédiája. Drámai költemény. Irta Ma­dách Imre. Kezdete 7 órakor. Várszínház. VÁLJUNK EL! Vígjáték 3 felv. Irta Sardou V. és Najao E. ford. Fái J. Béla. Személyek: De Prunelles Cyprienne neje Gratignan Clavignac Brionne-né özv. Valfontaine-né Lusignan Kezdete 7 órakor. Népszínház. BLAHA LUIZA assz. mint vendég. A tót leány. Eredeti népszínmű dalokkal 3 felvonásban. Irta Almási Tiha­mér. Zenéjét Serly Lajos. Személyek: Gyamathy János Tihanyi Örssé Pártényiné Bandi Tamássy Máthé Julis Tóth I. Kospál Horváth Lipták Mezei Sári Szőcs Kata Ötös Mari Klárné Brbolya Újvári Hanka Blaha L. Misó Solymosi Csendbiztos Komáromi Deres Márton Csöbör Füredi Rigó Matyi Magyar! Holnap, vasárnap : Blaha Lujza asszony mint vendég. Túri Borcsa: Eredeti népszínmű dalokkal a felvonásban. Bercsényi Molnárné Náday Gyenes Lendvayné Békessy I. Györgyné Bafourdin Valentin Josephine Kapus Jamarot Egressy Hetényi Vizváriné Sántha Pintér Kezdete 7 órakor. Főszerkesztő: Tóh­&I Xv£ór. Felelős szerkesztő : "ViSi Xxxire. Nyílt tér. (E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szer­kesztőség.) Egy érdemdús egyén­sült tetemeit kisértük az örök nyugalomra, az emberiség, a haza és az ipar egyik legbuz­góbb fiát, egyik legmelegebb barátját HOFMANN Z­AK­ARI­AS bánya­tulajdonos urat. Utolsó sarja volt , amaz ismeretei Hofmann bányász család további nemzedékének, mely a Krassó-Szörény vár­megyében a ruszkbergi vasbányát alapította. — Bányász­ tevékenysége, hazafias érzelmei, melyek őt férfi korának delén még a negyvennyolczadiki mozgalmakkal is kapcso­latba hozták, sok oldalú emberbarát, mindenkor a legön­zetlenebb tevékenységei a legtágasabb körökben eléggé is­meretesek. — Bitkai egyéni igénytelenége s gyöngéd ke­­délybnle­esége boldog magaskor elérésében részeltették. — Béke hamvaira. 1363

Next