Nemzet, 1883. október (2. évfolyam, 269-299. szám)
1883-10-13 / 281. szám
feliratú czimerek letépettek, a kormány szükségesnek tartotta, hogy azok ha máskép nem lehet, erőhatalommal is visszahelyeztessenek és azon példa ne adassak, hogy ily kérdésekben az utczai zavargások tényei abban maradhatnak ; intézkedett egyúttal a kihágók megfenyítéséről is. Ezek a múlt tények. Most, midőn egyfelől a kormány törvénytelenséggel vádoltatik, másfelől kénytelen volt alkotmányszerűleg is ugyan megengedett, de kivételes eszközökhöz nyúlni, én azt hiszem, nem hibáztatható azért, ha kéri a törvényhozást, hogy e fölött helyeslést, vagy nem helyeslést mondjon ki. (Helyeslés) sőt kötelességet teljesít, midőn azt proponálja. De azt mondja ő méltósága, hogy ha az előbbit megtehették maguktól, miért nem a továbbit is, és miért akarják magukat a czimerkérdésben határozati javaslattal utasíttatni, amely esetleg meg is köti abban, hogy a most levett czimerek feliratai más alkalommal netán használhatók legyenek. Hát méltó főrendek, szerintem annak az indoka is igen egyszerű. A kormány azon feliratú czimereket, melyeket alkalmazott, administratív után törvényeseknek tartotta és tartja. Ha most az általam, azt hiszem elégszer kifejtett fontos politikai okoknál fogva és tekintettel arra, hogy ami a czimerekre nézve 1868. után közvetlenül történt, czélszerűnek tartja, hogy ettől eltérés történjék, azt hiszem, hogy ismét nem sérti meg a törvényhozó testületeket, hanem az azok irányában köteles deferentiát tanusítja, midőn ezen intézkedést nem akarja megtenni addig, mig a törvényhozó testületeknek helyeslését, beleegyezését nem kérte. (Helyeslés.) A törvényhozó testületeknek kikerülése lehet ily esetben hiba, az eléjök való járulás lehet talán nem mindig szükséges, de semmi esetre sem lehet egyéb, mint a törvényhozótestületek iránti köteles tiszteletnek kifolyása. (helyeslés.) Én méltóságos főrendek, ő méltósága előadása folytán alig tudnék még mit nyilvánítani. Hisz különben is, ha a méltóságos főrendiházba tegnap jött is át ez ügy, azt hiszem, nincs egyetlen egy tagja, ki hetek óta ne foglalkoznék vele, nincs egyetlen egy tagja, ki ne ismerné a határozati javaslat mellett és ellen felhozott argumentumokat. Mert ha feltenném, hogy van, akkor igazán vétenék az ezen ház minden tagja iránti köteles tisztelet ellen, mert csakugyan nem volna nagyon megtisztelő annak feltevése, hogy ily fontos ügygyel, mely az egész országot heteken át foglalkoztatta, csak éppen ezen főrendiház tagjai nem foglalkoztak. (Igaz!) Mondom tehát, alig tudnék még többet mondani, s csakis egy megjegyzésem van még, az is nem e tárgyra, hanem az ő méltósága által felhozottakkal kapcsolatban; ő méltósága ugyanis azt mondja, hogy a határozati javaslat és általában minden határozati javaslat nem ér semmit; hozatott már oly határozat is, hogy a deficitet egy esztendő múlva meg kell szüntetni. Megvallom, méltóságos főrendiház, arra, hogy a magyar törvényhozásnak akár egyik, akár másik háza, akár a kettő együtt ily határozatot hozott volna, nem emlékszem. Voltak utasítások, hogy igyekezni kell, mentül előbb megszüntetni a deficitet; voltak utasítások, hogy elváratik a kormánytól, hogy oly pénzügyi rendszabályokat alkosson, amelyek folytán lehetőleg megszűnjék a deficit, de annak kimondása, hogy egy bizonyos idő alatt meg kell szűnnie, én legalább nem emlékszem, hogy valamely házban határoztatott volna. De egyébiránt, ha egy határozati javaslatnak, amely önmagában hordja a lehetetlenséget, nincs eredménye, abból még nem következik, hogy ne legyen eredménye egy másiknak, mely oly dolgokra vonatkozik, amelyek nemcsak kivihetők, de amelyek éppen praegnans és mentál előbbi teendőket képeznek. Ezen javaslatnak mindenesetre kell, hogy következése legyen. Ha a törvényhozás két háza azt elvetette volna, meg lett volna az a következése, amelyet ő méltósága óhajt, hogy a kormány leköszönt volna; miután az egyik ház elfogadta és reméltem, a másik is elfogadja, meglesz az a következése, amely, sajnálom, hogy ő méltóságának nehezére esik, de a kormány meg fog maradni mindaddig, míg a két factor közül egyiknek vagy másiknak bizalmát el nem veszíti, amely factorok közül az egyik a korona, a másik a törvényhozás két,háza. Ajánlom a határozati javaslatot elfogadásra. (Élénk helyeslés.) Széchen Antal gróf: Nagyméltóságú elnök úr! méltóságos főrendek! A kérdéses tárgyra nézve csak röviden kívánom meggyőződésemet kifejezni és megemlíteni azon indokokat, amelyek engem a határozati javaslat elfogadására bírnak. (Halljuk!) A parlamentáris élet fejlődésében a törvényhozó testület tényezőinek két különböző feladata van. Az egyik feladat a törvényhozási intézkedések körül forog, a másik egyes politikai kérdésekben politikai eljárást és politikai nyilatkozatot igényel. Hogy az egyiknek természete a másiknak természetétől némileg különbözik, hogy azon hosszas megfontolás, meggondolás és meghányás, mely a törvényhozási intézkedéseknek múlhatatlan feltétele, politikai elhatározásoknál, hol gyors eldöntésre van szükség, nem foglalhat helyet, az a dolog természetében fekszik. És azért értem én, hogy ezen kérdésben, mely általában az ország figyelmét már hosszabb ideig foglalkoztatta, a méltóságos főrendek indíttatva érezték magukat, a sürgősségi indítvány elfogadása mellett, annak azonnali tüzetes tárgyalásába bocsátkozni. Reám nézve a jelen kérdést illetőleg csak egy döntő szempont van és ez a döntő szempont az, hogy ezen kérdésnek mentői előbb vége vetessék. (Helyeslés: Úgy van!) Ha azon módok és czélok, amelyek erre alkalmaztatnak, ezen eredményt elérik, akkor én ezen módokban teljesen megnyugszom és azért én a határozati javaslathoz hozzájárulásomat azon feltétel alatt adom, hogy mint reményem előzetesen is, ezen intézkedések a kívánt célt biztosítani fogják. Nem fogok most a horvátországi viszonyokról, vagy a horvátkérdésről szólani. A horvát kérdésnek az én teljes meggyőződésem szerint vannak igen komoly oldalai és nehézségei, amelyek nemcsak a törvényekkel és az emberekkel állanak összeköttetésben, hanem kapcsolatban vannak oly szellemi áramlatokkal, melyek egész Európában észlelhetők és melyeknek kiegyenlítése és leküzdése a létező viszonyok között eddig még az államférfi- bölcseségnek teljes mértékben nem sikerült. Éppen azért szükséges, hogy a fenforgó nehézségek ne kevertessenek össze oly egyes kérdésekkel, melyek egy bizonyos ideiglenes lázas mozgalmat idézvén elő, ezáltal oly jelentőséget nyertek, melylyel azok természetüknél fogva nem bírnak és mely a kérdések nyugodt megítélését megnehezíti. Kétszeresen indíttatva érzem magamat ennek fölemlítésére, mert ezen jelenségekben van egy mozzanat, melyet eddig felemlíteni nem hallottam, s mely fölszólalásom vezérindoka, és ez az, hogy én az utóbbi események fejlődésében tagadhatatlanul egy bizonyos mozgalmas légkör hatását látom, mely az egyes események jellegének alakulására tetemesen visszahat és ha nem is akarom állítani, hogy ezen események egymással akár közvetve, akár közvetlenül összeköttetésben állanának, mégis kétségtelen, hogy ezen események megítélésében igen fontos és sok tekintetben meglepő momentumot képez. Mert kérdem bátorkodom, hogyha Horvátországban a czímerek miatt keletkezett a mozgalom, minő motívumból támadnak Pesten, minő indokból keletkeztek Bécsben a zavargások, mi az oka a somogyi és a zalamegyei eseményeknek ? Mindez azt bizonyítja, hogy a politikai légkörben van egy bizonyos lázas elem, mely minden előkerülő alkalmat megragadott, felkapott, s ennek folytán zavarokat idézett elő. Ha ezt kellőleg tekintetbe veszszük, akkor e viszonyok kellő útmutatást fognak nyújtani arra, miként kell e kérdésben eljárni. Én nem akarok részletekbe belebocsátkozni, nem akarom az eljárást sem a múltban, sem a jelenben részleteiben megbírálni, hanem azon meggyőződésből, hogy minden megoldandó kérdés annál könynyebben lesz tárgyalható, minél előbb fog minden ok, mely ingerültséget idéz elő, mellőztetni; ezen tisztán gyakorlati szempontból, mely a jelen esetben a főrendiház politikai feladatának megfelel, részemről megnyugszom a határozati javaslatban, remélvén és feltévén azt, hogy ez az ingerültségnek minél előbbi megszüntetését fogja maga után vonni. (Helyeslés.) Báró Lipthay Béla ismételve felszólalván, cáfolni igyekszik a beszéde ellen felhozottakat. Cziráky János gr.: Nem kívánok belebocsátkozni a horvát bonyodalmak kérdésének fejtegetésébe azon irányban, hogy e zavarok miként eredtek, mily dimensiókat vettek és minő eljárást tettek szükségessé. Én ezekre vonatkozólag magam is tökéletesen azon nézetben vagyok, hogy úgy azon intézkedéseket illetőleg, melyek a jövőre vonatkoznak, mint pedig azokra vonatkozólag, melyeknek alkalmazása azonnal szükséges volt, alig lehetett volna talán más utat, módot követni, mint amelyet e részben a kormány követett Nagyon örültem volna, hogy ha ennek ellenében hallottam volna valamely más eljárási módozatot ajánlatba hozatni, amelynek ez esetben bővebb mérlegelésébe és bírálatába lehetett volna bocsátkozni, de azt vettem észre, hogy minden ellenvetés daczára, ily javaslatok és tanácsok hiányában maradtunk. Ennélfogva csakis azokra szorítkozom, amik némileg a méltóságos főrendek eljárására vonatkozólag mondattak és amiket illetőleg szükséges, hogy azok szó nélkül ne hagyassanak. Magam is szívesen s kezet fogok az igent, előttem szólott és ellennézetben , lévő barátommal abban, hogy magam sem szeretem gyakorta országos határozatoknak hozatalát. Nem is vettük észre eddig, hogy ilyenek nagyon sűrűen lettek volna előterjesztve, de vannak kivételes esetek, amelyekben az országos határozatnak hozatala mindenesetre igen szükséges. És ezért én már most a jelen tanácskozás alatt levő képviselőházi határozatra vonatkozólag, melyre nézve minket a törvényhozó testület másik és első kezdeményező ágazata felhív, hogy azt hozzájárulásunkkal megerősítsük — erre a határozati javaslatra vonatkozólag, amely az ország többségének bizalmát biró kormány által iniitáltatott, felhíva lévén — én ellentétben avval, amit a méltóságos báró úr mondott, mert azt monta, hogy sem kívánatosnak, sem szükségesnek nem találja, részemről mégis nagyon szükségesnek és kívánatosnak találom, hogy ahhoz mi is hozzájáruljunk. Szükségesnek találom azért, mert ezen javaslatnak két része van — egyik a múltra, a másik a jövőre vonatkozik. A múltat illetőleg miazok, akik egy nézetben vagyunk azokra nézve, amelyek itt kifejtettek, az ez esetben eljárt kormánynak, — hogy evvel a szóval éljek, — quasi indemnitást kell adnunk; ami pedig a jövőt illeti, erre nézve is szükségesnek tartom, hogy támpontot nyújtsunk mindazokra, mi által orvosolhatóknak tartja ezen bajokat. Ezt annyival inkább megteendőnek tartom, mivel e részben a törvényhozásnak mindkét ága egy nézetben van. De még ezeken kívül is — méltóztassék az előttem szóló méltóságos báró úr megengedni — én azt sem tartom mindig alkalmazandónak, hogy a törvény magyarázatához mindig és minden alkalommal új törvénynek hozatala volna szükséges; mert ha egy törvényre nézve bizonyos kételyek vannak, s ezen kételyekre vonatkozólag mindazon két tényező, melyet előbb említettem, egy nézetben van, s ezen nézet folytán felszólíttatik a harmadik, hogy e részben nyilatkozzék, ez által én a törvényre vonatkozólag netalán létező kételyt eloszlathatónak hiszem anélkül, hogy valami különös törvénynek hozataláról kellene gondoskodni. Tovább menve, azt mondotta a méltóságos báró úr, hogy ezelőtt ezen ügyek sokkal hosszasabban, bővebb, érettebb megfontolások után lettek eldöntve; nuntium nuntium után ment s ilyenek váltottak a törvényhozó testületnek két ága között, s a nézeteknek tisztulása szükségessé vált, így volt azon időkben. Magam is, aki már a régibb időben részt vettem ezen országos tanácskozásokban, jól tudom, hogy huszonhárom üzenetet is váltottunk. De hogy ez örvendetes esemény lett volna, nem mondhatom, hanem a kényszer rávitte azokat, akik a maguk meggyőződéséről lemondani nem akartak, míg ellenkezőleg ma, midőn a törvényhozásnak két ága között egyetértés van, ezt igen megnyugtató, örvendetes eseménynek tartom. (Helyeslés.) És hogy ha az egyetértés megvan, és pedig megvan, mivel egyenesen kimondom, a méltóságos főrendiház többségének bizalmát bírja azon kormány, mely kormány a képviselőházban is többségben van. Ha tehát ez fennáll, kérdem, mennyiben gyöngíthetné a főrendiház állását s mennyiben állana az, hogy mindennek úgy kell történni, mint a kormány kívánja, mintha ezen ház egyedül a kormány uszályhordozója lenne. Megvallom, ezt én részemről át nem látom. Én tehát megvallom, hogy szerintem csak azok lehetnek eltérő nézetben, kiknek különösen óhajuk az, hogy a mostani kormány férfiait mások váltsák fel, én pedig ezt az országra nézve a jelen viszonyok között a lehető legnagyobb csapásnak tartanám (Helyeslés) és könnyen olyan állapotok előidézőjének, mikről egyszer példálózva említette egy igen tisztelt tagtársunk, Zichy Henrik gróf, hogy Spanyolországban is úgy van, hogy nem tudom, talán két-három év alatt 12 vagy több minisztérium váltotta fel egymást. Hogy ily állapotok nagyon óhajtandók volnának, valamint azt is, vájjon az ily állapot a hazának, az országnak javára szolgálna-e, azt a t. ház kegyes megbírálására bízom. Én tehát azon szempontból, mivel a múltra nézve teljesen meg vagyok győződve, hogy más eljárást, mint amely követtetett, alig lehetett volna követni, továbbá, hogy a kormány eljárása a megsértett nemzeti tekintélynek azon szükséges elégtételt megszerzi, melyet az állam tekintélye megkíván ; miután azonban jövőre vonatkozólag szintén oly bölcseséggel látom már irányzatba hozva a bonyodalom befejezését, amely bonyodalomra mindenesetre az mondható, hogy ezen kérdést illetőleg nem történt contra legem, hanem talán praeter legem és a törvénynek értelmezése, külön-külön felfogásnak engedett helyet, e tekintetben is teljesen bízva az ügynek akként legczélszerűbb elintézésében és egész bizalmamat helyezem abban, hogy valamint más szövevényes kérdésben is szerencsés intézkedés által képes volt a kormány minden akadályt elhárítani, úgy ezen most tett javaslatánál is azt biztosan eszközlendi. Miért is én ajánlom a méltóságos főrendeknek ezen javaslatnak országos határozattá emelését annál inkább, mert a méltóságos főrendeknek hozzájárulása a kormány eljárásához, még erősebb támpontot fog nyújtani. (Helyeslés.) A főrendek erre a határozati javaslatot nagy többséggel változatlanul elfogadták. Fővárosi Ügyek. A fővárosi középítési bizottság a tanács felhívására, mai ülésén megállapította a jövő évi közmunka programmot Grerlóczy alpolgármester előadta, hogy bár a jövő évi költségvetésbe nem lehet felvenni minden oly közmunkát, ami kívánatos volna, de mégis örvendetes, hogy a programm keresztülvitele jobban sikerül mint az előző években. A mérnöki hivatal a közmunkák összes költségét 1.508.153 frtban állapította meg, de a budgetbe körülbelül csak 925.713 frt lesz fölvehető. Preuszner kérdésére kijelenti az elnök, hogy az 1870. X. tcz. által előírt összeg egészen szabatosan nem éretik ugyan el, de — néhány °/0 levonásával — körülbelül megfelel annak az összegnek. A javasolt összeállítás nyomán a bizottság a közmunka programmot ekképp állapítja meg. I. Bel- és kültelki utak és gátak jókarban tartására 240,000. frt. II. Utczák és terek jókarban tartására 141,400 frt, és pedig a Gizella-tér, Ferencz József- és Rudolf rakpart, külső király-utcza, bodzafautcza átkövezéseire stb. III. Csatornák fentartására 4000 frt. IV. Bel- és kültelki utak építésére 112,600 frt, nevezetesen a külső hajógyár-ut (50000 frt), a X. ker. ujtemető-ut, az I. ker. Zenta-ut, a tabáni temető-ut folytatása, a csömöri-ut és I. ker. győri-ut áthelyezése (19000 frt) s egyéb apróbb útépítések. V. Út kövezésekre 363000 frt; ide beleértetnek ezek az utczák: Fürdő-utcza a bálvány-utczától a vácziutig; a Rottenbiller-utcza (75000 forint), az epreskert-utcza; a VII. ker. Huszár-utcza, I. kerület országház-utcza (16500 frt) V. ker. Markó-utcza, az academia előtti részen a Ferencz József-tér; a VIII. ker. Tövis, Losonczy, Kemény Zsigmond, Staffenberger Balassa-utczák; a IX. ker. Imre-utcza, azután Kavicsjárdák a külső nádor-utczán, uj épület körül, külső váczi-úton. Végül az üllői útnak tovább boulevardozására fordittatik 100,000 frt és a II. ker. Csalogány-utczára 8000 frt. VI. Uj csatornázásokra m. e. 67000 frt. A bizottság indítványozza, hogy a mennyiben ezen munkák kiadásánál árengedmények éretnek el, a nyereség terhére még az év folytán 1884-ben kivitessék: a felső erdősor, Szondyutcza, kagyló-utcza stb. VII. Pótépitkezésekre végül fölvétetni javasoltatik 160.000 forint, a miből első sorban fedezik a várszínház átalakítását, az Erzsébet téri kiosk javítását, a vigadó szépítését, iskolákban s az üllői úti laktanyákban tesznek munkálatokat stb. Ezen kívül a következő tárgyak intéztettek el: A közmunka tanács tudatta, hogy a Rudasfürdő környékének szabályozását oly módosítással akarja keresztülvinnni, hogy a fürdő gépháza mostani helyén maradjon, mihez a bizottság hozzájárul. A múlt havi gázvilágításról beadott jelentés tudomásul szolgált. A légszeszvilágítás kiterjesztése a VI. kerület Nagy János - utczába elrendeltetni javasoltatik. A mérnöki hivatal a bemutatta a I. kerület Mártonhegyi-út kiépítésének terveit és költségvetését 25,936 írttal. Az út hoszsza 1420 méter. A bizottság hozzájárult. A vízvezetéki igazgatóság jelentést tett a káposztásmegyeri határban ivóvíz utáni próbafúrások eredményéről. A jelentés azzal kecsegtet, hogy a pesti vízmű erről a tájról kitűnő ivóvízzel lesz gazdagítható, s elég bő vízre van kilátás. A tanács most már próbakút létesítésére kivan 10,000 frtot felvenni a jövő budgetbe. Miután Gerlóczy elnök és Kán tanácsnok felvilágosításokat adtak az iránt, hogy ezen összeg az összes személyi és dologi kiadásokra s egyéb próbafúrásokra is fog fordíttatni, a bizottság hozzájárult a javaslathoz. Ezután elfogadták az I. kér. mészáros-uteza, I. kér. naphegy-utcza csatornázásának, valamint az I. ker. fehérsastér rendezésének költségeit, amelyek a folyó évi budgetre fel vannak véve. Hosszabb eszmecserét keltett a VIII. ker. naputcza meghoszabbítása, illetőleg a serfőző és Mária-utczák közt egy új utcza nyitása ügyében. A bizottság elhatározta, hogy az utcza a végleges niveaura emeltessék föl, mint a közmunkatanács kívánja. A város néhány év múlva koczkakövezettel látja el ezt az utczát, most a folyamodó fél maga tartozik macadamoztatni s a macadam és koczkakövezés költségei közti különbözetét készpénzben befizeti. A pénzügyminiszter felajánlja megvételre az újpesti szigetet, a melyet a város eredetileg vízvezetéki telepnek szemelt ki. Wein János igazgató szerint erre a szigetre a város ne számítson, kiesik ez minden combinatióból, akár mesterséges, akár természetes szűrőkön fogja is a város berendezni a végleges vízvezetéket, mert a talaj itt fertőzve van. A bizottság e vélemény alapján egyhangúlag oda nyilatkozott, hogy az újpesti szigetet vízvezetéki czélra nem fogadja el s e szerint a város azt ne vásárolja meg A vízvezeték kiterjesztése javasoltatik a Vl-ik kér. Bajnok utczába, de az Izabella-utczaiak kérelmét elutasították, valamint a X. ker. füzér-utczaiakét is. Törvényszéki csarnok: Kriszt János a fenyitő törvényszék elnöke, holnap rövid szabadságra elutazik. Távolléte alatt Papp József biró fogja helyettesíteni. Az Istóczy-Wahrmann féle párbajügyet a jövő héten fogják tárgyalni a kir. táblán. Az ügy előadója Kállay Adolf. Fegyelmi ügy. A kir. tábla fegyelmi tanácsa ma délelőtt Szabó Miklós elnöklete alatt Radu Tivadar teregovai kir. járásbiró ellen felmerült fegyelmi ügyet tárgyalta. A járásbiró a tárgyalási határnapokat az ottani aljegyző által tűzette ki, továbbá két rendbeli birtokháborítási perben tartott birói szemlénél, habár nem volt jelen s a tárgyalást az aljegyző tartotta meg s az ítéletet is ez hirdette ki, a jegyzőkönyveket mégis utólagosan ő írta alá. Megtörtént végre az is, hogy a felektől felvett költségelőlegek az iratokban nincsenek elszámolva. Segített főügyészi helyettes, mint közvádló, e tényekben a hivatali kötelesség megszegését látta s tekintve, hogy a járásbiró még eddig fegyelmileg büntetve nem volt, első fokú büntetésre, rosszalásra kérte ítéltetni s a felmerült költségek megtérítésében marasztalni. Vádlott írásban védekezett. A fegyelmi bíróság Radu Tivadart, az 1871. évi VIII. t. sz. 20. §-ának a) pontja alá eső fegyelmi vétségben vétkesnek találta s ezért rosszalásra s a felmerült költségek megtérítésére ítélte. Lopott strucztollak. Tauszig Ignácz strucztoll-kereskedőtől egymásután tűntek el legdrágább strucztollak. A kereskedő soha nem tudott rájönni a tolvajra, végre azonba Beim Géza segédje személyében megcsípte. A lopott tollak értéke 84 frtra rúg. Beimnak a lopásban Gyula nevű fivére is segédkezett. A két tolvaj ma állt a fenyítő törvényszék előtt. Ítéletre azonban nem került a dolog, mert egy fontosabb tanú nem jelent meg a tárgyaláson. Egyesületek és társulatok. — A »magyar jogászegylet« október hó 13-án (szombaton) délután 6 órakor a budapesti ügyvédi kamara helyiségében teljes ülést tart, melynek tárgya dr. Nagy Dezső előadása , polgári peres eljárásunk reformjáról. — A budapesti tanítótestület f. hó 14-én d. e. 9 órakor a VII ker. Kazinczy-utczai iskolában levő tantestületi helyiségben rendkívüli közgyűlést tart, melyre a tagok tisztelettel meghivatnak. Tárgy: A tantestületi képviselőnek jelentése a tankéi fizetések szervezése tárgyában készült javaslatról. — A bölcsészethallgatókat segítő egyesület legutóbb tartott ülésén dr. Kondor Gusztáv és dr. Budenz József egyetemi tanárokat az egyesület dísztagjaivá választotta. Az erről szóló diszokmányt K. Lippich Elek, Kardos Albert és Négyessy László tagokból álló bizottság közelebb fogja átnyújtani a megtisztelt tanároknak. Ugyanezen az ülésen elhatároztatott, hogy az egyesület a téli évad alatt saját tőkéje javára belépti díjas felolvasásokat fog rendezni, melyeken e czélra felkért egyetemi tanárok fognak felolvasásokat tartani. Dr. Beöthy Zsolton kívül, aki már megígérte működését, az egyesület még Gyulai Pált, Szász Károlyt és Salamon Ferenczet fogja felkérni felolvasások tartására. Az első felolvasás deczember hó végén lesz. A magyar jogászifjuság orsz. egyesületének id. választmánya, a netáni félreértés elkerülése végett, ismételve köztudomásra hozza, hogy az egylet közgyűlését f. hó 14-én, vasárnap délután 3 órakor tartja meg a budapesti ügyvédi kamara helyiségében (Kerepesi-ut 8. sz.) Indítványt egyedül Farkas Gyula r. tag nyújtott be védnök választás iránt. E hó 13-án esti 8 órakor a redout földszinti sörcsarnokában az id. választmány pályatársi összejövetelt rendez. — Az 1848/9-ki országos honvédegyletek központi igazgató választmánya az »első magyar átalános biztosító társaság« dunaparti palotájában havi ülését folyó október hó 18-án d. u. 4. órakor fogja megtartani, melyre a választmány tagjait meghívja az elnökség. Irodalom, színház és művészet. — Az őszi kiállítás első sorozatát, mely tegnapelőtt nyílt meg a műcsarnokban, tegnap meglátogatta Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter, aki mindenkor a legelsők egyike a műcsarnokban megnyíló képzőművészeti tárlatok megtekintésében. A miniszter a festményeket behatóan megszemlélte, kiváló figyelemben részesítve a fiatal magyar művészeket , azzal a nyilatkozattal távozott, hogy a látottak várakozását felülmúlták, egyúttal megígérte, hogy ismételve meg fogja látogatni az érdekes kiállítást. Alig nyílt meg a kiállítás, már számos vételi ajánlat is történt; az első volt gróf Zichy Jenő, aki Mesterházy Kálmánnak »A kis halász« czimű festményét vásárolta meg. — Uj zeneművek. Rózsavölgyi és társa kiadásában két újdonság jelent meg: »Ábránd Tinódi Sebestyén dalai felett«, zongorára szerző Them Károly,( ára 1 fzt.) A másik újdonság czime: »Hulló levelek«, zongoraábránd, (ára 1 frt 20 kr.) szerzője Berecz Ede. — A népszínházban holnap szombaton »A tót leány« kerül színre Blaha L. asszonynyal és holnapután vasárnap »Túri Borosa« ugyancsak Blaha L. asszonynyal. — A »nürnbergi mesterdalnokok« budapesti előadásáról rokonszenves czikket közöl Battka János tollából a münchener »Allgemeine Zeitung« Az ismertetés végsorai ekképp hangzanak: »Minden, az igazgató, a fordító, a művész-személyzet és a sajtó örömmel és készségesen támogatta a nehéz feladatot, hogy az egészen idegenszerű művet, Wagner legsajátságosabb termékét a magyar közönség előtt érthetővé tegye. S éppen a legsajátosabb német termék a »Nürnbergi mesterdalnokok« színrehozatala legnehezebb feladatának sikere mindenben díszét fogja képezni a nemzeti színháznak, s a legnemesebb fényt vet hivatására.« — Hány éves Verdi? Verdi, a hírneves olasz zeneköltő e hó 9-én ünnepelte születése 69-ik évfordulóját. A legjobb életerőben levő híres művész ez alkalommal számtalan szerencsekivánatot kapott. Idegenek névjegyzéke. Október 12. Angol királynő szálloda : Jankovich L. főisp. Somogy. — Gr. Degenfeld J. főisp. Szatmár. — Gr. Nugent J. cs. k. kam. Károlyváros. — Gr. Bethlen M. bírt. Kolozsvár. — Filep S. birt. Kolozsvár. — Dr. Dalaszta S. ügyvéd, Fiume. — Inkey P. mérn. Vasmegye. — Brandy A. iró, Mailand. — Mack Helén mgró, Bécs. — Wedl O. kereskedő, Bécs. — Siegburg K. kersk. Bécs. Aranysas szálloda: Bagó D. birtokos, T.-Keve. — Kiss M.-né birt. Arad. — Pervuletto S. százados, Munkács. — Battlay J. kir. ügy. Kalocsa. — Szojko G. főmém. Szeged. — Rosenstern K. igazg. Kotaj. — Plachy Gy. jegyző, Ipolyság. — Simonyi J. hird. P.-Mizse. Budapest szálloda (bécsi utcza) : Guggenberg M. magánzó, Brixen. — Szauter J. hivatala, Kisszállás. — Device N. főhadn. Bpest. — Schwarcz L. ügyn. Károlyváros. — Keresztesy K. tiszttartó, Besztercze. — Heigl F. könyvk. München. — Richter A. kereskedő, Stuttgart. Európa szálloda , Hauner V. birt. Prága. — Landau A. birt. Bécs. — Dostal K. igazg. Szilézia. — Szumrák E. igazg. Kriván. — Hattem K. mgzó, Amsterdam. — Marschaud Gy. mgzó, Amsterdam. — Dr. Sewald R. ügyvéd, Bécs. — Adler Gy. gyáros, Bécs. — Adler R gyáros, Bécs. — Beck A. keresk. Glasgow. — Pikker M. keresk. Barcs. Fehér hattyú szálloda: Bakonyi S. tiszttartó, D.-Földvár. — Nagy L. földbirt. N.-Atád. — Mártonfy S. földbirt. N.-Bánya. — Koválik K. földbirt. A.-Ladány. — Beleznay J. gimnáziumi tanfelügy. Jászberény. — Fülöp F. lelkész, J.-Apáthi. — Brengl L. gazd. Gyoma. — Weiner J. keresk. W.-Besztercze. — Schiff D. kereskedő, Debreczen. Fehér ló szálloda, Hoitsy L. földbirt. Dánas. — Munkácsi M. földbirt. Munkács. — Özv. Jeszenszky L. földbirt. Szatmár. — Zöldi M. hirlapiró, Nagy-Körös. — Melis M. pénzt Szarvas. — Schmied K. techn. Olmütz — Miller M. I vendégl. Eszék. — Mednyánszky R. igró, Eger. — Ditrich A. ingnzó, Pécs. — Délczeg L. kereskedő, Zilah. — Koléner Zs. kereskedő, N.-Várad. — Kalla P. kereskedő, Jászberény. — Weisz A. keresk. Bécs. Holzwarth-Frohner szálloda , Neumann F. főép. tanácsos, Bécs. — Dr. Gráf Gy. ügyvéd, Bécs. — Breyer B. Bécs. — Bruck G. mérn. Bécs. — Müllner Gy. kereskedő, Bécs. — Wagner K. keresk. Bécs. — Alcsy A. kersk. Bécs. — Wittig J. kersk. Bécs. — Pászthory P. tsz. ein. Beregszász. — Stiefelhagen J. gyáros, Schönlinde. — Hommell Gy. főfelügy. Paks. — Istványi G. keresk. Hollóház. — Ulbrich A. mgzó, Kassa. Hungária szálloda : Dr. Krajcsik J. püsp. Nyitra. — Gy. Török N. főisp. Ungvár. — Seewald J. cs. kir. kam. D. -Földvár. — Türk T. birt. Medgyes. — Zámory M. birt. Komárom. — Henz Y. mgzó, Bécs. — Rengert P. mgnzó, Bécs. — Nicolits J. v. tan. Pécs. — Lukácsy S. ügyvéd, Arad. — Lämmer K. ügyvédj, Pécs. — Ober J. postám, Mattighofen. — Mayer N. keresk. Altholm. — Dafner J. kersk. Braunau. — Seidler M. kersk. Berlin. — Dade J. keresk. Belgrád. — Fenderl K. keresk. Trieszt. — Zinner E. kersk. Bécs. — Fux J. vendégl. Ried. — Huber F. vendégl. Manerkirchen. London szálloda: Rimaniczki J. gyáros, N.-Várad. — Rimanick, K. épit. N.-Várad. — Nigrinyi M. igazó, Pozsony. — Hoznok J. ügyvéd, Beszterczebánya. — Pittel N. mgzó, Debreczen. — Koriski A. mérnök, Temesvár. — Horváth J. művész, B.-Bánya. — Verter J. ignzó, Szántó. — Hamerák J. mérnök, Szeged. — Deutsch M. mgzó, Orsova. — Kauffman P. gyáros, Bécs. — Schwarcz S. keresk. Bécs. — Nagy E. kersk, Temesvár. — Raihausen J. hivatala, Pozsony. Magyar király szálloda: Panghy D. tanár, Tihany. — Rákosi Boros J. felügy. Szt-Gotthard. — Gunscher A. áll. főn. Vopolje. — Horsky J. épít. vállalk. Mitrovitz. — Bene K. hird. Mohács. — Phul A. gyáros, Segesvár. — Litke J. kereskedő, Pécs. — Weindl J. kersk. Apatin. — Gaal J. kersk. Debreczen. — Winger A. kersk. Bécs. — Armon K. utazó, Újvidék. — Balás M. vendégl. Sz.-Fehérvár. — Óvári M. szíjgyártó, Nyírbátor. Nemzeti szálloda, Homolka L. birt. M.-Maros. — Gosztonyi J.-né birt. Vácz. — Nagy J. birtokos, Bölcske. — Vladár E. birt. Zemplén. — Halász L.-né birt. Szegszárd. — Szabó J.-né birt. Somogy. — Dr. Giesswein S. titk. Győr. — Gross J. hadn. M.-Óvár. — Schwarcz A. gőzm. túl. Eger. — Schlesinger R. keresk. Bécs. Pannónia szálloda , Lies Gy. képv. Butta. — Scheidl N. birt. Szolnok. — Dr. Markovits S. orvos, Vasvár. — Sárkány L. bérlő, Szolnok. — Horaczek J. állam. főnök, Braila. — Jerse F. gyáros, Starkenbach. — Follebusz O. im. Dárda. — Kis M. földbirt. Arad. — Koch J. lelk. K.Kér. — Dr. Medve K. ügyv. Debreczen. — Hauber J. órás, Zenta. — Korinszky mgnzó, K.-Kőrös. — Csiky J. mgnzó, K.-Kőrös. — Járdek M. hird. K.-Bánya. — Wolff M. tőzs. Berlin. — Novotny J. ügyv. Léva. Páris szálloda: Br. Gagern földbirt. Tarján. — Viday G. igró, Daljára. — Joó D. vállalk. Szabadka. — Heller F. borkereskedő, Pozsony. — Reitbauer F. gyáros, Bécs. — Roth S. kereskedő, Endrőd. — Haszenfeld S. utazó, Baja. Schmidt-Orient szálloda: Br. Jeszenszky S. földbirt. Czibrák. — Tóth J. honv. hadn. Debreczen. — Zöld A. huszárhadn. M.-Vásárhely. — Tóth E. teohn. Debreczen. — Meisel K. litográfus, Troppau. — Tetmejer H.-né tanárné, Kassa. — Fábry J. kereskedő, Lajta visz. — Pecoll A. vállalk. Csúcsa. — Hegedűs Gy. borkeresk. Miskolcz. — Weisz J. vállalk. Miskolcz. — Gruber 8. keresk. Arad. — Feuermann D. keresk. Pozsony. — Grünfeld J. bérlő, Trencsén. — Lakatos A. és családja, Szt-András. — Bajcsi P. gazd. Szalonta. — Mák G. igró, Tolna. Vadászkürt szálloda : Matyasovsky T. főisp. Eperjes. — Gr. Joszipovits M. képv. Groszgoricza. — Lelbách A. birt. Cservenka. — Markovics A. birt. Arad. — Jakabffy G. birt. Kupa. — Jakabffy M. birt. Kupa. — Szentiványi M. birt. Gömör. — Dickson J. Ignzó, London. — Papp S. ügyv. Kecskemét. — Gierst A. főbiró, Paks. — Zavaros J. sző, Paks. — Rohn A. keresk. Reichenberg. — Primitz K. kersk. Teschen. Kivonat a hivatalos lapból. (Október 12.) Árverések a fővárosban. Liszka Ottilia 13464 írtra b. ingatlan I. Fortuna utcza 8. sz. november 2. Schallinger Katalin 38715 írtra b. ingatlan I—III. járásbíróságnál deczember 31. Wertheimer Márk 6607 forint és 73 krra b. ingoi IV. Károly kaszárnya október 23. Árverések a vidéken. Kós Elek 7220 írtra b. ingatlan dec. 27. Debreczen. Kopfmann Mihály 5238 írtra b. ingatlan dec 22. Tétény. Vilhelm Mór 8654 írtra b. ingatlan jan. 7. Monor. Kollár Mihály 1508 írtra b. ingatlan nov. 9. Kis-Rippény. Becker Károly 3537 frt és 88 litra b. ingatlan okt. 13. Fehértemplom. Horváth József és neje 1059 írtra b. ingói okt. 30. Homok Tereme. Grösser György 304 írtra b. ingatlan nov. 10. Promontor. Pályázat. Az abrudbányai járásbíróságnál irnoki áll. 4 hét alatt. Időjárás október 12. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése: I Léc Sitól A hő-Állomások nyomásány» mérséklet Csapa- Felbí! ZftA l ereje Celsius- dek*V* zet 1 'fa-7”0 1 (1—18) fokban ______ | l'it Jelek magyarázatai: @ *~ szélcsend ; O — tiszta, derült; © — ■/. felhős ; 3 — V« felhős ;© = ■/. felhős; 0 = borult • | =· eső ; Ifc = hóeső ; A — jég; — — köd ; 00 •--- gőz; == zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: A nagy légnyomás (765 — 766) a continens keleti részében, a depressió (759) Olaszországban van. — Az idő mérsékelt szelekkel többnyire változó felhőzetű, helyenkint ködös, száraz, kevés hőváltozással. Hazánkban: Többnyire délkeleti és keleties mérsékelt szelek mellett a hőmérséklet csekély, a légnyomás mindenütt kisebb lett. — Az idő többnyire változó, napos váltakozik felhős-borússal. Kevés eső Orsován volt kilátás a jövő időre . Hazánkban: Északkeleten változó felhőzetű, délnyugaton többnyire borús időt kevés helyi esőkkel várhatni. Arad...................... 63.2 K 3 11.1 — 0 Besztercze ... — ÉNT 1 9.3 — 0 Beszterczebánya . 62.4 18.4 — 0 Budapest . . . 62.2 K 10.4 — 0 Csáktornya . . . 60.4 DNY 1 10.0 — 0 Debreczen . . . 63.0 K 2 | 10.0 — 0 Eger...................... 63.4 ÉK 1 | 10.6 — 0 Eszék ..... — _ — — — — Fiume...................... 60.2 K 1 13.5 — 0 Késmárk .... 65.4 DK 2 4.3 — 0 Keszthely . . . 62.7 K 2 11.0 — 0 Kolozsvár . . . 63.7 ÉK 1 8.6 — 0 Magyar-Óvár . . 61.8 DK 1 10.2 — 0 Akna-Szlatina . . 63.3 K 1 10.0 — 0 Nagy-Enyed . . — EK 1 10.0 — 0 Nagy-Szeben . . 62.7 DK 3 17.4 — 0 Nagyvárad . . . 61.9 DK 2 11.9 — 0 Orsóvá .... 63.7 © ! 11.1 4 •; Pancsova . . . 61.2 DK 1 I 9.7 — 0 Selmeczbánya . . 64.0 DK 3 7.2 — 0 Sopron .... — DK 1 10.8 — 0 Szatmár-Németi . 61.7 D 2 11.4 — (J Szeged .... 61.4 K 1 10.7 — 0 Sepsi-Szt.-György . 64.0 DNY 1 10.0 — 0 Szolnok .... 63.6 Ł 11.3 — 0 Temesvár . . . 62.2 ÉK 2 12 0 — 0 Trencsén .... 60.6 DK 1 12.0 — (J Ungvár .... 61.4 ÉK 4 9.4 — 0 Zágráb .... 61.1 ÉK 1 8.2 — 0 Bécs.................. 61.8 © 6 7 — 0 Bregenz .... 62.5 DK 1 5.4 — 0 Konstantinápoly . — — — — — Lesina .... 60.0 K 4 16.6 2 0 Pola................... 59.9 © 13 4 _ 0 Prága...................... 62.7 NY 1 4.0 — Sulina .... — — — — — Szerajevo . . . 81.0 © 11.0 — 0 Színházak. Budapest, szombat, 1888. október 13-án . Nemzeti színház. TUROLLA EMMA kisasszony vendégjátékául: A Troubadour. Opera 4 felv. Irta Cammarano Salvator. Olaszból fordította Nádaskay Lajos. Zenéjét szerzette Verdi. Szemé Luna gróf Leonora Azucena Manrico Fernando Ines Ruiz Hírnök Egy czigány 1 y e k : Bignio L. ur Turolla E. Bartoluoci Gassi Tallián Doppler I. Kiss Stoll K. Szekeres Holnap, vasárnap : Az ember tragédiája. Drámai költemény. Irta Madách Imre. Kezdete 7 órakor. Várszínház. VÁLJUNK EL! Vígjáték 3 felv. Irta Sardou V. és Najao E. ford. Fái J. Béla. Személyek: De Prunelles Cyprienne neje Gratignan Clavignac Brionne-né özv. Valfontaine-né Lusignan Kezdete 7 órakor. Népszínház. BLAHA LUIZA assz. mint vendég. A tót leány. Eredeti népszínmű dalokkal 3 felvonásban. Irta Almási Tihamér. Zenéjét Serly Lajos. Személyek: Gyamathy János Tihanyi Örssé Pártényiné Bandi Tamássy Máthé Julis Tóth I. Kospál Horváth Lipták Mezei Sári Szőcs Kata Ötös Mari Klárné Brbolya Újvári Hanka Blaha L. Misó Solymosi Csendbiztos Komáromi Deres Márton Csöbör Füredi Rigó Matyi Magyar! Holnap, vasárnap : Blaha Lujza asszony mint vendég. Túri Borcsa: Eredeti népszínmű dalokkal a felvonásban. Bercsényi Molnárné Náday Gyenes Lendvayné Békessy I. Györgyné Bafourdin Valentin Josephine Kapus Jamarot Egressy Hetényi Vizváriné Sántha Pintér Kezdete 7 órakor. Főszerkesztő: Tóh&I Xv£ór. Felelős szerkesztő : "ViSi Xxxire. Nyílt tér. (E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség.) Egy érdemdús egyénsült tetemeit kisértük az örök nyugalomra, az emberiség, a haza és az ipar egyik legbuzgóbb fiát, egyik legmelegebb barátját HOFMANN ZAKARIAS bányatulajdonos urat. Utolsó sarja volt , amaz ismeretei Hofmann bányász család további nemzedékének, mely a Krassó-Szörény vármegyében a ruszkbergi vasbányát alapította. — Bányász tevékenysége, hazafias érzelmei, melyek őt férfi korának delén még a negyvennyolczadiki mozgalmakkal is kapcsolatba hozták, sok oldalú emberbarát, mindenkor a legönzetlenebb tevékenységei a legtágasabb körökben eléggé ismeretesek. — Bitkai egyéni igénytelenége s gyöngéd kedélybnleesége boldog magaskor elérésében részeltették. — Béke hamvaira. 1363