Nemzet, 1883. november (2. évfolyam, 300-329/449. szám)

1883-11-08 / 307. szám

Szerkesztőség : Barátok­ tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó hivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. II. évi folyam. REGGELI KIADÁS Budapest, 1883. csütörtök, november 8. Kiadó-hivatal : Barátok-tere, Athenaeum-épület, fd­áseint Előfizetési du : Pesten küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra - _ _ .............. 2 frt, 3 hónapra .......................... 6» 6 hónapra .......................................... .. .. 11» Az esti kiadás postai kttátohaidéséért föld­­fizetás negyedévenként .............. 1 » 307. szám, Budapest, november 7.­ ­ A biztosító társaságok hozzájárulása a tűzoltói költségekhez. Vonatkozással lapunknak egyik közelebbi szá­mában foglalt azon közleményünkre, hogy tervben van oly törvény alkotása, amely a biztosító társasá­gokat a tűzoltói költségekhez való járulásra kötelez­né, szakértői körökből következő megjegyzéseket vettünk. Tagadhatatlan az, hogy a rendszeres és szabá­lyozott tűzoltás a biztosító társaságoknak is érdekük­ben áll , de ebben sokkal több és nagyobb érdekük van a biztosítási tárgyak tulajdonosainak. Azon községekben, amelyekben szervezett tűz­oltó intézmény létezik, a biztosítótársaságok, a koc­­­kázat apadása folytán, alacsonyabb díjtéte­leket alkalmaznak, ezáltal az intézmény elő­nye a biztosítási tárgyak tulajdonosaira áthárul a biztosítási költségek apadásában. A biztosítatlan hagyott tárgyak tekintetében az előny teljesen a birtokosok részén van, a­mennyiben ugyanazon védelemben részesülnek és még biztosítási díjakat sem fizetnek. Ha ennek daczára néhány országban a biztosító intézetek tűzoltó költségjárulékra köteleztetnek, en­nek annyiban van némi értelme, a­mennyiban azok­ban a tárgyak túlnyomó többsége biztosíttatik. Az igazságtalanság, a­mely abban van, hogy a biztosí­tott tárgyak után tűzoltó járulék szedetik, míg a biztosítatlan tárgyak a tűzoltás védelmét ingyen élvezik, a jelzett körülmény folytán, azon országokban nem oly feltűnően érezhető, holott ha­zánkban a dolog másként lenne, miután nálunk a tár­gyaknak alig egy ötöd része van biztosítva. Nálunk így alakulna a viszony: a tulajdonosok egy ötöde já­rulékkötelezett, négy­ötöde meg járulékmentes. Például Alsó-Ausztriában is fennáll a tűzoltás költségeihez való járulás kötelezettsége. A járulék a befolyt tű­zbiztosítási díjak 2 százalékát teszi. Ezt a biztosító társaságok a felektől a kikötött biztosítási díjakon felül külön e czí­­men szokták beszedni. A tűzoltó adó beho­zatala nálunk is csak ezt az eljárást eredményezné. De eredményezne még mást is : díjdrágulást, a­mely meg azt okozná, hogy nálunk még kevesebb tárgy biztosíttatnék, a­minek meg az volna a hatása, hogy a befolyt járulékok egyáltalán nem volnának ele­gendők a tűzoltó intézmény költségeinek fedezetére. A hátrányok kikerülése végett, a­mely a tűzoltó költségnek ily igazságtalan felosztásában rejlik, czél­­szerű volna, ha a tűzoltó költségjárulékot maguk a közegek közvetlenül a tulajdonosoktól hajtanák be te­kintet nélkül arra, hogy biztosítva vannak e vagy sem. Ez irányban érdekes Lüttich városának rendel­kezésünkre álló rendelete a tűzoltó költségjárulék­ról, a­melyet is következőkben közlünk. 1. §..............évtől kezdve a tűzoltási költség fedezésére 25.000 franknyi évi járulék fog az összes a község területén fekvő ingatlanok után beszedetni. 2. §. A megállapított összeg a biztosító társa­ságok és a biztosítatlan ingatlanok birtokosai közt aránylagosan felosztandó a következő elvek szerint: A biztosítókra mérvadó azon összeg, a­melyet az egyes biztosító társaságok a községben fekvő ingatla­nok tűzbiztosításáért az év folyamában dijakban be­vesznek ; a másodrendbeliekre nézve pedig azon díj, a­melyet az illetők megfizetni tartoznának, ha ingatla­naikat biztosították volna. A díj becslés által állapít­­tatik meg, a­mely megállapításban irányadók az in­gatlan értéke és azon veszély foka, a­melynek kitéve vannak. 3. §. Azon ingatlanok, a­melyek az értéknek csak egy részére vannak biztosítva, a biztosítatlan részre nézve a biztosítatlan ingatlanokkal azonos el­bánás alá esnek, és az összeg azon része, a­mely e kü­lönbözetnek megfelel, a tulajdonosok által fizetendő. Végül csak azon sajátságos tényt kívánjuk még felhozni, hogy hazánkban nevezetes összegre menő dí­jakat szednek be oly társaságok is, a­melyek a tör­vény ellenére nálunk bejegyezve nincsenek, a­melyek tehát a tűzoltó költségjárulék fizetésétől jobban mondva beszedésétől is mentesek volnának. (E czikkben fölvetett eszmével szemben az illetékes körök megfontolására ajánljuk azt, vajjon nem lehetne-e a tűzoltói intézményt a törvényhatósá­gok útján szervezni, illetőleg a tűzoltói intézmény költségeit a törvényhatóságok önadóztatása utján fe­dezni. A törvényhatóságok e czélra pótadót vethet­nének ki és igy a tűzoltói intézménynek országszerte kívánatos szervezése ezen módon legczélszerűbben volna keresztülvihető. A »Nemzet« szerkesztője,­ kelt legfelsőbb kéziratával gr. S­z­a­p­á­r­y István ur­nak, az 1880. XX. tcz. 13. §-a alapján alakított tiszai kölcsönkiosztó bizottság elnökének, a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot adományozni méltóztatott. A központi bizottság a tiszai ügyek ezen egyik legré­gibb bajnokát s a hetes bizottság nagyérdemű elnökét ért legfelsőbb kitüntetés fölött osztatlan örömének és őszinte szerencsekivánatainak kifejezést adni ha­tározta. Felolvastatott a titkári jelentés, mely szerint a pénztár állapota 4885 frt 55 krt tesz s mely szerint hátralékban vannak a következő társulatok: a) Az 1881. évi 5/10 kros járulékkal: Beregi árm. társulat. Endrőd-turi társulat. b) Az 1882. évi 5 kros járulékkal: Beregi árm. társulat. VI. foly. osztály 3-ik épit. egylet (török­becsei). Gyála-nagyréti árm. társulat. Endrőd-turi árm. társ. Tóköze-Istvánházi társulat. Felolvastatott a pénzügyminiszter ur 31760. sz. leirata, mely szerint a Heves-szolnok-jászvidéki tár­sulatnak 100,000 frt kölcsön utalványoztatok; nem különben bemutattattak a hetes bizottság 1883. jul. 9-én és 1883. okt. 11. ülésein kelt jegyzőkönyvei, me­lyek szerint a bihar-békési társulat hosszufoki öblöze­­tének feltételesen 200,000 frt kölcsön megszavaz­tatott. Bemutattattak a magyar földhitelintézetnek az utolsó közp. bizottsági ülés óta a tartalék alapra vo­natkozólag érkezett átiratai s a tartartalék-alap 1883. jun. 30 állásáról szóló kimutatás. Ezen kimutatás sze­rint több társulat nevezetes hátralékban van , név­­szerint a Temes-Béga-völgyi társ. 224,199 frt 96 kr; sövényháza-szegedi 67,133 frt 32 kr ; Bodrogközi társ. 47,975 frt 13 kr ; Bökénymindszent 122,869 frt 36 krral stb. M­a­j­­­á­t­h József megjegyzi, hogy a Bodrog­közi társulatnak a 15 évi adómentesség meghosszab­bítására törvényes igénye van s ennek daczára a meg­­hosszabitás nem történt meg, sőt az adó erre való min­den tekintet nélkül vettetett ki ; a tetemes hátralék részbeni indokolását ezen körülményben is találja. Novák József a sövényház-szegedi társulatot illetőleg megjegyzi, hogy ezen társulat a reá súlyo­sodó terhet elviselni képtelen s a terhek megfelelő törlése nélkül a helyzet javulása nem várható. Hor­váth Gyula a Bökénymindszenti társulatra nézve megjegyzi, hogy ezen hátralékok azonnal rendezhetők lesznek, mihelyt a rendkívüli fentartási költségek li­­quidáltatni fognak ; ennélfogva ezen kölcsönös leszá­molás megejtését mielőbb megejtendőnek tartja. F­e­­jér Miklós osztálytanácsos megjegyzi, hogy az 1881. XLII. t. sz. alapján liquidált évi fentartási költsé­geknek az 1882. XXIX. t. sz. értelmében kívánt ki­utalványozása eddigelé azért nem volt eszközölhető, mert e költségek végleges megállapítása az orsz. ca­­tasteri bizottságnak hatásköréhez tartozik, ez pedig e tárgyban csupán szeptemberben határozott; de ne­hézséget okozott az a körülmény is, hogy az 1882. XXIX. t. sz. szerint az uj cataster életbe léptéig ezen liquidatio csupán a catasteri kiigazítás folytán előállott adótöbblet erejéig történhetik meg. Meg­jegyzi végül a bodrogközi társulat megnyugtatására, hogy a 15 évi adómentesség meghosszabbítására is a kellő intézkedés megtörtént. Felolvastatott ezután a 33645 sz. pénzügymi­niszteri leirat, mely szerint a cumulatív megtérítési összegek első­sorban az illető társulatok és érdekelt­ségek állami vagy magán kölcsön tartozásainak tör­lesztésére, vagy esetleg az érdekeltség közös adóhát­ralékainak törlesztésére fognak fordíttatni; s csak ott, hol ilynemű tartozások nincsenek, lesz a kiutalványo­zott összeg az érdekeltségnek, mint jogi testületnek készpénzben kiadható. Gr. Dessewffy Aur­él ezen rendelkezést teljesen megfelelőnek tartja s ebben látja a hát­ralékok megszüntetésére a legbiztosabb eszközt. D­á­­n­i­e­s Ernő a beszámítás elvét csak ott tartja helyesnek, a­hol senki sem fizet, de a­hol néme­lyek rendesen fizetnek, mások pedig nem, ott a beszámolás elvének alkalmazásával a rendes fizetők fognak hátrányt szenvedni. Darányi Ignácz erre nézve megjegyzi, hogy a beszámítás útján kifizetett hátralékok evidentiában lennének tartandók, s ezek behajtási joga a társulatokra szállana át. Két visz­­szásság azonban mégis meg fog maradni; az egyik az, hogy ekképp a társulatok tulajdonába átment hátralé­kok az adóhivatali közegek által a tapasztalat szerint nem fognak elég erélylyel szorgalmaztatni; a másik visszásság az lesz, hogy a cumulatív megtérítendő összegek, hátralékok törlesztésére fordíttatván, a tár­sulatok czéljaira tulajdonképp nem szolgálnak, s a tör­vényhozás által szem előtt tartott azon intenzió, hogy a fentartási költségekre szükséges összegek a társla­toknak ekképp mindig rendelkezésére legyenek, b el­enyészik. Belolvastatott még Jankovich Miklós­nak, a temes-bégavölgyi társulat igazgatójának azon nyilatkozata, mely szerint csak akkor remélhető a kér­déses hátralékoknak, valamint a folyó kivetéseknek pontos behajtása, ha a végrehajtó közegek szigorúan a törvény értelmében járnak el. A vita befejeztetvén, Keszlerffy János elnök határozatképp kimondja, hogy a pénzügyminisz­ter figyelme a mutatkozó nagymérvű hátralékokra újra felhivatik, felkéretvén, hogy e részben a legszi­gorúbb utasításokat adja ki, egyszersmind a pénz­ügyminiszter oly utasítás kiadására is felkéretni ha­­tároztatott, hogy a beszámítás elvének alkalmazása folytán a társulatokra aktív követelésképp szállandó hátralékok szigorú nyilvántartását és behajtását szin­tén elrendelni méltóztassék. A pénzügyminiszteri le­irat második része, mely szerint a pénzügyminiszter úr a vízszabályozási járulékoknak mily sorrendben leendő elszámolását illetőleg eddigi álláspontjától el­térni nem kíván — tudomásul vétetett; fentartja azonban a közp.­bizottság, hogy e részben a körülmé­nyekhez képest újabb előterjesztést tehessen. A leirat utolsó pontjára nézve megjegyeztetett, hogy az abban hivatkozott kimutatás a vidéki egyle­tekkel közöltetett, s hogy észrevétel cupán a mezőtúr­­mesterszállási öbölzet részéről történt. Az öblözet ezen észrevételezése a pénzügyminiszternek fölterjesztetni, s egyúttal kimondatni határoztatok, hogy az 1884-ik év első felében a tartalékalapra esetleg befolyó ösz­­szegek fele részben 4% magyar aranyjáradék kötvé­nyekben, fele részben pedig 41/aa/0 magyar földhitel­intézeti papirzálog levelekben javasoltassanak elhe­lyeztetni. Darányi Ignácz fölveti azon kérdést, hogy nem-e volna a pénzügyminiszter úr felkérendő az iránt, hogy a cumulativ visszatérítendő államadó és földtehermentesítési járadékra eső általános jövede­letadón kívül a megyei és községi adók visszatéríté­séről is, valamint a cumulativ visszatérítéseknek az il­letékszabásoknál való tekintetbe vételéről gondosko­dás történjék. Fejér Miklós oszt. tanácsos megjegyzi, hogy szerinte az ált. jövedelmi pótadót illetőleg az 1881: XLII. t. cz-ben elegendő intézkedés történt; — a megyei és községi adókra, továbbá az illetékekre nézve elismeri, hogy intézkedés volna szükséges. Gróf Dessewffy Aurél a felvetett kérdés fon­tosságát szintén hangsúlyozván, a pénzügyminiszter úr ezen kérdés megoldására a 22807 sz. miniszteri leirat­ra felkéretni határoztatott. Tárgyaltattak ezután a pénzügyminiszter úr 40122 sz. s a közlekedési miniszter úr 23696 sz. le­irata a 25 millió irtot meghaladó szükséglet tárgyá­ban ; ezzel kapcsolatban jelentetett, hogy eddig ezen szükséglet 7.545.000 írttal jön kimutatva. A pénz­ügyi bizottság ezek folytán utasíttatott, hogy a szük­séges előmunkálatokat tegye meg és a közp. bizott­ságnak előterjesztést tegyen. Ezen ügygyel kapcsolatban Horváth Gyula annak kimondását indítványozza, hogy az 1881. LII. törvényczikk alapján­ kiutalt összegek az 1880. XX. törvényc­zikk által alkotott kölcsönalaptól elválasz­­tandók. Ezt szükségesnek tartja az összesség érdeké­ben azért, hogy a 25 millió írtból felszabaduló össze­gek más társulatok czéljaira fordíthatók legyenek, de szükségesnek tartja ezt a Körös-Tisza-Maros közti terület érdekében is azért, hogy ezen terület kölcsö­­néről maga gondoskodhassék, a­minthogy szerezhet is magának 45 évre terjedő 51/2°/0-os törlesztési köl­csönt, mely az 1880. XX. törvényczikk alapján fel­vett tiszai kölcsönnél sokkal előnyösebb. Darányi Ignácz megjegyzi, hogy ezen ál­láspontnak a közp. bizottság az 1881-ki közgyűlés elé terjesztett jelentésében kifejezést adott. Szerinte is előbb-utóbb, de ezen kérdés rendezendő lesz, még pedig főleg azért, mert az 1881. LII. t. sz. alapján kiutalt összegekből a törvényes 6% a tartalékalapra visszatartva nem lett; nincs tehát más hátra, mint hogy vagy a 6°/0 utólag adassék a tartalékalapnak meg, vagy pedig ezen összegek az 1880. XX. t. sz. keretéből vonassanak ki. Keszlerffy János magát a fölvetett eszmét pártolja, de odáig menni nem kívánna, hogy a Kőrös-Tisza-Maros közti terü­letre, illetőleg ezen terület szükségletének miként le­endő fedezésére nyilatkozás történjék, tekintettel arra, hogy ezen területen az autonómia még helyre­állítva nincsen. Gróf Dessewffy Aurél addig a Kőrös-Tisza- Maros közti terület pénzügyi viszonyaira nem nyilat­­kozhatik, míg nem tudja, hogy az állam ezen minden előszámítást meghaladott költségekhez mennyiben já­­ruland hozzá; a tartalékalap helyzetét azonban szem­ben az 1881. LII. tcz. alapján kiutalt összegekkel maga is tisztáztatni kívánja. Ily értelemben Dániel Ernő és Fejér Miklós oszt. tanácsos felszólalása után a pénzügyminiszter úrhoz felterjesztés intézteim határoztatott. Bemutattatott a 19.257 sz. közlekedési miniszteri leirat, mely szerint a közlekedési miniszter úr a közp. bizottságnak az árlejtési feltételek megállapításában való részvételét administratív szempontból hátrányos­nak és késleltetőnek tartja, szívesen fog azonban in­tézkedni aziránt, hogy az érdekeltek a felülvizsgála­tok alkalmával meghallgattassanak. Gróf Desewffy Aurél magát az árlejtési tár­gyalást majdnem egészen formalitásnak tartja, mely­nél felesleges, hogy a közp.­bizottság képviselve le­gyen ; ő legalább nem lenne azon helyzetben, hogy ilyen megbízást, melynek teljesítésével az ügynek mit sem használhat, esetleg elvállaljon. R a­p­a­­­c­s Radó osztály tanácsos megjegyzi, hogy a feltételek így is sokszor közbejövő körülmények folytán később írha­tók ki. Ha már most előzőleg bármely testület meg­hallgatandó is lenne, még nagyobb késedelem mu­tatkoznék. A közi. miniszter úr a felülvizsgálatoknál az érdekelteket igénybe kívánja venni s ha a közp. bizottság az árlejtési tárgyalásokon képviselteti ma­gát, a kiírt feltételekre nézve is észrevételeit meg­teheti. Horváth Gyula nem a feltételek kiírásá­ban találja a súlypontot ; a fő baj az, hogy az érde­kelt vidékek jogos befolyásukat — ha megkérdeztet­­nek is — nem gyakorolják. S­z­­­u­b­a Ágost ellen­kezőleg a legtöbb jogos panasz alapját abban találja, hogy a feltételek kiírásánál a helyi viszonyokkal isme­rős érdekeltek nem kérdeztetnek meg s oly feltételek szerepelnek, melyek a munkát aránytalanul drágává teszik és pedig anélkül, hogy magának a dolognak legkevesebbet is használnának. Darányi Ignácz általános, az egész Tisza­­völgyet felölelő munkáknál elismeri a közp.­bizottság befolyásának hasznos voltát, de locális munkálatok­nál, mint a minőkről szó van, azt tartja, hogy úgy a feltételek kiírásánál, mint az árlejtésnél és a collaudá­­lásnál is a fősúly a helyi viszonyokkal ismerős vidéki érdekeltek meghallgatására volna fektetendő s ezek volnának a szükéghez képest, ha mindjárt csak rövid uton is, de igénybe veendők. Ily értelemben határoz­tatott a közi. miniszter úrhoz felterjesztés intéztetni. — A hor­tobágy-berettyói belvízszabályozó társulat­nak kérvénye a tiszavölgyi társulatba leendő felvétele iránt ezen vidéki egylet közgyűlési határozatától téte­tett függővé. A felső-szabolcsi társulat kérvénye a Nyírviz­­gyűjtő csatorna költségeinek megtérítése tárgyában mindaddig, míg a társulat által részletes adatok és számszerű bizonyítékok nem terjesztetnek elő — függő­ben tartatni határoztatott. A folyó évi költségvetés a be­mutatott alakban elfogadtatott s a közgyűlésnek minden 1200 □ öles hold után­i krajezáros kivetés határoz­tatott javaslatba tétetni. A tiszavölgyi közgyűlés 1. évi deczember hóban megtartatni határoztatott, a határ­nap és napirend megállapítására pedig dr. L­ó­n­y­a­y Menyhért elnök úr kéretett fel. A tiszavölgyi szervezési törvény­­javaslatot illetőleg Rapaics Radó oszt. tanácsos jelenti, hogy ezen törvényjavaslat a közp.­bizottság több tagjával tárgyalt elvek alapján kidol­goztatott, a minisztertanács által elfo­gadtatott se­belsége annak benyújtására az enge­délyt megadni méltóztatott, mihez képest ezen törvényjavaslat a képviselőház össze­­ülésével be fog terjesztetni. Végre nyi­latkozó tanácsos Majláth József kérdésére kijelenti, hogy a bodrogközi társulat által a Latorcza-vidék érdekében beadott panasz elintézése legközelebb várható. A tiszavölgyi társulat ülése. A tiszavölgyi társaság központi bizottsága 1883 nov. 6-án ülést tartott. Gr. L­ó­n­y­a­y Menyhért el­nök betegeskedése, — gr. K­á­r­o­l­y­i Sándor alelnök pedig egyéb körülmények folytán a megjelenésben akadályoztatva lévén, gr. Dessewffy Aurél indít­ványára az ez ülésen való elnöklésre Keszlerffy János kéretett fel, egyszersmind a központi bizottság elnökének betegeskedése fölött őszinte sajnálatát és részvételét kifejezni határozta. Felolvastatott a pénzügyminiszter úr 33606. sz. leirata, mely szerint a pénzügyminisztérium képvise­letével a közp. bizottságban Hegedűs Imre osz­tálytanácsos bizatik meg ; a közp. bizottság az először megjelent osztálytanácsos urat szívélyesen üdvözölte. Darányi Ignácz a központi bizottság figyel­mét azon örvendetes körülményre hívja fel, hogy a mai hivatalos lap szerint ő felsége folyó évi nov. 1-én Mai számunkhoz fél év melléklet van csatolva. Közlemények. Az országos iparegyesület szállításügyi bizott­ságához ismét három pályázati felhívás érkezett az ér­dekelt iparosokkal leendő közlés végett. Az egyik a veszprémi kir. törvényszék pályázati felhívása, mely a területén levő járásbíróságoknál alkalmazott hivatal­­szolgák számára szükséges egyenruha szállítására vo­natkozik. Benyújtási határidő f. hó 24. — A másik ugyancsak a veszprémi törvényszék területéhez tar­tozó járásbíróságok számára szükséges irodai szerek szállítására vonatkozik f. hó 17-iki lejárattal. Végre a harmadik Komárom megye pályázati felhívása, az alispáni hivatal számára szükséges ruházati felszere­lések szállitására nézve. Benyújtási határidő f. hó 28. Bővebb részletek az orsz. iparegyesület irodájában (Ujvilág-utcza 14. sz.) Szállitásügy. A budapesti kereskedelmi és ipar­kamara értesittetett, hogy a pólai cs. kir. tengerésze­ti arsenál, valamint szintén a szárazföldi- és vizépité­­szeti igazgatóság és tengerészeti intézetek 1884. évi anyag-szükségleteinek biztosítása czéljából, 1883. évi november hó 26-án d. u. 3 órakor a lepecsételve beér­kezett ajánlatok felett, ajánlati tárgyalás fog a cs. kir. tengerészeti arsenál parancsnokságánál megtar­tatni. A szállítandó anyagok a következők: Deszkák és ragasztófák, fenyő és veresfenyőből; fenyőgerendák és talpfák tölgyből, különböző fanemek; különböző czikkek fából; száraz festékek és egyéb mázoló anya­gok, bőr­áruk, faolaj, lenolaj, zsíranyagok, szürke viaszszappan és faggyúgyertya, seprűk és gyékények, borszesz, különböző eszközök és ékítmények, űrmérté­­kek és edények fehér- és sárgaréz pléhből, szénlapátok a gőzhajók használatára és lapátok földbányásra, ecset- és kefeáruk, faszén, kátrányozatlan kócz, vas, aczél és sárgaréz-czikkek, kizárólag hajók használatára, tár­gyak épületasztalosok és kőmivesek számára, rózsaréz, rudak, pléh és szegek veres rézből, végül rudak Mint­­fémből. A közelebbi, úgy a részletes mint az általános szerződési feltételek, valamint szintén a szállítandó tárgyak jegyzéke és az ajánlati minták is, a kereske­delmi és iparkamara irodájában, (új tőzsde épület II. em.) a délelőtti hivatalos órákban 99 1-ig megte­kinthetők és átvehetők. Szóbeli értesítések a fent em­­lített cs. kir. tengerészeti hatóságnál adatnak. Az uj szeszadótörvény szövege gróf S­z­a­p­á­r­y Gyula pénzügyminiszter legutóbbi bécsi tartózkodása alatt végleg megállapittatott. A »N. Fr. Presse« sze­rint az uj törvény kötelezőleg állapítja meg valameny­­nyi 45 hektoliternél nagyobb erjesztési űrtartalommal dolgozó gyár számára a terményadót, továbbá a 11 krajózásos adótételt és a 75 százalékos utalványozási fokozatot és 10 százalékos kiviteli bonifiacátiót a hi­ányért. A 45 hectoliternél kisebb erjesztő űrtartalom­mal dolgozó gyárak, ha a mezőgazdasággal vannak összekapcsolva, szabadon választhatnak a jelenlegi átalányozási rendszer és a terményadó között. A kis szeszgyárak 35 hectoliteren alul 20°­0 külön előny­ö­­zésben, ezenfelül 45 hectoliterig 10% előnyözésben részesülnek a megadóztatás bármely módja mellett; az élesztő-gyárak ugyanazon adót fizetik, mint a nagy szeszgyárak 30% pótlékkal. Az uj törvény, mely nagy kedvezményeket nyújt a mezőgazdasági szeszgyárak­nak, 1884. szeptember 1-én lépne életbe. Sörkereskedők értekezlete. A fővárosi palaczk­­sörkereskedők tegnap tartották meg közös értekezle­tüket a fővárosi és vidéki kereskedők köre helyiségé­ben, melyen Bieber Antalnak a palaczksörkereske­­dés terén tapasztal visszaélések megszüntetésére vonatkozó indítványát tárgyalták. Az értekezlet a kö­vetkező határozatokat hozta: A sör a palac­kkal együtt adandó el a vevőknek azon határozott kikötés­sel, hogy a sörért és palaczkért a megszabott árt az átvételnél azonnal lefizetni tartoznak s igy a sör is, a palaczk is a vevő sajátjává válik, mint a bor és az ás­ványvizek eladásánál, s a palaczkokat az eladó a ve­vőtől vissza nem követelheti és csak meghatározott áron visszaválthatja. Azok a kereskedők, kiknek sa­ját c­égükkel ellátott oly palac­kjaik vannak, melyek­be a c­ég neve bele van nyomva, törekedni fognak arra, hogy egymás palac­kjait kölcsönösen kicseréljék, ha netán véletlenségből valamely vevőtől üzletükbe kerülne. E határozatok teljesítésére a palac­k sörke­­reskedők egyezményileg kötelezik magukat és az egyezmény kötelező volta akkor fog beállani, midőn azt az összes kereskedők alá fogják írni, mi végből az értekezlet körözvényt fog kibocsátani. Az aláírások befejezte után újabb értekezlet fog egybehivatni, az egyezmény életbeléptetési határidejének megállapítá­sa és azon módozatok megbeszélése végett, hogy az új intézkedések daczára felmerülő peres ügyek esetén minő egyöntetű eljárást kövessenek. A bégai hajózás. A Duna-gőzhajózási társaság jelenleg 9 hajót építtet, a Béga-csatornán való szolgá­lattételre. E hajók tavaszszal hozatnak forgalomba, s mintegy 5000 métermázsányi bíró képességgel fognak bírni. A jövő év folyamán még 11 hajót fognak épí­­teni, úgy, hogy a Béga-csatornai közlekedés teljesen meg fog felelni a délvidéki nagy gabonakereskedés érdekeinek. Vasúti kisajátítások. A buda-ajszőnyi vasút építéséhez szükséges földterületek kisajátítási terve­zetének megállapítása, Török-Bálint pest megyei köz­ség határában tegnap délelőtt ment végbe. E szerint most már a nevezett vasút kisajátítási tervezete az egész megye területére nézve véglegesen és pedig egyezségileg meg van állapítva, minek folytán e meg­állapított tervezetek a kisajátítási törvény értelmében áttérettek a pestvidéki törvényszékhez, hol a kártala­nítási eljárás folyamatba vétetik. Szállítás a pólai tengerészeti akadémia szá­mára. A budapesti kereskedelmi- és iparkamara ér­tesittetett, hogy a cs. kir. tengerészeti akadémiai nö­vendékek 1884. évi szükségleteinek biztosítása czél­jából, a fiumei cs. és kir. tengerészeti akadémia igaz­­gatóságánál folyó évi decz. 10-én ajánlati tárgyalás fog megtartatni. Szállítandó tárgyak: Posztó szöve­tek, házi ruházat posztóból, ugyanaz vászonkelmé­ből, keztjük, nappali ingek növendékek számára, valamint egyéb fehér-,ágy- és asztalneműek. Az ezen alkalomból kifolyólag esetleg kötendő szerződés egyéb feltételei, a kereskedelmi- és iparkamara irodájában (uj börse-épület II. em.) a délelőtti hivatalos órákban 991-ig megtekinthetők. Szab. osztrák-magyar államvasut-társaság. A bajor-osztrák-magyar kivételes gabona­ díj­szabás III. részének 1. füzetéhez f. é. november hó 15-ével az V. pótlék lép hatályba. Tartalma: A IV. pótlékban ed­dig tartalmazott díjszabási határozmányokra vonatkozó kiegészítések, valamint kiigazításokat, különösen a Temesvár-Józsefváros és Temesvár Gyárváros tárhá­zaknál való reexpeditiónak engedélyezése, valamint magyar állomásokról »Neu-Ulmra« felállított uj díj­tételek felvételét. Az osztrák-magyar államvasut részvényeinek húzása. Az 1883. év számlájára törlesztendő 1172 részvény húzása, és pedig a 26-ik húzás, mely 849 da­rab I. kibocsátású részvény, valamint a 11-ik húzás, mely 323 darab II. kibocsátású részvényre kiterjed. — 1883 évi deczember 7-én, pénteken délután 2 óra­kor Bécsben, Schwarzenberg tér 3 sz. alatt, két köz­jegyző és az igazgatótanács erre kirendelt tagjainak jelenlétében nyilvánosan fog megejtetni. Az osztrák-magyar államvasút temesvári tárhá­zakba reexpeditióként érkezett gabonaszállítmányok­­nál a már hosszabb idő óta megkísértve lett közvetlen szállítási díjtételek alkalmazása a délnémet bajor, sváj­­czi, délnémet-francziai és délnémet-román forgalmi kötelékekben elvileg elfogadtatott, és részben már is alkalmaztattak. A további foganatosítás az egyes díj­szabásoknál esetről-esetre eszközöltetve lesz. A liverpooli crisis. A napokban több nagy li­verpooli c­ég bukását jelentettük. A bukások a gya­potüzletben beállott crisis következményei, a­melyet a Morris Ranger elég bukása idézett elő. Ezen spe­­culáns passivai 1.000,000 font sterlingre rúgnak. Morris Ranger volt a legnagyobb gyapotspeculáns, legutolsó művelete, mely bukását okozta, 930,000 köteg gyapotra terjedt. Azon a napon, a­melyen megbukott, 400,000 köteg gyapotot kellett volna szállítania 4­4 millió font sterling értékben. Ranger 1879-ben a világpiacz legnagyobb gyapotvásárlója volt és ezen speculatio szerencsés eredménye arra bírta, hogy 1881-ben ismételje azt. Bukását egy nagy contremine speculatio okozta, Ranger a piacz hely­telen megítélése következtében bianco adott el. En­nek a következménye folytonos árhanyatlás volt, harcz a hatalmas speculans és a vevők között. E harcz kimenetele határozatlan volt, míg Amerikából azon hír érkezett, hogy az aratási ifilátások rosszak, a minek következtében az ár emelkedett. Ranger ügynökeit e nyakas speculatio nyugtalanítá és hogy biztosítsák magukat esetleges bukása ellen, vásárolni kezdtek, a minek következtében az ár még jobban emelkedett és Ranger a múlt héten megbukott. A »Hírcsarnok« szerkesztője, Hamvai Gyula úr tudatja velünk, hogy elbocsájtotta azon munka­társát, a­kit az országos iparegylet kézműipari szak­osztályának tegnapi ülésén zsarolással vádoltak. Németalföld-osztrák-magyar kikötő forgalom. A f. é. szeptember hó 15 tői érvényes németalföld-osztrák­­magyar kivételes kikötő díjszabáshoz f. é. november hó 15-ével az I. sz. pótlék lép életbe, mely aszalt szilva számára Baziás-Boszna Bród, Bród, Samacz Újvidék, Vinkovce, Vrpolje, Vukovár és a németal­föld kikötő állomásai közötti forgalomban mérsékelt díjtételeket tartalmaz, melyek i. é. deczember hó 31-ig fognak érvényben maradni. Ezen pótlék példányai a szab. osztrák-magyar államvasut igazgató-bizottságá­nál kaphatók. Zsombolyai gőzmalom. Zsombolyáról jelentik a »Délm. Lapok«-nak, hogy ott élénken foglalkoznak azon eszmével, miszerint egy nagy gőzmalom építtes­sék részvényekre. Zsombolyának sok tehetős polgára lévén, a vállalat valószínűleg létesülni fog. C­s­e­k­o­­n­i­t­s Endre gróf élénken érdeklődik az eszme iránt és kétségkívül hathatósan fogja előmozdítani annak megvalósítását. Az »Erdészeti Lapok«. A Bedő Albert orsz. főerdőmester által kiváló gonddal szerkesztett e szakfolyóiratnak októberi füzete ismét változatos tar­talommal jelent meg Czikkei közül kiemeljük a kö­vetkezőket : Az erdőőri szakiskola, Horváth Sándortól. Egy uj lecsapoló zsilip-szerkezet, Dívald Bélától. A vizmosásokról. Fogassy Gyulától. Még néhány szó. »A fafogyaték beszáradás következtében« czimü czik­­kekhez, Belházy Jenőtől. A fürészmüvek villamos vi­lágításáról, Tavi Gusztávtól. Adatok az »Erdészeti műszótár«-hoz Újlaki István, Figura József, Erdődi György és Sárközi Miksától. Vadászati tárcza. Kallina és Várnai Sándortól. Belga-osztrák-magyar vasúti kötelék. A folyó évi szeptember 15-től érvényes tengeri kikötői kivé­teles díjszabásnak 3-ik oldalán, az áru osztályozás­t a számú kivételes díjszabása »csomagoló vászon« czikk után »(nyers zsákvászon, zsák csinvat, zsák, szövet, szőrvászon) és új zsákok« nevezetű czikkekkel kiegészíttetik. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — november 7. Az üzlet kellemes. — Magyar, urasági, öreg nehéz 46.--------.—, fiatal nehéz 46.-----.47.—, közép 48.-----49.—, könnyű 50.-----51.—. Eredeti nehéz —.--------.— közép 46.-----47.—, könnyű —.--------.—. — Romániai bako­nyi, nehéz 48.—50.— átmeneti, közép 48.—50.— átme­neti, könnyű —.--------.— átmeneti, eredeti nehéz —.-----.— átmeneti, közép-----------átmeneti. Szerbiai nehéz 48.-------.50 átmeneti, közép 48.-----50.— átmeneti könnyű 49.-----50.— átmeneti. — Hízó 1ó/1 éves élősúlyban 4­/0 levonással-----.— 2 éves--------. — Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kig. és 40­, levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el a vevőnek páronkint S aranyforint vám fejében megté­rittetik. Budapesti áru* és értéktőzsde. November 7. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A dél­után folyamán az irányzat változatlan, forgalom kevés volt változatlan árak mellett. Értéküzlet. (Esti tőzsde.) A fedezeti vásár­lások, melyek tegnap este kezdődtek, ma is tartottak az egész nap alatt mindig emelkedő árakon. Csak a zárlatkor lettek a jegyzések kissé gyengébbek, miután a vásárlók felhagytak műveleteikkel és a bizalom a tartós emelkedésben még semmiképpen sem látszik lábrakapni. Jegyezünk: Új aranyjáradék 86.80—86.90. — 5 százalékos papírjáradék 85.27%—85.32%­ — Osztrák hitelrész­vény 279.80—281—280.50. Magyar hitelbankrész­vény 278.75—279.75. — Leszámítoló bank 87%— 88. Osztrák magyar állam­vasúti részvények 314.25 —314.50. A zárlat 6 órakor csendes volt a következő zárárakon: Új aranyjáradék 86.82 %. — Papírjáradék 85.30—. Osztrák hitelrészvények 279.60. — Magyar hitelbankrészvények 278.50. — Leszámítoló bank 88.—. — Osztrák-magyar államvasuti részvények 314.25. A bágyadtságot a belgrádi letartóztatások okozzák.

Next