Nemzet, 1883. december (2. évfolyam, 450-478. szám)

1883-12-03 / 452. szám

­ A Volkman-síremlék javára a gyű­jtőbizottság január közepe táján nagy philharmoniai hangversenyt fog rendezni az összes fővárosi zenetársulatok közre­működésével. A vidéki zene- és dalegyleteket is föl­kéri, hogy zene- és dalestélyek rendezésével járuljanak a síremlék költségeinek előteremtéséhez. A bizottság tegnapi ülésében intézkedett a dr. Fálk Miksa által irt és felolvasott felhívásnak magyar és német nyelven való kinyomatása iránt. — A bécsi evangélikus hitközség jubileuma. Bécsben és Gumpendorfban az evangélikus hitközség tegnap ülte meg az ott száz évvel azelőtt tartott első isteni tisztelet emlékét, a Dorottya­ utczai imaházban. Ez alkalommal az evengelikus templomokat föllobo­gózták, gallyakkal földiszítették, s belül is kicsinosí­tották. A bécsi templom oltárára ez alkalommal föl­vonták azon új térítőt, melyet a bécsi evang. hitközség ajándékozott a Luther-ünnepély alkalmából, s tegnap használták először azon kelyhet és kannát, melyet a Gusztáv-Adolf nőegylet adományozott. A két tem­plom oltárai körül élő növényeket helyeztek el festői csoportozatban. Az ünnepélyes isteni tisztelet délelőtt 10 órakor kezdődött. Este társas mulatság volt a nő­egylet termében.­­ »Királyok száműzetésben«.« Daudet Alfonz­nak ilyen czímű, magyarra is lefordított híres regé­nyéből a párisi Vaudeville-szinház számára drámát csináltak, melynek első előadása tegnapra volt kitűzve. Ismeretes, hogy e regény alakjai jobbára életből van­nak véve, aminthogy Daudet rendesen létező alakokat szokott regényeiben szerepeltetni. A nevezett regény hőseit mindenki felismerni vélte. Christian, illyr ki­rályban II. Ferencz nápolyi királyt, a galicziai ki­rálynéban Isabella spanyol királynét, Palma herczeg­­ben don Carlost, Axel herczegben az orániai hercze­­get. A regény egyik legérdekesebb alakja Elysée Méraut, a király és a trón rendíthetetlen hűségű baj­noka. Ez az alak is tényleg létezett és Thérion Con­stantin név alatt ismerte a quartier latin 1856-tól 1876-ig. A regény­beli Elysée Méraut életrajza, né­hány részlet kivételével, Thérion életrajza. Többi közt azt mondja Daudet Mérautról, hogy egy ideig az x . . . udvarnál élt. Az x udvar nem más mint a bécsi, ahol Thérion — a »Figaro« elbeszélése sze­rint — Albrecht főherczeg két fiának, Ferencz és Ottó főherczegeknek nevelője volt. A regényben Mé­raut többi közt ezeket mondja: »E kis emberből ki­rályt akartam nevelni, igazi királyt, aminőt ma nem látni, nevelni, gyúrni akartam őt a nagy szerepre, mely valamennyiöket lenyomja, mint a középkori fegyverzetek, melyek a fegyvertárakban őriztetnek, és megszégyenítik korcs vállainkat és melleinket. Az ám . . . szabadelvűeket, reformátorokat, haladást és uj eszméket hangoztató embereket találtam az x . .. . udvarnál.« Ez a kifakadás nem a re­gényíró műve. Thérion, alig hogy Bécsbe érke­zett, 1874. november 5-én ezeket irta: »Ha az én kis herczegeimből josephisták válnak, nem az én hibám lesz.« Három hónapra rá, 1875. január havában ezt irta ugyanezen barátjának: »Lelkem nagyon szomorú. Nem fogok itt maradni. Azt akarják, hogy a herczegeket szabadelvű eszmékben neveljem fel. Erre képtelen vagyok. Úgy találom, hogy elég volt a forradalmakból. És most a királyok is csinálnak. Ah, barátom, milyen hatalmas könyvet lehetne írni e czím alatt: »A forradalmár királyok.« — A marosvásárhelyi „Kemény Zsigmond tár­saság“ — mint lapunknak távirják — ma délután tartotta bezámoló és tiszújitó gyűlését. A gyűlésen Apor b. elnökölt. A választások megejtetvén, elnökké Apor b., alelnökké Antal, titkárrá Tolnay, helyettes titkárokká Lakatos és Kerekes, továbbá tiszteletbeli tagokká Szász Károly, Gyulai Pál és Jókai Mór s kültaggá Neugebauer László választattak meg. A társaság nagygyűlése 1884. jan. 6-re tűzetett ki.­­ A fővárosi képviselők néhai Tavaszy Endre hamvai fölé díszes síremléket helyeztek. A pénzt egy­­hatósági bizottsági tagokból alakult bizottság gyűj­tötte össze Király­i Pál kezdeményezésére. E bi­­zottság Királyi elnöklete alatt ma tartotta zárülését. Frey József pénztárnok jelentése szerint összegyű­jte­­tett 710 frt, a síremlék 747 írtba került. A mutatkozó hiányt az ülés tagjai azonnal pótolták. Ezután Ybl Miklósnak, a síremlék tervezéséért és a művezetés­ért, Frey Józsefnek a pénzkezelésért, K­u­r­c­z Vil­mos ferenczvárosi plébánosnak a jegyzői teendőkért és Kamermayer polgármester indítványára a kegye­­letes mozgalom megindítójának, Királyi Pálnak köszönetet szavaztak. —­ Gungl halálhírére vonatkozólag a berlini »B. Courier« a következőket írja: »Élek és egészséges vagyok. G u n g­l« — Így hangzik egy távirat, melyet tegnap kaptunk Kasselből. Gungl József tehát, ki a lapok hírei szerint meghalt, s el is temették, abban a helyzetben volt, hogy még életében élvezhette azt a dicsőséget, ami a dicsérő necrologokból halála után nevére háramolni fog. Az öreg­­Wrangelről beszélik, hogy amikor egyszer Berlinben halálhíre futott, azzal ment a börzére: »Csak azért jöttem, hogy magamat megc­áfoljam!« Ugyanúgy czáfolja most meg »ma­gát« a hírneves tánczzeneszerző. Gungl most a kas­­seli színháznál működő lányánál lakik, s kívánjuk neki, hogy beteljesedjék rajta, mit a holtnak hiresz­­teltekről tartanak, hogy nagyon sokáig élnek. — A pozsonyi m. kir. szöllészeti és kertészeti iskola igazgatósága részéről az 1884. január 1-én kezdődő tanfolyamra hat darab 150 frtos és négy darab 100 frtos ösztöndíjra nyittatik pályázat, a­mely összegekért a felvett növendék teljes ellátásban része­­sittetik. A belépni óhajtó növendéktől megkivántatik, hogy a 16. évet meghaladta, erős, egészséges testal­katú a magyar nyelvet legalább némileg ismeri és legalább 4 elemi osztályt sikerrel bevégzett. A kel­lően felszerelt kérvények legkésőbb f. é. deczember hó 25-ikéig a pozsonyi m. kir. szőllészeti és kertészeti iskola igazgatóságához nyújtandók be.­­ Több dohánytőzsde bezáratásáról beszéltek tegnap a fővárosban. De csak egyet zártak be: a Beh­ringer Karolináét a Deák­ téren. Nem rég vette a szi­­varos boltot, s az elődje személyére szóló engedélyt elmulasztó ja idejekorán a nevére átíratni. Mihelyt az engedélyt megkapja, ismét megnyithatja boltját.­­ A törvénykezés Japánban. Mint Tokióból távírják, a japán kormány gondosan kidolgozott ter­vet terjesztett elő törvényszékek felállításáról, mely abban az esetben lépne életbe, ha az ország az idege­nek közlekedésének megnyittatnék. Vegyes törvény­székeket állítanak fel egy felebbezési fórummal, melyben külföldiek képezik a többséget. A tervet a nyugati hatalmakkal bizalmasan közölték, Amerika és Németország már kijelentették beleegyezésüket. Anglia még nem nyilatkozott. Ha a hatalmak elfo­gadják e tervet, mely az idegenekre nagyon kedvező. Egész Japánt rögtön megnyitják az idegenek előtt. Rablók. Vörös Péter alsó dörgicsei lakos, múlt hó 23-án esti 11 óra tájban, kocsijával hazafelé menvén, Alsó-Dörgicse és Akasi közt a rendes közle­kedési után nem messze a dörgicsei faluvégtől, négy ismeretlen egyén által megtámadtatok A rablók a kocsiról leütötték s a kocsival, a nyomról ítélve, visz­­sza Akasi felé a tapolcza-füredi országút irányában elhajtattak. Ugyane hó 22-én este a balaton-kisszől­­lősi lelkész udvarába szintén négy rabló hatolt be. A gazda észrevette őket s közibük lőtt, mire a rablók megfutottak. Azt hiszik, hogy ezek ugyanazok a rab­lók voltak, kik Vörös Pétert támadták meg, s hogy a Savanyu Józsi bandájából valók. — Furcsa nász. Az »Agr. Zeit.« jelenti e tör­ténetkét : Dobrics Ilia, Sas falu egyik derék legénye halálosan beleszeretett Aleksics Angjelicába, a falu egyik szépségébe. De katonaköteles lévén, nem ka­pott engedélyt, hogy elvegye. A szerelem azonban még találékonyabb, mint a szükség.Most nemrégiben, hogy a szép leány szülei nem voltak otthon, beállított nászvendégekkel a lányos házhoz, karjai közé kapta a nem vonakodó menyasszonyt, elvitte a maga házá­hoz s ott megülték a lakóit annak módja szerint. Másnap a hazatért szülök elkeseredve látták, hogy az élelmes fiú nemcsak a leányt és a kelengyéjét, hanem egy ládában tartogatott 100 frt pénzecskéjüket is magával vitte.Följelentették a dolgot, s most a legény a börtönben, a szép Angjelica pedig a szülei háznál várják epedve azt az időt, mikor a törvény megen­gedi nekik, hogy végre egymásé legyenek. — Lagrange grófról, a most elhalt híres fran­czia sportférfiról, igen érdekes adomát frissítenek föl a lapok. A gróf kissé kemény ember volt, s röviden szokott elbánni azokkal, akik arra kérték, jósolná meg nekik, miképpen fog valamely futtatás végződni. Pár év előtt a Grand Prix napján tolongott az embertö­meg a longchampsi gyepen s lázas izgatottság ural­kodott, mint rendesen. Fogadtak jobbra-balra, s az angolok, bízva lovaik győzelmében, roppant összege­ket koc­káztattak. Verneuilt, a francziák kedvenczét, s a Langrange gróf lovát i­s kínálták a bookmakarek, és Saint-Christophe, a gróf másik lova csak 106/1 pla­­ck­oztatott. A gróf szótlanul és stoikus nyugalommal sétálgatott a nyergeii téren a jockeyk és a habituék között, csak arczán látszott néha ideges rángatódzás. Ekkor egyszerre elegánsan öltözött, sápadt arczú fiatal ember lépett a grófhoz, a­kit nem ismert s izgalomtól remegő hangon mondá: »Bocsá­nat uram, én elemésztettem a vagyonomat, csak ezer frankom maradt, azzal akarok szerencsét pró­bálni. Ha vesztek, agyon kell lőnöm magamat. Nem tudom, miért fordulok éppen önhöz, de arcra bizalmat kelt bennem, mit tanácsol, melyik lóra fo­gadjak.« — »Saint-Christophera« felett a gróf, egy pillanatig szótlanul végig mérve a fiatal­embert. — »De az nem kedvencz, száz egy ellen... —»Ön éppen 100,000 frankot fog kapni«, válaszolt Lagrange gróf, s elfordult. Az ifjú habozott egy perczig, de végre is a Saint Christophera fogadott, annyira im­ponált neki a gróf. Képzelhetni, milyen halálos aggo­dalmakat állott ki szegény,látván, hogy a ló utolsónak marad a startnál, s az első két körülfordulásnál ott üget a sereghajtók között. De a harmadik fordulónál mű­sebesen tört elő Saint-Christophe, a végezetül két lóhoszszal verte le az angol kedvenczet. A Lagrange gróf győzelmei egygyel szaporodtak, s a fiatal­ember 100,000 frankot nyert.­­ »A Babel tornyá«-ról, Rubinstein Antalnak új oratóriumáról, melyet most adtak első ízben elő Dresdában, jól nyilatkoznak az ottani lapok. A szö­veget Rodenberg Gyula írta, s az drámai elevenségű. A templom építésével kezdődik, melyet Nimród veze­tése alatt az égig akarnak emelni a népek. Ábrahám hiába inti őket, s végre az Úr vet véget a munkának, megzavarva az építők nyelvét, mire azok szétoszlanak a földön, a rossz szellemek pedig örvendenek. A zene nem conventionális, a jelenleg szokásos eszközöket és formákat válogatva használja, s nemes lelkesedés nyilatkozik benne. A szétváló sémita, hamita és jafe­­tita fajok karénekei geniális művek. A magánrészek gyöngébbek, s a finalé is, de az inkább csak szö­vege miatt. — Új fegyház Sopron megyében. A képviselőház pénzügyi bizottságának egyik múltkori ülésén az igaz­ságügyminiszter jelentette a bizottságnak, hogy az igazságügyi budget tárgyalása alkalmával 500.000 forintot fog kérni a háztól a rabsegélyző alapból egy új fegyh­áz építésére Sopron környékén. E czélra va­lószínűleg a steinambrückeli czukorgyárat fogják át­alakítani. — 480,000 új keresztény. A pápa a múlt szer­dán fogadta Monsignor Fougereint a »De la saint enfante« egyesület elnökét. Az egyesület feladatának pogány gyermekeknek keresztény hitre térítését te­kinti, s az elnök azt jelentette ő­szentségének, hogy a múlt évben a társulat 480,000 pogány gyermeket ke­resztelt meg, s már 90,000 várja megint a keresztvizet.­­ A Liebig emlékoszlopát, mint Münchenből jellentik, Pettenkofer, Bayer és Zimmermann tanárok­nak sikerült megtisztitaniok a mocsoktól, melylyel ke­gyeletien kezek elindokitották, márvány felső kérgét is megmentették. A pompás emlékoszlopot nemsokára újra leleplezik. — Egy millió frank egy festményért. A párisi »Evénement« jelenti, hogy Vanderbilt, a hires ame­rikai »vasúti király« Meissonniernál hat méter hosz­­szu és négy méter magasságú csataképet rendelt meg melyért egy millió frankot fog fizetni. — Nevezetes hagyaték. Rámpás Benjamin pá­risi polgár négy évvel ezelőtt egy millió frankot ha­gyományozott Páris városának oly célból, hogy coope­­ratív, fogyasztási vagy másféle munkás szövetkezetek­nek abból kölcsönöket adjanak. Az e tárgyban kikül­dött bizottság most a községtanács elé javaslatot terjesztett, mely szerint a mondott hagyatékból 27 munkás szövetkezet összesen 277.000 frank kölcsönt kapott. — Óriások esküvője. A »Progresso Italo-Ame­­ricano«-nak a következőket írják Pittsburgból novem­ber 14-iki kelettel: »Minden előkészületet megtettek Miss Annie Dur német óriás leány és P­a­t­r­i­c­k O’B­r­i­e­n izlandi óriás esküvőjére, mely a napokban lesz a pittsburgi evangélikus német templomban. A vőlegény katholikus, a menyasszony protestáns, s ez nagyon megkésleltette az ünnepélyes pillanatot, mert mindkét fél a maga vallásának szertartásai szerint akart megesküdni. Végre azonban a férj engedett. A menyasszony számára külön kellett keztjüket sza­­batni, úgyszintén atlaszczipőket is, melyeket egy phi­ladelphiai czipész szállít. A boldog párt a templom­ból hazafelé négy szürke ló fogja vonni. Azt beszélik, hogy két törpe lesz a násznagy. — Fekete zászló a Dunán. Ma ismét egy fekete zászlós hajó haladt el a Dunán a főváros területén keresztül. A hajón nagyobb mennyiségű lőpor volt, melyet a szerb kormány számára szállítottak Belg­rádig­ Ide érkezése már nyolcz nappal előbbre volt jelezve, de a hajó a nagy köd miatt Komárom felett vesztegelni volt kénytelen s igy csak ma érkezett a főváros határába. A­mig átvonult, a Duna mindkét partján lovas rendőrök kisérték, nehogy a hajó a tila­lom daczára valahol a főváros területén kikössön. — Szökevény honvéd. A sziszeki 83. számú honvéd parancsnokság átiratilag értesíti a főkapitány­ságot, hogy Maturics Károly, a honvédséghez 1873. évben besorozott közhonvéd 1875-ben zászlóaljához Sziszekre berendeltetvén nem jelent meg s azóta nem találják. Minthogy a parancsnokság értesülése szerint az illető jelenleg Budapesten lappang, kéri kinyomoz­ni és elfogatás esetén Sziszekre kisértetni. — Elevenen eltemetve. Egy kolozsvári földbir­tokos kocsisa, mint a »Magyar Polgár« f­ja, tegnap a feleki oldalról bejöve, jelentést tett a rendőrségnél, hogy a határrészen a földekre kihordott szeméthal­mok egyike alatt egy elbetegesedett, de még élő em­bert talált, ki a halom alá volt temetkezve, s nem tudott magán segíteni. A magával tehetetlen embert a rendőrség kórházba szállíttatta, hol talán még visz­­szaadják életét. — Az erdélyi fenyőerdők és a gyufagyártás. Ismeretes, hogy gyufagyáraink a gyufaszálkát nem­csak hogy nem maguk gyalultatják, hanem szükség­leteiket Csehország fedezi. Hazánk határszéli hegyein Erdély havasain ott állanak az ős­fenyőerdők, s azon 180—200 vasúti kocsi fenyőszálkát, mit gyáraink évente elhasználnak, másoktól hozatják, s évette száz­ezer forintnál több megy ki a hazából, lévén egy 10,000 kilogrammos kocsi értéke, a legegyszerűbb formától számítva, mintegy 560 frt. Hozzájárul ezen veszteshez a veszteség a szállítási díjon. Ugyanis Csehországból a különleges díjtétel II. osztálya sze­rint egy kocsiteher szállítási díja Budapestig 140 frt, Bánffihunyadtól ugyanoda pedig Csak 52 frt 30 kr, majdnem 20,000 frtot adunk ki, mint olyat, melyet hazai gyártmány használata mellett, meg lehetne kí­mélnünk. Paraj­don ugyan foly a gyártás, de azért vagy 20 gyárunk cseh gyufaszálkára van utalva. — Turgenjev hagyatéka. B­rufe­re, Turge­­njev törvénytelen leányának férje, kérelmére a tör­vényszék október végén lepecsételtette több oly szoba ajtaját és szekrény zárát, melyekben Turgenjev tu­lajdonát képező irományokat, értékeket s más tárgya­kat lehetett gyanítani. Viardot asszony, az általános örökös, ez ellen óvást emelt a törvényszéknél. Óvását támogatta az orosz consul is, kinek megbízottja kije­lentette Bruére ar előtt, hogy az orosz törvény nem ismeri el a törvénytelen gyermekeket, s abból, hogy Turgenyev elismerte, miszerint Brufere neje az ő leá­nya, nem lehet jogot formálni az örökségre. — »Ködizzás« — így nevezte el a bécsi meteoro­lógia vitézét — mert a miénk csak időjóslással fog­lalkozik — azt a rendkívüli szép tüneményt, mely vagy három napon át egész Közép-Európát, s főváro­sunk közönségét is gyönyörködtető, az élénk sárga, majd sötét piros égboltozatfényt, mely még a nap­le­mente után egy órával is látható volt. Bécsben ugyan­így észlelték a tüneményt, mint nálunk. Párisban a »ködizzás« minden kiemelkedő épületet lángfénybe borított, gyönyörű látványt nyújtva. Berlinben azt észlelték, hogy a fény előbb narancssárgán kezdődött, majd fölülről kezdve ment át bíborpirosba, míg alul lassan kint olvadt a szín barnapirossá. Az egyik figye­lő kosmikus port gyanít a tünemény okául, a másik arra figyelmeztet, hogy ez talán a Biela-üstökös csávája lehet, s emlékeztet arra, hogy 1872 nov. 27-én hasonló tüneményt magyaráztak meg egy üstökös át­vonulásával. Londonban nov. 29-én reggel, a sűrű ködön keresztül látták azt a sötétpiros izzást, mely olyan volt, mint egy távoli nagy tűzvésznek a messzire ellátszó fénye. —­ét éves folyamodó. Egy öt éves kis iskolás leány Aradról kérvényt irt a királyhoz, illetve Mária Valéria főherczegnőhöz, kérvén abban a főherczeg­­nőt, hogy elviselt ruháival kegyeskedjék őt megaján­dékozni, minthogy nagyon szegény, de tanítónő akar lenni. A kérvény megfordult a cabinetirodában, majd a belügyminisztérium útján az Arad városi tanácshoz küldetett le véleményezés végett. Törvényszéki csarnok. Ártatlanul került a fegyházba két paraszt Ham­burg környékéről. 1880. szeptember 12-ikén éjjel Zossenben kigyulladt az egyik parasztház, s nemcsak az, hanem több szomszédépület is leégett. Két parasz­tot gyanúsítottak, s az esküdtszék el is ítélte őket több évi fegyházbüntetésre gyújtogatásért. Most, mi­kor azok már három évnél többet leültek a börtön­ben, jelentkezett egy tengerész, s elmondta, hogy ő volt a felgyújtó, ámbár nem rosszakaratból. Nem vi­gyázott az égő szivarjára, s abból kapott tüzet a ház. Neki hajóra kellett szállania, s csak most, mikor haza került, tudta meg, hogy ártatlanok szenvednek he­lyette. Ezt pedig nem viseli el a lelkén. A tengerészt, mivel nincs ok szavai igazságában kételkedni, egyelőre letartóztatták. A Chandernagor expeditiója, a sensatiós bűn­­per tárgyalása gyorsabban halad, mintsem várták. A tanúkihallgatás csütörtökön véget ért, a vád és véd­­beszédek előterjesztése jövő keddre tűzetett ki. A tanúk vallomásaiból legérdekesebbek voltak azok, me­lyek a vállalat áldozatainak sorsát ecsetelték, így Guernet tanú előadta, hogy a Chandernagor kapitá­nya, a­ki folytonosan részeg volt, az utasokat, kik pa­naszra jöttek hozzá, tortúrázta és nevezetesen a »hü­vely szorítók«-at alkalmaztatta igen sűrűen. Mikor Port-Bretonba értek a gyarmatosok, a Chandernagor 15 napra való élelmet adott ki és egy szép éjjelen hirtelen eltűnt. A bennszülöttek irgalmasságának köszönhették, hogy éhen nem haltak és kaptak egy kivájt fatörzset, a­melyben a puszta sziget­ről elmenekülhettek.­­ Egy másik tanú előadta, hogy az ő fia, ki szintén a Chandernagor ha­jón utazott el, már 1880. március 29-én halt meg, de azért Rays marquis még 1881. február havában határozottan állította, hogy a fiú egészséges. Erről a szerencsétlen ifjúról egy harmadik tanú elbeszélte, hogy mikor meghalt, a bennszülöttek fel akarták falni és társai csak nagy nehezen bírták a holt­testet tisztességesen eltemetni. Ezt a tanút a Chandernagor cserben hagyta egy elhagyott szigeten és mikor visszavergődött Párisba és segélyt kért a marquistól, ez elnevezte őt szökevénynek. Go­­yon orvos, aki az expeditiót kísérte, a betelepítendő szigetről a legszomorúbb adatokat közölte. Denis abbé, aki az expeditió alamizsnása volt, hevesen tilta­kozott azon állítás ellen, hogy a vállalatnak catholicus jellege lett volna. Henry kapitány, aki a vállalat má­sodik hajójának parancsnoka volt, elmondta, hogy Rays marquis soha sem teljesítette ígéreteit és mindig azt állította, hogy ez ígéreteket nem ő tette, hanem »egy szédelgő, aki minduntalan meghamisítja az ő aláírását«. Baudouin orvos végül elbeszélte, hogy Rays marquis »I. Károly« nevet vett fel, helyettesét pedig »szárazföldi és vizi haderőim főparancsnokának« czí­­meztette. Vay György volt szabolcsmegyei csendbiztosról jelentettük, hogy hivatalos hatalommal való visszaélés miatt 200 főt bírságban marasztalta el a nyíregyházi törvényszék. Most Nyíregyházáról azt a hírt veszszük, hogy a bírságot nem tudván lefizetni, kijelentette, hogy a bírságnak megfelelő fogságot le fogja ülni. Egyesületek és társulatok. — A budapesti (budai) tanítóegylet ma délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését Trattler Károly elnöklete alatt. Az elnök visszapillantást vetett az egylet működésére s jelentést tett a II. orsz. tani té­gy ülésen való működéséről, és kifejtette az okokat, melyek arra bírták, hogy ő is azok sorába álljon, kik a felekezetek ellenében az iskola államiságának védel­mezői voltak. Az elnök jelentésének tudomásul vétele után a közgyűlés az Eötvös-alap és a magyarországi tanítók árva­házának alapítói közé lépett 50—50 írt­tal. A pénztár­vizsgáló bizottság jelentése szerint az egyesület vagyona készpénzben 328 frt. A segélyalap pedig 2375 frt 16 krból áll. A könyvtárnok jelentése szerint használta a könyvtárt 21 tag, kik 44 művet vettek ki. Közgyűlés volt a lefolyt évben 3, melyben előadást tartottak: Prnczel János, Gáll János és Gränzner Antal. A választás megejtetvén, elnök lett Tráttler Károly, alelnök Pinczel János, jegyzők Be­­licza József és Almási János, pénztárnok Jurman János, ellenőr Garay Antal, könyvtárnok Könyves Károly.­­ Az állatvédő egyesület tegnap tartotta vá­lasztmányi ülését. Királyi Pál elnök megnyitván az ülést, elhatároztatott, hogy az egyesület helyisége ezentúl a régi városház épületében első emelet »el­nöki ügyosztályban« lesz és hivatalos órák szerdán és szombaton d. u. 4—6 óráig tartatnak. A választmány Kamermayer Károly polgármesternek a helyiség átengedéséért köszönetet szavazott. A pénz­ügyigazgatóság megengedte, hogy az egyesület hir­detményei a bélyeg alól felmentessenek. Az egyesület azok számára, a­kik az egyesület körül érdemeket szereztek, továbbá azok számára, a­kik, ha nem tagok is, az állatvédelem körül buzgólkodnak, okleveleket készíttet. Az állatvédelem eszméjének irodalmi té­ren való terjesztésére a külföldi irodalom tekintetbe vételével dr. Kerékgyártó Árpád, dr. Mü­j­ t­e­r Ede és Feny­vessy Adolf vál.­tagok ajánl­koztak. Felolvasást legközelebb Herman Ottó főtitkár tart. Az oly botrányos majorság és borjú kínzás ügyében statútumok kidolgozására háromtagú bizottság küldetett ki, melynek tagjai: Busbach Péter, K­­­é­s István és H­e­r­m­a­n Ottó.­­ A magyar jogászegylet tegnapi, Manoilovics Emil elnöklete alatt tartott ülésén, dr. Del’ Adami Rezső és dr. Sik Sándor szólaltak fel a polgári peres eljárás reformja ügyében. A következő ülésen dr. Plósz Sándor, dr. Emmer Kornél és dr. Herczegh Mihály beszélnek.­­ A szegény iskolásgyermekek felruházása vé­gett alakult Budapest V. ker. jótékony egyesületnek máris igen szép számú tagja van. Ezen egylet ma tar­totta végleges alakuló közgyűlését Burián János elnöklete alatt a lipótvárosi kaszinó helyiségében. Az eddigi áldásos működésről szóló jelentés felolvastat­ván, kitűnt, hogy a múlt évben 150 gyermeknek 194 pár czipőt, 198 db. ruhaneműt s egyéb kisebb adományokat osztottak ki. A pénztárba befolyt 1697 frt 49 kr, kiadatott 1475 frt 91 kr. A jelentéseket tu­domásul vették. Az ülés végén dr. Kresz Géza beje­lentette, hogy Ehrlich Manó egyleti czélokra 100 frtot adományozott, mit éljenzéssel vettek tudomásul. A tisztikar így alakíttatott meg: Burián János elnök, dr. Gerlóczy Gyula és Neuwelt Ármin alelnökök, dr. Vajda Adolf titkár, Hajnal Adolf jegyző, lovag Faik Zsigmond pénztárnok, dr. Kresz Géza ellenőr. Meg­­alakíttatott továbbá a száztagú választmány, 60 fér­fiból és 40 nőből. Egyúttal a folyó évben kiosztandó ruhák beszerzésére 1000 frtot praelimináltak s elha­tározták, hogy a választmány végrehajtó bizottságot válaszszon, melynek feladata lesz a kiosztandó ruhák beszerzéséről intézkedni, hogy a szegény gyermekek legalább a karácsonyi ünnepekre megkapják a szük­séges kabátot. Irodalom, színház és művészet. — Kérelem. Miskolczy Henrik kéri az ál­tala irt munkára előfizetőket gyűjtő ivtartókat, hogy a náluk levő ívet akár gyűjtöttek, akár nem, decz. 8-ig beküldjék, mert könyve sajtó alatt van és a tö­meges megrendelésnek csak úgy tehet eleget, ha fent irt időre a megrendelt példányokkal tisztába van. — Folyóiratok. Ludovica Akadémia köz­lönye. A novemberi füzet a következő tartalommal jelent meg: Esztergom hadtörténelme, A magyar vasúti hálózat. Tanulmány. Közli Hónai Horváth Jenő honvéd főhadnagy. A téli tiszti foglalkozásról. Irta : Müller Hugó m. kir. honvéd­százados. A finn honvédség. A hadi távirda-szolgálat az észak­amerikai polgárháborúban. Közli Geőcze István m. kir. honvéd százados. Ideiglenes szervi határozványok a cs. kir. osztrák Landwehr-lovasság számára. A­ fegyvergyakorlatok után. A rómaiak kardjairól. Az országos középiskolai tanáre­gyesület közlönye. A Malmosi Károly szerkesz­­tette folyói­at deczemberi füzetének tartalma ez: Az érett*. vizsg. jelenleg és jövőben. Kelméri L.-től. A gymn. vallástani­­tás. Dr. Platz B.-tól. Tanügyünk uj korszaka. Paszlavszky J.-től. A physika tanításáról a reálisk. legújabb tantervjav. alapján. Heller Á.-tól. Az irration szám ismertetése az V. oszt. Baló Gy.-től és apróbb közlések. Magyar paedagogiai szemle. Rill József havi közlönyéből a novemberi füzet megjelent. Tartal­ma a következő : Régi tanítóink és a népiskolai nevelve-okta­­tás, irta Németh Gerő. Halász Péter arczképével. Magyaror­szág elemi tanodáinak szabályai. Népiskolai oktatásunk kö­zéppontja, irta Ujfalussy Sándor. Követelményeink a népisko­lai olvasókönyvektől, irta Kriza Sándor. Tanügytörténeti ada­lék. Zászlóbontás, irta Göndöcs István s kisebb közlemények. Magyar philosophiai szemle. A Ba­rát­h Ferencz és Böhm Károly által szerkesztett bölcsé­szeti folyóirat novemberi füzete a következő tartalommal je­lent meg : Byron »Kain«-ja és Hartmann E. bölcseleti rend­szere. Dr. Buday Józseftől. A nő. Dr. Bihari Pétertől. A vál­tozás problémájához. Schmitt Jenőtől. Megjegyzések »A vál­tozás problémájához« cz. czikkre Böhm Károlytól. Értesítő : Dr. Kirchner­ Frigyes : »Ueber das Grundprincip des Welt­­processes mit besonderer Berücksichtigung J. Brohschammers« Dr. Budai József. — Dr. Herrn, Fredrichs: Zur modernen Naturbetrachtung. Schmitt Jenő: Naptár. Hétfőn, deczember 3. Nap kél 7 ó. 31 p., nyug. 4 ó. 9 p. — Hold­ká: 10­6. d. e., nyug. 7 ó. 46 p. este. R. kath. Xav. Ferencz. Prot. Atala. Kassandra. Görög-orosz : (nov. 21.) Boldog­asszony avattatása. Zsidó, (kizlev 4.) Berman. A magyar tudományos akadémia II. (jog- és történettudomá­nyi) osztályának ülése d. u. 5 órakor. Értekeznek Mailáth Béla és Vaisz Ignácz. Fővárosi gazdasági és pénzügyi bizottság ülése d. e. 16 órakor a régi városháza tanácstermében. A képzőművészeti társulat őszi kiállítása (II. sorozat) sugárúti műcsarnokában. Nyitva d. e. 9-től d. u. 5 óráig. Belépti dij 50 kr. Állandó gyümölcskiállítás, gazdasági és tanszermúzeum a Köztelken d. e. 10—12. és d. u. 2—4. Technológiai múzeum a kerepesi-uton (Beleznay-kert) nyitva d. e. 9-től 1-ig és d. u. 3 —5-ig. Egyetemi füvészkert az üllői-uton d. e. 8—12 és d. u. 2—4. Üveg festészeti kiállítás Kratzmann Ede műtermében (a füvész­kert mellett) látható egész nap díj nélkül. Múzeumban term, rajz és népismetár d. e. 9-től d. u. 1-ig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. u. 3—7. Múzeumi könyvtár d. e. 9-től d. u. 1-ig. Állatkert egész nap nyitva. KÖZGAZDASÁG. Közlemények. Az orsz. iparegyesület ülései. A kézműipari szakosztály kedden délután 5 órakor az iparegyesület helyiségében (Újvilág­ utcza 14. sz.) ülést tart, me­lyen a tagok részt venni keretnek. Tárgyak: 1. M­u­d­­rony Soma igazgató előadása: »Szemelvények a külföldi ipari szaklapokból«. 2. Bizottsági jelentés az »iparos és kereskedő« törvényes definitiójára vonat­kozó indítvány tárgyában. 3. Eszmecsere a kézi el­­árusitásra adandó engedélyeknek az 1885-iki orsz. kiállításon miként leendő szabályozása felett. 4. A vas és fémáru munkások önképző egyletének kérvé­nye szakfelolvasások és anyagi támogatás tárgyában. 5. Indítványok. Mármarosi szőnyegek bemutatása.­­ A mű­ építésipari szakosztály szerdán, decz. 5-én tartja ülését. Tárgyak: 1. Az állandó bizottságok megválasztása. 2. Az évi tagdíj megállapítása. 3. Az egyesületi tagsági okmány megbirálása. A budapesti közúti vaspálya társaságnak f. évi november havában 704583 szállított személy után 77,243 frt 68 kr bevétele volt, tehát többlet a múlt évi hason havához képest (67,807 , 192 kr.) 9435 frt 76 kr. Az összes bevétel f. é. január 1-től november 30-ig 949,136 frt 36 krt tesz, többlet a múlt évi ha­son szakának bevételével szemben (858,170 frt 25 kr) 90,966 frt 11 kr. A könyvelőség. Az első cs. kir. szab. dunagőzhajózási társaság ki­mutatása az november hó 1-től november 7-ig terje­dő hét bevételéről: 1883. év: 388,641 forint 16 kr. 1882. évi 444,640 forint 16 kr., ehhez bevételek a ha­józás kezdetétől folyó év október 31-ig 13.381,745 forint 21 kr., 1882. évi 12.744,217 forint 90 kr. Ösz­­szesen az 1883. évi bevétel 13.770,386 forint 37 kr., az 1882. évi 13.188,858 forint 06 krajczárral szemben. A mohács-pécsi vasút kimutatása november hó 4-től nov. hó 10-ig terjedő hét bevételéről: 1883. évi 21,247 forint 74 kr, 1882. évi 26,494 forint 61 kr., ehhez a bevételek a m. é. deczember hó 1-től folyó évi nov. hó 3-ig 1.075,548 forint 57 kr., az 1882. évi 1.023,839 forint 31 kr. Összesen az 1883. év bevétele 1.096,796 forint 31 krajczár, az 1882. évi 1.050,333 forint 92 krajczárral szemben. Budapesti áru- és értéktőzsde, Dec­ember 2 Gabonaüzlet. (Vasárnapi magánforgal­­­o­m.) A mai magánforgalomban nyugodt maradt az irányzat. Búza eladatott tavaszra 10.03—10.04 fo­rinton, tengeri május—júniusra 6.68 foton. Értéküzlet. (Vasárnapi forgalom.) A va­sárnapi tőzsde lanyhább boulevard árjegyzésekre itt is lanyhán nyílt meg, mérsékelt forgalom mellett. Új aranyjáradék 87.35—87.30­. — Papir­­járadék 85.10—85.05. — Osztrák hitelrészvények 283—282.60. — Magyar hitelrészvények 281. — Le­számítoló bankrészvények 87.75. Osztrák magyar államvasuti részvények —.—. A zárlatkor (12 óra 30 perc)kor a követ­kező árakat jegyezhetjük: Uj aranyjáradék 87.35—. — Papirjáradék 85.05. Osztrák hitelrészvények 282.80. — Magyar hitelbankrészvények 281.—. — Leszámítoló bank­részvény —.—. — Osztrák-magyar államvasuti rész­vények —.—. Időjárás deczember 2. reggeli 7 órakor. Az időjelző-intézet távirati jelentése. Jelek l­agyarázatai: © = szélcsend ; O “= tiszta, derült; © = V. felhős ;3 = V* felhős ;©—•/. felhős; ® = borult; • j = eső ; jfc — hóeső ; A “jégi = = köd; OO = gőz; — zivatar, villám. Áttekintése a mai időjárásnak: Európában: A depressió (755 — 756) Orosz­országban, a nagy légnyomás (766—768) a continens észak­nyugati részében van. — Az idő Közép-Európában több­nyire borús, helyenkint csapadékká,, kevés hóváltozás meg­­kissé erősbödött szelekkel. Hazánkban: Többnyire északnyugati és déli, helyenkint erősebb szelek mellett a hőmérséklet csekély, a légnyomás mindenütt északkeleten jóval kisebb lett.­­ Az idő többnyire borús, helyenkint ködös. Csapadékok gyé­ren és kis mennyiségben voltak. Kilátás a jövő időre. Hazánkban: Északkeleten többnyire borús, délnyugaton változó, szeles időt várhatni, helyenkint csapa­dékkal. , S/él Ahl- i ilUmi.nV ,....„1" „ iránya é. mérséklet Csapa- i’eniä Állomások ereje Celsius- déli-K­apt _____________________________________ 11—18) fokban___________ Arad....... 62.6 DNY 5­0.6 — •­ Besztercze ... — — — — — Beszterczebánya , 58 4 NY 5­2.4 — 3 Budapest . . . 57.6 ÉK 2­1.0­1­9 Csáktornya . . . 62­6 D 1­0.1 — — Debreczen . . . 58.5 DNY 1­0.0 — ésS Eger....................... 60.1 ÉNY 4­1.0­1­8 Eszék ..... — — — — — — Fiume....... 61.0 ÉNY 15 2 — 6 Késmárk .... 60.5 D 1 —0.5 — Keszthely . . . 63.8 ÉNY 2 1.0 — © Kolozsvár . . . 61.9 NY 1 —2.8 — & Magyar-Óvár . . 62.7 NY 4 2.6 — © Akna-Szlatina . . 59.0 D 1 —P.4 — •; Nagy-Enyed .. 62.5 K 1 1.0 — © Nagy-Szeben . . 66.2 ÉNY 1—1.6 — ® Nagyvárad . . . 60.7 K 4 0.0 2 •­• Orsova .... 80.0 ÉNY 3 0 6 — 3 Pancsova . . . 62.0 K 1 1.2 —­­8 Selmeczbánya . . 60.7 ÉNY 5 0.0 — 8 Sopron .... 63.6 D 1 —2.1 — 6 Szatmár-Németi . 59.4 NY 3 2.0 — 8 Szeged .... 61.4 DNY 1 2.2 — 8 Sepsi-Szt.-György . 589­­ —1.3 — E5 Szolnok .... 60.1 D 2 0.6 — 6 Temesvár . . . 64.0 NY 8 1.4 — 8 Trencsén .... 60.5 K 1 2.8 1 8 Ungvár .... 57.8 D 4 —0.2 * 1 8 Zágráb .... 63.4 ÉNY 2 1.3 — 8 Bécs....................... 62.6 ÉNY 4 4.2 — ef Bregenz .... 67.7 DNY 1 3.7 — •­ Konstantinápoly . 61.0 © 9.6 — @ Lesina .... 59.8 K 2 11 2 — 8 Pola....................... 60.6 © 5.6 — © Prága....... 64.1 NY 3 2.3 — 3 Sulina .... — — — — — Szerajevo . . . 62.0 © 1.0 — 8 Weyr L.-né­e újonnan feltalált fűthető Mo­támlány 5 csöbör víz és 6 kr. ára szénnel jó meleg fürdőnk le­het. Kimerítő képes árjegyzékek in­gyen és bérmentve. Fürdőkádakat, zu­hany készülékeket ürszékeket és jég­szekrényeket Weyl II. cs. kir. szaba­dalom tulajdonos Book, III. Limitti «traue, Haupt»tra»«e 100, város üzlet: I. K&rtnerring 17. 1469 LÁPKOR FER BRAVAIS (Bravais-féle konczent­rált vascseppek.) VÉRSZEGÉNYSÉG nagyszámú orvosi tekintély által ajánltatik­­ a felsorolt bajok ellen. HALA­VÁNYSÁG Egy palaczk ára (elég körülbelül Egy fél palaczkkal.............................. 1 frt 75 kr. A VPn ’ 40 BaPra) ................................ 2 frt 50 kr.­­ A V­ijaV Főraktár­helyiség: fwktm Armut­i 41 * Bátron & Paris’r-lazare 40-IlUluLU 1 1 ei­uA. Raktárhelyiség Budapesten : Török József gyógy-­­­szerésznél királyutcza 12. Nyomatán a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület Színházak. Budapest, hétfőn, 1883. deczember 3-án : Cecil házassága. Szinmü 3 felv. Irta Csiky G. Személyek : Br. Radnóthy Bercsényi Br. Radnóthy F. Feleki Fanni, Molnárné László Mihályi­ Veronka Adorján B. Gábry Kristóf Szigeti J. Cecil, leánya P. Márkus E. Törcsváry Gedő Náday Szinán Bogdán Vízvári Gerezdy Vincze Gyenes Szalánczy Lóránt Földényi Kolnay Kőrösmezei Vermes Horváth Kapor Balázs Tárnoki G. Rebi Gaál I. Holnap, kedden : TUROLLA EMMA kisasszony vendégjátékául: Bűvös vadász. Regényes opera 4 felv. Kezdete 7 órakor. BLAHA LUIZA assz. mint vendég. TEMPEFŐI. Eredeti operette 3 felvonásban. Irta Rákosi Jenő. Zenéjét szer­zette Erkel Elek. Személyek: Tempefői Blaha L. Dorottya Rákosi Sz. Lilla Hegyi A. Zsuzsi Tóth I. Báró Serteperti Solymosi Csipkerózsa Szelényi A. Nótárius Tihanyi Boszorkány Sik G. Prof. Silányi Horváth Adorján Bónis Márta Vidorné Adelgunda Pesti M. Kis diák Ágoston B. 1- ső ) Deréki 2- ik ) diák Mihálovics 3- ik ) Munkácsy Holnap, kedden . Harmadszor: Csókon szerzett vőlegény. Eredeti énekes bohóság 3 felvonásban. Kezdete 7 órakor. Főszerkesztő: J­ók­ai Felelős szerkesztő: "Visl Ixxir©.

Next