Nemzet, 1884. augusztus (3. évfolyam, 689-719. szám)

1884-08-01 / 689. szám

a javaslatot, melyet önök elénk terjesztenek. Ha bele­­nyugosznak a javaslat visszavetésébe, akkor minden rendben van. De ha a javaslat visszavetése nem tetszik önöknek, akkor módjában áll a kormánynak a néphez fordulni. Itt alkotmány revistó forog szóban és az alsó­ház ebben a kérdésben nem képviseli a nemzet mai véleményét. Az alsóház nem a népet képviseli, hanem azt, ami öt évvel ezelőtt volt a nép nézete. Pedig akkor és ma közt nagy űr tátong; azóta teljesen megválto­zott a politikai világ és új tárgyak leszorították a napi­rendről a kérdéseket, melyek fölött a nép akkor sza­vazott.­ A szónok megjegyezte azt is, hogy a korona nem bízhatja teljesen a tanácsadóira annak megíté­lését, hogy mikor szükséges a parliament feloszlatása. Végül lord Salisbury személyes támadást inté­zett Gladstone ellen. A tory-párt csak azóta képez a lordok házában permanens többséget, a­mióta Gladstone áll a sza­badelvű párt élén és azt hiszem, a­mikor nem Glad­stone lesz a liberálisok vezére, a felsőházban nem lesz olyan határozott tory-többség. Ő olyan elveket alkalmazott polgártársainak személyes és vagyoni jogai tekintetében (a szónok itt nyilván az íror­szági bérlők érdekében hozott törvényekre c­é­­loz) a­milyenekről Angolországban ezelőtt sohasem hallottunk, teljesen új elvek azok, melyek a jövőre nézve a korlátok nélküli fosztogatást helyezik kilá­tásba és ezért az a törvényhozói testület, mely érde­keinél és eredeténél fogva leginkább van hivatva polgártársainak jogait­­v­éd­elmezni, aggodalommal nézte Gladstone eljárását. Mindenfelől azt nalj­a, hogy az ipar pang, hogy a kereskedés nem bír nye­reségre szert tenni, hogy üzletemberek nem tudják mibe fektessék pénzüket, általánossá kezd válni az aggodalom, hogy tűnőben van a régi biztonság, mely az angol ember vagyonosságát oly szilárddá tette, amilyen a szikla,­ melyen Angolország áll. Csoda-e, ha a lordok is aggódnak és ha nyugtalansággal tölti el lelkeiket Gladstone rettenetes egyéniségének ár­nyéka ? Sir Stafford Northcote arra lelke­sítette a hallgatóságot, hogy vegyék fel a harczot és küzdjenek bátran a radicálisok ellen, kik most csak a lordok háza ellen küzdenek, de a siker esetében nem fognak megállapodni, hanem majd azután az alsóház ellen fogják támadásaikat intézni. A szónok felemlítette, hogy eddig vidékről több mint háromszáz bizalmi nyilatkozatot kapott és kije­lentette, hogy ő és barátja beszédeket fognak tartani Manchesterben, Newcastleban, Sheffieldben, Liver­poolban és más városokban. A »Times« e két beszédet méltatva, kiemeli, hogy lord Salisbury mily veszélyes alkotmányellenes tant hirdet, ha azt hangoztatja, hogy a korona nem bízhatja a kormányra annak megítélését, hogy mikor kell a parliamentet feloszlatni; azután constatálja, hogy lord Salisbury — midőn kijelenti, hogy nem a választási törvény, hanem a kormány általános poli­tikája tekintetében kell az országot megkérdezni — ezzel eláll azon praetensiótól, mintha a választási törvény kérdésében, a lordok háza jobban fejezné ki a nép érzületét, mint az alsóház. Budapest, júl. 31. (f­r­l­a­n­d­i mozgalmak.) Az ír nemzeti párt két részre látszik szakadni. Par­nell tanácsát vagy parancsát, hogy Belfastban mee­­tinget ne tartsanak, nem fogadták meg, valamint azt sem, hogy a hozott határozatokon enyhítsenek. Par­nell tehát interdictumot bocsátott ki a párt szaka­­dárai ellen, kik azonban a nemzeti pártnak majdnem felét képezik. Úgy látszik, hogy itt a túlzók ki fog­nak válni. Portsdown és Logan közelében a » moonlight«­­c­inkosai ismét követtek el egy bűntettet. Többet be­­törtek egy agg, 80 éves bérlő házába, öt, valamint öreg cselédjét a legbrutálisabb módon megverték,s végre azt mondták az aggastyánnak, hogy kénytelen lesz birto­káról elköltözni. A tettesek közül hárman már föl vannak ismerve. Budapest, jul. 31. (Midhat pasa halála.) A »Norddeutsche Allgemeine Zeitung« táviratilag jelzett czikke Midhat pasa és szá­müzött társainak halála felől igy hangzik: Az a legenda, melyet Midhat pasa s társairól kigondoltak, egy pamphletből ered, mely most eszten­deje Athénben jelent meg s melyet akkor a közvéle­mény nem vett észre. Szerzője egy görög rajah, va­lami Cleanthi Scalieri, a ki többekkel megszökött Konstantinápolyból, hol árulás miatt üldözték s in contumaciam 15 évi gályarabságra ítélték. Az általa szökése után kiadott röpirat Midhat pasát s társait akarta mentegetni s a szultán ellen tartalmazott vá­dakat. Valami Dávid, kiről csak azt tudni, hogy postai titkár volt Konstantinápolyban, mely állás legke­­vésbbé sem tette politikai factorrá, lépett Scalieri he­­­­lyére s rémes tudósítást közlött Midhat haláláról, s mit több lap átvett nem gondolva a hit megbízható­ságára s valóságára, hanem csak annak kalandos ke­leties voltára. A lap végmegjegyzése »baráti uralkodókról« beszél, kiknek rovására az ily rémregények készülnek. követte az Antigua­ adta példát, s végre az angol par­lament kénytelen volt az 1833-iki törvényt egy ujjal helyettesíteni, mely 1838-ig a robotot is megszüntette és a rabszolgákat teljesen szabadoknak nyilvánította. A nemes nevek egész hosszú sora, melyeket az angol nemzet mindig tiszteletben fog tartani, amíg fönnáll, lép elő ragyogóan a múlt homályából. De jobb csengése egynek sincs, mint William Wilberforce-ének ki egész életét, nagy tehetségeit a néger rabszolgák­nak szentelte. Ha William Wilberforce politikai czé­­lokra törekedett volna, a legkiválóbb állásokra, a leg­nagyobb méltóságokra számíthatott volna. De ő lemon­dott a ragyogó kilátásokról, hogy magát egészen a vallás és a humanitásnak szentelje. Hosszú parlamenti pályája alatt — 21 éves korában választotta képvi­selővé Yorkshire, s csak 1825-ben lépett ki a tör­vényhozó testületből, — szakadatlanul az elnyomot­tak ügyének szentelte hasonlíthatlan szónoki erejét. Nem élhette meg ugyan az 1834. aug.­l­ejét, de még halálos ágyán megtudta a hírt, hogy a felszaba­­dítási törvényt mind a két ház elfogadta. Három nappal későbben, 1833. júl. 26-án meg­halt. Wilberforce-val ugyanazon nemes ügyben tevé­kenykedett Thomas Clarkson, ki 1787-ben Granville Sharpe-vel társulatot alakított a rabszolgaság eltörlé­sére. Zachary Macaulay, a történetíró és később lord Macaulay atyja, szintén védte a négerek ügyét akkor, amidőn az még a hangadó körökben na­gyon népszerűtlen volt. Negyven évig járt azzal a gon­dolattal, hogy ő neki ez óriási igazságtalansággal szemben keserű harczot kell indítania, de fiának volt föntartva, hogy 1833-ban a fölszabadítási törvény mellett a képviselőházban fölszólaljon. Ama kor államférfiai között föl kell még említeni Grey-t, az 1832-iki reformtörvény szerzőjét, valamint Brougham lordot, ki az 1811-iki bilit keresz­tülvitte, mely a rabszolgakereskedést közönséges bűnténynek bélyegezte meg.­­ Valamivel ké­sőbb merült föl Forster quacker lelkész, (atyja a mostani képviselőnek és később mr. Gladstone alatt izlandi államtitkárnak), aki nem elégedett meg az an­gol gyarmatokon kivívott eredményekkel s keresztes háborút hirdetett Tennesseeben az elnyomott faj föl­szabadítására s ott meghalt. De a midőn a négerek fölszabaditóinak nemes tetteit fölemlitjük, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy minő része van az angol népnek a 800,000 né­ger fölszabadításában. Megjegyzendő, hogy az 1832- iki reformtörvény nélkül, mely először tött rést az angol oligarchiában, az 1833-iki felszabadítási tör­vény létre nem jött volna. Soha a nép, a munkásosztály hangja ilyen tisz­tán eddig a parlamentben hallható nem volt. Majd­nem minden választásnál, mely a reformált parlament megnyitását megelőzte, a szabadelvű párt körmenetein rendesen vittek egy lobogót, melyen le volt rajzolva egy lánczra vert néger, ezzel az aláírással: »Hát nem vagyok-e én is testvér és ember ?« A nép emberének ■ Táviratok. Ischl, jul. 31. (E­r­e­d­e­t­i t­á­v­i­r­a­t.) A »P. C.« jelentése: A király aug. 20-ikán reggel érkezik meg ide Bécsből; 23-ikán a brucki táborba megy, onnan pedig az a­r­a­d­i hadgyakorlatokra. Időközben meglátogatja a steyeri villamos kiállítást, hova Krems­­münsteren át aug. 19-én érkezik. Steyerben lesz ud­vari ebéd is, mire a király még ugyanazon napon el­utazik. Bécs, jul. 31. (Eredeti távirat.) A »I?. 0.a­jdCllhrDw* fpltti.”­nést keltett az udvar által Angyelics pat­­riarcha iránt tanusított kitüntető magaviselet. A szerb király köszöntőjében rendkívül meg­tisztelő módon szólott a patriarcháról, és ez­úttal is megemlékezett Ausztria-Magyaror­­szág iránt viseltetett barátságáról, és a hálá­ról Ferencz József király iránt. Bécs, július 31. (E­r­e­d­e­t­i távirat.) A »P. C.«-nek jelentik Szt.-Pétervárról, hogy a varsói dyna­­mit-összeesküvést magánlevelek is koholmánynak és erős túlzásnak mondják. Az elfogott Bar­­dovszky a szélső lengyel párt iránt tanusított rokonszenvéért már régen állott rendőri felügye­let alatt. Olyan elfogatás, mint a varsói, Orosz­ország minden vidékén folyton történik sok, de na­­gyobbára annyira titkon, hogy még az illetőnek hoz­zátartozói is csak jóval később tudják meg az okot. Úgy látszik, hogy ezt a titkolást Varsóban kellőleg megtartani elmulasztották. Bécs, júl. 30. (Er­ed­eti távirat.) A »Pol. Corr«­ római tudósítója szerint Mancini októbe­rig fogja szabadság idejét élvezni. Depretis egy hó­napot tölt a Como tava mellett, aztán Turinba, innen pedig Shadellába utazik. Prága, júl. 31. (Eredeti távirat.) Az orszá­gos közművelődési tanács ülését Schwarzenberg Károly hg ma nyitotta meg nagy lelkesedéssel fo­gadott beszéddel, mely igy hangzik: »Ő Felsége császárunk és urunk által e helyre hivatva nekem jutott az a szerencse, hogy az orsz. közművelődési tanács második ülésszakát megnyis­sam. Tudatában a rám ruházott állás fontosságának, mindig feladatomnak tekintettem, hogy a közműve­lődés különböző ágaira egyenlő figyelmet fordítsak. Kellemes kötelességem kiemelni azt a támogatást, melyben a tanács a kormány s az orsz. bizottság részéről részesült s azt a sikert, mely működését ki­sérte. Csak a lankadatlan áldozatkészségnek s az együttműködésnek köszönhetjük tevékenységünk eredményeit, melyekre megnyugvással s örömmel te­kinthetünk. De még sok a tenni való. Uj válságok következnek. Mind nyomasztóbb, veszélyesebb a világ­­piacz versenye, mely elértékteleníti termékeinket s mely a minőségre több gond fordítását s olcsóbb ter­melést igényel. Messzeható fontosságú kérdések ezek. Bár sikerülne a feladatnak megfelelni, melyet ő felsége által megerősített alapszabályaink ránk ru­háznak­. Ezután a 26 német képviselő nyilatkoza­tát olvasták fel, melyben kilépéseket jelentik rajongása átharapózott a szabadelvű képviselőre is, s kényszerűl őt ez ügyben állást foglalni. Grey kor­mánya a fölszabadítástól bizonnyal nem idegenke­dett ; de hogy a bili javaslata nem ettől eredt, hanem egy nem hivatalos tagtól, mr. Buxtontól, aki azonfelül dissenter is volt, világosan mutatja, hogy az angol nép minő nyomást tudott gyakorolni a kormányra, hogy még a lordok háza is minden fönn­­akadás nélkül fogadta el a javaslatot. A paireknek még a fülükben volt az a kiáltás: »Le a lordokkal!« mely elég hangosan volt hallható a reformbill tárgya­lásánál, s az 1794-iki hibát nem akarták ismét elkö­vetni. Ez évben, tehát ép akkor, amidőn a franczia nemzeti convent a színeseknek is polgárjogot adott, a Charles James Fox, a wighek feje által a képviselő­háznak benyújtott javaslatot, mely a rabszolgakeres­kedést eltiltotta, a lordok háza elvetette. Alig szükséges elmondani, hogy az angol nép 1833-iki példáját mint követték a többi népek, mint következett az be hosszú, véres harczok után az Egyesült Államokban, úgy hogy ma a rabszolgaság minden polgárosult államban teljesen megszűntnek mondható. A democratia szelleme, mely a 19-ik száza­dot átlengi, lehetetlenné ten egy olyan intézményt, mely a keresztény vallás mellett 18 századot élt át. Az a tan, hogy az ember tulajdon lelet az oli­garcha és hierarchi­us elvekkel összeegyeztethető, de ellenkezik a democratia szellemével. A hatvanas évek háborúja a rabszolgaság utolsó nyomát is eltüntette. Akkor is az angol oligarchák voltak, a­kik a déli ál­lamokkal nyíltan rokonszenveztek, s Angliát majdnem háborúba sodorták az amerikai köztársasággal. S is­mét a sokat szenvedő angol nép fogta ösztönszerűleg pártját az Északnak, s olyan férfiak adtak érzületei­nek kifejezést, mint John Bright és Richard Cobden. Ma még van rabszolgaság, de nincs ott, ahol civilisatió uralt. Leginkább meg van a muzulmán ál­lamokban, s a spanyolokból támadt országokban. Brasiliában most akarják a rabszolgaság megszünte­tését azzal megkezdeni, hogy a 60 éves rabszolgát szabadnak nyilvánítják. De hajd­ melyik rabszolga bírja ki az élet nyomorát hatvan hosszú eszten­deig ?... Amikor az Óceánon üldözni kezdték azon hajó­kat, melyek a kalózkodás mellett rabszolgakereskedést is űztek minden nemzetközi szerződés és tilalom da­czára, különösen egy hajó volt az, mely mintegy 80 kalóz legényével szembe is tudott szállni az üldöző, s legtöbbször angol hajókkal. Egyszer a kalózokat éjjel öt angol hajó kerítette be, biztosan tudva, hogy ismét »ébenfát« szállít. A kalóz jármű pinczeszerű odúiban 600 néger síntődött; a hajó gazdája látta a kelepczét, melybe esett, s amint a sötétség teljesen átláthatlanná lön, mind a hatszáz rabszolgát a tengerbe fojtatta. Reggel maga jelentkezett, hogy hajóját vizsgálják meg — nem volt már akkor rajta rabszolga egy sem. Ez a hajó is spanyol volt, kapitányáétól, és minden kalózostul együtt, ki. Az elnök azt, mint tárgyilag indokolatlant, visszautasítá, mire a gyűlés egyhangúlag a napirendre tért át. A német »Böhmerwald-Bund« azon kérése, hogy az országos közművelődési tanácsban képviselve legyen, elfogadtatott. Bad­ Gastein, jul. 31. Albrecht főherczeg ma reggel 8 órakor elutazott. A bucsuzásnál a német császár képviseletében Wedell gr., továbbá Thun gr. helytartó volt je­len. — V­i­l­m­o­s császár ma délelőtt 10 órakor L­a­m­b­e­r­g grófnét látogatta meg. A mai ebédre a helytartó és B­e­t­z alezredes hivattak meg. Este a császár sétakocsizást tesz. — F­ü­r­t­e­n­b­e­r­g hg. bi­­bornok tegnap elutazott. — Aug. 4-én a császár só­gornője, a weimari nagyherczegné érkezik ide. Berlin, jul. 31. A németországi »Nationalbank« félévi mérlege 1.116,000 márka nyereséget mutat ki, mely összeg az üzleti félév tartamához mérten 11 */0- nyi kamatozásnak felel meg. A tiszta nyereség 882,000 márkára rúg, mely összeg a részvény tőkének közel 9 °/0-nyi kamatjával egyenlő. A bank díjtételek czi­­mén 350,000 márkát mutat ki nyereségként. Páris, júl. 31. Az »Agence Havas a »Times« b­entoini levelezőjének állításával szemben kijelenti hogy Fournier és Li Hung Csang szóval megegyeztek azon­­időre nézve, mely a chinai csapa­tok haladéktalan visszavonulásának végrehajtására szükségesnek mutatkozott, továbbá, hogy Four­nier maga adott át Li Hung Csangnak egy jegyzé­set, melynek »a xjgjajs ...--------- , 11­, _ napjai ki voltak tűzve és végre, hogy eme jegyzék Li Hung Csang beleegyezésével Ferry miniszterel­nöknek be lön mutatva. Valótlan tehát, hogy Li Hung Csang a határnapokat törölte és e törléseket Four­nier jóváhagyta volna. Páris, júl. 31. A kamara mai ülésében 294 szóval 191 ellenében elfogadta az alkotmány revisiójáról szóló törvényja­vaslatot a senatus szövegezése szerint. A módosítványok vissza­vonattak, de azért a congressus elé terjesztetnek. Róma, júl. 31. (Eredeti távirat) Bu­­tenyev, a pápai szék mellett Oroszország hi­vatalos képviselője, szabadságidőre Oroszor­szágba utazott. — Az érintkezés a szentszék és az orosz cabinet között rendkívül szívé­lyes,amennyiben csak néhány jelentéktelenebb ügy vár elintézést, s Oroszországnak a szent­széknél állandó képviselőjévé lesz az eddigi közvetítő Butenyev. London, júl. 31. Az értekezlet mai ülé­sén Münster gr. német nagykövet ismét fölvetette Egyptom egészségügyének kérdé­sét, de Granville ismét tiltakozott annak tárgyalása ellen. Az ülés után tudatta Gran­ville a nagykövetekkel, hogy a kormány utasításokat küldött, hogy Egyptomban eré­lyes egészségügyi óvintézkedések létessenek és szigorú felügyelet gyakoroltassák. London, júl. 31. A Reuter-ügynökség értesülése szerint az értekezlet tárgyalásai a legutóbbi napokban oly fordulatot vettek, mely a tárgyalás alatt levő kérdés kielégítő megoldását engedi remélni. Hétfőn közvetítő indítvány terjesztetett elő, mely az angol kormány javaslatai és a franczia kor­mány ellenindítványa közti ellentétek kiegyenlítésére szolgál és a hatalmakkal azonnal közöltetett. A meg­hatalmazottak közül néhányan már tegnap meg is kapták kormányaiktól az utasításokat, melyek ked­vező eredményt engednek remélni. Az új indítvány a kérdésnek nem csupán ideiglenes, hanem végleges rendezését czélozza. London, jul. 31. Az értekezlet ma d. u. 1 órakor ülést tartott. Az ülés előtt Childers, Granville lorddal értekezett, ki ezután Gladstone miniszterel­nökhöz ment. Brüsszel, jul. 31. A községtanács a közoktatási törvényjavaslat ellen benyújtott tiltakozást egyhangú­lag elfogadta. Kopenhága, jul. 31. A királyné valamint a gö­rögországi királyi pár­ma ide érkeztek. Belgrádiul. 31. Angyelics patriarcha ma reggel Karlóczára utazott. Pétervár, jul. 31. (Eredeti távirat.) Az »Echo« és »Nowoje Wremja« egész sorát azon megkárosításoknak közölik, melyeket a Gnazy-Orel és Charow-Azowi vasutak építője Poliakow az álla­mon elkövetett. A Stjernwall báró elnöklete alatt működő bizottság megállapíta, hogy több millió rubelt elloptak. A hírlapok azt állítják, hogy a kormányzat sokkal több előkelő tagja vett részt e­­ műveletekben, semhogy azok törvényszéki üldözésére számítani lehetne.­­ A vasúti szakosztály főnökét Surovszkyt néhány nappal ezelőtt hirtelen elbocsá­tották. A lapokból kivehető az, hogy az elbocsátás az orosz vasutaknál elkövetett visszaélésekkel áll szoros összefüggésben.­­ A Csernigov kormányzóságban (Kis-Oroszor­­szág) agrár­mozgalmak fordultak elő nagyobb összeütközésekkel, melyeket csak fegyveres erővel le­hetett elnyomni. Dzentelen tábornok háromszáz pa­rasztot nyílt helyen megkorbácsoltatott, — erre az ostromállapot törvényeiből merítve magának jogot. A kormány erélyesen intézkedik a chinai és bokharai emberkereskedés megszüntetésére, mert újabban ismét tömegesen adják és veszik a balkíri és afghanistáni asszonyokat. A hírlapok szerint azon hír, mintha Oroszor­szág és Néme­tor­szág szerződést kötöttek volna egymás között a politikai tettesek kiszolgáltatására vonatko­zólag — korai, mert még az előzetes megbeszélések sem fejezték be. Deutsch nihilistát, kit Breisgau­­ban elfogtak, a badeni kormány kiszolgáltatta Orosz­országnak az 1869-iki badeni orosz szerződés értelmé­ben, mint Gorivovics gyilkosát, nem pedig mint a ter­rorista párt tagját. Konstantinápoly, július 31. (Eredeti táv­irat) A P. C. jelentése: A montenegrói fejedelem küldöttét Bozo Petranit, a senatus elnökét, ki e hó 29-én érkezett ide, a szultán külön kihallgatáson fogja fogadni. — Gillet német szakférfiú mintegy 14 nap múlva végkép Berlinbe utazik, minthogy a vámszerződésre vonatkozó tárgyalások be lesznek fejezve. Zágráb, jul. 31. Miskatovics a »Narodne Novine« mai számában élesen válaszol a »Sloboda« és »Pozor« ismert támadásaira. Pellengérre állítja a félrevezetett tanulókat va­lamint félvezetőiket is, kik nyíltan felforgató eszmé­ket hirdetnek. A jellemtelenség példájaként Star­cs­e­v­i­c­s Antalt hozza föl, ki a bírák előtt eltagadta, hogy Kvaternik politikáját ismerte és azt mondta, hogy nem tudja, várjon Kvaternik pártjához tarto­zott-e. Majd a mérsékelt ellenzék ellen fordul és ki­mutatja, hogy mind a két ellenzéki párt politikája ve­szélybe dönti Horvátországot. Miskatovics czikke nagy feltűnést keltett élessége és nyíltsága következtében. A cholera Francziaországban. Dr. K­o­c­h a berlini közegészségügyi hivatalban a choleráról tett tapasztalatairól és véleményéről elő­adást tartott múlt szombaton. Hallgatósága kicsi volt, de válogatott; a fölolvasást titokban tartották, s még az orvosok sem tudtak felőle (néhányakat, mint Vir­chow, kivéve). Kedden este szintén volt vita a köz­egészségügyi hivatalban a Koch által megpendített eszmék felett; e vitában csak az előbbi fölolvasás hallgatósága vett részt.* Az egyes államok által a cholerajárvány be­­hurczolásának megakadályozása végett tett intézke­déseket a »Közgazdasági Értesítő« alapján a követ­kezőkben foglaljuk össze: III. A többi államok intézkedései. Görögország. Július 6-án a görög kor­mány a rongyok, ócska ruhák, pamut, kender, len és selyem bevitelét megtiltotta. A görög kormány július 25-én a monarchiánkból Görögországba érkező hajók ellen öt napi veszteglést rendelt el. And­erDelév8&PJL?já £■ Július 26-án Livornoban egy a legfőbb egészségügyi tanács javaslatára f. nov­ 2­1-Tíl rendeletével a szárazföldön Francziaországból és Svájc­ból jövő személyek ellen elrendelt veszteglést hét napra emelte fel. Ezen rendelet kiterjed azon személyekre is, a­kik az Olaszország határain levő kórházakban e rendelet kibocsátásakor vesztegeltek. Az olasz kormány július 25-én a monarchiánkból Olaszországba érkező utasok ellen Cormonsban öt napi veszteglést rendelt el. Oroszország. A július 10-én Alexandriá­ból Odessába érkezett orosz »Nachimov« gőzös há­rom napi megfigyelés alá vettetett, mert rajta egy a szent földről jött zarándoknő d­olerinben megbetege­dett, ki azonban már kigyógyult. Az orosz kormány a cholerajárványnak Francziaországból való behurc­o­­lása ellen f. é. július 1—13-án a következő intézkedé­seket tette közzé: A belügyminisztérium június 16-án és 19-én elrendelte, hogy haladéktalanul ugyanazon veszteglési intézkedések léptessenek életbe mint a múlt évben az egyptomi cholera alkalmából, u. i. a) Francziaország cholerás vidékeiről az orosz feketetengeri kikötőkre érkező hajók a vesztegállomásokban kétheti megfigye­lés alá vonandók, tekintet nélkül arra, hogy a külföl­dön veszteglés alá voltak-e vetve vagy sem. b) A balti kikötőkben a Francziaországból jövő hajók szi­gorú orvosi ellenőrzés alá vetendők s a cholerás he­lyekről jövő hajók egyáltalában csak akkor köthet ki­nek ha igazolhatják azt, hogy valamely külföldi vesz­­tegállomáson már megfigyelés alá voltak vetve. Hogy téves híreknek eleje vétessék s hogy a szükséges óvintézkedések szükség esetén haladéktala­nul foganatosíthatók legyenek, a belügyminisztérium utasította a hatóságokat, hogy az 1883. évi augusztus 20-án kiadott rendelethez tartsák magukat. A) Mindazon helységekben, hol a cholerajár­vány behurczolásának veszélye fenyeget. 1. A cho­lera kiütésének hírére azonnal szigorú vizsgálat tar­tandó a betegség mérvét és lefolyását illetőleg. 2. A cholerabetegek ürülékei s az általuk használt tárgyak azonnal tűz által megsemmisítendők, vagy elásandók vagy pedig carbolsav, chlormész stb. oldat által fer­­tőtlenítendők. 3. Az egészségügyi felügyeletet az ösz­­szes vasúti és hajóállomásokon szigorítani kell, úgy­szintén az éjjeli hajlékokon, szállodákban, kifő­­zőknél, gyárakban, gyógyintézetekben, fogházak­ban, kaszárnyákban, iskolákban, vásárokon, pi­­aczokon és bazárokban, zárdákban stb. és szigo­rúan ügyelni kell az utak, terek, udvarok, há­zak, pöczegödrök, árnyékszékek tisztántartására s ez utóbbiak gyökeres fertőtlenítés alá vetendők. 4. A kórházak idejében kellőleg felszerelendők, ideiglenes cholerakórházak és helyiségek állitandók fel s az or­vosok rendelési helyéül külön helyiségekről kell gon­doskodni. Ez intézetek ellátandók a szükséges sze­mélyzettel, fehérneművel, gyógyszerrel, jéggel s a fel­gyógyultak számára külön helyiségek állitandók fel. 5. Az érkező choleragyanus betegek azonnal elkülö­­nitendők s e czélra készen tartandó házakban helye­­zendők el. 6. A népességnek vízzel való ellátására, vagyis a kutak, folyók stb. állapotára szigorúan fel­ kell ügyelni s mocskos vizek használatát szigorúan meg kell tiltani. 7. A piaczokon, bazárokban stb az élelmi­szerekre szigorúan kell ügyelni s éretlen és rothadt gyümölcs, megromlott zöldség, bur­gonya, hal, tej stb. megsemmisítendő. 8. A nép közt idejében nyomtatott útmutatást kell szétosztani az óvintézkedések lényegéről s arról, hogy mennyire szükséges erélyesen s hathatósan közreműködniök a choleraesetek constatálásánál s a betegek ürülékei­nek megsemmisítésénél vagy fertőtlenítésénél. 9. Ide­jében kell fertőtlenítő szerekről gondoskodni. 10. A gyógyszerészek a szükséges gyógyszerek beszerzésére felhívandók. 11. A népesebb helységek idejében ke­rületekre osztandók fel az egészségügyi felügyelet gyakorlása végett és a kerületi felügyelők választandók. 12. Az illető hatóságok és bizottságok kötelesek a szük­séges egészségügyi intézkedéseket megtenni.13.Ha va­lamely helységben choleraeset fordul elő , az veszélyes­nek ismertetik fel, a szomszédos, még egészséges, de veszélyezett helységek illetékes közegei: 1. Tartoznak kerületük népességét a betegség behurczolásának ve­szélyéről idejében értesíteni; 2. a tisztaság és fertőt­lenítés tekintetében a kellő utasításokat kiadni; 3. a prophylaxisra nézve utasítást kiadni; 3. intézkedni, hogy az egyes kerületekben egészségügyi meg­figyelés rendeztessék be, különös tekintettel a szegény munkás néposztály lakóhelyére; 4. hirdetéseket közzé­tenni, hogy mily feltételek alatt veszik fel a betegeket a kórházba s azon személyek és helyiségek czimét közzétenni, a­hova segélyért és orvosságért lehet for­dulni ; 6. egészségügyi állomásokat állítani fel, a­hol a betegnek az első segély nyújtható s a szegény beteg számára menhelyeket alapítani. B) Mihelyt a cholera valamely helységben ki­üt . 14. Az hirdetmény útján azonnal közhírré teendő 15. Intézkedni kell, hogy a szolgálattevő orvosok, ven­déglősök, családatyák stb. a choleraesetről a rend­őrséget a lehető leggyorsabban értesítsék. 16. Azon­nal egészségügyi állomások állítandók fel, a­hol a cholerabetegségekben ingyen segély nyujtassék s a szegényebb néposztály fertőtlenítő szereket kapjon. 17. Gondoskodni kell a betegek elkülönítéséről s e végből kórházak berendezéséről. 18. Szigorúan kell ügyelni az ürülékek, a fertőzött tárgyak (fe­hér-, ruha- és ágyneműek) fertőtlenítéséről, vagy meg­semmisítéséről, úgy­szintén a lakások fertőtlenítésé­ről. 19. El kell rendelni a cholerahalottak lehető gyors eltemetését, ha lehet külön choleratemetőkben, továbbá a halottak mészszel behintését, lehető mély sirok ásását s hogy idegenek a halottakhoz ne bocsát­tassanak. 20. Az ócska ruhákkal és rongyokkal való kereskedés megtiltandó. 21. Hivatalos közlemények teendők közzé a járvány állásáról, a halandóságról, a tett intézkedésekről s azok eredményéről, a segélyállo­­másokról, a szabadágyakról stb. * A veronai kerületi főnök, Tesce a következő rendeletet bocsátotta ki: 1. Az utasok, akik Tirolból jönnek Veronába, csakis a peru­ utat használhatják. 2. A gardatói olasz gőzösöknek többé Riváig menni nem szabad, s jártokat már Malcasinében be kell szüntetniük. 3. Az olasz öböl és vámhatóságok minden Ti­rolból jövő hajót vagy gőzöst kötelesek vissza­utasítani. 4. Az alpesi szorosok el vannak zárva, s aki azokon keresztül jő, tolonczolás útján vitetik vissza. * Az alai vesztegzárat, mint jul. 29-diki kelettel írják, a Tirolból Olaszországba utazók szá­mára ma megnyitották. A vesztegzár öt napos az uta­zókra nézve s azt a perti vesztegzárban kell tölteni, mig a málhákat szigorúan fertőztelenitik. Olaszor­szágba ezentúl csak Alán keresztül lehet jutni, mint­hogy a többi hegyszorosokat bersaglierik, carabinierik és pénzügyőrök tartják elzárva. Az utasok számára I. és II. osztályú házat építettek a pályaudvarhoz közel, míg a parasztok számára fabódékat építettek. A Süd­­bahn vonalai csak Periig közlekednek, azontúl a szál­lításról az olasz vasutak gondoskodnak. — Az olasz lakosság félelme olyan erős, hogy még a táviró sodro­nyokat is keresztül metszették, nehogy azon át terjed­jen el a cholera. a vidéki Hápokí­üHmnvas'saiq'ahi'n ^mint a »Pozsony­­éves fiú a cholera nostras tünetei között halt meg. A nagyszombati szolgabiró távirati után hívta meg a megyei főorvost a hulla bonczolásához. A choleráról a következő táviratokat vettük: Páris, jul. 31. Tegnap estétől ma dél­elő­ttig Tou­­­on­ban három, Marseille­­b­e­n pedig hat ember halt meg cholerában. Róma, jul. 31. Az »Agend­a Stephani« határozottan alaptalannak mondja ama hírt, mintha Turinban a cholera kiütött volna. Marseille, julius 31. (Eredeti távirat.) Colomb tábornok kerületi parancsnok szemlét tar­tott a helybeli csapatok fölött s elrendelte szükség ese­tére sátrak fölállítását. Aix-ben a helyzet javult. Az ottani érsek egy abbét, ki magát a segélyzőbizottság­­ba beíratta, egy távolfekvő kórházba száműzött. Toulon, jul. 31. (Eredeti távirat. A szél­sőbaloldali képviselők sok nyomort láttak itt, bár a város most már jobb állapotban van, mint volt. Clé­­menceau itt is meglátogatta a ragályos városrészeket. A lakosság szívélyesen tüntetett a képviselők mellett. Konstantinápoly, júl. 31.(Eredeti távirat) Az egészségügyi bizottság és a porta között, az utób­binak a vesztegzárak szigorítására kibocsátott rende­lete miatt, a támadt egyenetlenség még mindig nincs elintézve, mithogy a bizottság tiltakozott az ellen, hogy a portának joga volna az óvintézkedéseibe ille­téktelenül beavatkozni. Színházak. NÉPSZÍNHÁZ. Pénteken, augusztus 1-én. Fé­nyes kiállítással, 87-edszer: »Utazás a föld körül 80 nap alatt.« Látványos színmű 13 képben, zenével, énekkel, tánczc­al. Jules Verne regénye után írta Csepreghy Ferencz. FŐVÁROSI SZÍNKÖR. Budán, a Krisztina­városban. Pénteken, augusztus 1-én: »A koldusdiák.« Operette 3 felvonásban. írták Zell F. és Genée. For­dították Evva Lajos és Fái J. Béla. Zenéjét szerzette Millöcker Károly. A szinlapokat esti kiadásunkban teljesen közöljük. HÍREK: Junus 31. — Király Ő felsége Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszternek, közelebbről elhunyt leá­nya halála alkalmából, legmagasabb részvétét fe­jezte ki. — Rudolf trónörökös és Stefánia főherczegné a »Pol. Corr.« értesülése szerint szeptember végén a román királyi párnál Sinaiában rövid látogatást szándékoznak tenni. A trónörököspár Bécsből egye­nesen Sinaiába megy, visszajövet pedig a görgényi kincstári uradalomba rándulnak medve­vadászatra. (E hírt saját bécsi levelezőnk is illetékes forrásból merített értesülés alapján megerősíti. A »Nemzet« szerk.) — Kitüntetés. A hivatalos lap mai száma a kö­vetkező legfelső kir. kéziratot közli: »Személyem kö­­rüli magyar miniszterem előterjesztése folytán, B­á­r­­czy István osztálytanácsos és a honvédelmi minisz­­térium elnöki osztálya vezetőjének, ezen minőségben több éven át tanusított kitűnő szolgálatai elismeré­seül, III-ad osztályú vaskorona-rendelet díjmente­sen, — Biró Pál miniszteri titkárnak pedig, hiva­tali állásában tanusitott buzgó és sikeres szolgálatai­ért, Ferencz József-rendem lovagkeresztjét adomá­nyozom. Kelt Ischlben, 1884. évi julius hó 26-án. Ferencz József, s. k., B. Orczy Béla, s. k.« A honvé­delmi minisztérium e két kiváló, köztiszteletben álló és sok érdemeket szerzett főtisztviselőjének e méltó kitüntetése bizonyára széles körben fog őszinte öröm­mel fogadtatni. — Halálozás. K­a­t­h­o­n­a Lajos, Komárom me­­gye volt főmérnöke, megyei s városi birtokos, július 29-én Komáromban hosszas szenvedés után meghalt. Egyik fia volt Kathona Mihály nagyhírű csillagász és irodalmilag is jól ismert tanárnak s unokatestvére Beöthy Zsigmond kir. táblai tanácselnöknek. Szaktu­dományában kitűnő jártassággal birt s eljárásaiban tanusitott rendkívüli lélekismeretessége s becsületes­sége által ritka bizalmat s tiszteletet vívott ki nem­csak megyéjében, hanem széles vidéken is. Özvegyet és 5 kiskorú árvát hagyott hátra, kiknek bánatában az egész megyei közönség őszinte részvéttel osztozik. — Nemes adomány. Weisz B. F. kir. ta­nácsos születésnapjának évfordulója alkalmából ma 100 frtot küldött be az orsz. gazdasági egyesülethez, az iskolai takarékpénztárakkal foglalkozó tanítók ju­talmazására. — Tűz Tétényen. Ma délután 4 órakor Lőwy Mór jelentette a tűzoltóság központi irodájának, hogy pár perc­c­el előbb kapott távirati értesítés szerint tétényi magtára ég s a körülé elterülő egész nagy majorsága veszélyben forog. Segélykérésére az önkén­tes tűzoltók egy szakasza Szily József s Markusovszky Béla vezénylete alatt nyomban kivonult. Hasonlót tett Kempelen Béla főparancsnok rendeletére a városi 5-ik számú (budai) őrség is, egy rövid óra alatt meg­érkezvén mindkettő a vész helyére. Beavatkozásukra ugyan nem volt már többé szükség, mert a tétényi lakosság a segélyül érkezett hamzsabégi önk. tűzoltók segítségével szerencsésen logalizálta a tü­zet ; a pesti tűzoltóknál sokkal később kiérkező tu­lajdonost azonban ezt nem akadályozta abban, hogy majorsága és magtára megmenekülése felett érzett örömében­ meg ne vendégelje a fővárosból segélyre siető tűzoltókat, a­kiknek ünnepélyesen megígérte, hogy legközelebb saját vagy fia vezetése alatt, de ok­vetlenül fog tűzoltóságot szervezni Tétényen.

Next