Nemzet, 1884. augusztus (3. évfolyam, 689-719. szám)
1884-08-02 / 690. szám
a gyarmati politikában ezelőtt aktív szerepet vittek: jelenlegi és volt kormányzók, kiváló katonai személyiségek, szakférfiak, írók stb. A gyűlés egybehívói a következőkben foglalták össze nézeteiket: (1.) A birodalom állandó egységének fentartása czéljából a birodalom politikai szervezetének nagyobb kiterjedést kell adni, úgy hogy a birodalomnak rohamosan növekedő tengeren túli lakossága befolyhasson a hadügyi és egyéb közös érdekekre és méltányos részt vegyen a birodalom terheinek viselésében. 2.) Elérkezett az idő, mikor azoknak, kiknek meggyőződése szerint ilyen politikai szervezet szükséges, nézeteiket nyíltan kell hangoztatniok. 3.) A birodalom egységének hívei nem habozhatnak kijelenteni,hogy a foederatio a czél,amely felé törekszenek , de a kérdés összebonyolításának elkerülése czéljából ne fejtegessék a czélba vett szervezet részleteit, és ne nyilatkozzanak az iránt, hogy az eszmét milyen határidő alatt óhajtanák megvalósítani. 4.) A czél eléréséhez csak az szükséges, hogy az ország és a gyarmatok népe felvilágosíttassék az iránt, hogy mily előnyös volna, ha a hármas királyság, Canada, Australasia, Dél-Africa és a többi britt gyarmatok egy nagy szövetséges birodalomban egyesíttetnének. 5. Ha a birodalom állandó egysége lebeg előttünk, mint czél, és a szövetségi kormány eszméje jól megfontoltatik, akkor az eszme kivitele nem fog nehézségekbe ütközni, még ha a birodalom helyzete folytán ez a kivitel korábban mutatkoznék is szükségesnek, mint ahogy némelyek hiszik. 6. A bizottság azt ajánlja, hogy alakíttassák társulat, melynek feladata lesz felvilágosítani a népet az egész birodalomban az állandó birodalmi egység előnyeiről, és a federális kormányzat különböző formáiról, hogy így Angliának és a gyarmatoknak népe elhatározhassa, milyen formát kell választania, ha a terv megvalósításának ideje elérkezik. Forster, az értekezlet elnöke, a tanácskozást hosszabb beszéddel nyitotta meg, melyben ezeket mondá: »Nem kell azt hinni, hogy a kapcsok az anyaország és gyarmatok közt oly erősek, hogy ne szorulnának újabb erősítésre. Nehézségek származhatnak az egyes gyarmatok közt, vagy Anglia és egyik másik gyarmata közt és azok szakadásra vezethetnének, melyet nem leszünk képesek meggátolni. A viszony, mely Nagy-Britania és a gyarmatok közt ma uralkodik, olyan, hogy előbb-utóbb vagy a birodalom felbomlására fog vezetni vagy szükségessé teendi, hogy foederatio létesíttessék.Saját fajunkbeli gyarmatosainknak korlátlan helyi önkormányzati jogot adtunk és őrültség, igazságtalanság lett volna tőlünk, ezt nem tenni, de az önkormányzat vagy teljes függetlenségre fog vezetni, vagy szükségessé teeni egy oly szervezetet, melyet rendesen foederalismusnak neveznek. Hogy ez a szervezet milyen legyen, az ma még nem tárgyalható. Nem okvetlenül szükséges, hogy szövetségi parliamentben culmináljon. Lehet a különböző gyarmatok képviselőiből tanácsot alakítani, mely a foederalisticus ügyeket vezetné. Anynyi bizonyos, hogy kell találni egy combinatiót, mely a gyarmatok elválását nagyon valószínűtlenné teszi.« Lord Roseberry kifejtette, hogy a kérdés vitális jellegű a birodalomra nézve. Eljöhet az idő, mikor mindenki el fogja ismerni annak sürgős jellegét, de amikor már késő lesz megtenni azt, amit ma megtehetünk. Roppant kívánatosnak tartja, hogy a veszély, mely a birodalom egységét fenyegeti, még idejekorán elháríttassék. A kérdés már most is gyakorlati fontossággal bír. Itt van pl. az Austráliába deportált franczia recidivisták ügye. Ha Ausztrália ép oly integráló része volna a britt birodalomnak, mint Kent grófság, várjon akkor eszébe jutott-e volna Francziaországnak a maga gonosztevőit a britt birodalom tőszomszédságába deportálni ? és a gonosztevők egész áradatával inficiálni Új-Caledoniát és a csöndes óczeán szomszéd szigeteit. Itt van továbbá az egyptomi kérdés. Ha Ausztrália olyan állást foglalna el a birodalomban, mint Skót- vagy Írország, nem követelné-e hogy őt is meghallgassák azon események tekintetében, melyek a suezi csatorna partjain lefolynak ? A szónok ezután arról szólt, hogy a szövetségi szervezet előkészítése mily módon történhetnék. A parlament bizottságot küldhetné ki, a gyarmatok kormányzói is terjeszthetnének elő javaslatokat. Az is történhetnék, hogy a gyarmatok képviselőket küldenének a lordok házába. De annyi kétségtelen, hogy a mozgalmat országszerte meg kell indítani. A gyűlés végül kimondta, hogy »a birodalom állandó egységének biztosítására szükséges a foederaratio valamely formája.« A »Daily News« e gyűlés lefolyását méltatva, következőleg nyilatkozik: »Nem hisszük, hogy Angolország uralma oly idő lefolyása előtt, amelyen túrnézni nem volna észszerű, annyira törpülne, hogy két szigetünkre vagy épen csak az egyikre szorítkozzék. Lehet, hogy egyik vagy másik gyarmatunk el fog válni. De az angol még mindig terjeszkedő, emigráló nemzet; alapítunk más gyarmatokat és a birodalom kiterjedése változatlan fog maradni. Az elszakadási törekvések tehetetlenek lesznek a történeti hagyománynyal, a közérzülettel és az érdekközösséggel szemben. Azt hiszszük, hogy az értekezlet felesleges volt, mert valónak tüntet fel egy képzelt veszélyt. Mikor egy birodalom vagy egy más politikai, társadalmi, physicai szervezet bomlani kezd, ez azt jelenti, hogy életereje tűnőfélben van. De amíg vitalitás van benne, addig megáll és ha egy oldalon veszt vagy hanyatlik, másfelől azért izmosodhatik és terjeszkedhetik. A »Times« a következőket írja: »Ha a jelen népesedési mozgalom tovább tart, akkor Franczia- és Németország másodrangú államokká fognak válni Oroszországhoz és az amerikai Egyesült Államokhoz képest és Angolország szintén háttérbe fog szorulni, ha tisztán szigetállam marad. Az ő hibája lesz, ha elszakadnak a kapcsok, melyek a gyarmatokat az anyaországhoz fűzik. Kétségkívül mindig lesznek eltérések az anyaország és a gyarmatok közt, és egy roszul megfontolt föderatív szervezet igen veszélyes volna, mert súrlódások támadhatnának, ha a gépezet jól nem működik. De hát némely nehézségek nem oly nagyok, mint amilyeneknek látszanak. A gyarmatosok hajlandók hozzájárulni a közjó által igényelt kiadásokhoz, ha módot nyújtunk nekik, hogy befolyást gyakorolhassanak a birodalom politikájára. A foederatio nem lesz ürügy az önkormányzat megcsonkítására ; ez iránt az értekezlet két kiváló szónoka igen határozottan nyilatkozott. Az is bizonyos, hogy a gyarmatosok nem szólhatnak bele a királyság belső ügyeibe. De azon érdekek, melyek közösek az anyaországgal és a gyarmatokkal, igen tág kört képeznek«. Budapest, aug. 2. (A londoni értekezletrő 1.) Angol politikai körökben azt hiszik, hogy a franczia kormány a parlamenti helyzet miatt szándékosan hozza-halasztja a conferentiát vagy hogy az értekezlet meghiúsultát óhajtja, mert a franczia-angol egyezmény, egyes pontjaira nézve nem nyerte meg a hatalmak beleegyezését. Újabban Olaszország tett közvetítő javaslatot, azt ajánlotta ugyanis, hogy az egyptomi adósság kamatai egyelőre ne redukáltassanak és két éven át kísértsék meg, nem lehetne-e az administratív kiadásokban eszközlendő megtakarítások által helyreállítani az egyensúlyt; ha ez nem sikerülne, akkor két év múlva 1 2 százalékkal reducálnák a kamatot. Francziaország és a semleges hatalmak kedvezőleg fogadták e javaslatot, míg Oroszország azt ajánlja, hogy a kamatok három éven át reducáltassanak, de a levont kamatösszegek utóbb részben megfizettetnének, ha a megtakarítások bevételi többletet eredményeznének. Tetemes feltűnést keltett Londonban, hogy a német kormány meghatalmazottja, lord Granwille visszautasító válasza után még egyszer előterjesztette azon javaslatot, hogy a nemzetközi egészségügyi érdekek megóvása is tárgyaltassék az értekezleten. Sokan úgy vélekednek, hogy az értekezlet illetékes erre az ügyre nézve, miután a tanácskozásai tárgyát képező egyptomi budgetben vagy egy tétel, mely a nemzetközi egészségügyi bizottságról szól. Táviratok. Bécs, aug. 2. (Eredeti távirat.) A boroszlói rendőrség— mint onnét jelentik — közhírré teszi, hogy Szudejkin gyilkosa (Degajev) Posen tartományban van és hogy Oroszország 5,000 rubelt igér annak, aki feljelenti tartózkodási helyét és 10,000 rubelt annak, aki elfogja. V a r só bó ! Írják, hogy a város formaszerű ostromállapotban van és az esti órákban az utczák csak úgy hemzsegnek a rendőröktől és éjjeli őröktől. London, aug. 2. Az alsóház ülésén Worms azon kérdésére, hogy igaz-e, hogy Angolország fölhívta Németországot kisértse meg rábírni Francziaországot, hogy az értekezleten tanúsított ellenséges magatartását változtassa meg, Németország azonban viszszautasíta ezt. Fitzmaurice azt válaszolta, hogy addig, míg az értekezlet végleges eredményre nem vezet, nem lehet egyes dolgokat közölni, különben kéri, hogy a nyilatkozat megtagadásából sem pozitív, sem negatív következtetéseket ne vonjanak. London, aug. 2. Daly és Egan fémnek fölött, kiket néhány hó előtt Werwickben elfogtak, mert robbanóanyagokat találtak náluk, tegnap mondották ki az ítéletet. Daly élethossziglani, Egan pedig 20 évi kényszermunkára ítéltetett. Páris., aug. 2. (Eredeti távirat.) Versaillesben már dolgoznak a congressus termének berendezésén. Kormánykörökben azt hiszik, hogy a congressus három nap alatt véget fog érni, habár a viták viharosak lesznek is. Az ellenzék köreiben azt hiszik, hogy a congressus hosszabb ideig fog tartani. A parlamenti pártok tanácskoznak, hogy milyen magatartást kövessenek a congressuson. Még nem bizonyos, hogy Grevy a congressus miatt már most visszajön Párisba. Az a hír, melyet az »Intransigeant« közölt, hogy a köztársaság elnöke beteg, teljesen alaptalan. Páris, aug. 2. (Eredeti távirat.) Madagascarból kedvezőtlen hírek érkeztek; a félhivatalos lapok arra utalnak, hogy Madagascar pacificatiója esetleg nagyobb áldozatokat fog igényelni. A howákat, az már kétségtelen, angol tiszt vezényli. A kérdés, hogy a Li-Hung-Csanggal kötött szerződésben Lang-Son kiürítésére határidő volt-e kitűzve, azaz, hogy a chinaiak csakugyan követtek-e el szerződésszegést, még nincs tisztába hozva. Az alkudozásokra kitűzött határidő tegnap járt le és újabb határidőt nem adott Chinának a franczia kormány, de folytatja az alkudozások, azon reményben, hogy azok kedvező eredményre fognak vezetni. Páris, aug. 1. A Langson-affaireról egy sárgakönyv fog készíttetni, melyben az új Tonking-tételre vonatkozó tárgyalások folytattatnak. — A tegnapi kamaraülésen Cassagnac Dreyfus előadó beszédébe közbekiáltott: Ez nevetséges! — Dreyfuss: Megvetem az ön megjegyzését. — Cassagnac: Ezért ön más helyen fog nekem elégtételt adni. — Dreyfuss: Szolgálatára, állok. — Brisson elnöknek az ülés végén azonban sikerült a dolgot kiegyenlíteni, úgy hogy párbaj nem lett belőle. az V-ben —, a YI-ban —, a Vll-ben —, a VlII-ban —, a IX-ben —, a X-ben —, a kórházakban —, összesen — ; cholera nostras az I-ső kerületben —, a II-ban —, a IlI-ban —, a IV-ben —, az Y-ben —, a YI-ban —, a Vll-ben —, a VIII-ban —, a IX-ben—, a X-ben —, a kórházakban —, összesen —. A kórházi beteglétszám a következő : Rókus-kórház: tegnapi beteglétszám 1120, ma felvétetett 49, elbocsáttatott 25, meghalt 2, mai létszám 1142 ; János-kórház : tegnapi beteglétszám 140, ma felvétetett 6, elbocsáttatott 3, meghalt —, mai létszám 143. Általános napi halálozás: Halálozási szám az I-ső kerületben 1, a II-ban —, a IlI-ban 2, a IV-ben 1, az Y-ben —, a Vl-ban 1, a Vll-ben 2, a VHI-ban 4, a IX-ben 1, a X-ben 2, kórházakban 2, összesen 16. Halálokok: agy- és idegbajok —, tüdőgümő és tüdővész 4, körglob 2, egyéb légző szervi bajok 1, vérkeringési bajok —, gyomorbélhurut és lob 5, egyéb emésztő szervi bajok —, himli —, vörheny —, hagymáz —, kanyaró —, roncsoló toroklob —, croup 1, vérhas —, egyéb kórok 4, napszúrás —, cholerin —. A cholera Francziaországban. A choleráról a következő táviratokat vettük: Marseille, aug. 1. (Eredeti távirat.) Génfben meghalt a Marseilleből odamenekült Depossel olajgyáros neje ; halálát hét gyermek siratja. A touloni maire egy miniszteri rendeletnek megfelelőleg nagyobb összeg pénzt osztott ki a tengerpart hosszában elmenekült családok között, nehogy idő előtt visszatérjenek a városba. Voguében meghalt Gimond Laire és dr. Cartaux, minek következtében az Ardéche-kerület profetje és a püspök oda utaztak. San-Marguerite és Honorat szigeteken Cannes mellett szabad ég alatt oltárt állítottak fel, melyen misét olvastak a ragály elhárításáért. Marseille, aug. 1. (Eredeti távirat.) A városi segélyző bizottság elhatározta, hogy külön kérésre megtérít a fertőztelenítés által okozott minden kárt, ha az 100 fokot túl nem halad. A minisztérium által kiutalványozott 300.000 frankot nagyobbára a népkonyhák segélyezésére fordítják. Egy magántudósítás szerint a latte-i kórházban — Côtes-du-Nord departementban levő kis várban — Mentone és Ventimiglia között átlag tíz halálozási eset fordul elő naponta, ami az ott uralgó tisztátalanságnak és a megfelelő táplálék hiánynak tulajdonítandó. London, aug. 1. A »Graville« gőzös Marseilleból ma Cardiffba ért, magával hozván a cholerát. Egy matróz ugyanis az után cholerában meghalt s többen súlyosan megbetegedtek. A Budapest fővárosi tiszti főorvosi hivatal jelentése szerint ma, augusztus 2-án, Budapesten a következő heveny ragályos betegségek fordultak elő : hagymát az I-ső kerületben —, a II-ban—, alll-ban —, a IV-ben —, az V-ben —, a VI-ban —, a Vll-ben —, a VTII-ban —, a IX-ben —, a X-ben —, a kórházakban 2, összesen 2; himlő az I-ső kerületben —, a II-ban —, a IlI-ban —, a IY-ben —, az Y-ben —, a YI-ban —, a Vll-ben —, a VlII-ban —, a IX-ben —, a X-ben —, a kórházakban —, összesen —; verheny az I-ső kerületben —, a II-ban —, a IlI-ban —, a IY-ben —, az Y-ben —, a YI-ban —, a Vll-ben —, a VTII-ban —, a IX-ben —, a X-ben —, a kórházakban —, összesen —; kanyaró az I-ső kerületben —, a II-ban —, a IlI-ban —, a IY-ben —, az Y-ben —, a YI-ban —, a VlI-ben —, a VIII-ban —, a IX- ben —, a X-ben —, a kórházakban —, összesen — ; roncsoló toroklob az I-ső kerületben —, a II-ban —, a IlI-ban —, a IY-ben —, az Y-ben —, a YI-ban —, a VlI-ben —, a VlII-ban, a IX-ben —, a X-ben —, a kórházakban —, összesen 1; group az I-ső kerületben —, a II-ban —, a IlI-ban —, a IV-ben —, szöz.ok.T?-A.rr-A.s-Cra-'sz. Budapest, augusztus 2. (Iskolai értesítők.) A dévai m. kir. állami főreáliskola értesítőjében dr. Hankó Vilmos Hunyad vármegye három üdülőhelyét (Boholt, Gyógy, Vácza) ismerteti. A tanári testület 14 tagból állt, kik közül figyelemreméltó irodalmi munkásságot fejtettek ki Téglás Gábor, Jakab Ödön és dr. Hankó Vilmos. A tanszerek között lényeges gyarapodásban részesült a tanári könyvtár, mely 1404 művet és 894 értesítőt tartalmaz. A tanítás az orsz. tanterv szerint folyt, a tankönyvek használatára érdekes világot vetnek a földrajzi könyvek. Az I. osztályban használtatott Jablonszkyé, a II-ban Chervené, a III-ban Hauke- Környeié, a IV-ben Lakyé, az V-ben Requinyié. Ehhez sem kell commentár. Beíratott összesen 118 tanuló, kimaradt 9. Volt az intézetnek önképző köre, segély-egylete és tápintézete, hol az ifjak megfelelő szellemi és anyagi gyámolitásban részesültek. Az eperjesi kir. kath. főgymnasium értesítője helyi érdekű történeti értekezést közöl Eperjes alakulásáról és hajdani jogi szervezetéről Ágoston Károlytól. A tanári testület 20 tagból állt. Az ifjaknak volt önképző körük, melyben 27 művet olvastak fel. Az első két osztály párhuzamos volt. Beíratott összesen 411 tanuló, az év végén maradt 379. Érettségi vizsgálatot 34 jelentkező közül 31 tett sikerrel. A tanszerek szaporodása csak átalánosságban van felsorolva. A szeged-belvárosi községi népiskolák értesítője örvendetes számadatokat nyújt az intézet népességéről. Beíratott 753 helybeli növendék és 80 vidéki, összesen 833, köztük 437 fiú, 396 leány. A füzet Szikay Farkas Máriától jól irt, tanulságos czikket hoz. A gyermekbálokról s színházakról, méltán van ajánlva a szülőknek átolvasásra. Az intézetnek kiváló ünnepe volt a királyi látogatás, melyről lelkesen emlékezik meg az értesítő. A kézdivásárhelyi államilag segélyezett községi elemi népiskola értesítőjében Székely János a rossz házi nevelés káros hatásáról értekezik. Az értesítő egy felső leányiskola felállítását sürgeti, mely a helyi viszonyok által eléggé indokolt is. Az intézetben 9 tanító működött. Beíratott a négy fiú- és hat leány osztályba össszesen 467 növendék, két- 202 fiú és 265 leány, helybeli 443, vidéki 34. A tanszerek igen csekély gyarapodásban részesültek. HÍREK. Augusztus 2. Hivatalos. Rendjelviselés. Ő Felsége megengedte, hogy báró Herbert-Rathkeal Gábor cs. és kir. rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter Drezdában, a szász királyi Albrechtrend nagykeresztjét, Blücdorn Jenő cs. és kir. követség titkár, a szerb kir. Takova-rend III. osztályát, dr. Samson Camille James udvari és miniszteri fogalmazó a cs. és kir. közös külügyminisztériumban, és báró Marienburg Richard a szt.pétervári cs. és kir. nagykövetségnél ideiglenes alkalmazásban álló I. oszt. udvari és miniszteri irodatiszt a cs. és kir. közös külügyminisztériumban, a szász királyi Albrecht-rend I. oszt. lovagkeresztjét és Licen A. cs. és kir. czimzetes alconsul Küstendjében, a pápai Szt.-Gergely-rend lovagkeresztjét elfogadhassák és viselhessék. — Czimerengedély. A m. kir. miniszterelnök, Grünwald és Eisler budapesti nagykereskedő czégnek Magyarország külön czimerének használását az 1883 : XVIII t.-cz. alapján megengedte. — Alapszabályok. A szarvasi iparosok körének alapszabályai a belügyminisztérium által a bemutatási zárakkal elláttattak. — Személyi hírek. Tisza Kálmán miniszterelnök neje, szül. Degenfeld Ilona grófnő, tegnap érkezett Gesztről a fővárosba, honnan Paulina leányával és Lajos fiával huzamosabb fürdő használatra holnap augusztus 3-ikán utazik Koritnicza fürdőre. — Báró Orczy Béla, ő felsége személye körüli miniszter ma reggel Ijszászról a fővárosba érkezett. — Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter ma reggel Bécsbe, Kállay Béni közös pénzügyminiszter Poprádra ; Jekelfalussy Lajos államrendőrségi főnök Rózsahegyre ; gróf Gyürky Ábrahám főispán Losonczra s Földváry Mihály pestmegyei alispán családjához Tassra utazott. — A király utazása. A király folyó hó 18-át Ischlben szoros családi körben töltvén, 19-én reggel Ischlből elutazik, délelőtt Kremsmünsterbe ér s délután Hallban a fehér kereszt által újabban épített tiszti kórházat megtekintvén, a kora délutáni órákban a steyri kiállítást látogatja meg. — Péterfy József és neje Vancsa Katalin, Kászon-Jakabfalván aranylakodalmat ültek. Mise közben Tima Dénes csiksomlyói képezdei tanár tartott beszédet. Az ünnep hősei nagy vendégséget tartottak, azután tánczra kerekedtek és oly vígan jártak, mint azelőtt egy félszázaddal. — Halálozás. Hadzsics Lázár a kir. Curiához beosztott kir. táblai rendes biró tegnapelőtt hoszszas szenvedés után elhunyt. A meghalt a negyvennyolczas években Torontálmegyének első alispánja és orsz. követe is volt. — Pályázat. A fiumei m. kir. állami főgymnasiumnál az 1884—5. iskolai év elején két rendes tanári állomás betöltendő, egy a magyar nyelv és irodalomra, egybekötve német nyelv és irodalommal, egy második a classica-philologiára, egybekötve a magyar nyelvvel az alsó osztályokban. A tannyelv olasz. Ezen állomások mindegyike 1200 frt évi fizetéssel, 200 frtnyi lakpénzzel és a szabályszerű 100 frtnyi ötödéves pótlékkal van javadalmazva. — Eljegyzés: Sarlay Gyula, vasmegyei váti földbirtokos eljegyezte Vadnay Róza kisasszonyt, Vadnay Rudolf zánkai földbirtokos leányát. — Magas életkor. Skutariban él jelenleg egy arméniai ember, a ki még Mustafa szultán uralkdása alatt született s már hat trón változást ért meg. Jelenleg 127 éves s jó testi egészségnek és szellemi frisseségnek örvend, csak néha-néha a köszvény bántja ; azért minden reggel megteszi szokásos sétáit a környékben s alamizsnát gyűjt, melyet mindenki igen szívesen nyújt neki. Kilenczven éves huszárkapitány, Gyurkovics János halt meg tegnapelőtt Tatán, melynek egyik eredeti alakja volt az évszázad első tizedéből való egyenruhájával. Mint fiatal kapitányt nyugdíjazták s erre okot állítólag egy az udvarhoz tartozó magasállású hölgygyel kötött szerelmi viszonya szolgáltatott; nyugdíjaztatása óta folytonosan Tatán élt, hol általános kedvességnek örvendett. — Laube Henrik már Karlsbadban érezte, hogy vége közeledik, és az, amióta a Stadttheater leégett, folyton nyugtalanította. Karlsbadból is azért sietett vissza Bécsbe, hogy a halál ne ott, hanem otthon érje; egyik jó barátjának, akitől elbúcsúzott , azt mondá : »Aligha látjuk egymást többé!« A Stadttheater elpusztulása után meg is írta végrendeletét, melyet csak akkor fognak fölbontani, amikor mostoha fia, dr. Häne Albert kicli egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, és kit hír szerint főörökösévé ten, megérkezik Bécsbe. A részvétsürgönyök a halál bekövetkezte óta minden felülről érkeznek, különösen Németország összes színtársulataitól. A bécsi községtanács tegnapi ülésén Uhl polgármester a következőleg emlékezett meg Lauberól: »Polgártársaink egyik legkiválóbbja, Laube Henrik, a költő földi pályafutását befejezte. Az elköltözöttben olyan polgártársunkat gyászoljuk, aki városunk becsületére működött és alkotott, a költőt, akinek neve elválaszthatlanul össze van forrva Ausztria drámai művészetének történetével. Laube, aki szellemi adományokban gazdag volt, költői működését összekötötte a színpad vezetésének erélyével és értelmével, ama hatalmasan működő eszközével a culturának, mely hivatva van az embert fölemelni és megnemesíteni. Laube majdnem 20 éven át vezette Bécsben az első német műintézetet; hogy ott mit teremtett, azt minő fényre emelte, hogy mije volt ő a hazai költészetnek, az már régóta ismeretes. Midőn később a művészet új hazájában nemes versenyre kelt a mintaintézettel, daczára aggkorának, szellemének mozgékonysága újra föltámadt, s ismét megteremtett olyan intézetet, mely városunknak díszére vált. Tekintettel Laube Henriknek kiváló érdemeire városunk kulturális életében, elhunyt polgártársunkról mindig azzal a tisztelettel fogunk megemlékezni, amelyre mindenkinek, ki a közjó emelésében ilyen nagy mértékben részes, jogos igénye van.« — A polgármester szavait zajos helyesléssel fogadták. — Laube Henrik ravatala minden, a gyászszalösszeférő sötét pompa között van fölállítva. A halott alakjából nem látható más, mint elváltozott, de el nem torzult arcza, és két keze, melyek között elefántcsont feszületet tart. — Alapítványok a vakok intézeténél. A vallás-és közoktatásügyi m. kir. miniszter, a vakok budapesti orsz. intézeténél az 1884/5. tanévre megüresedett alapítványi helyek közül: Laszlovszky Gegnier Leopoldina alapítványára Hegyessy Flóra által bemutatott Orbános Győzőt, m a Kopácsy József herczegprimás alapítványára Simor János herczegprimás által bemutatott Knebel Vladimirt, — gróf Nádasdy kalocsai érseki alapítványára a kalocsai főkáptalan által bemutatott Takács Istvánt, — gróf Nádasdy váczi püspöki alapítványára Peitler Antal váczi püspök által bemutatott Bakos Józsefet, — a tiszáninneni ref. egyházkerület alapitványára az egyházkerületi gyűlés által bemutatott Kis Juliannát, — a jász-kunok három alapítványa közül a Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyének jutott alapítványra a megye alispánja által bemutatott Tót Sándort, — gróf Nádasdy kalocsai érsek 2- ik alapitványára a kalocsai főkáptalan által bemutatott Varga Józsefet. — Végh István alapitványára id. verebi Végh János által bemutatot Kovácsevics Ferenczet nevezte ki. — Ledőlt fal. Nagy szerencsétlenség történt tegnapelőtt reggel Miskolczon a Tetemvár-utczában . Pollák Mór most épülő házának hátsó fala bedőlt s a vassíneken nyugvó boltozat is lezuhanván, az ott pihenő munkások egy részét maga alá temette. A romok közül eddig öt sebesültet és egy halottat húztak ki, de még egy ács és ennek leánya hiányzanak; ezeket csak holtan fogják kiáshatni a törmelék alól. — Az Athenaeum könyvnyomdaszemélyzetének dalegylete f. hó 10-én, mint már jelentettük, a polg. lövöldében nyári dalestélyt rendez. Az estély műsora ez : 1. »Ki a gonddal.« Kar. Rieger Györgytől. 2. »Coriolán.« Irta Tárkányi Béla, szavalja Deutsch Albert ur. 3. »So weit.« Chor von Engelsberg. 4. »Nyitány.« Hunyadi László operából, Erkeltől. Zongorán előadja Elbert Imre ur. 5. »Fohász.« Kar, Huber Károlytól, zongora és harmonium kísérettel. 6. »Jordán szerelem.« Irta Ágai Adolf. Előadja Gelléri Mihály ur. 7. »Olasz saláta.« Karlenéetől, zenekiséretre alkalmazta Ziegler Béla. Deutsch Albert, Elbert Imre és Gelléri Mihály urak szívességből működnek közre. A hangversenyt táncz követi. — Katonák bucsuestéje. Mint soproni levelezőnk írja, a 2-ik számú gróf Pejacsevich-féle dragonyos ezred Sopronból eltávozván, a tisztikar ma szombaton este a casino-kertben bucsuestélyt rendez, melyen a Knebel-ezred zenekara, Rosenkranz karnagy vezetése alatt hangversenyezni fog. — Kereskedelmi szakiskola. A budapesti II. ker. közs. polgári fiuiskolának helyiségében (Medveutcza 5. sz. a.) a polgári fiuiskola mellett a fővárosi törvényhatóság és a vallás- és közoktatási minisztérium határozata folytán a jövő 1884/5. tanévben tudvalevőleg 3 éves tanfolyamú kereskedelmi iskola első osztálya nyilik meg. A felvétel feltételei és a kereskedelmi iskolának látogatásával járó kedvezmények a budapesti kereskedelmi akadémiánál s egyéb középkereskedelmi iskoláknál fennálló feltételekkel és kedvezményekkel, kivévén a tandíjakat, melyek tetemesen kisebbek, mindenben megegyeznek. Az I. osztályba felvétetnek azon tanulók, akik a polgári-, a reáliskola vagy a gymnasium IV. osztályát sikerrel bevégezték és arról bizonyítványt tudnak felmutatni, vagy felvételi vizsgálaton igazolják, hogy a szükséges előképzettségük megvan. A beírási díj 1ért, a tandíj félévenkint 5 frt és az ifjúsági könyvtárra 50 krajczár fizetendő. A kereskedelmi iskolába járó tanulók: a véderőtörvény szerint egyéves önkéntesek; a köztisztviselők minősítéséről szóló I. törvény szerint községi, illetőleg körjegyzők, a postánál, az állami, megyei és törvényhatósági számvevőségnél, a pénztári, kezelési, börtönügyi szakoknál, a zálogházaknál tisztviselők és vasúti hivatalnokok lehetnek; a magánjellegű közlekedési, ipari és kereskelmi üzleteknél és vállalatoknál előnyös feltételek mellett alkalmaztatnak. A szegény tanulók tandíjmentességben s esetleg egyéb segélyben is részesülhetnek. E nyilvános jellegű, szigorú állami és fővárosi felügyelet alatt álló kereskedelmi iskola, melynek harmadéves növendékei a tanév végén a kereskedelmi szaktárgyakból miniszteri biztos jelenlétében végvizsgálatot (érettségit) tesznek, a tandij csekélysége miatt még a kevésbbé vagyonos szülők gyermekeinek is igen ajánlható. A beirás az 1884/6. tanévre úgy a polgári, mint a kereskedelmi iskolába i. é. augusztus hó 30., 31. és szeptember hó 1., 2. és 3- án történik. Nagy szerencsétlenség történt Zilahon. K. L. ügyvédet mint a »K. Közlöny« írja, egy veszett eb megmarta, s a szerencsétlenen már annyira kiütött a téboly, hogy az orvosok teljesen megmenthetlennek mondják. Egy rohama alatt két embert meg is sebesített, de ezek rögtön gondoskodtak a sebek kiégetéséről, K. L. az egész megyében általános tiszteletnek örvendett. — Munkásgyűlés. A Budapesten alkalmazásban levő összes bádogos-, légszesz- és vízvezeték-felszerelősegédekhez intézett következő felhívást vettük : Szaktársak! A július hó 13-án tartott nyilvános gyűlés kebeléből kiküldött bizottság, a gyűlés határozata értelmében, érintkezésbe lépett a bádogos ipartársulattal, melynek határozatáról nektek jelentést tenni kötelességének ismert. E czélból vasárnap, 1884. augusztus hó 3-án, délután 3 órakor a király utczai lövölde kertjében nyilvános gyűlés tartatik a következő napirend mellett: 1. Jelentése a segédek kebeléből kiküldött bizottságnak az ipartársulatnál elért eredményről. 2. Netaláni erre vonatkozó indítványok tárgyalása. — A magyar tudományos akadémia classicaphilologiai bizottsága, mely csak a múlt évben alakult s melynek feladata az akadémia munkakörét anynyiban kiegészíteni, amennyiben az eddig csak alkalmilag támogatott classica-philologiát az akadémia tudományszakai közé rendszeresen beilleszti, az első évet az előmunkálatoknak szentelte. A bizottságnak első gondja, a görög és római classicusok magyarra fordítása. Ezekből egész rendszeresen gyűjteményt bocsát közre. A gyűjteménybe csak olyan fordításokat vesz fel, melyek mind a tudományos, mind a műirodalmi igényeknek megfelelnek. Az egyes műveket előszó előzi meg, melyben a fordító a maga eljárásáról számot ad, milyen szöveget s milyen más fordításokat használt, milyen conjecturákra szorult stb. Az előszót bevezetés követi, mely az illető írónak életét és irodalmi méltatását foglalja magában, egyszersmind az előző fordításokat pontosan felsorolja és bírálja. A fordítás szövegét jegyzetek kísérik, amelyek a magyarázatra szoruló dolgok megértéséhez szükségesek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter e vállalatot évi segélylyel támogatja. A vállalat az őszön fog megindulni. A gyűjtemény első munkáiul P. Thewrewk Emil Anakreonja és Barna Ignácz Reneise vannak elfogadva. — Esküvő. Pekár Jolán kisasszonyt, Pekár Imre miskolczi gőzmalmi hivatalnok leányát nőül vette Lippay Béla m. k. államvasuti mérnök. — Tizenkét milliós per. A »Propaganda fide« már hónapok óta eltölti az egész világ klerikális lapjait panaszos kiáltásaival, hogy az olasz kormány az ő vagyonát megrabolja, fölhozza azon érdemeket, melyeket egyes tagjai kiterjesztő munkájukkal a czivilizálatlan országokban szereztek. S ezeket nem is vonja senki kétségbe; de midőn a Propaganda fide egyes birtokainak convertálása miatt oly nagy lármát csap, addig mások kimutatják, hogy e birtokok között van olyan is, ami nem jogos birtoka a Propaganda üdének. így kimutatták, hogy a szentszék egyik legkiválóbb államférfiának, Consalvi Ercole marquis, bibornok és államtitkár végrendeletének teljes ötven évi eltitkolása által jutott a Propaganda fide jogtalanul nem kevesebb összegnek, mint tizenkét milliónak birtokába. Consalvi bibornok 1824. január 24-én halt meg s a San-Marcello templomban temettetett el. A jelen évszázadban a szentszék legfőbb büszkesége volt s Rómában hosszú ideig ő volt a leghatalmasabb ember. VII. Pius pápa 23 évi pápasága alatt (1800—1823-ig) folytonosan államtitkár volt. Francziaországgal 1801-ben ő létesítette a hires concordatumot s 1815-ben a bécsi congressuson a pápát képviselvén, befolyása és ügyessége által biztosította az egyházi állam visszaállítását. Családi nevén tulajdonképpen nem Consalvinak hívták, hanem Brunaccinak. Anyai nagybátyja Consalvi Ercole marquis, kivel kihalt volna a Consalvi-ház, fogadta őt örökbe mint Brunacci marquis legidősebb fiát, mig a Brunacci-család többi tagjai megmaradtak régi nevük mellett, de az örökösödésre ők is feljogosittattak. Midőn Consalvi Brunacci bibornok 1824-ben meghalt, testvérei már meghaltak s közelebbi rokonai közül Brunacci Ignácz élt a bibornok atyjának testvére s törvény szerint ez örökölte volna a bibornok marquis-czimét és vagyonát. E közben azonban XII. Leo pápa trónraléptekor Consalvi bibornok kegyvesztett lett, elhagyta államtitkári állását s később a »Propaganda fide« élére állíttatott. Kineveztetése után azonban pár nap múlva meghalt. Halála után két órával Buttaoni püspök megjelent Offredi jegyzőnél s egy lepecsételt levelet mutatott fel, melyből kivették Consalvinak egyes papír szeletekre írott végrendeletét, melynek egyes lapjai az abc egymás után következő betűivel voltak megjelölve s a melyben azt is meghagyja az elhunyt, hogy még más papirszeretetek is a végrendelet hiteles részét képezik, a melyek az ő aláírásával el vannak látva. Egyszersmind kinevezte Buttaonit végrendelete végrehajtójául. Buttaoni e végrendeletet a jegyzőtől elvitte, anélkül, hogy az elolvasta volna azt s húsz nappal később még egy pár papirszeletet hozott el a jegyzőhöz Buttaoni, melyeken Consalvi aláírása volt. E papirszeleteken Consalvi egyetlen örököséül a Propaganda fidet nevezte ki azon kikötéssel azonban, hogy a »falcidia lex« alkalmaztassék s a rokonokat illető rész kiadassék. A végrendelet végrehajtója azonban ezt a rokonok előtt teljesen titokban tartotta s Consalvi teljes hagyatékát lefoglalta a Propaganda fide számára. A pápai uralom megdőlése után a jogosan öröklő család szegénységbe jutott s a Propaganda fide csak 1882-ben szóllittatott fel a törvényszék részéről, az örökösök följelentése folytán, hogy adjon számot az örökségről. Tehát hatvan éven át elrejtették a törvényes örökösök előtt a végrendeletet, daczára, hogy azok több ízben megkeresték a Propaganda fidet az örökség kiszolgáltatása iránt. Hanem a kéregetőket alamizsnával s a követelőket fenyegetésekkel utasították el. Míg végre ezelőtt két évvel a teljesen elszegényedett örökösök nevében Ballanti és Santoni de Sió ügyvédek megindították a pert, mely most már két éve folyik s még az első fórumon sem fejeződött be. A törvényszék legelőször is felszólította a Propaganda fidet, hogy az eredeti végrendeletet mutassa fel, de az a végrendeletet csak megcsonkítva, több papírszelet hiányával mutatta fel, ami természetesen igen bonyolítja az ügyet, melynek végleges kimenetelét mindenki kíváncsian várja. A 30.000 forintos láda kicserélése. A rendőrség tegnap csaknem az egész nap azzal foglalkozott, hogy a helybeli főposta hivatalnál a pénzcsomagokat kezelő közegek ellen megindított vizsgálat jegyzőkönyveit másoltatta le a saját használatára. E jegyzőkönyvek, bár több mellékes körülményre nézve részletes felvilágosításokat nyújtanak, nem tartalmaznak semminemű oly adatot, mely a vizsgálat vezetésére nézve biztos támpontul szolgálhatna. A tégladarabok közül csakis egyen látható elmosódottan az »A. és E.« betű, mert a czégjegy a téglákból ki van törve. A bécsi és budapesti rendőrség táviratilag élénken érintkezik egymással s a nyomozást és a vizsgálatot az ügy természetéből kifolyólag egyöntetűleg vezeti. A vizsgálat legutóbbi eredményéből kifolyólag most mind a két rendőrség abban a meggyőződésben van, hogy a lopás, illetve a láda kicserélése sem Bécsben sem Budapesten nem történt, hanem útközben a vasuton követtetett el. Ennélfogva a vizsgálat most egyenesen a vasúti alkalmazottakra s a vasúton jött postatisztekre és kalauzokra fog irányoztatni s ez azon fordulat, mely tegnap ez ügyben a nyomozást illetőleg felmerült. Az ügyben egyébiránt uj körülmények merültek fel, melyeket azonban a rendőrség a vizsgálat sikeres keresztülvihetése végett titokban tart. Zsarnay kapitány és Minorich fogalmazó ma már a kora reggeli órákban Budára mentek, hogy ott a szükségessé vált intézkedéseket megtehessék. Bécsben a vizsgálatot a központi állampénztárban Bitter udvari tanácsos s a postahivatalban Kamler postaigazgató személyesen vezeti. Tegnap este befejezték azon összes egyének kihallgatását, kik a 640,000 frtos küldemény kezelésében hivatalosan részt vettek. S e kihallgatásokból úgy a két