Nemzet, 1884. augusztus (3. évfolyam, 689-719. szám)

1884-08-02 / 690. szám

a gyarmati politikában ezelőtt aktív szerepet vittek: jelenlegi és volt kormányzók, kiváló katonai személyi­ségek, szakférfiak, írók stb. A gyűlés egybehívói a következőkben foglalták össze nézeteiket: (1.) A birodalom állandó egységének fentartá­­sa czéljából a birodalom politikai szervezetének na­gyobb kiterjedést kell adni, úgy hogy a birodalomnak rohamosan növekedő tengeren túli lakossága befoly­hasson a hadügyi és egyéb közös érdekekre és méltányos részt vegyen a birodalom terhei­nek viselésében. 2.) Elérkezett az idő, mikor azok­nak, kiknek meggyőződése szerint ilyen politikai szer­vezet szükséges, nézeteiket nyíltan kell hangoztatniok. 3.) A birodalom egységének hívei nem habozhatnak kijelenteni,hogy a foederatio a czél,amely felé töreksze­nek , de a kérdés összebonyolításának elkerülése czél­jából ne fejtegessék a czélba vett szervezet részleteit, és ne nyilatkozzanak az iránt, hogy az eszmét milyen határidő alatt óhajtanák megvalósítani. 4.) A czél eléréséhez csak az szükséges, hogy az ország és a gyarmatok népe felvilágosíttassék az iránt, hogy mily előnyös volna, ha a hármas király­ság, Canada, Australasia, Dél-Africa és a többi britt gyarmatok egy nagy szövetséges birodalomban egye­­síttetnének. 5. Ha a birodalom állandó egysége lebeg előttünk, mint czél, és a szövetségi kormány eszméje jól megfontoltatik, akkor az eszme kivitele nem fog nehézségekbe ütközni, még ha a birodalom helyzete folytán ez a kivitel korábban mutatkoznék is szüksé­gesnek, mint ahogy némelyek hiszik. 6. A bizottság azt ajánlja, hogy alakíttassák társulat, melynek fel­adata lesz felvilágosítani a népet az egész birodalom­ban az állandó birodalmi egység előnyeiről, és a f­e­­derális kormányzat különböző formáiról, hogy így Angliának és a gyarmatoknak népe elhatározhassa, milyen formát kell választania, ha a terv megvalósítá­sának ideje elérkezik. Forster, az értekezlet elnöke, a tanácskozást hosszabb beszéddel nyitotta meg, melyben ezeket mondá: »Nem kell azt hinni, hogy a kapcsok az anya­ország és gyarmatok közt oly erősek, hogy ne szorul­nának újabb erősítésre. Nehézségek származhatnak az egyes gyarmatok közt, vagy Anglia és egyik másik gyarmata közt és azok szakadásra vezethetnének, me­lyet nem leszünk képesek meggátolni. A viszony, mely Nagy-Britania és a gyarmatok közt ma uralkodik, olyan, hogy előbb-utóbb vagy a birodalom fel­bomlására fog vezetni vagy szükségessé teendi, hogy foederatio létesíttessék.Saját fajunkbeli gyar­matosainknak korlátlan helyi önkormányzati jogot adtunk és őrültség, igazságtalanság lett volna tőlünk, ezt nem tenni, de az önkormányzat vagy teljes füg­getlenségre fog vezetni, vagy szükségessé teeni egy oly szervezetet, melyet rendesen foederalismusnak ne­veznek. Hogy ez a szervezet milyen legyen, az ma még nem tárgyalható. Nem okvetlenül szükséges, hogy szövetségi parliamentben culmináljon. Le­het a különböző gyarmatok képviselőiből tanácsot alakítani, mely a foederalisticus ügyeket vezetné. Any­­nyi bizonyos, hogy kell találni egy combinatiót, mely a gyarmatok elválását nagyon valószínűtlenné teszi.« Lord Roseberry kifejtette, hogy a kérdés vitális jellegű a birodalomra nézve. Eljöhet az idő, mikor mindenki el fogja ismerni annak sürgős jellegét, de a­mikor már késő lesz megtenni azt, amit ma megtehetünk. Roppant kívánatosnak tartja, hogy a veszély, mely a birodalom egységét fenyegeti, még idejekorán elháríttassék. A kérdés már most is gya­korlati fontossággal bír. Itt van pl. az Austráliába deportált fran­­czia recidivisták ügye. Ha Ausztrália ép oly integráló része volna a britt birodalomnak, mint Kent grófság, várjon akkor eszébe jutott-e volna Franczia­­országnak a maga gonosztevőit a britt birodalom tőszomszédságába deportálni ? és a gonosztevők egész áradatával inficiálni Új-Caledoniát és a csöndes óczeán szomszéd szigeteit. Itt van továbbá az e­g­y­p­­tomi kérdés. Ha Ausztrália olyan állást foglalna el a birodalomban, mint Skót- vagy Írország, nem köve­telné-e hogy őt is meghallgassák azon események te­kintetében, melyek a suezi csatorna partjain le­folynak ? A szónok ezután arról szólt, hogy a szövetségi szervezet előkészítése mily módon történhetnék. A parl­ament bizottságot küldhetné ki, a gyarmatok kormányzói is terjeszthetnének elő javaslatokat. Az is történhetnék, hogy a gyarmatok képviselőket kül­­denének a lordok házába. De annyi kétségtelen, hogy a mozgalmat országszerte meg kell indítani. A gyűlés végül kimondta, hogy »a birodalom állandó egységének biztosítására szükséges a foedera­­ratio valamely formája.« A »Daily News« e gyűlés lefolyását méltat­va, következőleg nyilatkozik: »Nem hisszük, hogy Angolország uralma oly idő lefolyása előtt, a­melyen túrnézni nem volna észszerű, annyira törpülne, hogy két szigetünkre vagy épen csak az egyikre szorítkoz­zék. Lehet, hogy egyik vagy másik gyarmatunk el fog válni. De az angol még mindig terjeszkedő, emi­gráló nemzet; alapítunk más gyarmatokat és a birodalom kiterjedése változatlan fog maradni. Az elszakadási törekvések tehetetlenek lesznek a történeti hagyománynyal, a közérzülettel és az ér­dekközösséggel szemben. Azt hiszszük, hogy az érte­kezlet felesleges volt, mert valónak tüntet fel egy kép­zelt veszélyt. Mikor egy birodalom vagy egy más po­litikai, társadalmi, physicai szervezet bomlani kezd, ez azt jelenti, hogy életereje tűnőfélben van. De a­míg vitalitás van benne, addig megáll és ha egy oldalon veszt vagy hanyatlik, másfelől azért izmosod­­hatik és terjeszkedhetik. A »Times« a következőket írja: »Ha a jelen népesedési mozgalom tovább tart, akkor Franczia- és Németország másodrangú államokká fognak válni Oroszországhoz és az amerikai Egyesült­ Államokhoz képest és Angolország szintén háttérbe fog szorulni, ha tisztán szigetállam marad. Az ő hibája lesz, ha elszakadnak a kapcsok, melyek a gyarmatokat az anyaországhoz fűzik. Kétségkívül mindig lesz­nek eltérések az anyaország és a gyarmatok közt, és egy roszul megfontolt föderatív szervezet igen ve­szélyes volna, mert súrlódások támadhatnának, ha a gépezet jól nem működik. De hát némely nehézségek nem oly nagyok, mint amilyeneknek látszanak. A gyarmatosok hajlandók hozzájárulni a közjó által igényelt kiadásokhoz, ha módot nyújtunk nekik, hogy befolyást gyakorolhassanak a birodalom politikájára. A foederatio nem lesz ürügy az önkormányzat megcson­kítására ; ez iránt az értekezlet két kiváló szónoka igen határozottan nyilatkozott. Az is bizonyos, hogy a gyarmatosok nem szólhatnak bele a királyság belső ügyeibe. De azon érdekek, melyek közösek az anya­országgal és a gyarmatokkal, igen tág kört képeznek«. Budapest, aug. 2. (A londoni értekezlet­­r­ő 1.) Angol politikai körökben azt hiszik, hogy a franczia kormány a parlamenti helyzet miatt szándé­kosan hozza-halasztja a conferentiát vagy hogy az ér­tekezlet meghiúsultát óhajtja, mert a franczia-angol egyezmény, egyes pontjaira nézve nem nyerte meg a hatalmak beleegyezését. Újabban Olaszország tett közvetítő javas­latot, azt ajánlotta ugyanis, hogy az egyptomi adósság kamatai egyelőre ne redukáltassanak és két éven át kísértsék meg, nem lehetne-e az administratív kiadá­sokban eszközlendő megtakarítások által helyreállí­tani az egyensúlyt; ha ez nem sikerülne, akkor két év múlva 1­ 2 százalékkal reducálnák a kamatot. Francziaország és a semleges hatalmak kedve­­zőleg fogadták e javaslatot, míg Oroszország azt ajánlja, hogy a kamatok három éven át reducáltassa­nak, de a levont kamatösszegek utóbb részben meg­fizettetnének, ha a megtakarítások bevételi többletet eredményeznének. Tetemes feltűnést keltett Londonban, hogy a német kormány meghatalmazottja, lord Granwille visszautasító válasza után még egyszer előterjesztette azon javaslatot, hogy a nemzetközi egészségügyi ér­dekek megóvása is tárgyaltassék az értekezleten. Sokan úgy vélekednek, hogy az értekezlet illetékes erre az ügyre nézve, miután a tanácskozásai tárgyát képező egyptomi budgetben vagy egy tétel, mely a nemzetközi egészségügyi bizottságról szól. Táviratok. Bécs, aug. 2. (Eredeti távirat.) A borosz­lói rendőrség— mint onnét jelentik — közhírré te­szi, hogy Szudejkin gyilkosa (Degajev) Posen tartományban van és hogy Oroszország 5,000 rubelt igér annak, aki feljelenti tartózkodási helyét és 10,000 rubelt annak, aki elfogja. V a r s­ó b­ó ! Írják, hogy a város formaszerű os­tromállapotban van és az esti órákban az utczák csak úgy hemzsegnek a rendőröktől és éjjeli őröktől. London, aug. 2. Az alsóház ülésén Worms azon kérdésére, hogy igaz-e, hogy Angolország fölhívta Németországot kisértse meg rábírni Francziaországot, hogy az ér­tekezleten tanúsított ellenséges magatartását változtassa meg, Németország azonban visz­­szautasíta ezt. Fitzmaurice azt vá­laszolta, hogy addig, míg az értekezlet vég­leges eredményre nem vezet, nem lehet egyes dolgokat közölni, különben kéri, hogy a nyi­latkozat megtagadásából sem pozitív, sem negatív következtetéseket ne vonjanak. London, aug. 2. Daly és Egan fémnek fölött, kiket néhány hó előtt Werwickben elfogtak, mert robbanó­anyagokat találtak náluk, tegnap mondották ki az ítéletet. Daly élethossziglani, Egan pedig 20 évi kényszermunkára ítéltetett. Páris., aug. 2. (Eredeti távirat.) Ver­­saillesben már dolgoznak a congressus termének berendezésén. Kormánykörökben azt hiszik, hogy a congressus három nap alatt véget fog érni, habár a viták viharosak lesznek is. Az ellenzék köreiben azt hiszik, hogy a congressus hosszabb ideig fog tartani. A parlamenti pártok tanácskoznak, hogy milyen ma­gatartást kövessenek a congressuson. Még nem bizonyos, hogy Gr­­­e­v­y a congressus miatt már most visszajön Párisba. Az a hír, melyet az »Intransigeant« közölt, hogy a köztársaság elnöke beteg, teljesen alaptalan. Páris, aug. 2. (E­r­e­d­e­t­i t­á­v­i­r­a­t.) Mada­­gascarból kedvezőtlen hírek érkeztek; a félhivatalos lapok arra utalnak, hogy Madagascar pacificatiója esetleg nagyobb áldozatokat fog igényelni. A howá­­kat, az már kétségtelen, angol tiszt vezényli. A kérdés, hogy a Li-Hung-Csanggal kötött szerződésben Lan­g-S­o­n kiürítésére határidő volt-e kitűzve, azaz, hogy a chinaiak csakugyan követtek-e el szerződésszegést, még nincs tisztába hozva. Az alkudozásokra kitűzött határidő tegnap járt le és újabb határidőt nem adott Chinának a franczia kormány, de folytatja az alkudozások, azon remény­ben, hogy azok kedvező eredményre fognak vezetni. Páris, aug. 1. A Langson-affaireról egy sárga­könyv fog készíttetni, melyben az új Tonking-tételre vonatkozó tárgyalások folytattatnak. — A tegnapi kamara­ülésen Cassagnac Dreyf­us előadó beszédébe közbekiáltott: Ez nevetséges! — Dreyfuss: Meg­vetem az ön megjegyzését. — Cassagnac: Ezért ön más helyen fog nekem elégtételt adni. — Dreyfuss: Szol­gálatára, állok. — Brisson elnöknek az ülés végén azonban sikerült a dolgot kiegyenlíteni, úgy hogy párbaj nem lett belőle. az V-ben —, a YI-ban —, a Vll-ben —, a VlII-ban —, a IX-ben —, a X-ben —, a kórházakban —, összesen — ; cholera nostras az I-ső kerületben —, a II-ban —, a IlI-ban —, a IV-ben —, az Y-ben —, a YI-ban —, a Vll-ben —, a VIII-ban —, a IX-ben—, a X-ben —, a kórházakban —, összesen —. A kórházi beteglétszám a következő : Rókus-kórház: tegnapi beteglétszám 1120, ma felvé­tetett 49, elbocsáttatott 25, meghalt 2, mai létszám 1142 ; János-kórház : tegnapi beteglétszám 140, ma felvétetett 6, elbocsáttatott 3, meghalt —, mai lét­szám 143. Általános napi halálozás: Halálozási szám az I-ső kerületben 1, a II-ban —, a IlI-ban 2, a IV-ben 1, az Y-ben —, a Vl-ban 1, a Vll-ben 2, a VHI-ban 4, a IX-ben 1, a X-ben 2, kórházakban 2, összesen 16. Halálokok: agy- és idegbajok —, tüdőgümő és tüdővész 4, körglob 2, egyéb légző szervi bajok 1, vérkeringési bajok —, gyomorbélhurut és lob 5, egyéb emésztő szervi bajok —, himli —, vörheny —, hagy­máz —, kanyaró —, roncsoló toroklob —, croup 1, vérhas —, egyéb kórok 4, napszúrás —, chole­­rin —. A cholera Francziaországban. A choleráról a következő táviratokat vettük: Marseille, aug. 1. (Ere­de­ti távirat.) Génf­ben meghalt a Marseilleből odamenekült Depossel olajgyáros neje ; halálát hét gyermek siratja. A touloni maire egy miniszteri rendeletnek megfelelőleg nagyobb összeg pénzt osztott ki a ten­gerpart hosszában elmenekült családok között, ne­hogy idő előtt visszatérjenek a városba. Voguében meghalt Gimond Laire és dr. Car­­taux, minek következtében az Ardéche-kerület pro­­fetje és a püspök oda utaztak. San-Marguerite és Honorat szigeteken Cannes mellett szabad ég alatt oltárt állítottak fel, melyen misét olvastak a ragály elhárításáért. Marseille, aug. 1. (Eredeti távirat.) A városi segélyző bizottság elhatározta, hogy külön ké­résre megtérít a fertőztelenítés által okozott minden kárt, ha az 100 fokot túl nem halad. A minisztérium által kiutalványozott 300.000 frankot nagyobbára a népkonyhák segélyezésére fordítják. Egy magántudó­­sítás szerint a latte-i kórházban — Côtes-du-Nord departementban levő kis várban — Mentone és Ven­timiglia között átlag tíz halálozási eset fordul elő na­ponta, ami az ott uralgó tisztátalanságnak és a meg­felelő táplálék hiánynak tulajdonítandó. London, aug. 1. A »Graville« gőzös Marseille­­ból ma Cardiffba ért, magával hozván a cholerát. Egy matróz ugyanis az után cholerában meghalt s többen súlyosan megbetegedtek. A Budapest fővárosi tiszti főorvosi hivatal jelentése szerint ma, augusztus 2-án, Budapesten a kö­vetkező heveny ragályos betegségek fordultak elő : hagymát az I-ső kerületben —, a II-ban—, alll-ban —, a IV-ben —, az V-ben —, a VI-ban —, a Vll-ben —, a VTII-ban —, a IX-ben —, a X-ben —, a kór­házakban 2, összesen 2; himlő az I-ső kerületben —, a II-ban —, a IlI-ban —, a IY-ben —, az Y-ben —, a YI-ban —, a Vll-ben —, a VlII-ban —, a IX-ben —, a X-ben —, a kórházakban —, összesen —; verheny az I-ső kerületben —, a II-ban —, a IlI-ban —, a IY-ben —, az Y-ben —, a YI-ban —, a Vll-ben —, a VTII-ban —, a IX-ben —, a X-ben —, a kór­házakban —, összesen —; kanyaró az I-ső kerületben —, a II-ban —, a IlI-ban —, a IY-ben —, az Y-ben —, a YI-ban —, a VlI-ben —, a VIII-ban —, a IX- ben —, a X-ben —, a kórházakban —, összesen — ; roncsoló toroklob az I-ső kerületben —, a II-ban —, a IlI-ban —, a IY-ben —, az Y-ben —, a YI-ban —, a VlI-ben —, a VlII-ban­­, a IX-ben —, a X-ben —, a kórházakban —, összesen 1; group az I-ső ke­rületben —, a II-ban —, a IlI-ban —, a IV-ben —, szöz.ok.T?-A.rr-A.s-Cra-'sz. Budapest, augusztus 2. (Iskolai értesí­tő­k.) A d­é­v­a­i m. kir. állami főreáliskola értesítőjé­ben dr. H­a­n­k­ó Vilmos Hunyad vármegye három üdülő­helyét (Boholt, Gyógy, Vácza) ismerteti. A ta­nári testület 14 tagból állt, kik közül figyelemre­méltó irodalmi munkásságot fejtettek ki Téglás Gábor, Jakab Ödön és dr. H­a­n­k­ó Vilmos. A tanszerek között lényeges gyarapodásban részesült a tanári könyvtár, mely 1404 művet és 894 értesítőt tartalmaz. A tanítás az orsz. tanterv szerint folyt, a tankönyvek használatára érdekes világot vetnek a földrajzi könyvek. Az I. osztályban használtatott Jablonszkyé, a II-ban Chervené, a III-ban Hauke- Környeié, a IV-ben Lakyé, az V-ben Requinyié. Eh­hez sem kell commentár. Beíratott összesen 118 ta­nuló, kimaradt 9. Volt az intézetnek önképző köre, segély-egylete és tápintézete, hol az ifjak megfelelő szellemi és anyagi gyámolitásban részesültek. Az eperjesi kir. kath. főgymnasium értesí­tője helyi érdekű történeti értekezést közöl Eperjes alakulásáról és hajdani jogi szervezetéről Ágoston Károlytól. A tanári testület 20 tagból állt. Az ifjak­nak volt önképző körük, melyben 27 művet olvastak fel. Az első két osztály párhuzamos volt. Beíratott összesen 411 tanuló, az év végén maradt 379. Érett­ségi vizsgálatot 34 jelentkező közül 31 tett sikerrel. A tanszerek szaporodása csak átalánosságban van felsorolva. A szeged-belvárosi községi népiskolák értesítője örvendetes számadatokat nyújt az intézet népességéről. Beíratott 753 helybeli növendék és 80 vidéki, összesen 833, köztük 437 fiú, 396 leány. A füzet S­z­i­k­­­a­y Farkas Máriától jól irt, tanulságos czikket hoz. A gyermekbálokról s színházakról, méltán van ajánlva a szülőknek átolvasásra. Az intézet­nek kiváló ünnepe volt a királyi látogatás, melyről lelkesen emlékezik meg az értesítő. A kézdi­vásárhelyi államilag segélyezett községi elemi népiskola értesítőjében Székely Já­nos a rossz házi nevelés káros hatásáról értekezik. Az értesítő egy felső leányiskola felállítását sürgeti, mely a helyi viszonyok által eléggé indokolt is. Az intézetben 9 tanító működött. Beíratott a négy fiú- és hat leány osztályba össszesen 467 növendék, két- 202 fiú és 2­65 leány, helybeli 443, vidéki 34. A tanszerek igen csekély gyarapodásban részesültek. HÍREK. Augusztus 2. Hivatalos. Rendjelviselés. Ő Felsége megengedte, hogy báró Herbert-Rathkeal Gábor cs. és kir. rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter Drezdában, a szász királyi Albrecht­­rend nagykeresztjét, Blücdorn Jenő cs. és kir. követség­ tit­kár, a szerb kir. Takova-rend III. osztályát, dr. Samson Camil­le James udvari és miniszteri fogalmazó a cs. és kir. közös külügyminisztériumban, és báró Marienburg Richard a szt.­­pétervári cs. és kir. nagykövetségnél ideiglenes alkalmazásban álló I. oszt. udvari és miniszteri irodatiszt a cs. és kir. közös külügyminisztériumban, a szász királyi Albrecht-rend I. oszt. lovagkeresztjét és Licen A. cs. és kir. czimzetes alconsul Küs­­tendjében, a pápai Szt.-Gergely-rend lovagkeresztjét elfogad­hassák és viselhessék. — Czimerengedély. A m. kir. miniszterelnök, Grünwald és Eisler budapesti nagykereskedő czégnek Magyarország kü­lön czimerének használását az 1883 : XVIII t.-cz. alapján megengedte. — Alapszabályok. A szarvasi iparosok körének alapsza­bályai a belügyminisztérium által a bemutatási zárakkal ellát­tattak. — Személyi hírek. Tisza Kálmán miniszterel­nök neje, szül. Degenfeld Ilona grófnő, tegnap érke­zett Gesztről a fővárosba, honnan Paulina leányával és Lajos fiával huzamosabb fürdő használatra holnap augusztus 3-ikán utazik Koritnicza fürdőre. — Báró Orczy Béla, ő felsége személye körüli miniszter ma reggel I­jszászról a fővárosba érkezett. — Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter ma reggel Bécsbe, Kál­lay Béni közös pénzügyminiszter Poprádra ; Jekelfalussy Lajos államrendőrségi főnök Ró­zsahegyre ; gróf G­y­ü­r­k­y Ábrahám főispán Lo­­sonczra s Földváry Mihály pestmegyei alispán családjához Tassra utazott. — A király utazása. A király folyó hó 18-át Ischlben szoros családi körben töltvén, 19-én reggel Ischlből elutazik, délelőtt Kremsmünsterbe ér s dél­után Hallban a fehér kereszt által újabban épített tiszti kórházat megtekintvén, a kora délutáni órákban a steyri kiállítást látogatja meg. — Péterfy József és neje Vancsa Katalin, Ká­­szon-Jakabfalván aranylakodalmat ültek. Mise közben Tima Dénes csiksomlyói képezdei tanár tartott beszé­det. Az ünnep hősei nagy vendégséget tartottak, azután tánczra kerekedtek és oly vígan jártak, mint azelőtt egy félszázaddal. — Halálozás. Hadzsics Lázár a kir. Curiá­­hoz beosztott kir. táblai rendes biró tegnapelőtt hosz­­szas szenvedés után elhunyt. A meghalt a negyven­­nyolczas években Torontálmegyének első alispánja és orsz. követe is volt. — Pályázat. A fiumei m. kir. állami főgymna­­siumnál az 1884—5. iskolai év elején két rendes ta­nári állomás betöltendő, egy a magyar nyelv és iro­dalomra, egybekötve német nyelv és irodalommal, egy második a classica-philologiára, egybekötve a magyar nyelvvel az alsó osztályokban. A tannyelv olasz. Ezen állomások mindegyike 1200 frt évi fize­téssel, 200 frtnyi lakpénzzel és a szabályszerű 100 frtnyi ötödéves pótlékkal van javadalmazva. — Eljegyzés: Sarlay Gyula, vasmegyei váti földbirtokos eljegyezte Vadnay Róza kisasszonyt, Vad­­nay Rudolf zánkai földbirtokos leányát. — Magas életkor. Skutariban él jelenleg egy ar­­méniai ember, a ki még Mustafa szultán uralkdása alatt született s már hat trón változást ért meg. Jelenleg 127 éves s jó testi egészségnek és szellemi frisseség­nek örvend, csak néha-néha a köszvény bántja ; azért minden reggel megteszi szokásos sétáit a környék­ben s alamizsnát gyűjt, melyet mindenki igen szívesen nyújt neki.­­ Kilenczven éves huszárkapitány, Gyurko­­vics János halt meg tegnapelőtt Tatán, melynek egyik eredeti alakja volt az évszázad első tizedéből va­ló egyenruhájával. Mint fiatal kapitányt nyugdíjazták s erre okot állítólag egy az udvarhoz tartozó magas­állású hölgygyel kötött szerelmi viszonya szolgáltatott; nyugdíjaztatása óta folytonosan Tatán élt, hol általá­nos kedvességnek örvendett. — Laube Henrik már Karlsbadban érezte, hogy vége közeledik, é­s az, a­mióta a Stadttheater le­égett, folyton nyugtalanította. Karlsbadból is azért sietett vissza Bécsbe, hogy a halál ne ott, hanem ott­hon érje; egyik jó barátjának, akitől elbúcsú­zott , azt mondá : »Aligha látjuk egymást töb­bé!« A Stadttheater elpusztulása után meg is írta végrendeletét, melyet csak akkor fognak fölbontani, amikor mostoha fia, dr. H­ä­n­e­­ Albert kicli egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, é­s kit hír szerint főörökösévé ten, megérkezik Bécsbe. A részvétsürgönyök a halál bekövetkezte óta minden fe­­lülről érkeznek, különösen Németország összes szín­társulataitól. A bécsi községtanács tegnapi ülésén Uhl polgármester a következőleg emlékezett meg Lauberól: »Polgártársaink egyik legkiválóbbja, Laube Henrik, a költő földi pályafutását be­fejezte. Az elköltözöttben olyan polgártársunkat gyászoljuk, aki városunk becsületére működött és alkotott, a költőt, akinek neve elválaszthatlanul össze van forrva Ausztria drámai művészetének történeté­­vel­. Laube, aki szellemi adományokban gazdag volt, költői működését összekötötte a színpad vezetésének erélyével és értelmével, ama hatalmasan működő esz­közével a culturának, mely hivatva van az em­bert fölemelni és megnemesíteni. Laube majdnem 20 éven át vezette Bécsben az első német műintézetet; hogy ott mit teremtett, azt minő fényre emelte, hogy mije volt ő a hazai költészetnek, az már régóta is­meretes. Midőn később a művészet új hazájában ne­mes versenyre kelt a mintaintézettel, daczára aggko­rának, szellemének mozgékonysága újra föltámadt, s ismét megteremtett olyan intézetet, mely városunk­nak díszére vált. Tekintettel Laube Henriknek kiváló érdemeire városunk kulturális életében, elhunyt pol­gártársunkról mindig azzal a tisztelettel fogunk meg­emlékezni, amelyre mindenkinek, ki a közjó emelésé­ben ilyen nagy mértékben részes, jogos igénye van.« — A polgármester szavait zajos helyesléssel fogad­ták. — Laube Henrik ravatala minden, a gyászszal­­összeférő sötét pompa között van fölállítva. A halott alakjából nem látható más, mint elváltozott, de el nem torzult arcza, és két keze, melyek között elefánt­­csont feszületet tart. — Alapítványok a vakok intézeténél. A vallás-és közoktatásügyi m. kir. miniszter, a vakok budapesti orsz. intézeténél az 1884/5. tanévre megüresedett ala­pítványi helyek közül: Laszlovszky Gegnier Leopol­dina alapítványára Hegyessy Flóra által bemutatott Orbános Győzőt, m a Kopácsy József herczegprimás alapítványára Simor János herczegprimás által bemu­tatott Knebel Vladimirt, — gróf Nádasdy kalocsai érseki alapítványára a kalocsai főkáptalan által bemu­tatott Takács Istvánt, — gróf Nádasdy váczi püspöki alapítványára Peitler Antal váczi püspök által bemu­tatott Bakos Józsefet, — a tiszáninneni ref. egyház­­kerület alapitványára az egyházkerületi gyűlés által bemutatott Kis Juliannát, — a jász-kunok három alapítványa közül a Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyének jutott alapítványra a megye alispánja által bemuta­tott Tót Sándort, — gróf Nádasdy kalocsai érsek 2- ik alapitványára a kalocsai főkáptalan által bemu­tatott Varga Józsefet. — Végh István alapitványára id. verebi Végh János által bemutatot Kovácsevics Ferenczet nevezte ki. — Ledőlt fal. Nagy szerencsétlenség történt tegnapelőtt reggel Miskolczon a Tetemvár-utczában . Pollák Mór most épülő házának hátsó fala bedőlt s a vassíneken nyugvó boltozat is lezuhanván, az ott pihe­nő munkások egy részét maga alá temette. A romok közül eddig öt sebesültet és egy halottat húztak ki, de még egy ács és ennek leánya hiányzanak; ezeket csak holtan fogják kiáshatni a törmelék alól. — Az Athenaeum könyvnyomdaszemélyzetének dal­egylete f. hó 10-én, mint már jelentettük, a polg. lö­völdében nyári dalestélyt rendez. Az estély műsora ez : 1. »Ki a gonddal.« Kar. Rieger Györgytől. 2. »Coriolán.« Irta Tárkányi Béla, szavalja Deutsch Albert ur. 3. »So weit.« Chor von Engelsberg. 4. »Nyitány.« Hunyadi László operából, Erkeltől. Zon­gorán előadja Elbert Imre ur. 5. »Fohász.« Kar, Huber Károlytól, zongora és harmonium kísérettel. 6. »Jordán szerelem.« Irta Ágai Adolf. Előadja G­e­l­­léri Mihály ur. 7. »Olasz saláta.« Karlenéetől, ze­­nekiséretre alkalmazta Ziegler Béla. Deutsch Albert, Elbert Imre és Gelléri Mihály urak szívességből mű­ködnek közre. A hangversenyt táncz követi. — Katonák bucsuestéje. Mint soproni levele­zőnk írja, a 2-ik számú gróf Pejacsevich-féle drago­­nyos ezred Sopronból eltávozván, a tisztikar ma szom­baton este a casino-kertben bucsuestélyt rendez, me­lyen a Knebel-ezred zenekara, Rosenkranz karnagy vezetése alatt hangversenyezni fog. — Kereskedelmi szakiskola. A budapesti II. ker. közs. polgári fiu­iskolának helyiségében (Medve­­utcza 5. sz. a.) a polgári fiu­iskola mellett a fővárosi törvényhatóság és a vallás- és közoktatási miniszté­rium határozata folytán a jövő 1884/5. tanévben tud­valevőleg 3 éves tanfolyamú kereskedelmi iskola első osztálya nyilik meg. A felvétel feltételei és a ke­reskedelmi iskolának látogatásával járó kedvezmények a budapesti kereskedelmi akadémiánál s egyéb közép­kereskedelmi iskoláknál fennálló feltételekkel és ked­vezményekkel, kivévén a tandíjakat, melyek teteme­sen kisebbek, mindenben megegyeznek. Az I. osztály­ba felvétetnek azon tanulók, a­kik a polgári-, a reál­iskola vagy a gymnasium IV. osztályát sikerrel bevé­gezték és arról bizonyítványt tudnak felmutatni, vagy felvételi vizsgálaton igazolják, hogy a szükséges elő­képzettségük megvan. A beírási díj 1­ért, a tandíj fél­­évenkint 5 frt és az ifjúsági könyvtárra 50 krajczár fize­tendő. A kereskedelmi iskolába járó tanulók: a véderő­törvény szerint egyéves önkéntesek; a köztisztvise­lők minősítéséről szóló I. törvény szerint községi, il­letőleg körjegyzők, a postánál, az állami, megyei és törvényhatósági számvevőségnél, a pénztári, kezelési, börtönügyi szakoknál, a zálogházaknál tisztviselők és vasúti hivatalnokok lehetnek; a magánjellegű közle­kedési, ipari és kereskelmi üzleteknél és vállalatok­nál előnyös feltételek mellett alkalmaztatnak. A sze­gény tanulók tandíjmentességben s esetleg egyéb se­gélyben is részesülhetnek. E nyilvános jellegű, szigorú állami és fővárosi felügyelet alatt álló kereskedelmi iskola, melynek harmadéves növendékei a tanév vé­gén a kereskedelmi szaktárgyakból miniszteri biztos jelenlétében végvizsgálatot (érettségit) tesznek, a tandij csekélysége miatt még a kevésbbé vagyonos szülők gyermekeinek is igen ajánlható. A beirás az 1884/6. tanévre úgy a polgári, mint a kereskedelmi iskolába i. é. augusztus hó 30., 31. és szeptember hó 1., 2. és 3- án történik.­­ Nagy szerencsétlenség történt Zilahon. K. L. ügyvédet mint a »K. Közlöny« írja, egy veszett eb megmarta, s a szerencsétlenen már annyira kiütött a téboly, hogy az orvosok teljesen megmenthetlennek mondják. Egy rohama alatt két embert meg is sebe­­sített, de ezek rögtön gondoskodtak a sebek kiégetésé­ről, K. L. az egész megyében általános tiszteletnek örvendett. — Munkásgyűlés. A Budapesten alkalmazásban levő összes bádogos-, légszesz- és vízvezeték-felszerelő­­segédekhez intézett következő felhívást vettük : Szaktársak! A július hó 13-án tartott nyilvános gyű­lés kebeléből kiküldött bizottság, a gyűlés határozata értelmében, érintkezésbe lépett a bádogos ipartársulat­tal, melynek határozatáról nektek jelentést tenni köte­lességének ismert. E czélból vasárnap, 1884. augusztus hó 3-án, délután 3 órakor a király utczai lövölde kert­jében nyilvános gyűlés tartatik a következő napirend mellett: 1. Jelentése a segédek kebeléből kiküldött bizottságnak az ipartársulatnál elért eredményről. 2. Netaláni erre vonatkozó indítványok tárgyalása. — A magyar tudományos akadémia classica­­philologiai bizottsága, mely csak a múlt évben ala­kult s melynek feladata az akadémia munkakörét any­­nyiban kiegészíteni, amennyiben az eddig csak alkal­milag támogatott classica-philologiát az akadémia tu­dományszakai közé rendszeresen beilleszti, az első évet az előmunkálatoknak szentelte. A bizottságnak első gondja, a görög és római classicusok magyarra fordítása. Ezekből egész rendszeresen gyűjteményt bo­csát közre. A gyűjteménybe csak olyan fordításokat vesz fel, melyek mind a tudományos, mind a műiro­­dalmi igényeknek megfelelnek. Az egyes műveket elő­szó előzi meg, melyben a fordító a maga eljárásáról számot ad, milyen szöveget s milyen más fordításo­kat használt, milyen conjecturákra szorult stb. Az elő­szót bevezetés követi, mely az illető írónak életét és irodalmi méltatását foglalja magában, egyszersmind az előző fordításokat pontosan felsorolja és bírálja. A fordítás szövegét jegyzetek kísérik, amelyek a magya­rázatra szoruló dolgok megértéséhez szükségesek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter e vállalatot évi se­­gélylyel támogatja. A vállalat az őszön fog megin­dulni. A gyűjtemény első munkáiul P. Thewrewk Emil Anakreonja és Barna Ignácz Reneise vannak elfogadva. — Esküvő. Pekár Jolán kisasszonyt, Pekár Imre miskolczi gőzmalmi hivatalnok leányát nőül vette Lippay Béla m. k. államvasuti mérnök. — Tizenkét milliós per. A »Propaganda fide« már hónapok óta eltölti az egész világ klerikális lap­jait panaszos kiáltásaival, hogy az olasz kormány az ő vagyonát megrabolja, fölhozza azon érdemeket, me­lyeket egyes tagjai kiterjesztő munkájukkal a czivili­­zálatlan országokban szereztek. S ezeket nem is vonja senki kétségbe; de midőn a Propaganda fide egyes birtokainak convertálása miatt oly nagy lármát csap, addig mások kimutatják, hogy e birtokok között van olyan is, a­mi nem jogos birtoka a Propaganda üdé­nek. így kimutatták, hogy a szentszék egyik legkivá­lóbb államférfiának, Consalvi Ercole marquis, bibor­­nok és államtitkár végrendeletének teljes ötven évi eltitkolása által jutott a Propaganda fide jogtalanul nem kevesebb összegnek, mint tizenkét milliónak bir­tokába. Consalvi bibornok 1824. január 24-én halt meg s a San-Marcello templomban temettetett el. A jelen évszázadban a szentszék legfőbb büszkesége volt s Rómában hosszú ideig ő volt a leghatal­masabb ember. VII. Pius pápa 23 évi pápasága alatt (1800—1823-ig) folytonosan államtitkár volt. Francziaországgal 1801-ben ő létesítette a hires con­­cordatumot s 1815-ben a bécsi congressuson a pápát képviselvén, befolyása és ügyessége által biztosította az egyházi állam visszaállítását. Családi nevén tulaj­donképpen nem Consalvinak hívták, hanem Brunac­­cinak. Anyai nagybátyja Consalvi Ercole marquis, kivel kihalt volna a Consalvi-ház, fogadta őt örökbe mint Brunacci marquis legidősebb fiát, mig a Bru­­nacci-család többi tagjai megmaradtak régi nevük mellett, de az örökösödésre ők is feljogosittattak. Midőn Consalvi­ Brunacci bibornok 1824-ben meg­halt, testvérei már meghaltak s közelebbi rokonai kö­zül Brunacci Ignácz élt a bibornok atyjának testvére s törvény szerint ez örökölte volna a bibornok mar­­quis-czimét és vagyonát. E közben azonban XII. Leo pápa trónraléptekor Consalvi bibornok kegyvesz­tett lett, elhagyta államtitkári állását s később a »Propaganda fide« élére állíttatott. Kineveztetése után azonban pár nap múlva meghalt. Halála­­ után két órával Buttaoni püspök megjelent Offredi jegyző­nél s egy lepecsételt levelet mutatott fel, melyből ki­vették Consalvinak egyes papír szeletekre írott vég­rendeletét, melynek egyes lapjai az abc egymás után következő betűivel voltak megjelölve s a melyben azt is meghagyja az elhunyt, hogy még más papirszere­­tetek is a végrendelet hiteles részét képezik, a melyek az ő aláírásával el vannak látva. Egyszersmind kine­vezte Buttaonit végrendelete végrehajtójául. Buttaoni e végrendeletet a jegyzőtől elvitte, anélkül, hogy az elolvasta volna azt s húsz nappal később még egy pár papirszeletet hozott el a jegyzőhöz Buttaoni, me­lyeken Consalvi aláírása volt. E papirszeleteken Consalvi egyetlen örököséül a Propaganda fidet ne­vezte ki azon kikötéssel azonban, hogy a »falcidia lex« alkalmaztassék s a rokonokat illető rész kiadassék. A végrendelet végrehajtója azonban ezt a rokonok előtt teljesen titokban tartotta s Consalvi teljes hagyatékát lefoglalta a Propaganda fide szá­mára. A pápai uralom megdőlése után a jogosan öröklő család szegénységbe jutott s a Propaganda fide csak 1882-ben szóllittatott fel a törvényszék részéről, az örökösök följelentése folytán, hogy adjon számot az örökségről. Tehát hatvan éven át elrejtették a törvényes örökösök előtt a végrendeletet, da­­czára, hogy azok több ízben megkeresték a Pro­paganda fidet az örökség kiszolgáltatása iránt. Hanem a kéregetőket alamizsnával s a követe­lőket fenyegetésekkel utasították el. Míg végre ezelőtt két évvel a teljesen elszegényedett örökö­sök nevében Ballanti és Santoni de Sió ügyvédek megindították a pert, mely most már két éve folyik s még az első fórumon sem fejeződött be. A törvény­szék legelőször is felszólította a Propaganda fidet, hogy az eredeti végrendeletet mutassa fel, de az a végrendeletet csak megcsonkítva, több papírszelet hi­ányával mutatta fel, a­mi természetesen igen bonyo­lítja az ügyet, melynek végleges kimenetelét mindenki kíváncsian várja.­­ A 30.000 forintos láda kicserélése. A rend­őrség tegnap csaknem az egész nap azzal foglalkozott, hogy a helybeli főposta hivatalnál a pénzcsomagokat kezelő közegek ellen megindított vizsgálat jegyző­könyveit másoltatta le a saját használatára. E jegyző­könyvek, bár több mellékes körülményre nézve részle­tes felvilágosításokat nyújtanak, nem tartalmaznak semminemű oly adatot, mely a vizsgálat vezetésére nézve biztos támpontul szolgálhatna. A tégladarabok közül csakis egyen látható elmosódottan az »A. és E.« betű, mert a czégjegy a téglákból ki van törve. A bécsi és budapesti rendőrség táviratilag élénken érint­kezik egymással s a nyomozást és a vizsgálatot az ügy természetéből kifolyólag egyöntetűleg vezeti. A vizsgálat legutóbbi eredményéből kifolyólag most mind a két rendőrség abban a meggyőződésben van, hogy a lopás, illetve a láda kicserélése sem Bécsben sem Budapesten nem történt, hanem útközben a vas­­uton követtetett el. Ennélfogva a vizsgálat most egyenesen a vasúti alkalmazottakra s a vasúton jött postatisztekre és kalauzokra fog irányoztatni s ez azon fordulat, mely tegnap ez ügyben a nyomozást illetőleg felmerült.­­ Az ügyben egyébiránt uj kö­rülmények merültek fel, melyeket azonban a rendőr­ség a vizsgálat sikeres keresztülvihetése végett titok­ban tart. Z­s­a­r­n­a­y kapitány és M­i­n­o­r­i­c­h fo­galmazó ma már a kora reggeli órákban Budára mentek, hogy ott a szükségessé vált intézkedéseket megtehessék.­­ Bécsben a vizsgálatot a központi állampénztárban Bitter udvari tanácsos s a postahi­vatalban Kamler postaigazgató személyesen vezeti. Tegnap este befejezték azon összes egyének kihallga­tását, kik a 640,000 frtos küldemény kezelésében hi­vatalosan részt vettek. S e kihallgatásokból úgy a két

Next