Nemzet, 1885. november (4. évfolyam, 1137-1166. szám)

1885-11-22 / 1158. szám

kiutasítani, s a szólót a tárgyhoz kérésre, s ha attól ismételve eltért, vagy az illedelmet sértené, rendre utasítani, s ha ez nem használna, a szót tőle azon tárgyban megvonni. A kérdést szavazatra az elnök teszi fel. Szavazás előtt a kérdés megállapításához a ta­goknak szólni jogukban áll, véleménykülönbség eseté­ben a többség határozata dönt. A szavazatok a szólók szerint vétetnek számba, de ha 5 tag kivánja, felállással szavazni kell, és ha 10 tag kivánja, vagy ha községi törzsvagyon elidegeníté­séről, megterheléséről, terhes szerződések kötéséről vagy felbontásáról, községi kölcsönről és községi pén­zek elhelyezéséről van szó, az elnök a névszerinti sza­vazást elrendelni mindig köteles. 60. §: A­ki a tanácskozás méltóságát vagy a gyűlés tagjait sértő kifejezéssel él s azt rögtön viszsza nem vonja, avagy botrányos magaviselete által a ta­nácskozást figyelmeztetés daczára zavarja, széksértést követ el és a gyűlés által, a felebbezés kizárásával, kis és nagy községekben 15 forintig, rendezett tanácsú városokban 50 forintig terjedhető s közigazgatási uton behajtható bírságra büntettethetik. A birság a szegények pénztárába fizetendő. A birsággal terhelt, mig azt le nem fizette, a gyűlésekben részt nem vehet. Ha széksértés megtorlása indítványoztatok, el­sőben afölött kell szavazni, hogy a vádlott büntetendő-e, azután a birság mennyisége fölött. 61. §. Ha valamely község képviselő testülete oly eljárást követ, mely az állam érdekeit, vagy a község jólétét veszélyezteti, az egyéb törvényes esz­közök teljes kimerítése után a belügyminiszter a tör­vényhatóság előterjesztésére vagy meghallgatásával a képviselőtestületet feloszlathatja és a megye útján az ügyek időközi vezetése iránt intézkedik. Az új választás napját a miniszter jóváhagyása mellett, a törvényhatóság tűzi ki, de az új képviselő testület választása egy éven túl el nem maradhat. Ha azonban az új választás megtagadtatott, a a törvényhatóság intézkedése hosszabb időre kiter­jeszthető ; ha pedig a képviselő testületet ismételve kellett feloszlatni, az új választás hosszabb időre is elhalasztható. VI. Fejezet: A községi elöljáróságról. 62. §. A képviselő testület határozatait és a felettes közigazgatási hatóságok rendeleteit a községi elöj­ár­óság hajtja végre. 63. §. A községi elöljáróság áll: kis községek­ben : a bíróból és helyetteséből (másod vagy törvény­­bíróból), legalább 2 tanácsbeliből (esküdt, hites), a körjegyzőből és körorvosból; nagy községekben: a bíró és helyetteséből (másod vagy törvénybíró), leg­alább 4 tanácsbeliből, pénztárnokból, községi jegyző­ből, illetőleg jegyzőkből, közgyámból és a rendes köz­ségi, illetőleg körorvosból. A rendezett tanácsú városokban az elöljárósá­got a tanács tagjai képezik, t. i. a polgármester, rend­őrkapitány, tanácsnokok, főjegyző, rendes fizetéses jegyzők, főügyész, rendes fizetéses ügyészek, árvaszéki ülnök, pénztárnok, számvevő, ellenőr, közgyám, levél­­tárnok, orvos, mérnök s a község által a helyi igények szerint rendszerízett más tisztviselők. 64. §. A szervezési szabályrendeletek, melyeket a rendezett tanácsú városok az 1871. XVIII. t.-cz. 65. §. értelmében alkottak, továbbá azon megyei sza­bályrendeletek, melyekben az összes megyebeli kis­sé nagy községekre kihatólag a szervezési irányelvek megállapittattak, nem különben az azok alapján az elöljárók teendőit s a szolgaszemélyzet létszámát ren­dező községi szabályrendeletek a belügyminiszter által megállapítandó határidőn belül a jelen törvény határozmányaival összhangzásba hozandók. 65. §. Rendes fizetést húz : Kis és nagy községekben a jegyző, illetőleg jegyzők, a körjegyző és a rendes községi illetve kör­orvos, rendezett tanácsú városokban az elöljáróság a kezelő- és segédszemélyzet valamennyi rendes tagja. A fizetés valamint az esetleges napidíjak meny­­nyiségét a község szabályrendelettel állapítja meg. Kis és nagy községekben az elöljáróknak áta­­lában adassék-e fizetés ? és mennyi ? tekintettel az eddigi szokásra, a község vagyoni viszonyaira és az elöljárók elfoglaltatására, a fentebbi §-ban érintett szabályrendeletben maguk a községek állapítják meg. Ott, hol azt a közbiztonsági viszonyok kívánják, a törvényhatóság elrendelheti, hogy az elöljárók háza és egyébb vagyona a község költségén tűzdelten bizto­­síttassék. 66. §. A polgármester évi rendes fizetése keve­sebb nem lehet azon javadalomnál, melyet az illető törvényhatóság a főszolgabírák részére megállapít. A községjegyző fizetését a nagy­községekre nézve a képviselő-testület meghallgatásával s a köz­ség illetőleg a szövetkezeti helységek anyagi viszo­nyaihoz képest a törvényhatóság állapítja meg. E fizetés, nem számítva a természetben kiszol­gáltatandó szabad lakást, 400 o. é. forintnál kevesebb nem lehet és ott, hol a községek vagyoni helyzete azt megengedi, a törvényhatóság a fizetést 500 forintig hivatalból felemelheti; a községnek ezen megyei ha­tározat ellen a belügyminiszterhez való felebbezési joga fenmaradván. Az eddig megállapítva volt s általában az egy­szer megállapított fizetést alább szállítani nem lehet. Kivételnek e tekintetben csak akkor lehet helye, ha az illető község túlterheltetését kimutatja s ha a le­szállítást a törvényhatóság helyben hagyja, a tör­vényhatóság határozatát az érdekeltek a belügymi­niszterhez felebbezhetik. Az elaggott jegyzők és a jegyzők özvegyei és árvái sorsának biztosításáról a törvényhatóság az ál­tala szabályrendeletileg alkotott, illetve alkotandó nyugdíjintézet által gondoskodni tartozik. E czélból több törvényhatóság is szövetkezhetik. A jegyzők által eddig használt községi földek jövőre is a jegyzőknél hagyandók, de a földeknek az adókataszter szerint felvett évi jövedelme a megállapí­tott készpénzfizetésből levonathotik. 67. §. A közjegyzőt a szövetkezett helységek közösen fizetik. Azt, hogy valamely körjegyzőség a körjegyző mellett aljegyzőt is tartson, úgyszintén azt is, hogy a körjegyző és segédjegyző, melyik községben lakjék, s a szövetkezett helységek mily mérvben járuljanak a körjegyző fizetéséhez s a közös kiadásokhoz, a képvi­selőtestületek s az illető közigazgatási tisztviselő meg­hallgatása mellett esetről-esetre az alispán határozza meg; e határozat a közgyűlésre felebbezhető. 68. §. Kis községekben a bírót és tanácsbelie­ket a választó­közönség (35 , 36. és 37. §§.) a kör­jegyzőt a szövetkezett helységek képviselőtestületének egyeteme; nagy­községekben az összes elöljáróságot a vá­lasztó­közönség, rendezett tanácsú városokban pedig a képviselő­testület választja. 69. §. Az elöljáróság, a jegyzők és orvos kivé­telével : kis- és nagyközségekben három évre , rendezett tanácsú városokban hat évre válasz­totik. A községi és körjegyző nemkülönben a rende­zett­ tanácsú városokban a főjegyző és rendes fizetéses jegyzők, továbbá a községi és körorvos élethossziglan megtartják hivatalaikat és attól csak rendes fegyelmi határozattal mozdíthatók el. Azon elöljáró, kinek megbízatása lejárt, a hiva­tali állásával járó kötelességeket teljesíteni mindad­dig tartozik, és az abból kifolyó jogokat is gyakorolni hivatott, míg akár választás, akár helyettesítés útján helyébe lépendő utóda a hivatalt el nem foglalta. Azon elöljáróval szemben, ki hivatali kötelessé­gének teljesítésére betegség okából vált képtelenné, a hivatalától felmentés előtt ugyanazon eljárás foglal helyet, mint a betegség miatt hivatalból való nyugdí­jazáskor. 70. §. A körorvos választására illetményei és lakhelyére nézve az 1876. XIV. t. sz. 144. §. hatá­­rozmányai irányadók. 71. §. Nagy és kis községekben a bírói hivatalt csak rendkívüli akadályoztatás eseteiben lehet visz­­szautastani, s a megválasztott községlakos 100 fo­rintig terjedhető büntetés súlya alatt legalább egy évig viselni tartozik hivatalát. Rendkívüli akadályoztatás eseteiben a megvá­lasztottnak indokolt folyamodására az alispán adja meg a felmentést. Az alispán határozata felebbezhető a törvényhatósághoz. Az, ki a bírói tisztséget már egy éven át viselte vagy a bírságot lefizette nem kötelezhető, hogy azt tovább viselje vagy hat év leforgása alatt újból elvál­lalja. 72. §. A községi elöljáróság választása a köz­ségi tisztújító székeken eszközöltetik. A tisztújító szék elnöke kis és nagy községek­ben a főszolgabíró, vagy az általa az alispán előzetes engedélyével megbízott szolgabiró, akadályoztatásuk esetén az’ alispán által e czélból külön kirendelt he­lyettes , rendezett tanácsú városokban az alispán, vagy akadályoztatása esetén a törvényhatóság által e végre kiküldött helyettes. 73. §. Elöljáróvá választathatik minden 24 éves és nagykorú honpolgár, a­ki községi választó és a 74. és 75. §§-ban elősorolt kivételek alá nem esik. A jegyzők, orvosok, ügyészek és mérnökök azonban megválaszthatók a nélkül, hogy előbb köz­ségi választók lettek volna. 74. §. A külön minősítéshez kötött állomásokra u. m. a polgármesteri, jegyző, orvosi és ügyészire nézve az 1883.1. t. ez. 5. §. VII., illetőleg az 1883. I. t. ez. 6. §. ugyanezen törvényezikk 9. §. I., az 1876. XIV. t. ez. 143. §., az 1883. t. ez. 5. §. VIII., a mér­nökire nézve pedig ezúttal az 1883. 1.t. sz. 10. §. első bekezdésében foglaltak irányadók. 75. §. Nem választathatik községi elöljáróvá: a) ki községi képviselő nem lehet; b) a lelkész, tanító, az állami és megyei tiszt­viselő és hivatalnok, habár a községben választójog­gal bir is; c) kis- és nagyközségekben biró és pénztárnok egymással vagy a jegyzővel; d) rendezett tanácsú városokban, polgármester, főjegyző, a pénztárnok és számvevői személyzet tagjai egymással a rokonság és sógorság első fokában levő egyének egyidejűleg nem lehetnek. 76. §. A megválasztott községi elöljárónak hi­vataloskodása egész ideje alatt a községben kell laknia. 77. §: Minden városi és községi elöljárói állo­másnál kijelölésnek van helye, mely a tisztújítást megelőzőleg a tisztújító szék elnökének vezénylete alatt tartott képviseleti ülésben eszközöltetik. A kijelölés jogát: kis és nagy községekben a bírói, továbbá a községi- s körjegyzői­, végre a köz­ségi és körorvosi állomásokra nézve a tisztújító­szék elnöke-, a többi állomásokra nézve a képviselő testület gyakorolja; rendezett tanácsú városokban minden kü­lön minősítéshez kötött állomásra és a rendőrkapi­tányra nézve az alispán illetőleg helyettese gyakorolja és pedig a pályázat útján betöltendőknél a pályázat eredményéhez képest a kijelölési jogot, a többi állo­másokra nézve a képviselő testület. Azon állomásokra nézve, melyekre a képviselő testületek jelölnek ki, úgy kis és nagy községekben mint rendezett tanácsú városokban a tisztújító szék elnökének jogában áll, oly jelöltet kizárni, kinek meg­választását erkölcsi és hazafiús szempontokból nem látná helyén, — ilyen esetben azonban eljárását a választási jegyzőkönyvben tüzetesen indokolni tar­tozik. A kijelölés eredményét a tisztújító széken en­nek elnöke jelenti ki. Érvényesen szavazni csak jelöltre lehet. 78. §: A tisztújító szék határnapját: kis és nagy községekben a főszolgabíró, rendezett tanácsú váro­sokban az alispán, a képviselő-testület megalakulását követő valamely napra tűzi ki. Ugyanőket illeti a választási előintézkedések megtétele és a választás kihirdetése, a választás ve­zetésének s a rend fentartásának joga, és kötelessége a tisztújító szék elnökére (72. §.) tartozik. A választók a választás megnyitásakor az el­nök mellé 4 bizalmi férfiút jelölnek ki maguk közül. Ha e joggal élni nem akarnak, a bizalmi férfi­akat az elnök nevezi ki. 79. §: A választás felkiáltás vagy szavazás útján történik. Ha tíz választó szavazást kíván, az elnök azt elrendelni köteles. 80. §. A szavazás : kis és nagy községekben a szavazók nevének és szavazatának feljegyzése, rendezett tanácsú városokban szavazatlapok ál­tal történik. A szavazatok feljegyzését, a szavazatlapok be­szedését, a szavazatok összeszámítását az elnök által kinevezett küldöttség nyilvánosan eszközli. 81. §. A polgármester, bíró, jegyző és orvos áta­­lános szavazattöbbséggel választatik. Ha általános többséget a jelöltek között senki sem nyert, új szavazásnak van helye a legtöbb szava­zatot nyert két jelölt között. Az elöljáróság többi tagjainak megválasztásánál a viszonylagos szavazattöbbség elégséges. Az egész választási eljárásról jegyzőkönyv szer­kesztendő, melyben az eljárás lényeges mozzanatai a netáni óvások rövid említésével feh­étessenek, s mely az elnök, jegyző és bizalmi férfiak által aláírandó. Ha a bizalmi férfiak az aláírást megtagadják, ezen körülmény a jegyzőkönyvbe felveendő, de a jegyzőkönyv hitelességére nézve befolyással nem bír. A választás ellen az eredmény kihirdetésétől 15 nap alatt a törvényhatósági bizottsághoz és onnan a bel­­ügyminiszerhez felebbezéssel lehet élni. 82. §. Ha köz- és községjegyzői, úgyszintén ha köz- és községi orvosi állomás jó üresedésbe, a kis és nagy községekre nézve a főszolgabíró, a rendezett ta­nácsú városokra nézve az alispán nyilvános pályáza­tot nyit, mely a törvényhatóság területén, esetleg a szomszédos megyékben is, sőt a körülményekhez ké­pest országszerte kihirdetendő. A kijelölés a pályázat alapján történik és pe­dig az orvosokra nézve az 1876. XIV. t. sz. 152. §. c) pontjának határozmányára való tekintettel. 83. §. A körjegyzőt a szövetkezeti helységek képviselői és az állásuknál fogva szavazattal biró elöljárók, a körorvost az orvostartásra egyesített köz­ségek az 1876. XIV. t. sz. 144. §-a értelmében, a főszolgabíró elnöklete alatt, a körjegyzőség illetőleg a közegészségi kör székhelyén választják 84. §. Az időközben végleg megürült állomások szabályszerű tisztújítás, az ideiglenesen megürült állomások helyettesítés útján töltetnek, be. A helyettesítést kis és nagy községekben a kör illetve községi jegyzőre, valamint a kör, illetőleg köz­ségi orvosra nézve a főszolgabíró, rendezett tanácsú városokban a polgármesteri állomásra nézve az alis­pán, a képviselő testület meghallgatásával eszközlé. A többi állásra nézve a helyettesítés a képvi­selő testület jogköréhez tartozik, melynek közgyűlése ez alkalommal, kis és nagy községekben a főszolga­­biró (71. §.), rendezett tanácsú városokban a rendes elnök vezetése alatt tartatik. Az élethossziglan választott elöljárók megü­rült állomásai a rendes tisztújításon kívül is élet­hossziglan töltetnek be; a nem élethossziglan válasz­tott elöljárók állomásaira időközben választott vagy helyettesített elöljárók pedig csak az általános tiszt­­újításig maradnak hivatalaikban. Kivételnek azok, kik oly állomásra helyettesit­­tettek, mely fegyelmi utón hivataltól való felfüggesz­tés következtében ürült meg, ezeknél az illetőnek hivatalába visszahelyezése folytán a helyettesités megszűnik. 85. §. Az elöljáróság minden tagja a képviselő testület előtt a következő esküt teszi le : »Én N. N. esküszöm hogy a hivatalommal járó kötelességeimet lelkiismeretes pontossággal teljesí­tem. Isten engem úgy segéljen.« Ha a megválasztott azt állítaná, hogy az eskü vallási meggyőződésével ellenkezik, következő foga­dalmat kell tennie: »Én N. N. ünnepélyesen fogadom, hogy a hiva­talommal járó kötelességeimet lelkiismeretes pontos­sággal fogom teljesíteni.« VII. Fejezet. Az elöljáróság és képviselők felelős­ségéről. 86. §. Az elöljáróság minden egyes tagja azon kárért, melyet hivatalos eljárásában, akár cselekvése, akár mulasztása által szándékosan vagy vétkes gon­datlanságból az államnak, a törvényhatóságnak, a községnek és egyeseknek jogtalanul és illetéktelenül okozott, ha a kár szabályszerű jogorvoslattal elhárít­ható nem volt, teljes kártérítéssel tartozik. A keresetek a törvénykezési rendtartás szerint illetékes bíróság hatásköréhez tartoznak, de a kere­set megindíthatására szükséges, hogy a felelősség, illetőleg a kereshetőség a jelen törvény szerint illeté­kes fegyelmi hatóság által az ezen törvényben szabá­lyozott fegyelmi eljárás útján előzetesen megállapít­­tassék. Konok perlekedők a községi szegény­ alap javára 500 forintig terjedhető pénzbírsággal büntet­­tethetnek, a perköltségben pedig elmararasztalandók. 87. §. Ha az elöljáró felsőbb meghagyás foly­tán és annak értelmében járt el, a kárkeresetek azok ellen indítandók, kik a törvénytelen cselekvényt el­rendelték. A községi képviselő testület azon tagjai, kik a törvénytelen cselekvényt elrendelték, a károsult irá­nyában egyetemlegesen felelősek, egymás között azon­ban a kártérítésre egyenlően kötelezték. 88. §. Ha a károsult az elöljáró vagyontalan­­sága miatt kielégítést nem nyert, vagy ha nem lehet kideríteni, hogy a sérelmes határozatra kik szavaz­tak , a fedezetlen kárt a visszkereset fenmaradása mellett a község pénztára téríti meg. A pénzkezelő tisztviselők által okozott kárt azonban ezek után első­sorban azok viselik, a­kik a községi rendszabály értelmében a pénzkezelésre fel­ügyelni tartoznak s kötelességük teljesítését elha­nyagolták. 89. §. Az állami és törvényhatósági közigazga­tásra vonatkozó rendeletek végrehajtásáért: kis és nagy községekben a bíró és a kör, illető­leg községjegyző, rendezett tanácsú városokban a polgármester felelős első­sorban. A főszolgabíró a körjegyzőséghez tartozó köz­ségekre nézve a körjegyzőhöz intézi rendeleteit, ki azt az illető község túrájával együttesen vagy egyet­értőig hajtja végre. Az elöljáróságra nézve azon belügyekben, me­lyekben a község a törvény korlátai között önállóan intézkedik, első­sorban a képviselő testület, másod­sorban a kis és nagy községekben a főszolgabíró, a rendezett tanácsos városokban az alispán gyakorolja a felügyelet és ellenőrzés jogát. 90. §. A községi elöljáróság bármely tagja ellen fegyelmi eljárásnak van helye: a) ha megsérti vagy hanyagul teljesíti a tör­vényben és szabály- vagy kormány­rendeletekben meg­szabott kötelességét, vagy azok teljesítésére, betegség esetét kivéve, képtelennek bizonyul; b) ha a törvényhatóság, illetőleg a kormány által nyilván vagy hallgatólag még helyben nem ha­gyott, vagy megmásított olyan határozatot vagy sza­bályrendeletet hajt végre, mely felsőbb jóváhagyás előtt végre nem hajható; vagy c) ha nyilvános botrányt okozó erkölcstelen éle­tet él, vagy ilynemű kihágást követ el. 91. §. A fegyelmi eljárást elrendelheti: kis és nagyközségekben a­­ szolgabiró, az alispán, a köz­­igazgatási bizottság, a törvényhatósági közgyűlés és a főispán; rendezett tanácsú városokban a polgármester, rendőrkapitány, tanácsnokok, főjegyző, főügyész és a községi orvos ellen, a képviselőtestület, az alispán, közig. bizottság, a törvényhatóság közgyűlése és a fő­ispán , az elöljáróság többi tagjai, valamint a segéd és kezelő személyzet ellen a polgármester is. A fegyelmi eljárást elrendelő határozat ellen fokozatos felfolyamodásnak van helye, és­pedig: a szolgabíró és a polgármester határozata az alispán­hoz, ennek megváltoztató határozata a közigazgatási bizottsághoz, a képviselő testület és az alispán hatá­rozata a közigazgatási bizottsághoz, ennek megvál­toztató határozata a belügyminiszerhez, a közigazga­tási bizottság, a törvényhatósági közgyűlés és a fő­ispán első fokú határozata a belügyminiszerhez min­denkor 8 nap alatt felebbezhetők. 92. §. A fegyelmi vizsgálatot nagy és kis köz­ségekben a főszolgabíró vagy megbízásából a szolga­­bíró, rendezett tanácsú városokban pedig a polgár­­mester, rendőrkapitány, tanácsnokok, főjegyző, fő­ügyész, és községi orvos ellen az alispán, az elöljáró­ság többi tagjai ellen pedig azon hatáskörrel, mely­­lyel a nagy és kis községekben a főszolgabíró bír, a polgármester teljesíti. Az alispán a vizsgálatot megbízott által is tel­­jesíttetheti. A vizsgálat folyamán kihallgatott tanuk meg­­esketése rend zerint mellőzendő, de a­mennyiben a vizsgálatot teljesítő közeg a kihallgatott tanuk meg­­esketését az ügy elbírálására döntő körülményeknek megállapítása czéljából szükségesnek találja, a tanú meghitethető. 93. §. A­ki a vizsgálatot elrendelte, azzal egy­idejűleg, vagy annak folyama alatt is, ha azt a felme­rült körülmények indokolják, az illető elöljárót, se­géd- vagy kezelőszemélyzeti tagot hivatalától fel is függesztheti. A felfüggesztés iránt hozott határozat ellen fokozatos felebbezésnek van helye (91. §.), de a felfüggesztés már az elsőfokú határozat alapján fe­­lebbeze­t esetében is végrehajtható. A hivatalától felfüggesztett elöljáró helye ide­iglenes helyettesítés útján töltetik be. (84. §.), 94. §. Halasztást nem szenvedő esetekben az alispán, illetőleg szolgabiró be nem várva a helyette­sítést, a végre nem hajtott rendeletet az illető elöljáró költségén, ennek vagyontalansága esetében a község költségén, de ennek lehető kímélésével saját közegei által hajtathatja végre. 95. §. A vétkes elöljáró, a segéd és kezelősze­mélyzet tagja a vétség fokozatához képest: a) csekélyebb vétség esetében : kis- és nagy­községekben dorgálással vagy 25 forintig terjedhető pénzbírsággal; rendezett tanácsú városokban dorgá­lással vagy 50 forintig terjedhető pénzbírsággal; b) súlyosabb vétség esetén : úgy kis- és nagy­községekben, mint rendezett tanácsú városokban 25, illetőleg 50 forinttól 500 forintig terjedhető pénzbír­sággal vagy hivatalvesztéssel is büntettethetik. A fegyelmi határozatban megállapítandók az eljárás költségei is. A megállapított eljárási költsége­ket marasztaló határozat eseté­­n a marasztalt fél, felmentő határozat esetében a panaszt tevő magánfél viseli. A bírságnak és költségeknek lefizetésére a fe­gyelmi határozatban záros határidő tűzendő ki, vala­mint a bírság hováfordítása, az e tárgyban a törvény­hatóság által alkotott és a belügyminiszter által jóvá­hagyott, vagy jövőben alkotandó és a belügyminiszter által jóváhagyandó szabályrendeletek értelmében ki­mondandó , végül az elmarasztalt által okozott károk megtérítése iránti felelősség is mindenkor megálla­pítandó, de a kártérítési kereset a rendes bíró előtt indítható meg. 96. §. Kis és nagy­községekben a főszolgabíró, valamint rendezett tanácsú városokban a polgármes­ter és az alispán a 95. §-ban megszabott büntetések közül csak az a) pontban említetteket alkalmazhatja. 97. §. A megdorgálást kimondó határozat ellen az elmarasztaltnak nincs felebbezési joga; bírságolási és hivataltól való elmozdítás, ille­tőleg azonban: a) a főszolgabíró s rendezett tanácsú városokban a polgármester határozata az alispánhoz s innét a törvényhatósági közigazgatási bizottsághoz; b) az alispán első fokú határozata a törvény­­hatósági közigazgatás bizottsághoz s onnét a bel­ügy­­miniszerhez felebbezhető. Úgy az a) mint a b) pont eseteiben felebbezéssel élni csak a határozat kihirdetésétől vagy kézbesítésé­től számított 8 nap lefolyása alatt lehet. A felfüggesztés iránti intézkedés felebbezés ese­tében is azonnal végrehajtható. 98. §. Ha a 1. §. értelmében elrendelt vizsgá­latból az tűnik ki, hogy súlyosabb beszámítás alá eső és ennélfogva magasabb pénzbírság kiszabását, vagy esetleg a hivatalvesztést is maguk után vonható oly vétségek forognak fenn, melyeknek megfenyítése a szolgabírónak, rendezett tanácsú városokban a pol­gármesternek, továbbá az alispánnak a 96. §-ban meg­szabott hatáskörét túlhaladja, a) a főszolgabíró, illetőleg polgármester az általa teljesített vizsgálat iratait az alispánnak küldi meg, ki, ha szükségesnek látja, pótvizsgálatot rendel el és a vizsgálat eredményéhez képest elsőfokúlag hatá­roz, mely alkalommal, tekintet nélkül a 96. §. rendel­kezésére, az illető-rendezett tanácsú városi el­járó, segéd- és kezelő személyzeti tag ellenében is alkal­mazhatja a 95. §. b)pontjában említett büntetéseket; b) az alispán a rendezett tanácsú városok tiszt­viselői ellen általa vagy megbízottja által teljesített vizsgálatra vonatkozó iratokat első fokú határozat­hozatala végett a törvényhatósági közigazgatási bi­zottság fegyelmi választmányához teszi át, mely a szükséghez képest szintén rendelhet el pótvizsgálatot. A közigazgatási bizottság fegyelmi választmá­nyának határozata a belügyminiszerhez felebbezhető. 99. §. Fegyelmi ügyek egész folyamában két egy­behangzó határozat ellen további felebbezésnek nincs helye, a főispán azonban a belügyminiszerhez bármely határozatot hivatalból felebbezhet. A teljesített fegyelmi vizsgálat eredménye alap­ján hozott két egybehangzó határozattal befejezett ügyek a közigazgatási bizottságnak havonként beje­­lentendők, a főispán azonban az ekként bevégzett ügyről 8 nap alatt jelentést tenni tartozik s a belügy­­miniszer az iratokat végleges elintézés végett újabb 30 nap alatt felkivánhatja. Első fokú fegyelmi határozatok, úgy­szintén az ilyeneket megváltoztató másodfokú határozatok is, ha felebbezéssel meg nem támadtattak, a felebbezési ha­táridő leteltével a főispánhoz bemutatandók, ki az ira­tokat 8 nap alatt felkivánhatja és újabb 15 nap alatt indítványát a további felülvizsgálat iránt a belügy­­miniszernél megteheti. 100. §. Súlyosabb pénzbírságok és a hivatalból való elbocsátás eseteiben első fokú határozathozatal előtt a tiszti ügyész véleménye mindig meghallga­tandó s a bepanaszolt elöljáró jogosítva van az ügyé­szi véleményt, valamint a vizsgálat eredményét meg­tekinteni és arra 8 nap alatt írásbeli nyilatkozatot tenni. Felebbezés esetén úgy a tiszti ügyész véle­ménye, mint a nyilatkozat az iratokhoz csatolandó. 101. §. A hivatalától felfüggesztett elöljáró és a segéd- és kezelő személyzet tagja, a­mennyiben nem hivatalvesztéssel büntettetett, a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után állomásába visszahelye­zendő. Ha büntetésül pénzbírság alkalmaztatott s az elmarasztalt a jogerőre emelkedett fegyelmi határo­zatban kiszabott pénzbírságot és a megállapított költségeket a kitűzött határidő alatt (95. §.) le nem fizette, — a mennyiben hivatalától felfüggesztve nem volt — a bírság és költségek az elmarasztalt fizeté­sének feléből esedékes havi részletekben levonandók; ha pedig hivatalától felfüggesztett elöljáró, a segéd és kezelő személyzet tagja nem fizeti le a kitűzött határidő alatt a reá rótt pénzbírságot és költségeket, az ilyen, habár a fegyelmi határozat jogerőre emel­kedésével visszahelyeztetett is hivatalába, de mind­addig, míg a bírság és költség teljesen lefizetve nincs, továbbra is csak azon ellátási összegre tarthat igényt, mely számára a felfüggesztés idejének tartamára a 104. §. második bekezdése értelmében megállapítta­­tott, s ezen esetben az illető elöljáró, a segéd- és ke­zelő személyzet tagja illetményeinek az ellátási ösz­­szegen felüli része a bírság és költség letörlesztésére fordíttatik. Ha oly elöljáró büntettetett pénzbírsággal, ki­fizetést nem húz és a kiszabott pénzbírságot és költ­ségeket a kitűzött határidő alatt le nem fizeti, a bír­ság és költség az illetőnek magán­vagyonából köz­­igazgatási úton hajtható be. 102. §. A hivatalvesztéssel büntetett elöljáró helye a jelen törvény 84. §- a értelmében minden esetre egy hónap lefolyása alatt betöltendő, de az, a­ki hivatalvesztésre ítéltetett, a rendes tisztújítás be­következte előtt újból meg nem választható, másod­­ízbeni hivatalvesztés esetén pedig elveszti további szolgálati képességét. A községi és körjegyző ugyanazon állásra újból meg nem választható s ha másodízben elmozdit­­tatott hivatalától, sehol. 103. §. A hivataláról lemondott vagy közbejött tisztújításkor meg nem választott elöljáró ellen fe­gyelmi eljárás rendszerint el nem rendelhető; a már folyamatban levő fegyelmi eljárás pedig, ha a bepana­­szolt elöljáró közbejött tisztújítás alkalmával nem lett megválasztva, rendszerint abban hagyandó. Ha azon­ban úgy egyik, mint másik esetben a volt elöljáró a felelősség alól még nem mentetett fel, ha vagyoni felelősség megállapításának kérdése forog fenn, ha esetleges nyugdíjaztatása a fegyelmi ügy elbírálásá­nak eredményével kapcsolatban áll, akkor a hivatal­ból kilépett volt elöljáró ellen a fegyelmi eljárás elrendelhető,­ a fegyelmi eljárás folyama alatt közbe­jött tisztújításkor meg nem választott volt elöljáró ellen pedig a fegyelmi eljárás folytatandó s jogérvé­nyes határozattal befejezendő. A fegyelmi eljárás elrendelése után az eljárásnak jogerős fegyelmi határozattal befejezéséig lemondás­nak rendszerint nincs helye. Kivételes esetekben azon­ban, ha a vétség előreláthatólag enyhébb beszámítás alá esik és vagyoni felelősség kérdése fenn nem forog, sőt a lemondás elfogadását a közszolgálat érdeke kí­vánatossá teszi, a lemondás elfogadható. A lemondás elfogadásának kérdésében az ügyben eljáró fegyelmi hatóság határoz és határozatáról, me­lyet az érdekeltek fokozatosan felebbezhetnek, az illető községet vagy községeket értesíti. 104. §: A hivatalától felfüggesztett elöljáró, a segéd- és kezelő­személyzet tagja, ha fizetéssel bír, a felfüggesztés tartamára, fizetésének feléig terjedhető ellátásban létesítendő. Ez iránt a fegyelmi eljárást elrendelő ható­ság határoz, mely határozat ellen a jelen törvény 91. §-ában megállapított fokozatos felebbezésnek van helye. A hivatalától felfüggesztett jegyző felfüggeszté­sének tartama alatt az általa kírt természetbeli lakást, a hivatalos használatra rendelt helyiség kivételével, megtarthatja. 105. §. Kisebb fokú hanyagság és kisebb fokú hivatalbeli engedetlenség esetében az alispán rende­zett tanácsú városokban épugy, mint nagy- és kis­községekben, a főszolgabíró pedig nagy- és kisköz­ségekben felebbezés kizárásával annyiszor , a­meny­nyiszer rendbüntetést alkalmazhat, mely a rendezett tanácsú város polgármesterével szemben 10 forintig, a többi elöljáró, segéd- és kezelő­személyzeti tag és nagy- és kisközségek elöljárói ellen 5 frtig terjedhető, a községjegyzői nyugdíj­alapra fordítandó pénz­bün­tetésből áll. Rendezett tanácsú városokban a rendőrkapitány, tanácsnokok, főjegyző, főügyész és községi orvos ki­vételével az elöljáróság többi tagjával, a segéd- és kezelő­személyzet tagjaival szemben a polgármester ugyanazon rendbüntetéseket alkalmazhatja, mint nagy- és kisközségekben a főszolgabíró. A fegyelmi törvények súlya alá eső vétségekre nézve mindenkor fennmarad a későbbi felelősségre vonás joga. 106. §. A büntettek­ és vétségekről szóló 1878 : V., valamint a kihágásokról szóló 1879 : XL. törvény­­czikkek alapján büntetendő cselekmények folytán a vizsgálat a büntető eljárás szabályai szerint eszkö­zöltetik. Ha a közigazgatási után az arra a fentebbiek szerint jogosult hatóságok valamelyike által elrendelt vizsgálatból az tűnnék ki, hogy a fenforgó cselekmény nem csupán fegyelmi eljárás utján megtorolható vét­séget, hanem az 1878: V. és 1879 : XL. tcz. szerint megbüntetendő cselekményt képez, a vizsgálati iratok az alispán vagy a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya által a királyi ügyészhez, illetőleg kirá­lyi járásbírósághoz (1880: XXXYII. tcz. 40. §.) vagy az eljárásra hivatott közigazgatási hatósághoz (1880: XXXYII. tcz. 41. 42. §§.) tétetnek át, azon megkülönböztetéssel azonban, hogy ha a fenforgó vét­ség már tisztán fegyelmi szempontból is, a hivatalból való elbocsátás kimondását teszi szükségessé, akkor a fegyelmi eljárás előbb befejezendő és az iratok csak azután teendők át a fentebb jelölt hatóságokhoz, ha pedig a fenforgó vétségek a hivatalból elbocsátást tisztán fegyelmi szempontból nem indokolják, az iratok azonnal átteendők a köz rádi­óhoz, mely eset­­ben a további fegyelmi eljárás a bűnügynek jogerős ítélettel befejezéséig függőben tartandó. Az ilyen bűnügyek a bíróságok által mindenkor soron kívül tárgyalandók. 107. §: Büntető vizsgálat esetén az elöljárót, a segéd és kezelő­ személyzet tagját a közigazgatási bizottság a körülményekhez képest bármikor felfüg­gesztheti hivatalától; mindazon esetekben azonban, a­melyekben a vád alá helyezési határozat meghozatott és jogerőre emelkedett, a felfüggesztés feltétlenül esz­­közlendő. 108. §. A büntető eljárás folytán, a bűntettek és vétségekről szóló 1878 : V. t. ez., valamint a kihágá­sokról intézkedő 1879: XL. t. ez. alapján hozott íté­letet az eljáró törvényszék (biróság, hatóság) a köz­­igazgatási bizottságnak mindig megküldi, mely a bűn­tettben elmarasztaltnak hivatalból való elmozdítását eszközli, esetleg a fegyelmi szempontból szükséges intézkedéseket megteszi. IX. Fejezet: A községi háztartásról. 109. §. A községnek és a községi felügyelet alatt álló intézeteknek ingó és ingatlan vagyonát minden évben leltározni s a leltárt a községi zárszámadáshoz kell csatolni. 110. §. A község törzsvagyona csonkítatlanul fentartandó. Kivételes esetekben annak elidegenítését, lénye­ges átalakítását vagy felosztását a képviselő testület csak az általa e végre legalább 30 nap közbevetésével határozatilag külön kitűzendő és kihirdetendő köz­gyűlésében összes tagjainak, ide értve a szavazattal bíró elöljárókat is,­­ általános többségével név sze­rinti szavazás mellett és a 24. §. rendeleteinek meg­tartásával határozhatja el. Ha a képviselők ezen gyűlésre kellő számban meg nem jelentek, ugyanezen a módon újabb közgyű­lés hirdetendő s ha ezen sem volna meg a kellő szám, ezen képviselő gyűlésből 15 napra egy újabb gyűlés összehívása elrendelhető, mely a jelenlevők többségé­vel határoz. Ugyanez áll a községi felügyelet alatt álló inté­zetek törzsvagyonára nézve is. 111. §. A község vagyonának olynemű jövedel­mei, melyek addig is a község kiadásainak fedezésére for­dí­­tattak, ezentúl is mindenekelőtt ezen czélra for­dítandók. 112. §. A községi vagyonkezelésnek módját és és ha erre nézve a bérbeadás állapíttatnék meg, ennek feltételeit, a közköltségek fedezése után fenmaradó jövedelmeknek hova fordítását, azoknak esetleg mi­ként történendő felosztását, az egyes polgároknak azokból járó haszonélvezeti illetékeket és az ezekért netalán fizetendő díjakat, a képviselő testület és pe­dig, a­mennyiben a fennálló gyakorlatnak megváltoz­tatása czéloztatik, szintén az általa e végre legalább 30 nap közbevetésével határozatilag előre kitűzendő és kihirdetendő közgyűlésben állapítja meg. 113. § A 110. és 112. §§-nak értelmében ho­zandó határozatok a községben szokott módon sza­­bályszerűleg kihirdetendők, azok ellen kihirdetésük napjától számított 30 nap alatt, a községnek kötelé­kébe tartozó bármely polgár és azok, kik a községben vagy határában ingatlan vagyonnal bírnak, a törvény­­hatósághoz felfolyamodhatik. Ily határozatok ezen határidő lefolyta előtt, fe­lebbezés esetében pedig ennek elintézéséig, semmi VIII. Fejezet. A fegyelmi eljárásról.

Next